Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-01-06 / 2. szám

Békéscsaba 1910 január 13. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 is misztikus titokzatossággal nehezedett a Hofburg nevezetű császári kúriára. És ránehezedett különösen arra a dolgozószobára, ahol az uralkodó évtizedek óta kegyesen fogadja az audienciára meghívott politikusokat, ugyancsak kegyesen meghallgatja előterjesztésüket és a döntést föntartja magának. Justh Gyula egy kicsit leszedte ennek a históriai nevezetességű szobának a tapétáit, amik annyi édes titoknak hangfogói, fölszedte a szőnyegeket, amelyen annyi jelesünk siklott már el és vágódott hasra és kivitte nyilvánosság elé. Ne higyje azonban senki, hogy a régi, ós berozsdásodott Burg-járók között nem voltak indiszkrót férfiak, ha nem is olyan imponálóan indiszkrétek, mint a függetlenségi párt nyiltszivü és az etikettre meglehetősen fütyülő vezéreDe bizony voltak. Bánffy Dezső akárhányszor adott izelitőt bizalmas híveinek a királyi audieneia-budoár rejtelt mes illatárjából, igaz, hogy rendszerint ártatlan mennyiségben és minőségben. Az újságírói élelmesség is akárhányszor megbirkózott a Burgot övező igazi spanyolfallal és kimentett a sürü lepel alól néhány históriai gourmandnak való morzsát. Egy szemfüles újságíró legutóbb gróf Khuen-Héderváryt kerítette be ezzel az indiszkrécióra vadászó hálóval. A gróf utolsó, kétnapos audienciájának az első napján a Sacher-szállóban éppen interjút mondott tollba, mikor finom borítékba zárt, diszkrét kis levélkét kézbesítettek neki. Az újságíró fölütötte a fejét és most már minden nyilatkozásnál jobban érdekelte a kis levél. Khuen 'fölbontotta, elolvasta és mosolygó arccal jelentette ki: — Az interjú tárgytalan. Holnap újra audienciára kell mennem. Itt van róla az irás. Naivul és tenger jóhiszeműséggel mondta ezt a gróf, mintha legalább is újonc volna a Burg tájékán. A zsurnaliszta persze mohón, mint kőszáli sas, csapott le a zsákmányra, a levélkét elolvasta és boldogan zsebébe rejtette. A borítékon, amely végtelenül finom, fehér-szürke szinü, egészen modarn vágású papírból készült, fekete tintával fölírva, ez állott: Sürgős ! 0 cs. és apóst. kir. Felsége kabineti irodája. Nagyméltóságú gróf Khuen-Héderváry Károly urnák, belső titkos tanácsos, a Szent István-rend nagykeresztese stb. stb. stb. Hotel Sacher. A borítékban kis . fehér kartonlap húzódott meg a következő szöveggel: Meghívó magánkihallgatásra, amely délelőtt 11 órakor a Hofburgban fog megtartatni. Ennyi az egész. Aláírás nélkül. Nem valami egetverő titok, de arra elég, hogy egy fiatal újságíróban felkeltse a historikusi ambíciót. Tulboldogan szorongatta zsebében a drága kis levelet, mikor a gróf egy pillanatra megszakította az interjút: — Barátom, adja C3ak vissza azt a meghívót. Maga arra is képes, hogy klisét csináltat róla és kinyomatja az újságba. A legszebb újságírói ábrándok hullottak porba. A gróf a levelet kettétépte ós visszaadta a zsurnalisztának. Igy aztán módunkban volt legalább a másolatát átadni — a Burgtitkok után bogarászó történelemnek. A csabai virilisták névjegyzékeMért késett a kiigazítás ? A csabai legtöbb adót fizető és ez alapon képviselőtestületi tagsági jogosultsággal biró polgárok 1910. évre szóló névjegyzékét a főszolgabírói hivatal még a mult év szeptember havában összeállította. A szabályok értelI meben a főszolgabírói hivatal ötnapi közszemlére állította ki a névjegyzéket, j amelynek adatai ellen 15 nap alatt felszólamlással lehet élni. Felszólamlások azonban a jelzett határidő alatt csak kevesen érkeztek be s igy a névjegyzék hamarosan jogerőre is emelkedett volna, ha más baj nincs. A névjegyzékben ugyanis néhány olyan adófizető szerepel, akik csak helyetteseik által gyakorolhatják törvényadta jogaikat. Ilyenek : gróf H o y o s Miksa, özv. Houchard Ferencné és özv. Félix Ákosné. Ezeket azonban a szolgabírói hivatal elfelejtette értesíteni arról, hogy nevezzék meg helyetteseiket. Enélkiil pedig a névjegyzék nem emelkedhetik jogerőre. Most aztán az a helyzet állott elő, hogy a községi képviselőtestületet januárban talán nem is lehet megalakítani, annál az egyszerű oknál fogva, hogy a virilisták névjegyzéke nincsen rendben. Ezért sürgős intézkedés kell arra nézve, hogy a fent nevezett három adófizető a helyettesekről gondoskodjék. A névjegyzék, melynek egyébként a számadatai most már helyesek, a következő: Szalay József Gr. Hoyos Miksa Rosenthal Adolf Haraszti Sándor Beliczey Géza id. Kocziszky Mihály Omazta Gyula Fábry Károly Nemeskey Andor Dr. Fáy Samu özv. Houchard F.-né Kovács L. Mihály Weisz Ede Dr. Szondy Lajos Áchim Gusztáv Varságh Béla Dr. Sailer Vilmos Reichardt József Kitka János, -^zv. Félix Ákosné 10.264-69 865034 8280 80 kétszeres 5924 68 5897-10 476626 4473-90 kétszeres 3119 58 3048 42 2760 06 2509 74 243608 2191 64 190102 kétszeres 186044 1825-80 1800 38 1735-87 1644-46 1591 39 Felvonulnak diadallal Csaba szép tót lányai, Kiktől az is megifjodna, Aki már csak néhai. Aztán jön a többi sorra, Minden héten mas világ, Fiumei Vigadóban Soh'sem alszik ki a láng. Felvonulnak a rokkantak 5 hangversenynyel, a mi fő : A rokkantak vigadása Mindenkor csak megnyerő. Egyszóval hát Karnevál úr Meg nem unja itt magát, Mulathat, hogy kocsin viszik Innen más városba át, Ha baja lesz, nem csodálom, Bár mulatni jól tud ő, Mulatáshoz nem kell más, mint Jó láb, jó fej, jó tüdő . . . Guy. Póttagok: Kiiment János 1431 72 Haan Béla 1407 24 kétszeres id. Vidovszky Károly 1356 01 Zahoran Pál 1310 24 Weisz Mihály 129505 KróniKa, Hogy itt van már Karnevál úr, Kétségbe nem vonható, Tanú rája táncterem sok, Legfőképp a Vigadó. A Vigadó parkettáján Sok könnyű láb siklik el, Ami minden férfinépet, Pláne ifjút, érdekel. Karnevál ur itt jól érzi, Vigan érzi most magát, Atzüllötte léha kedvvel A Szilveszter-éjszakát. Meghatotta ezer nóta, ízlett néki az ital, Nem is lehet birni véle, Mert ő mindig fiatal. Nem lehet már birni véle, Megbocsátják énnekem, Hogyha lantom csendes húrját Bosszúságba keverem. Mert e léha Karnevál úr Elcsábít itt sok leányt S játszik itt az asszonyszivvel, Férfiszivvel egyaránt. Első fontos fellépése Lesz Vasárnap délután A szép izr. Nőegyletben Lesz a tea-délután. A Vigadó tágas terme Zsúfolásig megtelik 5 az a tea-délután tart Egész hétfőn reggelig. Lesz majd ott sok bájos asszony, De leány még több talán, Mindegyiknek egy gavallér Őrködik az oldalán. Kínálgatják a teákat, Meg a többit, ami jó, Mondhatom, hogy üres szivvel Odamenni nem való. Ábrándozás lesz a vége, Azt előre mondhatom, Sáppadt arccal, könnyes szemmel Szalad el sok szeladon. Mert hát, kérem, ellenállni Annyi szépnek nem lehet, Az Isten nem fabrikálta Jéghegyből a sziveket És, még hozzá, jótékonyság Oltárára áldozunk, Ha ott néhány csengő kroncsit Adományként od'adunk. E csekélyke áldozásért, Ha kapunk egy szép mosolyt: Minden árva örül annak, Ami akkor összefolyt. Karnevál ám itt nem áll meg, Az ő lába meg nem áll. Egy hét múlva, itt lesz újra Az a hires Gazdabál. Az állítólagos hamis tanú. Megvádolt felperes. Érdekes bűnügy szerepelt a mult hét csütörtökjén a gyulai kir. törvényszék büntető tanácsa előtt. Érdekesnek lehet tekinteni ezt az ügyet azért, mert fejtörést és munkát fog okozni a felső bíróságoknak is. A gyulai kir. törvényszék meghozta ugyan már benne a maga ítéletét, de a felső biróság valószínűleg meg fogja változtatni ezt az ítéletet, bár a törvényszék minden tekintetben okszerűen és a körülmények, meg a tanúvallomások kellő mérlegelésével járt el. A lényegében nem va/ lami bonyodalmas eset a következő: Szuszekár Pál tótkomlósi lakosnak 1908 október 26-án valami igénypere volt, Karkus István ugyancsak tótkomlósi lakossal egyetemben, L eg i n s z k y János ellen az orosházai járásbíróság előtt. A Szuszekárék tanúi közé tartozott Moravszky Mihály is. Az alperes Leginszky el is veszítette a pört, mert a járásbíróság Szuszekáréknak adott igazat. A vesztes Leginszky és néhány társa ekkor feljelentést tett Szuszekár ellen a gyulai kir. ügyészségnél, hogy Moravszkyt pálinkázással és tíz korona adományozásával birta rá az ő érdekében teendő tanúvallomásra. Az ügyészség el is fogadta a feljelentést és Szuszekár ellen vádat emelt hamis tanuzásra való rábirás cimén, amit a törvény elég szigorúan büntet. A főtárgyaiás alkalmával Szuszekár tagadta, mintha a vádbeli cselekményt elkövette volna. Beismerte, hogy Moravszkynak tiz koronát átadott, de csak azért, mert tudta, hogy igényperi tárgyalások alkalmával a tanú költségeit az illető pörös feleknek kell fizetniök. Hogy hamis vallomásról szó lett volna, azt határozottan tagadta. Moravszky csak azt mondta neki, hogy ő bemegy Orosházára szívesen, de nincsen rá pénze. Ekkor adta át neki a tiz koronát. E vallomással szemben azonban akadtak tanuk, akik hallották, mikor Szuszekár kapacitálta a bemenetelre Moravszkyt. A biróság a tanúvallomások alapján nem is adott helyet Szuszekár védekezésének, hanem hamis tanuzásra való rábirás vétsége miatt egyhónapi fogházra és 30 korona pénzbüntetésre ítélte. Szuszekár ez ítéletet megfelebbezte a nagyváradi kir. Ítélőtáblához. A választási reform és a vármegyék. Nem helyeslik az általános, titkos választójogot. Lukács Lászlónak miniszterelnökké történt kinevezése aktuálissá teszi ismét a választójogi reformot. Mert Lukács ; tudvalevőleg mindjárt válság-megoldási akciója kezdetén a királynak arra az ismeretes álláspontjára helyezkedett, hogy a bankkérdés kikapcsolásával mindenekelőtt a választási reformot kell megalkotni, mégpedig olyan formában, | amelyik Ausztriában él már pár év óta, tudniilik az általános titkos választójog alapján. És érdekes, sőt különös érdekességgel bir, hogy mikor ez a kérdés a megoldás felé közeledik, előáll egy pár excellence nemzetiségi megye, Turócvármegye, mely legutóbbi törvényhatósági gyűlésén elhatározta, hogy feliratot intéz az országgyűléshez az általános titkos választójog ellen és a fölirat támogatására az ország valamennyi törvényhatóságát feikéri. A fölirat a napokban megérkezett Békésvármegyéhez is, Köztudomású, hogy az általános választójog talán a nemzetiségiekre nézve volna legelőnyösebb és éppen egy nemzetiségi vármegye látja először benne a magyar faj szupremációjának veszészélyeztetésót. Ha már azok is látják, akkor egy . színmagyar vármegyének még inkább kell látnia. És reméljük sőt biztosra vesszük, hogy hasonló szellemben fognak a többi vármegyék is nyilatkozni. Mert nagy veszedelem lehet az a Magyarország részére, amelyet már a nemzetiségek is látnak. Az Andrássy által tervbe vett sőt már elő is készített plurális szavazati jogot senki se tekinti a demokratikus elvek, a népjogok megvalósításának, senki se tekinti azt annak a panaceának, ami összes országos bajainkat orvosolni fogja. Ám Magyarországon nem lehet ezt a kérdést a tudós szociólógusok, a radikális demokraták és az internacionális szocilisták nézőpontjából megoldani. Magyarországon ezt a kérdést az ország érdekei szerint kell kezelni és megvalósítani. Az ország érdekeit pedig, mint a vármegyék egyértelmű határozatai mutatták, azt parancsolják, hogy a politikai jogok kiterjesztésével az általános választójog megvalósításával ne ingassuk meg, s ne romboljuk széjjel azt a fundamentumot, melyen az ezeresztendős históriai magyar állam épült, épült és nyugszik, annak az államnak magyar jellegét, nemzeti karakterét Már pedig annak a megváltó eszmének, a föltétel nélkül való általános, egyenlő titkos választójognak a behozatalával tönkretesszük az államalapító és fentartó magyarságot, a vezető magyar intelligenciát és a nemzet sorsát rábízzuk a nemzetisegek és a nemzetközi szocialisták jóindulatára. Vagy csináljuk meg tehát a józan ész s igazság, az államföntaró magyarság természetes jogai és érdekei" szerint való szálasztójogot az egyetlen kautélával, a magyar nyelvnek ismeretével, vagy ha ezt kishitűség, vagy bizonyos felsőbb tekintetek nem engedik, maradjunk meg a kisebbik rossz, a pluralitás mellett. Mert a nagyobbik rossz, a veszedelem, az általános választójog inaugurálása, a magyar nyelv ismeretének föltétele nélkül, bizonyára nemzeti katasztrófára vezet. És ezt nem Hajdú, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, vagy másik tősgyökeres magyar vármegye mondja, hanem a nemzetiségek lakta Turócvármegye. És hirdetni fogja utána az ország valamennyi törvényhatósága, az égés . magyar értelmiség. Ha már annyira sem tudjuk vinni, hogy a legfontosabb állampolgári politikai jog gyakolását az államnyelv ismeretéhez, mint egyetlen föltételhez kössük, akkor legalább tegyünk meg annyit, hogy a szobapolitikai tudomány tetszetős jelszavait figyelmen kivül hagyva, ugy biztosítsuk históriai magyar állam magyarságát, nemzeti jellegét, ahogyan tudjuk. Tehát a pluralitással. Turócvármejye s utána a többiek intő szava, méltó az országgyűlés s az egész magyar közvélemény figyelmére. Békésvármegye legközelebbi közgyűlésén fog a nevezezetes átirattal foglalkozni s a politikai helyzetben akkorára bizonyosan fog olyan változás beállani, amely nem kedvez az általános választójog tetszetős jelszavának s a törvényhatósági bizottságot arra indítja, hogy a nemzetségi Turócvármegyéhez hasonló határozatot húzzon. Ha Turócvármegye megtette százszorta inkább megteheti Bókésvármegye. UJÜ O N S A GOK. - Időjárás. Az ors^yos központi időjelző állomás mára enyhe időt jelez, elvétve csapadékkal. — A csabai közkórházról. Nem egy izben irtunk már arról, hogy a belügyminiszter a városoknak, melyek kórházat óhajtanak építeni, mintául a csabai közkórházat ajánlotta s nem egy tanulmányozó-bizottság járt már Csabán. De a kórház nem csak építkezés, hanem vezetés és berendezés tekintetében is igazán mintaszerű. Az igazgató-főorvos és kiváló sebész: dr. R e m e n á r Elek előterjesztést tett régebben a belügyminisztérium illető osztályához : ruházzák föl a csabai közkórházat is azon joggal, hogy a végzett fiatal orvosdoktorok e kórháznál is kitölthessék a kötelező egyévi kórházi gyakorlatot. Egy-egy ilyen orvost kórt a sebészeti és belgyógyászati osztályra. A miniszter a jog megadása előtt bizottságot küldött ki Csabára, vizsgálja meg a kórházat A bizottság tagjai: dr. Tóth Lajos min. tanácsos, dr. Kerekes Pál orsz. közegészségügyi felügyelő és dr. Euzmik Pál egyetemi tanár vol-