Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-01-06 / 2. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 január 16. tak. A bizottság kivált azt kivánta meg­állapítani: mily nagy a kórháznak be­tegforgalma ; vannak-e benne külöu osztályok, mint a sebészeti, a belgyó­gyászati; van-e a betegvizsgálathoz és a gyógyításhoz szükséges modern fel­szerelése és berendezése. A kiváló szak­férfiakból álló bizottság a közkórház­nak, az ott folyó munkának megszem­lélése után, valamint a Röntgen-felsze­relés, az utóbbi évben történt sikerült műtét és gyógyeredmény betekintése után teljes elismerésének adott kifeje­zést az igazgató-főorvos és dr. Wag­ner Dániel balgyógyászati osztály fő­orvosa előtt s annyira meg volt elé­gedve a látottakkal, hogy a sebészeti osztályra 2, a belgyógyászatra 2, össze­sen 4 orvosnak felvételét fogja javasolni a belügyminiszter előtt. — A közigazgatási bizottság ülése. Békésvármegye közigazgatási bizottsága e hónap 10-én, hétfőn fogja megtartani január havi rendes ülését Ambrus Sán­dor alispán elnöklete alatt. — Elismerés Apponyinak és Tóth lános­nak. Veszprémvármegye köriratban ke­reste meg az ország összes városait és nagyobb községeit, hogy A p p o n y i Albert gróf kultuszminiszternek ós T ó t h János államtitkárnak a magyarosítás terén szerzett érdemeik eli?meréseül, működésük emlékére gyűjtés utján ala­pítványt hozzanak össze, iletve hogy erre a tanítói kart hívják fel. Az alapít­vány kamataiból a tanítók özvegyeit és árváit segélyeznék. Csabára is megér­kezett a körirat, melyet az elöljáróság a szükséges intézkedések megtétele cél­jából áttett a vármegyei tanitó egyesület elnökségéhez. — Kálmán Farkas síremléke. A kuruc­nóták elismert kiváló megzenésitőjének, Kálmán Farkasnak a gyomai temető­ben levő, most még jeltelen sirjára nemsokára impozáns síremléket állit tisztelői kegyelete. A gyulai és utóbb a gyomai e célra rendezett hangversenyek 750 koronán felüli összeget eredményez­tek. H a r s á n y i Pál, a gyomai estély rendező bizottsági elnöke kedden ter­jesztette elő a lapunk más helyén kö­zölt leszámolást s a bizottság egyik tagja, Kner Izidor, gyomai nyomda­tulajdonos garanciát vállalt arra nézve, hogy a meglevő összeget rövidesen ki­egészítheti ezer koronára, igy a sír­emléket a bizottság megrendelheti. A nemeslelkü ajánlatért a bizottság Kner Izidornak köszönetet mondott, s május­ban már a siremlék leleplezését tervezik. — Halálozasok. Bácskai Jakab, Szarvas város köztiszteletben álló pol­gára pénteken, rövid szenvedés után, életének 87-ik évében elhunyt. Teme­tése vasárnap nagy részvét mellett ment végbe. A megboldogultban Bácskai Albert fővárosi ügyved, édes atyját gyászolja. K o m á r y Luiza, ki Csabán hosszú éveken át az anyátlanul maradt P o 1­n e r gyermekek hűséges gondozója volt, hétfőn reggel, élte 81-ik évében elhunyt. Koporsóját a szeretet sok vi­rága borította s temetése nagy részvét mellett ment végbe. Özv. Mocskonyi Agostné, szül. Micsinay Amália, életének 75-ik évében elhunyt Kondoroson. Temetése január hó 6-án történik. Az elhunytban K e­viczky László kondorosi ev. lelkész és Mocskónyi József szarvasi fő­gimnáziumi igazgató szeretett anyósu­kat gyászolják, M ncskonyi Zsigmond gyulafehérvári MAY. mérnök pedig az édes anyját siratja. — A szeghalmi jirásbirói állás. A szeg­halmi kir. járásbíróságnál Bajor An­tal távozása folytán az egyik járásbirói állás megüresedett. A kitűzött pályázati határidóig 25 pályázati kérvény érke­zett be a járásbíróság vezetőjéhez. A pályázók között van R á c z János gyulai kir. törvényszéki jegyző is. Hír szerint őt fogják a Bajor Antal utódjául kine­vezni. — A körözsladányi uj egyháztanács. A körösladányi református egyház de­cember 28-án választotta meg az uj egyháztanácsot. Hevesebb küzdelem csak a gondnok választásnál volt, melyre T. B a k Imre és Kardos Gergely voltak a felöltek. Eredmény az lett, hogy T. B a k Imrét 88 szavazattal gond­nokká választották. Presbiterek lettek: Fazekas Károlv és Nagy János, Pál János, Török Mihály, Nyiri Bálint, K. Molnár Imre. Tanitó-présbiter: Kiss Sándor. — Sikerült operáció. Dr. Hajnal Albert, Békésmegye t. főorvosa, az Or­vosszövetség Bókésmegyei Fiókja el­nöke oly súlyos gyomorbajban szenve­dett, hogy műtétnek volt kénytelen ma­gát alávetni. Az operációt H ü 111 Himér orvos-tanár végezte hétfőn Budapesten s mint örömmel értesülünk, az kitű­nően sikerült — A gyulai tüdöszanatórium kibővítése. A József főherceg tüdőszanatórium egye­sület igazgatósága mult csütörtökön Budapesten, dr Lukács György el­nöklete alatt ülést tartott, melyen el­határoztatott, hogy addig is, míg az egyesület második gyógyitóháza: az Auguszta Szanatórium Debrecenben föl­épülne, a gyulai József-Szanatórium parkjában mielőbb egy 20 beteget be­fogadó dependencet építtet, miután a tömegesen jelentkező tüdőbeteget a 100 ágygyal rendelkező főépület nem képes már befogadni. — Elhunyt főjegyző. Vangyel Szilárd, Orosháza nyugalmazott főjegy­zője, január 2-án, 75 éves korában el­hunyt Az elhunytban az orosházi tár­sadalom egyik legszimpatikusabb, álta­lánosan szeretett és tisztelt alakját ve­szítette el. Dr. Vangyel Tibor vár­megyei aljegyző és dr. V a n g y e 1 Szilárd törvényszéki joggyakorno édes atyjukat gyászolják az elhunytban. Te­metése január 3-án ment végbe óriási részvét mellett. — Közművelődési előadások. M á z o r Pál, a Békésmegyei Gazdasági Egylet segédtitkára ma, csütörtökön előadást fog tartani a közművelődési bizottság megbízásából a tótkomlósi községházán. Az előadás a növénytermelés külöm­böző ágazataira fog kiterjedni. Vasárnap e hónap 9 én a békési Gazdakörben fog M á z o r Pál ugyancsak gazdasági tartalmú előadást tartani. Mindkét köz­ség gazdaközönsége nagy érdeklődéssel várja a tanulságosnak ígérkező előadá­sokat. — A csabai elemi iskolák bezárása. Csabán egyik járvány a másikat éri. Alig mult el a tífusz, már is a gyerme­kek réme, a kanyaró kezd ijesztően fel­lépni. Ezért a tanfe ügyelő, a megyei tiszti főorvos és a főszolgabiró előter­jesztésére, január 20-i g Csaba összes elemi iskoláiban be­szüntette a tanítást. — Feldúlt hitközségi béke Közíudo másu dolog, hogy dr. B e r é n y i Ár­min ós W e i s z Mór, az általuk hosszú éveken át viselt gyulai izr. hitközségi elnöki, illetve alelnöki tisztükről lemon­dottak. Hogy miért? Lemondottak, de nem mintha erre kényszerítve lettek volna, hanem, hogy helyet adjanak azoknak, kiknél a boszú ós egyéni hiú­ság sokkal nagyobb, mint a hitközség békéje. A kettős lemondással azonosí­totta magát a hitközségi választmánynak több, mint fele. A választmány megala­kítása végett hétfőn tartotta a gyulai izr. hitközség közgyűlését, mely arról nevezetes, hogy legnagyobb kapacitálás ós korteskedés mellett is a választók alig 50 százaléka szavazott le. De ez az 50 százalók is, minden furfang dacára dr. B e r ó n y i Ármint ós Weisz Mórt beválasztotta, azonban a megvá­lasztást egyik sem fogadta el, sőt dr. Berkes Sándor is visszautasította megválasztását. Ugylátszik, a választók e nagyfokú tartózkodása figyelmeztetés akart lenni a bókebontóknak. — Utcai támadás. B o d ó József csabai községi segéd-mérnök vasárnap délben a Vasut-utcán sétált Gajdács János kőmives-mesterrel. A Beliczey-ház ; előtt összetalálkozott A n d ó András ! kőmives-válialkozóval. Egyszerre valami okból kifolyólag összeszólalkozás támadt közöttük és Andó valami sértő szót mondott, amiért Bodó őt felelősségre vonta. Andó ekkor fenyegetőleg for­dult felé, mire Bodó önvédelemből meg­ütötte Andót. A további tettlegességet a járókelők akadályozták meg. A do­lognak — mint értesülünk — folytatása lesz, amennyiben Bodó a sértő kifeje­\ zésekért rágalmazási pert indított táma­dója ellen. Csodálkozunk az eseten, mert Bodót igazán mindenben teljesen korrekt embernek ismerjük, sem hiva­tali, sem magánéletében vád nem illet­het. A szintén higgadt természetű An­dót csak valami sajnálatos félreértés bírhatta rá a sértő kifejezésekre. —• Kinevezés. L u c z ó Mihály, voli | orosházi községi rendőrt Ambrus Sán­dor alispán az orosházi főszolgabírót hivatalhoz hivatalszolgává nevezte ki. — Távozó ev. segédlelkészek. A csabai ág. ev. egyháztól ez év elejével két se­gédlelkész távozott uj állomáshelyre. Maloveczky János segédlelkészt Nyíregyházán választották meg segéd­lelkészül, mig S z i k o r a Mihályt Zó­lyomba hívták meg segédlelkészül és elemi iskolai vallásoktatóul. — Uj egyesület Egyesülésben rejlik az erő. Ez a rógi és igaz jelszó lelke­sítette Körösladány község gazdáit, ami­kor a mult héten összejöttek abból a célból, hogy a „Körösladányi Gazdakört" megalakítsák. A gazdakörök fontosságát nálunk, mint mezőgazdasági államban, fölösleges bővebben fejtegetni. Az uj egyesület iránt igen nagy érdeklődés nyulvánult meg. Részt vett az alakuló gyűlésen S u c h István főjegyző és B e n e d i k t y Kálmán uradalmi kasz­nár is, akik mindketten szép beszédben buzdították a gazdákat a kör megalakí­tására. Az általános helyesléssel foga­dott beszédek után megválasztották a két főtisztvi-előt G y..u 1 a y József el­nök és dr. T ö r ö k Ödön jegyző sze­mélyében. Végül bizottságot küldöttek ki az alapszabályok megalkotására. — Öngyilkosság egy pár csizma miatt. Porubcsa nszky József endrődi 14 éves gyerek karácsonyi ajándékul egy pár uj csizmát kapott az apjától. Újévkor szeretett volna benne grasz­szálni, de az apja nem engedte meg. Ezen a túlságos érzékeny fiu annyira elkeseredett, hogy siránkozott egy da­rabig, aztán felment a lakásuk padlására és felakasztotta magát. Mire észrevették, már meghalt. — A virtus. Szilveszter éjszakáján nagy mulatság volt Gyulán, a 48-as Kör­ben. A Kör szép uj helyiségei tele vol­tak lányokkal, meg legényekkel. Hogy nemcsak tánc, meg muzsika volt kap­ható, az természetes. Volt ott ital is, meg italozás is bőven. Az italozásnak pedig a nép sürü vórü fiainál mi szo­kott a vége lenni ? Ha nem mondom meg, ugy is tudják, hogy verekedés. Először B o 11 ó András kapott össze a két Bordó gyerekkel Györggyel és Ferenccel. Felkapta az ólmos botját ós nekik rontott. A Bordók többen voltak, erősebbek is voltak, ós Botló az ólmos botja dacára is nagyon szorult hely­zetbe került. Ezt látták a barátai ós védelmére siettek. Azonban a Bordó fiuknak is voltak barátaik s hamarosan olyan nagy verekedés keletkezett, amely­nél szörnyűbbet csak Csokonai Vitéz Mihály „Békaegórharc"-ában lehet ol­vasni. Folyt a koponyákból a vér, az asszonyok ós lányok sikoltoztak, mene­kültek. Egyszóval csúnya vége lett a muzsikának. A verekedésnek a rendőr­ség vetett véget, mely a főkolomposok ellen megindította az eljárást. — Halyreigazitás. Újévi lapszámunk­ban, téves információ folytán azt irtuk, hogy Elekes Gyula ujkigyósi elő­fogatos szerencsétlensége — a ló kopo­nyán rúgta — ittas volta miatt törtónt. A való tény az, hogy ijedten ébredt fel, megcsúszott s a lóhoz esett, s az akkor kirugot. Különben Elekes, szerencsére, tnl van a veszélyen s rövidesen felépül. Tarkaságok. Az orvosi számla. Újesztendei história az alábbi. Újesz­tendei, amikor a számlák légiói röpkednek a szélrózsa minden irányába. X jóhirnevü orvost sürgősen hívták a napokban egyik családhoz, amely apacien­turájához tartozik. Az orvos azonnal el is ment. — Ki a beteg? — kérdezte az első­szobában a szobalánytól. — A nagyságos ur, — felelte a szoba­leány. Az orvos a fejét csóválta. Annál a családnál a háziúr még sohasem volt be­teg. O.yan volt a szervezete, mintha vas­ból lett volna. Az orvosi vizitek is csak az asszonynak és a gyerekeknek szólottak. A háziorvos bement a szobába. Ott feküdt az ágyban a paciens sápadtan, di­deregve, lázasan. Ágya mellett aggódó hitvese állott. Az orvos megvizsgálta a beteget, az­után halkan igy szólt az asszonyhoz : — Semmi baj. Csak egy kis idegro­ham. Valami, ugy látszik, felizgatta a férjét. E^zel megírta a receptet és távozott. Az előszobában az asszony szemrehányó­lag fordult az orvoshoz : — Doktor ur, maga a hibás ! — Én ? . .. Nem értem. — Tudja, mi izgatta fel az uramat? — Mi? — A számla, amit újévkor küldött. Modernség. Minden irodalom iránt érdeklődő em­ber ismeri már azt az uj költészeti irányt, melynek legnagyobb tehetségű müvelője, úgyszólván mestere Ady Endre. Követői vannak sokan, különösen a fiatalabb gene­rációban. Még a középiskolai tanulók kö­zött is sok akad, aki az ő hívének vallja magát. Ha nem is poéta, de legalább sze­reti a modern verseket. Egy fiatal csabai gimnazista, mint az alábbiakból kitűnik, szintén szorgalmas olvasója lehet a modern poétáknak. Újévkor az édesanyja meglepte egy olyan ajándékkal, amilyenre már régóta vágyott. A diák elragadtatva nézte egy darabig a kedves ajándékot, aztán szinte könnyes szemmel igy szólt az édesanyjához : — Oh mamuskám, hadd. leheljek egv csókláncot a karodra! FARSANG. A tüfszoknyák világfa. Terpsichore a tánc múzsája ha be­tévedne manapság a párisi opereház színfalai mögé, akkor, mikor a fiatal leányok sokasága a színek varitióiban játszó rövid tülszokn.yácskáikban, kipi­rult arccal ós pihegő kebellel várja színpadra lejtését, hol a női báj vakitó fényével éá az idomok harmónikus moz­gásával hozzák lazba a publikum' apra­ját-nagyját egyaránt, ugy hiszem bizo­nyos önelégült mosollyal nézné, hogy az egyszerű tánc minő keretekben fej­lődött ki. A tánc minden időknek a múltnak ép ugy mint jelennek egyik legkedvel­tebb szórakozása. A táncról elmondhat­juk, hogy a szegény nép kunyhójától kezdve, a palotabeli fényes termekig, de még ezen felül a vallás az; ember által képzelt Isten birodalmáig is elha­tol. Amint látjuk, a pogány bálvány előtt lejtő, félmeztelen nőket, avagy a japán Budha félelmetesen vigyorgó fa­ragványa előtt tipegő japánok mozdu­latait, avagy az indiai maharadsák pazar pompájú termeiben táncoló hindu nők kigyód^ó mozdulatait avagy Heródes királyi termeiben a Keresztelő szent János fejével vad szenvedéllyel táncoló Salotnet, a római orgiákban lejtő he­teirák mulatozását, avagy a Dyonisius örült kavarodását, a vallási őrjöngés­ben üvültő dervisek körtáncát, a feje­delmi udvarok szinponpás rococo diszó­ben ragyogó hajporos hölgyek és fér­fiak kimért mozdulatait, avagy a nép vasárnapi mulatozásait a kipirult arcú parasztleányok és daliás paraszt legé­nyek táncát ; elmondhatjuk a tánc végig kiséri ugy az egyes ember, mint az em­beriség életét. Természetes, aszinpad, mely ai e í­berisóg minden idejének legfőbb szó­kozása volt, kellett, hogy bűvkörébe vonja a táncot is. De bámulatos, mily lassan törtónt ez, dacára, hogy a szín­padon lévő mozgásnak mindenkor meg voltak a tánchoz való szoros kötelékei. A színpadon a tánc igen sok ideig csakis a mellókszeröpet vitte, sőt még a jelenben sem tudott önálló szerep­lésre szert tenni. A színpadon a táncot a némajáték, apantomimia vezette be. Ezzel eljutot­tunk a ballett alkotó elemeihez. A ballett nem más, mint táncos némajáték, azaz egy cselekményt előadó darab, melyet táncmozdulatokkal adnak elő a szerep­'ők. Azonban ilyen önálló ballet a szín­padon csak 3 XIX. században jelenik meg. Eleinte a ballet egyes s'.indarabok, igy színmüvek ós különösen zenés da­rabok betétjeként szerepelt. A ballet feltalálója olasz ember Bergouza de Bottá volt, azonban a ballet Olaszországban a carneválok pie­rette játékainál továbbra nem juiott. A ballet szülőhazája Francia ország" Nem csoda! XIV., XV. Lajos udvará nak fénye, a rococo világ disze hozta meg a ballet fellendülését-Eleinte csak az udvari ünnepek pompájá ak emelé­sére maguk az udvarhölgyek és udva­roncok lejtették a b íjos menüettet, páva­táncot ós gavottot. Éi annyira kedveltté vált, hogy még színmüvekben is meg­követelték a ballettet. Példa erre Mo­lióre, kinek pásztorjátékai csak annyi­ban térnek el a mai ballettől, hogy ének ós beszéd is van. Azonban a kó­komoly irodalmi jellegű vígjátékaiban, igy nálunk is nemrég felújított „Úrhat­nám polgár'-ban egész ballet szerepel; olyan, mint mostanában az operákban szokott lenni. Természetes, hogy a víg­játékban csakhamar átlátták a ballet mellékszerepanek tehetetlenségét és mi­: hamarább megtalálta igazi helyét a ballet az énekes darabokban: operák-

Next

/
Thumbnails
Contents