Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-01-01 / 1. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 január 16. gozószobáját, hogy Lukácscsal megszakítja a további tárgyalásokat. Eztán a vezér hazautazott Budapestre és este a függetlenségi pártkörben figyelemreméltó részleteket mondott el audienciájáról. Úgyszólván, szószerint elbeszélte híveinek, hogyan folyt le a kihallgatás. Benyomása az, hogy a király sohasem fogja beleegyezését adni a gazdasági követelések teljesítéséhez. — Magyarország érdeke kivánja, — mondta a király — hogy a közös bank és közös vámterület továbbra is fenntartassák. Ilyen, az osztrák tanácsadók által folytonosan táplált csökönyös meggyőződés mellett, mindenki láthatja, hogy sikertelen minden kuruckodás, minden kiabálás. Ha csak egy csöppnyi engedékenység is lett volns tapasztalható a király részéről : a Wekerle-kormány megcsinálta volna 1911-re az önálló bankot és nem hagyta volna a hangoztatás kétes dicsőségét Justh Gyulának. De ami lehetetlen, az lehetetlen. Lukács reszketős fejű, deszignált miniszterelnök ur azonban a Justhaudiencia sikertelensége folytán sem vesztette el a kedvét. Ő mindenáron miniszterelnök akar lenni, tehát tárgyal tovább a többi pártokkal, amelyek még kevésbbé szeretik, mint a Justh-párt. Hogy vállalkozása azoknál sem vezet eredményre, az szinte kétségbevonhatatlan.Visszavonul aztán őkegyelmessége a régen megérdemelt nyugalomba ismét, még elő nem húzza valami bécsi kéz. És felmerül megint Khuen-Héderváry alakja. Hire jár, hogy a bán nemsokára ismét megjelenik és lépéseket tesz egy hivatalnok minisztérium megalakítása iránt. A jó Isten tudja, hogy ez az állapot hová fog vezetni! . . . Békésvármegye közgyűlése. A délutáni ülés. Vita Kossuth, Lukács és Justh körül. Néhány érdekesebb ügy. A megye atyák szerdán délután 8 órakor folytatták tanácskozásaikat. De ekkor már nagyon megcsappant a számuk. Egyrészük a déli vonattal elutazott Gyuláról, másrészük pedig helyesebbnek találta a „Komló"-ban kvaterkázgatni a gyűlésteremben folyó civakodások és morzsolások hallgatásánál. Csak a megyei tisztikar, meg a szószoros értelmében „fejetlen" csabai parasztpárt és néhány vidéki hive lézengtek az ürességtől kongó teremben. Ment is minden ugy simán, mint a karikacsapás. Este fél 7 órára elvégeztek vagy 160 tárgyat. Egy kis parázs vita volt Fehérvármegye átiratánál, mely Kossuth Ferenc üdvözlésére kérte fel a törvényhatóságot. Az üdvözlés természetesen elmaradt, mivel azt gondolta a megyegyülés, hogy a haldokló oroszlánon — már a Miatyánk sem segíthet. Pedig a holdokló nem mindig hal meg. S ahogyan legújabban a politikai helyzet alakult, ez a közmondás ebben az esetben is beválik. Egy ügy tárgyalásánál lóbáztak néhány lólábat is egyes akarnokok ; amint ez alább szépeu ki fog tűnni. Tudósításunk a délutáni ülésről a következő: Fehórvármegye törvényhatósága köriratban kereste meg Békésvármegyét, hogy fejezze ki bizalmát Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter iránt. Az állandó választmány javaslata ez ügyben az volt, hogy mivel a politikai helyzetben ujabb időben nagy változások állottak elő, ez a bizalomnyilvánitás nem bírna aktualitással s ezért térjena közgyűlés napirendre a körirat fölött. Elsőnek dr. S i m o n k a György, a „Nemzeti Társaskörében tisztelgő küldöttség vezére állott fel szólásra. Elfogadja az állandó választmány javaslatát, mert hát, szerinte, Kossuth Ferenc ezt az üdvözlést nem érdemli meg egyáltalában. Ehelyett indítványozza, hogy a „kiváló" politikust, a deszignált miniszterelnököt : Lukács Lászlót üdvözölje a közgyűlés és kívánjon szerencsét „hazafias" vállalkozásához. Ez az indítvány, melyről a reszketős lábu és fejű Lukács még csak közelről sem álmodhatott: egyáltalában nem találkozott tetszéssel. Dr. B i k á d i Antal nem üdvözli sem Kossuthot, sem Lukácsot. Neki csak Justh kell. Indítványozta, hogy a törvényhatóság feliratilag üdvözölje az önálló bank törhetetlen harcosát Justh Gyulát ós fejezze ki ttfiKát iránta. Ez indítványnál már hangzott fel egy pár halk éljen, különösen mikor dr. Martos József is a Bikádi indítványa mellett ágált. Néhány kisebb fontosságú felszólalás után szavazásra került a dolog, melynek eredménye az lett, hogy a közgyűlés 35 szavazattal 16 ellenében elvetette dr. Simonka György ós BikádiAntal indítványát és hozzájárult az állandó választmány javaslatához. Békésvármegye tehát nem üdvözöl senkit és semmit. Békésvármegye, mint relem ós barátság szépen megférnek egymással. Csak ismerje meg először azt, akit szeret s be fogja látni, hogy nem vesztette el barátnőjót, hanem még egy barátot nyert. De Júlia nem akart megnyugodni ; vügül beleegyezett abba, hogy Anette imádóját, dr. Richárdot magához meghívja. Azonnal elküldte a meghívót s egy óra múlva Júlia már kedélyesen elbeszélgetett csinos „halálos ellenségével", olyannyira, hogy Anette meglepetve és izgatva ült mellettük, hallgatva társalgásukat, mely annyira élénk volt, hogy róla teljesen megfeledkezni látszottak. Alig távozott az uj barát, Júlia nyakába borult Anettenek: — Igazad van — szólt elragadtatással — remek fiu, ugy fogom szeretni, mint téged! — No, az nem éppen feltétlenül szükséges — válaszolt Anette kissé ingerülten, miközben kibontakozott Júlia ölelő karjai közül. — Talán csak nem vagy féltékeny ? — Jut eszembe ! Talán reád ? — No, no, csak ne légy elbízott diadalodban ! — Tréfád valóban illetlen ! — Nem tréfálok ! Ta valóban ingerelsz nyugodtságoddal. — Fenyegetés akar ez lenni? Júlia nem felelt. Életükben ma történt először, hogy köszönés nélkül váltak el. A két barátnő között valami nyomasztó hallgatás keletkezett. Júlia nyugodt és vidám, Anntte szenvedélyes, izgatott volt. Mikor egy napon, közös kirándulásról hazatértek, kitört a vihar. Anette, remegve az izgatottságtól, Júliát vállán fogva igy szólt: — Ugylátszik, te egészen megfeledkeztél arról, hogy én dr. Richárd menyasszonya vagyok ? — Eszem ágában sincsen — válaszolt Júlia közömbösen. Akkor a vele való koketirozást és bizalmaskodást igazán furcsának találom. — En pedig nevetségesnek fóltókenykedésedet. Magad mondtad, hogy az én barátom is lesz. — Mindenesetre, de te, ugylátszik, arra törekszel, hogy kizárólag és egyedül a te barátod legyen. — No, ez már közönséges gyanuj sitás! — Nem gyanúsítás, hanem valóság ! | — kiáltott Anette, kikelve magából. — Aljas hazug ! — Se pillanatban Júlia formás, kis keze már ott csattant el Anette sárgás, ideges arcán. Anette, mint egy macska ugrott a nálánál erősebb barátnőre, az ajtó felé szorította és felrántva azt, egy lökéssel kilóditotta. — így ni! — kiáltott lelkendezve és kimerülten a falhoz támaszkodott. — így védelmezem meg sajátomat! — szólt önelégülten. Ha a két elválaszthatatlan barátnő véletlenül találkozott az utcán, egyik jobbra nézett, a másik balra, mintha sohasem ismerték volna egymást. A jóbarátok pedig kacagva dörzsölték kezüket Jól tudták ós előre megjövendölték a nőbarátság végét. Nevetséges ! Nők barátsága, hát még ilyen is volna napjainkban! W. L. as előrelátók, semleges, várja az idők változását. Ez a legjobb is, amit ezidő szerint tehet. S a 1 a c z Ferenc szarvasi szolgabírót, aki már régóta beteg, a közgyűlés az állandó választmány javaslatára, munkaképtelensóg cimón, nyugdíjba helyezte és nyugdijának megállapításával a tiszti nyugdijválasztmányt bízta meg. A legközelebbi közgyűlésen tehát ismét szolgabiró-választás lesz. Lehet kor- j teskedni. Csabai dolgok. Csabai érdekű ügy elég sok szere- ! pelt ezen a közgyűlésen. E őször is ! Áchim L. András és társai felebbezéseire került a sor. Áchimóktól ez alkalomra két felebbezés érkezett be. Az egyik Tóth László segédjegyző fizetésének felemelésére vonatkozik. Tóth László segédjegyző fizetését tudvalevőleg 1200 koronával emelte a képviselőtestület, hogy értékes munkaerejét Csaba számára megtartsa. Ez a dolog sehogy sem tetszett Áchim L. Andrásnak ós 27 társának és felebbezést nyújtottak be ellene a törvényhatósághoz, melyben Tóthról nem éppen a leghizelgőbb módon nyilatkoztak. Az állhatatósan ott ülő csabai bölcsek ugy vártak erre a prédára, mint a cvikkeres kocavadász a süldőre. Mikor az állandó választmány javaslata elhangzott, mely S/érint a felebbezés elutasításával jóvá kell hagyni a képviselőtestület határozatát, azonnal felhangzott a csatakiáltás : — Nem fogadjuk el, nem fogadjuk el! Tóth nem érdemli meg a fizetésemelést ! — Ha nem tetszik, menjen el Csabáról ! Ehhez hasonló, ékes kiszólások reszkettették meg a tanácsterem levegőjét Ambrus alispan elnök végre is szavazás alá bocsátotta a kérdést, melynek eredménye az lett, hogy a törvényhatósági bizottság 31 szavazattal 25 ellenében elfogadta az állandó választmány javaslatát, tehát Tóth László fizetésemelését meghagyta. Áchimók másik felebbezése a képviselőtesstületnek arra a határozatára vonatkozott, amelylyel Gyöngyösi Gusztávnak, a csalni városi zenede igazgatójának az 1910. évre szólólag 500 korona segélyt szavazott meg. Az állandó választmány javaslata ennél is az volt, hogy a képviselőtestület határozatát jóvá kell hagyni. Nem is tellett több a mezei hadaknak Ismételtei fel hangzott a bömbölés : — Nem adunk segélyt ! — A népnek nem futja zenecóre ! — Adjanak az urak ! Azok szoktak zongorázni! Mire szavazásra került a sor, a közgyűlés intelligensebb eleme eltávizott s igy történhetett meg az a sajnáiatos eset, hogy a mezei hadak nehánv szótöbbséggel leszavazták az állandó választmány javaslatát ós Gyöngyöstől a segélyt megvonták. Mint hirlik, löbb csabai megjebizottsági tag a törvényhatósági haláro- j zatot megfelebbezi a belügyminissterhez. A csabai á latorvosoknak régi óhajuk már, hogy a községi elöljáróságnak tagjai lehessenek. Ez az óhajuk azonban mindeddig nem teljesülhetett a képviselőtestület makacs ellenzése folytán. Legutóbb is elutasításra talált ez ügyben benyújtott kérelmük, bár kimondotta a képviselőtestület, hogy a közgyűléseken részt vehetnek, azokon fel is szólalhatnak, csak éppen szavazati joggal nem birnak, ami pedig a lényeg. E határozatot Bajcsy Gusztáv vezető állatorvos és társai megfelebbezték a törvényhatósághoz. A nyomós érvekben gazdag felebbezés nem is tévesztette el hatását, mert a közgyűlés az állandó választmány javaslatára a képviselőtestületet az előbbihajtározat feloldása mellett ujabb határozathozatalra utasította és egyben figyelmébe ajánlotta, hogy az állatorvosok az elöljárók sorába felvehetők. A törvényhatóságnak ez a határozata valószínűleg meg fogja változtatni a képviselütestületnek ez ügyben alkotott ós kellően meg sem is indokolt véleményét, amelynek eredménye az előbbi határozat megváltoztatása lesz. Jóváhagyásra talált Békéscsaba község uj vágóhídi szabályrendelete, valamint a közkórháznak fertőző pavilonnal való ellátására vonatkozó határozat is. Ezek voltak a szerdán délutáni közgyűlés fontosabb tárgyai. Egyről, a csorvási összeférhetetlenségi ügyről külön cikkben emlékezünk meg. Este 7 óra volt, mikor Ambrus Sándor alispán a megyegyülóst berekesztette. Hol épül a cukorgyár? Sarkadon, Cyulán, Békésen. Nem egy izbn irtunk már arról, hogy a Biharvárnegyei Gazdasági Egyesület, a bihar-, arad- és békésmegyei cukorrópa-termelikkel karöltve egy cukorgyár felállítást répatermelés, anyagi hozzájárulás tekintetében biztosították. Látva ezt a cukogyártulajdonosok, az uj gyár termelőlörzetébe egy konkurrens cukorgyár 'elépítését mondották ki. A versenyt el erülendő, a gyárosok ós termelők egyeségre léptek, hogy az uj cukorgyárat igyüttesen építik fel s ekkor mondottál ki a bihari termelők, hogy csak az>n esetben akceptálják az egyezséget, ha a cukorgyár Biharmegye területéi épül föl. A Bákésváraejyei Gazdasági Egyesület elnöke, gtóf W e n c k h e í jfti Dénes az uj ?yir termeléskörzetébe tartozó érdekeltedet, a répaszállitás, munkaerő tekintetében erősen kapcitálta a gyárnak Békésmegye területén való felállítására azonban kisebbségben maradt s A 1 n á s y Dénes gróf és K o p p ó 1 y Góa, a hatvani cukorgyár igazgatójával amyira bírta a bihari álláspontot meggjöngiteni, hogy az uj gyár nem Biharnegye Ermelléki részén, hanem Sarkadon épülne fel. Maga gróf Tisza István is ÍZ alapítók ós termelők legutóbbi értekertetén, - azt mondta, hogy Biharmegytnek, értve Nagyvárad városának már ti; év előtt tálcán hozta volna a cukorgyárat, de nem kellett, — amellett érvelt, hogy a gyár Sarkadon épüljön fel. Gyula városa, (rtesülve a helykérdés körül támadt larcról, mozgolódni kezdett, hogy a cuk»rgyár Gyulán épüljön fel. Azt hisszük, alig van megyénknek egy lakosa is, ki akár egyik, vapv másik községtől irigyüné a gyárat, han igenis azt óhajtja, hogy a cukorgyár . késmegyében épüljön \el. A hozott határozatokból, az alapitól és termelők részóró'í, arrcr kelleti következtetni, hogy a gyárnak Sarkadon faló felépítése befejezett dolog. Mint most ölömmel értesülünk, Wenckheim Dénes gróf nem hagyta abban agitálását a gyárnak Bókésmegye terütetén való felépítése tekintetében, sőt Harkányi Frigyes báróval, ki a gyár nagyrészbeni financirozója, min^ den befolyását érvéiyesiteni kivánja ol.$] irányban, hogy a gyár Békésvárategye területén létesíttessék és hogy ez idő szerint az látszik valószínűnek, hogy Wenckheim hathatós közbenjárását siker fogja koronázni. Vármegyénk Gazdasági Egyesületéhez értesítés jött, liogy az uj cukorgyárnak hol leendő felépítése tekinte-, tében a legutóbb Eüdapesten, az érdekelt pénzemberek kiróben tartott rr^g beszélések eredménye szerint a gyár Biharmegyében leendő felépítése elejtetett s igy most má', ha csak valami' rendkívüli fordulat be nem következik, biztosítottnak tekinthető, hogy Wenckheim gróf akciója sikerre vezet, vagyis a gyar Békésmegye trületén fog felépülni, még pedig Wenckhsim intenciója szerint B é k é s e n, mert 65 a község az, melynél a cukorgyár (lhelyezósére vonat kozó kedvező előieltótelek leginkáb' feltalálhatók. Békés község nemcsak a folyton kiapadó csatorna, te a bő és tiszta vizű Kettős-Körös foly!> mentén fekszik; Békés község ugjszólván a kellő közepére ésik az uj gyir termelési körzetének ős össze vau kitve directe nemcsak a Sárréttel, de a btkési uradalom tulajdonát képező keikenyvágányu vasút befut egész a sarktdi határig, hol csaknem összeér a gró. A1 m á s s y Dénes tulajdonát képező iiurai vasúttal; Békés községe a Körösök közelben megvalósításra hajózhatóvá tétele esetén har « állomással fog birii, mi által MezŐfe rénnyel, Köröstarciával, Gyomával ér sárréti községekkela termény szállítása legolcsóbb viziutta lesz összekötve. Mgában a község httárában több, mir 30.000 hold uradalni birtok terül e