Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-01-01 / 1. szám

Békéscsaba 1910 január 13. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 mely kiváló répatermő talaj. Az is köz­ismert dolog, hogy a békési munkás a legelső és legjobb nemcsak a várme­gyében, de az egész Alföldön és 27.000 lélekkel biró Békés mindenkor biz­tosítaná a gyár számára a szükséges munkaerlt. A cukorgyár elnyerése iránt Békés község elöljárósága is megindította az akciót. A csütörtökön tartott képviselő testületi közgyűléshez dr. T ö r ö k Gá­bor indítványt adottba, melyben részle­tezte a gyár nagy horderejét ugy a község fejlődésére mint lakossága boldogulá­sára. A gyárnak a község részéről.adandó kedvezmény s a sikerre vezető lépések megtételére kért határozatot hozni. A képviselőtestület osztotta az indítvá­nyozó véleményt s felkérte az elöljáró­ságot, kövessen el mindent, hogy a cukorgyár Békésen épüljön fel. Újra csak azt mondjuk, hogy min­denki örülni fog, ha a cukorgyár vár­megyénk területén épül fel, de még inkább, ha Békésen, ebben a színmagyar községben. szeretne kapni az egészről. Tudni kel­lene pontosan, hogy az épület mennyibe kerül, ezért részletes tervvel és költsé vetéssel kellett volna előállani. Csabán az állammal kötött szerződést is be kel­lett volna mutatni.. Ezek nélkül tár­gyalni sem lehet a kérdést. Dr. Lovich Ödön polgármester: Az állandó választmány kezében már volt egy alparajzi terv, melyet a pósta­hivatal főnöke nyújtott be s amely fel­tünteti potosan a szükséges helyiségek méreteit és elhelyeződését. Az alaprajzot meg is nézték szakértő építőmesterek és azok nyilatkoztak, hogy az épület 90—95-100,000 koronába kerülne. Rész­letesebb terveket, amelyek költségbe kerülnek, az állandó választmány nem terjeszthet elő addig, mig a képviselő­testület elvileg hoízá nem járul a pa­lota felépítéséhez. Ajánlja elfogadásra az állandó választmány javaslatát, mert ha az állam évente 8000 korona bért fizet, már e bérösszegből kitelik a fel­építendő kölcsön évi törlesztése. A bol­tok és az emeleti bérlakások bére tiszta jövedelemnek marad. Könnyen bevéte­lezhet 10—12000 koronát a város. Ezen­kívül, mint észrevette, a helybe i főnő . hajlandó belemenni abba is, hogy az állammal legalább 20 éves szerződést kössön a város Ha aztán az elvi ha­tározatot meghozta a képviselőtestület akkor lehet a terveket elkészíteni. Fon­tos ez a hatarozat azért, mert tudja, hojy, mint Csabán, Gyulán is akarnak privát emberek ajánlatot tenni a posta­igazgatóságnak. Csak az a vigasztaló, hogy a posta elsősorban a várossal tárgyal. S i n g e r Mihály örömmel üdvözli az állandó választmány javaslatát már csak azért is, mert a város egy szép monumentális középülettel lesz gazda­gabb. Az építkezés előnyös lenne ma­gánemberre nézve is, ennélfogva meg kell ragadni a kínálkozó alkalmat a vá­rosnak. Elfogadja az állandó választ­mány javaslatát. Grünfeld Jakab azt indítvá­nyozza, hogy a tervek elkészítésével nem egy építőmestert kell megbízni, ha­nem többet ós ugy kell a legjobbat kiválasztani. Pályázat szükségtelen, mert nagyon hosszadalmas. P f a f Ferenc ezzel szemben a terv­pályázat kiírását ajánlotta. Dr. Lovich polgármester: Elő­ször a fölött határozzon a képviselőtes­tület, hogy elvileg hozzájárul-e a posta­palota építéséhez. A közgyűlés egyhangúlag hozzá­járult. Huzamosabb vita keletkezett ezután arról, hogy a tervpályázat benyújtási határideje melyik nap legyen. A köz­gyűlés végre is kimondotta, hogy a ha­táridőt január 31-re tűzi ki. Ez ideig azonban csak a skicceket kell benyúj­tani, mivel a tervek teljes kidolgozására rövid az idő. Későbbre pedig az ügy sürgőssége miatt nem lehet kitűzni a határidőt. A poslapa'ota a régi polgári fiúis­kola helyén fog épülni, amelyben most elemi iskola van. Postapalota Gyulán. A képviselőtestület ajánlata. Hasonld Csabáéhoz. Mult számunkban emiitettük már, hogy a postaépület ügye Gyulán is fel­színre vetődött. A gyulai postahivatal­nak is az a baja, ami a csabainak, hogy tudniillik, semmiképpen sem felel meg a követelményeknek. Sötét, szűk és cél­szerűtlen. Ezenkívül a jövő év végén már a bérleti szerződés is lejár. Ezért a nagyváradi igazgatóság megbízta a gyulai postahivatal főnökét, hogy lép­jen érintkezésbe és bocsátkozzék tár­gyalásokba a várossal egy uj és mo­dern postapalota építkezése iránt. A városi tanác3 el is készített a postapalota ügyében egy javaslatot, me­lyet a csütörtöki közgyűlésen terjesz­tett a képviselőtestület elé B u c s k ó Koriolán főjegyző. A javaslat szerint a város hajlandó a posta számára 90, vagy 100 ezer korona költséggel egy meg­felelő és díszes épületet emelni, de csak abban az esetben, ha a postakincstár évi 8000 korona bért fizet a helyisé­gekért s ezenkívül bérlakások és üzle­tek is helyet foglalhatnak benne. Ez az ajánlat hasonló, sőt, mond­hatni, drágább is, mint Csaba első s a postaigazgatóságtól el nem fogadott ajánlata. A csabai postapalota körül­belül 120.000 koronába kerülne s a be­lőle elfoglalt helyiségekért Csaba nyolc százalékot kért, ami 9600 korona évi bérnek felel meg. A postaigazgatóság mégis soknak találta ezt az összeget és átiratilag kérte meg a csabai képviselő­testületet, hogy hozzon ujabb határoza­tot és tegyen olcsóbb ajánlatot. A csa­bai postahivatalnak pedig nagyobb he­lyiség kell, mert nagyobb a személyzete és nagyobb a forgalma. Gyula ajánlata tehát előreláthatólag szintén hasonló sorsban fog részesülni. E hasonló ügyek tárgyalását hallva, érdekes különbséget lehetett tenni a két képviselőtestület között. Olvasóink még emlékezhetnek rá, hogy valahányszor a postapalota Csabán a közgyűlésen szóba került: a rémségesen okos paraszt­párt mily vehemensen ágált ellene. Hogy igy-ugy, az ujabb teher, nagy teher a „nép" vállára stb. És képesek kttek volna, sőt lennének ma is arra, hogy magánemberek kezébe juttassák azt a hasznot, amely e postabérpalotából két­ségtelenül háromolna a községre. A község érdeke itt semmi, itt mindenki a magáét félti és a maga zsebét akarná tömni. Gyulán ám más szellem hatja át a képviselőtestület tagjait. Komolyan, lelkiismeretesen, minden vehemencia nélkül foglalkoztak ezzel a fontos kér­déssel és meglátszott minden felszólalón, hogy a város érdekeit igazán szivükön viselik. Az állandó-választmány fentebb em­lített javaslatához elsőnek K. S c h r i f­f e rt József szólalt föl. Ö tiszta képet A csorvási tisztviselők összeíérhetlensége. Ott kell hagyni a bankokat. Ugy döntött a megyegyülés. Igen érdekes és a megyebeli köz­igazgatási tisztviselőkre nézve nagy ki­hatással biró határozatot hozott szerdán délelőtt Békésvármegye törvényható­sági bizottsága. A határozatot' egy újonnan alakult pénzintézet, a Csorvási Takarékpénztár ügye involválta, amely­nek igazgató-elnöke a részvényesek aka­rata folytán Gremsperger József községi főjegyző lett, de a község más tisztviselői is helyet foglaltak az uj pénzintézet tisztikarában. E/, a körülmény szemet szúrt T á­b i t Mihály csorvási gyógyszerésznek és néhány társának, akik a csorvási képviselőtestület közgyűlésén heves tá­madásokkal illették nemcsak a főjegy­zőt, hanem mindazokat a tisztviselőket, akik bármelyik pénzintézetnél hivatali állást töltenek be. A képviselőtestület többsége azonban nem volt egy véle­ményen a támadókkal és kimondotta, hogy nincs semmi kifogása az ellen, hogy a tisztviselők üres óráikban a pénzintézeteknél végeznek különböző funkciókat. De a dolog nem maradt annyiban, mert Tábit Mihály és társai a határoza­tot megfelebbezték a törvényhatóság­hoz. Az alispán véleményezés yégett az orosházi járás főszolgabirájának adta ki az ügyet, aki a felebbezéssel szem­ben szintén a képviselőtestület állás­pontjára helyezkedett és azt vélemé­nyezte, hogy a csorvási tisztviselőknél az összeférhetetlenség esete egyáltalá­ban nem forogván fenn, ők a pénzinté­zeti funkciókból el nem tilthatók. In­dokolta e véleményt azzal, hogy a pénz­intézetekben csak a rendes hivatalos órákon kivül működnek a tisztviselők, tehát a község érdekei csorbát nem szenvednek. Ahhoz pedig, hogy a tiszt­viselők szabad idejükben mivel foglal­koznak : senkinek semmi köze. A hírlapi nyilatkozat-csaták miatt megyei érdekességüvé vált ügyet a megyegyűlésen dr. D a i m e 1 Sándor főjegyző ismertette. Felolvasta az ügy összes iratait, a határozatokat, a felleb­bezéseket, a főszolgabíró véleményét, hogy a törvényhatósági bizottság teljes és tiscta képat nyerjen az egész tény­állásról, azután előterjesztette az állandó választmány javaslatát, mely szerint a képviselő testület hatarozata éi a fő­szolgabíró véleményével szemben a csorvási tisztviselőknél az összeférhetet­lenség fenforgása mondandó ki. Az indo­kolásból kiragadjuk azt, amelyet Grems­perger József főjegyzőre vonatkozik. Gremsperger, mint fentebb említettük, a Csorvási Takarókpénztárnak igazgató­elnöke. Az állandó választmány véle­ménye szerint ez olyan vezető állás egy pénzintézetnél, melynek lelkiismeretet betöltése sok időt vesz igénybe, s mely­nek teendőit a rendes hivatalos órákon kivül ellátni nem lehet. Ha pedig Grems­perger lelkismeretes igazgató-elnök, ak­kor ez a község érdekeinek rovására megy, mert a községnél nem teljesítheti kötelességeit ugy, ahogyan azt kellene. Ez pedig meg nem engedhető. Az allandó választmány javaslatá­hoz több felszólal is történt pro és contra, leginkább a c-orvásiak részé­ről. Néhány csorvási érdekelt az össze­férhetetlenség kimondása ellen harcolt, de sokan voltak olyanok is, akik az állandó választmány javaslata mellett kardoskodtak. Ezeknek legélénkebb szó­noka dr Simonka György volt. És győzött is az utóbbi álláspont, mert a törvényhatósági bizottság hozzá­járult az állandó választmány javaslatá­hoz és kimondotta, hogy a csorvási tisztviselőknek a pénzintézeteknél elfog­lalt állása rendes hivatali állásukkal összeférhetetlen. Elrendelte, hogy pénz­intézeti állásukról nyolc nap alatt le kell mondaniok. E határozat ellen birtokon kívül 'lehet felebbezni, ami azt jelenti, hogy azonnal érvénybe lép. A törvényhatóság határozatát bizo­nyára nem valami nagy örömmel fo­gadták a megyebeli községi tisztviselők, mert nemcsak Csorváson, hanem más községekben is vannak, akik pénzinté­zeteknél valamelyes funkciót teljesíte­nek. Egyébként méltányos, hogy ha ilyesmit az állami ós törvényhatósági tisztviselőknek nem engednek meg, ne legyenek kivételek a községi tisztvise­lők sem. A munkásbiztositó pénztár a kisiparosok ellen. Gazdálkodás a kisemberek rovására. Az országos munkásbiztositó-pénz­tárnak legutóbbi közgyűlése a nagy üze­meknél mutatkozó deficitet ugy akarta kiküszöbölni, hogy a közép és kis iparosság fizetési kötele­zettségét növelte. És mivel a törvény a járulék százalékának emelé­sét tiltja, a közgyűlés a hét napos szá­mítást akarja az alapszabályokba iktatni. Ez a számítás arány talanulsuj­tanáa kisiparosokat. Az igazgatóság azt hangoztatja, hogy a kisiparosoknak nincs okuk a panaszra, mert alig fizetnek többet, mint azelőtt. Ez az állítás azonban téves. A teher több­let három segéd és két tanonc után 23 korona 34 fillér, tíz segéd és tíz ta­nonc után 158 korona, ezen kivül fize­tendő a baleset biztosítási járulék ösz­szege. Annál igazságtalanabb az uj rend­szer, mert a nagyiparosok ter­hein akark ön n y i t e n i az arra jobban ráutalt kisiparossággal szemben. Mindenütt a nagyüzemek dolgoznak de­ficittel, míg a többi kerületi pénztárak leginkább fölösleggel zárták a mérleget. Méltánytalan és fölösleges dolog tehát a kisiparosokat sújtani a nagyok hibá­jáért. Találni kell olyan módot, hogy a nagy üzemek járulékait emeljék, hogy a deficitet ők maguk födözzék. Ugyanilyen igazságtalanság mutat­kozik a balesetbiztosítási já­rulékoknaka kézműves iparra való áthárításával. Nem indokolt, hogy ezek­ért a kézmüve* ipart sújtsák horribilis baleseti járulékkal. A kivetés arányosan történjék, a nagyobbterheket azok viseljek, akikneküze­möka tömeges balesetetet előidézik. Az iparoság külömben maga is oka mai szomorú, erőtlen helyzetének. Jel­szavak által vezette magát, ígéreteknek felült, de az ígéretekből semmi sem lett. Szervezkedjék az iparosság és ön maga erejével lépjen síkra jogos érdekeiben. A jelen esetben a betegsegély e­zésiés balesetbiztosítási törvényben ós annak alkal­mazásában van a hiba. Ennek javítást kell követelni. Ez iránnyban a magyar építőiparo­sok országos szövetsége már akciót in­ditottt, amelyben ahót napos szá­mítás ellen fölirt. Hasonló szel­lemű felirattal kell élnie s ebben azt is kérnie, hogy a budapesti járulék kive­tése arányosan történjék és ne a kis­iparossal fzettesék meg azt amivel a gyá­I pos köteles. Tanácsülés Békéscsabán. A jégtermelés szabályozása. — Mikor jön a nagy német cirkusz? — Segélyezések. Békéscsaba közság elöljárósága, — mint karácsony hetében, ezen a héten ; is csütörtökön délután tartott péntek I helyett tanácsülést. Az ülésnek megle­hetősen kevés tárgya volt s ezek között is kevés érdekes akadt. Legfontosabbnak a jégtermelés szabályozására vonatkozó intézkedéseket tartjuk már csak a köz­I egészségügyi érdek szempontjából is. Alább ezeket az intézkedéseket részle­tesen ismertetjük Ezenkívül a Strass­, burger-féle nagy cirkusz idejövetele és ! néhány segélyezés bír valamelyes.jelen­' tőséggel. A tanácsülés tárgyairól tudósításunk : a következő: Mint már megírtuk, a képviselőtes­! tület december havi közgyűlésén elha­tározta, hojy a Körös-csatorna jegét csak a helybeli jógveremtulajdonosok fogyaszthatják ingyen, a vidékiek ellen­ben vermenkint 20 koronát tartoznak érte fizetni. Utasította egyben a taná­csot, hogy a jóghordás korlátozása cél­jából tegye meg a szükséges intézkedé­seket. Erre vonatkozólag W i 1 i m Ist­ván, a lemondott gazdasági intéző, V a­1 e n t i n y i Márton h. rendőrfőbiztos ós Áchim Gusztáv mérnök együtte­sen egy szabályzatot dolgoztak ki és terjesztettek a tanács elé. A tanács egész terjedelmében hozzájárult, de nem mint szabályzatot, hanem mint hirdetményt fogja az érdekelt közönség tudoiháaára hozni. A hirdetmény főbb rendelkezései a következők; Jeget csak az élővizcsatornából szabad a jégvermekbe szállítani a ha­lastó, a kenderásztató tó ós a mocsa­rak jegét elhordani és hűtésre felhasz­nálni a közegészségügyre veszedelmes voltuknál fogva nem szabad. A körös csatorna jegéből elsősorban a község kezelése alatt álló, úgynevezett köz­egészségi jégvermek töltendők meg, a társulati és magánjégvermek csak az­után. A társulati és magánjégvermek tu­lajdonosai, amennyiben jégre igényt tartanak, tartoznak ez igényüket a ki­hirdetendő határidőn belül a rendőr­biztosnál bejelenteni. Az összeírás meg­ejtóse céljából jelentkezésre már most felhivatnak. A társulatok ós magánosok csak akkor vihetnek a Köröscsatornából, amikor a 15 centiméternyi vastagságot eléri. A rendőrbiztosnak a jégfelület kiosztásánál tekintettel kell lenni a jég­vermek nagyságára is. Kissebb jágver­mek tulajdonosai kissebb jógfelületet kapnak. A kiosztott jógfelületet egészen a viz színéig ki kell használni. Az Apponyi-utca ós a Széchenyi híd közötti rész jegét elhordani nem szabad, mert az a korcsolya-sport szá­mára tartatik fenn. E ek lesznek a hiidetmény főbb rendelkezései. Nóvák M. András, az újonnan választott erzsébethelyi adószedő be­jelentette, hogy hivatali esküjét már letette a főszolgabíró kezébe. A tanács : ezt a bejelentést tudomásul vette, egyszersmind Nóvák illetményeit 1910 január 1-től fogva folyósítja, mivel akkor kezdi meg hivatalos működését. Megemlékeztünk már arról, hogy Strassburger, egy nagy németországi '; cirkusz tulajdonosa ez évben Csabán j óhajtana elsőrendű cirkuszával néhány előadást tartani ós erre engedélyt kért a tanácstól képviselője utján. A tanács mindaddig nem döntött ez ügyben, mig bővebb tájékozást nem nyert arra vo­natkozólag, hogy milyen időtájban akar jönni Strassburger. A cirkusz képvise-

Next

/
Thumbnails
Contents