Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám
1910-01-01 / 1. szám
Békéscsaba 1910 január 13. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 mely kiváló répatermő talaj. Az is közismert dolog, hogy a békési munkás a legelső és legjobb nemcsak a vármegyében, de az egész Alföldön és 27.000 lélekkel biró Békés mindenkor biztosítaná a gyár számára a szükséges munkaerlt. A cukorgyár elnyerése iránt Békés község elöljárósága is megindította az akciót. A csütörtökön tartott képviselő testületi közgyűléshez dr. T ö r ö k Gábor indítványt adottba, melyben részletezte a gyár nagy horderejét ugy a község fejlődésére mint lakossága boldogulására. A gyárnak a község részéről.adandó kedvezmény s a sikerre vezető lépések megtételére kért határozatot hozni. A képviselőtestület osztotta az indítványozó véleményt s felkérte az elöljáróságot, kövessen el mindent, hogy a cukorgyár Békésen épüljön fel. Újra csak azt mondjuk, hogy mindenki örülni fog, ha a cukorgyár vármegyénk területén épül fel, de még inkább, ha Békésen, ebben a színmagyar községben. szeretne kapni az egészről. Tudni kellene pontosan, hogy az épület mennyibe kerül, ezért részletes tervvel és költsé vetéssel kellett volna előállani. Csabán az állammal kötött szerződést is be kellett volna mutatni.. Ezek nélkül tárgyalni sem lehet a kérdést. Dr. Lovich Ödön polgármester: Az állandó választmány kezében már volt egy alparajzi terv, melyet a póstahivatal főnöke nyújtott be s amely feltünteti potosan a szükséges helyiségek méreteit és elhelyeződését. Az alaprajzot meg is nézték szakértő építőmesterek és azok nyilatkoztak, hogy az épület 90—95-100,000 koronába kerülne. Részletesebb terveket, amelyek költségbe kerülnek, az állandó választmány nem terjeszthet elő addig, mig a képviselőtestület elvileg hoízá nem járul a palota felépítéséhez. Ajánlja elfogadásra az állandó választmány javaslatát, mert ha az állam évente 8000 korona bért fizet, már e bérösszegből kitelik a felépítendő kölcsön évi törlesztése. A boltok és az emeleti bérlakások bére tiszta jövedelemnek marad. Könnyen bevételezhet 10—12000 koronát a város. Ezenkívül, mint észrevette, a helybe i főnő . hajlandó belemenni abba is, hogy az állammal legalább 20 éves szerződést kössön a város Ha aztán az elvi határozatot meghozta a képviselőtestület akkor lehet a terveket elkészíteni. Fontos ez a hatarozat azért, mert tudja, hojy, mint Csabán, Gyulán is akarnak privát emberek ajánlatot tenni a postaigazgatóságnak. Csak az a vigasztaló, hogy a posta elsősorban a várossal tárgyal. S i n g e r Mihály örömmel üdvözli az állandó választmány javaslatát már csak azért is, mert a város egy szép monumentális középülettel lesz gazdagabb. Az építkezés előnyös lenne magánemberre nézve is, ennélfogva meg kell ragadni a kínálkozó alkalmat a városnak. Elfogadja az állandó választmány javaslatát. Grünfeld Jakab azt indítványozza, hogy a tervek elkészítésével nem egy építőmestert kell megbízni, hanem többet ós ugy kell a legjobbat kiválasztani. Pályázat szükségtelen, mert nagyon hosszadalmas. P f a f Ferenc ezzel szemben a tervpályázat kiírását ajánlotta. Dr. Lovich polgármester: Először a fölött határozzon a képviselőtestület, hogy elvileg hozzájárul-e a postapalota építéséhez. A közgyűlés egyhangúlag hozzájárult. Huzamosabb vita keletkezett ezután arról, hogy a tervpályázat benyújtási határideje melyik nap legyen. A közgyűlés végre is kimondotta, hogy a határidőt január 31-re tűzi ki. Ez ideig azonban csak a skicceket kell benyújtani, mivel a tervek teljes kidolgozására rövid az idő. Későbbre pedig az ügy sürgőssége miatt nem lehet kitűzni a határidőt. A poslapa'ota a régi polgári fiúiskola helyén fog épülni, amelyben most elemi iskola van. Postapalota Gyulán. A képviselőtestület ajánlata. Hasonld Csabáéhoz. Mult számunkban emiitettük már, hogy a postaépület ügye Gyulán is felszínre vetődött. A gyulai postahivatalnak is az a baja, ami a csabainak, hogy tudniillik, semmiképpen sem felel meg a követelményeknek. Sötét, szűk és célszerűtlen. Ezenkívül a jövő év végén már a bérleti szerződés is lejár. Ezért a nagyváradi igazgatóság megbízta a gyulai postahivatal főnökét, hogy lépjen érintkezésbe és bocsátkozzék tárgyalásokba a várossal egy uj és modern postapalota építkezése iránt. A városi tanác3 el is készített a postapalota ügyében egy javaslatot, melyet a csütörtöki közgyűlésen terjesztett a képviselőtestület elé B u c s k ó Koriolán főjegyző. A javaslat szerint a város hajlandó a posta számára 90, vagy 100 ezer korona költséggel egy megfelelő és díszes épületet emelni, de csak abban az esetben, ha a postakincstár évi 8000 korona bért fizet a helyiségekért s ezenkívül bérlakások és üzletek is helyet foglalhatnak benne. Ez az ajánlat hasonló, sőt, mondhatni, drágább is, mint Csaba első s a postaigazgatóságtól el nem fogadott ajánlata. A csabai postapalota körülbelül 120.000 koronába kerülne s a belőle elfoglalt helyiségekért Csaba nyolc százalékot kért, ami 9600 korona évi bérnek felel meg. A postaigazgatóság mégis soknak találta ezt az összeget és átiratilag kérte meg a csabai képviselőtestületet, hogy hozzon ujabb határozatot és tegyen olcsóbb ajánlatot. A csabai postahivatalnak pedig nagyobb helyiség kell, mert nagyobb a személyzete és nagyobb a forgalma. Gyula ajánlata tehát előreláthatólag szintén hasonló sorsban fog részesülni. E hasonló ügyek tárgyalását hallva, érdekes különbséget lehetett tenni a két képviselőtestület között. Olvasóink még emlékezhetnek rá, hogy valahányszor a postapalota Csabán a közgyűlésen szóba került: a rémségesen okos parasztpárt mily vehemensen ágált ellene. Hogy igy-ugy, az ujabb teher, nagy teher a „nép" vállára stb. És képesek kttek volna, sőt lennének ma is arra, hogy magánemberek kezébe juttassák azt a hasznot, amely e postabérpalotából kétségtelenül háromolna a községre. A község érdeke itt semmi, itt mindenki a magáét félti és a maga zsebét akarná tömni. Gyulán ám más szellem hatja át a képviselőtestület tagjait. Komolyan, lelkiismeretesen, minden vehemencia nélkül foglalkoztak ezzel a fontos kérdéssel és meglátszott minden felszólalón, hogy a város érdekeit igazán szivükön viselik. Az állandó-választmány fentebb említett javaslatához elsőnek K. S c h r i ff e rt József szólalt föl. Ö tiszta képet A csorvási tisztviselők összeíérhetlensége. Ott kell hagyni a bankokat. Ugy döntött a megyegyülés. Igen érdekes és a megyebeli közigazgatási tisztviselőkre nézve nagy kihatással biró határozatot hozott szerdán délelőtt Békésvármegye törvényhatósági bizottsága. A határozatot' egy újonnan alakult pénzintézet, a Csorvási Takarékpénztár ügye involválta, amelynek igazgató-elnöke a részvényesek akarata folytán Gremsperger József községi főjegyző lett, de a község más tisztviselői is helyet foglaltak az uj pénzintézet tisztikarában. E/, a körülmény szemet szúrt T áb i t Mihály csorvási gyógyszerésznek és néhány társának, akik a csorvási képviselőtestület közgyűlésén heves támadásokkal illették nemcsak a főjegyzőt, hanem mindazokat a tisztviselőket, akik bármelyik pénzintézetnél hivatali állást töltenek be. A képviselőtestület többsége azonban nem volt egy véleményen a támadókkal és kimondotta, hogy nincs semmi kifogása az ellen, hogy a tisztviselők üres óráikban a pénzintézeteknél végeznek különböző funkciókat. De a dolog nem maradt annyiban, mert Tábit Mihály és társai a határozatot megfelebbezték a törvényhatósághoz. Az alispán véleményezés yégett az orosházi járás főszolgabirájának adta ki az ügyet, aki a felebbezéssel szemben szintén a képviselőtestület álláspontjára helyezkedett és azt véleményezte, hogy a csorvási tisztviselőknél az összeférhetetlenség esete egyáltalában nem forogván fenn, ők a pénzintézeti funkciókból el nem tilthatók. Indokolta e véleményt azzal, hogy a pénzintézetekben csak a rendes hivatalos órákon kivül működnek a tisztviselők, tehát a község érdekei csorbát nem szenvednek. Ahhoz pedig, hogy a tisztviselők szabad idejükben mivel foglalkoznak : senkinek semmi köze. A hírlapi nyilatkozat-csaták miatt megyei érdekességüvé vált ügyet a megyegyűlésen dr. D a i m e 1 Sándor főjegyző ismertette. Felolvasta az ügy összes iratait, a határozatokat, a fellebbezéseket, a főszolgabíró véleményét, hogy a törvényhatósági bizottság teljes és tiscta képat nyerjen az egész tényállásról, azután előterjesztette az állandó választmány javaslatát, mely szerint a képviselő testület hatarozata éi a főszolgabíró véleményével szemben a csorvási tisztviselőknél az összeférhetetlenség fenforgása mondandó ki. Az indokolásból kiragadjuk azt, amelyet Gremsperger József főjegyzőre vonatkozik. Gremsperger, mint fentebb említettük, a Csorvási Takarókpénztárnak igazgatóelnöke. Az állandó választmány véleménye szerint ez olyan vezető állás egy pénzintézetnél, melynek lelkiismeretet betöltése sok időt vesz igénybe, s melynek teendőit a rendes hivatalos órákon kivül ellátni nem lehet. Ha pedig Gremsperger lelkismeretes igazgató-elnök, akkor ez a község érdekeinek rovására megy, mert a községnél nem teljesítheti kötelességeit ugy, ahogyan azt kellene. Ez pedig meg nem engedhető. Az allandó választmány javaslatához több felszólal is történt pro és contra, leginkább a c-orvásiak részéről. Néhány csorvási érdekelt az összeférhetetlenség kimondása ellen harcolt, de sokan voltak olyanok is, akik az állandó választmány javaslata mellett kardoskodtak. Ezeknek legélénkebb szónoka dr Simonka György volt. És győzött is az utóbbi álláspont, mert a törvényhatósági bizottság hozzájárult az állandó választmány javaslatához és kimondotta, hogy a csorvási tisztviselőknek a pénzintézeteknél elfoglalt állása rendes hivatali állásukkal összeférhetetlen. Elrendelte, hogy pénzintézeti állásukról nyolc nap alatt le kell mondaniok. E határozat ellen birtokon kívül 'lehet felebbezni, ami azt jelenti, hogy azonnal érvénybe lép. A törvényhatóság határozatát bizonyára nem valami nagy örömmel fogadták a megyebeli községi tisztviselők, mert nemcsak Csorváson, hanem más községekben is vannak, akik pénzintézeteknél valamelyes funkciót teljesítenek. Egyébként méltányos, hogy ha ilyesmit az állami ós törvényhatósági tisztviselőknek nem engednek meg, ne legyenek kivételek a községi tisztviselők sem. A munkásbiztositó pénztár a kisiparosok ellen. Gazdálkodás a kisemberek rovására. Az országos munkásbiztositó-pénztárnak legutóbbi közgyűlése a nagy üzemeknél mutatkozó deficitet ugy akarta kiküszöbölni, hogy a közép és kis iparosság fizetési kötelezettségét növelte. És mivel a törvény a járulék százalékának emelését tiltja, a közgyűlés a hét napos számítást akarja az alapszabályokba iktatni. Ez a számítás arány talanulsujtanáa kisiparosokat. Az igazgatóság azt hangoztatja, hogy a kisiparosoknak nincs okuk a panaszra, mert alig fizetnek többet, mint azelőtt. Ez az állítás azonban téves. A teher többlet három segéd és két tanonc után 23 korona 34 fillér, tíz segéd és tíz tanonc után 158 korona, ezen kivül fizetendő a baleset biztosítási járulék öszszege. Annál igazságtalanabb az uj rendszer, mert a nagyiparosok terhein akark ön n y i t e n i az arra jobban ráutalt kisiparossággal szemben. Mindenütt a nagyüzemek dolgoznak deficittel, míg a többi kerületi pénztárak leginkább fölösleggel zárták a mérleget. Méltánytalan és fölösleges dolog tehát a kisiparosokat sújtani a nagyok hibájáért. Találni kell olyan módot, hogy a nagy üzemek járulékait emeljék, hogy a deficitet ők maguk födözzék. Ugyanilyen igazságtalanság mutatkozik a balesetbiztosítási járulékoknaka kézműves iparra való áthárításával. Nem indokolt, hogy ezekért a kézmüve* ipart sújtsák horribilis baleseti járulékkal. A kivetés arányosan történjék, a nagyobbterheket azok viseljek, akikneküzemöka tömeges balesetetet előidézik. Az iparoság külömben maga is oka mai szomorú, erőtlen helyzetének. Jelszavak által vezette magát, ígéreteknek felült, de az ígéretekből semmi sem lett. Szervezkedjék az iparosság és ön maga erejével lépjen síkra jogos érdekeiben. A jelen esetben a betegsegély ezésiés balesetbiztosítási törvényben ós annak alkalmazásában van a hiba. Ennek javítást kell követelni. Ez iránnyban a magyar építőiparosok országos szövetsége már akciót inditottt, amelyben ahót napos számítás ellen fölirt. Hasonló szellemű felirattal kell élnie s ebben azt is kérnie, hogy a budapesti járulék kivetése arányosan történjék és ne a kisiparossal fzettesék meg azt amivel a gyáI pos köteles. Tanácsülés Békéscsabán. A jégtermelés szabályozása. — Mikor jön a nagy német cirkusz? — Segélyezések. Békéscsaba közság elöljárósága, — mint karácsony hetében, ezen a héten ; is csütörtökön délután tartott péntek I helyett tanácsülést. Az ülésnek meglehetősen kevés tárgya volt s ezek között is kevés érdekes akadt. Legfontosabbnak a jégtermelés szabályozására vonatkozó intézkedéseket tartjuk már csak a közI egészségügyi érdek szempontjából is. Alább ezeket az intézkedéseket részletesen ismertetjük Ezenkívül a Strass, burger-féle nagy cirkusz idejövetele és ! néhány segélyezés bír valamelyes.jelen' tőséggel. A tanácsülés tárgyairól tudósításunk : a következő: Mint már megírtuk, a képviselőtes! tület december havi közgyűlésén elhatározta, hojy a Körös-csatorna jegét csak a helybeli jógveremtulajdonosok fogyaszthatják ingyen, a vidékiek ellenben vermenkint 20 koronát tartoznak érte fizetni. Utasította egyben a tanácsot, hogy a jóghordás korlátozása céljából tegye meg a szükséges intézkedéseket. Erre vonatkozólag W i 1 i m István, a lemondott gazdasági intéző, V a1 e n t i n y i Márton h. rendőrfőbiztos ós Áchim Gusztáv mérnök együttesen egy szabályzatot dolgoztak ki és terjesztettek a tanács elé. A tanács egész terjedelmében hozzájárult, de nem mint szabályzatot, hanem mint hirdetményt fogja az érdekelt közönség tudoiháaára hozni. A hirdetmény főbb rendelkezései a következők; Jeget csak az élővizcsatornából szabad a jégvermekbe szállítani a halastó, a kenderásztató tó ós a mocsarak jegét elhordani és hűtésre felhasználni a közegészségügyre veszedelmes voltuknál fogva nem szabad. A körös csatorna jegéből elsősorban a község kezelése alatt álló, úgynevezett közegészségi jégvermek töltendők meg, a társulati és magánjégvermek csak azután. A társulati és magánjégvermek tulajdonosai, amennyiben jégre igényt tartanak, tartoznak ez igényüket a kihirdetendő határidőn belül a rendőrbiztosnál bejelenteni. Az összeírás megejtóse céljából jelentkezésre már most felhivatnak. A társulatok ós magánosok csak akkor vihetnek a Köröscsatornából, amikor a 15 centiméternyi vastagságot eléri. A rendőrbiztosnak a jégfelület kiosztásánál tekintettel kell lenni a jégvermek nagyságára is. Kissebb jágvermek tulajdonosai kissebb jógfelületet kapnak. A kiosztott jógfelületet egészen a viz színéig ki kell használni. Az Apponyi-utca ós a Széchenyi híd közötti rész jegét elhordani nem szabad, mert az a korcsolya-sport számára tartatik fenn. E ek lesznek a hiidetmény főbb rendelkezései. Nóvák M. András, az újonnan választott erzsébethelyi adószedő bejelentette, hogy hivatali esküjét már letette a főszolgabíró kezébe. A tanács : ezt a bejelentést tudomásul vette, egyszersmind Nóvák illetményeit 1910 január 1-től fogva folyósítja, mivel akkor kezdi meg hivatalos működését. Megemlékeztünk már arról, hogy Strassburger, egy nagy németországi '; cirkusz tulajdonosa ez évben Csabán j óhajtana elsőrendű cirkuszával néhány előadást tartani ós erre engedélyt kért a tanácstól képviselője utján. A tanács mindaddig nem döntött ez ügyben, mig bővebb tájékozást nem nyert arra vonatkozólag, hogy milyen időtájban akar jönni Strassburger. A cirkusz képvise-