Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-07-15 / 56. szám

Békéscsaba, 1909. XXXVI-ik évfolyam. 56-ik szám. Csütörtök, julius 15. POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető Közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön ELŐFIZETÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Féiévre ő kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegvedcnbelül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő: Dr. LÁNG FRIGYES. Felelős szerkesztő : GULYÁS JÓZSEF. Laptulajdonos : SZIÜZLSZK7 JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szára 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel |helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér Nyári munka a politikában. Békéscsaba, julius 14, A képviselőház hétfői ülésén negyedfélhónapra ismét elnapolta magát. A közvélemény előtf a Ház elnapolása azt jelenti, hogy csönd áll be a politikában, nem izgatják az országot a közelmúlt végtelen bizonytalanságai, nem néz feszült figyelemmel a pártkörök ajtajai mögött lejátszódó jelenetekre. Egyszóval: azt hiszi mindenki, hogy fölösleges minden érdeklődés a politika iránt, jobb azt az érdeklődést másfelé irányítani. Szó, ami szó, más időkben, más viszonyok között igy volt az. A lapok politikai rovata nyáron át úgyszólván teljesen megszűnt, legfeljebb egy-egy miniszteri utazásról adott hírt. A jelenlegi viszonyok azonban egészen mások. Csöndben, a kulisszák mögött lázasan dolgoznak a miniszterek, a pártok vezérei, hogy a kibontakozásnak őszszel újra napirendre kerülő s Magyarországra nézve olyannyira fontos ügyét megfelelő módon előkészítsék és lehetőleg elejét vegyék minden konfliktusnak, mely az uralkodó és a magyar nemzet között a kibontakozásból kifolyólag támadhat. Wekerle miniszterelnök, hír szerint, nem is távozik el egész nyáron Budapestről, még szabadságidejének legnagyobb részét is Budapesten tölti, hogy figyelemmel kisérhesse a kibontakozás esélyeit. A kormány tagjai is, bár szétmennek, hogy a különböző fürdőhelyeken kipihenjék fáradalmaikat, állandóan érintkezésben maradnak és beavatott forrásból szerzett értesüléseink szerint minden erejükkel azon vannak, hogy az őszi kibontakozásnak a fúzió legyen az alapja. A függetlenségi párt túlnyomó része azonban abban bizakodik, hogy sikerülni fog olyan kibontakozási tervet megalkotni, amelyet elfogad az alkotmánypártnak és a függetlenségi pártnak egy olyan része, hogy ez a kettő összeolvadva, megalkothatja a negyvennyolcas alkotmánypártot, amelynek eszméje, éppen mint a fúzióé, ujabb időben ismételten felmerült. Ez utóbbi terv megvalósulása esetén a Justh-csoport előre láthatólag ellenzékbe menne át, mert közte és az alkotmánypárt között utóbbi időben az ellentétek annyira kiélesedtek, hogy együttműködésükre gondolni se lehet. A Justh—Holló-csoport lapja nap-nap után, más hijján, azzal szórakozik, hogy heves hangú cikkekben támadja az alkotmánypártot, amely támadásokat az alkotmánypárt hivatalosa hasonlókkal viszonoz. A kibontakozásnak ezt a megoldását tehát már eleve elejtettnek tekinthetjük. Marad tehát a fúzió, mely igen kedves gondolata volt mindig ugy Wekerlének, mint a koaliciós pártok vezéreinek, természetesen Justh—Hollóékon kivül, akik minden áron a függetlenségi pártot szeretnék nyeregbe ültetni a parlamentáris többségi elv alapján. Bécsben, ugy látszik, már egészen biztosra veszik, hogy a fúzió, amelyet már tavaly nyáron szerettek volna nyélbe ütni, az idén meg fog történni. Erre mutat az a körülmény is, hogy a hadvezetőség a legkomolyabb előkészületeket teszi a katonai kérdések végleges rendezésére. Magyarország belpolitikai helyzetére ilyenformán irányító hatással van a külpolitikai helyzet is. Németország tehetséges császára, II. Vilmos ugyanis türelmetlenül sürgeti már régóta, hogy a monarchia hadereje reformáltassék. Ennek a folytonos sürgetésnek az eredménye, hogy a katonai reformokat megalkotni kívánják. A bécsi közös hadügyminisztériumban — mint igen jó bécsi forrásból jelentik — már három hét óta nagyon beható tanácskozás folyik az uj véderőtörvény tervezete fölött. Ezek a tanácskozások kifejezetten abból a célból folytattatnak, hogy ősszel a magyar válság kibontakozási tervének egyik főpontja a katonai kérdések végleges megoldása legyen. Nem hisszük, hogy a hadvezetőségnek ez a terve simán fog keresztül menni, mert a katonai kérdések mindig vörös posztó volt különösen a kuruckodni szerető és népszerűség hajhászó politikusok szemében. Ha azonban a fúziót a miniszterek nyári munkája létre tudja hozni, oly hatalmas többség fog állani a kormány mögött, hogy ezzel mindent keresztül vihet, még a katonai kérdéseket is megoldhatja. Majd megválik, milyen eredménye lesz a politika nyári munkájának. A vármegye közigazgatása. A közigazgatási bizottság ülése. A megye hétfői közigazgatási bizottsági ülése elintézendő ügyekben gazdag tárgysorozattal birt, de azok között alig akadt olyan, mely nagyobb vitát, vagy érdeklődést keltett volna. Ami kissé érdekes volt, az a gyulai pénzügyigazgatóság ellen hirlapilag, ós Írásban is a főispánhoz beadott panasz volt, de ennek is méregfogát vette Roediger Gyula pénzügyigazgató felvilágosító felszólalása s az igazgató eljárását, hogy senki a hivatalos aktákba engedély nélkül be nem tekinthet, helyeselte. — Hrabov szky, a csabai rendőrfőbiztos most már tengeri kígyóvá kinőtt ügyére beadott felebbezós csak szánalmas mosolyt okozott és az alispánnak a fegyelmit elrendelő határozatát jóváhagyta a bizottság. Az ülésről tudósításunk a következő: Dőry főispán elnöklete alatt jelen voltak: dr. Ladics László, dr. Török Oábor, Wenckheim Dénes gróf, Morvay Mihály, Haraszti Sándor bizottsági tagok, Ambrus alispán, dr. Daimel főjegyző, dr. Zöldy János főorvos, dr. Zöldy Géza főügyész, Sárosy Gyula árvaszéki elnök, Kiss László és dr. Konkoly Tihamér jegyzők, Roediger Gyula kir. pénzügyigazgató, Perszina Alfréd főmérnök, dr. Horváth Dezső s.-tanfelügyelő, Pfeiffer István közgazdasági előadó. Az ülés megnyitása után a főjegyző felolvasta az alispán következő havi jelentését: A közbiztonság állapota a mult havi jelentésem megtétele óta lefolyt idő alatt kedvező volt s ugy a személy-, mint a vagyonbiztonság kevesebb esetben zavartatott meg, mint az előző hónapban. A személybiztonság csaknem kizárólag a több izben előfordult kisebb-nagyobb jelentőségű verekedési esetekkel táinadtatjtt meg és pedig Gyulán, Békéscsabán, Vésztőn és Orosházán. Vagyonbiztonság-ellenes cselekmény 33 esetben fordult elő, amelyeknek legnagyobb része csekély értékű ingók ellopásából áll. Ugy a személy-, mint a vagyonbiztonság ellen elkövetett cselekmények tettesei a legnagyobb részben kinyomoztattak ós a büntető bíróságoknak átadattak, illetve feljelentettek. Néhány bűncselekmény tettesei után a nyomozás még folyamatban van. A tüzesetek száma kisebb, mint a mu.t hónapban volt, 14. Több lakóházon kivül gazdasági épületek ós eszközök, szalmakazlak, épületrészek stb. hamvadtak el. A kár biztosítás utján legtöbb esetben megtérült, az esetek kisebb részében megtérittetlen. A tüzek nagyobb része gondatlanságból keletkezett. Erre való figyelemmel, de másrészt tekintettel arra is, hogy a tüzek terjedésére alkalmas nyári időszak alatt fokozott éberséget kell kifejteni a tüzveszélylyel szemben, rendeletileg felhívtam Gyula város polgármesterét ós az összes községek elöljáróságait, hogy a lakosságot j hirdetményileg figyelmeztessék a tüzí rendészeti óvórendszabályok pontos be| tartására. Öngyilkosság 6 történt. Baleset 15 i fordult elő, melyek közül 1 halállal, a | többi pedig kisebb-nagyobb sérüléssel ! végződött. A várható nyári 'meleg időszakra való tekintettel a balesetek megBékésmegyei Közlöny tarcaja. Tiicsök-dalok. Szivemet sokan elitélték, Te mindig védtél engemet; Mások csak öldökölni tudtak, Te gyógyítgattad lelkemet; Bár ősz volt, mikor megismertél, Tavaszom visszatért veled — Légy áldva, életem virága, Hű álma — édes valósága. Ha rád hintett csókjaimból Mindmegannyi csillag válna, Örök égő, roppant tüzek Gyúlnának az éjszakába. Napok, holdak tündökölve Hirdetnék a mindenségnek ; Nem szerettek soha senkit Olyan forrón, mint én téged. Mondhatatlan vágy lobogtat S üldöz a mező felé, Ahol ezer virág nyílik S vígan röpköd lepke, méh. Méh leszek, te légy virágom, Nyílj ki rózsám, énnekem! Hadd szédüljek szirmaidra, Hadd haljak meg kebleden. Endrödl Sándor. Fátum. — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. — Irta: Konkoly Ferenc. Hiába igyekezett, hiába'törekedett Gábor, a szorgalmas, becsületes Kovács j Gábor, csak nem akart sikerülni semmisem, amihez hozzáfogott. Félig szinte emberfeletti volt erőlködése, amelylyel a szerencsét kergette de ugy volt, hogy az menekült előtte. Az ujjain nem tudta volna elszám| lálni azt a sok vállalatot, melyet ő a ! siker reményében megindított, de minj denkor akadt egy vagy más körülmény, a mi az ő biztos számításait halomra döntötte s a fényes reményekkel megindult vállalkozást a sikertől elütötte. S nem is az ambitió serkentette csupán Kovács Gábor uramat, mert jómaga egyszerű elégedett ember volt, hanem az ideáljának, a szivében évek óta őrzött eszményképének akar puha, meleg fészket teremteni, azt akarta olyan pompával körülvenni mint egy királynőt. Pedig Varga Ilonkát odaadták volna szülői igyis Kovácsnak, mert látták, hogy szorgalmas törekvő ember s ha egy kissé a nagyravágyás el is kapatta fejét, de mint nős ember ez a kis hibája engedett volna. Kovács azonban nem kérte meg Ilonka kezét, ugy odaszokott már Vargáékhoz, hogy a pokol minden kínjai ott égett keblében, ha egy nap véletlenül ugy esett, hogy Ilonkát nem láthatta. Szinte félelmetes volt az a nagy szerelem, mely Kovács szivében lángolt. Mindent, mindent elperzselni látszott s mégis ... Kovács tartozkodó volt, olyan mértékben, mely szinte egy kiérdemesült I tábornoknak is érdemül szolgált volna, í Ha egy egy elejtett mondásával ; célzott is néha Ilonka előtt azokra az ' érzelmekre, a melyeket irányában táplál, de komolyan, ugy a hogy azt a regényekben Ilonka olvasni szokta, még nem j vallott szerelmet^előtte. Da azért Vargáók nyugodtak voltak. Ők látták azt, hogy Kovács lelkében milyen forrongás dul s nem akarták siettetni azt, a minek eljövetele teljesen biztosítva volt. Az évek multak s az állapotokban mi változás sem történt. Kovác3 járt Vargáékhoz s Vargáók szívesen vették a látogatásokat. Még mindig nem türelmetlenkedtek, hiszen Ilonka még fiatal volt, a férjhezmenetel nem sürgős. Az egész városban már ugy beszéltek Kovács ós Ilonkáról, mint akik egészen bizonyosággal egymásé lesznek. S az igy öszeboronáltakat ugy is tekintették, mint jegyes párokat. Kovács Gábor unt bele hamarébb a dologba. Belátta, hogy igy még sem maradhat. Elvégre, ha még ugy is szereti Ilonkát, bizonytalanra nem kötheti le magának. A leány egyike volt a város legszebb hajadonainak, ki után minden egyes férfi megfordul, ha az utcára kilépett. Istennői termete, gyönyörű két szeme, fejedelmi testtartása ós járása, kitűnt minden más leány közül s nem egy férfinak okozott álmatlan éjszakát, ha véletlenül szikrázó tekintete amazóba kapcsolódott. Kovács Ilonka tudta, hogy szép. Tudta, hogy minadma előnyöknek birtokában van, melyekkel a férfiakat meghódítani lehet s e tudatában fölényesen is bánt az erősebb nemmel. Műveltsége karöltve járt szépségével. A kis városból szinte kirítt intelegentiája. Kovács Gábor nagyra határozta el magát, miután látta, hogy e hazában tehetségeit nem tudja kellőképen érvényesíteni, elhatározta, hogy kivándorol. Az uj hazáról annyit hallott, oly sok meséset, szépet, káprázatost, hogy elegendő erőt érzett magában arra, hogy megpróbálja ott a szerencséjét, ahol az még utóiérhető. Nem tudta elképzelni, hogy azt a fejedelmi nőt, akit imádott, akinek esetleg rokonszenvét a jelekből. ítélve, szintén megszerezte, hogy azt egy kétszobás polgári lakásban, az elvirulásnak, az unalomnak kitegye. Másképen, egészen másképen gondolta el azt magának. Gyönyörű est volt, Kovács.Gábornak utolsó estéje. Vargáók meglepetéssel hallgatták Kovács hihetetlen ideálját. Igyekeztek őt mindenképen lebeszélni arról, hogy itt hagyja őket. Ekkor először, beszélt Kovács szerelemről. Feltárta szive legelterjettebb zugát is előttük s ott Ilonka előtt mondotta meg, hogy évek óta hordja szivében a szerelem édes, gyilkoló tövisét s hogy most sem mondta volna meg, de a válás utolsó percében, nem akart előttük olyannak feltűnni, aki évekig élvezte vendégségüket, barátságukat, anélkül, hogy szive vonzott volni hozzájuk. Megmondta, hogy miért ne a akarja Ilonkát ebben a helyzetében feleségül s elmondta azt is, hogy minő tervei vannak az uj hazára nézve. Három esztendőt kért. Ezalatt szerinte bizonyos, hogy vagyonra tesz szert s akkor eljő Ilonkáért, hogy méltó keretet nyújtson neki, ugy a hogy azt megérdemli. Vargáók könyes szemekkel bucsuz-