Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám
1909-07-15 / 56. szám
BÉKESMEGYE1 KÖZLÖNY előzése céljából intézkedtem az iránt is, hogy az összes hatóságok a folyó vizeken és fürdésre alkalmag más vizeken külön fürdőhelyeket jelöljenek ki, melyek megválasztásánál az életbiztonsági, valamint a közrendészeti tekinteteket is szigorúan tartsák szem előtt. Ami a közgazdasági állapotokat illeti, az elkésve érkezett esők az őszi kalászosokat, továbbá a korán vetett árpákat már nem tudták annyira helyrehozni, hogy vármegyénk csak közepes termésben is részesülhetne, mert például a búza kis holdanként átlagban 4 métermázsát igér. Ellenben a zab, tengeri, dohány és répa mind olyan buja fejlődésnek indult, hogy ha az" időjárás kedvező marad, vármegyeszerte mind igen jónak Ígérkezik. A munkások közül többen elmulasztottak aratási szerződést kötni, minélfogva aratási munka nélkül maradtak. Azonban ezek részben kubikos, részben más földmunkálatoknál, mindnyájan alkalmazást nyerhetnek. Átlagos napszámbér 2 K 40 fillér volt. Ugy a vármegyei, mint a községi közigazgatás zavartalanul teljesítette kötelességét s e tekintetben komoly panasz nem emeltetett. A Nagyszénáson felfüggesztett M e g y i k János községi biró helyébe Csizmadia István nagyszónási lakos választatott meg, illetve helyettesittetett. Dr. T a r j á n i Rezső Békéscsaba-erzsébethelyi községi orvos, az ellene folyamatban levő fegyelmi eljárás során, erről az állásáról lemondott. Miután vele szemben vagyoni felelősség kérdése nem forgott fenn, lemondását ezért, de másrészt azért is elfogadtam, mert ezt a közszolgálat érdeke kívánatossá tette. Mint a társadalmi élet terén említésre méltó mozzanatot megemlíteni kívánom, hogy Füzesgyarmaton a református lelkészválasztás feletti elégedetlenségből a református egyházból néhány évvel ezelőtt az unitárius vallásfelekezetbe áttérteknek tekintélyes része a református felekezetbe visszatért. Vizi ügyek. Az alispáni jelentés tudomásul vétele után a kir. főmérnök helyettese referált két vízügyet. Ugyanis gróf Wenckheim Dénes, mint tudva van, Dobozon kertészeti termények öntözésére engedélyt nyert. Most azonban az üzemelési engedély-okiratnak olyatén módosítását kérte, hogy az öntözést necsak április hó 15-én, hanem előbb is kezdhesse, továbbá, hogy másrendszerü vizemelő-gépet használhasson. — A bizottság az uj engedélyezési eljárás szükségessége mellett határozott. Gróf Wenckheim Frigyesné vizes-fási birtokán öntözés létesítésére kért engedélyt. A nagyváradi Sebeskörös Ármentesitő Társulat az engedélyt csak akkor hajlandó megadni, ha az uradalom a vízdíjat fizeti. A folyammórnökség erre oly határozat kimondását kérte, hogy ez öntözési művelethez a Sebeskörösi Társulatnak semmi köze, mert az uradalom a Hosszufoki Társulat csatornáiból a fentemlitett társulat csurgalák-vizét akarja öntözésre felhasználni. — A bizottság e határozathoz hozzájárult. Reiszmann Adolfra ósKrsnyákra, kik Csáky Albinná pusztai birtokát bérlik, Szarvas községe útadót vetett ki, mert a községben ingatlannal bírnak. A bérlők ezt az útadót törülni kérik, mert ők községi és dülőutat a bérletből kifolyólag nem használnak, hanem csak törvényhatósági és transversalis utat. — A bizottság a kivetést jogosnak mondotta ki. Mezőberény községben kétszeresen kivetett 129 kor. útadót a bizottság törülte. A főorvos előadványában kiemelte, hogy a közegészségügyi állapot a vármegye területén kielégítő. A difteria bár emelkedett, de aggodalomra ok nincsen, a vörheny csökkent. A legtöbb megbetegedést a bélhurut okozta. A kir. tanfelügyelő helyett Horváth Dezső dr. s.-tanfelügyelő referált. A népoktatás ügye megnyugtató. Az elmúlt hóban 18 iskolát látogattak meg, részt vettek több évzáró és magán-vizsgán s mindenütt lelkiismeretes ós odaadó munkálkodást tapasztaltak. Békés község a tankötelesek összeírását az adóösszeirással egyetemben óhajtja megejteni. A tanfelügyelő javaslatára a bizottság ezt az eljárást nem engedélyezte, mert a mult évben is 5—600 tanköteles kimaradt az összeírásból. Egész sereg államsegély és korpótlók iránti kórvény lett pártolólag felterjesztve. Igy korpőtlék iránt: Tobay , Friderika, Mecs Balog Ferenc, Tóth ' József; államsegély iránt: Rottensteiner Zoltán, Kriener Jenő, B. Nagy József, Bereczky József folyamodtak. Szentetornya községe utasíttatott az iskolafütésről való gondoskodásra, a szarvasi főszolgabíró arra, hogy Blander Salamon tanító fizetéséhez jusson. A szarvasi ág. ev. és a füzesgyarmati ref. iskolaszék államsegély iránti kérvénye pártolólag lett felterjesztve. Az orosházai áll. iskola igazgatósága ellen kért fegyelmi eljárás megindítását, mert az igazgatót a bíróság két fokon is rehabilitálta : a bizottság elutasította, illetve elejtette. A pénzügyigazgató az adóbeszedést normálisnak mondotta és egész sereg vadászfegyvernek engedély nélküli használatért kirótt pénzbirságnak elzárásra való átváltoztatását javasolta. A többi szakelőadók referálása lényegtelen ügyekből állott s az ülés egy óra körül bejezést nyert. Ujabb bonyodalmak a nagyváradi püspükság korul (Külön fővárosi tudósítónktól.) Idestova egy esztendeje áll üresen a nagyváradi püspöki szék, amely a legdúsabb javadalmazásu püspökség az egész országban. Évi jövedelme egy millió kétszázezer korona ós az ingatlan vagyona nem kevesebb, mint száztizenháromezer katasztrális hold föld tak Kovácstól s Ilonka, ki eddig tartózkodó, hideg magaviseletével egy percre sem árulta el, hogy mi dúl belsejében, a válás percében elvesztette önuralmát s zokogva borult Kovács hatalmas keblére. Kovács Gábor a diadalmas gladiátor erejét érezte magában ettől az öleléstől s szivében megnyugtatva, boldogan indult kalandos útjára abban a biztos tudatban, hogy győzni fog, kerüljön bármibe is a győzelem. Eleinte hosszú, áradozó levelek érkeztek Vargáékhoz az uj hazából. Min-, dig más és más vidékről. Később a levelek levelezőlapokkal helyettesitődtek. Majd azok is elmaradtak. Az évek multak s Vargáék már szinte el is felejtették Kovácsot, kiről ha néha-néha szó esett, mint valami fantazmagoriás Don Quxottról beszéltek, ki szélmalmokkal küzd, hogy lehetetlen célját, a gazdagságot elérje. Időközben más udvarló foglalta el Kovács Gábor helyét Ilonka oldala mellett. Ha nem is voit a várva-várt herceg, de mindenesetre azok közül a fiatal emberek közül viló, akiknek udvarlását a város vagyonos leányai is szívesen vették volna. S Vargáék nem adhattak Ilonkával hozományt. A sors mostohasága megtagadta tőlük azt a szerencsét, hogy leányuk jövendőjót az ő vagyonukkal is biztosítsák s igy Ilonkának igent kellett mondania, mikor Szappanos Béla megyei tisztviselő kezét kérte. Az esküvőt is hamarosan megtartották s Ilonka mint boldog fiatal asszony költözött szerény lakásába, amit Kovács Gábor méltatlannak hitt az ő isteni szép- i ségéhez. Pedig Kovács Gábor nem halt meg. | Nem is felejtkezett meg Yargáókról. I Csak éppen a gazdagság utáni küzdelem olyan vidékekre űzte az uj hazában, a honnan a levelezés száz meg száz akadályba ütközött. A három esztendő letelt s Kovácsnak sikerült vagyont gyűjtenie. Körmével ásta ki a föld alól. Nem volt olyan piszkos munka, ha hasznot hajtott, hogy azt ő el ne vállalta volna. S a pénz gyűlt. Eleinte lassan, később, midőn már kis tőkéje volt, gyorsabban. A három év elteltével több mint százezer dollár vagyont szerzett. Noha a körülmények az uj hazában annyira kedvezők voltak, hogy szinte bizonyosnak látszott, hogy Kovács csakhamar elsőrangú pénzkapacitássá fejlődik. A három esztendő eltelte űzte, hajlotta vissza őt a magyar hazába, Ilonkához. Hosszú, kellemetlen utazás után Kovács Gábor megérkezett. A kis városban nem ismerték meg az amerikai külsejű idegenben a város szülöttét. A kis szállodában, ahol megszállt, szinte megijedtek tőle, midőn a vendégkönyvbe beirta állandó volt lakóhelyét. , Alig várta, hogy reggel legyen. Diszbe öltözötten, égve a vágytól sietett Vargáékhoz. Nem tudta elképzelni, mi lehet oka annak a furcsa zavarnak, mely a házbelieket elfogta megérkeztekor. Vargánó szívélyesen üdvözölte ugyan, de nem borult ugy a nyakába, mint várta volna. Az öreg Varga pedig egyszerűen magázta, sőt önözte, amihez annakelőtte nem volt szokva. Midőn Ilonka után érdeklődött, a zavar még nagyobb lett s azzal vigasztalták, hogy mindjárt itt kell lennie, vásárolni ment Kovács elbeszélte, hogy vógre elérte Azonkívül a hagyományai is fényesek, a püspöki karban a primás után az első helyet foglalja el az a szerencsés férfiú, akinek fejére kerül a nagyváradi püspöki süveg. Nem csoda hát, hogy a kormány, az egyház, sőt maga a dinasztia is harcba szállt a diszes méltóságért és hosszú esztendő alatt nem tudtak megegyezni az uj püspök személyében. Az első hadi mozdulatok nagyrészt ismeretesek. A kormány a gyász elmultával ryomban minisztertanácson foglalkozott a nagyváradi püspökség betöltésével, de az egymással tülekedő ós mindenféle befolyásokat mozgósító jelöltek között nem tudott választani. I A néppárt jelöltje Giesswein Sánj dor dr. kanonok volt, a néppárt tagja, I ismert szociologus és a Szent István-tári sulat igazgatója. Ellene azt hozták föl, hogy vezére a hazai keresztény-szociálista propagandának ós ha agiiációját a püspöki székben is folytatja, könnyen megnövelhetné és politikai faktorrá tehetné ezt a ma még jelentéktelen frakciót. De baj volt az is, hogy a függetlenségiek viszont L ó v a y Mihály negyvennyolcas plébános-képviselőt forszírozták, aki az irodalomban is elég I jó nevet szerzett magának. A felvidéki függetlenségiek pedig P á r v y Sándor szepesi püspök mellett kardoskodtak és a tótok ellen való erélyes föllépését emlegették érdeméül. Párvyra vonatkozóan azt az értesülést kapta a kormány, hogy a hírhedt botránypör miatt, amelynek ódiuma mégis csak a püspök palástjához tapadt, a szepesi főpapot Rómában nem akceptálnák, De a döntő ok, amiért nem tudtak megegyezni, egészen más volt. F erencz Ferdinánd a maga külön jelöltjét: Lányi József fölszentelt püspököt támogatta. Egy ideig ugy volt, hogy a trónörökös embere kanterben | jut célhoz, de olyan akadályok merüll tek föl, amiket maga a főherceg se tud legyőzni. Egy és más ok miatt ugyanis maga a király foglalt állást Lányi jelö1 lése ellen. Kitűnően imformált papi körökben az uralkodó beavatkozásának előzményeit igy beszélik el : . Mikor Lányi József a magyar nevelője volt Ferencz Ferdinándnak, igen nagy befolyásra tett szert a trónörökös udvaránál. Csak rajta keresztül lehetett a főherceg közelébe jutni és akinek ő nyitott ajtót, annak nyert ügye volt. Egy alkalommal Lányi bemutatott a trónörökösnek egy ismert nevü, bár jelentéktelen papképviselőt és egy igen snájdig, de szenvedélyes budapesti lapszerkesztőt, akik szinte fogadalmat tetcélját. Megvan a vagyon, a gazdagság, mely után sóvárgott s hogy most már Ilonkát olyan pompával, fényűzéssel veheti körül, amilyet megérdemel s amely nélkül a boldogságát el sem tudja képzelni. Végre Ilonka megérkezett. Már külseje elárulta a megelégedettséget, a boldogság szinte sugárzott arcáról. Mikor anyját, apját átöleíte, a Paradicsomban élők öröme nyilvánult meg benne. Meg sem ismerte Kovács Gábort, aki szégyenkezve, kalapját zavarában forgatva állott ott. — Isten hozta Kovács urat, — szólt Ilonka, midőn megismerte végre.—No mi jó hírt hozott az Uj-Világból? — Megjöttem, Ilonka, mert megszereztem a vagyont, ami nélkül boldogságunkat nem tudtam elképzelni. Gazdag vagyok, félmilliónál nagyobb készpénz-vágy ont gyűjtöttem s most kezét jöttem megkérni kedves szülőitől. — Hahaha! — kacagott fel Ilonka, mig arcán rózsás pir vonult el. -- Kedves Kovács Gábor uram! Megint nem vagyok méltó magához. Mert az ón kicsi fiamat én kerek egymillióra becsülöm, a kis uramat is vagy egymilliócskára s igy beláthatja, hogy megint csak gazdagabb vagyok, semhogy magához leereszkedhetném. — Szavából a tréfás gúny dacára is kiórződött, hogy mennyire kevésre becsüli a vagyont, s minő nagyra a boldogságot. Kovács Gábor padig, ki az uj hazába ment vagyont gyűjteni, hogy idehaza megvehesse érte a boldogságát, belátta, hogy Ilonkának igaza van s szomorúan távozott onnan, hol az örök földi üdvösségét gondolta elnyerhetni Békéscsaba, 1909 julius 15 tek, hogy a trónörökös külön politikáját fogják csinálni Magyarországon. A főherceg hálából kanonokságot akart szerezni a képviselőnek, de bizalmasan értesítették, hogy ez lehetetlen, mert az illető papot még plébánosi állásban sem erősítenék meg. Ez volt Lányi első bukása s ekkor eltiltották neki, hogy mig a főhercegi udvarban van, a külvilággal érintkezzék. Azután anyagi bajokba sodorta a trónörököst egy tanács, amit a gazdasági dolgokhoz nem értő Lányi adott neki. Lányi mégse vesztette el a trónörökös kegyét, sőt Ferencz Ferdinánd egyenesen exponálta magát a kormánynál ós az udvarnál azért, hogy volt nevelőjét (aki időközben a fiumei címzetes püspökséget kapta) nevezzék ki nagyváradi püspökké. Ekkor történt az erélyes királyi vétó. Az uralkodó maga jelentette ki, hogy az ő életében Lányi Józsefből püspök nem lehet. De hát Istenem, a királyok nem konzekvensek, mert ha azok lennének, nem tudnának nyugodtan uralkodni. Ilyen bonyodalmak között Apponyi Albert javaslatára elhatározta a minisztertanács, hogy egy éven keresztül nem tölti be a püspöki széket, ellenben a horribilis egymillió kétszázezer koronányi jövedelmet a kongrua-alap fölemelésére fordítja. A nagyváradi püspöki szók tehát egyelőre üresen marad, csak annyi fog történni, hogy Szentkirályi Zoltán plébánost, függetlenségi képviselőt legközelebbi nagyváradi kanonokká nevezik ki. Ez volna a függetlenségi párt kiengesztelése azért, hogy Lévay Mihály elesett a püspöki széktől. Panasz a pénzügyigazgatóság ellen A közigazgatási bizottság hétfői ülésén hosszabb időt vett igénybe egyik gyulai lapban mogjelent s a pénzügyigazgatóságot vádoló közleménj' ós a dr. Martos József gyulai ügyvéd által Dőry Pál főispánhoz beadott panaszirat. A hírlapi közleményben az volt mondva, hogy a pónzügyigazgató ujabban oly rendelkezést tett, hogy az ügyiratokba még a meghatalmazott ügyvédnek sem szabad betekinteni. A panasziratban pedig az áll, hogy az ügyek késedelmes elintézést nyernek ós a feleket értesítő határozatban nincsen feltüntetve, hogy kinek ügyében hozatott az s igy mindig a hivatalba kell fáradni. A hirlapi közleményt R o e d i g e r Gyula pónzügyigazgató általános előterjesztése után dr. Török Gábor tette szóvá, kérve arra felvilágosítást. A pénzügyigazgató felszólalásában előadta, hogy a rend és a hivatalos titok megőrzése tekintetében tette a rendelkezést. Ha valaki az aktákba betekinteni óhajt, kérjen arra szóbelileg engedélyt s azt megkapja, ha nincsen hivatalos titokról szó. Különösen az italmórési engedélyek meg — vagy meg nem adása körül emeltetett azelőtt panasz. A panaszló ügyvéd igenis betekinthetett az aktákba s ugy látszik azért neheztel, hogy arra engedélyt kellett kérnie. Török Gábor dr. helyesli az igazgató ilyképpeni rendelkezését s ezt a bizottság is osztotta. La dics László dr.: A panaszló ügyvéd inkább azt tartja sérelmesnek, hogy egy 1905. évben beadott ügye I csak most nyert elintézést. R o e d i g e r Gyula: Ez az ex-lexből való leletügy volt mely most nyert 40 koronára emelt birságról 8 koronára leszállítást, A bizottság a felvilágosítást tudomásul vette, a panaszra pedig a főispán fog meggyőződést szerezni és azt elintézni. A csabai vasúti felüljáró. Nemsokára meg lesz az uj teherpróba. Több mint egy éve készen áll már az orosházai ut folytatását képező vasúti felüljáró az állomás közelében. A felüljáró a folytonosan épülő ós fejlődő