Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-11-07 / 89. szám

Békéscsaba 1909. okt. 24. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 séhez csak nagyon keveset. Marad tehát a három jegyző, a mérnök, az orvosok, a gazdasági intéző és a főpénztáros. Ezek a saját resszortjuk garmada-teendőit is csak nagy erőfeszítéssel tudják ellátni, igy tehát minden köz-, kulturális és gazdasági ügy intézése a főjegyző nyakába szakad. Egyedüli segítsége a képviselőtestület lenne, de a segítség helyett inkább a munkáját szaporítja a javaslatok elkészítése és a hozott határozatok végrehajtása által. Tudvalevő dolog, hogy a községi háztartáshoz is három főkellék kell, mint a háborúhoz: pénz, pénz és harmadszor is pénz. Már most egy ily hatalmas község pénzügyi viszonyait s az ujabb alkotások terveinek végrehajtását ki vezesse és intézze ? A főjegyző, vagy a nagyobb felében laikus elöljáróság ? Mivel az az általános nézet, hogy talajdonképpen a főjegyző maga az elöljáróság, mert a képviselőtestület csak az általa előterjesztett javaslatok felett határoz : elkerülhetetlen követelmény, Csabán, a nagymértékben fejlődő városok mintájára, hogy a főjegyző mellé pénzügyi bizottság szerveztetnék, amely a költségvetés megállapítására, a kulturális, közegészségügyi és gazdasági befektetésekre, jövedelmező vállalatok alapítására nézve szakszerű előterjesztéseket tenni lenne köteles. Kötelessége volna a pénzügyi bizottságnak a számvevőség által az előző évek mintájára úgyszólván sablonszerűén összeállított költségvetést alaposan megvitatni, revideálni, a községi háztartást irányítani, az ujabb befektetések célirányosságát és jövedelmezőségét kimutatni. Hogy a pénzügyi bizottságra milyen szükség van, bizonyítja a postapalota ügye is. A postakincstár szeretné a csabai hivatalt megfelelőbb, egészségesebb, modernebbül berendezett helyiségbe költöztetni. A község hajlandónak is nyilatkozott az építésre, de a tanácsi javaslat szerint csak abban az esetben, ha jövedelmet hajt a palotára szükséges befektetés. Ennek az lett az eredménye, hogy a postaigazgatósághoz négy magánajánlat is érkezett, amelyek mindegyike jóval olcsóbb a községénél Ha pénzügyi bizottság lett volna, az, áthatva kereskedelmi szellemtől és a község haladásának érdekétől: bizonyosan nem javasolt volna a képviselőtestületnek olyan magas százalékot, amely a községgel való tárgyalást úgyszólván lehetetlenné teszi. A közel jövőben nagy feladatok várnak megint Csabára. Ott lesz a kövezés s esetleg a vízvezeték és csatornázás ügye Mennyivel célszerűbb volna e feladatok megoldását a pénzügyi bizottságra ruházni, mint az anélkül is elfoglalt elöljáróságra. Reméljük is, hogy a képviselőtestület nem fog idegenkedni ez igen üdvös újítástól és hozzáértő szakemberekből szervezni fogja a pénzügyi bizottságot. Dr. -y. Japán-magyar konfliktus ? A Tájfun miatt. - Külön fővárosi tudósítónktól. — A Vígszínház újdonsága, a Tájfun, amely valóban megérdemelt sikert hozott szerzőjének, Lengyel Menyhértnek, két napig komolyan szerepelt a nemzetközi nagypolitikában. Már-már ugy állott a dolog, hogy a darabban szereplő japán konfliktus, vagy legalább is jegyzékváltás történhetik Japán és a monarchia között. Egy-két okvetetlenkedő, rosszmájú bécsi lap azt irta a Tájfunról, hogy abban a magyar szerző megsértette a japán nemzet becsületét. Erről az alaptalan híresztelésről tudomást szerzett a bécsi japán nagykövet s nyomban utasította a budapesti japán főkonzuli, hogy szerezzen meggyőződést a valóságról. Siffrirozott táviratban jött Bécsből Budapestre a parancs s a budapesti japán főkonzul Palotay Rezsőnek, az uj tiszteletbeli japán konzulnak társaságában még aznap este megjelent a Vígszínház egyik páholyában, hogy végignézze a Tájfun előadását. A főkonzul természetesen nem ért magyarul s ezért tolmácsra volt szüksége. A tolmács hiven teljesítette kötelességét, mire a főkonzul kijelentette : — Nagyon szép és érdekes darab s ami fő, igazán nincsen benne semmi japánellenes tendencia. A főkonzul ebben az értelemben referált főnökének, a bécsi nagykövetnek. A hivatalos információ megnyugtatta az aggodalmaskodó japánokat. Elmaradnak a diplomáciai lépések, mert maguk a japán becsület hivatalos őrzői is elismerték, hogy a Tájfun nem sérti a japán nemzetet. Rossz tréfát üző bécsi lapok mégis elértek valamit. Sikerült egy pillanatra kellemetlen meglepetést kelteniök a Budapesten és Bécsben élő japánok között. Egyéb hatása azonban nem volt a sovány kis hirlapi kacsának, amelyet a japán diplomácia sietett minél előbb lepuffantani. Ehhez a japán ügyhöz tartozik az is, hogy a Tájfun szerzőjét a bemutató alkalmából éppen a japán részről meleg elismerés érte. Egy Budapesten tartózkodó, előkelő állású japán levelet intézett Lengyel Menyhérthez s ebben határozottan tiltakozik azok ellen a rosszindulatú ráfogások ellen, mintha a Tájfun sértené az ő nemzeti becsületét. Az előkelő japán ur gratulált Lengyel darabjához, amelyet szerinte egészen bátran előadhatnának Tokióban is. Igy fest ez a kis japán-magyar konfliktus. Alapjában nagyon mulatságos epizódja volt egy nagy magyar színpadi sikernek. Tanácsülés Békéscsabán. A gerendási anyakönyv. — Lőwy Lajosné hagyatéka. — A róm. kath. temető utja. — Gerendási tankötelesek összeírása. — Kisebb ügyek. Békéscsaba elöljáróságának pénteki tanácsülésén a községnek igen sok belső ügye nyert elintézést. Általában a tanácsnak az utóbbi hetekben elég dolga akadt. — Annyi magán- és közérdekű kérdésben kellett határozatokat hoznia, hogy némelyik tanácsülés felért egy közgyűléssel. A legutóbbi ülésen valami nagyfontosságú közügy nem szerepelt. Kisebb fontosságú, de a község beléletében hasznos tárgyak voltak azok, amelyekben a tanácsnak intézkednie kellett. Az érdekesebb tárgyak a következők voltak: A belügyminiszter — mint már megírtuk — megengedte, hogy a nagygerendási pusztán önálló anyakönyvet vezessen a közigazgatási kirendeltség. Ez anyakönyvnek, mely Csabán a harmadik, „C4 jelzése lesz. A tanács megtette a szükséges intézkedéseket arra nézve, hogy az anyakönyvet a kirendeltség vezetősége 1910 január 1-én megnyithassa, A szegényházba szállított fehérnej müek átvételéről szóló jegyzőkönyv tudomásul szolgált. S z a 1 a y Dezső miniszteri osztály• tanácsost abból az alkalomból, hogy királyi kitüntetésben részesült, Csaba í község meleghangú iratban üdvözölte. Szalay Dezső most hálás köszönetet i mondott a figyelemért, amit a tanács ' tudomásul vett. Dr. K o 11 a i Ármin, a megválasztott erzsébethelyi községi orvos november 1-én elfoglalta uj állását. Mikor a tanács ezt tudomásul vette, egyúttal jegyzőkönyvi elismerését és köszönetét fejezte ki dr. Vas Vilmosnak, aki csaknem egy éven teljesítette példás lelkiismeretességgel kötelességét Erzsébethelyen is, mint dr. T a r j á n i Rezső helyettese. Néhai dr. L ő w y Lajosné, a jótékonyságáról ismert úrinő végrendeletében 1000 koronát hagyott Csaba szegényeinek. Az összeg kiosztásának végrehajtására végrendeletében a csabai elöljáróságot kérte föl. Időközben a Nőegylet is adott be egy kérvényt az összeg felének hozzáutalása iránt, de a kérelmet nem lehetett teljesíteni, mert a végrendelet szellemével ellenkezik. Azt az elöljáróságon kivül más ki nem oszthatja a szegények között. A tanács most megbízta a birót, hogy az esküdiek közreműködésével az összeg kiosztását eszközölje. A róm. kath. egyház tudvalevőleg folyamodott az elő járósághoz azért, hogy a Széchenyi-liget mellett levő temetőjéhez kövezett utat építtessen, mivel minden más temetőhöz vezet kövezett ut, csak éppen ahhoz az egyhez nem. Á tanács a kérelmet kiadta a mérnöknek előzőleg javaslattétel végett, aki pártolta a kérelmet. Ennélfogva most a tanács utasította a mérnököt, hogy a jövő évi útépítési programm megállapításánál ezt a kérelmet legelsősorban vegye figyelembe. P ó c s i k Mihály utkaparónak a beton-átereszek építési munkálatainál teljesített szolgálataiért 40 korona jutalmat szavazott meg a tanács. A nagygerendás-pusztai közigazgatási kirendeltséget a tanács megbízta a tankötelesek összeírásával és nyilvántartásával is. S a j b e n András munkaképtelen kőmives-segédet a szegényházba felvették. Ezzel á tanácsülés véget ért. A csabai kereskedelmi alkalmazottak mozgalma. Harc a főnökök egyezménye ellen. A békéscsabai rőfös- és kézmüáru kereskedőknek legutóbb kötött oly értelmű egyezsége, hogy egyi cégtől kilépő alkalmazottat az egyezséget aláirt másik cégnek egy éven belül nem szabad acceptálnia: élénk elkeseredést szült az alkalmazottak körében, kik ez egyezségben személyes szabadságuk korlátozását látják. Bajuknak orvoslásáért a „Békéscsabai Magántisztviselők és Kereskedő Ifjak Egyesületéhez folyamodtak, amely egyesület igen udvarias hangú átiratot intézett a kereskedőkhöz. A kereskedők eleinte hallani sem akartak a tárgyalásokról, csak mikor egyes helyeken az alkalmazottak tömeges felmondással feleltek a főnököknek ez egyezségére: kezdtek tárgyalni a fentemlitett egyesülettel ós álláspontjukat azzal mentették, hogy ez egyezségre őket maguk az alkalmazottak kónyszeritették. Ugyanis állítólag a főnököket valósággal zsákba szorították, különösen szezonok alkalmával, fizetés javításra irányuló kérésükkel és azzal a fenyegetéssel, hogy ha nem javítják fizetésüket, akkor egy másik konkurrenshez lépnek be, amiáltal tetemes károkat okoznak a főnököknek. Ez a tarthatatlan állapot késztette a főnököket az egyezmény megkötésére. Az alkalmazottak azonban nem nyugodtak meg a válaszszal, hanem az egész egyezmény eltörlését kívánják, mert szerintük egy-két alkalmazott túlkapásainak nem lehet a többi az áldo* zatja. Szerintünk is az alkalmazottaknak van igazuk, mert ilyen egyezményeknek a XX. században nem szabad keletkezni. Ha tényleg hibás és nem korrekt módon hagyja ott állását az alkalmazott, a kereskedő szolidsága megköveteli, hogy másik társának rovására ne alkalmazzon olyan egyént, aki vele is talán hasonló módon fog eljárni. A tárgyalások a főnökök és alkalmazottak közt folyamatban vannak és miután mindkét fél erősen védi a maga igazát, igen erős harcra van kilátás közöttük. A gyulai családi dráma. Esküdtszéki tárgyalás. A túlságos érzékenykedésnek két érdekes áldozata állott pénteken a gyulai esküdtbíróság előtt. Egy szimpatikus arcú fiatal férj és egy lehellet-termetü fiatal asszony. Szerették egymást, most is boldogan élnek együtt és egy szerencsétlen pillanatban egy gyermekes civakodás annyira ingerelte a fiatal embert, hogy revolverrel rálőtt a feleségére, magára s aztán szinte önkívületi állapotban beleugrott az udvaron levő gémes kútba. Csak a véletlen, vagy az isteni szerencse mentette meg őket a haláltól. A pathológiához értők, akik szeretik az arcvonásokat tanulmányozni, azonnal meg tudják magyarázni a tragikus esetet, ha ránéznek arra a fiatal párra. Mindkettő gyönge termetű, különösen az asszony. Arcuk finom, szinte átlátszó, a férfi homlokán az erek is kidagadnak. Egyszóval mindkettő predestinálva az idegességre és a beteges szentimentalizmusra. A tárgyaláson ismerőseik és rokonaik közül igen sokan jelentek meg. H u b a y Lajos, törvényszéki bíró vezette a tárgyalást. Szavazóbirák G ub i c z a Antal és Nagy Kálmán, törvényszéki birák voltak. A vádat L i s z y Viktor kir. főügyész helyettes, a védelmet pedig dr. Martos József gyulai ügyvéd látták el. A jegyzőkönyvet Göndör Béla vezette. Az esküdtszéknek a szokásos formaságok között történt megalakulása után Bányai István kereskedősegéd vádlott kihallgatására került a sor. — Bűnösnek érzi-e magát ? — kérdezte az elnök. — Igen. — Nos, mondja el az esetet. A vádlott ekkor elkezdett beszélni, de oly halkan, hogy az elnöknek figyelmeztetnie kellett: — Hangosabban beszéljen, mert az esküdt urak, akik maga fölött intézkednek, nem hallanak semmit és hiábavaló lesz az egész tárgyalás. A figyelmeztetés használt is, mert Bányai hallhatóan kezdett beszélni. — Májusban volt három éve, hogy elvettem a feleségemet, Tóth Zsófiát. — Hogy éltek, jól, vagy rosszul ? — Jól, boldogan éltünk mindig. — Egyszóval veszekedés ritkán volt közöttük. — Sohasem. — Folytassa tovább. Mi törten május 1-én? — Mikor délben az üzletből hazamentem, szokás szerint átadtam a havi fizetésemet a feleségemnek, csak 5 forint 30 krajcárt tartottam magamnál. — Máskor is ugy szokta ? — Igen ugy. A feleségemmel ugy egyeztünk meg, hogy minden hónapi fizetésemből öt forintot megtarthatok. Akkor azonban 30 krajcárral többet tartottam meg. — Ezért volt a baj ? — Ezért. — Nagyon összevesztek ? — Nem, csak kölcsönösen megbántottuk egymást néhány szóval és azután napokon keresztül nem szólottunk egymáshoz. Én is érzékeny vagyok és a feleségem is. Engemet elkeserített a dolog, mert feleségem folyton panaszkodott az anyósomnak, akinél laktunk s az is csúnyán nézett rám, sőt egynéhányszor meg is pirongatott, hogy hogyan lehetek olyan, mit csinálok a leányával ? Pár estén kávéházban is voltam és csak éjjel mentem haza. Busultam nagyon. — Valami hevesebb jelenet volt közöttük ? — Nem volt. — Hát május 10-én ? — Akkor bejött a szobánkba az anyósom és a feleségem nagymamája és elkezdtek szidalmazni. Különösen a nagymama. Én erre annyira dühös lettem, hogy egy vizes kancsót akartam áÉsrVÜk E2 V m & 0 ED E3 |S W Oszi es teli idenyra férfi-, fiú- ís gyermekruhákat, saját készitményü (nem gyári munka) úgyszintén készítek jóminőségü anyagból mérték szerint is, jutányok árban. Vidékre, levélbeli meghívásra, szabászomat minta yüjteménynyel küldöm. — Tessék próbarendelést tenni. KLEIN GÉZA Békéscsaba, Vasut-utca, a Rosembaum-fele sirköraktárral szemben.