Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-10-21 / 84. szám

3 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY az országos földbdó kataszteri bizottságban Békésváimegye is képviseltessók legalább 1 taggal. Ezt mind a ketten megígérték. / A cigányügy rendezése. Érdekes átirat a vármegyén. A dánosi vérfagyasztó tragédia óta a kóbor cigányok megrendszabályozása egyik • legégetőbb kérdése lett az egész ország közvéleményének.^ — Mindenütt csak vele foglalkoznak, a nagypolitikán és a legaktuálisabb kérdéseken kivül. Cikkek jelennek meg a nagy napilapokban, röpiratok röpülnek szerteszéjjel az országban, amelyek mind, hol az egyik, hol a másik módot ajánlják e valóságos társadalmi veszedelem orvoslására. És mindeddig hiába. Az illetékes tényezők, a kormányhatalom nem tesznek semmit ellene s a cigányok helyzete talán beláthatatlan időkig marad olyan, amilyen régen volt. Pedig most már nom lehet tűrni e veszedelmes horda garázdálkodásait. Szinte elképzelhetetlen, hogy kulturállamban exisztáljon egy törvényt fumigáló, törvényen kivül álló népfaj, mely szabadon dúskálhat más békés polgárok vagyonában és szabadon gázolhat ártatlan, gyanútlan emberek vérében. A dánosi tragédia haramiáinak szigorú büntetése, ugy látszik, nem tanította rendre őket. Sőt talán még vakmerőbbekké tette. Azóta alig múlik el hét, hogy ne hallanánk hírét egy-egy vakmerő betörésnek, vagy rablótámadásnak, amelynek hősei kóbor cigányok voltak. Lapunk is már nem egy izben közölt hasonló bókésmegyei eseteket. Mint pusztító jégeső vonulnak ezek a teljesen kulturátlan, félvad emberek át i határokon s nyomukban csak kár támed mindenfelé. Igazán itt van már i legfőbb ideje annak, hogy ezt a csavargó népfajt megrendszabályozzák az illetékes hatóságok. Nincs itt kivétel a törvényhatóságok közül ós nem is lehet helye a nemtörődömségnek. Vannak olyan vidékek, amelyeket csak ritkán szerencséltetnek látogatásukkal a paravánok, de nem lehet tudni, mikor £bred a leggyanutlanabb ós legszüzebb ridék is a legborzalmasabb valóságra. Mindenképpen üdvösnek és a köz érdekében állónak kell tehát tartanunk Veszprómvármegye átiratát a cigányügy rendezése tárgyában. Az átirat most érkezett pártolás céljából Békésvármegye ilispánjához. Az érdekes átirat mindenekfölött és igen helyesen kikel a kortnányhatóság ellen, mely ezt a fontos közbiztonsági és társadalmi kérdést még most sem juttatta a megvalósulás stádiumába, holott pedig elsősorban neki [enne a kötelessége. Azt az eszmét veti lel, hogy mivel a belügyi kormány egy lépést sem tesz ez ügyben, a törvényhatóságok saját hatáskörükben intózkedienek, mégpedig lehetőleg egyöntetűen. Minden törvényhatóságnak bizottságot kell kiküldeni, melynek feladatává tesndő, hogy a cigányügyet a legnagyobb figyelemmel kísérjék és a szerzett tapasztalatok alapján szerkesszenek javaslatot a megrendszabályozásról. Ezenkívül kötelességükké kell tenni agy a magánembereknek, mint a rendőrhatóságoknak, hogy mihelyt egy kóbor cigánykaraván megjelenik a határban, azonnal értesítsék a csendőrsó^et, mely kivételes hatalmánál fogva a leghivatottabb a garázda horda megfékezésére, esetleg eltávolítására. Kiterjednek az óvóintézkedósek azokra is, akik már valamennyire közeledtek a kulturához és kezdenek beleilleszkedni a társadalmi rendbe. Ezek leginkább üzérkedéssel, lókupecséggel foglalkoznak és nagy raf'finériával csap ják be a hiszékeny vásárlókat. Veszprómmegye ezekkel szemben azt indítványozza, hogy a lópasszusok kiállítása alkalmával cigányokat ne fogadjanak el tanuk képen. Bókésvármegye csak decemberi közgyűlésén foglalkozhatik majd az átirattal és remélhetőleg helyeselni is fogja intencióit. A román iskolák felirata. Vita a vármegyeházán. Élénk vitát provokált a közigazgatási bizottság hétfői ülésén a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a görögkeleti román iskolák felirata ügyében kelt legutóbbi rendelete. Az ügy előzményei ismeretesek már a „Békésmegyei Közlöny" olvasó közönsége előtt, mert mi ideálisan tiszta magyar álláspontunkból kifolyólag a magyar szupremácia biztosítása szempontjából ezt a kérdést igen fontosnak tartjuk és foglalkoztunk is vele részletesen. Emiitettük, hogy a vármegye közigazgatási bizottsága összeütközésbe került a kultuszminiszterrel ez utóbbinak a nemzetiségekkel szemben tanúsított túlságos loyalitása miatt. A vármegye ragaszkodott ós ma is ragaszkodik ahhoz a határozatához, hogy a területén levő nemzetiségi iskolákon idegen nyelvű feliratokat nem szabad megtűrni. A miniszter viszont nem hajlandó megváltoztatni azt a szerencsétlen rendeletet, hogy a magyar feliraton kivül idegen nyelvű felirat is eltűrhető az iskolákon. Miki e;r Sándor tanfelügyelő jelentése kapcsán került ismételten szőnyegre ez a kérdés. A tanfelügyelő előadta, hogy a kétegyházi román iskolaszék megfelebbezte a közigazgatási bizottságnak fentebb ismertetett hazafias határozatát. A felebbezésre most érkezett le hozzá a kultuszminiszter válasza. E szerint a miniszter utasítja az iskolaszéket, hogy a közigazgatási bizottság határozatával szemben 1908. óvi 1805. számú rendeletének kell érvényre jutni. Ez volt az az odióz'us rendelet, mely a kettős felírást engedélyezte. A tanfelügyelő ismertette ezután a fenti rendeletet. Ide vonatkozó pontja akként szól, hogy az iskolákon magyar feliratnak kell lenni, de a nemzetiségi iskolákon a magyar mellett idegen nyelvű felirat is alkalmazható. Ennélfogva a tanfelügyelő azt a határozati javaslatot nyújtotta be, hogy a miniszter legújabb rendelete másolatban megküldessók nemcsak az elsősorban érdeseit kétegyházi, hanem a gyulai ós békéscsabai román iskolaszékeknek is. Ezenkívül elrendelendő a közigazgatási bizottság részéről, hogy most már a rendeletnek megfelelő feliratok mindenütt alkalmaztassanak. L a d i c s László dr.: A tanfelügyelő határozati javaslatááoz nem járul hozzá. Nemzeti szempontból nagyon szomorú a kultuszminiszternek nemcsak előbbi, hanem mostani rendelete is. Nem is kell róla sem a gyulai, sem a csabai román iskolaszókeket értesíteni. Elég, ha a kétegyházai oláhok örülnek majd meg néki. Az sem járja, hogy a közigazgatási bizottság még most sem' kapott választ a minisztertől, tiltakozó felterjesztésére, ugy hogy most már maga a törvényhatóság volt kénytelen az országgyűléshez fordulni. Különben, szerinte, a tanfelügyelő nem jól értelmezi az 1908. évi rendeletet. Nem foglaltatnak abban imperativ rendelkezések arra nézve, hogy feltétlenül kell idegen feliratokat alkalmazni az iskolákon. Csak azok »is* alkalmazhatók. Maga a törvény azt mondja, hogy feliratok alkalmazása nem kötelező, de ha vannak, azok csakis magyarok lehetnek. A miniszternek ez a „végrendelete" . . . Felkiáltások: Bár az lenne! . . . — Ez a rendelete tehát szembehelyezkedik a törvénynyel is. Egyébként az a nézete, hogy a közigazgatási bizottságnak nincsen rendelkezési joga, legfeljebb ellenőrzéssel élhet abban az irányban, hogy a feliratok a törvény szellemének megfelelnek-e. Indítványozza, hogy a leirat csupán a kétegyházi iskolaszékkel közöltessék, egyéb pontjai pedig egyszerűen vétessenek tudomásul. M i k 1 e r Sándor tanfelügyelő : Ha Ladics László indítványa keresztül megy, akkor még a színmagyar iskolákon sem lesznek feliratok, pedig más vármegyék közigazgatási bizottságai már elrendelték a feliratok alkalmazását. Ott van például Bihar- ós Csanádvármegye. Sőt legújabban a nagyváradi latin szertartású püspök hasonlólag rendelkezett egyházmegyéjében. A miniszteri leiratból is imperativ rendelkezéseket lehet kiolvasni. D o m b y Lajos ref. esperes felvilágosításképpen megjegyzi, hogy más vármegyékben a közigazgatási bizottságok hívják fel az esperességeket a feliratok alkalmazására s az esperességek csak azután intézkednek ez ügyben a felekezeti iskolákra nézve. Ambrus Sándor alispán csatlakozik Ladics László indítványához. Nemzeti szempontból ő is aggályosnak tartja a miniszter rendeletét, mert a törvény szellemével szembeszökőleg ellenkezik. A magyar közjog értelmében a törvényeken csak az országgyűlés két háza változtathat, de miniszternek nincsen jogában változtatni rajta. Hová jutunk, ha hasonlóképpen cselekszik minden miniszter! E felszólalások után a közigazga; tási bizottság Ladics László dr. in! ditványát fogadta el. M i k 1 e r Sándor tanfelügyelő kijelentette, hogy hivatalos kötelességéből kifolyólag, kénytelen a közigazgatási bizottság határozatát megfelebbezni. A román iskolák feliratának aktái tehát még most sem zárultak le ... Békéscsaba közgyűlése. Az érdekesebb tárgyak. Csaba képviselőtestületének mai közgyűlésén néhány érdekes tárgy kerül elintézés alá, amelyekről már előzőleg is kötelességünknek tartjuk tájékoztatni nemcsak a képviselőtestület tagjait, hanem olvasóközönségünket is. Előreláthatólag hosszadalmasabb vitát fog provokálni az 1910. évi költségelőirányzat, amelyhez parasztpárti részről mindenesetre felszólalások és kifogások fognak történni. Ez nem volt másként ezelőtt sem és most sem történhetik másképen. Tóth László segédjegyző személyi pótléka ügyében is lesznek ellenző állásfoglalások ugyanarról a részről, de bízunk a képviselőtestület többségének bölcseségében, hogy ezt a kitűnő munkaerőt meg fogja tartani a község előhaladása érdekében. Különösen méltánytalanság volna elmellőzése akkor, mikor ő lemondott gyulai vezető főtisztviselői állásáról csak azért, hogy Csabán maradhasson, amelynek ügyei, előbbrevitele őt őszintén érdeklik, s a melynek szolgálatában már hosszú évek óta áll. Ezt a lelkes ambíciót és törekvést honorálnia kell a képviselőtestületnek, mert Tóth László esetleges elveszítése egyenesen a község érdekeinek rovására menne. Mellőzve most a többi ügyeket, három kérvénnyel fogunk foglalkozni, a melyek szintén a közgyűlés tárgysorozatán szerepelnek. Első a községi állatorvosok kórelme aziránt, hogy ők is tagjai lehessenek hivatalból a képviselőtestületnek. A módosított szabályrendelet — mint ezt már irtuk — akként intézkedik, hogy az állatorvosok nem lehetnek tagjai az elöljáróságnak. Ezt az intózkedóst indokolatlannak tartjuk külünösen akkor, mikor a belügyminiszter már megengedte, hogy a törvényhatósági állatorvos hivatalból nem szavazó tagja legyen a vármegyei közigazgatási bizottságnak, amely a megye legvitálisabb ügyeit intézi. A közegészségügynek fontos tényezői az állatorvosok, mert az kétségbevonhatatlan, hogy a tápszerekül szolgáló állatok, amelyeknek megvizsgálása az állatorvosok hatáskörébe tartozik, igen nagy befolyással vannak a közegészségügyi állapotok jó vagy rossz voltára. Ennélfogva teljesen indokolt, hogy a község ügyeit intéző képviselőtestületben az állatorvosok is elfoglalják az őket megillető helyet. Hiszen kik adnak szakkérdésekben — amelyek pedig mindig felmerülhetnek — azonnali felvilágosítást, ha nem ők ? Reméljük tehát, hogy a képviselőtestület móltányos kórelmüket teljesíteni fogja. 1 Albrechtovics Gusztávnó óvoda-áthelyezési és segélyezési kórelme is szintén pártolást érdemel. Albrechto- j vicsnó eddig Erzsébethelyen működött j mindenki megelégedésére, amit a köz- . ség is évi segélylyel méltányolt. Most ; a Szarvasi ut környékén szándékozik óvodát nyitni. Tekintettel arra, hogy az a községnek szinte legtávolabb eső | része és hogy ott a közelben egyetlen óvoda sincs: mindenképpen szükséges , e jótékony kulturális intézmény felállítása. Látogatottsága m\r a fentebb említett körülménynél fogva is biztosítva van, Albrechtovics Gusztávnó pedig sok éven keresztül, adta tanujeleit arravalóságának Nem volna tehát semmiképpen célszerű dolog kérelmét nem teljesíteni. A harmadik kérvény Gyöngyösy Gusztávé, a Békéscsabai Városi Zenede igazgatójáé, ki ismételten óvi segélyért folyamodik. Már az első alkalommal is melegen ajánlottuk Gyöngyösy kérelmét a képviselőtestület figyelmébe, mert a zenei kultura nagy jelentősége kétségbevonhatatlan. Gyöngyösy intézetével a közönség a legteljesebb mértékben meg van elégedve, egyik-másik tanítványát a budapesti zenekonzervatóriumba is felvették már s igy teljesen rászolgált ez a jeles művészember arra, hogy eddig kifejtett fáradozását a zenei kultura fejlesztése érdekében a képviselőtestület is honorálja ós már városok mintájára anyagi segélyben is részesítse. Ajánljuk mind a három kérelmet a képviselőtestület jóindulatu figyelmébe. Békés és Mezöberény villamosvilágitása. Tudott dolog, hogy Békéscsaba villamosmtivének igazgatósága már régebben megkereste Békés ós Mezöberény község elöljáróságát, illetve képviselőtestületét, hajlandók-e a községben villamosvilágitást létesíteni. Egyben két alternatíva tervet, illetve számítást készítettek. Az egyik szerint az illető község létesítené a hálózatot és a bevezetést, a másik szerint ezt Csaba villamosműve teljesítené s a község csak a fogyasztott áram dijait szedné be s szállítaná be a csabai telepnek. Békés község képviselőtestülete előbb az önálló villamostelep létesítésének gondolatával foglalkozott s ajánlatokat kért be a villamosmüveket létesítő cégektől. Itt aztán meggyőződött arról, hogy mily horribilis összeg befektetése terhelné a községet, jövedelmezőség tekintetében pedig nem nyújtana oly biztos alapot, mint a C3aba. villamosmü igazgatósága által benyújtott tervezet. Békés község képviselőtestülete által kiküldött bizottság e tapasztalatok után, most már teljes tudatában annak, hogy a község világítási kérdését csak a csabai villamos teleppel kötendő szerződés utján tudja célszerűen, sőt a községre hasznothajtóan megoldani, tárgyalásokat folytatott a benyújtott tervezet alapján s abból azt a módust fogadván el, hogy a csabai villamostelep létesiti a hálózatot s a község a belső bevezetést és a fogyasztott áram dijait szedi be. Elmúlt szombatig a tárgyalások odáig haladtak, hogy a végleges szerződés szövegezésére Békés község elöljárósága ós a kiküldött bizottság, Csaba részéről a villamos-bizottság tagjai: Korosy László főjegyző, Áchim Gusztáv községi főmérnök, a villamosmü igazgatója, H a a n Béla községi ügyész és dr. S a i 1 e r Vilmos, közös tanácskozást tartottak szombaton Békésen. E közösen folytatott tárgyaláson megállapittatott, hogy Békéscsaba köteles a villanyvezetéket egész Békés községig megcsinálni, a belső berendezéseket már Békés község fedezi. Csaba az áramot egységárban adja Békésnek, ahol azután a köz- ós a magánfogyasztást maga látja el s a magánfogyasztásra szánt világítást ugy szabja meg, hogy a berendezkedés amortizációs kiadásai megtérüljenekA szerződő felek csupán az áram egységárra vonatkozólag nem jutottak pozitív megállapodásra, ugyanis Békés község az áram hektowattját 23 fillér egységárért óhajtja, mig Csaba 25 fillért kíván számítani Békés község és a villanytelep között ez az egységárdifferencia oly csekély, hogy a villamosbizottság legközelebbi gyűlésén minden valószínűség szerint ez a differencia el fog simulni. Ha az egyezség Békéssel meg lesz, akkor Mezöberény községgel folytatnak majd tovább.