Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-10-21 / 84. szám

3 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY az országos földbdó kataszteri bizott­ságban Békésváimegye is képviseltes­sók legalább 1 taggal. Ezt mind a ketten megígérték. / A cigányügy rendezése. Érdekes átirat a vármegyén. A dánosi vérfagyasztó tragédia óta a kóbor cigányok megrendszabályozása egyik • legégetőbb kérdése lett az egész ország közvéleményének.^ — Mindenütt csak vele foglalkoznak, a nagypolitikán és a legaktuálisabb kérdéseken kivül. Cikkek jelennek meg a nagy napilapok­ban, röpiratok röpülnek szerteszéjjel az országban, amelyek mind, hol az egyik, hol a másik módot ajánlják e valóságos társadalmi veszedelem orvoslására. És mindeddig hiába. Az illetékes tényezők, a kormányhatalom nem tesznek sem­mit ellene s a cigányok helyzete talán beláthatatlan időkig marad olyan, ami­lyen régen volt. Pedig most már nom lehet tűrni e veszedelmes horda garázdálkodásait. Szinte elképzelhetetlen, hogy kultur­államban exisztáljon egy törvényt fu­migáló, törvényen kivül álló népfaj, mely szabadon dúskálhat más békés polgárok vagyonában és szabadon gá­zolhat ártatlan, gyanútlan emberek vé­rében. A dánosi tragédia haramiáinak szigorú büntetése, ugy látszik, nem ta­nította rendre őket. Sőt talán még vak­merőbbekké tette. Azóta alig múlik el hét, hogy ne hallanánk hírét egy-egy vakmerő betörésnek, vagy rablótáma­dásnak, amelynek hősei kóbor cigányok voltak. Lapunk is már nem egy izben közölt hasonló bókésmegyei eseteket. Mint pusztító jégeső vonulnak ezek a teljesen kulturátlan, félvad emberek át i határokon s nyomukban csak kár támed mindenfelé. Igazán itt van már i legfőbb ideje annak, hogy ezt a csa­vargó népfajt megrendszabályozzák az illetékes hatóságok. Nincs itt kivétel a törvényhatóságok közül ós nem is le­het helye a nemtörődömségnek. Van­nak olyan vidékek, amelyeket csak rit­kán szerencséltetnek látogatásukkal a paravánok, de nem lehet tudni, mikor £bred a leggyanutlanabb ós legszüzebb ridék is a legborzalmasabb valóságra. Mindenképpen üdvösnek és a köz érdekében állónak kell tehát tartanunk Veszprómvármegye átiratát a cigányügy rendezése tárgyában. Az átirat most ér­kezett pártolás céljából Békésvármegye ilispánjához. Az érdekes átirat minde­nekfölött és igen helyesen kikel a kor­tnányhatóság ellen, mely ezt a fontos közbiztonsági és társadalmi kérdést még most sem juttatta a megvalósulás stá­diumába, holott pedig elsősorban neki [enne a kötelessége. Azt az eszmét veti lel, hogy mivel a belügyi kormány egy lépést sem tesz ez ügyben, a törvény­hatóságok saját hatáskörükben intózked­ienek, mégpedig lehetőleg egyöntetűen. Minden törvényhatóságnak bizottságot kell kiküldeni, melynek feladatává te­sndő, hogy a cigányügyet a legnagyobb figyelemmel kísérjék és a szerzett ta­pasztalatok alapján szerkesszenek javas­latot a megrendszabályozásról. Ezenkívül kötelességükké kell tenni agy a magánembereknek, mint a rend­őrhatóságoknak, hogy mihelyt egy kóbor cigánykaraván megjelenik a ha­tárban, azonnal értesítsék a csendőrsó­^et, mely kivételes hatalmánál fogva a leghivatottabb a garázda horda meg­fékezésére, esetleg eltávolítására. Kiterjednek az óvóintézkedósek azokra is, akik már valamennyire köze­ledtek a kulturához és kezdenek bele­illeszkedni a társadalmi rendbe. Ezek leginkább üzérkedéssel, lókupecséggel foglalkoznak és nagy raf'finériával csap ják be a hiszékeny vásárlókat. Vesz­prómmegye ezekkel szemben azt indít­ványozza, hogy a lópasszusok kiállítása alkalmával cigányokat ne fogadjanak el tanuk képen. Bókésvármegye csak decemberi köz­gyűlésén foglalkozhatik majd az átirat­tal és remélhetőleg helyeselni is fogja intencióit. A román iskolák felirata. Vita a vármegyeházán. Élénk vitát provokált a közigazga­tási bizottság hétfői ülésén a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a görög­keleti román iskolák felirata ügyében kelt legutóbbi rendelete. Az ügy előz­ményei ismeretesek már a „Békésmegyei Közlöny" olvasó közönsége előtt, mert mi ideálisan tiszta magyar álláspon­tunkból kifolyólag a magyar szupre­mácia biztosítása szempontjából ezt a kérdést igen fontosnak tartjuk és fog­lalkoztunk is vele részletesen. Emiitet­tük, hogy a vármegye közigazgatási bi­zottsága összeütközésbe került a kul­tuszminiszterrel ez utóbbinak a nem­zetiségekkel szemben tanúsított túlságos loyalitása miatt. A vármegye ragaszko­dott ós ma is ragaszkodik ahhoz a ha­tározatához, hogy a területén levő nem­zetiségi iskolákon idegen nyelvű felira­tokat nem szabad megtűrni. A miniszter viszont nem hajlandó megváltoztatni azt a szerencsétlen rendeletet, hogy a magyar feliraton kivül idegen nyelvű felirat is eltűrhető az iskolákon. Miki e;r Sándor tanfelügyelő je­lentése kapcsán került ismételten sző­nyegre ez a kérdés. A tanfelügyelő elő­adta, hogy a kétegyházi román iskola­szék megfelebbezte a közigazgatási bi­zottságnak fentebb ismertetett hazafias határozatát. A felebbezésre most érke­zett le hozzá a kultuszminiszter válasza. E szerint a miniszter utasítja az iskola­széket, hogy a közigazgatási bizottság határozatával szemben 1908. óvi 1805. számú rendeletének kell érvényre jutni. Ez volt az az odióz'us rendelet, mely a kettős felírást engedélyezte. A tanfel­ügyelő ismertette ezután a fenti rende­letet. Ide vonatkozó pontja akként szól, hogy az iskolákon magyar feliratnak kell lenni, de a nemzetiségi iskolákon a magyar mellett idegen nyelvű felirat is alkalmazható. Ennélfogva a tanfelügyelő azt a határozati javaslatot nyújtotta be, hogy a miniszter legújabb rendelete másolatban megküldessók nemcsak az elsősorban érdeseit kétegyházi, hanem a gyulai ós békéscsabai román iskola­székeknek is. Ezenkívül elrendelendő a közigazgatási bizottság részéről, hogy most már a rendeletnek megfelelő fel­iratok mindenütt alkalmaztassanak. L a d i c s László dr.: A tanfelügyelő határozati javaslatááoz nem járul hozzá. Nemzeti szempontból nagyon szomorú a kultuszminiszternek nemcsak előbbi, hanem mostani rendelete is. Nem is kell róla sem a gyulai, sem a csabai román iskolaszókeket értesíteni. Elég, ha a kétegyházai oláhok örülnek majd meg néki. Az sem járja, hogy a közigaz­gatási bizottság még most sem' kapott választ a minisztertől, tiltakozó felter­jesztésére, ugy hogy most már maga a törvényhatóság volt kénytelen az ország­gyűléshez fordulni. Különben, szerinte, a tanfelügyelő nem jól értelmezi az 1908. évi rendeletet. Nem foglaltatnak abban imperativ rendelkezések arra nézve, hogy feltétlenül kell idegen fel­iratokat alkalmazni az iskolákon. Csak azok »is* alkalmazhatók. Maga a tör­vény azt mondja, hogy feliratok alkal­mazása nem kötelező, de ha vannak, azok csakis magyarok lehetnek. A minisz­ternek ez a „végrendelete" . . . Felkiáltások: Bár az lenne! . . . — Ez a rendelete tehát szembehe­lyezkedik a törvénynyel is. Egyébként az a nézete, hogy a közigazgatási bizott­ságnak nincsen rendelkezési joga, legfel­jebb ellenőrzéssel élhet abban az irány­ban, hogy a feliratok a törvény szel­lemének megfelelnek-e. Indítványozza, hogy a leirat csupán a kétegyházi iskolaszékkel közöltessék, egyéb pont­jai pedig egyszerűen vétessenek tudo­másul. M i k 1 e r Sándor tanfelügyelő : Ha Ladics László indítványa keresztül megy, akkor még a színmagyar iskolákon sem lesznek feliratok, pedig más vármegyék közigazgatási bizottságai már elrendel­ték a feliratok alkalmazását. Ott van például Bihar- ós Csanádvármegye. Sőt legújabban a nagyváradi latin szertar­tású püspök hasonlólag rendelkezett egyházmegyéjében. A miniszteri leirat­ból is imperativ rendelkezéseket lehet kiolvasni. D o m b y Lajos ref. esperes felvi­lágosításképpen megjegyzi, hogy más vármegyékben a közigazgatási bizott­ságok hívják fel az esperességeket a fel­iratok alkalmazására s az esperességek csak azután intézkednek ez ügyben a felekezeti iskolákra nézve. Ambrus Sándor alispán csatlako­zik Ladics László indítványához. Nem­zeti szempontból ő is aggályosnak tartja a miniszter rendeletét, mert a törvény szellemével szembeszökőleg ellenkezik. A magyar közjog értelmében a törvé­nyeken csak az országgyűlés két háza változtathat, de miniszternek nincsen jogában változtatni rajta. Hová jutunk, ha hasonlóképpen cselekszik minden miniszter! E felszólalások után a közigazga­; tási bizottság Ladics László dr. in­! ditványát fogadta el. M i k 1 e r Sándor tanfelügyelő ki­jelentette, hogy hivatalos kötelességé­ből kifolyólag, kénytelen a közigazga­tási bizottság határozatát megfelebbezni. A román iskolák feliratának aktái tehát még most sem zárultak le ... Békéscsaba közgyűlése. Az érdekesebb tárgyak. Csaba képviselőtestületének mai köz­gyűlésén néhány érdekes tárgy kerül elintézés alá, amelyekről már előzőleg is kötelességünknek tartjuk tájékoztatni nemcsak a képviselőtestület tagjait, ha­nem olvasóközönségünket is. Előrelát­hatólag hosszadalmasabb vitát fog pro­vokálni az 1910. évi költségelőirányzat, amelyhez parasztpárti részről minden­esetre felszólalások és kifogások fognak történni. Ez nem volt másként ezelőtt sem és most sem történhetik másképen. Tóth László segédjegyző személyi pót­léka ügyében is lesznek ellenző állás­foglalások ugyanarról a részről, de bí­zunk a képviselőtestület többségének bölcseségében, hogy ezt a kitűnő munka­erőt meg fogja tartani a község elő­haladása érdekében. Különösen mél­tánytalanság volna elmellőzése akkor, mikor ő lemondott gyulai vezető főtiszt­viselői állásáról csak azért, hogy Csa­bán maradhasson, amelynek ügyei, előbbrevitele őt őszintén érdeklik, s a melynek szolgálatában már hosszú évek óta áll. Ezt a lelkes ambíciót és törek­vést honorálnia kell a képviselőtestü­letnek, mert Tóth László esetleges elveszítése egyenesen a község érde­keinek rovására menne. Mellőzve most a többi ügyeket, há­rom kérvénnyel fogunk foglalkozni, a melyek szintén a közgyűlés tárgysoro­zatán szerepelnek. Első a községi állat­orvosok kórelme aziránt, hogy ők is tagjai lehessenek hivatalból a képviselő­testületnek. A módosított szabályrende­let — mint ezt már irtuk — akként in­tézkedik, hogy az állatorvosok nem le­hetnek tagjai az elöljáróságnak. Ezt az intózkedóst indokolatlannak tartjuk kü­lünösen akkor, mikor a belügyminisz­ter már megengedte, hogy a törvény­hatósági állatorvos hivatalból nem sza­vazó tagja legyen a vármegyei közigaz­gatási bizottságnak, amely a megye leg­vitálisabb ügyeit intézi. A közegészség­ügynek fontos tényezői az állatorvosok, mert az kétségbevonhatatlan, hogy a tápszerekül szolgáló állatok, amelyeknek megvizsgálása az állatorvosok hatáskö­rébe tartozik, igen nagy befolyással van­nak a közegészségügyi állapotok jó vagy rossz voltára. Ennélfogva teljesen indo­kolt, hogy a község ügyeit intéző kép­viselőtestületben az állatorvosok is el­foglalják az őket megillető helyet. Hi­szen kik adnak szakkérdésekben — ame­lyek pedig mindig felmerülhetnek — azonnali felvilágosítást, ha nem ők ? Re­méljük tehát, hogy a képviselőtestület móltányos kórelmüket teljesíteni fogja. 1 Albrechtovics Gusztávnó óvoda-áthelyezési és segélyezési kórelme is szintén pártolást érdemel. Albrechto- j vicsnó eddig Erzsébethelyen működött j mindenki megelégedésére, amit a köz- . ség is évi segélylyel méltányolt. Most ; a Szarvasi ut környékén szándékozik óvodát nyitni. Tekintettel arra, hogy az a községnek szinte legtávolabb eső | része és hogy ott a közelben egyetlen óvoda sincs: mindenképpen szükséges , e jótékony kulturális intézmény felállí­tása. Látogatottsága m\r a fentebb em­lített körülménynél fogva is biztosítva van, Albrechtovics Gusztávnó pedig sok éven keresztül, adta tanujeleit arravaló­ságának Nem volna tehát semmiképpen célszerű dolog kérelmét nem teljesíteni. A harmadik kérvény Gyöngyösy Gusztávé, a Békéscsabai Városi Zenede igazgatójáé, ki ismételten óvi segélyért folyamodik. Már az első alkalommal is melegen ajánlottuk Gyöngyösy kérel­mét a képviselőtestület figyelmébe, mert a zenei kultura nagy jelentősége két­ségbevonhatatlan. Gyöngyösy intézeté­vel a közönség a legteljesebb mérték­ben meg van elégedve, egyik-másik tanítványát a budapesti zenekonzerva­tóriumba is felvették már s igy teljesen rászolgált ez a jeles művészember arra, hogy eddig kifejtett fáradozását a zenei kultura fejlesztése érdekében a képvi­selőtestület is honorálja ós már városok mintájára anyagi segélyben is részesítse. Ajánljuk mind a három kérelmet a képviselőtestület jóindulatu figyelmébe. Békés és Mezöberény villamosvilágitása. Tudott dolog, hogy Békéscsaba vil­lamosmtivének igazgatósága már régeb­ben megkereste Békés ós Mezöberény község elöljáróságát, illetve képviselő­testületét, hajlandók-e a községben villamosvilágitást létesíteni. Egyben két alternatíva tervet, illetve számítást ké­szítettek. Az egyik szerint az illető köz­ség létesítené a hálózatot és a beveze­tést, a másik szerint ezt Csaba villamos­műve teljesítené s a község csak a fo­gyasztott áram dijait szedné be s szál­lítaná be a csabai telepnek. Békés község képviselőtestülete előbb az önálló villamostelep létesítésé­nek gondolatával foglalkozott s ajánla­tokat kért be a villamosmüveket léte­sítő cégektől. Itt aztán meggyőződött arról, hogy mily horribilis összeg be­fektetése terhelné a községet, jövedel­mezőség tekintetében pedig nem nyúj­tana oly biztos alapot, mint a C3aba. villamosmü igazgatósága által benyúj­tott tervezet. Békés község képviselőtestülete ál­tal kiküldött bizottság e tapasztalatok után, most már teljes tudatában annak, hogy a község világítási kérdését csak a csabai villamos teleppel kötendő szer­ződés utján tudja célszerűen, sőt a köz­ségre hasznothajtóan megoldani, tárgya­lásokat folytatott a benyújtott tervezet alapján s abból azt a módust fogadván el, hogy a csabai villamostelep létesiti a hálózatot s a község a belső beveze­tést és a fogyasztott áram dijait szedi be. Elmúlt szombatig a tárgyalások odáig haladtak, hogy a végleges szer­ződés szövegezésére Békés község elöl­járósága ós a kiküldött bizottság, Csaba részéről a villamos-bizottság tagjai: Korosy László főjegyző, Áchim Gusztáv községi főmérnök, a villamosmü igazgatója, H a a n Béla községi ügyész és dr. S a i 1 e r Vilmos, közös tanács­kozást tartottak szombaton Békésen. E közösen folytatott tárgyaláson megállapittatott, hogy Békéscsaba köte­les a villanyvezetéket egész Békés köz­ségig megcsinálni, a belső berendezése­ket már Békés község fedezi. Csaba az áramot egységárban adja Békésnek, ahol azután a köz- ós a magánfogyasz­tást maga látja el s a magánfogyasz­tásra szánt világítást ugy szabja meg, hogy a berendezkedés amortizációs ki­adásai megtérüljenek­A szerződő felek csupán az áram egységárra vonatkozólag nem jutottak pozitív megállapodásra, ugyanis Békés község az áram hektowattját 23 fillér egységárért óhajtja, mig Csaba 25 fillért kíván számítani Békés község és a villanytelep között ez az egységár­differencia oly csekély, hogy a villamos­bizottság legközelebbi gyűlésén minden valószínűség szerint ez a differencia el fog simulni. Ha az egyezség Békéssel meg lesz, akkor Mezöberény községgel folytatnak majd tovább.

Next

/
Thumbnails
Contents