Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-10-10 / 81. szám

Békéscsaba, 1909 szept. 19. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 A választmányi és közgyűlésen az ilnök, gróf Széchenyi Antal ellökött. K ü n z 1 Ernő h. igazgató-főmérők felolvasta a társulat működéséről ipunkban már kivonatosan ismertetett elentését, mely tudomásul szolgált. Úgyszintén jóváhagyást nyert a tárulat jövő évi költségvetése. A csabai alsóvégi tehénlegelőn öszzegyülemlő viz levezetésére szolgáló roknak még a folyó évben való elkézitósét elhatározta a gyűlés. Hosszabb eszmecsere folyt a weszely íziton helyén építendő mű terveinek smertetésénél. A társulat felhívására j i e 1 i n s z k y Szilárd, műegyetemi anár három tervet és költségvetést íyujtott be: a) ha a szifon helyett csak torkoati zsilip épülne, ugy annak költsége 20 ezer korona ; b) ha pedig uj vasbeton szifon épülne, a költség 45 ezer korona ; c) ha pedig vizátemelés céljából a Weszely-hidnál külön kis szivattyu-telep étesülne, a költség 130 ezer korona. Végül van egy javaslat arra nézve, aogy csak a régi szifon roncsai távolitlassanak el a az állapot maradjon ovábbra az, milyen ez évben volt. Az ülés kimondotta, hogy a bedőlt szifon roncsainak eltávolítása minden asetben szükséges. Hogy a benyújtott tervek közül melyik nyerjen keresztülvitelt, az elnök, H a a n Béla alelnök, K ü n z 1 főmérnök, Lo vich Ödön, Szegedi Kálmán, Áchim Gusztáv ós ifj. Hoffmann Mihály tagokból álló bizottság küldetett ki, javaslattételre. A gróf úr szerencséje. Amiről a kaszinóban beszélnek. — Külön fővárosi tudósítónktól. — A magyar mágnások régi hírnevét, nagy mulatozásait, virtusait már-már feledni kezdi a világ. Nem azért, mintha ma talán nem érdekelnék az embereket az efféle hőstettek, hanem egyszerűen amiatt, hogy a mágnások pénze az utolsó évtizedekben alaposan megcsappant. Elvitte a nagy vagyont a ló, az asszony, a pezsgő, meg a kártya. S akinek még megvannak a milliói, igyekszik okos gazdálkodással megtartani a vagyoni rangot. Nem kell neveket .említenem,. újságolvasó, kaszinóba járó urát, hanem ugyancsak járja a „nőm", vagy mint a kecskeméti civis mondja: „nyöm", „férjem" s jó, hogy meg nem nagyságolja a tulajdon feleségét. Büszke volt az az asszony, aki maga fonta, szőtte vászonnemüit a saját kenderéből s ha névnap, vagy házimulatságra mentek, nem kellett százakba kerülő toilette s egy taliga virág, selyemcipellő stb., hanem hajukba egy-egy szál rózsa, vagy egy, őseiktől örökölt gyöngy, vagy más ékszer adta meg a díszt, melyet ma a „hálás utód" bizonyosan a zálogházba vinne s hamis, de csillogó ékszerrel helyettesítene. Tercsike és Zsuzsika is csakhamar fej kötő alá kerültek s lett belőlük jóravaló háziasszony, férjeiket boldogító s gyermekeiket jó hazafiaknak nevelő magyar nő. Nem igen fordultak akkoriban elő a most mindennap tapasztalható válóperek, mert ugy a férj, mint az asszony, tudva magasztos feladatát, megbecsülte egymást s nem mutatott rossz példát ártatlan s jóra, rosszra egyaránt fogékony gyermekeinek, akikből azután nem is lehetett más, mint gyengédlelkü, tisztességes ember és családfő. Most már nyugosznak ezek is. Ugy tudom, hogy kihalt az Imre ur ága. A vég belenyúlt a mai korba s ez megemésztette előbb a vagyont, később az utódokat is. * Ne mondjátok, hogy már megint duruzsol az öreg, mert ha őszinték akartok lenni, igazat is fogtok nekem adni. ember jól tudja, kik a letört arisztokraták és kik a boldogok. Mostanában egy érdekes grófról beszélnek sokat, nemcsak arisztokratakörökben, hanem a politizáló világban is. Mert akiről szó van: Hadik Sándor gróf, tagja a képviselőháznak, ismert nevü, nagymultu mágnáscsalád ivadékja. A gróf viharzó ifjúságon és még zajosabb férfikoron ment keresztül. Örökségét rövidesen fölemésztették a balsikerü vállalkozások, amikbe naivul belefogott ós a nagyszabású külföldi kiruccanások. Mig az egyik bátyja: Hadik-Barkóczy Endre gróf, a Barkóczy-hitbizomány gazdag majoreszkója, fejedelmi fény és ragyogás közepette él és másik testvére: Hadik János gróf csöndesen szolgálja az államot magas állásában, addig Sándor gróf úgyszólván máról-holnapra tengette életét. Könnyelműsége nem ismerte a pénz értékét s még a legsivárabb napjaiban is boldogtalannak érezte magát, ha nem direkt Bécsből hozatoít roost-beefró önthette le a drága francia pezsgőt. Bár képviselői mandátuma van, a koalíció kormányrajutása óta nem jelent meg a t. Házban. Annál nagyobb föltűnést keltett hát, mikor most pénteken jókedvvel köszöngetett a folyosón barátainak. A daliás, szimpatikus és nagy intellektusu gróf S z e in e r e Miklóssai társalgott hosszabb ideig. Ebből aztán nem volt nehéz megállapítani, hogy miről diskurálhattak. Lovakról természetesen, még pedig azokról a telivérekről, amelyek nemsokára a konstantinápolyi lóversenytéren fognak futni. Mert, ós ez a kaszinók legfrissebb szenzációja, Hadik Sándor gróf kizárólagossági jogot nyert arra, hogy a török birodalom fővárosában lóversenyeket rendezzen. Ezt a koncessziót, amely milliókat ér, nagyon simán kapta meg a szerencsés gróf. Mikor az ifjú törökök ragadták magukhoz a kormányzás gyeplőit, az állami és társadalmi élet egész vonalán európai mintára akartak berendezkedni. Hadik Sándor tudta ezt, nyomban leutazott Sztambulba, érintkezésbe lépett a befolyásos török sportemberekkel és csakhamar megszerezte a lóversenyengedélyt. Ő gondoskodik versenytérről, lovakról, zsokékról s ezzel szemben őt illeti a totalizatőr minden jövedelme. Vagyis ami Budapesten például a Lovaregyletnek jut. A gróf tehát rövidesen milliomos lesz újra, nem kis örömére azoknak, akik valamikor üzleti összeköttetésben voltak vele. És talán Amerikában is meg fog dobbanni némely yankee-leány szive. Mert Hadik Sándort odakint is jól ismerik. Széchenyi László gróf házassága alkalmával ki vitorlázott s akkor hire kelt, hogy jegyben jár V a n d e r b i 11 Gladys mamájával, a dúsgazdag özvegyasszonynyal. Ki terjesztette ezt a hirt, nem lehet tudni, bár nem nehéz kitalálni. De Vanderbilték akkor keményen cáfoltak. Talán a konstantinápolyi koncesszió után nem cáfoltak volna olyan nagyon energikusan . . . Idetartozik még, hogy Hadik Sándor gróf ellen már rógebben elrendelték a csődöt, aminek a képviselői mandátumra való konzekvenciáival vajmi keveset törődtek a parlamentben. A gróf azonban — énekelnék az Operában — kimászott a vizből, újra aktív és ha még nem pusztult el a régi kedélye, előírül kezdheti a h'res mágnások karrierjét. Választó-közgyűlés Csabán. Orvos és gerendási albiró és esküdt választása. A 70 és 80-as években volt Csabán ilyen egyhangú lefolyású elöljáróság! választó-közgyűlés, mint csütörtökön. Sőt az akkori kortársak szerint abban az időszakban az országgyűlési képviselőket, igy Kemény Mihályt, később C8anádmegyei kir. tanfelügyelőt is 30-40 ember választotta, mert a lakosságot nem boldogították még a vezérek, a pártárnyalatok. Egyhangú, órdeknólküli volt a nagy gerendási kirendeltségi elöljárók választása. A gerendásiak, mint egy beadványukból kiviláglik, ugy vélekedtek, hogy az elöljárók választását künn, Gerendáspusztán, az ottani lakosok körében ejKk meg. A törvény azonban másképp rendelkezik, nem ugy, ahogyan a pusztai lakosok gondolják. A választó-közgyűlésen S e i 1 e r Elek főszolgabiró elnökölt, ki megnyitva az ülést, a nagyszámban megjelent képviselők üdvözlése után jelentette, hogy az erzsébothelyi községi orvosi áiiásra hót pályázat érkezett be. A pályázati kérvényeket kiadta a községi közegészségügyi bizottságnak, mely Apáti Károly kucíorai, dr. K o 11 a i Ármin csabai közkórházi s.-orvos, Székely Sándor monostori, Lányi Izidor hercegpusztai és B e r k e s Dezső szegedtanyai orvosok jelölését véleményezte. Igy az emiitetteket a községi orvosi állásra jelöli. A képviselőtestület egyhangúlag, éljenzéssel dr. Koltai Ármin orvos nevét hangoztatta, igy a főszolgabiró őt jelentette ki megválasztottnak. Mig az uj községi orvos eskütételre a közgyűlés előtt megjelent, a közgyűlés tagjai az udvarra vonultak a nagygerendási kirendeltséghez albiró és eaküdti választásra. A főszolgabiró felolvasta a képviselőtestület által ez állásokra jelöltek neveit s azok közül albirónak Kovács András, esküdtnek A n c s i n R. Ádám gerendási lakosok választattak meg Újra megnyitva a közgyűlést, Koltai dr. letette az esküt, majd köszönetet mondott a képviselőtestületnek az előlegezett bizalomért, melyet lelkiismeretes és emberszeretettől áthatott munkássággal ugy a lakosságnak, mint a községnek igyekezni fog meghálálni. A közgyűlés óljenzóssel felelt e fogadalomra, mert átérezte, hogy az uj orvosban érdemes férfiút tüntetett ki bizalmával. Koltai dr. ugyanis a csabai közkórházban két éven át való orvosi és emberszerető működésével rászolgált erre az előléptetésre. Hogyan csapják be a közönséget? Külföldi schwindli. Ujabb időben ismételten tapasztaltuk, hogy különböző külföldi cégek elárasztják a legkülönbözőbb áruikkal az országot a „hólabda"-rendszer néven ismeretes elárusitási mód igénybevételével. A hólabda-rendszer abban áll, hogy a jámbor vevő kap qgy szelvényt, mondjuk 2 kor. 50 fill. értékben. Ezen szelvény egy bonról van lefejtve, mely másik 4 drb. szelvényt foglal magában. A vevő meghozatja 10 kor. utánvétellel a másik 4 szelvényt s azokat ugyancsak 2 kor. 50 fillérjével ismerősei körében eladja. Ha ezen ismerősök mindegyike ismét meghozatja 10 korona utánvétellel az eladó cígtől a 4—4 drb. szelvényt, ugy az eladó cég már kézhez kapott öt egyéntől 52 kor. 50 fillért. Nos és ekkor, a már előre beszede t 52 kor. 50 fill. ellenében, küld' az első egyénnek, ki a 4—4 szelvényt eladta, egy állítólag 40 kor. értékű tárgyat, melyet az illető tetszése szerint az árjegyzékből kiválaszthat, de amely után még az esetleg drága vámot is fizetni kell. Természetesen a 4 drb szelvényvevő ugyanazt az eljárást kell, hogy kövesse, mint az első, azaz el kell, hogy hozassák utánvéttel a további szelvényeket, hogy eladójuk megkaphassa az igért árut, mert ha a négy szelvényvásárló közül csak egy is meg nem hozatja a további szelvényeket, ugy elődje, kitől a szelvényt vette, nem kap semmit sem. Az eladási mód kábító hatása abban rejlik, hogy a vevő, ki az 5 szelvényért adott 12 korona 50 fillért s ebből 4 darabot eladott 10 koronáért, tulajdonképen 2 kor. 50 fillérért kapja az igért árut, mely, ha a kilátásba helyezett 40 koronát ineg nem is éri, de többet ér 2 kor. 50 fillérnél s igy e módszer látszólag a vevőkre igen előnyös. Kevés gondolkodás után azonban rá kell jönnünk arra, hogy az a külföldi kereskedő rossz üzletet nem csinál, még ha 40 korona értékű árut küld is, mert hiszen ő ^z áru elküldése előtt már 52 kor. 50 fillért kapott, s miután ezt valaki megfizette, végeredményben csak a vevőközönség van ügyesen kieszelt módon becsapva, ugy, hogy minden vevő egy másik vevőre, rendszerint barátjára, ismerősére igyekszik a kárt áthárítani. Valahol azonban a lavinának is meg kell ^lani s minél jobban terjedt el e rendszer, annál nagyobb a becsapott, a megcsalt emberek száma s annál nagyobb összeg maradt a külföldi keretkedő zsebében, mert a szelvények özöne marad olyanok kezén, l"

:k azon már tul adni nem tudnak, vagy iia tul is adnak raj'i, olyanoknak adják el, kik a további szelvényeket meg nem hozatják s igy annak is elveszett 2 korona 50 fillérje, aki a szelvényeket eladta, azoknak is, akik megvették. Nálunk az ipa^törvénv 51. §-a alapján ily „hólabda'-rendszerü eb'^usitás tiltva van s kihágásnak minősíttetik. Az 1990-ik óv folyamán, midőn a külföldi cégek először lepték el ily szelvények kibocsájtásával az országot, a kereskedelmi miniszter — átlátva annak a jóhiszeműséget kihasználó csalárd célzatát — rendeletileg tiltotta be a postán az ily — rendszerint nyitva érkező — küldemények kézbesítését s szigorú büntetéssel sújtotta az ily hólabdarendszerü elárusitással foglalkozókat. Ez erélyes intézkedéssel ténvleg megakadályoztatott a lavina továob gördülése s e szelvények teljesen kiszorultak az országból. Most kilenc év multán ismét a régi helyzet állott elő, azzal a külö.nbsóggel, hogy az érdekelt külföldi cégek kihasználván a fennebb érintett kereskedelmi miniszteri rendelet hézagait, a szelvényeket nem nyitva, hanem zárt borítékban ajánlottan olyképen küldik meg, hogy a levél tartalma, bár a nagyszámban érkező levelekből sejthető, de még sem állapitható meg s igy azok el nem kobozhatók s feltótlenül kézbesítendők, mert kézbesítésük meg:agadása a nemzetközi postaegyezmény szabályait sórthetnó meg. Amig tehát magyar kereskedő ily szelvények utján nem árusíthat, mert utólóri a törvény sújtó keze, addig a külföldi cégek büntetlenül garázdálkodhatnak s mi tétlenül kell, hogy nézzük, nemcsak azt, hogy az ország kisebb intelligenciával biró lakosai becsapatnak, hanem azt is, hogy a magyar kereskedők érzékeny megkárosítása mellett milliók vándorolnak ki ellenérték nélkül a külföldre. Ez ellen pedig sürgősen tennünk kell valamit, mert a lavina gurul s egyre szélesebb körben szedi áldozatait. Addig is tehát, mig egy, a nemzetközi postaegyezmény szabályaival megegyező ujabb kereskedelmi miniszteri rendelettel lesz megakadályozható ily, még zárt borítékban is érkező postai küldeménynek a kézbesítése, mely legradikálisabb orvoslás e visszaélések ellen, szükségesnek tartjuk a közönség figyelmét felhívni nemcsak arra, hogy e hólabda-rendszer mellett tetszetős formában feltálalt becsapás áldozata minden vevő, de figyelmez e^ünk ke'' mindenkit arra is, hogy e szelvényeknek tovább eladása, az érintett kereskedelmi miniszteri rendelet szerint, súlyosan büntetendő kihágást képez. — Miután pedig itt, Békéscsabán annyi az áldozatok száma, hogy a posta alig győzi a naponként érkező szelvények kézbesítését, szükségesnek mutatkozott nemcsak a kereskedők, de a közönségnek lépre nem csalt része érdekében mindazok ellen, kik ily szelvényeket tovább adnak, kihágási eljárást indítani. Ezen eljárás még folyamatban van s ki fog terjeszkedni mindazokra, kik ily szelvény eladásával kapzsi eszközeivó szegődtek az egyes külföldi cégek országot kizsákmányoló céljainak. tfc.3 I Ne tétovázzék, ha fáj a feje, B E R ETVA S - PA STIL L AT hanem használjon azonnal amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. — Á

r

a l-OO Kapható minOrvosok által ajánlva ' " den gyógyszer tárban. Késziti Beretvás Tamás gyógyszerész Kispesten. - 3 dobozzal ingyen postai szállítás. Wk j