Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-09-30 / 78. szám

Békéscsaba, 1909. XXXVI-ik évfolyam. 78-ik szám. Csütörtök, szeptember 30. POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. S2ámú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre 3 kor. Negyedévre 3 kor. EISfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő: Dr. I.ÁNO FRIGYES. Felelős szerkesztő: GULYÁS JÓZSEF. Laptulajdonos ; SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7. Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. A koalíció szétrobbanása. Békéscsaba, szeptember 28. Legújabb politikai történelmünk egyik legnevezetesebb napja volt a kedd; nap. Akkor történt meg a par­lament ülésén, formálisán, szinte hi­vatalos kijelentések által a koalíció szétrobbanása. Erre az ujabb idők ese­ményei alapján el volt ugyan már ké­szülve az egész nemzet, mégis nem csekély meglepetést okozott minden­fele. A koalíció kormánya negyedfél­éven keresztül vezette az ország ügyeit, még pedig eleinte ugy, ahogyan előtte még egyetlen kormány sem vezette. Nem is lehetett ez másképpen, hiszen a bársonyszékekben a mai idők leg­kiválóbb magyarjai ültek, akik között nem egynek a neve európaszerte, sőt, mondhatni, világszerte ismerős és jó hangzású. A jelentős alkotások és tör­vények egész sorát teremtette meg ez a kormány s teremtő munkájának csak az év tavaszán beállott és még most is tartó politikai válság vetett véget. A Wekerle-kormány lemondása fö­lött tehát nem lehet egy gúnyos Iein­téssel napirendre térni. Bizonyára igy gondolkoznak a komoly politikusok is. Ha az országot nem hagynák itt ilyen remánytelen, vigasztalan helyzet­ben, megérdemeltek volna olyan bú­csúztatót, amilyet annak idején a Széli­kormány kapott, amelynek távozása fölött az összes pártok kifejezték őszinte sajnálkozásukat. A koalíció tehát szétrobbant. Meg­pecsételte ezt a függetlenségi párt szó­nokának, Holló Lajosnak az a kijelen­tése, hogy »a koaíició pártjainak to­vábbi együttműködése ki van zárván. Megpecsételte Wekerle miniszterelnök is, amikor igen érdekes beszédében azt mondotta, hogy „ha meg is szű­nik együttes kormányzati működésűnk és a pártok együttműködése, azt hi­szem, ahhoz a nagy elvhez, hogy az általános választói jog által a politikai nemzetnek minden hivatott tényezőjét a politikai jogokban részesítsük, tán­toríthatatlanul ragaszkodunk." Feltűnő volt a képviselőház keddi ülésén, hogy valamennyi szónok az általános választói jogot hangoztatta, mint olyant, amelyet az önálló nemzeti bank előtt kell megvalósítani. És Kossuth Ferenc álláspontjának a dia­dalát jelenti a válság megoldására nézve. Kossuth Ferenc hangoztatta a vehemens bankcsoport álláspontjával szemben, hogy elsősorban a választói jogot kell megvalósítani s az ennek alapján reorganizált parlamentnek, mely inkább lesz a nemzet igazi képvise­lete, mint a mostani, kell határoznia a bankkérdésben. Már e diadalból is látszik, hogy a jövő embere Kossuth Ferenc s hogy a jövendő kormánynak a függetlenségi párt vezető férfiaiból kell kikerülnie. A függetlenségi párt tehát minden valószínűség szerint elérte azt a régi vágyát, hogy kormányra kerüljön. A nemzet érdeke is azt kívánja, hogy Kossuth Ferenc és a függetlenségi párt vegyék át a kormányzást. Csak ez jelenthet tartós és hosszú időkre szóló békét és haladást. A koalíción ujabb időkben igen sok kóros, bete­ges tünet mutatkozott s egyre jobban megérett a szüksége annak, hogy a függetlenségi párt, mint szervezett és a koalíciónál jobban összetartó egység legyen a politikai események döntője. Kossuth Ferenc pedig nem csak, mint a függetlenségi párt vezére, hanem mint megfontolt, higgadt és politikai tehetségben is elsőrendű államférfiú rátermett arra, hogy az ország kor- ! mányelnöke legyen. j És talán egyik parlamenti pártnak sincsen szüksége oly nagy mértékben higgadt, megfontolt vezetésre, mint a függetlenségi pártnak. Úgyszólván min­den átmenet nélkül lett ellenzéki párt­ból kormányzati faktorrá. Programmja azelőtt úgyszólván nem állott egyéb­ből, mint közjogi követelésekből. Ne­héz dolog lesz tehát most megtalálni azt az aranyhidat, amely a közjogi kö­vetelésektől a kormányképességhez ve­zet Mert azokat a követeléseket egy kormányra került pártnak legalább hosszú időre el kell odáznia, ha nem is akarja feladni, amit természetesen meg nem tehet. Kíváncsian néz az egész nemzet a bekövetkezendő események elé. A miniszterek újra Bécsbe mennek. Elő­ször ismét Wekerle, aztán Kossuth Ferenc. A Kossuth kihallgatása is bi­zonyára azzal fog végződni, hogy a király előterjesztéseit „megfontolás" tár­gyává fogja tenni. Ezen a kihallgatá­son fog továbbá eldőlni az is, hogy nyugodt kormányzásnak, békés, termé­keny parlamenti ősznek néz-e elébe az ország, vagy pedig egy viharos ex-lexes télnek, tavasznak s talán nyár­nak is ? Ez utóbbi már elhárulhatna a sze­gény, meggyötört Magyarországról. Békésvármegye közgyűlése. A fontosabb tárgyak. Október 11-én ugyancsak izzadni fognak a vármegye atyái. Emberemlé­kezet óta nem szerepelt még oly ren­geteg sok tárgy, oly nagy anyaghalmaz egy közgyűlésen, mint azon fog szere­pelni. Már eddig is több van kétszáz tárgynát. Ez a numerus a hátralevő két hét alatt minden bizonynyal szaporodni fog, még pedig lényegesen, ugy hogy előreláthatólag több mint kétszázötven tárgygyal kell megbirkóznia a megye­gyülésnek. Már most, ha figyelembe vesszük azt, hogy a tárgyak között sok van olyan, amelylyel időtrabló vi­tákat provokálnak, bátran elmondhatjuk, hogy egy nap alatt azzal a rengeteg anyaggal végezni teljes lehetetlenség. Legalább másfél nep kell a hatalmas tárgysorozat elintézéséhez. Másfél napig pedig kevés megyeatya fog ott ülni Gyulán. Nagyon kevés az emberekben a közügyek iránt való érdeklődés, kü­lönösen ha haszon nem szármázik belőle. Legizgalmasabbaknak ígérkeznek és legtöbb időt fognak igénybe venni a választások, melyek között a gyomai főszolgabírói állás van előtérben. Ha közfelkiáltással nem történnek a válasz­tások, amelyre ugyan semmi kilátás sincsen, akkor a névszerinti szavazások maguk elrabolnának két-három órát, ami felér egy fél gyűlés-nappal. Már is nagy apparátussal készülnek a válasz­tásokra mindenünnen a megyéből. A választások előtt fontosabb tár­gyaklesznek: Az alispáni jelentés, amely­nek során, szokás szerint, számos fel­szólalás fog most is történni. A nagy tüdők rendesen az alispáni jelentésnél szokták erőgyakorlataikat bemutatni a rettenetesen gyönyörködő karzati publi­kumnak. Előreláthatólag a házipánztáii és pótadó-költségvetés sem fog átmenni simán, pedig, mint már lapunkban is­mertettük, a mult évihez képest alig van valamelyes eltérés. Különösen a pótadó-költségvetésnél lesz majd vita, mert a pótadóval áll kapcsolatban Oros­háza községnek az a kérelme, hogy a Békésmegyei Közlöny tárcája. Szerelmes álmunk... Szerelmes álmunk perzselő tüzéből Még néha-néha fellobog egy láng Még jön olykor egy-egy bizalmas óra Mely melegséget sugároz le ránk. De mégis mintha elhalóbhn volna ... Már rajta van az elmúlás jele, Mint a mezőn, ha késő nyár utóján Már hervadó virággal van tele. Szivemből még vágyó melegség árad, De lelkem fáradt.,. Szerelmes álmunk tündér mezejében Hervadtan hever már a sok virág, A szerelem mézédes boldogsága Több sugarát már nem hinti miránk. Lásd, édes, ugy szeretnék itt maradni, De oda minden ...én is elmegyek. .. Erős László Nyomon. Irta: Tóth Béla. Az egész környéket élénk izgalomba ejtette a domonyi uradalom tisztartójá­nak öngyilkossága. Életerős, vidátn em­bernek ismerte mindenki a megboldo­gultat, aki ifjú lelkesedéssel beszélt ter­veiről, melyek által az uradalom gaz­daságát virágzóvá, valódi mintagazda­ságá fogja tenni. Csak a nyár végén, alig fóleszten­ieje vette át az uradalom kezelését, s tnár is meglátszott minden legkissebb jelen is, hogy hozzáértő, szakember igazgatja. Az uraság is meg volt vele alégedve, hát mi keserítette annyira el ? Megindultak a találgatások s mindenki tudott egyet-mást mondani, de mégsem lelték meg a kereset magyarázatát. Pedig a csendes, falusi magányban élő embereknek ez a tehetségük rend­szeresen nagyon ki van fejlődve. A leg­távolabbi eseményeket is összefüggésbe tudják hozni az öngyilkossá lett ember élettörténetével, magával a tett elköve­tésének okaival. De hát most nem men­tek semmire. Ott feküdt mozdulatlanul, tágranyitott szemekkel az az átlőtt halán­téku szép ember, de halvány, szótlan ajka egyetlen hangot sem ejtett.'Szép orcája meg, mintha pirban égett volna piros volt a kiszökelő vértől, Mert szép ember volt a fiatal tiszt­tartó. Válás, erős termetű férfi, valósá­gos adoniszi szépség. Olyan, amilyene­ket a virágillatos ..rét, meg a madárdalos erdőség nevel. Üde, egészséges testtel, s vidám, örökké derűs kedélylyel. Még csak gazdasági gyakornok volt, mikor az uradalomhoz került, de már is szivesen hozzá ment volna a környék legvagyonosabb földbirtokosairak is akármelyik leánya. De ő nagyon sokáig rá sem gondolt a nősülésre. Eljárt ide is, oda is, de sehol sem adot a legcse­kélyebb okot is arra, hogy nevét vala­kinek nevével kapcsolatba hozzák. A j lányos mamák már nem is számították a fiatal emberek közzé. Annál nagyobb szenzációt keltett, mikor fél esztendő előtt hire ment, hogy a domonyi tiszt­tartó megnősült. A református lelkész leányát kérte meg a szomszéd község­ből. Azt a karcsú, csicsergő hangú, szép kis szőke leányt, akit a környék fiatal­sága, a vármegye legszebb eladójának tartott. Udvaroltak is sokan a szép Ka­tinkának, de hát egyik udvarlója sem merte megkéretni. Hozomány az nem volt. Apjának is alig volt annyi jöve­delme, hogy héttagú családját tisztessé­gesen eltarthassa. De azért Katinka nem panaszkodha­tott, hogy nem elegen koptatják miatta küszöbüket. Legutoljára a domonyi ura­ság járt át hozzájuk leggyakrabban. De azalatt, mig a nyáron külföldön utazga­tott, megkérte a tiszttartója a szép Katin­kát ós az örömmel hozzá is ment a dél­ceg, fiatal emberhez. A házasságuk a legeszményib házasság volt, melyet a boldog megelégedettség arany sugára aranyozta be. Soha, egyiknek sem jutott eszébe, hogy a másiknak hűségében kételked­jék. Megbíztak egymásban s mikor az asszony csókra nyújtotta piros ajkát, ha urának történetesen hivatalból el kellett utaznia, a világért sem mert volna a férfi arra gondolni, hogy a mig ő odajár, valaki meglophatná annak a csattanó ajaknak hótiszta mézét. Csak néhány héttel ezelőtt villant meg a férfi agyában a gyanú első gon­dolata. A szabad természetben élő egy­szerű ember, sokkal nehezebben tud szabadulni a gyanú gondolatátol, ha az egyszer hatalmába ejtette, mint a köny­nyelmü, léha városi ember. Fürkész, kutat s nem nyugszik addig, mig nyomra nem akad. Éz a nyugtalan természet azután sokszor tragédiát csinál a leg­jelentéktelen dolgokból is, melyeken több hidegvérrel napirendre lehetett volna térni. Igy járt a domonyi tiszttartó is. Vagy egy hónapja, mikor az ura­ság a karácsonyi ünnepekre egyik ro­konához a fővárosba rándult, búcsúzás­kor odaszólt neki: — Hát a szép asszony mit csinál ? Mondja meg, hogy üdvözöltetem. Az egészet minden nyomaték nél­kül, inkább csak udvariasságból mondta a felesége leánykori udvarlója, de azért az a néhány szó mégis napokon keresz­tül nyugtalanította. Csak mikor a fele­sége ábrándos, szerelmes szép szemeibe : nézett, nyugodott meg újra. Restelte, . hogy egy percre is kételkedett hüsé­; gében. Tegnap is minden gyanú nélkül tá­vozott hazulról, hogy a városban a fa­kereskedővel elszámoljon, az addig be­hordott faszállitmányról s eszébe sem jutott, hogy az uraság már kél nap óta az uradalomba tartózkodik. Ugy beszélte meg a feleségével, hogy este hót órára haza jön, aztán átmennek együtt a tar ;­tóókhoz. A számadás e^y kissó tovább tartott s igy ő nem jöhetett akkorára, ahogy gondolta. Ugy tiz óta tájban let­tek készen az elszámolással. Addigra olyan hófúvás keletkezett odakint, hogy valóságos Istenkísértés lett volna a ha­zatérésre gondolni. A kereskedő magasz­talta, hát ott is vacsorált, azután egy kicsit elkártyázgattak ós csak ugy reg­gel hat óra tájban indult haza felé. Bele tellett egy jó órába, mikor a kocsi a majorba érkezett. Az uton gyak­ran belesüpedtek a kerekek a hóba, hát csak lassan jöhettek. Szánkóval fél­óra alatt hazaérkeztek vo^a. Már egészen kivilágosodott s mind talpon voltak a cselédek. A tiszttartó egyenesen az előszoba feló tr^tott, me­lyen keresztül a felesége szobájál a akart menni. A pitvar ajtó előtt azonban lép­tek nyomát látta a friss hóban. Gyanúsnak tetszet előtte a dolog s vizsgálgatni kezdte a lábnyomokat. Két különböző láb lenyomata volt. Az egyik nő, a másik férfi lábé. A nyomok iránvából megállapította, hogy azok együtt jöttek az ajtóig az­után a férfi vissza ment. Elindult a lé­pések mellett s majd hogy szörnyet nem halt, mikor meglátta, hugy azok az uraság házáig vezetnek. Egyszerre kész volt a kombináció­val: a felesége ezalatt mig ő oda járt,

Next

/
Thumbnails
Contents