Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-09-30 / 78. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1909 szept. 30 vármegye a pótadó-százalók által teremtsen magának vasúti segélyalapot, amelyből a gazdasági ós helyiérdekű vasutak építését segítené elé. A megye ugyanis régebben 50,000 koronát szavazott meg az Orosháza—Gézamegállói vasútvonal kiépítésére a közúti alapból. A belügjmiiniszter ezt a határozatot megsemmisítette azzal az indokolással, hogy í a közúti alap vasúti segélyekre fel nem . használható. Ez késztette Orosházát a fenti kérelem benyújtására. Ugyancsak a választások előtt kerül bemutatásra a vármegyei katonabeszállásolási alap 1910. évi költségvetése is, valamint ekkor fog határozni a törvényhatósági bizottság Rohoska Mihály gyomai főszolgabíró nyugdíjazása és Jeszenszky Elek, volt orosházai szolgabíró felfüggesztése, illetve lemondása ügyében is. A választások után még mindig igen fontos tárgyak kerülnek tárgyalás alá, de előreláthatólag félig telt ház előtt, mert a megyeatyák kényelmesebb és spórolósabb része (és ilyen a többség !) már a déli vonattal haza zónázik. Ilyen fontos tárgy elsősorban a vármegyei közkórház kibővítésének ügye, melyet mint már irtuk, a belügyminiszter nem régen közölt áz az elhatározása tett lehetővé, hogy megengedte egy 705,000 koronás kölcsön felvételét. Országos érdeklődésre tarlhat számot az a határozat, melyet a törvényhatósági bizottság Hajduvármegyének a papi javak szekularizációja célzó átiratára fog hozni. A szekularizáció eszméjét tudvalevőleg B a 11 h a z á r Dezső dr., az Országos Ref. Lelkész Egyesület elnöke vetette fel s a protestáns többségű törvényhatóságok egymásután já rultak hozzá e mindenesetre fontos és ugy politikai, mint nemzetgazdasági szempontból fontos eszméhez. Tekintettel arra, hogy Békósvármegye lakossága nagyobbrészt protestáns, tehát a megyebizottsági tagok többsége is az : valószínűleg a közgyűlés is pártolni fogja Hajdumegye feliratát. E kérdésre egyébként még vissza fogunk térni. A kultuszminiszter megsemmisítette a közigazgatási bizottságnak azt a hazafias határozatát, mely szerint Békésvármegye iskoláin idegen nyelvűfeliratokat megtűrni nem szabad. Az Alföld szivében ilyen feliratok megtürése tényleg túlságosan nagy enyhesógre vall. Ezért erélyesen kell tiltakoznia a törvényhatósági bizottságnak a miniszter rendelete ellen. Szociális szempontból fontosnak tekinthető a tiszti nyugdijalap szabályrendeletének módosítása is. E módosítások egyrészt az özvegyi nyugdijak méltányosabb megállapítására, másrészt pedig a vármegyei dijnokoknak a nyugdijalap kötelékébe való felvételére vonatkoznak. Mindkettő, de különösen az utóbbi fontos szociális szempontból. A dijnokok igen hasznos szervei a vármegyei közigazgatásnak épugy, mint az államénak. Az állam méltányolta is már ezt, amennyiben a kinevezett dijnokok nyugdíjigénnyel birnak. Nem maradhat el tehát az államtól e tekintetben a törvényhatóság sem. A közgyűlés fogja megállapítani a községi orvosok lakáspénzét, megalkotja az árvaszók szabályrendeletét és módosítani fogja a kéményseprési szabályrendeletet is. Ha még csabaiak lesznek jelen akkor, vitát fog provokálni bizonyára Tóth László, csabai segédjegyző pótléka is, amelyre vonatkozó képviselőtestületi határozatot tudvalevőleg Áchim L. András társai igen mérges hangon megfelebbezték. A többi fontos tárgyat a közgyűlés idejéig még ismertetni fogjuk. A Gazdasági Egyesület köréből. Igazgató-választmányi ülés. A „Békósmegyei Gazdasági Egyesület" igazgató-választmánya vasárnap délelőtt a csabai egyesületi házban a tagok meglehetősen élénk részvétele mellett igazgató-választmányi ülést tartott, melynek legfontosabb és leghuzamosabb időt igénybevevő trrgyai a jövő évben rendezendő jubiláns kiállítás és a havasi legelők ügye voltak. Mint olvasóinknak többször volt alkalmuk lapunkban olvasni, a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület fennállásának 40-ik évfordulója alkalmából Csabán egy nagyobbszabásu kiállítást szándékozik rendezni. Hogy a kiállítás ne legyen egyoldalú, illetve ne csupán mezőgazdasági jelleggel bírjon : az egyesület elnöksége felkérte a csabai ipartestütetet, hogy egyidejűleg rendezzen iparkiállitást. Az ipartestület ehhez készséggel hozzá is járult. Igy egészen időszerű volt, hogy aligazgató-választmány vasárnapi ülésén foglalkozott a kérdésével. Sajnos azonban, amint látszik, a kiállítás ügye nem áll valami jó lábon. Költségei ugyanis mintegy 10—15000 koronára rúgnának, amely összeget az egyesület nehezen tud előteremteni s igy kénytelen a földmivelésügyi kormányhoz fordulni. A nyerendő államsegély nagysága fogja aztán a kiállítás méreteit meghatározni. Ilyképen az is könynyen megeshetik, hogy a kiállításból nem lesz semmi. A választmányi ülés lefolyása egyébként a kövekező volt: Jelen voltak B e 1 i c z e y Géza elnöklete alatt: Haraszti Sándor alelnök, Pfeiffer István titkár, Govrik János, Serli Kálmán, Zsiros András, id. Kocziszky Mihály, ifj. Kocziszky Mihály, Kitka György, Fábry Károly, dr. Fáy Samu, Ondrus Cyrül, Morvay Mihály, Kohn Dávid, Szabó János, Kiss Bertalan igválasztmányi tagok és Mázor Pál segédtitkár. Az ülésnek vendége is volt C s an á d y Aurél gazdasági felügyelő személyében, ki a havasi legelők bérlete eszméjének jött propagandát csinálni. B e 1 i c z e y Géza elnök a tagok és a gazdasági felügyelő üdvözlése után megnyitván az ülést, mindenekelőtt a mezőhegyesi motoros talaj versenyről tettt jelentést néhány szóval és felkérte S z á b ó János uradalmi ispánt, hogy az szerzett tapatztalatokról rövidesen számoljon be. Szabó János nagy szakismerettel ismertette az ott bemutatott talajmivelő gépeket. Hosszabban szólott a Nicholsohn és a Kőszegi-féle motoros szántógépekről. Valami különösebb dicsérettel egyikről sem emlékezett meg. A Kőszegi-féle gépben azt hibáztatja, hogy túlságosan porol, ugy, hogy a porfelhőtől alig lehet látni magát a gépet is. Egyébként kiváló előnye az, hogy jó mólyen szánt és a rögöket azonnal porhanyósitja is. Beliczey elnök köszönetet mondott Szabónak az ismertető előadásért. Mivel a tagok felvétele az igazgatóválasztmány hatásköróba tartozik, Pfeiffer István titkár felolvasta az újonnan jelentkező tagok névsorát ós felvételre ajánlotta őket. A választmány egyhangúlag hozzájárult a titkári előterjesztéshez. A gyomai állatdijazással kapcsolatosan Beliczey elnök indítványozta, hogy idei közgyűlést Gyomán, az állatdíjazás befejezése után tartsa meg az egyesület. A közgyűléseket u .yanis nem csak Csabán, hanem vidéken is lehet tartani. A választmány az indítványt elfogadta és ehhez képest elhatározta, hogy az idei őszi közgyűlés Gyomán fog lenni, az állatdijazás napján délután 3 órakor. Ezután Beliczey elnök a jubiláris ! kiállítás ügyéről tett jelentést. A kiálli| tás nagy anyagi megterheltetóssel járna 1 az egyesületre nézve, amenyiben költségei 10—15000 koronát is kitesznek. Ezért véleménye szerint csak abban az esetben volna értelme a kiállítás rendezésének, ba a földmivelésügyi kormány nagyobb államsególylyel járulna hozzá. A választmány utasította az elnökséget, hogy a segély ügyében tegye meg a szükséges lépéseket. A havasi legelő-btfrlet és egyebek. Az Alföldön nyári legelő nem igen van, mivel kevés a lecsapódás és a íü is nagyon sovány. Ez természetesen maga után vonja a haszonállatok elcsenevészedósét is. Mindenképen érdeke tehát a gazeáknak, hogy nyárára jó kövér legelőről gondoskodjanak marháik számára. C s a n á d y Ar 'ól gazdasági felügyelő vetette fel először azt az eszmét, hogy havasi, illetve hegyi legelőbérletekkel segítsenek magukou az alföldi gazdák. Beliczey elnök felkérésére Csanády Aurél hosszabban ismertette ós ajánlotta a választnn

5 ly figyelmébe a havasi legelő-bérlet előnyeit. Most már ez az akció annyira előrehaladott stádiumban van, hog"

r alig is lehet legelőterületet kapni, mivel iészint az atföldi, részint pedig a hegyvidéki gazdák elkapkodják. Szerinte fő előnye a hegyi len-előkmk az, hogy mindig friss óá bujanövósü füvei van borítva, ugy, hogy az állat valósággal dúskálhat a jóban. Másik előnye az, bogy olcsó. Felhoz egy esetet erre nézve. A Retyezát egyik fennsíkján, Hunyadmegyében 2 koronáért bérelt holdanként legelőt egy uradalom. Csak az odaszállitás kerül sokba, különösen, ha ez a szállítás messziről történik. Lényegesen kevesebbe kerül azonban, ha egy legelőbérlő-társaság vagy szövetkezet egy egész vonatra való marha-szállitmányt össze tud hozni. Egyébként ő reméli, hogy kellő utánajárással még kedvezményt is lehet kapj i a kereskedelmi minisztertől, különö. ;n kisbirtokosok részére. Azután mindenesetre szükséges félszert is építeni a legelőn, mert hegyes vidékeken gyakran változik az időjárás és gyakran havazás is áll be. A félszer felépítése is drágába kerül hegyvidéken. Remélhetőleg azonban erre is lehet segélyt kapni a földmivelésügyi minisztertől, mert a költségvetésbe hasonló célokra 600,000 korona van felvéve. Nem kivánja, hogv az egyesület most mindjárt, az ő agitaciójára, utánajárás nélkül belemenjen a dologba. Várni kell tavaszig. Addig egy bizottság megvizsgálja a dolgot, esetleg elutazik tájékozódást szerezni a helyszínére is és annak a véleménye letz az irányadó. Annyit mindenesetre előre kijelent, hogy célszerűbb volna, ha a legelőbérletet nem az egyesület csinálná meg, hanem egy szövetkezet venné a kezébe. • Pfeiffer István titkár köszönetet mond a felügyelőnek a felvilágosításokért. Szerinte azonban nem lehet a kérdést szövetkezeti alapon megoldani, mert a gazdák gyanakodnak, félnek. Célszerűbb volna megkeresni a Jásznagykunszolnok vármegyei Gazdasági Egyesületet ós vele együttesen bérelni legelőt. Serli Kálmán nem akar gátat vetni a hegyi legelő-bérlet akciójának. Csak az ő személyes tapasztalatait mondja el, amelyek kedvezőtlen véleményt formálnak benne a hegyi legelők iránt. Neki volt már alkalma 600 drb. marhát hegyi átment az urasághoz, s nem számított arra, hogy mikor visszafelé indul, hó lesz, mely elárulja. Még inkább bántotta az a vakmerőség, hogy az az ember hazáig merte kisérni. Szinte ósznólkül rohant vissza a lakása felé, s ment be egyenesen a felesége szobájába. Az ott feküdt a puha párnák között mély álomba merülve, s domború melle szaggatottan piheget. Látszott rajta, hogy nem aludt az éjjel. A cipője pedig nedves volt a hótól. A tiszttartó nem szólt egy szót sem, csak vette a vadász fegyverét azután kiment, hogy a dörrenés fel ne riassza a hűtlen asszonyt, akit még mindég annyira szeretett s elsütötte azt. Biztos keze volt, hát jól talált. A körülállók még egyre kutatták, hogy mi lehetet az oka. Az uraság gazdaszszonya sopánkodott legjobban. — Érezte a tekintetes asszony, hogy valami baj éri a tiszttartó urat, mert az este még nálunk is keretté, azután hogy hó lett, hát az uram kisórte haza. A bün utján. Irta : Michel Corday. Madame Agil - ugyanaz a kis nő, aki kalapjával oly nagy feltűnést kelt Páris szerte — befejezte látogatásait. Egy kissé kifáradt, jólehet ma szerencséje volt, amennyiben három helyen nem kellett végigszenvednie az ötperces vizit kellemetlenségeit. Első helyen egy ideggörcs, második helyen egy hirtelen halál, a harmadikon a migrén zárta el előtte az ajtót. Szinte kívánsága szerint történt, hogy ma korán elkészült; de mit csináljon a délután hátra levő részével ? Meglátogassa az öreg Felicie nénit, vagy... vagy pedig menjen el arra a találkára, amelyet Georges Posztodénak ígért ós amelyre Georges bizonyára epedve várakozik. És mialatt madame Agil a migrénes hölgy lépcsőjón lefele haladt, töpreng, mire határozza el magát. Megható levél az, amelyet Felicie tante irt neki ma reggel; az első hűvösebb napok karosszékéhez szögezték szegény öreget, aki meghatóan könyörög egy órácskányi pletykáért, majd ha madame Agil befejezte látogatásait, De nem kevésbé meggyőző a maga rövidségében az a papírlap sem, amely Georges Postolle nevének kezdő betűivel elátva, az első találkáért esedezik ma délután öt órára. Határozatlanul áll meg madame Agil az ajtóban. Előtte húzódik' el a szóles Boulevard Malesherbes ; az alkonyat beállott és ezzel egyidejűleg megjelentek a lámpa gyujtógatók is. Madame automobilja a járda szólén várakozik. Ha az ember meggondolja, hogy ez a kocsi az, amely őt az erény vagy bün útjára fogja röpíteni és Paul, a soffőr, ebben a perben csak eszköze a sorsnak 1 ... Mert nem lehet eltagadni, ez a pillanat dönti el a sorsát, most érkezett el a válaszútra. Az egyik oldalon az egyenes, ismert, kissé unalmas ut, melyen nem nyilnak más virágok, mint a jó cselekedetek nefelejcsei, a másikon a tilos, az ismeretlen, talán tragikus ut, amely lezuhanással fenyegető szakadókok fölött vezet el... de amelyen?— ha Georges Posztollenak hinni lehet — a gyönyör buja virágai pompáznak. Közben... közben azonban határozni is kell és megmondani a soffőrnek, hová hajtson. Minden félelem nélkül hajthat vele egészen a Postolle ajtajáig, mert ez ugyan abban a házban lakik, ahol a szabónője. Egyébként ezt I Postolle is tudja és lehet, hogy ép- | pen emiatt udvarolt olyan hevesen neki.. De ime, Paul meglátta, hogy madame jön, megindította a motort. Mennyire is J siet mindig az ember... madame még nem határozott... nos, hát jó — Felicie nénihez fog menni és oda kiáltja a sofförnek a cimet: — Avenue de Breteuil 74. Elvégre i3, útközben még elég idő marad, hogy másfelé hajtson. És amint az autó sebes iramban elindult, madame elgondolja, milyen emberséges cselekedet is az, meglátogatni egy szenvedő nagynénit. Persze egy valaki nem lesz megelégedve ezzel a jótéteménnyel ós ez — Georges Postole. Es ebben igaza is lesz, mert hiszen jóformán ígéretet is tett neki a találkozóra... De hát miért ? Talán, mert Georges a legünnepeltebb ügyvédek egyike, mert barna bajusszal ós csillogó bókokkal hat a társaságban ? Vagy talán azért, mert madame megunta a férjét ? Távolról sem. Monsieur Agil ugyan nem tartozik a trubadurok közzé, de korrekt úriember, aki ellátja pénzel, sőt olykor gyöngéd szeretettel is az ő kis asszonykáját. Igazi élettárs, amerikai izlós szerint. Miért is csalná meg ezt az embert? Nos, hogy az igazat bevaljuk, azért mert madame Agil szégyeli magát, amiért ő kivétel. A regények, színházak, a társaság, mind teleharsogták a fülét a csalás örömeivel és házasságtörés természetes voltjával — igaz is, mintha ő lenne az egyetlen aszszony a világon, aki még nem csalta meg az urát. Ez már mégsem járja. Egy hires író mondta neki egyszer, hogy egy olyan nő, akinek olyan szeme, ajka, termete van, mint neki, egyenesen bünt követ el, ha megmarad a házias erény utján. Hát ezen kell most változtatni, igenis... Közben a kocsi szinte rohan az utcákon, már egósszen közel van a Rue Camponhoz. ahol Postolle és szabónő laknak .... még van ideje. De hát hány órára van kitűzve a találkozó ? Madame Agil kutatva néz szét a kocsiban — hol lehet a Posztolle levélkéje ? Mikor a lépcsőn lejött, még a keztyüjében volt. Mi is lett vele. Megvan, mikor beült a kocsiba, apró golyócskává gyúrta össze, de azután ? Nem dobta abba a kis zacskóba, amely a szócső mellett van, a kocsi elején ? Nem, ott sincs. Csakugyan bosszantó dolog ! Igaz, hogy^ néháuy szó, meg a G. P betűk nem igen kompromittálók, de mégis csak jobb, ha ilyen dolgok nem kallódnak el. Madame idegesen keresgél a szőnyegen, a ruháiban, a párnák közt... a papirgolyócskát sehol sem találta, Az autó most már a Place be la Concordeon van, egy pillanatig még és a Szajna másik oldalára érnek. De ez nem maradhat igy, most már okvetlenül elkeli menni Postollehoz, értesíteni, hogy a levele eltűnt ós közösen megbeszélni a teendőket és Felicie néni ? Istenem, ő sem fut el előle, hiszen oda oda van láncolva a karosszókéhez... Madame Agil idegesen kapja kezébe a szócső kagylóját ós beszól. — Paul, menjünk előbb a Rue Cambon 90. szám alá ...! Hanem a kocsi már a Szajna néptelen balpartján van. Milyen csodálatos. Paul nem hallotta, amit neki mondtak.., bizonyára a másik utcasarkon akar megfordulni ... de nem ... befordult a fasorba ós olyan gyorsan száguld mintha, versenyt akarna nyerni. Ez az ember