Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-08-26 / 68. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY sürün jelentkezik, mint az 50 éves matróna. És megmutatkoznak a különböző temperamentumok. A félénk, szégyenlős hajadon, aki tulajdonképpen röstelli, hogy levélért jön és olyan halkan mondja meg a cimet a postásnak, hogy az háromszor is kénytelen megkérdezni, mit kiván. Aztán a tapasztalt, ilyen helyen járatos frajla, aki a legtermészetesebb nonsalanszszal keresi a levelét. A levelezők türelmét is csudálni lehet sokszor. Vannak emberek, akik hetenkint eljönnek mindennap, hogy hallják a stereotip elutasítást: nincs! Másnap mégis ott vannak és idővel bizalmatlanok a tisztviselő iránt, hogy talán nem nézett jól utána. Ez ujabb bizalmat önt beléjük és mikor másnap is a szomorú „nincs"-et hallják, idegesen és követelődzöen érdeklődnek: „Csakugyan nincsen? Jól megméltóztatott nézni?" „Ha nem hiszi, kérem — felel a tisztviselő ilyenkor — nézzen utána". A csalódott érdeklődő persze nem néz utána, de 24 óra éppen elég arra, hogy újra keresse a levelét És ez a poste restante' tragikuma. Ezrek sietnek hozzá naponta reménykedve s ezrek reménye foszlik szét az egyszerű szóra: nincs. De a bizalom újra ébred, sehol a reménynek visszatérését, örök létét olyan meghatóan megfigyelni nem lehet, mint a szerelmesek,' az állás után siető nyomorgók találkozóhelyén: a poste restante hivatalban. ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára enyhe időt jelez, nyugaton elvétve csapadékkal. — Ingyen helyek a földmives iskolánál. A békéscsabai állami földmives iskolában Békésmegyének négy ingyen helye van, melyekre a földmivelésügyi miniszter rendelete értelmében az alispánnak van joga jelölni. Ambrus Sándor alispán a négy ingyenes helyre F ic z e r e Pétert, L a s z n i k Györgyöt, Petneházy Istvánt és Hegedűs Pált jelölte. — Pályadijat nyert cigányprímás. A „Magyar Cigányzenészek Lapja" legutóbb hirdetett népdalpályázata hétfőn nyert elintézést. A pályázat eredménye a következő: Beérkezett 1140 pályamunka, melyek közül az elsődijat, arany érmet és 100 koronát P u r c s i Náci orosházai prímás nyert „Húzzad, húzzad Purcsi Náci" cimü, saját szövegű nótájával. Ugyancsak első dijat, arany érmet és 100 koronát nyert Csóka József budapesti prímás : „Kössétek meg az ugatós kutyátok" cimü népdalával. Szövegét Szepessy László irta. A második dijat, ezüst érmet, Káló Géza nagyenyedi prímás nyerte „Beteg vagyok" cimü nótájával. A lap újból hirdetett népdalpályázatot. — Eljegyzés. Dr. M a k a i Márton szeghalmi ügyvéd eljegyezte K o r n i s Gyula füzesgyarmati gyógyszerész leányát, Ilonkát. — Elhunyt tanitókópezdei igazgató. A szarvasi társadalomnak gyásza van. E hónap 19-én ugyanis meghalt Nagyrőcén Papszász Gyula, a szarvasi tanítóképző igazgatója. Az elhunyt igazgató, akit elég korán, 40 éves korában ért utói a szomorú végzet, vonzó egyéniségénél fogva kedvence volt a szarvasi társadalomnak s igy érthető az az általános részvét, mellyel halála hirét fogadták. — Házasság. Dr. Horváth Dezső, Békésmegye segéd-tanfelügyelője ma, csütörtökön tartja esküvőjét Szlovák Matilddal a szarvasi uj ev. templomban. — A harmadik tranzverzális út. Egyik régebbi számunkban megemlékeztünk már Csanádapáca községnek arról a kérelméről, hogy Békésvármegye támogassa őt a harmadik tranzverzális út kiépítése iránt indított akciójában. Békésvármegye erre készségesen is vállalkozott, azonban hiábavaló lett a jó szándék, mert a 10 kilométernyi útszakasz kiépítését célzó engedélyező okirat a minisztertől leérkezett. — Halálozás. Néhai K e s j á r Aradszky György volt városgazda özvegye, szül. L i p t á k Judit, vasárnap élte 84-ik évében elhunyt. Lázár Lajos, pénzügyi segédtitkár, ki jeles képzettségével hosszú éveken át működött a gyulai pénzügyigazgatóságnál, szerdára virradóra el hunyt a gyulai elmegyógyintézetben, hol évek óta állott gyógykezelés alatt. Ravatalára a pénzügyigazgatóság tisztikara koszorút helyezett. Felesége és két árvája siratja elhunytát. — Az ipari kisajátítás. Mult számunkban foglalkoztunk már azzal a kérdéssel, hogy Magyarországon az iparos osztálynak mennyi ellensége van. Még a kereskedők is az iparos osztály gyengítésére törekszenek. Pedig minden államban elsőrangú közgazdasági érdek az ipar lehető támogatása. Most, mint értesülünk, az alsó-ausztriai iparegyesület érdekes javaslatot terjesztett az osztrák kereskedelmi miniszter elé az ipartelepek könnyebb kisajátítása céljából. Mivel a javaslat legközelebb foglalkoztatni fogja a magyarországi illetékes tényezőket is: szükségesnek tartjuk a javaslat lényegének ismertetését. A javaslat a következő eszméket tar- ! talmazza : 1. Az ipari kisajátítás jogának egy- ' séges összefoglalása és kiterjesztése szükséges és kívánatos. 2. A kivételes ipari kisajátítást bárki is igénybevehesse, aki iparos, vagy azzá akar lenni. Iparvállalatnak tekintendő a szálloda vagy kórház stb. is. 3. A jogcim bármily komoly ipari üzemi cél lehet. Például a nyersanyag beszerzésére, hajtóerő nyerésére, vég- vagy melléktermékek elszállítására szolgáló berendezés, vagy a telep kibővítése. Ugyanilyen keretekben lehessen igénybe venni az ipari célú szolgalmak vagy kényszerhasználati jogoknak hatósági megállapítását is. 4. Más ipari vállalattal szemben csak a legkivételesebb esetekben és a legnagyobb kautélák mellett lehessen a kisajátítás jogát megadni. 5. Nem esnék kisajátítás alá a templom és a temető, továbbá az ipartelepekhez tartozó és ipari rendeltetésű ingatlanok. 6. Ha két igényjogosult ipartelep áll egymással szemben, akkor azok érdekeinek összeegyeztetésére kell törekedni. 7. A közérdek fenforgásának bizonyítására nem kell nagyobb súlyt vetni. Csak a kisajátított birtokos kártalanítása és a kellő jogcim igazolása lényeges. 8. A kisajátított kártalanítására nézve az eddig isméit eljárások lehetnének irányadók. 9. Véleményt a jogcímre nézve a kereskedelem és iparkamara adjon. A kártalanítás mértékét a biróság állapítsa meg. 10. Visszaéló3ekot az épités és berendezés befejezését megszabó záros határidő kitűzésével kell meggátolni. — Családi dráma Körösladányban. Borzalmas családi dráma játszódott le vasárnap éjjel Körösladány községben. Egy 65 éves aggastyán féltékenységi dühében megölte 20 évvel fiatalabb feleségét s azután maga ellen fordította a gyilkot. Mészár Imre csak pár hónappal ezelőtt vette feleségül J e n e y Zsuzsánnát, aki özvegy volt. A szemrevaló, csinos asszony szívesen kacsintgatott öreg ura mellől a fiatalabb emberekre, ami Mészárnak csöppet sem tetszett. Sokszor meg is mondta ezt az asszonynak, de az nem hallgatott reá. Csak járta tovább a bolondját. Különösen felnyílt a szeme akkor, mikor az öreg Mészárt valami öreg korral járó betegség ágyba döntötte és nem tudott dolgozni. Ekkor ő járt kenyér után és megvolt a jogcim az elmaradozásokra. Az öreg Mészár folyton csak rosszat hallott róla. Rettenetesen bántotta a dolog s ez a lelkiállapot lassanként megérlelte benne a véres szándékot. Vasárnap este az asszony újra későn jött haza. Mészár zsörtölődve fogadta. Alaposan össze is vesztek. Éjjel aztán Mészár elővett egy nagy konyhakést és négyszer felesége mellébe döfte. Mikor látta, hogy az asszony kiszenvedett, elvágta a saját gégéjét. Ő is elvérzett hamarosan. A szerencsétlen házaspár borzalmas hulláit ugy találták meg másnap a szomszédok. — Állati járványok. A békésmegyei gazdákat, talán az egészségtelen, száraz időjárás miatt, ugyancsak megfélemlítették a különböző állati járványok. Csak nem régen adtunk hirt arról, hogy a megyének hat községében milyen járványok léptek föl. Különösen a lépfene pusztít. Füzesgyarmat községben a közeli napokban ugyancsak szedte áldozatait. Mint értesülünk, legutóbb Nagyszénáson és Orosházán lépett fel nagy mértékben. Az orosházi gazdák annyira meg vannak rémülve, hogy nem merik teheneiket a közlegelőkre sem bocsátani. Alig 50 -60 tehénből áll már napok óta a csorda, mely máskor több száz tehenet foglal magában. — UJ gazdasági tudósító. A földmivelésügyi miniszter Világi Péter gyomai lakost a gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. Az uj tudósító hatásköre a ' gyomai járásra terjed ki. — Elcsípett tolvaj. Pár héttel ezelőtt egy P a 1 y i k András nevű rovott multu csabai csavargó L i p t á k-G a 1 ó András kárára 30 korona értékű ruhaneműt lopott el. A jeles firma a lopás elkövetése után eltűnt Csabáról. Ugy a rendőrség, mint a csendőrség hiába, kutatott utána. Hétfőn aztán a rendőrség értesítést kapott a kétegyházai csendőrségtől, hogy Palyikot ott elfogták. A tolvajt átkísérték Csabára. — Magyar feltalálók olvassák el a magyar szabadalmi hivatal elnökének levelét, melyet a Magyar Tudományos Akadémiához intézett a magyar feltalálók érdekében. Kívánatra e levél seószerinti szövegét dijtala ul megküldi Molnár Ödön mérnöki irodája, Budapest, VII., Erzsébet-körut 30. Telefon szám 119.00. — Tüz egy tanyán. Veszedelmes tüz pusztított hétfőn délelőtt Kocíszky Mihály csabai földbirtokos sopronpusztai tanyáján. Még eddig ki nem derített okokból ugyanis kigyulladt és elhamvadt két kazaí széna, meg takarmány. A csabai tűzoltóság erélyes munkája akadályozta meg csak a veszedelem tovaterjedését. A kar igy is meghaladja az 1200 koronát. És meg se térül, mert a kazlak nem voltak biztosítva. A Kőszegi-féle motoros-talajmivelőgép. Péntek, szombat és vasárnap mutatták be Mezőhegyesen a nagy nyilvánosság előtt a Kőszegi-féle talajmivelő g'pet s ezen kívül még három magánjárót. A bemutatáson rendkívül sok gazda volt jelen, Békésvármegyéből az Egyesület elnökségének vezetése mellett mintegy száz gazda. A bemutatott gépek közül gazdáink leginkább a legújabban feltalált Kőszegiféle talajmivelő iránt érdeklődtek, mely talaj mivelőgép az eddig ismert ekéktől egészen eltérő — amint azt a jelen volt gazdatársak is tapasztalhatták — az sokkal tökéletesebben miveli a talajt, úgyszólván kapálva szánt s oly kitűnő munkát végzett Mezőhegyesen is, amirőt egyáltalán ekével elérni nem tudott a gazda. A Kőszegi-féle talaj mivelőgép hajtó müve erős szerkezetekbe felszerelt három és négy hengeres benzinmotor, amelynek hajtó erejit erős lánc viszi át a gépet előre, vagy hátra vivő tengelyre. A három hengeres gépre 10 drb, a négy hengeresre pedig 13 drb három acéllemez és ezekre ismét metsző kapák vannak felerősítve, ugy, hogy minden háromszögű acéllemez sarkán T-alakú metsző kapa dolgozik. A Kőszegi-féle gép körforgó rendszeren alapszik, tulajdonképpen nem szátít, hanem kapálva miveli a talajt s oly ideális munkát végez a hatalmas acél-tengelyre felerősített T-alakú metsző korongokkal, aminőt kézi erővel sem lehetne elérni. A háromszögű acéllemezre erősített kapák a talajból földszeleteket hántanak, talajminőség szerint kisebbet, nagyobbat. Mezőhegyesen azonban oly laza összetételű talajon dolgozott a gép, hogy ezt a munkát nem lehetett annyira konstatálni. A kapa-szerkezett által kivágott föld a kapa hátsó részén levő fogólaphoz szorul s a gyorsan felfelé mozgó kapa nagy erővel hátra dobja a rajta levő földet, mely a kapa-mű mögött lévő ütközőlaphoz repül, abba bele ütődve, szétesik ós átbukva, összedarabolva hull vissza. Minden rög többszörös kapavágás után lehetőleg teljesen szétporlasztott állapotban terül ezét a szántott talaj felszínén. A felszántott talaj-réteg teljes mélységben egyformán és egyenletesen elaprózott; üreg nélkül egyesül a fel nem szántott altalajjal és azzal mintegy összeforr. A rögök nagysága különböző s az függ a talaj összetételétől is. A rögök nagysága — a talajművelőn alkalmazott kapaszerkozet sebességének változtatásával, a helyszínen hallottak után ítélve, — kisebb-nagyobb lehet, ami természetes is, mert minél gyorsabban járatják a kapákat, annál kisebb rögök képződnek, részint a vékonyabban levágott földszeletek, részint a nagyobb sebességgel repülés következtében beállott erősebb ütés miatt. Minél lassabban járatják a kapamű szerkezetét, annál nagyobbak lesznek a kivágott földrészek. A Mezőhegyesen bemutatott szántáson, tekintve a talaj laza összetételére, ezt nem igen lehetett észlelni. A Kőszegi-féle talajmivelő munkája után nem láthatók nagy hantok avagy üregek, mint az eke után, mert a felkapált talaj a kapamü-szerkezet által teljesen szétdarabolva, felporhanyitva, úgyszólván poralakban és'teljesen összekeverve hull vissza a felkapált, szántott földre. Hogy mily szépen keveri a földet, azt láthatták a jelen voltak akkor, midőn egy legújabban konstruált trágyaszóró a trágyát rászórta a földre, mely után a Kőszegi-féle gép haladva, azt a földdel annyira elkeverte, hogy azt többé a talajtól megkülönböztetni nem lehetett; igaz, hogy nagyon érett trágya volt, de állítólag az egészen szalmás trágyát is ugyanugy keveri el. Igen nagy előnye, hogy a földet annyira szétdarabolja, porhanyitja, hogy az minden üreg nélkül terül szét a földön s állítólag eléggé összetömődik, bár ezt a munkát, az úgynevezett talajtömörítést, nem végezheti tökéletesen, mindamellett, hogy a talaj egyöntetűen marad vissza a felporhanyitott rétegig, a talaj összeülepedése minden idegen beavatkozás nélkül is sokkal jobban megközelíti Campbell szisztémáját, mint ahogy azt kötött földön többszörös altalaj-tömörítéssel elérni lehet. Campbell talaj mívelés szisztémájának elvi alapja: a talaj üregeinek eltüntetése, al- és feltalaj összeforrasztása, tömörítése; ezzel kapcsolatosan az altalaj-víz felszívódás mielőbbi helyreállítása. A talajnak ezt az ideálisan kedvező állapotát a Kőszegi-féle talajművelővel teljesen el lehet érni s ez esetben nem lesz kénytelen a gazda Campbell utasításait követni, mely bár gyönyörű eszme ós feltétlenül jó és alföldi esőszegény vidéken be fog válni, de annyi munkával jár, amennyit a mi magyar viszonyaink között csak egy kis területen gazdálkodó mintagazda adhat meg, de rendes körülmények között, a mai igaerő viszonyokat tekintve és forgó tőkével alig rendelkező kisgazdánál, nem hiszem, hogy elérhető legyen. A Kőszegi-féle talajművelővel," különösen az ősziek alá, gyorsan ós egyszeri szántással eléri a gazda talajának azt a kedvező állapotát, amikor vethet; ez pedig nálunk, rossz munkásviszonyok mellett, sokat ér; ezen talajművelővel szántva ősziek alá, a mag oly remekül megmunkált földbe kerül, hogy a csírázás azonnal megindul s a vetés még a téli fagyok beállta előtt megerősödik. Tavasziak alá őszszel szántva is kell, hogy beválljon olyformán, hogy a tél folyamán a hólé, eső stb. által összetömődött földet tavaszszal csak tárcsázni kell. Annyi bizonyos, hogy ezen talajmivelő elterjedése teljesen meg fogja változtatni a talaj mívelés eddigi módját. Megváltozik a talajmívelésre használt munkaerő minemüsége, amennyiben nem állati, nem gőzerő, hanem az olcsóbb benzinmótor végzi, szolgáltatja a munkaerőt. A jelen volt gazdák igen meg voltak elégedve s egyik-másik annak az óhajának adott kifejezést, hogy ezen világhírre jutott, korszakalkotó találmányt Békésvármegyében is be kellene mutatni. Tekintve Kőszegi Károlynak eddig is tanúsított áldozatkészségét — személyesen beszélgetve vele — s akitől egyben-másban felvilágosítást kértem a gépet illetőleg, merem remélni, hogy Gazdasági Egyesületünk kérelmére azt nálunk is lefogja mutatni, amikor gazdáinknak bő alkalmuk lesz ezt az ideálisan szerkesztett talajmívelőt megtekinteni s annak kitűnő munkájáról személyesen meggyőződni. Ez a meggyőződés aztán bizonyosan arra fogja indítani ugy a gazdákat, mint a Gazdasági Egyesületet, hogy szövetkezés utján tegyék lehetővé a gépnek Békésvármegyében való elterjedését. Merem remélni azt is, hogy alföldi rónánkon nemsokára zakatolni fog e Kőszegi-féle talajmivelő, hirdetve egj boldogabb jövőt a gazdára. Mázor Pál, g. e. segédtitkár Tarkaságok. A felírás. Aktuális anekdota. Sok szülő feje mos' nagy gondban fő, mert nemsokára kezde tűket veszik az iskolai beiratások. Méj ahol helyben van minden, ott kevebebb i gond, de mikor messze idegenbe kell kül deni a gyereket, az a gond már csöppe sem irigylendő állapot. Egy csabai apa szintén ebben a „kelle mes" helyzetben van. Most érettségizett i j fia, akit Budapestre akar adni jogásznak Hogy megismertesse véle a fővárosi éle tet, a napokban felvitte Budapestre. Ot aztán ellátta jó tanácsokkal. — Csak aztán, fiam, a pénzzel oko san gazdálkodjál. — Hogyne, apám ! — Aztán mindent írjál fel, amit e költesz, mert az a rend alapja. — Hogyne apám.