Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-02-07 / 11. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1909 febr. 7. megalakulása biztosra vehető. Még pedig ugy, ahogy a „B. H." is megpendítette, hogy tudniillik Wekerle ós Kossuth a „48-as" szó elhagyásával uj pártot szerveznek, amelynek csak „függetlenségi párt" lenne az elnevezése. Ebben a kabinetben Barabás Béla lenne az igazságügyminiszter, mig Günther a Curia elnökévé neveztetnék ki. Ez az uj pártalakulás azonban alig hihető. Mert az önálló banknak olyan elszánt híveiről, mint a Justh- vagy Holló-csoport: nem lehet feltételezni, hogy leszereljenek ós beolvadjanak az ilyen módon tervezett fúziós pártba. A néppárt semmiképpen sem megy bele a független fúziós pártba, hanem inkább ellenzéket alkot, hová az esetleg kibuktatott Andrássyt hivei is követni fogják. Ezek volnának a mostani csendes politikai élet szenzációi. Hogy mi lesz ezekkel a szenzációkkal, a híresztelések mennyire válnak be: azt talán még a magyarok istenének is bajos volna megmondani. Mind csak feltevés, képzelődés, amelyek éppúgy lehetnek igazak, mint nem igazak. Az egészből csak az vehető bizonyosra, hogy Kossuth bécsi utja után a bonyodalmas helyzet alaposan megváltozik s nincsen kizárva, hogy az ujonclétszám megszavazása után a képviselőházat — feloszlatják. Ki lesz a szarvasi uj evang. lelkész? Az evang. egyházközság köréből. Népes ülést tartott szerdán a szarvasi ág. ev. egyházközség tanácsa P1 a c s k ó István ig.-lelkész ós H a v i á r Dániel egyházközségi felügyelő elnöklete mellett. A szokatlan érdeklődés ugy ez ülésen, mint az előző szombaton tartott gazdasági bizottsági ülésen, amikor a ,agok teljes számban jelentek volt meg, 1 küszöbön levő lelkészválasztásra voíatkoztatható. Az egyháztagok, különösen a földnivelők- és az iparosoknak nagy része, igy a községben, mint a kültelkeken, i szőlőkben és tanyákon nem tárgyallak egyébről, mint az elhalt népszerű elkószről: S c h o 11 z Gyuláról s annak eendő utódjáról. Az elhalt lelkész rövid nyolc óv latt oly népszerűségre tett szert, a nilyenre ő sem gond'olt és bizonyára nem is tudta. A legnagyobb tisztelettel ós szeretettel emlegetik az ő lelkészi működését. Temetésén oly impozánsan nyilvánult meg a köztisztelet, melyhez hasonlóra Szarvason a legöregebb emberek sem emlékeznek. Annak tulajdonitható az is, hogy lelkészi öltönyben készített arcképeiből két hót alatt több mint ezer fogyott el s bizonyára nagy még azon tisztelőinek száma, akik emlékül megszerzik maguknak. Utódjául a higgadtabb, az egyházközség ügyeit, viszonyait, adminisztrácionális nehézségeit ismerő egyháztagok Bakai Péter ócsai lelkészt emlegetik, a nagy tömeg azonban, amely a fiatalos, temperamentumos szónoklatoknak a kedvelője, az elhunyt lelkész volt segédjét: Ke l ló Gusztávot, aki időközben Antalfalvára rendeltetett ki püspökileg adminisztrátornak, szeretné volt principálisának örökébe juttatni. A hangulat ez idő szerint óriási többségben K e 11 ó mellett nyilvánul. Ha az egyháztanács hatáskörébe tartozna a választás, az ülésen vagy négyötöd többséggel már megválasztották volna. A tanács e tekintetben azonban csak az előkószitósi munkát végezte, mikor Valkovszky Mihály, P o v áz s a i János, K i t a András és Bányát János tagokból álló bizottságot kiküldte a szavazó-lajstromok elkészítésére. Az egyházi adóhátralék rendezéséhez s ezzel a választási jog megszerzéséhez határnapul február 6-ika lett megállapítva. A szavazók lajstroma márc. 1—30-ig közszemlére lesz kitéve a gondnoki hivatalban. Az egyháztanács Scholtz Gyula emlékét jegyzőkönyvileg is megörökítette. Jegyzőkönyvi köszönetet nyilvánított az idegen egyházközségeknek a közölt részvétért. Ugyancsak jegyzőkönyvileg köszönte meg Kovács Andor orosházi, K e v i c z k y László kondorosi lelkészek temetési szónoklatait. H a v i á r Dániel felügyelő bejelentette, hogy az egyházközség nevében kérvényt terjesztetett be a képviselőtestü ethez a volt pulgóri leányiskolának adományozása iránt, ahol az egyház egy hat tantermes iskola épületet építene A szervezendő tanítói fizetéshez 1000—1000 korona állami segély kéretnék, ezt az egyház 100—100 koronával pótolná s minden egyes tanítónak 360 kor. lakbért adna. Ugyancsak a felügyelő jelentette, hogy a Kvacsala-féle örökségnek végrehajtója elhalt, ujabb gondnok kinevezése iránt a járásbíróság felhivatott. A Maginyec-tanyai s a Körösön tuli iskoláknál uj kút ásatását rendelte el az egyháztanács. Ezeken kivül több kisebb ügy is nyert elintézést. Épül a csabai vasútállomás. Őszre már kész lesz a posta-pavillon. Egy régen szorgalmazott kórdós, a csabai Máv. állomási épület kiépítése nyer ez évben végre megoldást. Mint már mult számunkban jeleztük is, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter határozata folytán, a Békéscsaba pályaudvaron levő második számú m. kir. posta- és távírda hivatal kincstári kezelésbe fog vétetni és ezen cél érdekében a jelenlegi postamestert, Sarkadi Ignácot a diósgyőrvasgyári első osztályú m. kir. posta- és távirdahivatalhoz helyezte át a fentnevezett minisztérium. Az áthelyezésre az szolgáltatott okot, hogy a csabai minden képzeletet felülmúló forgalom növekedése jóval meghaladta azt a keretet, a melyen belül a postamesteri kezelésnek forogni lehet. Azonfelül a Baja—báttaszék—dunai áthidalással az egész forgalmi politika gyökeresen át fog változni, amennyiben a jelenlegi összes délkeleti, valamint erdélyi posta- és csomagforgalom, a mely eddig csak Budapesten keresztül érhetett el a dunántuli részekre ós a tengerpartra, ezentúl átmenetileg mind Békéscsabát fogja terhelni és ezzel egyszersmind az ország csak nem legnagyobb pályaudvari postahivatalát megteremteni. Minthogy a házhoz való ósomagkózbesités kedvezményétől, a többi nagy városokhoz hasonlóan, Csabát sem lehet kivonni, ennélfogva a jelenleg már pályázatra kiirott és október 15-ére készen átadandó postapavillon használatba való vételével a csomagoknak házhoz való kézbesítése is be fog rendeztetni. Egyidejűleg a levelek gyűjtésére nézve, a gyorsabb végrehajtás céljából, azon ujjitás fog életbe lépni, hogy a hivatal területén elhelyezett összes gyüjtőszekrónyekből kocsi utján fogják begyűjteni a leveleket és a begyűjtött anyagot a jelenlegi szokástól eltérően, nem a belső, hanem a pályaudvari postahivatal fogja fel-dolgozni. A pályaudvari hivatal egyelőre csak mint az egyes számú hivatal kirendeltsége fog működni és 14 főből álló kezelő-személyzetét is onnan nyeri. Önálló hivatal csak akkor lesz, ha az uj nagyszabású épület, melyre már a versenytárgyalás ki ran irva, rendeltetésének átadatott A pályázatra kiirt postapavillon tervei akként vannak megállapítva, hogy a belsejében alkalmazást nyerő hivatalos helyiségek méreteiknél fogva 25 évre előre biztosítják a forgalom zavartalan lebonyolítását. Sajnos azonban, nem nyer ugyanilyen célirányos átépítést az állomásnak felvételi épülete, a várótermek, a perron, a vendéglő helyiség. Az eredetileg tervbe vett lerombolást hirszerint elejtették és mintegy 250 ezer korona költséggel csak az állomás átalakítása ós kibővítése fog végrehajtatni. Mindenek fölött kidobják a jelenleg alkalmazott falépcsőzeteket. Az összes várótermek és hivatali helyiségek megnagyobbittatnak és az állomás homlokzata utcafelőli részének egész hosszában a közönség befogadására alkalmas, nagy zárt üvegfolyosó fog fölépülni, a honnan a jegyváltó-pónztárhoz lehet majd jutni. Ilyenformán az átalakítás után a várótermekbe és a perronra csak menet- vagy perron-jegy megváltása által lehet majd be-, illetve kilépni, ugy, mint minden nagy állomáson. Ezáltal megszűnik az a mostani rossz szokás, hogy a sok bámész embertől sokszor az igazi utas nem tud helyet szorítani magának. Az állomás belső részében az első vágányt teljesen felszedik és a belső folyosó annak szélességéig terjeszkedik ki. A vágány-berendezések száma tiz uj párral bővül. A pályaudvarnak egész területe ujjabb 25 villamos ívlámpa alkalmazásával lesz megvilágítva. Az állomás végében levő jelenlegi faalkotásu raktár helyébe egy 75 méter hosszú kőből épített, tűzmentes raktár-helyiség jön és ezáltal a mindinkább kiterjedést nyerő áruforgalom befogadására alkalmaz helyiség emeltetik. Természetesen az általános átalakitáu következtében az átmenetet képező rombolási következményeket nagyon megfogják sinyleni azok, akik az építkezés tartama alatt is szolgálatot fognak teljesíteni az állomáson. Az építkezési munkálatok fokozatosan történnek, hogy a forgalom valamiképpen fennakadást ne szenvedjen. Mint előbb emiitettük : először a postapavillon készül el, az ártézi kútnak szánt hely közelében, utána a nagy álÖt perccel utóbb, hatalmas virágsokorral a kezemben, kopogtattam I lontai Nasa kisasszony öltözőjének aj- , íján. ) — Ki az ? — csicseregte egy bájos ői hang. — Én vagyok, kérem, — szóltam issé bátortalanul — retyezáti ós pávajjásfalvi Yerpeléty Alajos császári és irályi kamarás legalázatosabb titkára. Az ajtó kinyílt. — Mit kiván tőlem ? — kérdezte a sodaszép Nasa. — Őméltósága megbízásából bátoradom átnyújtani ezt a csokrot és tels tisztelettel megkérdezni a kisasz:onyt, nem volna-e hajlandó néhány étre őméltósága birtokára fáradni, nely gyönyörű tájékon fekszik . . . tovább nem folytathattam, mert a isasszony közbevágott: — Takarodjék innét, szemtelen 1 A helyzet kissé kellemetlen volt. ezdett melegem lenni. De azért rendütlenül folytattam : — Őméltósága nem sajnálná a 5nzt . . . Bontai Nasa megnyomta a csenJtyü gombját: — Ha nem hordja el magát, a szolíkkal fogom kidobatni! — kiáltotta, ztán lerogyott a pamlagra és hangon sírni kezdett. — Ilyen ajánlatot! — zokogta. — ekem! Nyomorultak! A fájdalom kitörésének e pillanatát, kintve, hogy a folyosó végéről kölgő lépteket is hallottam, felhasználni a gyors távozásra. A csokorral ;yütt visszatértem a páholyba. — Hát miért nem vitte el a virágot kisasszonynak ? — Vittem, vittem, de ... izé . . . )m fogadta el . . . — Nem-e ? — Nem. Nagyon udvarias volt, de kijelentette, hogy virágokat elvből nem fogad el. — Nos, és a meghívást ? — Hálás köszönettel fogadta, de . . . — De ? — A szerződés nem engedi, hogy hosszabb időre távozzék a fővárosból. — És maga miért remeg ugy, mint a kocsonya, az egész testén ? — Mert, kérem alássan, lázam van. — Hisz az elébb még semmi b ja sem volt ! Hallja, barátom, — a gazdám erősen a szemem közé nézett — magát kidobták ! — Oh, dehogy is, dehogy is . . . Méltóságos, uram csak nem gondolja . .. hogy bevártam . . . amig ... kidobnak. Azontúl egész este egy szót sem szólt hozzám a gazdám. Másnap megkaptam a felmondó-levelet. Igy törtónt. Most megint bújhatom az újsághirdetéseket. Ölel barátod: Ádám. U. i. Tegnap este láttam a volt gazdámat az utcán. Karonfogva sétált Bontai Nasával. Megemeltem a kalapomat. Ők rám néztek és összemosolyogtak. Mit szólsz ehhez? Hát akkor miért kellett nekem otthagynom azt a kitűnő állást ? Fenti. Szomorú kapitány. Irta : Pallós Árpád. Lachmann kapitányt nem is nevezték másképpen a garnizonban, mint a „szomorú kapitány"-nak. Szomorú is volt az; mindig. Nem látott ennek az arcán mosolyt még a kantinbeli buffetkisasszony sem, pedig arra ugyancsak nem sajnálták a tiszt urak a barátságos arckifejezéseket. Hogy Lachmann kapitány miért volt olyan szomorú, annak is megvolt a maga magyarázata. Nem volt az mindig olyan ! Sőt! Még mint főhadnagy is ő volt a legmulatságosabb fickó a kaszárnyában, az ő mókáján nevetett az egész tisztikar s mulatott maga a törzstiszti tábor is. Egyszer azután Lachmann főhadnagy — mert még akkor csak az volt, — igen igen belegabalyodott egy igazán ennivaló filigrán kis fruskába. Szép volt, 1 tagadhatatlanul szép volt a kis Geist Viola, ő volt az egyhangúlag kikiáltott s még ellenségei által is elismert bálkirálynő. Meg azután a mi tiszt uraimóknál a legfőbb kellék, megvolt a kaució is, talán több is a kelleténél. Elég az hozzá, a tiszti bálon sokat \ foglalkozott Lachmann főhadnagy Geist Violával s a daliás katonát nem nézték rossz szemmel még a szüiők sem. A leány hozzá volt szokva, hogy körülrajongják s igy azután Lachmann udvarlása nem hagyott valami látható nyomot lelkületén. Lachmann azonban folytatta az ismerkedést. Bejáratos lőn Violáékhoz s alig egy hónapi udvarlás után megtartót- ! ták a kézfogót. Hogy a leány szerette-e a főhadnagyot, azt senki sem tudta, bár ugy sejtették, meg azután nem is igen kérdezték tőle. Szüleinek tetszett Lachmann főhadnagy, már pedig egy jónevelésü leány ahhoz megy férjhez, aki az ő rokonszenvét nyerte meg. A fényes esküvő után Lachmann főhadnagy azt hitte, hogy ő a legboldogabb ember a föld kerekségén s hogy' boldogabb már nem is lehet. Pedig tévedett, mert midőn egy óv múlva pici kis fiúcska ringott az ágya melletti bölcsőben, akkor már azt sem tudta, hová legyen boldogságában, szinte sokallotta a sors kegyét. Igy teltek az évek zavartalan boldogságban. Lachmann kapitány, — mert időközben a ranglétrán is megtette a kellő előhaladást — bár nem volt az a fiatalos, hévvel teli ólcelő, mint nőtlen korában, de aranyos jókedve még mindig vidám füszerezője volt a társaságnak, melyben forgolódott. Irigyelte is mindenki sorsáért ós méltán. Ő volt talán az egyedüli tiszt a garnizonban, akinek semmi vágya sem volt, hiszen minden teljesedésbe ment, mit fiatalos ábrándjaiban, magának a jövőre kiszínezett. Szép társadalmi állása, kedves pici felesége volt, kit rajongásig szeretett s egy pajkos kis fiacskája, akit imádott s aki mindenki állítása szerint apjára ütött. Egy zimankós őszi este az egész tisztikar a kaszinóban volt s ott ki kártyával, ki biliárddal s más egyébbel ütötte agyon az időt. Künt üvöltött a fergeteg s a kályhakürtő ugy búgott, ugy zúgott, mint egy évszázados régi orgona. — ilyen kutya időben haza se lehet menni, — szólt az ezredes s a tiszturak egyórtelmüleg hozzájárultak e kijelentéshez. Az orkán irtózatosan üvöltött, mint ha tövestől akarta volna a világot kicsavarni. E percben irtózatosat csattant a kaszinó ajtaja, hogy az üvegablakok csak ugy táncoltak kereteikben. A másik percben feltárult a nagyterem ajtaja s szinte bebukott rajta Lachmann kapitány esőtől, fergetegtől csapzott alakja. Arca halálsápadt volt s mint őrült hörgött: — Nem láttátok Kovács hadnagyot 1 Itt kell lennie a gaz kutyának ! A tisztek ijedten hátráltak a kapitány előtt, senki sem mert kérdésére válaszolni