Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-02-07 / 11. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1909 febr. 7. megalakulása biztosra vehető. Még pedig ugy, ahogy a „B. H." is megpendítette, hogy tudniillik Wekerle ós Kossuth a „48-as" szó elhagyásával uj pártot szer­veznek, amelynek csak „függetlenségi párt" lenne az elnevezése. Ebben a ka­binetben Barabás Béla lenne az igazság­ügyminiszter, mig Günther a Curia elnökévé neveztetnék ki. Ez az uj pártalakulás azonban alig hihető. Mert az önálló banknak olyan elszánt híveiről, mint a Justh- vagy Holló-csoport: nem lehet feltételezni, hogy leszereljenek ós beolvadjanak az ilyen módon tervezett fúziós pártba. A néppárt semmiképpen sem megy bele a független fúziós pártba, hanem inkább ellenzéket alkot, hová az esetleg ki­buktatott Andrássyt hivei is követni fogják. Ezek volnának a mostani csendes politikai élet szenzációi. Hogy mi lesz ezekkel a szenzációkkal, a híresztelések mennyire válnak be: azt talán még a magyarok istenének is bajos volna meg­mondani. Mind csak feltevés, képzelő­dés, amelyek éppúgy lehetnek igazak, mint nem igazak. Az egészből csak az vehető bizo­nyosra, hogy Kossuth bécsi utja után a bonyodalmas helyzet alaposan meg­változik s nincsen kizárva, hogy az ujonc­létszám megszavazása után a képviselő­házat — feloszlatják. Ki lesz a szarvasi uj evang. lelkész? Az evang. egyházközság köréből. Népes ülést tartott szerdán a szarvasi ág. ev. egyházközség tanácsa P1 a c s k ó István ig.-lelkész ós H a v i á r Dániel egyházközségi felügyelő elnöklete mel­lett. A szokatlan érdeklődés ugy ez ülésen, mint az előző szombaton tartott gazdasági bizottsági ülésen, amikor a ,agok teljes számban jelentek volt meg, 1 küszöbön levő lelkészválasztásra vo­íatkoztatható. Az egyháztagok, különösen a föld­nivelők- és az iparosoknak nagy része, igy a községben, mint a kültelkeken, i szőlőkben és tanyákon nem tárgyal­lak egyébről, mint az elhalt népszerű elkószről: S c h o 11 z Gyuláról s annak eendő utódjáról. Az elhalt lelkész rövid nyolc óv latt oly népszerűségre tett szert, a nilyenre ő sem gond'olt és bizonyára nem is tudta. A legnagyobb tisztelettel ós szeretettel emlegetik az ő lelkészi működését. Temetésén oly impozánsan nyilvánult meg a köztisztelet, melyhez hasonlóra Szarvason a legöregebb em­berek sem emlékeznek. Annak tulajdo­nitható az is, hogy lelkészi öltönyben készített arcképeiből két hót alatt több mint ezer fogyott el s bizonyára nagy még azon tisztelőinek száma, akik emlékül megszerzik maguknak. Utódjául a higgadtabb, az egyház­község ügyeit, viszonyait, adminisztrá­cionális nehézségeit ismerő egyháztagok Bakai Péter ócsai lelkészt emlegetik, a nagy tömeg azonban, amely a fiata­los, temperamentumos szónoklatoknak a kedvelője, az elhunyt lelkész volt se­gédjét: Ke l ló Gusztávot, aki időköz­ben Antalfalvára rendeltetett ki püspö­kileg adminisztrátornak, szeretné volt principálisának örökébe juttatni. A hangulat ez idő szerint óriási többségben K e 11 ó mellett nyilvánul. Ha az egyháztanács hatáskörébe tar­tozna a választás, az ülésen vagy négy­ötöd többséggel már megválasztották volna. A tanács e tekintetben azonban csak az előkószitósi munkát végezte, mi­kor Valkovszky Mihály, P o v á­z s a i János, K i t a András és Bányát János tagokból álló bizottságot kiküldte a szavazó-lajstromok elkészítésére. Az egyházi adóhátralék rendezésé­hez s ezzel a választási jog megszer­zéséhez határnapul február 6-ika lett megállapítva. A szavazók lajstroma márc. 1—30-ig közszemlére lesz kitéve a gond­noki hivatalban. Az egyháztanács Scholtz Gyula em­lékét jegyzőkönyvileg is megörökítette. Jegyzőkönyvi köszönetet nyilvánított az idegen egyházközségeknek a közölt részvétért. Ugyancsak jegyzőkönyvileg köszönte meg Kovács Andor oros­házi, K e v i c z k y László kondorosi lel­készek temetési szónoklatait. H a v i á r Dániel felügyelő bejelen­tette, hogy az egyházközség nevében kérvényt terjesztetett be a képviselőtes­tü ethez a volt pulgóri leányiskolának adományozása iránt, ahol az egyház egy hat tantermes iskola épületet építene A szervezendő tanítói fizetéshez 1000—1000 korona állami segély kéretnék, ezt az egyház 100—100 koronával pótolná s minden egyes tanítónak 360 kor. lak­bért adna. Ugyancsak a felügyelő jelentette, hogy a Kvacsala-féle örökségnek végre­hajtója elhalt, ujabb gondnok kineve­zése iránt a járásbíróság felhivatott. A Maginyec-tanyai s a Körösön tuli isko­láknál uj kút ásatását rendelte el az egyháztanács. Ezeken kivül több kisebb ügy is nyert elintézést. Épül a csabai vasútállomás. Őszre már kész lesz a posta-pavillon. Egy régen szorgalmazott kórdós, a csabai Máv. állomási épület kiépítése nyer ez évben végre megoldást. Mint már mult számunkban jeleztük is, a kereskedelemügyi m. kir. minisz­ter határozata folytán, a Békéscsaba pályaudvaron levő második számú m. kir. posta- és távírda hivatal kincstári kezelésbe fog vétetni és ezen cél érde­kében a jelenlegi postamestert, Sarkadi Ignácot a diósgyőrvasgyári első osz­tályú m. kir. posta- és távirdahivatalhoz helyezte át a fentnevezett minisztérium. Az áthelyezésre az szolgáltatott okot, hogy a csabai minden képzeletet felül­múló forgalom növekedése jóval meg­haladta azt a keretet, a melyen belül a postamesteri kezelésnek forogni lehet. Azonfelül a Baja—báttaszék—dunai át­hidalással az egész forgalmi politika gyökeresen át fog változni, amennyiben a jelenlegi összes délkeleti, valamint er­délyi posta- és csomagforgalom, a mely eddig csak Budapesten keresztül érhe­tett el a dunántuli részekre ós a ten­gerpartra, ezentúl átmenetileg mind Bé­késcsabát fogja terhelni és ezzel egy­szersmind az ország csak nem legna­gyobb pályaudvari postahivatalát meg­teremteni. Minthogy a házhoz való ósomag­kózbesités kedvezményétől, a többi nagy városokhoz hasonlóan, Csabát sem lehet kivonni, ennélfogva a jelenleg már pá­lyázatra kiirott és október 15-ére készen átadandó postapavillon használatba való vételével a csomagoknak házhoz való kézbesítése is be fog rendeztetni. Egyidejűleg a levelek gyűjtésére nézve, a gyorsabb végrehajtás céljából, azon ujjitás fog életbe lépni, hogy a hi­vatal területén elhelyezett összes gyüjtő­szekrónyekből kocsi utján fogják be­gyűjteni a leveleket és a begyűjtött anyagot a jelenlegi szokástól eltérően, nem a belső, hanem a pályaudvari postahivatal fogja fel-dolgozni. A pályaudvari hivatal egyelőre csak mint az egyes számú hivatal kirendelt­sége fog működni és 14 főből álló ke­zelő-személyzetét is onnan nyeri. Önálló hivatal csak akkor lesz, ha az uj nagy­szabású épület, melyre már a verseny­tárgyalás ki ran irva, rendeltetésének átadatott A pályázatra kiirt postapavillon tervei akként vannak megállapítva, hogy a belsejében alkalmazást nyerő hivata­los helyiségek méreteiknél fogva 25 évre előre biztosítják a forgalom zavar­talan lebonyolítását. Sajnos azonban, nem nyer ugyan­ilyen célirányos átépítést az állomásnak felvételi épülete, a várótermek, a perron, a vendéglő helyiség. Az eredetileg tervbe vett lerombolást hirszerint elejtették és mintegy 250 ezer korona költséggel csak az állomás átalakítása ós kibővítése fog végrehajtatni. Mindenek fölött kidobják a jelenleg alkalmazott falépcsőzeteket. Az összes várótermek és hivatali helyiségek meg­nagyobbittatnak és az állomás homlok­zata utcafelőli részének egész hosszában a közönség befogadására alkalmas, nagy zárt üvegfolyosó fog fölépülni, a hon­nan a jegyváltó-pónztárhoz lehet majd jutni. Ilyenformán az átalakítás után a várótermekbe és a perronra csak me­net- vagy perron-jegy megváltása által lehet majd be-, illetve kilépni, ugy, mint minden nagy állomáson. Ezáltal megszűnik az a mostani rossz szokás, hogy a sok bámész embertől sokszor az igazi utas nem tud helyet szorítani magának. Az állomás belső részében az első vágányt teljesen felszedik és a belső folyosó annak szélességéig terjeszkedik ki. A vágány-berendezések száma tiz uj párral bővül. A pályaudvarnak egész területe ujjabb 25 villamos ívlámpa al­kalmazásával lesz megvilágítva. Az állomás végében levő jelenlegi faalkotásu raktár helyébe egy 75 méter hosszú kőből épített, tűzmentes raktár-he­lyiség jön és ezáltal a mindinkább ki­terjedést nyerő áruforgalom befogadá­sára alkalmaz helyiség emeltetik. Ter­mészetesen az általános átalakitáu kö­vetkeztében az átmenetet képező rom­bolási következményeket nagyon meg­fogják sinyleni azok, akik az építkezés tartama alatt is szolgálatot fognak tel­jesíteni az állomáson. Az építkezési munkálatok fokoza­tosan történnek, hogy a forgalom vala­miképpen fennakadást ne szenvedjen. Mint előbb emiitettük : először a posta­pavillon készül el, az ártézi kútnak szánt hely közelében, utána a nagy ál­Öt perccel utóbb, hatalmas virág­sokorral a kezemben, kopogtattam I lontai Nasa kisasszony öltözőjének aj- , íján. ) — Ki az ? — csicseregte egy bájos ői hang. — Én vagyok, kérem, — szóltam issé bátortalanul — retyezáti ós páva­jjásfalvi Yerpeléty Alajos császári és irályi kamarás legalázatosabb titkára. Az ajtó kinyílt. — Mit kiván tőlem ? — kérdezte a sodaszép Nasa. — Őméltósága megbízásából bátor­adom átnyújtani ezt a csokrot és tel­s tisztelettel megkérdezni a kisasz­:onyt, nem volna-e hajlandó néhány étre őméltósága birtokára fáradni, nely gyönyörű tájékon fekszik . . . tovább nem folytathattam, mert a isasszony közbevágott: — Takarodjék innét, szemtelen 1 A helyzet kissé kellemetlen volt. ezdett melegem lenni. De azért rendü­tlenül folytattam : — Őméltósága nem sajnálná a 5nzt . . . Bontai Nasa megnyomta a csen­Jtyü gombját: — Ha nem hordja el magát, a szol­íkkal fogom kidobatni! — kiáltotta, ztán lerogyott a pamlagra és hango­n sírni kezdett. — Ilyen ajánlatot! — zokogta. — ekem! Nyomorultak! A fájdalom kitörésének e pillanatát, kintve, hogy a folyosó végéről kö­lgő lépteket is hallottam, felhasznál­ni a gyors távozásra. A csokorral ;yütt visszatértem a páholyba. — Hát miért nem vitte el a virágot kisasszonynak ? — Vittem, vittem, de ... izé . . . )m fogadta el . . . — Nem-e ? — Nem. Nagyon udvarias volt, de kijelentette, hogy virágokat elvből nem fogad el. — Nos, és a meghívást ? — Hálás köszönettel fogadta, de . . . — De ? — A szerződés nem engedi, hogy hosszabb időre távozzék a fővárosból. — És maga miért remeg ugy, mint a kocsonya, az egész testén ? — Mert, kérem alássan, lázam van. — Hisz az elébb még semmi b ja sem volt ! Hallja, barátom, — a gazdám erősen a szemem közé nézett — ma­gát kidobták ! — Oh, dehogy is, dehogy is . . . Mél­tóságos, uram csak nem gondolja . .. hogy bevártam . . . amig ... ki­dobnak. Azontúl egész este egy szót sem szólt hozzám a gazdám. Másnap megkaptam a felmondó-levelet. Igy törtónt. Most megint bújhatom az újsághirdetéseket. Ölel barátod: Ádám. U. i. Tegnap este láttam a volt gazdámat az utcán. Karonfogva sétált Bontai Nasával. Megemeltem a kalapo­mat. Ők rám néztek és összemosolyog­tak. Mit szólsz ehhez? Hát akkor miért kellett nekem otthagynom azt a kitűnő állást ? Fenti. Szomorú kapitány. Irta : Pallós Árpád. Lachmann kapitányt nem is nevez­ték másképpen a garnizonban, mint a „szomorú kapitány"-nak. Szomorú is volt az; mindig. Nem látott ennek az arcán mosolyt még a kantinbeli buffet­kisasszony sem, pedig arra ugyancsak nem sajnálták a tiszt urak a barátságos arckifejezéseket. Hogy Lachmann kapitány miért volt olyan szomorú, annak is megvolt a maga magyarázata. Nem volt az mindig olyan ! Sőt! Még mint főhadnagy is ő volt a legmulatságosabb fickó a kaszárnyában, az ő mókáján nevetett az egész tisztikar s mulatott maga a törzstiszti tábor is. Egyszer azután Lachmann főhad­nagy — mert még akkor csak az volt, — igen igen belegabalyodott egy igazán ennivaló filigrán kis fruskába. Szép volt, 1 tagadhatatlanul szép volt a kis Geist Viola, ő volt az egyhangúlag kikiáltott s még ellenségei által is elismert bál­királynő. Meg azután a mi tiszt uraimók­nál a legfőbb kellék, megvolt a kaució is, talán több is a kelleténél. Elég az hozzá, a tiszti bálon sokat \ foglalkozott Lachmann főhadnagy Geist Violával s a daliás katonát nem nézték rossz szemmel még a szüiők sem. A leány hozzá volt szokva, hogy körülrajongják s igy azután Lachmann udvarlása nem hagyott valami látható nyomot lelkületén. Lachmann azonban folytatta az is­merkedést. Bejáratos lőn Violáékhoz s alig egy hónapi udvarlás után megtartót- ! ták a kézfogót. Hogy a leány szerette-e a főhad­nagyot, azt senki sem tudta, bár ugy sejtették, meg azután nem is igen kér­dezték tőle. Szüleinek tetszett Lachmann főhadnagy, már pedig egy jónevelésü leány ahhoz megy férjhez, aki az ő ro­konszenvét nyerte meg. A fényes esküvő után Lachmann főhadnagy azt hitte, hogy ő a legboldo­gabb ember a föld kerekségén s hogy' boldogabb már nem is lehet. Pedig té­vedett, mert midőn egy óv múlva pici kis fiúcska ringott az ágya melletti böl­csőben, akkor már azt sem tudta, hová legyen boldogságában, szinte sokallotta a sors kegyét. Igy teltek az évek zavartalan bol­dogságban. Lachmann kapitány, — mert időközben a ranglétrán is megtette a kellő előhaladást — bár nem volt az a fiatalos, hévvel teli ólcelő, mint nőtlen korában, de aranyos jókedve még min­dig vidám füszerezője volt a társaságnak, melyben forgolódott. Irigyelte is mindenki sorsáért ós méltán. Ő volt talán az egyedüli tiszt a garnizonban, akinek semmi vágya sem volt, hiszen minden teljesedésbe ment, mit fiatalos ábrándjaiban, magának a jövőre kiszínezett. Szép társadalmi állása, kedves pici felesége volt, kit rajongásig szeretett s egy pajkos kis fiacskája, akit imádott s aki mindenki állítása szerint ap­jára ütött. Egy zimankós őszi este az egész tisztikar a kaszinóban volt s ott ki kártyá­val, ki biliárddal s más egyébbel ütötte agyon az időt. Künt üvöltött a fergeteg s a kályhakürtő ugy búgott, ugy zúgott, mint egy évszázados régi orgona. — ilyen kutya időben haza se lehet menni, — szólt az ezredes s a tiszturak egyórtelmüleg hozzájárultak e kijelen­téshez. Az orkán irtózatosan üvöltött, mint ha tövestől akarta volna a világot ki­csavarni. E percben irtózatosat csattant a kaszinó ajtaja, hogy az üvegablakok csak ugy táncoltak kereteikben. A má­sik percben feltárult a nagyterem aj­taja s szinte bebukott rajta Lachmann kapitány esőtől, fergetegtől csapzott alakja. Arca halálsápadt volt s mint őrült hörgött: — Nem láttátok Kovács hadnagyot 1 Itt kell lennie a gaz kutyának ! A tisztek ijedten hátráltak a kapitány előtt, senki sem mert kérdésére válaszolni

Next

/
Thumbnails
Contents