Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-06-13 / 47. szám

Békéscsaba, 1909. XXXVI-ik évfolyam. 47-ik szám. Vasárnap, junius 13. POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellem • részét illető Közlemények küldendők. Kéziratok nem adnuiah vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön EltOFIZBTÉSI Din : Egész évre 12 kor. Félévre á kor. Negyedévre 3 kor. előfizetni bármikor lehet évmegvedenbelül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő: Dr. LÁNG FRIGYES. Felelős szerkesztő: GULYÁS JÓZSEF. Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel |helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér A közerkölcsiság gyilkosai. Bé&é3csaba, junius 12. Mi sem jellemzi találóbban a közviszonyokat és a közerkölcsöket, mint A mulatságok, melyeknek a nép hódol, A Paprika Jancsitól a klasszikus drámáig — az izlés fokozatos kifejlődésének mennyi változata tárul itt elénk! A tizennyolcadik századig divatban voltak az úgynevezett állatheccek, amelyekben a nép szerfölött gyönyörködött, jeléül az izlés ama durvaságának, hogy végzett munkája után a legnagyobb élvezetet az egymásra uszított vad- és háziállatok élet-haláltusájának szemlélésében találta. A halálvonaglás látása volt az a mennyei öröm, mely után a műveletlen nép áhítozott A századok lázas kulturmunkája részben kiküszöbölte az izlés ez elfajulását; de az állatöldöklés mutatványszerű gyakorlását még ma sem törölték ei egészen a népmulatságok műsorából. Spanyolországban és Portugáliában még jelenleg is napirenden vannak a bikaviadalok. A müveit Nyugat azonban nem talál élvezetet az ily mulatságokban. Szé- j gyenli magát mulatságból kínozni az állatot, inkább kínozza az embereket. Mi türés-tagadás, minden civilizáció és kultura gúnyjára az emberekből még nem halt ki az állati ösztön, csak alszik. Csak a törvények vas szigora, néha az erkölcsi kényszer is, taitja némileg féken azt a bámulatot, melyet a nyers erő iránt tanúsítanak az emberek. Hogyan is lehetne ez másképp, mikor a szerzett birtokok védelmére ma is, mint régente, hadseregeket kénytelenek tartani a nemzetek, s amikor a háború veszedelmei, csakúgy, mint ősidőktől fogva, egyre fenyegetik még a legbékésebb szándékú népeket is. A háború pedig nemcsak az embereketöldökli, de annak gondolata tönkreteszi az erkölcsökbe vetett "bizodalmat is. Pellengérre állítja az igazság hatalmába helyezett hitet az a tudat, hogy győzni csak az képes, aki erősebb, akár van igaza, akár nincs. Ki csodálkozhat tehát azon, hogy a nép még mindig nem fojtotta el a nyers erő iránti bámulatot ? Felvilágosultság, tanulás, hitoktatás és a civilizáció számtalan más nemes eszköze kudarcot vall, amikor arról van szó, hogy a nép duhaj jókedve szerint mulasson. Az alsóbb néprétegek mulatságaiban gyakran jut szerepe a furkós botnak, sőt a bicskának is. Éveken át tartó erkölcsjavitó munka a mulatozás hevének egyetlen egy pillanatában megsemmisíttetik. A törvény csak megtorló, de megelőző befolyást nem gyakorolhat. Csak a most folyó esküdtszéki tárgyalások verdiktje alapján is egy vig mulatozás tiz évi börtönbüntetésben részesített öt fiatal embert. Művészetünkbe és irodalmunkba is befurakodik ez a barbarizmus. Az olvasók jó magyar müveinkre ügyet sem vetnek, ellenben sok ezer számra kelnek el a leghitványabb ponyvairodalom piszkos termékei: a Nick Car_ ter, Scherlock Holmes, Nobody é tudja Isten, mi más név alatt kibos csájtott fércmunkák. Egyetlen egy valamirevaló olvasmány se található bennük, de mert az emberek élet-halálharcáról közölnek leírásokat, mert az öldöklés raffinériáit írják le minden összefüggés, minden logika, sőt minden valószínűség nélkül is, mohón falja őket a nép és a kiadók alig győznek belőlük eleget a könyvpiacra vetni. Ezek a förtelmes tákolmányok mind Németországból vándorolnak hazánkba. Az egész nagy német birodalomban félannyit se lehet belőlük a közönség nyakába sózni, mint amennyi Magyarországban elkel. Egész Magyarországon pedig nincs senki, aki ennek az inváziónak gátat vetne. Sutban hevernek a magyar népirók munkái, de a bűnt dicsőítő, komisz irályu rémregék óriási mértékben szabadon terjeszthetők, — ronthatják az erkölcsöket és követendő hősöknek állithatják oda a gonosztevőket. A bűncselekmények egész sorozata kél nyomukban, a gyenge Ítélőképességgel biró és gyenge jellemű emberek meg irigylik a kriminális hősök dicsőségét és hasonló „hőstettek" által akarnak hírnévre szert tenni. A felnőttekben azonban még félannyi pusztítást se végeznek ezek az olvasmányok, mint a zseríge ifjúságban. Ennek az élénk fantáziáját beteges izgatottságba kergetik és teljesen kiölik belőlük a szép és nemes iránti fogékonyságot. Fordulat a politikában. — Budapesti levél. Szándékosan adtam mostani leve lemnek ezt a cimet. De azért ne tessék örülni. Fordulat még nincs, csak lehet és talán rövid időn belül. Csak annyi a. bizonyos, hogy ezt a lehetetlen álla| potot, amelyben leledzünk, megunta i már mindenki. Meguntuk mi: a közvó; lemény, megunták a politikusok, a ve! zérek, s_őt megunta már a király is. [ Egyedül osztrák „testvéreink" nem un| ták meg. ők örülnek neki. Mert mig | Magyarország stagnál, nem halad, ők ! ismét könnyű szerrel elibünk vágnak, | egy lótejjel minden téren, mi aztán ruk| kolhatunk utánuk. A miniszterek, akik most tulajdonképpen ügyvivők, szörnyen szigorúan veszik ügyvivő voltukat. A rendes hivatalos aktákon kivül semmi fontosabb ügy elintézésébe nem bocsátkoznak. Egyszóval, mint miniszterek, csak aféle hivatalnok-miniszterek. A helyzetről véleményt mondani nagyon nehéz. Nehéz már csak azért is, mert most helyzet tulajdonképpen nincs, csak állapot van. Állapot, amelyből kialakulhat valami, de csak valamelyes, tarlós egyáltalában nem. A politikai vi ág érdeklődése mostanában a függetlenségi párt intézőbizottságának három napig tartó ülése felé fordult. Ettől várt mindenki valamelyes változást a válság kérdésében. Különböző, kalandos hirek keringtek ezekről az ülésekről, pedig bizonyosat róla senki sem tudhatott, mert a résztvevő politikusok becsületszavukkal fogadták meg, hogy nem hoznak nyilvánosságra semmit a tárgyalások eredményéből. Csupán a bizottság harmadik napi üléséből kerültek nyilvánosságra egyes adatok, melyek azt a hiedelmet keltik általánosan, hogy talán nemsokára fordulat áll be a politikában. Legfontosabb ezek közül Kossuth Ferencnek az az elhatározása, hogy nemsokára pártértekezletet hiv ősszé, amelyen egy határozati javaslatot fog beterjeszteni. A határozati javaslat azt kontemplálja, hogy a párt moruija ki a választói reform sürgősségét és körvonalozza álláspontját a bankkérdésben. Megállapodtak abban is, hogy a függetlenségi párt régi szokásához hiven szózatot intéznek a nemzethez, melyben megvilágítják a politikai helyzetet. A pártértekezletet minden valószínűség szerint a jövő hét végén fogják megtartani. Végre egy határozott lépés a sok, a bizonytalan kapkodás után. Ideje is már, kogy a parlament legnagyobb pártja sarkára álljon és csináljon valaMegyei Befejezés. Irta: Nil. | •. . . .. •. ' ' . •• .-• Nyugodt, biztos vonásokkal irta le j a nevét, a dátumot, s egy pillantást ! vetve az órára, ezt is utána irta : éjjel félkettő. Azután lehúzta ujjáról a jegygyűrűt ós bezárta a levéllel együtt a borítékba, amely legfelül hevert az íróasztalon. Kétszer is megnézte a cimzést. Horváth Imre tanárnak szólt. — Rendben van, gondolta, és egy kicsit borzongva ásított. Hűvös októberi éjszaka volt, s az ebédlő ablaka nyitva maradt este a kert felől. Felállt az iró, asztaltól s egy percig határozatlanul | nézett körül, azután lassú lépéssel az ablakig ment ós kihajolt rajta. Kábitó petunia-iilat csapta meg az arcát. Szerette volna sokáig, óraszámra beszívni, de már nem volt rá ideje. Reggelre I halott akart lenni. Egy óv óta készült I hozzá, gondos körültekintéssel, hogy a világból való távozása ne legyen gyávaság, szökés, könnyelműség. Mindazok ' sorsát, akiké valamennyire őreá tartó- , zott, a lehetőségig biztosította. Móg egy- ' szer kézbevette az összehajtogatott ivet, I melyet odakészített a papirnyomó réz- j gömb alá. Összeszorított szájjal olvasta i végig újra. Ez volt az utolsó rendelke- j zése, s mivel tudta, hogy sok könynyel j fogják öntözni, maga sem tarthatta j v

:ssza felszivárgó könyeit. Rögtön utána egy kis mosolygás - suhant az arcára. Szomorú, gúnyos, keserű — de mosolygás. — Nem fognak sokáig siratni, — gondolta. — Ilonát móg ebben a hónapban kinevezik és a két kicsi vele mehet, Lilinek olyan jó dolga lesz Ida néninél, hogy a nyáron már lelkifurdalás nélkül vógigtáncol minden majálist . . . Ella nélkülöz majd legtovább ós legfájdalmasabban ... Ella egy fiatal asszony volt, aki nagyon szerencsétlen életet ólt, s a lelke panaszait mind nála sirla el. Ő is szerette a mély és finom érzésű asszonyt, de a maga belsejében egész bepillantást móg sohasem engedett neki. Nem a bizalom, vagy a megbecsülés hiánya okozta ezt, hanem a jellemének tartózkodó előkelősége, mert irtózott a sebeit föltakarni. Most egyszerre mégis ugy érezte, hogy Ellának, utoljára legalább, teljes ós föltétlen őszinteséggel tartozik. Újra odaült az íróasztalhoz ós tollat, papirost vett elő. „ . .. Sohasem panaszkodtam a sorsom ellen, — irta sebesen — pedig a sorsom elég nehéz volt. Egyáltalában az élet durva és ostoba. Nincsstílujérzóke. Hogy lehet egy intim szépségekre berendezett, álmodozásra hajló, finom remegósü müvészlelkot az én csúf és közönséges külső matériámba beletéveszteni ? S a tetejébe ezt a lelket kihajítani a legmostohább környezetbe — ocsmány embervarangyok társaságába 1 Tudod, hogy nem volt soha senkiin, a szó igaz értelmében, aki hozzám tartozó lett volna. Az édesanyámat nem ismertem, az apámról csak kínos ós szégyenletes emlékem maradt. A mostoha anyánk jószívű, jelentéktelen, szürke kis parasztasszony volt, aki előtt mindig keservesen megalázottnak éreztem magamat, tudván, hogy az ő pénzén élünk. Mikor végre apánk meghalt ós a teljes tönkrejutásunk kiderült : szinte föléledtem, hogy ezentúl én dolgozhatom érette ós a két kis gyermekeórt. Ne ütődj meg, hogy móg most se tudom őket testvéreimnek nevezni, de egyetlen vórcsöppjüket nem érzem közösen a magámóval, hisz nekem az apám is idegen volt. Ilonát ós Lolát, amint tudod, Ida néni neveltette s mikor engem ide kineveztek, móg csak mamáról ós a két kicsiről kellett gondoskodnom. Hogy azután a szegény mama betegsége, halála mennyi bajjal, gonddal tetézte az óletküzdeimemet, szintón nem újság neked. És ha ma, mikor leszámoltam az élettel s halni indulok, elmondhatom, hogy nem hagyok hátra semmiféle tartozast: azt is elmondhatom, hogy mind a magam erejéből róttam le. Nyolc óve robotolok a tanításon kivül halálos uualmu zongora-leckékkel ós ifrancia, n Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofylózis, influenza ellen számtalan tanár H orvos által papoola a|4ftíva. J megszünteti a izadást. • Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Boohe* eredotl csomagolást. F. HofftnannLa Boohe A Cle. Basel (Svájc.) 99 Roehe" Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakba* Ára üvegenként 4 — korona, i