Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-05-23 / 41. szám

Békéscsaba, 1909. XXXVI-ik évfolyam. 4I-ik szám. Vasárnap, május 23. POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön ElrOFIZBTÉSI OH : Egész évre 12 kor. Félévre ö kor. Negyedévre 3 kor. EiSrizetnl bármikor lehet évnegyedenbelül Is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő: Dr. LÁNG FRIGYES. Felelős szerkesztő: GULYÁS JÓZSEF. Laptulajdonos: SZIHEL57KY JÓZSKF. Kiadóhivatal: Telefon-szára 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel |helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér Hulljon le a lepel. Irta; Fábry Károly, országgyűlési képviselő. Békéscsaba, május 19. Az a kérdés, van-e alkotmányosság, vagy nincs ? Vagy csak addig van, a mig alkotmányos formában felfele mindent szállít? de amiut lefele is merészel, a nemzetnek valamit kívánni, akkor már nincs. Az alkotmányosság lényege abban van, hogy minden alkotmányos nemzet önmaga intézhesse a maga sorsát és ez ellen a királyi hatalom csak akkor alkalmaztasson korlátokat vagy ellenvetést, ha szerzett és törvényben biztosított felségjogait érinti az ország törvényhozásának valamely intézkedése. De hát igy van-e ez nálunk ? Dehogy van! Nálunk felülről adják az inspirációt arra, hogy mit terjeszthet a kormány az országgyűlés elé, sőt még annál is rosszabbúl, előzetes engedélyt, úgynevezett »előzetes sankciót" kell kérni a törvényjavaslatra, hogy azután az az országgyűlés elé terjeszthető lehessen. Ezt a gyönyörű gyakorlatot örököltük a volt szabadelvű és előző alkotmányos kormányoktól. Most már tessék az uj rezsimnek ezt a megcsontosodott gyakorlatot azzal szemben egyszerre megváltoztatni, vagy bármely irányban is korlátolni, aki évtizedeken át azt minden ellenvetés nélkül igy gyakorolta. Hát pedig ez igy nem maradhat, mert ez az alkotmányosság megcsúfolása, ez nem valódi, hanem csak álalkotmányosság. Azt a nagyképűsködést is örököltük az előző alkotmányosoktól, hogy örökös hét pecsét alatt kell tartani mindazt, a mi a királyi audiencián történt. Bizonyos, hogy vannak államtitkok, fontos és bizalmas beszélgetések még a magán életben is, a melyek már bizalmasságuknál fogva sem üthetők dobra, de ha a kormánynak, vagy a koronának van szüksége arra, hogy bizonyos irány, vagy cél letörését, vagy törekvés megakasztását óhajtják vagy remélik a nyilvánosságra hozatal által elérhetni, akkor már a legbizalmasabb nyilatkozatokat is leadják és beadják. Arra jó, azt már szabad a korona érdekében. És ha akad egy független, szókimondó, bátor ember, mint most Justh Gyula, hogy a nemzet és a'politikusok tájékoztatására közölni mert az audiencia állítólagos mélységes titkaiból valamicskét, olyat, a mi a nemzet javára, a nemzet felbátoritására, a homályba borított igazság és ellenség megvilágítására és a politikusok tájékoztatására szolgálhat, akkor még a nemzd igazának védelmére hivatott hírlapok is leszólják. Ezen a nemzetellenes rossz gyakorlaton is változtatni kell. Az igazságnak nem kell bujkálnia. Tisztán kellene látnunk. A Justh Gyula szándékosan elejtett pár szava is bevilágított a kulisszatitkokba, megvilágította, hogy kik csinálják az akadályt a bank-ügyben. De nemcsak mélységes hallgatást kívánnak éppen arról, a

L mi bennünket legjobban érdekel, hanem megtörténik sokszor, hogy el is ferdítik éppen azt, ami a mi javunkra, hasznunkra lehetne esetleg felhasználható. Vilmos, német császárról bizonyos, hogy befolyásolt információk alapján, azt irták az összes hírlapok, hogy bécsi legutóbbi látogatása alkalmával szóba se került közte és a király között a magyar kormányválság s a bank-viszály. Bizalmas és megbízható értesüléseink szerint éppen az ellenkezője az igaz. Annyira az ellenkezője az igaz, hogy még azt is kiemelte Vilmos császár, hogy igyekezzék Őfelsége éppen e két legnagyobb compakt nemzettel, a magyarral és csehekkel fenntartani az állandó jó viszonyt, mert a szövetség csak ugy bir erős alappal és értékkel, ha az uralkodó nemzetei között megvan a teljes egyetértés. Teljesen biztos forrásból tudjuk azt is, hogy beszéltek a magyar nemzeti bankkérdésről is, még pedig hogy indiscrét ne legyek, elég, ha csak annyit irok is, hogy a magyar követelményre kedvezőleg. A beszélgetés jól ismert tartalmából kétségtelenül megállapítható az, hogy alkotmányunknak, törvényes jogainknak szószólója volt a német császár és engedékenyen nyilatkozott a magyar király. Hát akkor mért ijesztgetnek alkotmányválsággal ? Hogy megijesszenek? Lehet, hogy vannak sokan gyávák, sokan félénkek, kik minden összeütközéstől rettegnek, kik félnek minden nemzeti ellentállástól, még a kockázat legkisebb árnyékától is. De hála Istennek! vannak még keménydereku kurucok, kik nem ijednek meg a „nyomor és szenvedés"sel való fenyegetéstől sem, de nem a harctól, a küzdelemtől sem. Vagy van alkotmányosság, vagy nincs. Ha van, akkor a magyar par'ament többsége akaratának kell érvényesülnie. Ehhez nem kérünk „előzetes sanctiót"! Követeljük anélkül is. Jogunk van hozzá. Ha nincs, akkor hadd jöjjön az a híres erőszak, hadd jöjjön az absolutismus a maga meztelenségében. Hulljon le a lepel! Lássuk, hogy igaz-e, való-e a törvény és esküvel is biztosított alkotmányosság, vagy pedig hogy az csak egy hamis álom, látszat, burkolt absolutismus. Mert most mi mondjuk SchmerIing miniszter híres mondását: Wir können warten! Mi várhatunk ! Nem nekünk sürgős az, hogy évi legalább ötvenmilliónyi hadi kiadás emeléssel siessünk adózni a katonai molochnak. Mi várhatunk nyugodtan: ki fogja majd, miből és hogyan megfizetni azt a hatszázmillió korona hadihajó költséget, amelyeket a hatalmas szövetséges társ kívánatára már meg is rendelték, részben el is készítették és amelyeknek csak súlyos árára várnak már ? Talán Czibulka, vagy Montecucoli táborszernagy urak, vagy az uralkodóház, a trónvárományosával együtt, saját zsebükből ? Mi nyugodtan várhatunk, hogy melyik és milyen formában összeszedett parlament fogja majd törvénybe iktatni az annexiós törvényt és ki fogja megfizetni a töröknek járó ötvenkétmilliónyi kárpótlást? Hát ezért nem félünk mi az alkotmányválságtól sem. Hulljon le a lepel 1 Lássuk, ki van elrejiőzve mögötte ! Osztrák, vagy magyar, vagy osztrák-magyar. Békésmegyei Közlöny tárcája. Egy asszonyt szeretek. Egy asszonyt szeretek, ki tőlem távol, Ki soha nem int felém ablakából. Arca fehér márvány, szeme gyászcsillag, Haja éj. Maga álma álmaimnak. Mint egy görög istenasszony, fehéren Szoborlik földre zuhogó leplében. Feketén, szomorún imbolyg utána Halovány férje, életének árnya. Halovány férje: lelki jó barátom . . . Ezért átkozott az én boldogságom ! Ha néha együtt ülünk a szalonban S felzúg a zongora sóvár dalokban: Szomjas szemem a hangokat felissza S a hófehér karokra veri vissza Lobogó tűzként . . . Ő megérzi nyomban : »Milyen meleg van ebben a szalonban .. .« Mikor leszáll ránk az alkonyat árnya, Tanítnak engemet a boldogságra. Egymást ölelve mondják: óh milyen jó,^ Ha már az ember nem magános bolygó, Hanem van párja, csillaga, szerelme, Ki leikünkhöz nő, karjával ölelve . . . S a félhomály, ez a szerelem-tenger, Körültök néma vágygyal kéjbe reng el. Alattam ég a föld, az ég fölöttem ! Búcsúzok mosolyogva, összetörten. Menekülök ... a lépcső fut alattam, Összeroskadnék minden pillanatban. Aztán keringem esztelen a házat, Melyre velem szakad néma gyalázat. Esküszöm : soha többé! soha többé! S ő áll előttem, örökkönörökké! Oláh Gábor. Telepátia. — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. — Irta: f. a. F. K. A lapok nem egyszer irnak telepátikus esetekről, mely alatt olyan folyamatot értünk, hogy az egyik egyén képes gondolatait vagy érzéseit egy másik egyénre átvinni. Az emberi lélek még mindig ismeretlen valami. Évezredek óta foglalkoznak psychológusok a lélektannal és évezredek után is csak ott vagyunk, ahol évezredekkel e-előtt voltunk. A léleknek vannak olyan ismeretlen rejtélyei, tulajdonságai, — különböző embereknek különböző sajátosságai — amelyek egy) szerűen megmagyarázhatatlanok. Ilyen például a hypnotizmus, melylyel a hypnotizáló képes akaratát átvinni a megigézettbe, a hypnotizáltba és az öntudatlanul azt cselekszi, amit a hypnotizáló akar, mond neki. Megteszi nemcsak közvetlen előttünk, a delejes álomban, de megteszi még másnap, vagy később is ugy, amint neki parancsolva lett. Ez előtt a lelkifolyamat előtt megáll a lélektani tudomány. Ilyen ismeretlen lelkiállapot a távolérzés is, a telepátia. Hányszor halljuk az életben elmondani, hogy: — Tudtam, megéreztem előre ! És hányszor válik igazán valósággá az, amit egy egyén tényleg előre megérzett, sőt előre megmondott. Most William Stead-ról, a hires békeapostolról irtak az összes lapok ilyen feltűnő, telepatikus esetet, mely azért feltűnő, mert a teljes hitelességet hordja magán. Azt irják a lapok, hogy Stead éppen egyik barátnőjére gondolt, mikor ugy érezte, hogy valami őt irásra készti, szinte kényszeríti. Ennek hatása alatt részletesen leirt barátnőjéről egy oly vasúti eseményt, mely azzal éppen akkor tényleg megtörtént, amint az később igazolva lett. Ennek a históriának hatása alatt önkénytelenül is felmerült lelkemben a velem is megtörtént eléggé feltűnő, illetve meginagyarázhatlan telepátikus eset. Elmondom. Ezerkilencszáz ... év nyarán R. A. barátommal Haringsdorfban, a messze keleti tengeren időztünk. Gondolataink sokszor szálltak viszsza a messze Alföldre, szép magyar hazánkba, édes családunk, jó barátaink körébe. Messze idegenben elhagyatottan érzi magát a sok ezer idegen közt a velük együtt nem érző egy-két elszigetelt s lélekrepesve gondol e

hy varatlan eshetőségre ; napról napra reménykedik, hátha a véletlen egy jó ismerőst, egy j barátot, vagy csak egy földit is hozna i elébe, kiről még nem szállt el az édes haza levegője, nem súrlódott még le a haza pora. i Pedig oly szép a tenger, annyi gyönyört és annyi változatosságot nyújt, hogy kárpótolhatna az otthon hiányáért ; de azzal is ugy vagyunk, mint a boldogsággal, meíy mitsem ér, ha azt többekkel, a hozzánk tartozókkal meg nem oszthatjuk. Haringsdorf fényes társasága vesz körül. Illatos a levegő a fenyvesektől, a kertek virágillatától; bóditó a világ minden részéből egybegyűlt ragyogó szépségektől. Szól az andalító zene, káprázik a szemünk a gyönyörűbbnél gyönyörűbb villáktól, melyek fantasztikus tornyai, minden kényelmet sejtető alakjai vágyódást keltenek egy-egy mesébe illő ily varázshely birtoka iránt. Mégis csak azt gondoljuk: — Mit ér a kincs, mit ér a boldogság, ha azt nem az otthon, nem az édes hazai otthon nyújtja?! Gyötrő, vágyódó gondolataink elől menjünk, menjük ki á tengerre, a a végtelen tengerre, hol a gondolat elelrepül a távozó hajóval a távolból a távolba! — Nincs változatosabb semmi, — mondta Hugó Viktor, — mint a gyermek és a tenger. A tenger örökkön-örökké változó fodrai, majd dörgő hullámai egymást váltják, soha egy sem egyforma. Naphosszat elnézzük s az ut soha I Sirolin Smell az étvágyat és a testsúlyt, megszűnteti a —— köhögést, váladékot, éjjeli izadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza » ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. J& Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Boohe* oreaotl csomagolást. F. Hoffmann-La Roehe & Cie. Basel (Svájc.) Roehe" 99 Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. Ára üvegenként 4 — korona.