Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-05-20 / 40. szám

328 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1909 jyjius 11 cinkostársa perfid eljárásáról értesült azonnal megeredt a nyelve s a n csak azért is" elvénél fogva vallott gyöngyén mindent. A többi lopásokról mindaketten hall­gatnak, de nagyon valószínű, hogy ben­nük csípte el a rendőrség az állandó vasúti tolvajokat. KróniKa. • Kávéházban ül egy ember, Rmolyan jámbor fajta ur, Rég ismerem, előtte újság, És olvas háboritlanui, Vagy képeket néz szép nyugodtan, Rz arca vig mosolyra kél, Mo ebben az emberben, ime Nincs egy parányi szenvedély I Legalább eddig mindig igy volt De most a jámbor fajta ur Kis füzetet forgat kezében, És szüntelen tanul, tanul . . . Nem tudtam, mi ütött beléje, hiszen már nem mai gyerek, Legalább harminc éve annak, liogy érettségit tehetett. Olykor szörnyen magába mélyed, És a márványra irogat, Valami ákom-bákom félét,. És ismeretlen számokat. Gondoltam — talán számtan professor S a logaritmust keresi, Rvagy kutatja azt a gépet, Mely majd a levegőt nyesi. Rzt is gondoltam, hogy bolond tán, S megszállta csöndes őrület, Mert délután két óra tájt már Felugrik s gyorsan elüget. Vállára dobja a kabátját, És olyan gyorsan tovalejt, liogy néhanapján — megfigyeltem — Még fizetni is elfelejt. Tegnap megoldtam ám a rejtélyt, Mely titkos leplet rája von, Mikor elszáguldott, füzetjét Ott felejté az asztalon, Kíváncsian a kezembe vettem, — Ő már a tulsarkon loholt — Megnéztem s dühösen lecsaptam : Jeremiás siralma volt. És rá volt irva nagy betűkkel R tisztelt ur becses neve; N. N., a kis-, de nagyreményű Mótorvasut részvényese. Értettem mindent: bajban úszik Rdósságokban a motor, S ez most siratja tört reményit: liogy is lehettem oly botor! Megjutalmazott öreg munkások. Szép ünnepély a Munkásotthonban. Meghatóan szép ünnepély játszó­dott le kedden délelőtt 11 órakor a csa­bai községi Munkásotthon nagytermé­ben. Két érdemes öreg munkásember­nek nyújtotta át a járási szolgabíró Darányi Ignác földmivelésügyi minisz­ter jutalmát, az elismerő díszoklevelet és 100—100 koronát. Darányi Ignác oly nagy terjedelmű szociálpolitikai reform­jainak egyik legszebbike a hűséges öreg munkások jutalmazása. A gazdasági cse­lédek és munkások elaggott napjaikban ugy sem igen számithatnak semmiféle kitüntetésre, vagy jutalomra. Más ma­gasabb társadalmi állásokban levő em­berekre öreg napjaikban ráhull mégis j rendesen a királyi kegy sugara, élve­zik a megérdemelt nyugodalmat, de a I gazdasági munkások az ilyen kegyet ' vajmi ritkán élvezik. Darányi gyöngéd tapintatára és gondoskodására vall, hogy az ilyen munkások állami jutal- ' mazásának szokását életbe léptette, ami- j nek az a jó oldala is meg van, hogy • hűségre és odaadásra serkenti a töb- j bieket. Kedden délelőtt zsúfolásig megtelt közönséggel a Munkásotthon nagyterme. j Megjelentek a szolgabiróság, a Gazda­sági Egyesület, a községi elöljáróság képviselői, az ünnepelt öreg cselédek családtagjai és nagyszámú érdeklődő közönség, különösen a gazda- és mun­kásosztály köréből, akik tisztelettel te­kintettek a két munkában megőszült, öregre. A kitüntettek különben, mint már mult számunkban jeleztük: P 1 e s k o­v i c s István, aki 32 évet töltött a Be­I í c z e y-család szolgálatában, a másik pedig Be.hán János, a szélesKörben ismert és népszerű „János bácsi", aki a gróf Wenckheim Frigyes uradal­mában szorgoskodott már 35 éven át. Az ünnepeltekhez elsőnek D e b r e­c z e n i Lajos szólott, aki szép és buz­dító beszéd kíséretében nyújtotta át nekik a földmivelésügyi miniszter jutal­mait. A Gazdasági Egylet nevében Pfeif­fer István titkár intézett hozzájuk lel­kes beszédet, mig az elöljáróság nevé­ben Korosy László főjegyző üdvö­zölte őket, mintaképül állítva a fiatalabb munkásnemzedék elé. A közönség a könyekig meghatott öregeket lelkes ovációban részesítette. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mára száraz, enyhébb időt jelez — Közgyűlés Békéscsabán. Pénteken, e hó 21-én, délután 3 órakor Békés­csaba képviselőtestülete rendkívüli köz­gyűlést tart, melynek egyetlen tárgya az öntözött rétnél szükségessé vált gőz­szivattyú ideiglenes felállítása lesz. Tudva­levőleg a Weszely-hidnál történt gát­omlás következtében az öntözött rét csatornái nem kapnak elegendő vizet. Víz nélkül pedig a rét nem öntözhetö. Ezért van szükség a gőzszivattyura, ami különben drága mulatság lesz. Belekerül 8—10.000 koronába. Azonban mégsem terheli meg nagyon a községet, mert a gát szifonjának helyreállítása után na­gyon könnyen el lehet adni, tehát a rá­költött pénz nagy része visszatérül. — Gerendás elkapcsolásának ügye. Leg­illetékesebb forrásból szerzett infor­máció alapján írhatjuk, hogy Csabának a közigazgatási bizottság sérelmes ha­tározata ellen beadott felebbezését már elintézte a belügyminiszter. Csak egyes forgamaságok vannak hátra még, ugy hogy a leirat egy-két nap múlva meg is érkezik a törvényhatósághoz. A jelek­ből ítélve, a döntés Csabára nézve ked­vező, mert maga Andrássy belügy­miniszter intézte el, teljesítve ezzel a múltkor fent járt küldöttség kérelmét. A leiratot mindenesetre kíváncsian vár­ják nemcsak Csabán és Csorváson, de az egész vármegyében is. — A gádorosi munkásházak. A vár­megye munkásházépitő-bizottsága csü­törtökön délután Ambrus Sándor alispán elnöklésével ülést tartott, melyen a gádorosi munkásházak ügye került tárgyalás alá. A többi hét községgel ugyanis már meg van a megállapodás a munkásházak építésére vonatkozólag, egyedül Gádoros van hátra. A bizottság megállapította, hogy a gádorosi munkás­házakra azért éikeznek be drága aján­latok folyton, mert két háztelek gödör­ben van, amelyet fel kellene tölteni. Ez megdrágítja az építkezést. Elhatá­rozta tehát a bizottság, hogy ezt a két telket nem használja fel és 32 helyett csak 30 házat építtet Gádoroson. Ebben az értelemben hivja fel ajánlattételre a vállalkozókat. Ezenkívül szőnyegre ke rült a megyei munkásházak tűzkár el­leni biztosítása is. A bizottság az Első Magyar Általános Biztosító-Társaság ajánlatát fogadta el, mint legelőnyö­sebbet. — A kultúrpalota ügye. A Békéscsabai Muzeum-Egyesület igazg.-választmánya vasárnap délelőtt tartott ülésén Wag­ner József, az előzőleg kapott utasítás értelmében, benyújtotta a kultúrpalota részletes és előméterezett épületterveit s a rájuk vonatkozó költségvetést, A választmányi tagok egyhangúlag elfo­gadták az épületterveket és kimondot­ták, hogy sürgősen fölterjesztik a kul­tuszminiszterhez. Hétfőn Y a r s á g h Béla és Wagner József már Buda­pestre is utaztak és személyesen nyúj­tották át a terveket a minisztérium ille­tékes ügyosztályában, ahol kilátásba helyezték, hogy a jóváhagyás mielőbb meg fog történni. — A Nőegylet felolvasó délutánja. Nem nagy, de díszes közönség előtt folyt le a csabai Nőegylet harmadik felolvasó délutánja. Koppányi Gyula ref. lel­kész a Gyermekvédő Liga nagy céljai­ról, a nőknek e téren kifejtett eredmé­nyes buzgalmáról, szűkebb keretben a nőegyleteknek nagy feladatairól szólott felolvasásában. Nagy hatást ért el Z s i­1 i n s z k y Margit Váradi Antal „Júdás" remek költeményének művészies sza­valatával. „Az első hosszú ruhá"-ról Kolpaszky Etus. közvetlenül és bájosan csevegett, mig Szalay Emmy érzésteljesen játszott népdalokat a cim­balmon. Horváth Dezső kir. s. tan­felügyelő akadályozva volt a megjele­nésben, a rendezőség felkérésére Lau­rovics Ferenc tanár játszott zongo­rán s most is, mint már több ízben be­bizonyította, mestere volt e hangszer­nek. A népdalokkal rendkívül nagy hatást ért el. A hallgatóság minden egyes szereplőt zajosan megtapsolt. — Miniszteri segély a mezöberényi ipar­testületnek. A mezöberényi ipartestület azzal a kérelemmel fordult a kereske­delmi kormányhoz, hogy az idén ren­dezendő tanonc-munkakiállitáson a ta­noncok jutalmazására 200 koronányi se­gélyt utalványozzon. A kérelem Fábry Károly országgyűlési képviselő közben­járása folytán sikerrel is járt, amennyi­ben a miniszter értesítette az ipartestü­letet, hogy a kért segélyt megadja még pedig nemcsak erre az évre, hanem a következő évekre is, azonban minden évben kell ezt kérelmeznie az ipartes­tületnek. — Munkás-gimnázium Csabán. Csak nemrégen fejezte ki a legilletékesebb fórum, az Ipartestület, óhaját egy mun­kás-gimnázium felállítása iránt s már is közeledik más oldalról az eszme a meg­valósulás felé. Vasárnap ugyanis Csa­bán járt Déry Gyula, az Uránia-Egye­sület elnöki titkára és egy értekezlet előtt, melyen Varságh Béla, dr. R e 1 1 Lajos, Jéger József, Áchim Gusztáv és Wagner József vettek részt: ismertette a munkásginináziumok szervezetét és célját. A munkásgimná­ziumok általános műveltséget nyújtanak törekvő iparosoknak, ellátják ezenkívül kereskedelmi ismeretekkel és praktikus céljuk az, hogy a kis- és nagyipari vál­lalatok vezetését kivegyék a kereske­delem kezéből és azoknak juttassák, akik arra szakismeretüknél fogva leg­hivatoítabbak, csak kellő általános kép­zettséggel nem rendelkeznek : tudniillik az iparosoknak. Az értekezlet tagjai kö­szönettel fogadták az igen érdekes fej­tegetést és mindannyian megígérték a legmesszebbmenő közreműködést és támogatást. A munkás-gimnázium veze­tését egy bizottság végzi el, amely bi­zottságba képviselve lesznek a szerve­zett munkások is. A bizottság elnökévé Y a r s á g h Béla, jegyzőjévé pedig Németh István választattak meg. A munkás-gimnázium igazgatója dr. R e 11 Lajos. Az alelnöki és bizottsági tagsági állásokat egy későbbi ülésen fogják betölteni. A bizottság elhatározta végül, hogy a munkás-gimnáziumot már ez év októberében meg fogja nyitni, mert remény van reá, hogy a felmerülő költ­ségek fedezésére a kormány segélyt ád. — Megfelebbezték a csabai jegyzővá­lasztást. Hrabovszky rendőrfőbiztos pártja beváltotta abbeli fenyegetését, hogy a hagyatékügyi jegyzőválasztást megfel­lebbezi. Mint ugyanis értesülünk, a pa­rasztpártiak szerdán délelőtt egy 124 aláírással ellátott felebbezést nyújtottak be a községi elöljárósághoz. Nem hisszük, hogy a felebbezésnek helyt adjon a tör­vényhatóság közgyűlése, mert ugy a jelölés, mint a választás teljesen a tör­vényes határok között folyt le. A fő­szolgabíró minden tekintetben törvény­adta jogaival élt s a képviselőtestület is szabályszerűen járt el a szavazásnál. — Halálozás. 111 é s y Dezső állam­vasuti gyakornok, 111 é s y Gyula gyo­mai róm. kath. kántortanító és ismert zeneszerző fia, e hó 17-én, 19 éves ko­rában elhunyt. Temetése szerdán dél­után 5 órakor ment végbe nagy rész­vét mellett. — A gyomai választókerület nagygyü­gyűóse. Biró Benedek, a gyomai füg­getlenségi pártjának elnöke vasárnap, e hó 23-ára a választókerület polgárait meghívta egy Gyomán tartandó nagy­gyűlésre. Ezen a nagygyűlésen fejti ki Fábry Károly, a kerület képviselője, nézeteit az önálló bankra vonatkozólag. Kíséretében Bókésmegyéből és Buda­pestről számos országgyűlési képviselő érkezik Gyomára. — A postamesterek napja. A magyar postamesteri kar legtekintélyesebb or­szágos szervezete, a „Postamesterek és Kiadók Országos Egyesülete", vasárnap délelőtt tartotta rendes évi közgyűlését Pestmegye székházának közgyűlési ter­mében. Imponáló érdeklődés mellett folyt le a postamesteri egyesület gyűlése, melynek jelentőséget "az adott, hogy most töltötték be az egyesület 30 éven át volt s tavaly elhunyt elnökének : Horváth János mezöberényi posta­mester örökét. A közgyűlés elnökké egyhangú lelkesedéssel Kovács Lajos gyomai postamestert választotta meg. Az uj elnök nagyhatású székfoglaló be­szédében a vidéki postásházak létesíté­sét, a kiadó-kérdés rendezését, a szállí­tási átalányok kérdésének megoldását jelölte meg az egyesület legsürgősebb feladatainak. Közgyűlés után a posta­mesteri kar Kovács Lajos egyesületi elnök vezetésével tisztelgett S z t e r é­n y i József államtitkárnál, hol a .kül­döttséget Fábry Károly orsz. gyül. képviselő mutatta" be. Kovács Lajos a kar hálás köszönetét tolmácsolta az ál­lamtitkár előtt a támogatásért, melynek a kar K o s s u t h Ferenc miniszter és az államtitkár részéről osztályosa. Szte­rényi József államtitkár első sorban tol­mácsolta Kossuth Ferenc sajnálkozását, hogy betegsége miatt a kart nem fogad­hatta. Mind a miniszter, mind a maga részéről biztosította a megjelent posta­mestereket, hogy a karnak kiváló pon­tossággal teljesített munkája nem ma­radt észrevétlen : nagyrabecsülést érde­mel, különösen a karnak hazafias mun­kája, melyet társadalmi téren fejt ki. A kérelmeket illetőleg jelzi az államtitkár, hogy a legjobb akarattal terjeszti illeté­kes elhatározás elé. A Postamesterek és Kiadók Országos Egyesülete hétfőn kül­döttséggel tisztelgett még F o 11 é r t Ká­roly posta-vezérigazgatónál, hogy kine­vezése alkalmából üdvözölje. A küldött­ség szónoka: Kovács Lajos elnök üd­vözölte a posta- és távíró-intézmény uj vezetőjét és biztosította a postamesterek hűségéről és ragaszkodásáról. Végül arra kérte a vezérigazgatót, hogy a postamestereket érdeklő különböző füg­gőben levő kérdéseket jóakarattal in­tézze el, mit a vezérigazgató válaszában megígért. — Nekula Gyula távozása. Nekula Gyula dr., az újonnan kinevezett szeg­halmi közjegyző, szerdán délután távo­zott el Csabáról. Barátai és jó ismerősei közül nagyon.sokan keresték fel s vettek bucsut a rokonszenves egyénisége miatt egész Csabán nagy népszerűségnek ör­vendő és nagytudásu közjegyzőtől. — A szanatórium szennyvize. Régóta húzódik már a József főherceg-szana­tórium szennyvize elvezetésének kér­dése. Az igazgatóság azt kérelmezte, hogy a szennyvíz a Fekete-Körösbe vezettessék. Ez ellen azonban tiltakoztak ugy a doboziak, mint a békésiek, mert a szennyvíz sok bacillust tartalmaz és nagy károkat okozott volna. Ezért hosz­szas tárgyalás indult meg afölött, hogy miképpen lehetne a szennyvíz tisztítását eszközölni. A tárgyalások most befejez­tetvén, az alispán engedélyezte a szenny­víz vízmüveit azzal a kikötéssel, hogy azt a tiszti főorvos által javasolt mód szerint a lebocsájtás előtt meg kell tisztítani. — A békési Körös-hid feljárója. A bé­kési kettős Körös-hid feljárója — mint már többször irtuk — nagyon magas, ugy hogy a környéken levő házakat egészen árnyékba borítja és a kapube­járatukat is célszerűtlenné teszi, ami természetesen a házak értékének csök­kenését vonja maga után. Ezért sok ház­tulajdonos kártérítési igénynyel lépet föl a vármegye ellen. A vármegye sok tu­lajdonosnak meg is szavazott több-ke­vesebb kártérítést. A többiekre vonat­kozólag akként határozott a megye, hogy a kapubejáratokat kiigazittatja. Erre a célra 500 koronát szavazott meg. — Gyógyszerészek gyűlése. Az Orszá­gos Magyar Gyógyszerész-Egylet XV-ik járása (Bákésvármegye) pénteken, e hó 21-ikén délután fél 3 órakor Békés­csabán, a Békésvármegyei Gazdasági Egylet székházában tartja évi rendes járás-ülését Badics Elek igazgató el­nöklete alatt. — Szerkesztőváltozás egy megyei lap­nál. Bihari (Berger) Sándor, a „Bé­késvármegyei Ellenzék" szerkesztője, kilépett a lap kötelékéből. Mint értesü­lünk, Bihari Békéscsabán „Bákésmegyei Újság" címen uj politikai hetilapot akar alapítani. — Uj doktor. Magyar Győző, békéscsabai jogszigorlót a napokban avatták a jogtudományok doktorává a kolozsvári egyetemen.

Next

/
Thumbnails
Contents