Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-05-20 / 40. szám

Békéscsaba 1909 május 16. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 329 — Jegyzőválasztások. Szombaton és vasárnap a megye két községében is volt jegyzőválasztás. Mezőberényben egy segédjegyzői állás volt üresedésben, melyre a képviselőtestületi közgyűlés egyhangúlag G o z m á n y Józsefet választotta meg, aki egyedül pályázott az állásra. — Füzesgyarmaton a B á c s y Dániel elhalálozása folytán megüresedett jegyzői állás várt betöltésre, melyre vonatkozólag a választás vasárnap délelőtt folyt le. C s á n k y főszolgabíró a számos pályázó közül nyolcat jelölt. A jelöltek közül legtöbb szavazatot — 21 et — Farkas Elek endrődi segédjegyző kapott, akit ennélfogva Füzesgyarmat adóügyi jegyzőjének nyilvánított a főszolgabíró. — A kondorosi csárdáért. Irtuk volt legutóbbi számunkban, hogy a hires és nevezetes kondorosi csárdát, amelyet a költők dalaiból ismer minden magyar ember, nagy veszedelem fenyegette: el akarták venni a gazdájától az italmérés jogát. A hivatalos Írásokból persze nem tünt ki, hogy éppen a hires kondorosi csárdáról van szó, hanem csak annyi, hogy bizonyos Damcsák Jánostól Kondoroson meg kell vonni az italmérés jogát, mert hogy korcsmája közel van a római kath. iskolához, meg azért is, mert konkurrensének ez az érdeke. Csak ennyit árult el a kondorosi kereskedő és vendéglős folyamodványa, amelyben Demcsák uram jogának megvonását kérte s a gyulai pénzügyigazgató hozzá- i járult a kérelemhez. Mikor Ilire terjedt ' Kondoroson a cselszövésnek, amelynek a hires kondorosi csárda csaknem áldozatul esett, megmozdult a község s a mire az ármányos akta fölkerült a pénzügyminisztériumba, már megjelent ott a deputáció is a nevezetes csárda megmentésére. A küldöttség, élén R e i n e r Béla községi bíróval, me^ Fülöp József községi jegyzővel, K e v i c z k y Lászlóval és Fábry Károly országgyűlési képvisel J vezetésével hétfőn délelőtt fentjárt a pénzügyminisztériumban és a belügyminisztériumban is. A mikor a pénzügyminisztériumban megtudták, hogy a hires kondorosi csárdáról van szó, még az ügyosztály-minisztertanácsos vezetője is összecsapta a kezét. Kitűnt, hogy félreértés volt a dologban és azonnal kiadták a rendeletet : csak mérjenek ezután is italt a kondorosi csárdában. A küldöttség nagyboldogan küldte el dróton az üzenetet Kondorosra: „Csapra lehet ütni a hordót ezután is a csárdában!" — Eltűnt kis fiu Tevan Jakab csabai szállító hasonnevű'11 éves fia szombaton eltűnt hazulról, mert csíntevése miatt dorgálásban részesült. — Valószínű azonban, hogy más oka volt a kis fiu eltűnésének. Hozzátartozói azt mondják róla, hogy nagyon kalandos természetű volt. Szerette olvasni a kalandokkal teli útleírásokat, a cirkuszokra pedig különös áhítattal nézett. Irigyelte a komédiások kóbor életét és sokszor emlegette, hogy ő is szeretne komédiás lenni. Az eltűnt fiu nyúlánk termetű, kerekarcu. Eltűnésekor fekete matrózruha és zöld kalap volt rajta. Ezenkívül magával vitt egy hamuszínű télikabátot is. Egyesek látták, hogy Békés felé vette útját. — Elhunyt főgimnáziumi tanuló. A gyulai főgimnáziumnak halottja volt. Szilágyi Lajos, a hatodik osztály tanulója hunyt el vasárnap délután élte 17-ik évében, hosszas szenvedés után. Temetésén a főgimnázium tanulóifjúsága testületileg résztvett s ravatalára koszorút helyezett. — Uj Nőegylet. Hétfőn alakult meg a pusztaföldvári protestáns Nőegylet. Célja: a hitélet fellendítése, a szegény gyermekek segélyezése, az elhagyatottak gyámolitása. Elnök: K e 1 1 e r Józ s e f n é, alelnökök : Bakos Béláné, D o b a y Jánosné, Ródei Károlyné, V e r é n y i Elemérné, főjegyző K el1 e r József, jegyző Ve r s é n y i Elemér. — Népünnepély es tancvigalom A békéscsabai szakszervezetek május 31-én, pünkösd másodnapján délután népünnepélyt, este pedig a Széchenyi-ligeti pavillonban zártkörű táncvigalmat rendeznek. A népünnepély prograinmja kacagtató, az esti táncvigaloin érdekében a nagyszámú rendező-bizottság fáradozik. Belépti-díj személyenként 1 kor. 40 fill., családjegy 3 korona. Kezdete este fél 9 órakor. A felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag fognak nyugtáztatni. — Mindazok, kik még meghívót nem kaptak és arra igényt tartanak, forduljanak e kérelmükkel a vigalmibizottsághoz. — Pályázat ipari munkásjutalmakra. Az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara pályázatot hirdet a kereskedelemügyi miniszter ártal a kamara kerülete számára létesített öt, egyenkint 100 koronát tevő állami jutalomra. A jutalomban részesülhetnek az oly ipari, illetve gyári üzemben, iparszerü munkában alkalmazottak, akik a következő minősítéssel bírnak: 1-ször: magyar állampolgárság; 2-szor: tényleges ipari munkában való állandó alkalmaztatás (művezetők, pallérok stb. csakis kivételes, rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben jönnek figyelembe, gyári és iroda-szolgák jutalomban nem részesülhetnek); 3-szor: legalább 15 évi, megszakítás nélküli működés a munka körében, a rendes munkabér, vagy munkakereset évi öszszege a bejelentés évében 2000 koronát meg nem haladhat. Mindezen feltételek teljesítése hiteles okiratokkal, esetleg munkakönyvvel, vagy annak hiteles másolatával bizonyitandók. Az e célra kiállított bizonyítványok, illetve másolatok bélyegmentesek. A kerületi iparosok (gyárosok, müiparosok) ennélfogva felkéretnek, hogy amennyiben oly munkásaik vannak, akik a fentiek szerint a szóban forgó jutalom odaítélésére ajánlhatók, ezek jutalmazására nézve az Aradi Kereskedelmi Kamarához legkésőbb junius hó 15-ig javaslatot tegyenek. A bejelentést csakis munkaadó teheti, minél fogva közvetlenül, ennek mellőzésével benyujtottkórvények nem vétetnek tárgyalás alá. — Tábori lövészét Csabán. A 101-ik gyalogezred csabai zászlóaljának parancsnoksága értesítette a községi elöljáróságot, hogy május 29-én reggel 5 órától 9 óráig a póttartalékosokkal tábori lövészetet rendez az alsóvégi legelőn. Ez idő alatt azon a környéken tiltva van minden közlekedés, mert a vigyázatlan embert könnyen érheti szerencsétlenség. — Pusztaföldvár községháza. A pusztaföldváriak községházának régen vajúdó ügye most már közeledik a megvalósuláshoz. Tudvalevőleg a képviselőtestület még a mult évben elhatározta a községháza építését, azonban Podolszky Ferenc plébános ezt a határozatot megfelebbezte, mert K o h n Sámuel virílis képviselőtestületi tag, két szavazatot adott te, t. i. mint földbirtokos és mint bérlő. A törvényhatóság a felebbezés elutasításával jóváhagyta a határozatot. Podolszky ebbe sem nyugodott bele, hanem panasszal élt a közigazgatási bíróságnál, melynek döntése most érkezett le. E szerint Podolszky panasza nem vétetett figyelembe s a képviselőtestület és törvényhatóság határozatai jóváhagyásra találtak. — Halálos szerencsétlenség egy tanyán. Borzalmas halállal mult ki szombaton reggel Kiiment Z. János örököseinek tanyáján egy kis leány: Palik János 8 éves Ilonka nevü leánya. A tanya körül éjszakánkint mostanában gyanús alakok mutatkoztak, ugy, hogy Palik állandóan töltve tartotta vadászfegyverét. A fegyver épen a kis lány ágya fölött függött egy szegen. Ravasza állandóan lövésre készen állott. A kis leány szombaton reggel az ágyon felállva, öltözködött. Mikor szoknyáját vette magára, szokás szerint a fején keresztül, a szoknya beleakadt a fegyver ravaszába és megrántotta. Ezzel egyidejűleg azonban a cső is lebillent. A fegyver iszonyú dörejjel elsült s a golyó a kis leány koponyájába fúródott, aki azonnal halva rogyott össze. Gyönge kis koponyáját a hatalmas golyó a szó teljes értelmében szétroncsolta, ugy, hogy ökölnyi seb tátongott rajta. A rendőrség emberei a kórházba szállították szegény gyereket, hol az orvosok a kötelességszerű boncolást végrehajtották rajta. A gondatlan szülők ellen megindították az eljárást. — Az orosházai vasúti sorompó Mint mult számunkban irtuk, az orosháziaknak régi vágyuk már, hogy a törvényhatósági ut és a Máv. vonal keresztezésénél egy sorompó állíttassák föl. Isten csodája, hogy még eddig nem történtek szerencsétlenségek, mert a keresztezés egyrészt nagyon mélyen fekszik, másrészt éppen előtte nagyot kanyarodik az ut, ugy hogy a vonatot nem lehet látni. Ebben az ügyben csütörtökön volt meg a helyszíni szemle a Máv. orosházai osztály mérnöksége és Orosháza képviselőinek jelenlétében. Minden tényező belátta a sorompó létesítésének szükségét s igy a Máv. nemsokára fel is építteti a sorompót. — Megégett leányka. Vésztőhöz tartozó Mágor pusztán egy 4 éves kis leányka, S i n k a Erzsébet, aki Sinka Mihály mágori béres kis leánykája volt, borzalmas halállal mult ki. Sinka beteg feleségét vitte be dr. B a r t h a Sándor orvoshoz Vésztőre s a kis leányt egyedül hagyta otthon, megkérvén egyik cselédtársát, hogy ügyeljen a gyerekre, mig hazajön. A szomszédnak azonban dolga akadt az istállóban s a kanászgyerek is cigarettára gyújtva, eltávozott a házból; a kis leányka kíváncsiságból szintén cigarettára próbált gyújtani, de a gyufától a ruhája tüzet fogott. Ekkor kiszaladt a szobából s kiabálására előkerült a kanászfiu is, aki a kúthoz vitte s locsolgatta az égő ruhát, majd a zajra előkerült másik cseléd segélyével eloltották a lánggal égő ruhát. A kis leányka oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy nemsokára nagy kínok közt meghalt. — Köszönet. A csabai szegény izr. iskolás gyermekeket segélyző-egyletnek özv. Rasof szky Fülöpné 25 koronát adományozott, mely adományért őszinte köszönetet mond F u c h s Jakabné, elnök. Tornaverseny Békésen. Csabai diákok győzelme. Szinte kánikulai hőségben folyt le vasárnap délután a csabai, gyulai és békési gimnáziumok növendékeinek tornaversenye. Az érdekesnek Ígérkező verseny igen nagy közönséget vonzott Békésre. Nemcsak Békés, de Csaba és Gyula társadalma is szép számmal volt képviselve a versenytéren. A tribünökön és a korlátok mellett mintegy kétezer ember szorongott. Különösen a diákság és a hölgyvilág volt szép számmal képviselve. A közönség a verseny tartama alatt nem viselkedett éppen részrehajlatlanul, amennyiben a békési fiuk mutatványait sokkal sürübb taps követte, mint az idegenekét, de hát ezen nem lehet csodálkozni. Egyrészt, mert a békési diákok nagyon sok mutatványa csakugyan meg is érdemelte a tapsot, másrészt pedig, mert a mi sportpublikumunktól nem lehet várni olyan magatartást, mint a nagy világvárosok publikumától, amelynél az úgyszólván napról-napra következő különböző versenyek kifejlesztettek egy sajátos zsánerű ildomosságot az idegen versenyzőkkel szemben. A versenyen egyébként legjobban a csabai fiuk tűntek ki tudásukkal. Nem hoztak szégyent sem intézetükre, sem kiváló tornatanárjukra: Áchim Károlyra. Nem maradtak azonban mögöttük sokkal a békési diákok sem. Egyesek nagyon szépet produkáltak. A gyulai gimnázium még fejlődő intézet s igy 'nem is lehetett növendékeitől annyit várni, mint a másik két intézet növendékeitől. De közöttük is akad igen sok kitűnő tornász. Sajnálattal kell megemlítenünk, hogy a verseny nem zajlott le súlyos baleset nélkül. A magas-ugrás verseny alkalmával ugyanis egy T o 1 n a y Sándor nevü békési diák oly szerencsétlenül esett a jobb keze csuklójára, hogy ficamodást és inszakadást szenvedett. A kificamodott csuklót a jelenlevő H e nszelmann dr. azonnal helyreigazította, de az inszakadás hosszabb gyógykezelést igényel. A szerencsétlen diákot ! az a veszedelem is fenyegeti, hogy esetleg egész életére nyomorék marad a jobb keze. A verseny lefolyásáról tudósításunk a következő: Az A. E. G. V. külön vonata szállította délután órakor a gyulai és csabai gimnáziumok növendékeit s a velük utazó tanárokat Békésre. Az érdeklődő közönség az utána induló rendes vonattal utazott. A tornászok megérkezésük után fuvó zenekar hangjai mellett a békési református főgimnázium udvarára vonultak s onnan indultak el délután V2

4 órakor a versenytérré átalakított vásártérre. A különböző színű dresszekben katonás léptekkel felvonult diákok kellemes látványt nyújtottak a nagy számmal jelenlevő publikumnak. A tulajdonképpeni versenyek kezdete előtt szabadgyakorlatokat mutattak be a fiuk nagy precizitással C s u r g a y István, békési tornatanár vezetése alatt. Utána a különböző versenyek következtek, melyeknek eredményei a következők : A 100 méteres gátfutásban első lett igen nagy előnnyel: B a y e r Sándor (Csaba). Idő l3

3/5. mp., második Marók Endre (Békéscsaba), harmadik Varga György (Békés). A 100 méteres síkfutásban az V. osztályúak között I.: Untervéger László (Békés), II.: Maros Tibor (Csaba). A VI. osztályúak közül I.: Szász Tivadar (Békés), II. K1 i m e n t Pál (Csaba). A fővetsenyben (nyújtón, korláton és lovon való szertornázásban) I. Székely Ernő (Békés), II. E m a n d i t y i Virgil (Gyula), III. Marék Endre (Csaba). Ezekenkivül dicsérettel kell még megemlítenünk K1 i m e n t Pált és R e in e r Miksát (Csaba), továbbá G e rg e 1 y f f y Józsefet (Gyula), Bán Jenő (Békés), mint akik igen szép és nehéz gyakorlatokat mutattak be. Magasugrásban: A IV. osztályúak közül I.: T u s k a János (Békés), II.: D e u t s c h Jenő (Csaba). Az V. osztályúak közül I. Untervéger László (Békés), II. Maros Tibor (Csaba). Á Vl. osztályúak közül holtversenyben elsők lettek Faragó László (Csaba) és Gulyás János (Gyula), II. Kap ecán Miklós (Békés). Távolugrásban I. Marók Endre (Csaba) 5. m. 11 cm., II. Bayer Sándor (Csaba) 4 m. 90 cm., III.' Szeberényi Gusztáv (Csaba) 4 m. 80 cm. Súlydobásban I. Takács István (Békés) 9 m. 18 cm., II. D o n n e r Iván (Csaba) 9 m. 14 cm., III. M a c h á c s János (Csaba) 8 m. 91 cm. z A versenyek után füleslabda mérkőzés volt a csabai és békési főgimnázium csapatai között az ezüst serleg vándordíjért. A mérkőzés a nagy fölénnyel játszó csabai csapat javára dőlt el 2:0 arányban. Végül K ö r b e r Tivadar, a békési főgimnázium igazgatója kiosztotta a győztesek között a versenydijakat s a csabai és gyulai főgimnáziumok növendékei vidám énekléssel tértek vissza a különvonaton Csabára. A csabai diákok tehát 13 érmet ós agy ezüstserleget, a békésiek 7 érmet, 9 gyulaiak pedig 2 érmet vittek haza a versenyről. * A békési főgimnázium tanulóifjúsága díszes, sötétzöld-brokatselyem, gazdag aranyhímzésű zászlóját vasárnap délelőtt avatták fel a főgimnázium udvarán tartott ünnepély keretében. Körber Tivadar igazgató tartalmas ós az ifjúságot lelkesítő beszédben méltatta az intézeti zászló jelentőségét, ama reményének adva kifejezést, hogy azt szógyen soha, hanem mindig dicsőség érje. A Hymnusz éneklésével nyert befejezést az ünnepély. Tarkaságok. Az árverés. Érdekes és a csabai tótokra jellemző jelenet játszódott le szombaton a csabai árvaszék előtt. Ugy .10 óra tájban beállít egy csabai tót-magyar Megyeri Imre árvaszéki h. elnök irodájába. — No, mi az újság öreg ? — hangzott a stereotyp kérdés. — Azért jöttem volna, — kezdett az atyaíi nagy böbeszédüséggel a mondókájába — hogy szeretném megvenni azt a darab földet, melyet tegnap árvereztek Gerendáson. Tetszik tudni, az én tanyám szomszédságában van, hát éppen jól jönne. — De hisz' el kelt már tegnap. Egy ügyvéd vette meg. — Adok érte nyolcszáz koronával többet, mint az. — Adjon be érte utóajánlatot. Különben ÍB ha olyan nagyon fájt a foga arra a földre, miért nem volt ott az árverésen ? — Ott voltam én kérem szépen. — Hát akkor miért nem árverelt ? — Nem akartam hasznot csinálni az örökösöknek. — Miért ajánl akkor utólag nyolcszáz koronával többet ? — Kárt akarok csinálni annak az ügyvédnek. Egyszóval, hasznot senkinek sem akart csinálni az atyafi, de kárt már igen. Búcsú. Mindazon ismerőseimtől, akiktől nem volt alkalmam személyesen elköszönhetni, ez uton búcsúzom el ós kérem, tartsanak meg szives emlékükben. Szeghalom, 1909 május 19. Dr. Nekula Gyula.