Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-05-13 / 38. szám

Békéscsaba 1909 május I3. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY mint most. Rég elkoptatott publicisztikai frázisoktól terhes a levegő mindenütt. Pedig hát ezek a kihallgatások alig vitték egy lépéssel előbbre a válság megoldását. Egyik verzió szerint az audionciák befejeztével maga a király kijelentette, hogy „az urak legtöbbje koncessziókat kért, de elfogadható tervet egyiktől sem hallottam". A király e kijelentése illusztrálja legjobban a heiyzetet. A helyzet bizonytalansága nem változott. Ma nincs ember az országban, talán a királyt sem véve ki, aki meg tudná mondani határozottan, hogy a válság miként fog megoldódni. Egy bizonyosság van: az, hogy valamennyi politikus, akit a király kihallgatáson fogadott, a kibontakozást a mai többségi pártok keretében javasolta Őfelségének. Uj pártalakulást kellene lehetővé tenni megfelelő nemzeti engedmények alapján. A volt szabadelvű párt tagjai is — mint értesülünk — azt a tanácsot adták a királynak, hogy a jelenlegi többséggel oldja meg a válságot. A régi szabadelvü-párt még nem látja elérkezettnek azt az időt a maga részéről, hogy újra az aktiv politika terére lépjen. Ez az egyetlen pozitív eredmény, amelyet Őfelsége a kihallgatások nagy részéből meríthetett. Egyelőre azonban nincs kilátás arra, hogy a válság ilyetén megoldásához el lehetne jutni. Egyszóval, a politikában teljes a bizonytalanság. Rendkívüli közgyűlés Csabán. Zsilinszky Sándor eskütétele. — A nagy kölcsön. — Orvosok lakáspénze. — A járásbírósági épület és a ref. templom telke. Hétfőn délelőtt Békéscsaba képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést tartót, meglehetősen csekély érdeklődés mellett. A közgyűlés elején megkapó volt Zsilinszky Sándor újonnan választott hagyatékügyi jegyző eskütétele, akihez dr. Debreczeni Lajos szolgabíró intézett szép, buzdító beszédet, melyre Zsilinszky meghatottan válaszolt. A közgyűlés egyéb tárgyai között érdekesebbek voltak: a községi orvosok lakbérének megállapítása, továbbá a járásbíróság és a református templom telkeinek kérdése. Valamennyi tárgynál elfogadásra találtak a tanács javaslatai. Vita egyiknél sem fordult elő. Ritkán volt még a képviselőtestületnek ilyen csöndes lefolyású ülése. Oka enlyezi, még pedig olyformán, hogy az előli részen a kövek egyre nagyobbodnak, hátrafelé meg kisebbednek. Az ujj most is leginkább hosszú és szük. A A ráncos, redőbe szedett szoknyához háromnegyed, vagy félhosszu ujjat készítenek és ez már kissé bővebb. Már megemlítettük a csúcsos derekat, melynek divata várható. Most csak megerősíthetjük ezt a jövendölésünket. Biztosan eljő a divatja, amint tul leszünk a „karcsú vonalak" szenvedélyén, x^mhogy teljes legyen a tudósításunk, nem szabad megfeledkeznünk arról a nyári kalapkiállitásról, melyet egyik előkelő budapesti divatáru-üzletben láttunk. A hogy igy együtt látjuk ezeket a kalapokat, a tarkaságuk, diszes voltuk talán bizarrnak tetszhetik. De bizonyos, hogy ha olyan hölgy teszi fel, aki tud ízlésesen öltözködni, mindenekfelett pedig Ízlésesen fésülködni, mindenik veszít majd ebből a hatásából és tetszetős lesz. Leginkább virággal diszi:ik a kalapot, akár egy-egy szállal, akár bokrétába kötve, vagy soronkint egymásra rakva ; de vannak egészen virágból összeállított kalapok is. Megint divatos lett, mint ezelőtt husz-huszonöt esztendővel, a kalapról hosszan lelógó szalag, melyet a hölgyek kacérabbja előre vesz, ariii annál szebb, minél inkább illik a szalag i szine az arcához. A meleg nyárra alkalmas szövetek közül meg kell emlitetenünk a sima és bordás, santungselymen kivül a selyemserzset, mintás fulárt, hímzett batisztot, a fehér és színes tüllszöveteket, voált, gyapot-kreppet, hímzett szines pettyekkel, a sima és csíkos gázokat. Blúznak legkedveltebb a kézi hímzésű s az irlandi vagy eset- j neki cfiipke. Tehát van módjában váló- j gatni a sok szépbői mindenkinek, csak aztán találja is meg mindenki a<*neki legmegfelelőbbet. (D. U.) nek részint az ügyek természete volt, részint pedig az, hogy nem volt jelen olyan tag, aki a kákán is szeret cso-nót keresni. A közgyűlés elején jelen volt dr. Debreczeni Lajos szolgabíró is, hogy kivegye Zsilinszky Sándortól az esküt. Az eskütétel után beszédet inté zett az uj jegyzőhöz, melyben örömének adott kifejezést megválasztása fölött. Visszapillantást vetett eddigi pályafutására, amely alatt szorgalmával, tehetségével és nagy munkabírásával kivívta ugy felettes hatóságai, mint tisztviselőtársai és a nagyközönség elismerését. Kívánja, hogy az eddig nyert elismerést uj állásában is kivívja. Isten segedelmét kérte ezutáni működéséhez. Zsilinszky Sándor meghatottan mondott köszönetet a meleg szavakért. „Még sokkal jobban el vagyok fogódva, — úgymond — mintsem hogy a bizalomnak ama szép megnyilatkozásáért méltóan köszönetet mondhassak. Tizenhat év óta állok a község szolgálatában ; ez idő alatt mindig azon igyekeztem, hogy kötelességemnek híven, lelkiismeretesen megfeleljek- s megnyerjem felebbvalóim és tisztviselőtársaim szeretetét." Boldognak érzi magát, hogy munkálkodásával sikerült elérnie avj, hogy szülővárosának jegyzője lehetett. ígéri, hogy ezután is minden erejével és igyekezetével a község javáért fog munkálkodni. Mindkét beszédet lelkes éljenzés kisérte. Debreczeni szolgabíró kijelentette ezután, hogy Kökényessy Gyula állatorvostól, mivel nem volt jelen, majd a szolgabírói hivatalban fogja kivenni az esküt. Eltávozása után a rendes tárgysorozatra tért át a közgyűlés. Korosy László főjegyző felolvasta a város 630,000 koronás kölcsönére vonatkozó, a Pesti Hazai Első Takarékpénztárral kötött s közjegyzőileg hitelesített szerződést. A közgyűlés a szerződéshez hozzájárult és jóváhagyás végett a törvényhatóság elé fogja "felterjeszteni. Az 1908. évi XXXVIII. törvénycikk akként intézkedik, hogy a községi- és körorvosoknak a községek vagy állásukhoz méltó természetbeni lakást adjanak, vagy megfelelő lakbért. E törvénycikk végrehajtásaképen Ambrus Sándor alispán utasította a községeket s közöttük Csabát is, hogy a törvény szellemében intézkedjék. Csaba négy községi orvosa közül csak az erzsébethelyinek van természetbeni lakása. A többi háromra vonatkozólag, többek véleményének meghallgatása után tekintettel arra is, hogy a látogatási díjakat az elöljáróság nem emelte föl, azt javasolta a tanács, hogy szavazzon nekik 7—700 korona lakbért a közgyűlés, mely a javaslathoz egyhangúlag hozzá is járult. A törvény értelmében ugyanis az orvosnak legalább 3 szobával, a szükséges mellékhelyiségekkel egy rendelő szobával és kerttel kell birnia. Ilyen terjedelmű lakást pedig Csabán a mai viszonyok között nem lehet kapni 700 koronán alul. Az orvosoknak különben sincs hivatalos helyiségük, mint a többi tisztviselőknek. Ez is méltányossá teszi az emelést. A járásbirósági épület céljára a község által felajánlott^ két telek közül tudvalevőleg a Simay-féle porta egy 731 négyszögöles részét fogadta el az igazságügyminiszter megbízottja. A gyulai kir. törvényszék elnöke most megkeresést intézett az elöljárósághoz, melyben h itározatot kér arra nézve, hogy hajlandó-e a község a felajánlott telket a kincstár tulajdonába átengedni, elébe megfelelő járdát építeni és világítást adni ? Végül, tekintettel a bíróság életeben legközelebb beálló nagy változásra, meiy Csabának is előnyére válik : hajlandó-e a mostani hivatali helyiséget az uj épület elkészültéig a régi feltételek mellett bérbeadni. A régi 1200 koronányi bérösszeget ugyanis a község egyik régebbi közgyűlésén 2400 koronára emelte fel. A tanács javaslata erre vonatkozólag az volt, hogy mivel a 180,000 koronába kerülő járásbirósági épület most már bizonyosan készen lesz két év múlva, ami által Csaba egy szép középülettel lesz gazdagabb: változtassa meg a közgyűlés régebbi határozatát s a 100%-os emelés helyett csak 50%-al, azaz 600 koronával emelje a jelenlegi járásbirósági épület béröszszegét. A közgyűlés a javastathoz hozzájárult. A református egyház templomtelkónek kérdésében még határozat nem volt hozható, mert a tagok nem voltak jelen határozatképes számban. A döntést a képviselőtestület a jövő közgyűlésre halasztotta. \ Stefik Mihály illetőségi ügyének letárgyalása és özv. Maros Györgyné köszönő-levelének felolvasása után Korosy László főjegyző felolvasta a községi közmunka 1910. évi költségirányzatát, amelynek néhány fontosabb adata a következő: Utak javítására 250 kor., j utak feltöltésére 2300 kor., vizvezető 1 árkok javítására 100, kövezetjavitásra i 600, körgát és zsilip javítására 100, utcai hidak jókarbantartására 800 kor. van i előirányozva. Az összes kiadás 27000 I korona, melynek fedezetéül 25000 kor. áll rendelkezésre kézi napszámokban . ós pénzben. U h r i n Pál és Áchim Gusztáv főmérnök hozzászólásai után a közgyűlés az előirányzatot elfogadta. csabai ág. evang. egyház uj felügyelője. Két év óta húzódó nagy kérdés nyert kedden délelőtt végre befejezést. Ugyanis dr. Z s i 1 i n s z k y Endre volt egyházközségi felügyelő, az erzsébethelyi magyar istentisztelet kérdésével kapcsolatosan lemondott ez állásáról s dacára a presbitérium többszöri kérésének, hogy lemondását vonja vissza, arra nem volt hajlandó, üresedésben volt a felügyelői állás. A csabai egyház presbitériuma két ízben is jelölt a felügyelői állásra. A parasztpárti áramlat az egyházi szervezetbe is belevinni akarta a pártpolitikát és a még élesebb személyi torzsalkodást, a „népvezért", A c h i m L. András jelöltetését akarta keresztülerőszakolni. Azonban az éltesebb és helyesen gondolkozó presbyteriumi * tagok, jobban szivükön viselve az egyház érdekét, mint a népvezér és gárdája, Achimot nem jelölte, hanem Seiler Gyula, csabavárosi takarékpénztári vezérigazgatót, Kocziszky Mihály földbirtokost és S u c h Albert takarékpénztári cégvezetőt. A jelölés az egyházi alkotmánynak megfelelően történvén, kedden reggel kezdetét vette a választás, mely nem altemplomban, hanem a presbyteriumi teremben ment végbe. Két szavazatszedő-bizottság működött. Az első a presbileriumi nagyteremben, a másik a kis tanácsteremben szedte a szavazatokat. Az elsőnek elnöke dr. Urszi nyiJános, a második szavazatszedő-bizottság elnöke dr. L i n d e r Károly volt. Az egyházi épületet az erzsébethelyi, ó-szőlő és tanyai, parasztpárti hívek nagy rajban állották körül, ugy hogy a belvárosi szavazó megtnem kisérhette az urnához jutást. Bár Szeberényi Zs. Lajos, a szavazás megkezdése előtt felolvasva az egyházi alkotmánynak a választásra vonatkozó intézkedését, mely szerint csak a presbitérium által jelöltekre lehet szavazni s másra adott szavazat érvénytelen, a „népvezér" hívei rendületlenül leszavaztak Áchimra. Sőt egyik-másik, adóhátralékban lévén, hogy szavazhasson, nyomban fizette adóját is, sőt aszszonyok, kiknek férjeik akadályozva lévény az urna előtti megjelenésben, azok helyett akartak szavazni, mitől csak hoszszas felvilágitás után ftágitottak. A szavazás déli egy óráig folyt, meglehetős csendben. Midőn a szavazatokat összeadták, leadott érvényes szavat S e i1 e r Gyulára 75, Kocziszky Mihályra 12, S u c h Albertre 8. Érvénytelen szavazat 565, ezeket a „népvezér" kapta. Mikor ez az eredmény ki lett hirdetve, a parasztpsrti hivek kesernyés kiszólásokat hallattak, s aztán csendben szétoszlottak. Békésmegyei tanítók Csabán. A Békésmegyei Általános Tanítóegyesület közgyűlése. A tagok impozáns érdeklődése mellett tartotta meg szerdán délelőtt közgyűlését a Békésmegyei Alt. Tanítóegyesület. A csabai állami elemi iskola nagyterme zsúfolásig megtelt a megye összes községeiből összegyülekezett tanítókkal ós tanítónőkkel. Mintegy 250 tanitó szorongott a nagyteremben. A közgyűlés tárgysorozata meg is érdemelte ezt a nagy érdeklődést. Egy-egy közgyűlésen ritkán szerepelt még annyi fontos és közérdekű előadás, mint ezen a közgyűlésen. Különösebben ki kell emelnünk dr. Molnár Istvánnak, a gazdakörök országos felügyelőjének előadását, melylyel lapunk más helyén foglalkozunk. A közgyűlést, melyen megjelent M i k1 e r Sándor tanfelügyelő, Korén Pál ág. ev. lelkész és dr. M o 1 n á r István, a Gazdaszövetség kiküldöttje is : L á n g Gusztáv elnök távollétében U h r i n Károly .alelnök nyitotta meg szép beszéddel. Üdvözölte a szépszámmal megjelent tagokat, akiket az együttérzés és a kölcsönös támogatás felemelő eszméje hozott össze. Beszédében kitért a mai kor uralkodó eszméjére, a realizmusra, mely erősen támadja az idealizmust. A tanítóknak, akik az idealizmus apostolai: arra kell törekedniök, hogy az okos realizmust egyesítsék az okos idealizmussal, mert ezek a tényezők az anyagi jóllét alapjai. Az anyagi jóllétet nem szabad tisztán célnak tekinteni, hanem eszköznek is, a tiszta ideál megteremtéséhez, mert ideális célokat csak ideálisan gondolkozó emberek valósithatnak meg. A tanitó legideálisabb célja pedig a magyar kultura előbbrevitele. — Az éljenzéssel fogadott szép beszéd végén üdvözölve Mikler tanfelügyelőt, dr. Molnár Istvánt, a vendégeket és tagokat megnyitotta az ülést és fekérte P"e t z József főjegyzőt az egyesület mult közgyűlés óta kifejtett működéséről szóló jelentés felolvasására. Petz József felolvasta a terjedelmes jelentést, mely első felében általában az egyesület, második felében pedig az egyes járáskörök működésével foglalkozik. A járáskörök legnagyobb részt elismerésre méltó működést fejtettek ki. Egyedül a szeghalmi járáskör az, amely egy csöpp tanújelét sem adta az életképességnek. Szeghalmi Gyula járásköri elnöknek minden igyekezete hiába való volt, a tagokat egyetlenegy gyűlésre sem tudta összegyűjteni. Az egyesület taglétszáma a következő : Tiszteletbeli tag van 3, alapító tag 2, alapító s egyszersmind tiszteleti tag 1, rendesés pártoló tag van az egész megyében összesen 324, 13-mal több mint a mult évben. A jelentés végül meleg szavakkal emlékszik meg R e z e y Szilviusz nyug. tanfelügyelő, az egyesület tiszteletbeli elnökének elhunytáról. Láng Gusztáv elnök, ki időközben megérkezvén, az elnöki széket elfoglalta: a főjegyzői jelentés kapcsán indítványozta, hogy R e zey Szilviusznak, továbbá S c h i f f Antal és Bertalan István elhunyt tagoknak emlékezete jegyzőkönyvben örökittessék meg. A közgyűlés ez indítványhoz hozzájárult. Csonka János orosházai tanitó kifogásolta azt, hogy a közgyűlés Csabán van megtartva, holott a mult évi közgyűlés Szarvast jelölte ki a közgyűlés színhelyéül. Utasítania kell a közgyűlésnek az igazgató-bizottságot, hogy jövőben a közgyűlési határozatokhoz tartsa magát. Lá^g Gusztáv elnök: Az igazgatóbizottságot a közgyűlési határozat megváltoztatásánál az az intenció vezérelte, hogy Szarvas egyik legmesszebb fekvő és legnehezebben megközelíthető községe a megyének. Az odajuthatás tehát nagyon sok költségükbe került volna azoknak a tagoknak, akik a megjelenésre kötelezve vannak. F ü r s t János (Orosháza) felszólalása után, aki Csonka véleményét pártolta: a közgyűlés helybenhagyta az igazgató-bizottság intézkedését és egyhangúlag elfogadta Petz főjegyző jelentését. Most dr. Molnár István előadása következett, amely után az elnök 10 percre felfüggesztette az ülést. Szünet után P o 1 ó n y i Károly orosházai^ tanitó tartott előadást a tanítói nyugdíjtörvény módosításáról. Részletesen isqiertette az Országos Tanító-Egyesület Budapesten székelő igazgató-bizottságának memorandumát, — melyhez a közgyülésjegyhangulag hozzájárult. E szerint a tanítók 30 évi működés után jutnának a teljes nyugdíj élvezetéhez. Azzal az intézkedéssel szemben pedig, hogy a nyugdijalapra a fizetés felemelésnek 50 százaléka vonassék le: azt a megoldást ajánlja az országos bizottság, hogy az eddigi 2%-os nyugdijhozzájárulást emelje fel az állam 4%-ra. Ennél magasabbra nem. Ezenkívül föl kell emelni az özvegyi nyugdijat és végkielégítést, valamint a gyermekek neveltetésigköltségeit is.