Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-05-13 / 38. szám

4 Mázán János pénztáros helyett, aki hirtelen rosszul lett, P a v 1 o v i c s József olvasta fel a pénztári jelentést, mely nagyon szomorú képet nyújtja az egyesület vagyoni viszonyainak. Sok tantestület ugyanis nem fizette be a tagsági dijakat, ugy, hogy közel 600 korona tagdíjhátralék mutatkozik. Az összes pénzkészlet jelenleg 138 korona Mészáros Gyula jegyző felolvasta a tegnap tartott igazgató-bizottsági ülésnek az alapszabályok módosítására vonatkozó előterjesztését. Hoszszas vita után a közgyűlés nem járult hozzá egyik módosításhoz sem, mert ezt a kérdést tanulmányozni kellett volna, az igazgató-bizottság pedig nem hozta előzetesen a tagok tudomására a módosítások mibenlétét. A jövő évi közgyűlés helyéül Szeghalom községet állapította meg a közgyütés, amelyet ezután Láng Gusztáv elnök berekesztett. A résztvevők délben társas-ebédre gyűltek össze a „Fiume" éttermében. Gyula város részvényjegyzéséhez Válasz Simonka dr.-nak. A „Békésmegyei Ellenzék" május 9-iki számában dr. Simonka György a „Békésmegyei Közlöny" május 6-iki számában megjelent tárgyilagos és minden sértéstől távol álló cikkemre egy őtet igazán jellemző förmedvényben válaszol ; abban lekicsinyel és nekem ront. Nekem ront, mert mint íészvén.yes viszszautasitottam a lapjában közzétett, vállalatunk diszkreditálását célzó törekvését. Hát nagyon csalódik dr. Simonka ur, ha azt hiszi, hogy én követni fogom. De közérdekből a társadalmi és politikai fotographiáját bemutatom. Főrmedvényében azt mondja Simonka ur, hogy nem akar szégyent hozni Földe?!, Mariska és Nagy Ferenc tanáraira. Elismerem, hogy ezektől lehet tanulni jól, de rószszul is. Simonka urnák ezek voltak a tanárai, nekem pedig az élet, a gyakorlat volt a tanítómesterem. Látja, Simonka ur, itt van köztünk a nagy különbség, mert mig az ön elméleti képessége az enyém fölött magasan áll, addig a gyakorlati élet-tapasztalatnak csak azon határáig jutott el, mint azon háziass ony, ki szakácskönyvből főz az urának. Hogy huszárőrmester voltam, arra halálomig büszke leszek, de emlékezetébe hozom, hogy már akkor, sőt amikor ön a sor alá került, meg volt az a nóta, hogy „Maradt itthon kettő-három" . . . Ami az irást és a hangot illeti, nekem meg Simonka ur cikkéről az a nézetem, hogy a cikk egy spirituszba való „scorpió"-ó, a hang: arra nemcsak én, de a müveit közönség is ráösmert, hogy kié lenne másé, mint Györgyéé Kétegyházáról. Afölötti öröme, mintha cikkíró is beösmerné, hogy a baj „bekövetkezik", csak addig tart, mig meggyőződést szerez magának a „Békésmegyei Közlöny" szerkesztőségében, hogy az a szó sajtóhiba, mert kéziratomban «bekövetkezhetik» szó áll. Lássuk most már, ki az oroszlánbőrbe bujt . . . hogy is hívják már . . . aki imponálni, vagy ijeszteni, és én hozzáteszem, mindenáron érvényesülni akar. Simonka dr. mint ügyvéd telepedett le Gyulán. Igaz, akkor még nem gondolt a konkurrenciára (mint a strimpfligyárnál), tehát mint a nép szokta mondani: mint fogasügyvéd akart bemutatkozni ; de nem imponált, sem nem ijedt meg tőle senki, mindenki tudja, hogy vannait „hamis" fogak is Ei;re az üzlet kibővítése következett . . . Átcsapott tehát a politika hálás és tágas mezejére es csatlakozott a csabai parasztpárthoz, mint első lépcső vágyainak netovábbjaihoz, az országgyűlési képviselőséghez. Diadallal vonult be Csaba népe közé s már-már képviselőházi beszédeire készült, mikor bekövetkezett — hogy a nép, a mindenható nép kedve változó — az, amily gyorsan felemel, olyan gyorsan sujt a porba, vagyis „mindenféle szerelemnek véginek kell lenni". Amit Simonka ur sem kerülhetett el, az a következő adomához hasoniit: „Valakit meghívtak politikai beszéd megtartására. Egy nyári mulatóhely diadalkapuján vonult be a vendég nagy lelkesedés közepett. Meg is tartotta a beszédet; a népnek tetszett is A végén általánosan elismerték, hogy a beszéd nagyon szép volt, de kár, hogy abból egy szó sem igaz. Kivele ! — s az ünnepi szónokot a diadalkapun kidobták. A kidobott néptribun, amint feltápászkodott, öklével megfenyegette a népet, mondá : ha kidobtatok, hát azért is itt hagylak benneteket. De most vette csak észre, legnagyobb boszujára, hogy a diádalkapun „Isten hozott" felírás díszlik. Erre aztán kitört ós visszakiált: Nem igaz, az egész világ schvindli.,, Látja, Simonka ur, ön még nem okult. Micsoda hatalmat képzelt már a kezében a paraszt-párttal, ugy-e ? Volt reszkes vármegye és te is vén, rücskös Európa. Nem ijedtek meg az oroszlánbőrbe bujt .. . vagy minek is hívják .. . A balsiker után újból üzletkibővités következett. Ujabb politikai irány segítségével próbálkozik, számítva az általános, titkos választói jog behozatalára. Harc az ezerholdasok ellen, tetszetős program és könnyű harc a békésen munkálkodó és a város hasznos polgárai ellen ; rombolni anélkül, hogy a hasznos alkotás legcsekélyebb eredményére mutathatna rá. Több szerénység, Simonka ur, óvatosság, mert megérjük, hogy Gyulán is készülhet diadalkapu, hasonló felirással. De az idő és az emberek változnak; előrelátás, a cél szentesíti az eszközt, ujabb üzletkibővités. Következik a lapalapítás ; felelős szerkesztője lett a „Békésvármegyei Ellenzék"-nek. Mi vitte e térre? A közérdek, vagy elveket hirdetni ? Oh nem, ez is eszköz és üzlet is. Például hajlandó a Bőrszövetkezetet megdicsérni, ha előfizető X. kereskedő; no de ezt csak tréfából mondta Simonka ur. Es miután senki észre nem vette eddig, hát valótlan, szenzációkra szánt közleményeknek ad helyet lapjában. De megnyugtatom, ismerjük azt a bizonyos oroszlánbőrbe bujt . . . hogy is hívják? ... mi is rejtőzik alatta ? Bankot is akart alapítani, ugy-e ? de a háború . . . igen . . . igen, a háború szele elseperte . . . Pedig ez lett volna az a csoda-részvénytársaság, mely nem képezett volna érdekcsoportot s amely, a Simonka-elmólet szerint, tisztán a részvénytőkével akart dolgozni. A betétek, Simonka szerint, nem lettek volna idegen tőke, ezt Földes, Mariska, Nagy Ferenctől tanulta. Szegény bank, micsoda biz

J tos voksok lettek volna az adósok . . . Igen, Simonka ur, az ön által befutott pálya jelzői: fogas ügyvéd, szenzációt vadászó szerkesztő, bankdirektor, paraszt-párti, valódi 48 as Kossuth párti, szociáldemokrata, néppárti, országgyűlési képviselő-akarnok, önjelölt és gyulai egyedüli kizárólagos népboldogító. Végül konstatálom, hogy emlékező tehetsége elhagyta, mert mint a „Békéimegyei Közlöny" hasábjain olvasott, azt én a mult hó 17-iki képviselőtestületi ülésen Simonka urnák élő szóval megmondtam. Többek között, hogy ipari dolgokhoz nem ért és ajánlottam neki az ipari statisztika tanulmányozását. Csodálatos, hogy akkor egyetlen szóval sem kísérelte meg megcáfolni állításomat, hanem szépen elsompolygott. Most pedig visszatérve az ön világ1 rengető jogi tudományára, figyelmeztetem az élet azon megdönthetetlen igazságára, mert eddig tanúsított társadalmi és politikai viselkedéséből azt látom, hogy se Földes, se Mariska, se Nagy Ferenc jeles tudósoktól nem tudta megtanulni, hogy országgyűlési képviselő, bankdirektor és minden vezérlőszerep, melyre sóvárogva vágyik, hogy ez lehessen, évek hosszú során szerzett általános tisztelet, közbecsülés, bizalom szükséges polgártársai részéről, amit Simonka urnák Gyulán nem sikerült megszerezni. Miután pedig Simonka úrral hírlapi téren találkozni többé nem kívánok, mint Gyula városának szerény és hű polgára, tekintettel Jarra, hogy benne erejét mégha adó ambíciót tapasztalok, polgártársaim érdekében, mivel mi gyulaiak az ön jogi és ipari téren szerzett tudománya nélkül valahogy csak megleszünk, „közóhajt nyilvánítok", tegye át székhelyét saját szűkebb hazájába : Kétegyházára, ott bőséges tere nyílik, hogy a népet, a szegény, tönkrement népet jogi, bank-, és egyéb alapításaival és eszméivel boldogítsa. Singer Mihály. Az elemi oktatás reformja. Dr. Molnár István előadása Csabán. A Békésmegyei Általános Tanítóegyesület tegnapi közgyűlését emlékezetessé tette egyebek közt dr. M o 1 n á r Istvánnak, a gazdakörök országos felügyelőjének előadása, aki a földmive lésügyi kormány ós a Gazgasági Egyesületek Országos Szövetségének megbízásából körülbelül egy órahosszáig j tartó, rendkívül tanulságos és figyelemlekötő beszédben buzdította a tanítókat a magyar nép gazdasági ismereteinek modernebb ós célszerűbb irányban való fejlesztésére. A sűrű tetszésnyilvánításokkal kisért beszéd végén felhozta az elemi oktatás reformjának kérdését, amelyet annál könnyebben tehetett, mert a kultuszkormányt is megnyerte már a reform eszméjének. A reform szerint az elemi oktatás gerince a természettudományi oktatás, az ásvány-, növény- és állattan, valamint a chemiai ismeretek alapelveinek tanítása lenne, amelynek a falusi elemi iskolák növendékei, akikből nagyobbrészt kisgazdák válnak, igen sok praktikus hasznát vehetnék. A nagyértékü beszéd nyomán egészen uj perspektíva nyiltjmeg a hallgatóság előtt. Tudtára jöhetett mindenki annak, hogy különösen gazdasági téren fenálló szörnvü elmaradottságunknak tulajdonképen magunk vagyunk az okai. A mezei gazdálkodás terén konokul ragaszkodunk a régi módszerekhez, amelyek szerint felényit sem jövedelmez a föld, mint a mennyit modernebb módszerek szerint jövedelmezne. Innen van, hogy ezen az istenáldotta Kanaánon nem tud' a nép megélni ugy, mint a silányabb minőségű földdel rendelkező népek. E szomorú állapot megváltoztatására igen nagy hetással lehetnek atanitók. Mindenekelőtt azonban az elemi iskolák tantárgyait kell alapos reform alá venni. Hiszen azoknak, akikSmindjárt az elemi studiumok elsajátítása után kimennek az életbe, "nincsen szükségük az úgynevezett humanista ismeretekre. Azokból ők az elemi iskolában olyan keveset sajátíthatnak el, hogy az a kevés is nyom nélkül, hamarosan elröppen a fejükből. Hagyni kell azokat a közép- és felsőiskolák tanulóinak, akiknek szükségük van reá. Az elemi iskolák felsőbb, osztályaiban inkább a praktikus studiumokra kell fektetni a fősúlyt. Természettudományi ismereteket kell szemléltető módon közölni a gyermekekkel, amelyeket az élet mezején értékesíthetnek. Ez az egyetlen módszer, amely által Magyarország közgazdasági állapotai átalakulhatnak és a nép igazán megleli „honját a hazában". Dr. Molnár előadása elején Darányi miniszter és a Gazdaszövetség nevében üdvözölte a békésmegyei tanítókat, akik a nagy Alföld szivében a magyar kultura őrszemei. Részletesen megemlékezett a magyar agrár eszme halhatatlan apostolának: Károlyi Sándor grófnak munkásságáról, amelynek eredményeként ma már Magyarország 2200 községében van virágzó hitelszövetkezet. E szövetkezetek 10 éves fennállásásuk óta összesen 68 milliónyi megtakarított pénzt tartottak meg a kisgazdáknak. Aztán a fogyasztási szövetkezetekről emlékezett meg, amelyeknek az anyagi előnyökön kivül nagy érdemük az is, hogy a magyar fajban növelik az életrevalóságot, az üzleti szellemet. Aztán felhozott néhány szakszerű példát arra, hoay a magyar gazdák mily oktalanul tudnak gazdálkodni. A vetőgéptől például még mindig sokan iszonyodnak, pedig 100 holdas búzaföldet véve fel, e területen is 720 korona megtakarítás érhető el az által, hogy vetőgéppel vetik e! a magot. A példák felsorolásában és általában az egész előadásban sok humor volt a tények szomorú volta dacára is, ugy hogy a hallgatóság nem egyszer fakadt hangos derültségre. A mult héten bekövetkezett ós rengeteg kárral járó országos fagyra nézve megjegyezte, hogy móg az elfagyott szőlőtőkékből is lehetne feletermóst kihozni — visszametszéssel. Ehhez azonban a parasztvincellérek nem értenek, csak szabdalnak, vágnak össze-vissza. Azért nincs Magyarországon soha olyan bortermés, amilyet okosabb kezeléssel el lehetne érni. Még sok fogyatkozását sorolta fel a gazdalkodásnak ós ezek alapján jutott arra a konklúzióra, hogy már az elemi iskolában kell a természettudományi és gazdasági ismereteket közölni a növendékekkel. Gazdasági katekizmust kell adni a gyermekek kezében, a tanítók kezébe pedig vezérkönyvet. Ily módon lesz Magyarország csak erőssé, nagygyá, gazdaggá s ezáltal javul a tanítók helyzete is, mert csak koldus népnek koldus a tanítója ! A lelkes éljenzéssel és tapssal fogadott beszéd után Láng Gusztáv elnök megköszönte és viszonozta a dr. Molnár által hozott üdvözleteket és meleg köjj szönetet mondott a nagyórdekü ^előadásért. U h r i n Károly az egyesület nevében a következő határozati javaslatokat terjesztette elő: a) A „Békésvármegyei Általános Tanító-Egyesület" hálás köszönettel fogadja a Magyar Gazdaszövetség azon intézkedését, hogy életbe léptette az ilyen reális gyakorlati előadásokat. b) Darányi földmivelésügyi m. kir. minisztert táviratban üdvözli. c) Készséggel ós odaadó lelkesedéssel vesz részt a gazdaszövetség azon nemes munkájában, mely a nép jólétének emelését célozza. d) Kívánja a gazdasági katekizmus és a tanítók részére kiadandó vezérkönyv kiadatását. é) Megkéri a földmivelésügyi minisztert, hogy a Magvar G izdaszövetsóg hivatalos lapját minden iskolának hivatalból küld meg. A Jékéiegyei Közlöny" táviratai. A bankcsoport és Kossuth. Politikai körökben már régóta hire jár, hogy az önálló bank hivei Justh Gyula és gr. Batthiány Tivadar lakásán időnként össze szoktak gyülekezni bizalmas értekezletekre. Mikor Kossuth Ferenc erről tudomást szerzett, levelet irt Justh Gyulának, amelyben rosszulását fejezte ki afölött, hogy a párt egyes tagjai külön értekezleteket tartatanak. E levél kapcsán Justh Gyula szerdán délelőtt felkereste Kossuthot és kijelentette, hogy azokon az összejöveteleken a résztvevők határozatokat egyáltalában nem szoktak hozni, csak megbeszélnek egyes politikai kérdéseket. Apponyi Kossuthnál. Apponyi Albert gróf szerdán délelőtt meglátogatta Kossuthot és vele a válságról hosszabb ideig tanácskozott. Hire- jár, hogy a jelenlegi kormány továbbra is megmarad s a bank kikapcsolásával vezeti tovább az ország ügyeit. A király elutazása. A király ma délután 2 órakor utazott el a nyugati pályaudvaron Bécs felé. Őfelsége nagyon rosszkedvű volt, úgyhogy az állomáson összegyűlt előkelőségek közül senkit sem tüntetett ki megszólítással, hanem az udvari fogatról egyenesen szalonkocsijába szállt. A francia postások sztrájkja. Az elégedetlen francia postások sztrájkja ugy látszik, általánossá lesz. I Lyonból tegnap már netn is inditot! tak postavonatot. Az ország többi : városaiból is olyan hirek érkeznek, : hogy a vidéki postások mindenütt hajlandók a párisi postások által megindított forradalmi mozgalomhoz csatlakozni. ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. Az orszápos központi idö;eÍ7Ő á tomás mára enyhébb időt jelez, elvétve csapadékkal. — Thék Endre ünneplése. Impozáns ünnepség keretében adta át vasárnap délelőtt Orosháza község a díszpolgári oklevelet nagy fiának, Thék Endrének. Kilenc órától kezdve a különböző testületek küldöttségei tisztelegtek nála. Az ünnepélyes képviselőtestületi közgyűlés 10 órakor vette kezdetét. Horváth József községi biró megnyitván a közgyölóst, küldöttség ment Thék Endréért, akit megjelenésekor viharos tapssal és éljenzéssel fogadott a nagy számban megjelent közönség. Torkos Kálmán főjegyző szép beszéd kíséretében nyújtotta át az ünnepeltnek a díszpolgári oklevelet. Thék Endre könyekig meghatva vette azt át. Meleg szavakkal köszönte meg a ritka kitüntetést, melyben Orosháza polgársága részesítette, ígéretet tett, hogy mint eddig, ezután is megtesz mindan tőle telhetőt, hogy szülővárosa érdekeit előbbre vigye ós fejlődés utján elősagitse. — Délután 1 órakor 200 terítékű bankett volt az „Alföld"-szálló nagytermében, mely lelkes hangulatban egészen a késő délutáni órákig elhúzódott. Az esti vonat| tal Thék Endre visszautazott Buda| pestre. — A Nőegylet felolvasó délutánja. A csabai Nőegylet harmadik felolvasój délutánja, más egyesületre és társadalmi ; mozgalomra való figyelemből, kissé ké: sőbbre eltolódott, ugy hogy most vasárnap délután tartatik meg. A fáradhatatlan rendezőségnek e harmadik délutánra sikerült kiválóan jeles közreműködőket, megnyeriii. Igy Koppányi Gyula ref. lelkész felolvas, Zsilinszky Margit . szaval, K o 1 p a s z k .y Etel ós S z a 1 a y Emi monológot mond, mig dr. Horváth Dezső kir. s.-tanfelügyelő, zeneszerző zongorán játszik.