Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-04-04 / 27. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1900 április 4. Az ipartestület Kérőből Elöljárósági ülés. A békéscsabai ipartestület újonnan választott elöljárósága pénteken délután ülést tartott, melyen a vezetőség az év első negyedévi működéséről igen terjedelmesen számolt be. Nagy munkát ád a testület ügykezelésének a hátrálékos nagy összegű tagdijaknak behajtása. Most is 41 tag után 674 kor. hátraléknak per utján való behajtását határozta'el az elöljáróság, mert a közigazgatásilag szorgalmazott behajtásra az illető közegek egyszerűen, ugy rémlik csak a látszat kedvéért is, nemleges eredményről tettek jelentést, mig az elöljáróság tagjai a behajthatlan hátrálékosok között egyegy háziurat is ismernek. A gyulai munkásbiztositási pénztár túlhajtott szükkeblüsége, mindazzal, mi nem székhelyi, szintén foglalkoztatta az elöljáróságot. Az ülésről tudósításunk a következő: Az újonnan megválasztott előljárósági tagokat Wagner József elnök szívélyesen üdvözölve, felkérte őket, hogy az ipart érdeklő ügyek tárgyalásánál csak a közérdeket tartsák szem előtt, mert csak ugy lehet célirányosat alkotni. Mindenki leplezetlenül mondja el érveit, nézeteit, a nehéz teendők ellátásában pedig legyenek segítségére a vezetőségnek. A legutóbbi közgyűlés napirendjének megállapításánál kifelejtették az ügyésznek újra választását. Az elöljáróság felkéri dr. P á n d" y Istvánt, hogy vállalja el továbbra is az ügyészi állást. U h r i n András pénztáros a három havi pénztári forgalomról terjesztette elő kimutatását. A bevétel 1430 korona, a kiadás 987 korona volt, igy a pénztári maradvány 343 korona. H o r v á t h Mihály jegyző a/, iroda működéséről jelentett. Az óv elején 723 tag volt; uj felvétetett 21, iparát törölte 9, igy most 735 tagja van a testületnek. Tanonc volt 396, szerződtetett 65, felszabadult 31, felbontatott 13 tanonc-szerződés. (Itt megjegyezzük, hogy a nagy lélekszámú Csabán az iparosok, hogy tanoncokhoz jussanak, az orsz. munkásközvetitő-hivatalhoz kénytelenek fordulni s ez három izben közvetített is.) Kimondotta az elöljáróság, hogy iparigazolvány újra váltásakor is az iparos ipartestületi beiratási dijat fizetni tartozik, még pedig tiz nap alatt, mert ellenesetben per utján ,lesz az behajtva. Az Alsófehérkörös Armentesitő-Társulat eltiltotta a szücsmestereket attól, hogy az Élőviz-ctatornában nyers bőröket ezután áztathassanak. Az elnökség ez ellen felebbezóssel ólt az Armentesitő-Társulathoz. Négy elaggott iparosnak továbbra is utalványozta az elöljáróság a havi 14 korona segélyt. Egyik legutóbbi üléséből az elöljáróság értesítette a gyulai kerületi munkásbiztositó-pénztárt, hogy a testület tisztviselői a pénztár 800 iparostag utáni ügykezelést az eddig fizetett évi 500 koronáért nem képes ellátni, hanem csak 1000 koronáért, mert irodai segítséget kell alkalmaznia. A pénztár igazgatósága ez átiratra felelt s teljesithetetlennek véli az Ipartestület kérelmét, mert ugyancsak a kereskedő- és gyáriipari munkástagok kezeléséért szintén 500 koronát fizet. Ha az Ipartestület a kezelést az eddigi összegért nem hajlandó ellátni, akkor április 15 tői kezdve más megoldást keres a pénztár. Az elnök, Márton József, Dorn József felszólalásaikban reámutatnak, hogy a pénztár iparostagjainak ügykezelése kétszer oly nagy dolgot ad, mint a gyáripar tagjai, mert ott a teleptulajdonosok egyszerre 100—300 tag után fizetik a járulékot, mig a kisiparnál egyes esetekben. Az ülés megbízta Wagner József elnököt és a jegyzőt, hogy ez ügyben az igazgatósággal személyesen tárgyaljanak. A budapesti technológiai iparmuzeumban rendezett kisipari gépkiállítás még e hó 18-ig megtekinthető. Kedvezményes vasúti jegyekről az Ipartestület gondoskodik. Több átirat tudomásul vétele után az ülés befejezést nyert. Tanácsülés Csabán. — A Csaba—kétegyházai ut költségei — A Debrecen—csabai vasút. — Kitiltás a szegényházból. — Petőfi arcképe. — Békéscsaba pénteki tanácsülése nagyon rövid lefolyású volt. Érdekesebb ügyek nem igen szerepeltek rajta. Megemlítésre méltó csak a tanácsnak az a határozata volt, hogy a Petőfi-társaság által sokszorosított Benczúr Gyula-féle Petőfi-arcképet nem tartotta megvásárlásra érdemesnek. Csodálkozunk a tanács e határozatán. Petőfit nem kell külön dicsérnünk és az ő halhatatlan érdemeit méltatnunk. Csak azt jegyezzük meg, hogy az ő arcképe minden közgyűlési teremnek méltó disze lehet az államférfiak arcképei mellett. Éppen ezért hibáztatjuk Csaba elöljáróságának azt az elhatározását, hogy Petőfinek egyik legnagyobb művészünk által festett arcképe fölött napirendre tért azzal a kurta indokolással, hogy ilyesmire nincsen fedezet. Az egész ügy 20—30 koronába kerül ós Csabának bizonyosan nem okozott volna pótadóemelkedést. A tanácsülés tárgyai egyébként a következők voltak: A közigazgatási biróság most döntött a Csaba—kétegyházai községi közút költségeinek fedezése ügyében. Csaba tudniillik felterjesztéssel élt a miniszterhez az iránt, hogy mivel az az ut a Wenckheim-fóle uradalmat is közelről érdekli, költségeinek fedezésére az uradalom is köteleztessék, A közigazgatási biróság Csabának ezt a kérelmét nem találta teljesíthetőnek és elutasította. Dr. C s á n k i Dezső szeghalmi ügyvédnek Szeghalom képviselőtestülete által egyhangúlag elfogadott az az indítványa, hogy Püspökladány és Csaba fővasuti vonallal köttessék össze, ami a Sárrét kulturális ós gazdasági emelkedését nagyon előmozdítaná: rokonszenves fogadtatásra talált a tanács részéről. Áchim Gusztáv főmérnök indítványára ugyanis elhatározta a tanács, hogy az akciót minden tőle telhető eszközzel támogatni fogja és a közgyűlésnek is ilyen értelemben tesz előterjesztést. Kvasz János ismételten folyamodott a városi szegényházba való felvételéért. A tanács azonban, tekintettel arra, hogy Kvasz Jánost összeférhetetlen és izgága természete miatt a szegényházból már két izben kellett eltávolítani, a kórelmet ez alkalommal nem találta teljesíthetőnek. A Petőfi-Társaság azzal a kérelemmel fordult Csaba elöljáróságához, hogy Petőfinek Benczúr Gyula által festett és rézkarccal sokszorosított arcképét vásárolja meg a Petőfi-ház javára. A tanács a kérelmet fedezethiány cimón szintén elutasította. Az alsóvégi tehénlegelő - társulat régóta használ már egy, a község tulajdonát képező bika-akolt. A tanács most a társulatot 20 korona évi bér megfizetésére kötelezte. Tekintettel a tavasz beálltára, amikor a munkaalkalmak is szaporodnak, a tanács S i p o s Györgynek és nyolc társának kenyérsegélyót törölte. A n t o v s z k i Mária és Zsíros Juliánná elhagyottá nyilvánított gyermekek tartási költségeit kiutalni rendelte a tanács. Az Országos Központi Hitelszövetkezet évi jelentése tudomásul szolgált. Villamos áram ipari célokra. A kisipar és a kormány. A kisiparnak nehéz helyzetén, melyet ugy az anyagdrágulás, mint a munkásviszonyok okoznak, némileg ugy lehet segíteni, ha oly ipari munkagépeket vesznek használatba, mely az előállítást nemcsak gyorsabbá, könnyebbé, de egyúttal tömegesebbé teszi. A munkaidőnek reális kihasználását csak az ipari gépek teszik lehetővé és pedig csak motórikus erővel. Az orosházai iparosok e tekintetben nagyon előre vannak részben az állam, és ebben Thék Endre hathatós támogatása által, mert az ő jótállása mellett engedélyezett a kormány kisipari gépek , beszerzésére tekintélyes összeget. Most a csabai villamos mü nappali áram szolj gáltatása által ily gépek használata Csaj bán is lehetségessé válik. E tekintetben a Csabai Ipartestület is megindította a mozgalmat s a következő felhívást bocsájtotta ki: Felkéretnek mindazon csabai iparos és kereskedő urak, akik a villamos áramot ipari célra használni akarják, hogy a villamos áramnak ipari célokra való nappali szolgáltatása ügyében teendő lépések megbeszélése végett április hó 5-én {hétfőn) délután 5 órakor az Ipartestület helyiségében megjelenni szíveskedjenek.' Wagner József, ipartestületi elnök. A kereskedelmi kormány ujabb csapással szándékozik a kisipart sújtani. Eddig ugyanis az ország kisiparosai — indokolt kórelem kapcsán, melyet a Kereskedelmi- és Iparkamarának is kellett támogatni — ingyen részesültek gépekbeni támogatásban. Ezután ez meg fog szűnni ós a megye iparosai helyesen cselekednének, ha e tekintetbeni kérelmükkel mielőbb fordulnának a kereskedelmi miniszterhez, mert nemsokára Országos Gépbeszerző Szövetkezetet akár létesíteni a kereskedelmi miniszter az Országos Központi Hitelszövetkezet keretében, melynek célja az lenne, hogy a kereskedelemügyi miniszter nyakáról levegye azt a nagy gondot, amelyet a kisiparosok részéről kérelmezett gépadományozások iránt mind tömegesebben beérkező kérvények okoznak. A minisztériumban ugyanis már régóta sanda szemmel nézik a kisiparosok gépadományozás iránti mozgolódását, de tenni mitsem tehetnek a dolog ellen, mivel a kisiparosok támogatása sürü ígéret tárgya volt. Az Országos Gépbeszerző Szövetkezet lenne tehát az a levezető csatorna, amelyen a miniszterhez intézett gépadományozási kérvényeket lecsúsztatnák a Gépbeszerző Szövetkezethez, amely azután megkönnyítené a kisiparosok szükségelte gépek beszerzését az által, hogy részletfizetésre adná azt, amit eddig az állam ingyen adott. Nem a minisztériumnak okoz a kisipar gondot, hazem a Központi Hitelszövetkezet törekszik arra, hogy állami támogatással jó gópüzlethez jusson s egyszerre az államot ós az iparosságot is fejhesse. A csabai kórház 1910. évi költségvetése. Ujabb tételek. Békéscsaba község közkórházi albizottsága szombaton délután ülést tartott, melynek legfontosabb tárgya' a kórház 1910. évi költségvetésének megállapítása volt. A költségvetés főösszegei az 1909. évekhez képest lényegesebb emelkedést nem mutatnak. A kiadások tételében ami emelkedés mutatkozik, azt az a körülmény okozza, hogy az igazgató-főorvosnak és az osztály-orvosnak lakbért helyez kilátásba a költségvetés. E két ujabb tétel beállítását már a méltányosság szempontja is követeli. Hiszen alig van az országban akár állami, akár törvényhatósági, akár községi hasonló közegészségügyi intézmény, amelynek vezető orvosai vagy természetbeni lakást, vagy ezeknek ellenértékeképen megfelelő lakbért ne kapnának. Ezt mindenütt annyira természetesnek találják, hogy vita tárgyát sehol és sohasem képezheti. Szinte csodálkoznunk kell, hogy Csaba kórházi albizottsága csak most jött rá erre a gondolatra, mikor a segédorvos és a gondnok már eleitől fogva élvezi a természetbeni lakást, az ellenőr pedig 400 korona lakáspénzt kap. Hisszük is, hogy e két úgyszólván nem is jelentékeny tétel ellen nem lesz kifogása a képviselőtestület egy tagjának sem. Az 1910. évi költségvetés főbb tételei egyébként a következők: A kiadások 65.509 koronát tüntetnek fel, az 1909. évi 64.297 koronával szemben. A kiadások emelkedését főképen az igazgató-főorvosnak kilátásba helyezett 700 korona és az osztály-orvosnak kilátásba helyezett 500 korona lakáspénz, összesen tehát 1200 korona okozza. A bevétel 4450 koronára van tervezve az 1909. évi 4680 koronával szemben. A fedezetlen hiány tehát 61.059 korona, mig 1909-ben 59 617 koronára volt előirányozva. Ez összeg a napi ápolási dijakból nyer fedezetet. A napi ápolási díj a jövő évre 188 koronában van megállapítva, tehát a fedezetlen hiány behozatalára 32.485 betegnap szükséges, ami, tekintettel a kórház \ egyre emelkedő forgalmára, nagyon könnyen elérhető. Az 1909 óv 59.617 j koronányi fedezetlen hiányának elő; teremtésére 1-76 korona napi ápolási í díjjal 33.945 betegnap szükséges. Ujabb tételekként a költségvetésf ben, mint már jeleztük, az igazgatófőorvos 700 és az osztályorvos 500 koronányi lakbére szerepelnek. Ezenkívül emelkedést csupán a kórházi épületek fentartási költsége mutat, mely az 1909 évi 1500 korona helyett 2000 koronában van előirányozva. A többi főtételek vagy estek néhány száz koronával, vagy változatlanul maradtak. Esett például az élelmezési cikkek előirányzott összege, mely az 1909. évi 20.452 koronával szemben 20.300 koronában van megállapítva. A többi főtételek változatlanul maradtak. A tiszti fizetések tehát 7600 koronát, a cselédbérek 4504, a műszerek 6600, a felszerelési cikkek 3000 koronát vesznek igénybe. A kisebb tételek is nagyrészt változatlanul maradtak, vagy csak néhány koronányi eltérés mutatkozik az ideiek és a jövő éviek között. Úgyszólván semmi akadálya sincs tehát az 1910. évi költségvetés jóváhagyásának. A néhány száz korona emelkedést a kórház fejlődése kivánja. Békéscsaba közgyűlése. A gyámügyi esküdti állás. Békéscsaba községe e hó 8-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgysorozatában egypár érdekes ügy szerepel. Első helyen emiitjük meg a Darabos János lemondása folytán megürült gyámügyi esküdti állás betöltését, amelyre vonatkozólag a jelölő gyűlés április hó 1-én volt megtartva. Mint értesülünk' a parasztpárt ismét nagy apparátussal szándékozik felvonulni, hogy L e s z k ó Jánost, a mostani gyámügyi esküdtet kibuktassa. Érthetetlen a parasztpártnak ez az állásfoglalása. Leszkó már 18 óv óta tölti be mindenki megelégedésére a gyámügyi esküdti állást. Birtokában van mindazon ismereteknek, amelyek ehhez az álláshoz szükségesek. Egy ilyképen igazán értókés embert, aki amellett még szegény ember is: régi állásából kibuktatni akarni és úgyszólván kenyerétől megfosztani, határozottan feketelelküsógre vall a parasztpártnál. Másik érdekes tárgya lesz a közgyűlésnek Békési Mátyás és 1200 társa kórelme munkáslakások építése érdekében. Csaba mostani vezetősége ezen a téren is nagyon szépen teljesítette már kötelességót. Néhány óv alatt több, mint 700 telket tett szabaddá és ajánlott fel kedvező feltételek mellett olyan embereknek, akiknél meg volt a garancia arra nézve, hogy a csekély törlesztési összeget meg tudják fizetni. A közgyűlés erre való tekintettel fogja valószínűleg meghozni határozatát Békési Mátyás és társai kérvényére. A református egyház templomtelket kérő folyamodványa is kedvező elintézést fog remélhetőleg nyerni. A rendkívüli közgyűlés tárgyai egyébként a következők : A gyámügyi esküdti állásnak választás utján való betöltése. A kereskedelmi miniszter rendelete a vasúti állomás előtti kert ügyében. Belügyminiszteri rendelet a villamos mű szabályrendeletének módosítása tárgyában. Alispáni rendelet Zebegyi Katalin, Szikora Zsófia, Láng György és Vilmos, továbbá Kovács Mátyás és családja illetősége ügyében. Békési Mátyás ós társai kérelme munkáslakásoké'rt. A közkórház 1910. évi költségvetése. Az orvosi állásokra vonatkozó belügyminiszteri rendelet. Alispáni rendelet az elhagyott gyermekek segélyalapja ügyében.' Két bizottsági tag kiküldése a lóosztályozó bizottságba. A református egyház kérelme templomtelekért. Az első gyermeknap Csabán. Jelenetek a gyűjtésről. Megélénkültek csütörtökön Csaba utcái. Tarka csoportok hullámzottak a főbb utvonalakon és érdeklődéssel szemlélték, hogy az urnák körül helyet foglaló szép asszonyok és lányok egy-egy mosolylyal, egypár szép szóval milyen ügyesen fogják el és adóztatják meg a járókelőket. A négy helyen felállított urnákba elég tekintélyes összeg gyűlt egybe. Az eredményt azonban a mai gyermeknapra való tekintettel csak legközelebbi számunkban közöljük. Derűs epizódokban sem szűkölködött ez a mozgalmas nap. Néhányat ez epizódok közül sikerült feljegyeznünk s ezek a következők: A felsült fösvény. Annyi bájos rikkancsot ritkán lehetett látni egy csomóban, mint csütörtökön Csabán. Amerre mentünk, mindenütt utunkat állotta egy-egy szőke vagy barna menyecske, egy-egy szőke vagy barna kisleány. Ránk néztek, aztán a legbájosabb mosolyuk kíséretében szemünk elé tartot« tak egy kis újságot, melynek homlokán