Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-03-28 / 25. szám

Békéscsaba, 1909. XXXVI-ik évfolyam. 25-ik szám. Vasárnap, március 28. KOZLONT POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető Közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön EliOFIZBTÉSI DH : Egész évre 12 kor. Félévre ö kor. Negyedévre 3 kor. ElSflzetnl bármikor lehet éonegyedenbelül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő: Dr. LÁNG FRIGYES. Felelős szerkesztő: GULYÁS JÓZSEF. Laptulajdonos; SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel jhelyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér Békés kilátások Békéscsaba, március 27, Hónapokon keresztül Damokles fenyegető kardjaként lebegett fejünk fölött a háború réme, melyet örökösen fészkelődő szomszédunk, a kis Szerbia őrjöngése idézett fel. Láttuk a magyar katonák vonulását Bosznia felé, hallottuk a kétségbeesett anyák és fiatal feleségek jajgatását, mikor szeretteiket könyörtelenül ragadta tova, messze délre, talán a halálba, a prüszkölő gőzparipa. Hihetetlen zavar és rémület uralkodott a monarchia politikai, gazdasági és társadalmi életében. A belső politika iránt megszűnt minden érdeklődés. A nemzet jövőjére nagy kihatással biró törvényjavaslatok is alig vonzottak néhány képviselőt a törvényhozás termébe. Mindenki a külpolitikai eseményeket figyelte lázas érdeklődéssel. A közgazdaság terén kétségbeejtő pangás mutatkozott. Gazdasági életünk hü tükre, a börze, fejevesztetten kóválygott erre-arra. Hol rohamosan estek az árak, hol rohamosan emelkedtek. A nagy társadalom nem foglalkozott mással, mint a háború eshetőségeivel, Mulatságokon, összejöveteleken nem volt az a fesztelen kedv, mint máskor, mert a dévaj éneket mindenkinek a torkára forrasztotta az a gondolat, hogy talán már holnap eldördülnek az első ágyúk és magyar testvéreink vére fogja pirosra festeni Szerbia százszor megátkozott rögét. Egyszóval: dőzsölhettek bátran a háború viharmadarai, sikerült nekik általános rémületet előidézni. És ime váratlanul, úgyszólván a tizenkettedik órában, megjelent a béke szelíd fehér galambja. Küzdelembe bocsátkozott a háború vészmadaraival. A küzdelem még mindig folyik, de előreláthatólag a béke madarának javára fog eldőlni, általános megnyugvást és örömet gerjesztve mindenfelé. A békés kilátásokat két nagyfontosságú eseméuy idézte elő. Egyik Szerbia féleszű trónörökösének, György helrcegnek lemondása, másik pedig az, hogy külügyminisztériumunkhoz megérkezett Oroszország jegyzéke, melylyel Bosznia és Hercegovina annektálását elismeri. Mindkét esemény döntő fontossággal bir a háború ügyére. Tudvalevő ugyanis, hogy a szerb háborus-párt feje György trónörökös volt. Úgyszólván az egész kavarodást ő idézte elő. Az annekxió megtörténte óta fáradhatatlanul izgatott, dolgozott, utazgatott a háború érdekében. Atyja, Péter, a báb-király hiába igyekezett békés szándékaival ellensúlyozni romboló törekvéseit : nem sikerült neki semmiképen. A fiatalság és a köznép rajongó szeretettel vette körül a hencegő fiatal suhancot, sőt még az államférfiak között is akadtak olyanok, akik félretéve minden józan meggondolást és belátást, rendithetetlen hiveivé szegődtek a trónörökösnek. Lemondásával természetszerűleg megerősödtek a béke sáncai. A világtörténelem nagy változásait igen gyakran jelentéktelennek látszó kis dolgok idézik elő. Ez a tétel most is beigazolódott. A trónörökös lemondását és ezáltal egy esetleges világháború elhárítását egy szolga halála okozta. Az őrjöngő György halálba rugdosta privatdinerét. A törvény előtti egyenlőség elvénél fogva a trónörökös urat, mint közönséges gyilkost a törvényszék elé kellett volna állítani. Azt pedig még a kulturátlan Szerbia sem viselheti el, hogy trónjára egy közönséges gyilkos kerüljön. Ezért kellett távoznia Györgynek. Hivei lehet, sőt talán bizonyosra is vehető, hogy forradalmat csinálnak, de az már sokkal kevésbbé alterálja az európai közvéleményt, mint a kilátásba helyezett és fenyegetőleg bontakozó világháború. A béke másik biztositéka Oroszország beleegyezése az annexióba. Az egész világ tudta, hogy Szerbia azért hepciáskodott főképen, mert bizott fajrokona, a hatalmas és erős orosz nemzet támogatásában. És ha Oroszország kiheverte volna már a japán háború alatt kapott súlyos sebeket: talán nem is vonta volna meg támogatását kisded öcscsétől, Szerbiától, Beláthatatlan következményekkel járt volna ez a segedelem. Egy csapásra megváltoztatta volna Európa térképét. Szerencsére Oroszország még mindig beteg. Súlyos beteg. Talán az is lesz még egy évtizedig. Ilyen állapotban őrültség lett volna tőle felidézni, elősegíteni a háborút, mikor tudja, hogy a leghatalmasabb és legmodernebbül felszerelt hadsereg birtokosa, Németország hűséges szövetségesünk. Nem tehetett volna tehát okosabbat annál, hogy belenyugodott a Bosznia-Hercegovina annexiójába. A háború viharmadarai ugyan még nem ültek el, de már erősen szenvednek a béke galambjának szárnycsapásától. Teljesen bizonyosra azért nem lehet venni a békét, mert Szerbiában még mindig zavaros a helyzet. Mig Belgrádban a helyzet nem tisztázódik teljesen és a nagyhatalmak eljárása nem hozza meg a kellő sikert: nem lehet egészen biztosra venni, hogy a háború ki van zárva. Mindenesetre azonban a béke kilátásai nagyon megerősödtek a két nagyfontosságú esemény kapcsán. Gyula szervezési szabályrendelete. Egyszerűsíti a közigazgatást. Megemlékeztünk már régen Gyula város rendkívüli közgyűléséről, hol nagyon viharos jelenetek folytak le a szabályrendelet módosítása miatt. A maradiak, akikben egyébként Gyula állandóan bővelkedik, azt követelték, hogy a szabályrendeletet ne módosítsa a közgyűlés, maradjon minden a régiben. Ezzel szemben a reformpárt, mely a haladás jelszavát irta lobogójára, határozottan követelte, hogy a szabályrendeletet a modern kor követelményeihez kell alkalmazni és ebből a szempontból a módosításra feltétlenül szükség van. A viharos lefolyású közgyűlés annak idején ebben az irányban is döntött. Elhatározta nevezetesen, hogy az uj szabályrendeletet bizottságnak adja ki, hogy foglalkozzék a tervbe vett módosításokkal ós azok értelmében terjeszszen elő igenleges, vagy nemleges javaslatot. A bizottság munkájával már elkészült és Gyula város képviselő testülete jövő heti közgyűlésén fog dönteni fölötte. Remélhetőleg a közgyűlés hozzá is fog járulni a bizottság javaslatához, mely Gyula város érdekében készült ós a város jövendő fejlődésének alapját rakja le. Ez alkalommal szükségesnek látjuk, hogy olvasó közönségünket az uj szabályrendelet irányelveiről némiképpen tájékoztassuk. A szabályrendelet mindenekelőtt meg akarja szüntetni az úgynevezett sza kosztályokat. Gyula város különböző ügyeit ugyanis szakosztályok Békésmegyei Közlöny tárcája. én tavaszom. Ha lesz tavasz még a szivembe'' S virág fakad sok szép hanton, Szerelmes nap tüzén kiszáradt Rózsafából lesz majd a lantom . . . Kesergő leánysziv lesz a húrja, Ki soh'se tud szeretni újra, Hol egy parányi rezzenésbe, Egész világ keserve fér be. Ha megszólal, szerelmet esdve, Szava imádság, édes átok . .. Buja szinek ölelkezése, Alkonyi piros borulások . . . Mélyén sziklák rengetegének, Fölérez a megfagyott lélek, Múltba veszett nagy idők óta, Sohase szólt ugy még a nóta • . . De ha nem lesz tavaszom soha? A vágyba lassan majd elégek .. . Lehervad majd a nótafáról Az a tüzes, szerelmes ének . . . A szivembe, összekuszálva, Ott lesz a vágy sok arany szála, Ott lesznek az el nem sírt dalok, Ha meghalok. . . Kató József. \ Asszony-főispán. - A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. — Irta: Palatínus József. Egy-egy unalmasabb megyegyülés igen kedvező alkalmat nyújt arra, hogy a kíváncsi emberfia megbámulja Békésvármegye egykor való móltsás főispánjainak arcképeit, amelyek példás rendben sorakoznak a falon, büszke fölénynyel mosolyogván le minden időkben az utódokra, akik bizony sokat változtak az elődöktől. Hja, az idők változnak és az idővel az emberek is! Mig az ősök arcképei felsorakoztak mai helyükre, azalatt sok viz lefolyt Tiszán, Dunán, de még a Körösön is. És sok szó a tekintetes vármegyének gyüléstermében. A lefolyt vizeket elnyelte a tenger, a beszédeket meg elvitte a szellő. Egyiket másikat esetleg őrzi egy megfakult protokollum a levéltárban. De maradjunk csak az ősök arcképénél. Tallián, Reisig, Beliczey, Tomcsányi, báró Wenckheim, gróf Károlyi, Aczél, Lánczy, báró Bedekovits, Szentgyörgyi-Horváth stb. visszafelé az elmúlt időkben. A régibbek rizsporos hajú, csipkés-galléros, copfos urak, rococostitü szekeken, vagy keretben. Szinte mosolyganak olykor, hogy: ni-ni, a törpe epigonok kigúnyolják az ősök copfját ós ők, a gúnyolódók, bár nem viselik a tarkójukon, mégis behódolnak a copfnak. És még sok egyéb furcsaságon mosolyoghatnak, amik megesnek olykor-olykor a megyei parlamentben. Rájuk azonban kise gondol. Letűntek, elmultak, nincs szavuk ... ügy hamarosan nem is jut eszembe, hánynak az egykori főispánok és helytartók közül van megörökítve olajba a képmása. Mindenesetre szép számmal vannak. Azonban hiányosak. Hogy a régebbi főispánok közül egy seregnek nincs meg az arcképe, vagy elkallódott a török vagy egyéb háborúságok alatt, még érthető ós menthető. Nem menthető udvariatlanság azonban az, hogy nincs ott az arcképek sorában Békésvármegye egyetlen asszony-főispánjának a képmása. Hogy kit, vagy kiket illet ez az udvariatlanság, nem kutatom. — Asszony-főispán? kérdezheti az olvasó. — Hát ilyen csoda is teremhetett valaha ? És éppen a régmúlt időkben, amikor még a száz-szemü jövőbe látók sem álmodtak feminizmusról. Furcsa. Pedig bármily szokatlanul hangoz, zék is, tény ós való, hogy volt idő, I amikor a főispáni teendőket asszonyi I kéz látta el Békésvármegyében. Emlékezzünk csak meg erről a j nevezetes asszonyságról, aki egykoron í főispáni jogokat gyakorolt őseinken. | Legelőször is ott kell felütni a históriát, j ahol a krónikások Mátyás királynak, . a

z igazságosnak uralkodását írták." Mint ; tudjuk, volt Mátyásnak egy törvényteSirolin emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a —— köhögést, váladékot, éjjeli izadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár 6s orvos Utal naponta ajánlva. JJ Minthogy ériéktelen utánzatokat is kínálnak, leérjen mindenkor „Boohe* eredeti csomagolást. F. Hoffmann La Roche & Cie. Basel (Svájc.) 99 len fia, ki is neveztetók Corvin Jánosnak. Ezen Corvin János királyi atyjától adományként kapta a gyulai várat (melynek csak romjai terpeszkednek ma gróf Almássy Dénes kastélyának parkjában) s a gyulai várra ráadásul 1482-ben a békésmegyei főispánságot. Corvin János elhalálozv'án, a gyulai várral együtt a főispánság nejére, Erangepán Beatrix asszonyra szállott, amiről hiteles dokumentumot is őriz a história. A főispáni kinevezési dekrétumnak, — amelyet II. Ulászló király intézett Bókésmegye nemeseihez, — a legérdekesebb paszszusa ekként hangzik: „Tudjátok, hogy Békésmegye főispáni tiszte eddig Gyula várához tartozott. Mivel pedig mi azt a várat Corvin János özvegyének, méltóságos Beatrix úrnőnek és "leányának, Erzsébetnek adtuk, Békésmegye tisztségét is, minden joghatóságával és jövedelmével együtt, jelen soraink erejénél fogva, bizonyos, tetszésünk szerint való ideig, nékik adjuk. Ennélfogva erősen megparancsoljuk hűségteknek, hogy ettől kezdve az emiitett özvegynek és leányának, Erzsébetnek közibetek küldendő és helyezendő embereit és tisztviselőit ő helyettük főispánul fogadjátok és tartsátok, az ő törvényszékük ós bíráskodásuk előtt megjelenjetek és nékik minden megengedett és szokott dologban engedelmeskedjetek." Szóval, II. Ulászló király nevezett Roche" Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. Ára üvegenként 4 — korona, i 1 1