Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-01-14 / 4. szám

öeKéscsaba, 1909. XXXVÍ 4-ik szám. Csütörtök, január 14. POLITIKAI LAP jn-szám:7. Szerkesztőség : Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap ós csütörtökön 'átér, 876. számú ház, hova a lap szellemi EliOFIZBTÉSI DI.1 : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre a kor. részét illető Közlemények küldendők. EISfiieini bármikor lehet évneavedenbelül is. Egyes szám ára 12 fillér. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az eljfizetési pénzek küldendő*. A hirdetési dij készpénzzel 'helyben fizet -\ö. \YILT1 ÉR-ben egy sor közlési dij 50 f V v & í Főszerkesztő: .sí' Kí"/iratok nem adatnak olw.a. Dr LÁN

G FRIGYES Felelős szerkesztő : GULYÁS JÓZSEF Laptulajdonos: 9ZIHELS7KY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az eljfizetési pénzek küldendő*. A hirdetési dij készpénzzel 'helyben fizet -\ö. \YILT1 ÉR-ben egy sor közlési dij 50 f V c a gazdasági függetlenségért. Békéscsaba, január 1?. bankkérdés nálunk, magyarokjnos, első sorban politikai kércsak másodsorban gazdasági j Egészséges állapot az volna, jforditva volna, de nincs ugy. olitikai kérdést, bármely oldal„zemléljük, a bankkérdésben egyetlen helyes álláspont a 48-as párté. Nemzeti önállóságunk egyik legfontosabb hiztositéka a nemzeti bank. Mint politikai kérdés elsőrendű .ontosságu és az egyetlen olyan kérdés, melynek eldöntése tisztán a magyar nemzeten és a magyar törvényázáson fordul meg. Ebbe beleszólhat trón és az osztrák kormány, de tör.'nyes uton megakadályozni leállítását íem képes senki. A legnagyobb és végzetes politikai 'ba lenne a bankszabadalom meg".szabbitása ma. Ki biznék e vilái- egy nemzet függetlenségi törekiében és ennek őszinteségében, mikor a nemzet maga ehhez való jogát önként feladja ? Ki biznék gazdasági erőnkben és érettségünkben, ha nem mérnők megragadni azt a hatalmas fegyvert, mely előttünk fekszik, melylyel gazdasági függetlenségünket kivivhatjuk ? Gazdaságilag véve a dolgot, a kérdés szintén nem áll másként. A Vár a bankemberek nyilatko-''' > sége gazdaságilí"" i helyzetet. ho

c

o~ ^i, - ^en ki- | 0^etesnek nem ,oz.imistább szakvüenekünk gazdasági önállóságunk . életkérdés. Nálunk ma az általános elszegényedés terjedése oly rohamos, ! hogy ki tudja, nem lesz-e tiz év múlva | egyszerűen lehetetlen még az önállóságra való törekvés is ? Egy oly országban, mely pár év alatt 50 százalékkal emelte föl saját háztartásának terhét, mert ezer millióról ezerötszáz millióra emelte kiadásait és ezzel a közterheket; egy olyan országban, hol a munkás színe-java kivándorol, hol a birtok húsz év alatt gazdát cserél; egy országban, ahol az ipar gyermekkorát éli, ahol nem a tőke j szaporodik, hanem az adósság: re- j mélhetjük-e ott, hogy a sorvasztó tényezők folytonos fokozódása mellett tiz év alatt több erőhöz jutunk? Hiszen addig is évenkint másfélezer millióval adózunk az államnak, de ez jórészt itthon marad és majdnem annyival adózunk Ausztriának, mely összeg idegenbe megy. Küszöbön áll a létszámemelés közös hadseregünknél. Most már joggal kérdezhetjük: ki fogja megszavazni lelkiismerettel a 22000 ujonctöbbletet és az ezzel járó olvasatiari milliókat akkor, mikor közterheinket fokozni, gazdasági erőink rohamos fejlesztése nélkül nem lehet? Előbb gazdasági erőinket kell emelni, vagy magyarán szólva, gazdagodásunk tényezőit kell megszerezni és csak azután lehet az adósróf tovább szorítására gondolni. Feltétlenül elsőrangú érdek pénzügyeinket saját kezeinkbe venni, mert ellenkező esetben odajutunk, mint az a gazda, ki eladósodván, a saját pénz- ; ügyeinek rendezését bankra bízza, j hogy gyorsabban elmerüljön. Határozni kell tehát a bank kér- j désében és pedig oly időben, mikor , a határozat következtében megnyi- j tandó nemzeti bank előkészítéséhez még elég idő lesz. Határozni kell legkésőbb a folyó év első két hónapjában. Kihúzni a dolgot, egyértelmű volna a parlamenti élet megbénításával. Gerendás Gsorvásé lesz! Igy döntött a közigazgatási bizottság. Békésvármegye közigazgatási bizottsága nagy érdeklődés mellett tartott hétf i ülésén nagyfontosságú és Csabára jelentékenyen kiható határozatot hozott. Tiz szavazattal hét ellen ugyanis kimondotta, hogy Csorvás községnek az Apponyi Gerendás puszta hozzácsatolására vonatkozó kérelme egészen jogos és a hozzácsatolásnak ténnyé kell válnia. Az ülésen különösen e kérdés tárgyalása alkalmával a hagyományos Csabaellenes hangulat uralkodott. Különösen a gyulai és békési bizottsági tagok beszédén és érvelésén látszott meg ez. Nem értjük ezeket az urakat. Mint békésmegyei polgároknak örülniök kellene, hogy van egy községe a megyének, mely minden állami támogatás és protekció nélkül valóságos amerikai gyorsasággal fejlődik és máris vezetője Békésmegye gazdasági életének. Az ilyen községet nem gyöngíteni, hanem inkább támogatni kell. Ez azonban nem történt meg. Sőt a bizottsági tagok nagy részének felszólalásában nagymérvű rosszakarat volt tapasztalható Csaba iránt, melyet pedig igazán nem érdemel meg. A Csabaellenes bizottsági tagok főérvelése az volt, hogy Csaba nem hal bele a gerendási puszta elvesztésébé. Hiszen az elkapcsolás csak háromszázalékos pótadó-emelkedést jelent, ami a gazdag Csabának semmi. Hogy ez az érvelés nem állhat meg, azt annak idején volt alkalmunk számadatokkal kimutatni. Az elkapcsolás Csabának súlyosabb megterhelést jelent a három százalékos emelkedésnél. Olyan megterhelést, melyet ez a fejlődésben levő hatalmas község csak nehezen tud elviselni. Azt is mondották az urak, hogy a külön közigazgatás többe kerül a pótadóemelésnél. Azt is volt már alkalmunk számadatokkal kimutatni, hogy ez az érvelés sem áll meg. A külön közigazgatási szerv létesítése felényibe sem kerül, mint amilyen veszteség az elkapcsolás által éri Csabát. A három szótöbbséggel hozott sérelmes határozat ellen különben Csaba felebbezéssel fog élni a belügyminiszterhez s az fogja kimondani e bonyodalmas ügyben az utolsó szót. És ha az elöljáróság szivén viseli Csapatérdekeit, akkor gondja lesz rá, hog miniszter megsemmisítse a közigaz tási bizottság határozatát, s a gerenc puszta megmaradjon Csaba köteléké; ami különben az ottani lakosság nagyo. részének is kívánsága. A közigatási bizottság ülésén D a i m e 1 Sándor főjegyző adta e

1 ügyet. Részletesen tájékoztatta a t ' ságot Csorvás kérvényéről, az • elutasító határozatáról' és isme csabai elöljáróság memorandum kimutatja, hogy Csorvás nem t nosa a gerendási pusztának, ami főindokként szerepel az elkapcskérvényben. Kimutatja ezenkívül a m morandum, hogy Gerendásnak Csorvá hoz való kapcsolását a közigazgatási ( dek sem kívánja, a lakosság többsé sem akarja, mert ha topográfiailag 1 zelebb is van Gerendás Csorvásh mégis ezer és ezer érdekszál fűzi (' bához. Olyan érdekszálak, amelye Csorvás képtelen lesz pótolni az ^ L .ipcsolás után s igy állandó víszá /kodás és villongás ütné fel miatta kigy^ fejét. Csabának különben nagy gona>j

a Van arra, hogy a gerendásiak kiv£

n

ai

m

aj megfelelő kielégítést nyerjenek, amenynyiben rövid idő alatt külső 'közigazgatási szervet fog ott létesíteni. A 'memorandum érvelési alapján javasolta előadó főjegyző, hogy a közigazgatási bizottság hagyja jóvá az alispá

ni határozatot és Csorvást utasítsa \[ kérelmével. A főjegyző javaslatához először Veres József szólott hozzá. Jí/s^ori és méltányolja Csaba aggodalmát, mewBékésmegyei Közlöny tárcája. így y . . . Most te szenvedsz, téged kínoz meg lelked gyötrő, mardosó lázba' .. . 'e jársz utánam, koldusán, gyáván, Jorig alázva. is bennem kacag gonoszul, léhán Ez a kifosztott, elárult lélek! .. . Lábam a porban izgalom nélkül Tipor el téged. Titszegő csókod mámora, szennye la százszor ért is, nem tapad rajtam ! Hattyufehérnek, kolduskevélynek ~.n megmaradtam . . . Én már röpülök . . . Elhagylak messze . . . Előttem köd van, mögöttem felhő. . . S az én egemre. már uj szerelmek Csillaga nem jő. . . X1L. Az ezred réme. Irta; Szász József. Á „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. — Csikorgó hideg az idő. Fagyos szél száguld végig az utcákon, fel-felkap egy csomó friss havat és sivítva rohan vele ovább. Ember alig jár, még a sarki .ávéházban is kevesen vannak. Odabenn pedig jó meleg idő lehet: nagyon lályosak nagy ablakai. A szélső ablak kerek asztalánál köhadseregbeli kapitány ül. Jól ismerik ..árosban : Komorovcsák Jánosnak - ák. Kemény tekintetű, széles vállú férfi. Nagy, fekete bajuszának egyik ága ég ftlé meredez, a másik a föld felé kivánrozik. Aztn a helyen ül esztendők óta minden lélután. Jaj annak, aki helyét elfoglalja $ különösen jaj a pincérnek, aki elfoglalj. hagyja. Valami tiz esztendő előtt ogy szerencsétlen vászonban utazó üg/nök ült a helyére, a min olyan nagy inlulatba jött a kapitány ur, hogy a vikon.y dongáju legényt irgalmatlanul ki^ditotta a kávéházból, a pincért pedig úihány pofon kíséretében utána küldötte. Se betegség, se vihar nem tudta visszatartani a kávéházból. Megivott rendesen négy üveg sört, elszítt két Virginiát s nagy füstfehőket eregetve, kinézett az utcára. Mit néz, mit vigyáz : jól tudja a garnizon legénysége. Nem k menne arrafelé Dárius minden kincstárt se. Még ha utja arra is vinné. Ink\bb elkerül a hatodik utcába, semhogy as „ezred rémével" találkozzék, Igy nevezték maguk között Komorovcsák kapittnyt, mert nevét rendesen kimondani háioin esztendő alatt se tanulták meg. Miért féltek, miért rettegte* tőle, erről száz meg száz történetet beszUnek. Talán nem is igaz valamennyi. MUden beszédnek azonban az volt a veleje, hogj' Komorovcsák kapitány ganosz lélek, aki üldözi, sanyargatja az embereket. Most negyedik üveg sörét itta már ki, második Virginiáját is majdnem egészen elszítta. Vizsla szemekkel tekintett ki az utcára, de nagy boszuságára egy lelket se látott. Haragjában az időt átkozta s szidta a katonádat, akik még az időtől is megijednek. Éppen fizetni készült, mikor a sarkon egy hórihorgas baka alakja tünt fel. Fejét vállai közé húzta, kezét szellős köpönyege zsebébe mélyesztette. A kapitány rögtön felismerte : — Hisz ez Ollós Géza, a professzor ur, —. dörmögte — Ugyan mit keres ez ilyenkor az utcán ? Ollós Géza végzett tanár volt és önkéntes a Komorovcsák kapitány századánál. Valahonnan az Alföldről került a horvát fővárosba, ahol akkor az ezred feküdt s ahol egy lelket se ismert. A kapitány nem szerette az uri katonát: az önkéntest. Ollós Gézát valósággal gyűlölte. Miért ? Ennek csak ő a megmondhatója. Amint a szeme elé került, ugy pocsékra szidta, hogy sokszor alig ismert magára. Az önkéntes gyanutlanul közeledett az ablak felé. Mikor odaért, ösztönszerűleg betekintett a kávéházba. Egyszerre holt ember lett szegény. Maga előtt látta az ezred rémét, akiről azt beszélték társai, hogy betegen fekszik lakásán. Tovább akart menni, de nem vitte a lába, köszönni akart, de nem mozdult a keze. Ugy állott ott, mintha a földbe verték volna A kapitány ur vérfagyasztó tekintettel méregette végig a hadfit. Borzasztó méreg kavaroghatott benne, mert bajuszának mindakét ága rettenetesen rángatódzott. Intett a megrémült embernek, aki ekkorára magához tért, bement a kávéházba. — Hol csavarog maga, tanár ur ? förmedt rá. — Vagy ha már csavarog, miért ilyen báli cipőkbe s ilyen magas gallérral,? Az önkéntes zavarában a báli cipőkre tekintett, de csak azt a bakancsot látta a lábán, melyet októberben az őrmestertől kapott. Még a szeg is benne vol a talpában, még a patkó is csörömpölt a sarkán. Erről szólni azon ban nem mert a kapitány urnák. — Micsoda tanar maga odahaza ? — A mathematikát s a fizikát adom elő, jelentem alásan. — No, az gyönyörűséges lehet. Szeretném most megmutatni, micsoda tanárjuk van a fizikából s a mathematikából. Most pedig egy-kettő, fordujon vissza a kaszárnyába, én is mindjárt ott leszek s majd ott meghallja a többit ! Inkább ment volna a pokolba, mint a kaszárnyába. Ezer ördögi kinzást szivesebben elviselt volna, mint Komorovcsák kapitny egyszeri szidását. De elment, mert ezt a parancsot kapta. A regulának pedig engedelmeskedni kell. Mi történik vele: ezen nem igen volt ideje gondolkozni. Nyomaban volt az ezred réme. Fekete bajuszát., fshéfpv lepte a hó, fehér volt még a s;emöldöke is. Szeme azonban félelmes satéten villogott : — Tud-e vivni, professzjr ur ? — dörgött az önkéntesre. — Mindent tanultam, dt ezt nem, kapitány ur. — Nem ? Ugy meg kell tanulnia. Micsoda katona maga, ha méj fegyvert se tud forgatni ós micsoda tartr, ha még ezt se tanulta meg ? Mától fogva a szuronyvivást fogja mindennap gyakorlni. Megértette ? Ezzel előhozatott két háromméteres dorongot s előhívott egy ízi os szakaszvezetőt. A dorongok vége rongygyal volt betakargatva, mintha' z által nem fájna annyira az ütés. — A tanár úrral g.yak< )lja a szuronyvivást. Ne sajnálja, cs üssön rá, éppen ugy, mint a cigány ombitásra szokott. A tanár ur is csak oijin katona mint a többi.