Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-03-11 / 20. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY megnyilatkozását, amikor odasietett egy képviselő és lelkendezve gratulálta a minisztert: — Egyetértek veled, kegyelmes uram, föltétlenül egyetértek., Gyalázatos egy regény az a Szanin. Én se olvastam el. Egy másik képviselő pedig indulatosan fakadt ki : — Tisztességes ember nem is nyúlhat az ilyen fertőző bacillushoz. Mikor ez az utóbb fölháborodott honatya magára maradt Güntherrel, élénken pislogatva fordult feléje: — Kérlek, kegyelmes uram, tedd meg nekem azt a kis szívességet . . . nem kapom sehol a Szanint . . . irj rá a vizsgálóbíróra, hogy kölcsönözze nekem a hivatalos példányt. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. \z országos központi időjelző álvomás mára hűvösebb időt jelez, elvétve csapadékkal. — Gyula közgyűlése. Gyula város a jövő hét folyamán fogja megtartani közgyűlését. Á közgyűlés, elég érdekesnek ígérkezik, amennyiben tárgyalás alá fog kerülni a város régóta húzódó ügye, a szervezési szabályrendelet is. Ezenkívül tárgyalni fogja a közgyűlés A. Schriffert József városi tanácsos nyugdíjazás iránti kérvényét és özv. Varga Lajosné hasonló tárgyú kérvényét. Előreláthatólag nagy vitát fog provokálni a nyugdijszabályrendeiet, melyet a törvényhatóság módosítás céljából visszaadott a városnak. A módosításnak arra kell a törvényhatóság rendelkezése szerint kiterjeszkedni, hogy ha a nyugdijalap nem volna elégséges a nyuudijak fededezésóre, — amire előreláthatólag lebet számítani — honnan lehessen pénzt keríteni ? A város eddig évi 1000 koronával járult a nyugdijalaphoz. Ez az összeg azonban az ujabb időben tömegesen ifelmerüit nyugdíjazások folytán kevésnek bizonyult. Nagy a kilátás arra, h/jgy az anyagiakban szegény Gyula csak oly módon tudja a nyugdijalap egyensúlyát helyreállítani, hogy kénytelen lesz az eddig nyugdíjazottak nyugdiját leszállítani, aminek az érdekeltek előreláthatólag egy csepp )t sem örülnek meg. — A békési szemkórház. Dr. F r o y Géza és dr. Hajnal József békési orvosok — mint már emiitettük— egy magán szemkórnázat akarnak felállítani Békésen. Erre vonatkozó kérelmüket a törvényhatósági közgyűlés annak idején helyesnek találta Ambrus Sándor alispán a törvényhatósági határozatának megfelelően ó? Zöldy János dr. tiszti főorvos véleményének meghallgatása után most pártolással terjesztette fel a belügyminiszterhez. — Döntés egy vitás virilista-ügyben. L e i t n e r Zsigmond orosházai pénzintézeti igazgatót a mult évben sem a képviselőtestület, sem az alispán nem vette fel a községi virilisták névjegyzékébe, mert nem találta beigazoltiiak, hogy igazgatói jutaléka után ő fizeti az adót. Az ügy felel bezés folytán a közigazgatási bizottság elé került, mely a két alsófoku határozat megsemmisítésével nagy vita után Lsitnert felvétetni rendelte a névjegyzékbe. A közigazgatási bíróság döntése most érkezett le, helybenhagyva a közigazgatási bizottság határozatát. — A megyei közkórházak orvosai. Csanádvármegye feliratot intézett a képviselőházhoz az iránt, hogy a megyei közkórházak orvosai ós más alkalmazottai az állami kórházak orvosaival és alkalmazottaival egyenlő rangba ós fizetési osztályba helyeztessenek. Kéri Békésvármegyét, hogy indítványát hasonló szellemli felirattal támogassa. A vármegye legközelebbi közgyűlésén foglalkozik az átirattal. — Elhunyt pénztáros Kőrös Kálmán, Békésmegye volt alpónztárosa, aki nyugdíjaztatása óta állandóan Budapesten élt, hétfőn délután a Rókus-kórházban elhunyt. Az elhunytban Körös Lajos, a gyulai központi járás helyettes szolgabirája, Kőrös Béla budapesti banktisztviselő, Kőrös Berta, férjezett D ü b á n y i Lászlóné ós Kőrös Etelka édesatyjukat gyászolják. Halála hirére a vármegyeház épületére kitűzték a gyászlobógót. Temetése tegnap, szerdán ment végbe Budapesten. — Egyházmegyei gyűlés. A békésbánáti ref. egyházmegye f. hó 25-én tartja Fekete Márton főgondnok ós Dombi Lajos esperes ^elnöklete alatt tavaszi közgyűlését Hódmezővásárhely közgyűlési termében. — Kinevezés. A kereskedelmi miniszter V i e d e r j á n Jánost a békéscsabai állami mértékhitelesítő hivatalhoz hivatalszolgává nevezte ki. — Tenyészbika-vásár Aradon. Az Aradvármegyei Gazdasági Egyesület által, rendezendő tenyészbika-vásár, amely a zord időjárás miatt folyó hó 3-árói el lett halasztva, folyó hó 17-én Aradon, a honvódhuszár-laktanya mellett fekvő barakistállókban lesz megtartva. A vásárra a tenyésztők rés érői összesen 175 darab, legnagyobb részt simentháli fajta bika van bejelentve s igy a vevőközönségnek ebbeli szükségletük fedezése céljából igen nagy választók áll rendelkezésére. — Uj ügyvédek és ügyvédjelöltek Békésmegyében. Az aradi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Tarján Tibort Csaba-, dr. Halász Aladárt Gyoma-, dr. Vangyel Tibort Orosháza- és dr Felföldy Sándort Gyula-székhelylyel az ügyvédek lajstromába bejegyezte — Az ügyvédjelöltek közé pedig a következő jogszigorlókat vette föl a kamara: Lepény Jánost dr. Láng Frigyes irodájából Csabán, Durkó Ferencet dr. Török Gábornál Békésen, Fuchs Lajost Fuchs Bélánál Szarvason, Jung Tibort Orosz Mátyásnál Szeghalmon, Gremsperger Józsefet dr. Kálley Pálnál Orosházán és Varga Istvánt Szegedi Kálmánnál Békésen. — Ezenkívül közhírré teszi a kamara, hogy dr. Bácsi Lajos volt gyomai és dr. Povázsay Máté volt csabai ügyvédeket elhalálozás miatt a lajstromból törölte. Utóbbinak ügyvédi irodája vezetésével pedig dr. Weisz Frigyes ügyvédet bízta meg. — Halálozasok. Csabának egyik legrégibb iparosa, Schwarcz Mór, borbély ós fodrász, siratva nejétől, fiaitól ós unokáitól, hunyt el vasárnap. A megboldogult, ki 81 évet ólt, résztvett az 1859-iki olasz hadjáratban is Nagy részvét mellett kísértők örök nyugalomra. Özv. Sztaricskay Pálné, szül. Such Emilia hunyt el kedden este Csabán, élte 72-ik évében. Nagy család siratja a jó anyát, testvért, nagyanyát ós rokont. H o n t i Kálmánt ós nejét, Mázor Rózát su'yo3 veszteség érte, Elemér fiuk, ki a szarvasi tanítóképezde harmadéves hallgatója volt, vasárnap, három napi betegség után, tüdőlobban, élte 17-ik évében elhunyt. — Az Öcsöd—mester^zállási ut. Az Öcsöd—Mesterszállás közötti 1300 méter hosszú ut építését a kereskedelmi miniszter csak 2Va méter szélességben engedó yezte. Ez ellen Öcáöd község, mint a vármegye felfolyamodással ólt, de ennek nem lett foganatja, mert a miniszter régebbi határozatát fentartotta. Időközben azonban Öcsöd küldöttséggel járult a miniszterhez, amelynek meg lett az a kivánt eredménye, hogy az ut 4 méter szélességben fog kiépülni. Az utépitós 21.000 koronába kerül s a beérkezett ajánlatok közül Kálmán Miklósé fogadtatott el A kereskedelmi miniszter most felhatalmazza a törvényhatóságot, hogy navezett vállalkozóval kösse meg a szerződóst. — Közsági választások. A héten a megye két községében is voltak választások. Szeghalmon 8-án törvónybirót ós két esküdtet választott a község Törvónybiró Mészáros István, esküdtek pedig Ambrus József ós B a r an y a József lettek. — Ugyanezen a napon választották meg Tótkomlóson a közsági Írnokot J a n i s c h Ferenc személyében.^ — Középiskolai igazgatók értekezlete. Nagyfontosságú, pedagógiai és közművelődési szempontból kiváló érdekes értekezletre gyűltek össze hétfőn a nagyváradi tankerülethez tartozó középiskolák igazgatói. Az értekezleten, melyen V a s s Bertalan tankerületi főigazgató elnökölt, Bákésvármegye részéről M ó r e y Gyula, gyulai főgimnáziumi igazgató jelent meg. Az értekezlet két napig tartott és sok olyan óhaj ós kívánság került rajta napfónyre, (melyek megvalósulásuk esetén igazán mélyreható reformokat létesítenének a középiskolákban. Felhangzott például az indítványok során az iskola és a család szorosabb kontaktusba hozatala, a magyar nyelv sikeresebb tanítása a nemi zetiséglakta vidékeken stb. Csak a köI zépiskolai nevelés modernebb alapokra való fektetéséről nem esett szó, pedig ez már időszerű volna. — Hadkötelesek figyelmébe Az idei sorozásra kerülő hadkötelesek különböző felszólamlásaikat legkésőbb a fősorozásig jelenthetik be az illetékes sorozó-bizottságnál. E felszólamlások vonatkozhatnak a póttartalékosi, vagy az egyéves önkéntesi szolgálatra való igényre és más hasonlókra. Azontúl a bejelentéseknek nem adnak helyet és igy könnyen eleshetnek a kedvezményektől. — lóváhagyott szabályrendelet. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a vármegyei közművelődési pénzalap felhasználására vonatkozó szabályrendeletet jóváhagyta. — A vármegye házfelügyelői állása. Hogy milyen jó állás a vármegyeházépület házfelügyelői állása, azt semmi sem bizonyitja jobban, mint az a körülmény, hogy a mai napig az alispáni hivatalhoz nem kevesebb mint 61 pályázati kérvény érkezett. A megyének lesz tehát kik között válogatni. — Rossz gyalogút. Nagyon sok panasz érkezett ujabb időben a csabai elöljárósághoz, hogy a vasúti felüljáró mellett levő ideiglenes gyalogút annyira sáros nedves időben, hogy valósággal járhatatlan. Az ut ugyanis nincs kikövezve. Az elöljáróság tehát átirt most az osztálymérnöksóghez, melynek feladatai közé az ut jókarban tártása tartozik, hogy javíttassa ki az utat addig is, mig a vasúti felüljáró átadható lesz a forgalomnak. — Meglopott honvédszázados. K r u r Emil, a gyulai 2-ik honvéd-gyalogezred századosa vasárnapról hétfőre virradó éjjel Budapestről Gyulára utazott. Az elég hosszú uton, ami éjjel természetes is, elaludt. Csak Csabán ébredt fel, hol más vonatra kellett átszállania. Mikor Gyulához közeledett, eszébe jutott a pénztárcája. Nagy meglepetésére nem találta a zsebében. Kereste-kutatta mindenfelé, de hiába. A fekete bőrtárca, melyben egy darab 100 koronás, 6—7 darab 20 koronás ós egy 10 koronás bankjegy, egy miniatűr női arckép, egy boritókban négy levelű lóhere volt: nem került elő. A százados jelentést tett a gyulai állomás főnöknél, honnan táviratoztak Nagyváradra. A gyulai rendőrkapitányságon is jeientóst tett a százados, ahol, mikor figyelmeztették, hogy valószínűleg valami vasúti zsebtolvajjal utazott és az fosztotta ki, katonás lovagiassággal jelentette ki: — De hiszen kérem, a kupémban csupa disztingvált kinézésű úriemberek ültek ! Hja, a nagy zsebtolvajok rendesen disztingvált, sőt hüper-elegáns megjelenésű „úriemberek". A nyomozás egyébiránt folyik az eltűnt pénztárca után. — Ma jyar zeneszerző sikere. Bartók Bélának, a Budapesti Zeneakadémia fiatal tanárának neve zenei körökben már jól ismert. Kossuth-szimfóniája — melyet Londonban is előadtak — a szimfónikus művek kitünőbbjei közül való. A közel múltban az akadémiai zenakar adta elő egyik ujabb Szvit-jót, melynek szépségeiről a fővárosi lapok nagy elismeréssel szóltak. A Budapesti Hírlap például ilyen kritikával adózik a jeles szerzőnek: „Soha móg azt a magyar ritmusgazdagságot, az ősi magyar dallammeneteknek azt a megérzését szimfónikus munkában nem hallottuk. A lassú tételben hömpölygő folyammá árad egy> színmagyar melódia; ezzel a szélességgel és erővel dallamot kevés poétánk alkotott". Olvasó-közönségünkre érdekes, hogy ez a jeles zenei mű nagyrészben a Sárrét egyik pusztáján került a partiturába. A kiváló müvósz ugyanis nyaranta hosszabb időt szokott a Sárréten tölteni, sógorának : Tóth Emil gazdatisztnek házánál. A szi ládi puszta csendjében is állandóan hódol a Mester Múzsájának, móg pedig mint látjuk: a magyar zene dicsőségére. E körülmény szólaltatta ineg régen hallgató Két—ss-ünket, kinek a Mesterhez irt poámáját lapunk Tárca-rovatában közöljük. — Egy kocsi fatuskó. Szilágyi János békési embernek ugylátszik az az elve, hogy „ha az enyémet elveszik, én elveszem a másét". Hétfőn megfogadta Szabó Mihály fuvarost, hogy menjenek ki a pósteleki erdőbe, egy kocsira való fatuskóját behozni. Mikor a helyszínre értek, Szilágyi nagy meglepetéssel vette észre, hogy a túskórakásnak se hire, se hamva. Mellette volt azonban egy másik. — Rakjuk fel azt, — mondotta, — minek vitték el az enyémet. Fel is rakták. B é r e c z k i Mihály, a tuskórakás tulajdonosa azonban nem találta a salamoni Ítéletet valami igazságosnak, mert Szilágyit és Szabót feljelentette lopásért. — Lemondott ügyvéd. Áz aradi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy H o f fm a n n Mihály gyulai ügyvédet önkéntes lemondása folytán az ügyvédek lajstromából törölte. — Vörhenyjárvány. A tél végével veszedelmes mértékben lépett föl Csabán a kis gyermekek réme, a vörheny. A hatóság hétfőn elrendelte a Bohus féle tanyai iskola ós a Lizsákynó-fóle városi óvoda bezáratását. Valószínűleg ezt nemsokára több iskolára nézve is el kell rendelni. Békéscsaba, 1909 márc. 11. — Nyolc liba egy sorba . . . Sirva, keseregve állított be szerdán délelőtt a csabai rendőrséghez egy Nagy Ferencné nevü békési asszony. Elpanaszolta, hogy nyolc szép, kövér libáját valami istentelen ember ellopta. Szépen kérte a rendőrséget, kerítse elő az ő libuskáit, nem bánja, ha semmi baja sem lesz annak az átkozott léleknek. Hasonló eljárásra felkérte már a békési rendőrséget is, de ól a gyanúperrel, hogy a libák Csabára kerültek; azért tartotta szükségesnek itt is bejelenteni a szomorú esetet.f — Verekedés a csabai Munkás-Otthonban. Szerdán délelőtt 10 órakor nagy kavarodást idézett eiő a Csirkepiac-téren levő Munkás-Otthonban három nagyvérü legény. H u g y e c z András, F ab u 1 y a János és K e 1 e r András a három levente, akik a szép reggel tiszteletére valahol — ugylátszik — bepálinkáztak, mert meglehetős szeszes hangulatban vonultak be a Munkás-Otthonba — tovább szórakozni. Valami erre alkalmas téma fölött összeszólalkoztak és összekavarodtak a jelenlévő nagy munkástömeg mulatságára. A botok csak ugy csattogtak a fejeken. Hamarosan véres csíkok is keletkeztek egyiknek-másiknak az arcán, mig csak meg nem érkeztek a rendőrök ós szét nem választották az összegabalyodott atyafiakat ós elő nem állították Őket a rendőrségen. Deputációs apróságok. A vidéki városatyai nagyságoknak egy-egy deputációs kiruccanásnál a székesfővárosba, nem az nyújtja a legnagyobb élvezetet, hogy mindig kecsegtető Ígéretekkel előálló kegyelmes ós méltóságos urakkal kerülnek szembe, hanem a társasutazással járó „apróesetek." A csabai küldöttség, mely a főgimnáziumnak kért nagyobb államsegélyt és Gerendás-pusztát akarta Csabának meghagyni, meg a háromtagú gyulai küldöttség, mely egyik bebörtönözött polgártársuknak kórt kegyelmet, a nyert kedvező Ígéreteken kivül pompásan mulatott, sőt ötvenéves születési évfordulót is ünnepelt. Csabáról csak tizenketten indultak útnak, mint az apostolok s mégis másnap este a Párisi-mulató kávéházában már huszonnégyre szaporodtak a csabaiak a három gyulaival együtt. Apponyi előtt. A főgimnázium támogatásáról lóvén szó, a deputáció tagjai felcsaptak mind lutheránusoknak, mert tudták, Apponyi annyira liberális, hogy nem kérdezi ós nézi, hogy valaki milyen vallásfelekezetü. Apponyin kivül, mint tudva van, báró Barkőczynál is jártak kérelmük támogatása ügyében. Nógatták is az egyik fiskális-deputánst, hogy jöjjön ő is és legyen továbbra is lutheránus. — Nem megyek, felelte, mert ha esetleg Barkócz.y reám néz, azt találja majd tőlem kérdezni, hogy azelőtt milyen vallásfelekezethez tartoztam. A szomorú és a vig; színdarab. Csaba főpennája, amilyen hideg hivatalos eljárásában, jó cimborák társaságában kétszerte annyira kedélyes. A kedélyes embnr pedig nem szereti a szomorú színdarabokat. Ha már Budapesten van az ember, színházba, utána Kabaréba okvetlen elmegy. Mindig az esti program összeállítása volt a deputánsoknak a legnehezebb. Az egyik a Nemztibe, a másik a Vigba, a harmadik a Király-Színházba akart menni. •Hivták a főpennát a Vígszínházba, hol Harczeg remek színmüvét: „A. kivándorló"-! játszották. — Oda nem megyek, — szólt, — mert az szomorú Mulatni akarok s megnézem a „Táncos huszárok" operettet. És elvált a társaktól, hogy a KirálySzinházhoz menjen Utközbnn azonban olyan vihar és jégeső kerekedett, hogy a főjegyző szállodájába menekült és már kilenckor aludta az igazak álmát — vigasság nélkül. Ha várni kell. Az egyik belügyi államtitkár tizenegy óra helyett egy órakor fogadhatta csak a küldöttséget. Az időt, sokak szerint, a korcsmában leggyorsabbban lehet agyonütni. Betértek tehát egy budai polgári vendéglőbe a már megfogyott deputációsok közül nyolcan. Nem valami nagy cechet csinálhattak, mert egyiknek közülök eszébe jutott, hogy ő éppen ötven óv előtt pillantotta meg ez árnyékvilágot. Mondani sem kell, hogy volt nagy