Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-02-25 / 16. szám

ffÉTTÉSlTEGTEl KfiZlftNY Békfecwrt*, 1909 febr. 25. A kombinálások anyagának tehát csak Kossuth abbeli kijelentése szolgál­hat alapul, hogy elég jó impressziók­kal távozik. Ez az „elég jó" egy kissó gyanús. Mert azt lehet belőle következ­tetni, hogy a függő politikai kérdések­ben még most sem sikerült más gon­dolatra birni az uralkodót, aki mereve­nen ragaszkodik álláspontjához. Csak puhilásról lehet ennélfogva szó. A pu­hitás, ugy látszik, ha nehezen is, de mégis halad előre és ez a körülmény okozza Kossuth elég jó impresszióját. A félhivatalosak egyébiránt arról értesülnek, hogy túlzott a lapoknak az a várakozása, mintha Kossuth kihallga­tása akár a bank kérdésében, akár a pártok egymáshoz való viszonyában fordulatot hozna be, illetőleg döntést eredményezne. A keddi kihallgatás csu­pán informatív jellegű volt és nagyobb jelentőség neki csak annyiban tulajdo­niiható, hogy a miniszter betegsége miatt hosszabb idő óta most először je­lenik meg a király előtt. A nagy érdeklődést ós nagy vára­kozást tehát nem elégítette ki a kihall­gatás. Eredményéről bizonyosat nem tudhatni s igy megindulhat a kombiná­lások özöne. A vármsgye közigazgatásából. Két uj szabályrendelet. Békésvármegye törvényhatósági köz­gyűlése elé Ambrus Sándor alispán két szabályrendeleti tervezetet terjeszt. Az egyik szabályrendelet a községi orvosok részére járó gyógykezelési, valamint fuvar- és távolsági dijakat, a másik a községi bábák számát álla­pítja meg. Az orvosokról szóló szabályrende­let szerint a községi orvosok napon­ként rendelő-órákat kötelesek tartani és pedig nyáron 7—8 ig, télen 8-9 ig, délután mindkét idős/akban 2—3-ig. A nappali időszak szeptember hó 29-től ápiiis 4-ig reggel 7 órától este 7-ig, április hó 24 tői szeptember hó 29 ig reggel 6 órától este 9 óráig terjed. A napnak a jelzett időpontokon kivül eső szakasza éjjeli időnek tekintendő. A rendelő-órák alatt jelentkezett betegeket kötelesek a községi orvosok orvosi gyógykezelésben részesíteni. Oly címen, hogy a rendelő-óra eltelt, a jelentkezettek közül senki el nem uta­siiható. A szegenyek gyógykezelése, vagy bárminő orvosi ellátása ingyenes. A fizetésképes betegek a gyógyke­zelésért dij«t fizetni tartoznak.' Gyógy­kezelési díj jár mindazokért az orvosi működésekért, amelyek mint beteg­vizsgálat, vényirás, vényismétlés, vagy egyszerű orvosi tanács alakjaban külön­küiön, vagy együttesen nyújtatnak. A gyógykezelési dij nappal az orvos lakásán"80 fillér, a beteg lakásán 1 K. Éjjel ezeknek a dijaknak a kétszerese fi/.etp dő. A 7 éven alóli gyermekekért a most jelzett gyógykezelési dijaknak fele jár. A községek belterületén kivül fekvő külsőségeken (tanyák, majorok, puszták stb.) a községi orvosokat a fizetőképes betegekkel szemben a rendes gyógy­kezelési dijon felül még vagy termé­szetben kiszolgáltatott fuvar, vagy fuvar­díj ós ezenfelül távolsági dij illeti meg. Ugy a fuvardíj, mint a távolsági dij külön-külön, kilométerenként az oda ós visszautazásnál, 2 kilométernél távolabb eső helyekre és pedig a fuvardij 20, a távolsági dij pedig 25 fillérben állapit­tatik meg. A távolsági és fuvardij a 7 éven alul levő gyermekek gyógykeze­léseért is teljes egészében megfizetendő. Egy helyen levő több beteg után, vagy pedig ugyanazon kiutazás alkalmával meglátogatott betegek után a fuvar és távolsági dij csak egyszer számitható fel. A községek, ha a fuvardijat átalány­összeggel meg nem váltják, a községi orvosok részérő termószeiben kötelesek fuvart adni, vagy fuvardijakat tartoz­nak az orvos részére fizetni. A községek által kötelezett fuvar vagy fuvardij megváltási összege a kö­vetkezőkben állapittatik meg: Békés­csaba, BAkés, Fdzesgyarmat községek­ben évi 500 koronában ; Doboz, Oros­háza, Szeghalom, Szarvas ósMezőberóny községekben évi 400 koronában ; Szente­tornyKörösladánv, Vésztő, Gyoma, Endrőd, Csorvás, Öcsöd, Tótkomlós községekben évi 300 koronában; Két­egyháza, Gyulavári, Ujkigyós, Nagyszé­nás, Gádoros, Békésszentandras, Puszta­földvár, Kondoros, Köröstarcsa és Bó­késsámson községekben évi 200 koro­nában. Ott, ahol nincs, vagy nem létesül a halotikémlési dijaknak átalányösszeg­ben való magváltására vonatkozólag az orvosok és községek között megegye­zés, a községi orvosokat a halottkém lés teljesítéséért dij illeti meg, a ely a köz­igazgatási bizottság által 1 koronában s a külterületeken teljesített 2 kilomé­ternél távolabb eső helyeken, ezenfe­lül fuvar ós távolsági díjban állapítta­tott meg. Bárminemű szülészeti, sebészeti mű­tétért, vagy sebészeti kezelésért, fizető­képes betegekkel szemben a községi orvost a gyógykezelési, a külterületekeh ezenfelül a fuvar ós távolsági díjon ki­vül, még a minimális dijnak 50%-a il­leti meg. A községi bábákról. A vármegye községei szikképzett bákákat kötelesek tartani, — aidknek száma a lakosság artnyához viszonyítva, az egyes községekben a következőké­pe allapittatik m-ig: Békéscsaba 9, Békés, S'.arvas 7—7, Gyulaváros, Oros­háza 6—6, Endrőd, Tótkomlós, Gyoma, Mezőberény 4-4, Kórösladány, Szent­andrás, Doboz, Füzesgyarmat, Kirös­tarcsa, Öcsöd, Szeghalom, Vesztő 3—3, Bekéssáinson, Csorvás, Gidoros, Gyula­vári, Kétegyhá/a, Kondoros, Nagyszé­nás, Pusztaföldvár, S^entetornya, Uj­kigyós 2—2. A községek köteleztetnok még, hogy az igy megállapított létszámból a kül­kerületeken annyi bába-állást szervez­zenek, rendszeresítsenek, amennyi a községen állandóan kivül élő lakosság jogos igényeinek megfelel. Az egyes bábái állás évi járandó­sága 240 koronánál kevesebb nem le­het, amely összegbe azonban az eset­leges természetben adott lakás bórértéke, vagy a nyújtott termesztinények, segé­lyek értéke is beszámítható. Köteleztetnek a kö/.sógek a már eddig rendszeresített bábaállások járan­dóságainak 240 koronára való kiegészí­tésére ós padig ugy, hogy az 1930. óv j január hó l-től ósedékes különbözet az alkalmazott bábák részére egy összeg­ben kiutalandók. A községi bábák kötelesek a sze­gény szülőnőknek ingyenes segélyt nyújtani. A fizetőképesekkel szemben a már megalkotott és jóváhagyott községi szabályrendeletek díjtételei érintetlenül hagyatnak. Készülődünk a háborúra. (Kiürítik a kórházakat. — A vasút és az ágyúszátlitás. — Pilótákat rendelnek. — Útra készen a behívók. — Melyik hadtes­tet mozgósítják ? — liilőn fí»árosi tudósítónktól. ­Mióta Oroszország beleszólt az Osztrák-Magyar-Saerb konfliktusba, az egész világ szeme a bécsi Ballplatzra szegződött. Itt dől el, hogy háború lesz-e, vagy béke, összetüzós-e a rakoncátlan kis balkáni országgal, vagy dühöngő európai háború, amelyben a világ nagy­hatalmai mérik össze erüjeket. Ausztria­Magyarország — s ez a legtermészete­sebb — hónapok óta készen áll a leg­veszedelmesebb eshetőségekkel szem­ben is, de az utóbbi napokban döntő lépések történtek, hogy egy casus belli a gép pontosságával fegyverbe állit­hassa a monarchia hadseregót. Egész sereg konkrét intézkedés történt, amik szomorúan érdekesek ,abból a szempont­ból is, hogyan készül ma egy nagyha­talom a háborúra és a hadi technika milyen szédületes gyorsasággal győzi le a természetes és mesterséges akadá> lyokat. Kitűnő katonai forrásból értesülünk, hogy pár nappal ezelőtt a hadügymi­nisztérium orvosi osztályának utasítá­sára a magyar-szerb határon levő összes katonai csapatkórházakat kiürítették és a betegeket a temesvári helyőrségi kórház­ban helyeztók el. Az ennek folytán szükséges kibővítéseket a temesvári kór­házban már hetekkel ezelőtt végrehaj­tották. A kórházak szabaddá tétele ter­mészetesen azzal függ össze, hogy há­ború esetére gondoskodni kellene ál­landó hadi kórházakról. Szombaton éjszaka Szegeden keresz­tül ezerötszáz kubikosmunkást szállítot­tak a Budapest—zimonyi vonalra, hogy éri, mint az első két napon És sej­telme nem csalta meg. Amint a játék megindítását jelző mondat elhangzott ajkáról, az idegen villámgyors mozdu­lattal tette 6000 frankos tótjót az asz­talra. — Noir! — jelentettte a krupier s az ideg-, n tétje feketén állott. A cso­dalat visszHfojihatatlan szisszenése hang­zott fel a nézők közül. Az ismeretlen nyert. Az egész kaszinóban szünetelt a játék. Mindenki a szerencsés játékos asztala körül tolongott O yan vad zűr­zavar, elfojtott beszélgetés hallatszott, mintha valamely jól látogatott színház szünetében a mulató közönség beszéli meg a látottakat és hallottakat. Az em­berek egymás hegyin hátán szorongtak, a hatr.ibb állók székek tetején ágaskod­tak, hogy ők is láthassák az ismeretlen játékos és a bank, a mindig nyerő bank elkeseredett küzdelmét az aranyért. Hiába volt minden erőlködés, az ismeretlen minden tétjét megnyerte s húsz perc inuiva ismét üres volt a kroupier pénztára. Hatalmas éljenzés között távozott az idegen, mert most már egészen bi­zony osi a vették, hogy néki sikerült fel­ta álni azt a készüleket, melylyel végre a rouleten nyerni s ami a lefontosabb, egészen biztosan nyerni lehet. N> gyednap mindenki várta már az ismeretlent, kit a titokzatosság fátyola fedett. Mindenki az ismert asztala körül tolongott. Szinte életveszélyes volt a járás körülötte. De hiába várták. Ren­des jövetelének ideje már régen elmúlott, de ö még mindig késett. Hiaba is várták, nem jött el többet. A gép titkát nem árulta el senkinek, hiába remélte a sok letört játékos meggazdagodását, a sze­rencsés játékos, ki három nap egymás­után fosztotta ki a bankot, többet nem mutatkozott. S az egész világ sajtóját bejárta a hir, hogy a montecarlói kaszinóban egy ismeretlen másfél millió francot nyert három nap alatt s a hirre tódult a kö­zönség, a játékosok minden irányból özönlöttek s a bank vigan dörzsölhette markát, mert busásan visszafizették az uj nyereségek az elmúlt napok veszte­segeit. Egy alkalommal Norvégiában vol­tam egy kic-iny, eldugott, de annál kellemesebb, gyönyörű fürdőhelyen. Az első napon a sétányon, — szinte gyö­keret vert a lábam — az ösmeretien montecarlói játékossal találkoztam. Ö észrevehetőleg elpirult, de én nem tö­rődve zavarával, a másik percben mel­lette, termettem s bemutatkoztam. ő is megmondta a nevét. Kuno Eighoff. Német eredetű, de már évek óta Norvógiácan ól. Természetesen azonnal a roullet­gépre tereltem a beszélgetést. Mire ő gúnyosan felkacagott. — Ja ugv! Ön is hisz az ilyennek létezésében. Nohát akkor végérvénye­sen ki akarom ábrándítani ebből a hiedelemből. Nincs rouilet-gép, nem is lesz sohasem. Mert a más erővel elin­dított s minden szabályt mellőző roullet forgását semmiféle műszerrel megálla­pítani nem lehet. Azonban olyan roulletet lehet konstruálni, melynél az eredmé­nyek, legalább a színeket illetőleg, sza­bályozhatók. S ón is feltaláltam egy ilyen roulletet. A montecarlói bank igaz­gatósiga megvette tőlem ezt a talál­mányomat s három napig engedett ját­szani ezen a gépen. Persze, hogy min­den tétet megnyertem s még természe­tesebb, hogy a nyert összegeket a bank­nak vissza kellett szolgáltatnom. Az eredmény meg is volt. O yan reklámot csináltak esetemből kifolyólag a bank­nak, hogy alig győzte a sok odaözönlő idegent befogadni. A mellettem ketyegő különös szer­i kezetü óra csak arra volt jó, hogy a hiszékeny embereket tévútra vezesse. A téteket pedig azért tettem mindenkor az utolsó percben, nehogy valaki ugyan­azt téve, amit ón, a banknak tényleges kárt okozzon. — Ejnye, ejnye, de kár, hogy utaink ismét kereszteződtek. Újra szege­nyebb vagyok egy ábránd-képpel. Ma­gyarázata elvette minden további kedve­met valamely jó szisztéma, avagy szer­kezet kutatasa után, amelylyel hirtelen meggazdagodni lehetne. S mit kapott találmányaért ? — A találmányért tulajdonképpen semmit sem akartak adni, miután az nékik mit sem ér, az eszme, melylyel reklámot szereztem nekik, 50.000 francot jövedelmezett. S ón meg voltam ve,e elégedve, — szólt s elbúcsúzva tőlem, távozott, S én elmerongve néztem utána. Az ösmeretien, a hódító, szerencsés játé­kosra, a nők bálványozott kedvencére, kibe mindnyájan szerelmesek voltak. Ha ők sejtettek volna, hogy ez a játék­bank alkalmazott embere, oh de hamar hátara verték volna népszerűségét . . . ezt a fontos fővonalat az ágyúszállitás céljaira megerősítsék. A parancsot erre vonatkozóan a szegedi vasúti üzletveze­tőség kapta, ennek kellett munkások fölfogadásáról és elszállításáról gondos­kodni. Az ágyúk szállítására külön ko­csikat használnak, amelyeknek súlya teszi szükségessé a pálya megerősítését Kiegészítik a műszaki csapatok anyagkészletét. A hadügyminisztérium tizenötezer darab pilótát rendelt külön­böző fürószgyárakban, jórészt Buda­pesten, Ezek a pontonokból összerótt hidak építéséhez kellenek. Háború ese­tén a Dunát és a Szávát több helyen át kell hidalni, hogy a magyar csapa­tok átkelését biztosítsák. A budapesti és temesvári hadtestek ezredeinél fönnálló önkéntes iskolákban már hetek óta szünetel a programszerű tanítás, holott rendes viszonyok között egészen március végéig tart az elmé­leti oktatás. Az idén a gyakorlati kép­zésre vetik a súlyt. Az önkéntesek szá­zadkötelékben részt vesznek naponként ismétlődő menet- és harcászati gyakor­latban. A legtöbb helyen máris megtar­tották a harcszerű céllövészetet éles töltényekkel, ho.ott máskor ez csak a nagy manővert megelőző hetekben, az ezredgyakoríatok keretében szokott megtörténni. Különben is. szüntelenül folynak a szabadban való lövési gya­korlatok, nem ritkán éles töltésekkel, tekintet nélkül a zordon időjárásra. Mikor igy az egész katonai gépe­zet föl van húzva, magától értetődik, hogy az emberanyagot is az utolsó le­gényig számon tartják. A városházakon és a szolgabiróságnál már kitöltve fe­küsznek a behívók s az utasítás szerint távirati jelre rögtön szétküldik vala­mennyit. Ugyanabban a pillanatban, amikor ez a lávirati rendelkezés meg­történik, kapják meg a csapattestek a mozgósítási parancsot, illetve az utasí­tást, hogy a zárt borítékban, pecséte­sen őrzött mozgósítási parancsot bont­sák fel s aszerint járjanak el. Mindenkit persze az a kérdés izgat: mely hadtestet mozgósítják elsőnek ? A feszült külpolitikai h lyzet beállta óta állandóan a temesvári 7. hadtestet — hogy ugy mondjuk — predesztinálta a közvéle­mény. Ez a kombináció arra támaszko­dik, hogy ez a had,est fekszik legköze­lebb a szerb határhoz. E^zel szemben egy igen előkelő ós beavatott katonai forrásunk azt mondja, hogy a temes­vári hadtestről csak másodsorban lehet szó, mert legénységének igen jelentó­keny része szerb nemzetiségű; legelő­ször a budapesti 4-ik hadtest vonul a határra. E hadtest kötelékébe tartozó rezervisták már meg is kapiák a figyel­meztetést, hogy lakóhelyüket ne hagy­ják el, míg a 7-ik hadtest tartalékosai ilyet nem kaptak. Súlyosabb kompi ká­ciók esetén valószínűleg az erdélyi had­testet is talpra állítják, amelynek Nagy­szeben a székhelye. A zágrábi hadtest­nek az lenne a rendeltetése, hogy a Boszniából Szerbiába küldött csapato­kat pótolja az annektált tartományokban. Egy virágzó iparvállalat. A gyulai kötött- és szövött-iparáru­gyár közgyűlése. Hogy mire képes az odaadó mun­kásság és helyes kereskedelmi vezetés, azt legjobban dokumentálja a csak nyolc év előtt alapított s akkor kicsinylőleg fogadott gyulai kötőgyárnak nemcsak a fényes prosperálása, hanem terjesz­kedése is. Csak sajnálni lehet, hogy ezen iparvállalat terjeszkedése nem Békés­vármegyében történt; nem abban a megyében, ahol folyton arról szóno­koltak, hogyan lehetne a lakosságot az év hét hónapján át, mikor az értékes férfi és női munkaerő tétlenkedik, házi­ipari foglalkozáshoz juttatni. Nemzet­gazdászok elvitázhatatlanul kifejtették, hogy liáziipart teremteni csak a gyár­iparral kapcsolatban lbhet. A gjulai harisnyagyár, mely 400 munkást foglalkoztat, kitűnő gyártmá-

Next

/
Thumbnails
Contents