Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-02-25 / 16. szám

ffÉTTÉSlTEGTEl KfiZlftNY Békfecwrt*, 1909 febr. 25. A kombinálások anyagának tehát csak Kossuth abbeli kijelentése szolgálhat alapul, hogy elég jó impressziókkal távozik. Ez az „elég jó" egy kissó gyanús. Mert azt lehet belőle következtetni, hogy a függő politikai kérdésekben még most sem sikerült más gondolatra birni az uralkodót, aki merevenen ragaszkodik álláspontjához. Csak puhilásról lehet ennélfogva szó. A puhitás, ugy látszik, ha nehezen is, de mégis halad előre és ez a körülmény okozza Kossuth elég jó impresszióját. A félhivatalosak egyébiránt arról értesülnek, hogy túlzott a lapoknak az a várakozása, mintha Kossuth kihallgatása akár a bank kérdésében, akár a pártok egymáshoz való viszonyában fordulatot hozna be, illetőleg döntést eredményezne. A keddi kihallgatás csupán informatív jellegű volt és nagyobb jelentőség neki csak annyiban tulajdoniiható, hogy a miniszter betegsége miatt hosszabb idő óta most először jelenik meg a király előtt. A nagy érdeklődést ós nagy várakozást tehát nem elégítette ki a kihallgatás. Eredményéről bizonyosat nem tudhatni s igy megindulhat a kombinálások özöne. A vármsgye közigazgatásából. Két uj szabályrendelet. Békésvármegye törvényhatósági közgyűlése elé Ambrus Sándor alispán két szabályrendeleti tervezetet terjeszt. Az egyik szabályrendelet a községi orvosok részére járó gyógykezelési, valamint fuvar- és távolsági dijakat, a másik a községi bábák számát állapítja meg. Az orvosokról szóló szabályrendelet szerint a községi orvosok naponként rendelő-órákat kötelesek tartani és pedig nyáron 7—8 ig, télen 8-9 ig, délután mindkét idős/akban 2—3-ig. A nappali időszak szeptember hó 29-től ápiiis 4-ig reggel 7 órától este 7-ig, április hó 24 tői szeptember hó 29 ig reggel 6 órától este 9 óráig terjed. A napnak a jelzett időpontokon kivül eső szakasza éjjeli időnek tekintendő. A rendelő-órák alatt jelentkezett betegeket kötelesek a községi orvosok orvosi gyógykezelésben részesíteni. Oly címen, hogy a rendelő-óra eltelt, a jelentkezettek közül senki el nem utasiiható. A szegenyek gyógykezelése, vagy bárminő orvosi ellátása ingyenes. A fizetésképes betegek a gyógykezelésért dij«t fizetni tartoznak.' Gyógykezelési díj jár mindazokért az orvosi működésekért, amelyek mint betegvizsgálat, vényirás, vényismétlés, vagy egyszerű orvosi tanács alakjaban különküiön, vagy együttesen nyújtatnak. A gyógykezelési dij nappal az orvos lakásán"80 fillér, a beteg lakásán 1 K. Éjjel ezeknek a dijaknak a kétszerese fi/.etp dő. A 7 éven alóli gyermekekért a most jelzett gyógykezelési dijaknak fele jár. A községek belterületén kivül fekvő külsőségeken (tanyák, majorok, puszták stb.) a községi orvosokat a fizetőképes betegekkel szemben a rendes gyógykezelési dijon felül még vagy természetben kiszolgáltatott fuvar, vagy fuvardíj ós ezenfelül távolsági dij illeti meg. Ugy a fuvardíj, mint a távolsági dij külön-külön, kilométerenként az oda ós visszautazásnál, 2 kilométernél távolabb eső helyekre és pedig a fuvardij 20, a távolsági dij pedig 25 fillérben állapittatik meg. A távolsági és fuvardij a 7 éven alul levő gyermekek gyógykezeléseért is teljes egészében megfizetendő. Egy helyen levő több beteg után, vagy pedig ugyanazon kiutazás alkalmával meglátogatott betegek után a fuvar és távolsági dij csak egyszer számitható fel. A községek, ha a fuvardijat átalányösszeggel meg nem váltják, a községi orvosok részérő termószeiben kötelesek fuvart adni, vagy fuvardijakat tartoznak az orvos részére fizetni. A községek által kötelezett fuvar vagy fuvardij megváltási összege a következőkben állapittatik meg: Békéscsaba, BAkés, Fdzesgyarmat községekben évi 500 koronában ; Doboz, Orosháza, Szeghalom, Szarvas ósMezőberóny községekben évi 400 koronában ; SzentetornyKörösladánv, Vésztő, Gyoma, Endrőd, Csorvás, Öcsöd, Tótkomlós községekben évi 300 koronában; Kétegyháza, Gyulavári, Ujkigyós, Nagyszénás, Gádoros, Békésszentandras, Pusztaföldvár, Kondoros, Köröstarcsa és Bókéssámson községekben évi 200 koronában. Ott, ahol nincs, vagy nem létesül a halotikémlési dijaknak átalányösszegben való magváltására vonatkozólag az orvosok és községek között megegyezés, a községi orvosokat a halottkém lés teljesítéséért dij illeti meg, a ely a közigazgatási bizottság által 1 koronában s a külterületeken teljesített 2 kilométernél távolabb eső helyeken, ezenfelül fuvar ós távolsági díjban állapíttatott meg. Bárminemű szülészeti, sebészeti műtétért, vagy sebészeti kezelésért, fizetőképes betegekkel szemben a községi orvost a gyógykezelési, a külterületekeh ezenfelül a fuvar ós távolsági díjon kivül, még a minimális dijnak 50%-a illeti meg. A községi bábákról. A vármegye községei szikképzett bákákat kötelesek tartani, — aidknek száma a lakosság artnyához viszonyítva, az egyes községekben a következőképe allapittatik m-ig: Békéscsaba 9, Békés, S'.arvas 7—7, Gyulaváros, Orosháza 6—6, Endrőd, Tótkomlós, Gyoma, Mezőberény 4-4, Kórösladány, Szentandrás, Doboz, Füzesgyarmat, Kiröstarcsa, Öcsöd, Szeghalom, Vesztő 3—3, Bekéssáinson, Csorvás, Gidoros, Gyulavári, Kétegyhá/a, Kondoros, Nagyszénás, Pusztaföldvár, S^entetornya, Ujkigyós 2—2. A községek köteleztetnok még, hogy az igy megállapított létszámból a külkerületeken annyi bába-állást szervezzenek, rendszeresítsenek, amennyi a községen állandóan kivül élő lakosság jogos igényeinek megfelel. Az egyes bábái állás évi járandósága 240 koronánál kevesebb nem lehet, amely összegbe azonban az esetleges természetben adott lakás bórértéke, vagy a nyújtott termesztinények, segélyek értéke is beszámítható. Köteleztetnek a kö/.sógek a már eddig rendszeresített bábaállások járandóságainak 240 koronára való kiegészítésére ós padig ugy, hogy az 1930. óv j január hó l-től ósedékes különbözet az alkalmazott bábák részére egy összegben kiutalandók. A községi bábák kötelesek a szegény szülőnőknek ingyenes segélyt nyújtani. A fizetőképesekkel szemben a már megalkotott és jóváhagyott községi szabályrendeletek díjtételei érintetlenül hagyatnak. Készülődünk a háborúra. (Kiürítik a kórházakat. — A vasút és az ágyúszátlitás. — Pilótákat rendelnek. — Útra készen a behívók. — Melyik hadtestet mozgósítják ? — liilőn fí»árosi tudósítónktól. Mióta Oroszország beleszólt az Osztrák-Magyar-Saerb konfliktusba, az egész világ szeme a bécsi Ballplatzra szegződött. Itt dől el, hogy háború lesz-e, vagy béke, összetüzós-e a rakoncátlan kis balkáni országgal, vagy dühöngő európai háború, amelyben a világ nagyhatalmai mérik össze erüjeket. AusztriaMagyarország — s ez a legtermészetesebb — hónapok óta készen áll a legveszedelmesebb eshetőségekkel szemben is, de az utóbbi napokban döntő lépések történtek, hogy egy casus belli a gép pontosságával fegyverbe állithassa a monarchia hadseregót. Egész sereg konkrét intézkedés történt, amik szomorúan érdekesek ,abból a szempontból is, hogyan készül ma egy nagyhatalom a háborúra és a hadi technika milyen szédületes gyorsasággal győzi le a természetes és mesterséges akadá> lyokat. Kitűnő katonai forrásból értesülünk, hogy pár nappal ezelőtt a hadügyminisztérium orvosi osztályának utasítására a magyar-szerb határon levő összes katonai csapatkórházakat kiürítették és a betegeket a temesvári helyőrségi kórházban helyeztók el. Az ennek folytán szükséges kibővítéseket a temesvári kórházban már hetekkel ezelőtt végrehajtották. A kórházak szabaddá tétele természetesen azzal függ össze, hogy háború esetére gondoskodni kellene állandó hadi kórházakról. Szombaton éjszaka Szegeden keresztül ezerötszáz kubikosmunkást szállítottak a Budapest—zimonyi vonalra, hogy éri, mint az első két napon És sejtelme nem csalta meg. Amint a játék megindítását jelző mondat elhangzott ajkáról, az idegen villámgyors mozdulattal tette 6000 frankos tótjót az asztalra. — Noir! — jelentettte a krupier s az ideg-, n tétje feketén állott. A csodalat visszHfojihatatlan szisszenése hangzott fel a nézők közül. Az ismeretlen nyert. Az egész kaszinóban szünetelt a játék. Mindenki a szerencsés játékos asztala körül tolongott O yan vad zűrzavar, elfojtott beszélgetés hallatszott, mintha valamely jól látogatott színház szünetében a mulató közönség beszéli meg a látottakat és hallottakat. Az emberek egymás hegyin hátán szorongtak, a hatr.ibb állók székek tetején ágaskodtak, hogy ők is láthassák az ismeretlen játékos és a bank, a mindig nyerő bank elkeseredett küzdelmét az aranyért. Hiába volt minden erőlködés, az ismeretlen minden tétjét megnyerte s húsz perc inuiva ismét üres volt a kroupier pénztára. Hatalmas éljenzés között távozott az idegen, mert most már egészen bizony osi a vették, hogy néki sikerült felta álni azt a készüleket, melylyel végre a rouleten nyerni s ami a lefontosabb, egészen biztosan nyerni lehet. N> gyednap mindenki várta már az ismeretlent, kit a titokzatosság fátyola fedett. Mindenki az ismert asztala körül tolongott. Szinte életveszélyes volt a járás körülötte. De hiába várták. Rendes jövetelének ideje már régen elmúlott, de ö még mindig késett. Hiaba is várták, nem jött el többet. A gép titkát nem árulta el senkinek, hiába remélte a sok letört játékos meggazdagodását, a szerencsés játékos, ki három nap egymásután fosztotta ki a bankot, többet nem mutatkozott. S az egész világ sajtóját bejárta a hir, hogy a montecarlói kaszinóban egy ismeretlen másfél millió francot nyert három nap alatt s a hirre tódult a közönség, a játékosok minden irányból özönlöttek s a bank vigan dörzsölhette markát, mert busásan visszafizették az uj nyereségek az elmúlt napok vesztesegeit. Egy alkalommal Norvégiában voltam egy kic-iny, eldugott, de annál kellemesebb, gyönyörű fürdőhelyen. Az első napon a sétányon, — szinte gyökeret vert a lábam — az ösmeretien montecarlói játékossal találkoztam. Ö észrevehetőleg elpirult, de én nem törődve zavarával, a másik percben mellette, termettem s bemutatkoztam. ő is megmondta a nevét. Kuno Eighoff. Német eredetű, de már évek óta Norvógiácan ól. Természetesen azonnal a roulletgépre tereltem a beszélgetést. Mire ő gúnyosan felkacagott. — Ja ugv! Ön is hisz az ilyennek létezésében. Nohát akkor végérvényesen ki akarom ábrándítani ebből a hiedelemből. Nincs rouilet-gép, nem is lesz sohasem. Mert a más erővel elindított s minden szabályt mellőző roullet forgását semmiféle műszerrel megállapítani nem lehet. Azonban olyan roulletet lehet konstruálni, melynél az eredmények, legalább a színeket illetőleg, szabályozhatók. S ón is feltaláltam egy ilyen roulletet. A montecarlói bank igazgatósiga megvette tőlem ezt a találmányomat s három napig engedett játszani ezen a gépen. Persze, hogy minden tétet megnyertem s még természetesebb, hogy a nyert összegeket a banknak vissza kellett szolgáltatnom. Az eredmény meg is volt. O yan reklámot csináltak esetemből kifolyólag a banknak, hogy alig győzte a sok odaözönlő idegent befogadni. A mellettem ketyegő különös szeri kezetü óra csak arra volt jó, hogy a hiszékeny embereket tévútra vezesse. A téteket pedig azért tettem mindenkor az utolsó percben, nehogy valaki ugyanazt téve, amit ón, a banknak tényleges kárt okozzon. — Ejnye, ejnye, de kár, hogy utaink ismét kereszteződtek. Újra szegenyebb vagyok egy ábránd-képpel. Magyarázata elvette minden további kedvemet valamely jó szisztéma, avagy szerkezet kutatasa után, amelylyel hirtelen meggazdagodni lehetne. S mit kapott találmányaért ? — A találmányért tulajdonképpen semmit sem akartak adni, miután az nékik mit sem ér, az eszme, melylyel reklámot szereztem nekik, 50.000 francot jövedelmezett. S ón meg voltam ve,e elégedve, — szólt s elbúcsúzva tőlem, távozott, S én elmerongve néztem utána. Az ösmeretien, a hódító, szerencsés játékosra, a nők bálványozott kedvencére, kibe mindnyájan szerelmesek voltak. Ha ők sejtettek volna, hogy ez a játékbank alkalmazott embere, oh de hamar hátara verték volna népszerűségét . . . ezt a fontos fővonalat az ágyúszállitás céljaira megerősítsék. A parancsot erre vonatkozóan a szegedi vasúti üzletvezetőség kapta, ennek kellett munkások fölfogadásáról és elszállításáról gondoskodni. Az ágyúk szállítására külön kocsikat használnak, amelyeknek súlya teszi szükségessé a pálya megerősítését Kiegészítik a műszaki csapatok anyagkészletét. A hadügyminisztérium tizenötezer darab pilótát rendelt különböző fürószgyárakban, jórészt Budapesten, Ezek a pontonokból összerótt hidak építéséhez kellenek. Háború esetén a Dunát és a Szávát több helyen át kell hidalni, hogy a magyar csapatok átkelését biztosítsák. A budapesti és temesvári hadtestek ezredeinél fönnálló önkéntes iskolákban már hetek óta szünetel a programszerű tanítás, holott rendes viszonyok között egészen március végéig tart az elméleti oktatás. Az idén a gyakorlati képzésre vetik a súlyt. Az önkéntesek századkötelékben részt vesznek naponként ismétlődő menet- és harcászati gyakorlatban. A legtöbb helyen máris megtartották a harcszerű céllövészetet éles töltényekkel, ho.ott máskor ez csak a nagy manővert megelőző hetekben, az ezredgyakoríatok keretében szokott megtörténni. Különben is. szüntelenül folynak a szabadban való lövési gyakorlatok, nem ritkán éles töltésekkel, tekintet nélkül a zordon időjárásra. Mikor igy az egész katonai gépezet föl van húzva, magától értetődik, hogy az emberanyagot is az utolsó legényig számon tartják. A városházakon és a szolgabiróságnál már kitöltve feküsznek a behívók s az utasítás szerint távirati jelre rögtön szétküldik valamennyit. Ugyanabban a pillanatban, amikor ez a lávirati rendelkezés megtörténik, kapják meg a csapattestek a mozgósítási parancsot, illetve az utasítást, hogy a zárt borítékban, pecsétesen őrzött mozgósítási parancsot bontsák fel s aszerint járjanak el. Mindenkit persze az a kérdés izgat: mely hadtestet mozgósítják elsőnek ? A feszült külpolitikai h lyzet beállta óta állandóan a temesvári 7. hadtestet — hogy ugy mondjuk — predesztinálta a közvélemény. Ez a kombináció arra támaszkodik, hogy ez a had,est fekszik legközelebb a szerb határhoz. E^zel szemben egy igen előkelő ós beavatott katonai forrásunk azt mondja, hogy a temesvári hadtestről csak másodsorban lehet szó, mert legénységének igen jelentókeny része szerb nemzetiségű; legelőször a budapesti 4-ik hadtest vonul a határra. E hadtest kötelékébe tartozó rezervisták már meg is kapiák a figyelmeztetést, hogy lakóhelyüket ne hagyják el, míg a 7-ik hadtest tartalékosai ilyet nem kaptak. Súlyosabb kompi kációk esetén valószínűleg az erdélyi hadtestet is talpra állítják, amelynek Nagyszeben a székhelye. A zágrábi hadtestnek az lenne a rendeltetése, hogy a Boszniából Szerbiába küldött csapatokat pótolja az annektált tartományokban. Egy virágzó iparvállalat. A gyulai kötött- és szövött-iparárugyár közgyűlése. Hogy mire képes az odaadó munkásság és helyes kereskedelmi vezetés, azt legjobban dokumentálja a csak nyolc év előtt alapított s akkor kicsinylőleg fogadott gyulai kötőgyárnak nemcsak a fényes prosperálása, hanem terjeszkedése is. Csak sajnálni lehet, hogy ezen iparvállalat terjeszkedése nem Békésvármegyében történt; nem abban a megyében, ahol folyton arról szónokoltak, hogyan lehetne a lakosságot az év hét hónapján át, mikor az értékes férfi és női munkaerő tétlenkedik, háziipari foglalkozáshoz juttatni. Nemzetgazdászok elvitázhatatlanul kifejtették, hogy liáziipart teremteni csak a gyáriparral kapcsolatban lbhet. A gjulai harisnyagyár, mely 400 munkást foglalkoztat, kitűnő gyártmá-