Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-02-25 / 16. szám

Békéscsaba 1909 febr. 25. BÍÜCÉSMEGTEI KÖZLÖM nyaival oly nagy piacot biztosított magának, hogy már három óv előtt szükségessé vált termelőképességének fokozása s a gyár igazgatósága, különösen annak vezérigazgatója: Weisz Mór azon fáradt, hogy a gyár fiókja, már a könnyebb igazgathatás szempontjából is, Csabán létesüljön. Ámde Csaba közéletét teljesen lekötötte akkor az áldatlan munkásmozgalom, s igy a második gyár TemeiVárott létesült, ugy a város, mint az állam nagy anyagi támogatásával. A temesvári gyár, mely folyton fejleszthető, ma már ott tart, hogy munkaképessége nagyobb a gyulainál, mert mig a gyulaiban naponta 600 tucat harisnyát kötnek, a temesváriban a gyártás 980 tucat. A háziipart pedig olyképpen szolgálja a gyár, hogy 350 darab kötőgép házaknál van elhelyezve s igy a családban nemcsak a férfi, hanem a feleség és a felnőtt leány is szép keresettel járul az élet boldogitásához. A fő pedig ez iparvállalatnál az, hogy a termelendő áru előre el van adva, sőt a termelésnél több is. Éppen azért, hogy a munkaképességet fokozza a gyárak ujabb fejlesztésével, az igazgatóság 2000 drb uj részvény kibocsájtásával az alaptőkét 800 ezer koronáról 1 millió koronára határozta emelni s a legutóbbi közgyűlés, a fényes prosperálást látva, a tőkefelemeléshez egyhangúlag hozzájárult. Itt megjegyezzük, hogy az uj 2000 darab részvény az eddigi 265 részvényes által nemcsak hogy jegyezve, de néhány százzal túljegyezve van. Ez az iparvállalat vasárnap tartotta Gyulán dr. Lukács György elnöklete alatt közgyűlését, melyen 51 részvényes volt jelen, kik 5599 darab részvényt képviseltek. A megjelentek üdvözlése után az elnök a jegyzőkönyv hitelesitésére felkérte Bekker Endrét és S c h m i d t Józsefet. Majd Spilmann Gyula főkönyvelő olvasta fel az évi jelentést. A folyton növekedő árurendelésnek a köiőgyár a működésbe helyezett s nagyszerűen felszerelt temesvári gyárral igyekezett megfelelni s ma 900 munkással a két gyár egy millió tucat harisnyát termel. Az üzletmenetelt a boszniai anexió, a keleti bojkott némileg megnehezítette, azonban igy is a vállalat tiszta nyereménye 124,598 kor., az osztalék pedig 7%- Javasolja az igazgatóság 2000 drb uj részvénynek kibocsátását, hogy az alaptőke egy millió koronára emeltessék, a tartaléktőke 5000 kor.-val dotáltatott, a kétes követelések alapra 4000 kor, az előre nem látott veszteségek fedezésére pedig szintén 4000 kor. tartalék létesült. A felügyelő-bizottság jelentésében elismerését nyilvánítja eredményes tevékenységóért az igazgatóságnak. A mérleg teljesen reálisan értékeltetett s midőn még a tőkefelemelést javasolja, kiemeli Weisz Mór vezérigazgató ritka munkásságát és a tisztviselői kar tevékenységét. Lukács György elnök, — miután a közgyűlés az évi jeientóst, a zárszámadást tudomásul vette és éljenzéssel az igazgatóságnak a felmentvényt megadta, — a maga részéről is a legteljesebb elismeréssel szólhat a vállalat működéséről, arról a realitásról, a melylyel az igazgatóság dolgozik Előnyös voltát a vállalatnak legjobban jellemzi végül az is, hogy 7% osztalékot fizet a rószvó nyeseknek s igy hiszi, hogy a jelenlegi fényes prosperálás még csak fokozódni fog. A részvénytőke felemelése folytán alapszabály módosítás vált szűk-égéssé, s a közgyűlés ehhez is hozzájárult s határozattá emelje, hogy az uj részvényekért a befizetés első részlete március 1-én, a második résziét pedig április 15 én teljesítendő. F á y Sámu dr. ezután az elért fényes eredményért jegyzőkönyvi köszönetet indítványozott szavazui Weisz Mór vezérigazgatónak, az igazgatóságnak, a tisztikarnak: ós az elnöknek. (Helyeslés.) Dr. Lukács György : Ugy tartja, hogy a vállalat vezetői p íratlan munkásságukkal a gyulai szövőgyárat az ilynemű vállalatok legelső sorába emelték. Amikor pedig kitűnő gyártmányaival nemcsak kiszorítja az importot, de exportra is dolgozik, csakugyan a legnagyobb hazafiságot cselekszi az igazgatóság, amely előtt kalapot kell emelni minden polgárnak. A temesvári gyár oly fókus a lakosságnak ily munkahoz való hajlamával, a kitűnő munkaerővel, hogy annak felállítása csak szebb reményeket fűz a vállalat jövőjéhez. Mindezeknél fogva a maga részéről is köszönetét fejezi ki, különösen a vezérigazgató, Weisz Mór fáradtságot nem ismerő munkásságáért, s köszönetét fejezi ki az iránta megnyilatkozott bizalomért is, kijelentve, hogy erejétői telhetőleg a jövőben is igyekezni fog a gyár érdekeit, fejlődésót előmozdítani. (Éljenzés.) Weisz Mór vezérigazgató ugy a maga, valamint az igazgatóság és tisztikar nevében hálás köszönetét fejezi ki a megnyilatkozott bizalo íért, s hogy a vállalat fényesen prosperál, az érdem egyik munkástársáó, Vadas Márton ügyvezető-igazgatóé, - akinek szintén jegyzőkönyvi köszönetet j'ivasol. Végül a közgyűlés Major Simon dr. indítványára táviratilag üdvözölte T e 1 b i s z temesvári polgármestert, aki kiváló érdemeket szerzett a temesvári gyár felállítása körül. A vármegyei tisztviselők íizetésrendözőse. A vármegyei tisztviselők fizetési viszonyait még 1906 ban rendezte a kormány. Azonban, mint a legtöbb emberi alkotás, ugy ez a fizetósrendezós sem tökéletes. Vannak fogyatkozásai, a melyek csak most, a fizetésrendezósi törvény életbelépése után vehetők észre. Egyes intézkedései ugyanis nemcsak hogy nem váltak be, de egyenesen igazságtalanságokra vezetnek, mert az egyes tisztviselőknek a többivel szemben méltánytalan előnyöket biztosítanak. Különösen áll ez a fizetésrendezósi szabályrendeletnek a nyugdíjazási eljárásokra vonatkozó intézkedéseinél. A vármegyei alkalmazottak illetmóny - szabályozásának kiegészítéséről Konfliktus a nagyváradi püspökség miatt. A trónörökös és a kormány. Érdekes konfliktusról irt tegnapelőtt a Pesti Napló. Azt újságolta, hogy a koalíció és a trónörökös között a nagyváradi püspökség betöltése miatt háborúság tört ki. Ferencz Ferdinánd szerette volna, ha volt udvari papját, Lányi József fölszentelt püspököt nevezik ki megyés püspökké. A kormány azonban erre nem mutatott hajlandóságot s a trónörökös kívánsága elől több izben kitért. A cikk nem nagyon valószínű, de érdekes s ezért közöljük belőle a következő részt: Ferencz Ferdinánd udvari papjának, aki hat évig állott szolgálatában, püspökséget akart juttatni. Megüresedett a szatmári rezidencia s a trónörökös, a kinek akkoriban a király képviseletében Madridba kellett utaznia, megizente gróf Apponyi Albert kultuszminiszternek, hogy várjon a püspöki szék betöltésével. Mire azonban visszaérkezett Spanyolországból, a kormány Boromiszszát neveztette ki. A főherceget valósággal kihozta a sodrából ez a figyelmetlenség, de várt. A csanádi püspökség is megürült. Ezt Csernoch Jánossal . töltötte be a kormány. Erre a főherceg a pápánál kijárta Lányinak a tinnini címzetes püspökséget ós a nagyváradi irodalmi kanonokságot s elbocsátotta hivatalából. Ekkor halt meg a nagyváradi püspök. A trónörökös energikus akcióra határozta el magát. Megkérte a királyt, hogy interveniáljon L'inyi érdekében a magyar kormánynál. Az uralkodó közölte Ferenc Ferdinánd óhajtását Wekerle Sándorral A kérdés minisztertanács elé került, ahol erre ugy határoztak, hogy a nagyváradi püspökséget jő ideig üresedósben hagyják, mert a vallásalapnak szüksége van a jövedelemre. Hogy pedig a trónörökös ne érthesse ezt a határozatot félre, fülébe került, hogy a magyar kormány a pápánál Párvy Sándor szepesi püspök nagyváradi püspöksége érdekében tett lépéseket, a szentszók azonban ezt a jelöltséget visszautasította. Ez azután csordultig töltötte meg a poharat. A trónörökös elfordult a magyar kormánytól, amelyre teljes mértékben neheztel. Ennek az ellenérzésnek a jeleit a mostani válság alatt is megérezhette a koalíció. A félhivatalos „Budapesti Tudósító" a cikket egészen megcáfolja. A magyar körökben — úgymond — ilyen konf.iktusról nem tudnak s ez a kormány és trónörökös közt egyetlen püspökség ; betöltése dolgában sem keletkezhetett. ugyanis a bel- ós pénzügyminiszterek által 1906-ban közösen kiadott utasítás ugy rendelkezik, hogy a szolgálati idő számításánál csak az ideiglenes nyugdíjazást megelőzőleg ugyanazon fizetési osztálvban eltöltött szolgálati idő számit. E rendelkezés szerint tehát a nyugalmazott állapotban töltött idő csak az ideiglenesen nyugdíjazottaknál nem szakítja meg a magasibb illetményre igényt biztositó szolgálatot, mig a más állapotban levőknél igen. A legtöbb vármegyei nyugdij-szabályrendelet azonban az ideiglenes nyugdíjazás módját nem ismeri, mert az ideiglenes nyugdíjazás a törvényhatóságoknál érvényben levő választás

1 rendszernél fogva a vármegyei tisztviselőkre ugy sem alkalmazható. A bel- ós pénzügyminiszter utasítása tehát a vármegyei tisztviselőkkel szemben sok esetben méltánytalanságokra vezet, mert hátrányosabb helyzetbe juttatja őket. Ez alatt a pár óv alatt is nagyon sok panasz merült fel a miniszteri utasítás e rendelkezése ellen. A megrövidített tisztviselők a nyugdijválasztmányoknak ez alapon hozott határozatai ellen mindig felebbezóssel éltek és nagyon sok dolgot adtak ugy a belügyminiszteriumsak, mint a közigazgatási bíróságnak. A folytonos panaszkodás ós a felebbezésekben felhozott érvek végre is meggyőzték a kormányt ez intézkedés helytelenségéről, melyet csak az állami tisztviselők szolgálati idejének számításánál lehet egész terjedelmében keresztül vinni, a megyei tisztviselőknél azonban nem lehet. Andrássy belügyminiszter tehát hatályon kivül helyezte a sérelmes utasítást s a pénzügyminiszterrel egyetórtőleg ugy rendelkezett, hogy a szolgálati idő számításánál az úgynevezett kedvezményes évek, továbbá a helyettesi minőségben és nyugalmazott állapotban töltött idő be nem számitható. A nyugdíjazást megelőzőleg eltöltött szolgálati idő azonban már számit. A belügyminiszternek erre vonatkozó fontos leirata most érkezett le a törvényhatóságokhoz, közöttük Bókósvármegyóhez is. A Szanatórium Egyesület hangversenye. Ragyogás, fény költözött szombaton este a csabai Vigadó nagytermébe. A József főherceg Szanatórium-Egyesület csabai helyi bizottsági tartotta akkor müvósz-estójót ós bálját fényes erkölcsi ós anyagi sikerrel. A humánus célra a tiszta jövedelem mintegy 1200 korona. Maga a hangverseny műsora olyan magas színvonalon állott, hogy Budapesten is az elsőrangú koncertek között foglalt volna helyet. A padsorokat csaknem egészen megtöltötték a szép aszszonyok, leányok, míg a terem két oldalán az aranyfiatalság táncrakósz serege szorongott. Emelte a hangverseny és bál fényét az is, hogy D'őry Pál főispán is megjelent családjával. A gyulai uri társadalom egyébként is szép számmal volt képviselve. Már fól kilenc is elmúlt, amikor K ü r t h y József, a Magyar Színház kiváló fiatal művésze a dobogóra lépett, hogy megkezdje a műsort Bakonyi Károly egy bájos novellájának felolvasásával. A derűs hangú elbeszélés a kitűnő felolvasás által csak nyert értékében és a közönség zajos tapsokkal adózott érte. Ezután dr. P1 a c s k ó Lajos, a nagytehetségű szarvasi gordonkavirtuoz adta elő Popper gordonka-versenyét. Piacskó nagy oiztossággal kezeli hangszerét; a legnehezebb futamokat is bravúros technikai készséggel oldja meg. Játékával a közönség alig tudott betelni ós újra, meg újra hallani akarta. Most újra Kürthy József következett. Váradi Antal „A tanító" cimü, drámai jelenetekben bővelkedő költeményét adta elő igazi művészettel. A zúgó tapsvihar után, mely a művészi szavalatot kisérte, ráadásul még elszavalta Petőfi „Falu végén kurta korcsma" cimü költemenyót is. Újra felhangzott az éljenzés ós a taps ugy, hogy még harmadik verset is elő kellett vennie a művésznek. Egy kacagtató kabaret-verset, az „öngyiikos"-t olvasta fel. Utána egy bájos fiatal leány : B asilidesz ,Mária lépett a pódiumra, Szendy Árpid zongora-művész, az Országos Zeneakadémia tanára kiséreteben. — A művésznő Schubert: „A hasonmás" ós Brahms „Csendes álom" cimü szerzeményeit énekelte el. Iskolázott, gyönyörű alt-hangja, melynek érce még a felsőbb regiszterekben is fénylik: elragadta a hallgatóságot, mely zúgó tapsokkil honorálta ónekót u^y, hogy neki is meg kellett a második dalt ismételni. A zongorakisóretet pedig Szendy Árpád látta el. Most a hangverseny fénypontja, Szendy Árpád zongorajátéka következett. A békésmegyei születésű kiváló művész, ki már külföldön is nem egyszer aratott jelentős sikereket, ChopinLiszt „Lengyel dal"-át, Chopin „Nocturne"-jét és Liszt boszorkányos futamu „Tarantellá" ját játszotta el. Á közönség néma csendben, áhítattal merült el a művészi játék élvezetébe. M nden egyes darab után valóságos tapsorkán zúgott fel. Folyton hallani akarták ós vagy félóráig nem is eresztették le Szendyt a pódiumról. Ismét B a s i 1 i d e s z Mária énekében gyönyörködölt a közönség. A nagytehetségű fiatal énekesnő most Franz „őszszel" ós Szendy „Hej, Juca, Panna" cimü bijos dalait adta elő. Különösen a második tetszett nagyon a közönségnek, melyet többször meg is ujráztatott. Az igen sikerült hangversenyt dr. Piacskó Lajos j itóka fejezte be, ki Gounod „Ave M\riá"-ját. Gidírd „Bölcsőd al"-át ós Poppir „Migyar rhipsodiá' -ját adta elő igen szépen ós igy szinte belevitte a közönséget a hangverseny után következő táncmulatság hangulatába. A táncmulatságon, melyen élénk kedv ós vidámság uralkodott, a következő hölgyek vettek részt: Asszonyok: özv. B ^líczey Istvánné, Beliczey Gézáné, Belicíey Tibornó, Badici E eknó, Dőry Györgyné, Keresztel Ferencné, Kis Liszlónó, L^wy Símu^lné, Píeiffer Istvánné, Hiraszti S indorné, RMSZ Simonné, özv. Ssiler Dénesné, dr. Wiisz Lijosná, dr. Mtrgőciy Miklómé, O.-mii Gézánó, dr. Wagner D intetné, Korosy Líszlóné, dr. Díbreczeai Lijomé, dr. S'.amek Ignácnó, Neumann Minóné, Waisi Edéné, Szeberóayi L íjosné, S úler Gyu'áné, dr. Síondi Lijosné, dr. F-iy S iraaaé, P >1gár Lajo-mé, Donner L*jo<né, Rick Gézánó (Szeghalom), Áchim Pálné, özv. Jeszenszky Pilné, Klein Gu^ztávn^ WJISJ Miksáné, R'íchardt Józsefn', Vidovszky Károlyné, Wagner Ferencné, Lipkovics Józseíné, Lukács Eidróné (Gyula), Bjhus Elemérné, Govrik Jánosné, Szabados Lijosné (Gyula), Riesler Károlyné, Havas Mórné, Könyves Kálmánné, Friedannn Mórné, Belenta Míhályné, Jívor G/u!ánó, Bohnert Józseíné, Ríthy Bílánó, Vas Sándornó, ifj. Koczi<zky Mihályné, Hu<zka Liszlónó, Ko'paszky Ltsz'óné, Dobay Kálmánné, ifj. Morvay Mihályné (Kígyós). Leányok : Dőry N-tália ós Vera (Gvula), R»thy Eila (Szarvas), F<encher M irgit (Füzesgyarmat), Kucián Ilonka (Mezőberény), Kis Sárika, Seres* Jolán, Ormi L^nke, Polgár Elza, Kolpaszky E us, Belanta Nelli, Husska Rizsi, Seiler Ella, Szondi Malvin és E la, Pf >ifler Mirisk", Szabados Lujza (Gyula), Riesler Mariska, Szamek Irén, Kvasz Mariska, Badics nővérek, Balogh Mariska, Csanádi Jolán, Oüdrovic«ki Mariska, Réthy Böske, Könyves Margit, Bugyinszky Margit, Áchim F. Mariska, Balogh Mari. ÚJDONSÁGOK. - Időjiráa. Az országos központi Időjelző áll«raás mára hideg időt jelez, sokhelyütt csapadékkal — Csabai mintára. Békésvármegye nagyközségei közül Orosháza és Szarvas eredménytelenül lettek a felsőbb hatóság részéről felhiva arra, hogy a község árvaügyeinek gyorsabb elintézésére önálló árvaszóket, mint a milyen Békéscsabán évek óta működik, szervezzen. E községek képviselőtestületei nemlegesen feleltek e felhívásra. Most Nagyszalonta községe, mely pedig csak 14 ezer lélekszámmal bir, határozta el hogy szintén szervez önálló árvaszékel és e célból megkereste Békéscsabát, hogy a szervezósi szabályrendeletet ós ügykezelési szabályzatot tanulmányosás

: illetve alkalmazás végett küldje meg • Nagyszalonta kórelmének M e g y e r j í Imre h. árvaszéki elnök eleget tett. — A jegyzők — mint orsziggyülási képviselők. A bákósvárniegyei községi jegyzők egyesülete órdakas mozgalmit indított meg. Na:n kevesebbet akar elérni az egyesület, mint azt, hogy eíután országgyűlési kópvisslőkké a községi jegyzők is me* legyenek választhatók. Ennek egyébiránt eddig s?n volt valami nagy akadá.ya, mert hiszer képviselővé minden választó választhaté volt. A jegyzők, pedig birnak választó jogosultsággal. Ő t azo.ibin aít aktrjik hogy mint a pipok ós egyetemi tini ro<, rendes hivatásukat kápviütő ko rukban is végezhessék. Eahaz n^hezir fog a törvényhozás hozíájáralui.