Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-08-16 / 66. szám

Békéscsaba, 1908. XXXV-ik évfolyam. 66-ik szám. Szombat, augusztus 15. BEKESHEEfT KOZLOHY POLITIKAI LAP elefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető Közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön ElrOFIZBTÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre ö kor. Negyedévre 3 kor. ElSfizetni bármikor lehel éunesvedenbelQl is. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő: SZÉKELY BÉLA Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szára 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel |helyben fizetendő. iNYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér Néhány szó közlekedésügyünkről Békéscsaba, augusztus 14. Nemrégiben rán utattunk azokra a módokra és eszközökre, amelyek a magyar ipar fejlesztése és versenyképessé tétele érdekében kiválóan fontosak. Nem eléggé hangsúlyozható az iparfejlesztésnél a közlekedés ügyének folytonos előbbrevitele. A posta és távíró, a vasút és a vizierő oly nagy szerepet játszanak az iparban és a kereskedelemben, hogy elhanyagolásuk: bűnös könnyelműség,fejlesztésük: kész siker. Postánk és távírónk ma már évrőlévre halad az eszményi tökéletesség felé. A távbeszélő is szépen működik, bár távolról sem oly mértékben, mint a külföldön. Ebben a tekintetben nemcsak a belföld helyközi telefonját, de a külfölddel való összeköttetést is nagyon ki kell még bővítenünk nemcsak gazdasági, hanem közigazgatási érdekből is; mert kézzel fogható, hogy a telefon terjedése egyszerűsíti a közigazgatást is. A magyar kir. államvasutak beruházási költségeit a kormány successive utalványozandó 400 millióban állapította meg. Tudva azt, hogy az állam pénzügyi helyzete a legbuzgóbb törekvésnek is természetes határt szab, egyelőre be kell érnünk ezzel a közel 400 millió koronás beruházással is. Fölösleges azonban hangsúlyoznunk, hogy ezt csak részletfizetésnek tekinthetjük, mert a magyar államvasutak tekintetében közel másfél évtizedes mulasztásokat kell pótolni és meg kell valahára szüntetni a jármüvek elégte! lenségéből eredő bajokat és rengeteg J vagyoni károkat. Az iparfejlesztés uj 1 korszakát vaggonhiánynyal, a kimerülésig megfeszített személyzettel épp oly kevéssé lehet inaugurálni, mint a hogy j nem lehet a szállítás zavarait és kése- I I delmeit a már világszerte hírhedtekké J i vált póthatáridőkkel orvosolni. Nem j mulaszthatjuk el itt az alkalmat annak I ismételt követelésére, hogy a magyar I államvasút valahára kevésbbé bürokratikusán igazgattassák. Vizi erőink kihasználása sem halad előre, pedig megbecsülhetetlen értékű és hasznú munkaerőről mondunk le ezzel. De ettől is eltekintve, a szénkérdés évről-évre válságosabb képet ölt, ugy, hogy máris kikerülhetetlenné vált a szén megfelelő pótlásáról gon- , doskodni; erre a célra pedig a vizi f erő felhasználását, már páratlan olcsóságánál fogva is, nem volna szabad egyetlen perccel sem késleltetnünk, mert mig ezt a kérdést meg nem oldottuk, anyagilag is nagy, közvetlen hasznot hajtó vállalkozást nélkülözünk. A szén hiányt egyfelől az elégtelen bányászás okozza (ennek ismét a munkáshiány az egyik oka), másfejői a waggor.hiány, amely ezelőtt sohasem tapasztalt késedelmeket idéz elő I a szénszállítás körül. Ennek ismét | nagy üzemi zavarok a következései, I elannyira, hogy nem egy üzem szűnt í meg szénhiány okából, és félő, hogy | iparfejlesztési akciónknak is egyik nagy akadálya a szénhiány és a széndrágaság lesz. Mivel pedig a porosz szén behozatalánál még Ausztria vasutjaival és ezek díjszabásaival is meg kell ; küzdenünk — a mely akadályok nem í tervnélküliek — és mivel itthon is termelhetünk sok szenet, amely ipari célokra pótolhatná a poroszt, haladéktalanul módját kell ejteni annak, hogy legalább a belföldi szén szállítása akadálytalanul és a lehető legolcsóbb díjért történjék. A hazai ipar fejlesztését célozza az 1907. 6. t.-c., amely a tengeri szabad hajózásban foglalkoztatott magyar kereskedelmi hajóknak, valamint a tengeri hajók építésének állami segítségben és kedvezményekben való részesítéséről rendelkezik és öt év tartamára egymillió ötszázezer korona segélyt tesz lehetővé. Helyes és egészen eredeti ujitása a törvénynek, hogy a hajóbeszerzési segélyt áttól teszi függővé, hogy a hajó évenként legalább egyszer érintsen magyar kikötőt és hogy ekkor legalább egy harmad rakománynak megfelelő oly forgalmat kell közvetítenie, amely a hazai közgazdaság érdekeinek szolgál. Kimondja továbbá a törvény, hogy csak oly hajóépítés segélyezhető, mely belföldi gyárban történik és a melynél a felhasznált anyagnak legalább harmadrésze belföldről származik, — oly intézkedés, mely bizonyára üdvösen támogatja majd hazai iparunkat és különösen vastermelésünket. Az is érdekes ujitása a törvénynek, hogy a kereskedelmi miniszternek a segélyek és kedvezmények megvonása dolgában hozott döntése ellen a közigazgatási bírósághoz panasznak ad helyet, ami a miniszteri diszkrecionárius intézkedésnek hathatós ellenőrzése és ami különösen az ellen nyújt bi/.tositékot, hogy pártpolitikai szempontok nem fognak túlsúlyba kerülni a segélyek adományozásánál. Nem fejezhetjük be közlekedési viszonyainkra vonatkozó rövid észrevételeinket anélkül, hogy ne adjunk kifejezést amaz óhajtásunknak, hogy a közlekedés ügye külön minisztériumra bizassék, mely azt bizonyára gyorsabban és hatásosabban látná el, mint most a kereskedelmi minisztérium, amely óriási munkaköre mellett képtelen a közlekedés ügyének ezerféle részletét kellő gondossággal és körültekintéssel ellátni. A tótkomlós vásárhelyi vasút. Mit akar az igazgatóság? Nem szabad tovább halogatni. Közelebbi számaink egyikében megemlékeztünk arról a sürgető felhívásról, melyet a Tótkomlós—Hódmezővásárhely között kiépítendő vasút ügyében érdekelt községek intéztek az Alföldi Első Gazdasági Vasút igazgatóságához, a keskenyvágányu vasút terveinek átalakítása tárgyában. A vasutigazgatóság erre a sürgető megkeresésre értesítette a községeket, hogy az átalakítandó terveket és költségvetést csak a jövő hó folyamán küldheti el, mert azokat a szabadságon levő Sármezey főmérnök maga fogja elkészíteni. Azt is ajánlotta az igazgatóság, hogy a vasútépítést ne nagyon siettessék, hanem várják meg az érdekeltek a vicinális-vasutakról szóló uj törvényt Hogy az igazgatóság miféle előnyöket, hasznokat és értékesebb eredményeket vár a még csak kilátásba helyezett uj törvénytől, arról nem szól az átirat s mi azt elgondolni sem tudjuk. Valami számottevő előnyök azonban nem származhatnak abból az érdekeltekre, mert ez a vasút kizárólag csak helyi érdekeket érint, a szorosan vett érdekeltsége oly sziikkörü, hogy Békésmegyei Közlöny tarcaja. i A

z átlyukasztott csákó. Lemondás. Olyan' az én lelkem Méma sóhajtása, Mint lépett délibáb Foszladozó fátyla Vergődő galambok Szárnya suhogása, Fehér jázminvirág Szirmának hullása Szálló barna felhő Ha szárnyára kapná S fájó üzenetként Tehozzád sodorná — Lelkedhez simulnék Kétkedően, lopva, Hol életre kelve, Hol meg haldokolva. ... Nem lesz többé egész fi délibáb fátyla, Egyre gyöngébben ver fi kis galamb szárnya, Őszi szél kergeti, — Hallom már zúgását — fi fakó emlékek Elszáradt virágát . . . Mányinó Prigl Olga. Irta : Prém József. - A .,Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. — A bazini kastélyban sok műkincs és családi emlék közt egy átlyukasztott csákó is szerepel. Nem valami különös föveg, csak olyan, mint a Czobor-féle huszárezred minden egykori tápjáé volt. De mikor kérdi az ember, miért őrzik: igen büszke feleletet kap. — Nem is emléktárgy ez. Több, sokkal több! Valóságos ereklye. — Ereklye? Ez a rongyolódó csákó ? — Az bizony. A magyar becsület, a nemzeti büszkeség, a hazai virtus védelmének ereklyéje. Amikor először láttam azt a csákót, kíváncsian néztem és érdelődéssel tudakoltam a történetét... Hej, de hiresek is voltak annak idején a Czobor-huszárok! Azóta se láttunk olyan ezredet. Bécs város szép asszonyai, szép leányai csak ugy reszkettek a daliás tisztjeiért. Sok nyalka magyar legény hódított akkor a császár városában és nem egy házasság jött létre az udvar közbenjárására. De galiba is volt elég. Félelmes hirben állt az ezred. Minden közlegénye hires verekedő S a tisztek nem tűrték, hogy bárki görbe szemmel nézze a magyart. Hát még az udvarlásban milyen rettegett volt a hadnagy, főhadnagy és kapitány, de még az őrnagy is! Minden szép asszonnyal megáldott férj óva húzódott a Czobor-huszároktó), nehogy baj essék a házasélete nyugalmában. Az összekoccanások napirenden voltak. Párbajra azonban ritkán került a dolog, mert a Mária-Terézia előtti korszakban roppant szigorúan büntettek mindenkit, aki fegyverrel kezében védte a becsületét. Jaj volt annak, aki a tilalmat áthágta. Száműzetés, de sőt halál is várt a vétkesre. Ám a Czobor-huszárok fittyet hánytak mindenféle szigorú rendeletnek. Szembeszálltak azok még az ördöggel is, hát hogyne mertek volna kikezdeni holmi udvari auktoritások irkafirkáival! A kiváltságot még Czobor Ádám, az ezred korábbi vitézlő parancsnoka szerezte meg. Egy izben felvette ragyogó szép ruháját, felkötötte hadverő kardját és beállított a császári udvarba. Egyenesen az uralkodó elé járult és igy szólt: — Felség ! Esedezem : ne terheltessék az ármádia vezetőinek kivételt tenni az ezredemmel. Tisztelem, becsülöm a regulát, de ami igaz, az igaz és kétszeresen igaz az, hogy katonát nem célszerű fékezni a virtusának kifejtésében. Aki huszár, az verekedjék, Felség! nem csak akkor, ha háború van, de akkor is, ha becsülete követeli. Ám büntessék azt, aki megszegi az udvari tilalmat, de én nem tűrök egy pillanatig olyan tisztet az ezredemben, aki foltot tűr a bátorságán. Azért van kard az oldalán, hogy védekezzék, ha támadják s ha ő támad, akkor is bizonyára oka van rá a Czobor-huszárnak. Az uralkodót meglepte ez a bátor föllépés és az ezredes vidám ábrázattal hagyta el a császári palotát. Azóta kedvükre verekedhettek a Czobor-huszárok. Amikor gróf Pálffy János keürlt az ezred élére, ez a harci kedv szinte lángot vetett köztük. Mert vitéz volt és elszánt ember Pálffy. Egyszerű katonának ismerte még akkor mindenki és senki sem merte sejteni, legkevésbbé tán ő maga, hogy néhány év múlva fölfelé radadja a sors hatalma és egykor Magyarország hires nádora lesz. Husz éves sem volt, amikor már a kapitányi rangot kapta, még pedig Bécs ostrománál. Olyan bátran harcolt vasezredében, hogy mindenki csodátatát vivta ki. H. ... Fényes udvari.;bált rendeztek a császári palotában. Összegyűlt az ország sok szép és előkelő hölgye. De legszebb volt Kaunitz Eleonore grófnő. Sugármagas termete, sötétkék szemei, fejedelmi tekintete, mesébe illő hullámos, ragyogó haja és arcának üdesége, szoborszerű szabályossága heteken át alkalmat adott a bécsi poétáknak és udvari dilettánsoknak, hogy szonetteket, magasztaló madrigulákat zengjenek róla ... És hogy táncolt a gyönyörű EleSirolin emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli izadási. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár ós orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Boohe* eredeti csomagolást. 99 Roche" F. Hoffmann La Roche & Cie. Basel (Scájc.) Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakba®. Ára üvegenként 4 — korona, i