Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-08-09 / 64. szám

Békéscsaba, 1908. aug. 9 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 cégeinek többsége Dicsőfit támogatja. A szavazatokat 15-ig kell beadni s 20-án hirdetik ki az eredményt. Ha abszolút többséget egyik sem kap, akkor a két legtöbb szavazatot kapott jelölt között pótválasztás lesz, amelyet körülbelül 3zeptember kö epén tartanak meg. Gyulai közügyek. — A városház kibővítése. — Cserepezik a laktanyát. — Fölemelt orvosi dij. — Mozgóképek az Erkel-szinkörben. — Megalakult a háziipari-bizottság. —l Kevés, de annál fontosabb ügynek elintézésére ült össze tegnapelőtt a gyulai képviselőtestület. A gyűlés elnöke dr. B u c s k ó Koriolán főjegyző volt, mert L o v i c h polgármester megkezdette már nyári szabadságidejét. A tárgysorozat pontjai közül, mint nagyobb horderejüeket, ezeket ismertetjük: Már régebben elhatározta a képviselőtestület, hogy a város tulajdonát képező épületeket eladja s az igy befolyt pénzen kibővitteti a városházat. Ezen épületek közül háromra vonatkozólag akként határozott a képviselőtestület, hogy nyilvános árlejtés mellőzésével adja el azokat az ezidőszerinti bérlőknek. A „Nap"-hoz cimzett korcsmaépületre a róm. kath. egyház tett ajánlatot s 8000 koronáért hajlandó megvásárolni azt. A József-hid melletti épületért az izraelita egyházközség 3000 koronát igért Ez a két ajánlat elfogadható. Ellenben nem fogadhatja el a város az eddigi főjegyzői lakás megvételére tett ajánlatot, mely még a becslési összeget sem üti meg. Ezt a házat dr. Konrád Ernő kir. ügyész aknrja megvenni. A házeladások kérdésében nem dönthetett érdemben a képviselőtestület, mert a tagok száma nem biztosította a határozatképességet s igy augusztus 24-én megint a megbeszélés szőnyegére kerül ez az ügy. Elhatározta a közgyűlés, hogy a József-laktanyát cserepe-.tetni fogja. A fedőmunkálatok (i000 koronába kerülnek. A pusztaeperjesi lakosok orvosa, dr. Császár Ferenc, azt kérte a várostól, hogy emelje föl tiszteletdiját. Császár kérelmével behatóan foglalkozott a tanács, amelynek pártoló javaslata alapján elhatározta a közgyűlés, hogy jövő évi január hó 1-től kezdve a pusztaeperjesi orvosnak tisztelet-diját 400 koronára emeli föl. Két vállalkozó szellemű nagyváradi kereskedő, B á t o r i Kálmán ós S z od o 1 a i Lajos, beadványt intéztek a városhoz s beadványában azt kérik a közgyűléstől, engedné meg, hogy az Erkelszinkörben mozgófény kép-előadásokat tarthassanak. Az előadások permanens pompássá téve az elhagyatott vadásziakot; lakhatóvá tette. Hogy leküzdje a vízhiányt, óriási pénzért medencét vájatott a havasi csúcs alatt álló kősziklába, ahová összegyűltek a sziklákból csepegő erecskék, kis tavat alkotva, amely nőtt, nőtt, mig végre a medencén kicsordulvalva a mai Bulleavölgyi patakot teremtó meg. Anuca pedig csak rövid ideig lakott a pompás helyen, csak egy nyáron szürcsölhette a kedvéért teremtett tó hűs vizét. A herceggel kirepült a nagyvilágba, ahol száp álmai mind beteljesedtek ; merészebben, szebben, mint valaha gondolni merte volna. Vigan élt egy ideig, amig ifjúsága és szépsége tartott és azután . . . Páris egyik külvárosi lebujában züllött, deliriumos férfi issza a zöld mérget, az abszintot. Révedező szemében a hajdani értelmességnek hire sincs. Reszkető kezeivel önti magába az italt. Most rongyos, részeg asszony ül mellé. Szájából dűl a pálinka szaga. Reszketve, vágyakozóan nyul a férfi abszintes pohárkája felé, kérőén nézve a züllött férfi szemébe, mig kékülő ajkai halkan suttogják: — Szabad? A két szempár találkozik. Nagyot lobban, azután a szegény, rongyos, züllött festő ós a hajdani szép Anuca szennyes ajkai egybeforrnak. Végre, lent a mélyben találkoztak ! A Bullea-völgy felett az elhagyatott vadászlak rombadőlt. Sok évig állott ugy, mig végre a turisták menedékháza képében újraébredt, a szép Anuca kedvóért ásott medencét az idő, a viz mélyre és szélesre mosta és ma ott van a Bullea-tó, belőle habzik a patak a völgybe le. Aki pedig azt hiszi vala, hogy ezen két történet tulajdonkópen egy ugyanazon dolgot regéié el a hajdani és a mostani felfogásukhoz hiven, ez nem téved vala. .. jellegűek lennének s csak a szinidény I alatt szüntetnék be azokat. A szinkör használata ellenében fölajánlottak 300 korona havi bért. A közgyűlés elfogadta az ajánlatot, de a szerződóst csak az esetben köti meg a város, ha az Első Magyar Általános Biztositó-Társaság, melynél a szinkör tűz ellen biztosítva van, nem emel ez ellen kifogást, vagy ha az esetleg fölemelendő biztosítási összeg különbözetét a vállalkozók fizetni hajlandók. Végezetül megalakította a közgyűlés a háziipari bizottságot. Tagokul választották : Weisz Mórt, dr. Lovich Ödönt, dr. B u c s k ó Koriolánt, N á dh á z y Ferencet, Schriffert Ádámot, Varga Lajost, Mundrucza Demetert, Maria Illést, S z e m e t i Imrét és L i d o r i Józsefet. A gazdasági egyesület ügyeiből. — Egy érdekes miniszteri leirat. — Szállítások az A. E. G. V. állomásairól. — Állatdijazás Békésen. — A „Békésvármegyei Gazdasági Egyesületihez érdekes leirat érkezett e héten a minisztertől. Ez a leirat a gümőkóros s egyáltalán a ragadós bajokban j szenvedő marhák húsainak kimérésére vonatkozik. Mint tudva van, nálunk nem mérik ki az ilyen betegségben szenvedő állatoknak húsát. Külföldön ellenben régóta szokás, hogy ezek az állatok is levágásra és kimérésre kerülnek s egészségi szempontból éppen nem ártalmas a husuk. A bennük rejlő, fertőzésre alkalmas baktériumokat előbb elpusztítják és pedig párolás utján. A levágott hust egy ezen célra készült, gőzzel telt edénybe teszik, ahol kipusztul belőle minden ártalmas anyag. Ilyen hust mérnek ki aránytalanul olcsó árért a budapesti husszékben is. Ez a rendelet abból az apropóból érkezett Csabára, hogy a soproni gazdasági egyesület a gümőkóros állatok kimérésének engedélyezését kérte a minisztertől. A kérelem teljesítve is lett s erről külön-külön értesítette a miniszter az egyes gazdasági egyesületeket Régi panasza a vármegye gazdáinak az, hogy az Alföldi Első Gazdasági Vasút állomásairól nem lehet közvetlen fuvarlevél utján gabonát, vagy más szállítmányt Áusztriába szállítani. Ez a körülmény rendkívül megnehezítette a szállítást. Ha egy gazdának szállítani valója akadt, nemcsak a kis vasútnál, hanem a Máv. állomásánál is uj fuvarlevelet kellett kiállítania és erre a nehézségre való tekintettel többen le is mondtak a szállításról. Vármegyénk gazdasági egyesületének figyelmét nem kerülte el ez az anomália s fölterjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhez, azt kórvén, engedné meg, hogy az Aegv. állomásairól is közvetlen fuvarlevél utján lehess -n árúkat szállítani Ausztriába. Bizonyára nagy örömet fog kelteni most gazdáink körében azon értesülésünk, hogy a miniszter teljesítette a kérelmet s erről értesítette a Máv. és az Aegv. igazgatóságait is. Á Békésmegyei Gazdasági Egyesület kiváló buzgalommal működik közre az állattenyésztés föllenditésén. Ezen célnak szolgálatában állatkiállitásokat szokott rendezni, amelyek évről-évre mind nagyobb és nagyobb erkölcsi eredménynyel járnak. Az igazgató-választmány már korábban elhatározta, hogy ez évben Békésen rendez díjazással kapcsolatos állatkiállitást. A kiállítás megtartásának idejéül szeptember 2'3-ik napját tűzték ki. D ar á n y i Ignác földmivelésügyi miniszter lódijazások céljaira 800 koronát utalványozott s erről leiratilag értesítette az egyesületet. A törvényhatóság közgyűlése. Leleplezték a Rákóczi-képet. Községi ügyek. Tegnap délelőtt tartotta meg vármegyénk törvényhatósági bizottsága azon közgyűlését, amelyet előre jeleztünk í már több izben. Ennek a közgyűlésnek összehívását főleg a Rákóczi kép leleplezése tette szükségessé s ezzel kapcsolatosan elintézett megyebizottságunk több községi ügyet is. D ő r y Pál főispán lendületes szavakban emlékezett meg a közgyűlés első pontjáról, mely Rikóczi Ferenc képének leleplezése volt. Elmondotta, hogy milyen nemes intenciók vazettók a vármegyét, amikor megfestetai határozta el Rákóczi Ferenc képét s azután felkérte Szabó János megyebizottsági tagot, hogy az ünnepi beszédet elmondja. Szabó János nagy lendülettel mondotta el szép beszédét, amelyet itt közlünk : Szabó János ünnepi beszéde. Mikor a vármegye nagyérdemű alispánjától azt a megtisztelő megbízást vettem, hogy a Il-ik Rákóczi Ferenc arcképének leleplezésekor tartsak egy rövid alkalmi beszédet, gondolkoztam felette, hogy száraz történeti visszaemlékezés legyen-e ez a beszéd ? vagy azon hatást igyekezzem-e — habár haivány vonásokkal — feltüntetni, mit a nagy férfiú honszerelme s ebből folyó önfeláldozása gyakorolt minden időben a magyarok szivére és lelkére ?! Ez utóbbira határoztam el magam, mert ugy gondolkoztam, hogy „mit a történet csodául fennhagyott", minek mondjam én el ? hisz gyermek korunkban szép mesékbe szőve sokszor hallottuk azt az öreg atyáktól, akiknek testöket bár gyengévé tevé a vénitő idő, de szemüknek tüze ifjú lánggal égett, mikor elbeszélték nekünk, gyermekeknek — nagy tanulság végett — hogy ki volt Rákóczi! Egy fogalom lett már az ő neve köztünk; — és hogyha e nevet a histórikusok meg nem örökitik a történet lapján — ez a név akkor is mindörökké élne, a szabadság után vágyakozó magyar szive közepébe ; s a haldokló atyák szent örökségképen hagynák ezt a nevet egyik nemzetségről másik nemzetségre — a hazaszeretet dicsőségére. S ahányszor e hazat súlyos próba érte — az örök Istennek legyen hála érte — hogy a magyaroknak bú bánatos lelke vissza tudott szállni arra az időkre, amikor az elnyomott szegény magyar nemzet, az igaz magyarok, a kuruc vitézek egybe gyülekeztek nagy Rákóczi Ferenc szent zászlaja alá s az Isten nevében a magyar hazának szabadsága mellett, szent csatákra szálltak ! Oh, ti nehéz napok ! s óh ti Dicsők, Nagyok! fellelkesül szivem, ha rátok gondolok ! s a nemes büszkeség tölti el a lelkem, azon tudatra, hogy én is magyar vagyok. És ha rád gondolunk „nemzetünknek atyja", ugy tűnik föl nekünk, mintha itten zúgna a bús tárogató, a bús kuruc nóta a mi közelünkben s szivünkben e hangra szent hevület támad... s ha amaz induló harsogása zendül. .. nagy Rákóczi Ferenc, megyünk Te utánad ! S mikor a hazáért rabságot szenvedőnk s minden ami kedves volt a mi lelkünknek: világi dicsőség, a föld gazdagsága s a családi élet tiszta boldogsága, mind, de mind odaveszett!... És mikor e nehéz, súlyos próbák között eljött a kisértő s rabságunknak nehéz láncait letörve, megfogta kezünket ós vitt egy magas hegyre, s a föld gazdagságát, a bányák kincseit, királyi koronát, mindent igért nekünk — de hazánkórt cserébe.. . oh, akkor is mindig Te voltál velünk, nemzetünk vezére, nagy Rákóczi Ferenc, szivünk büszkesége! S visszamentünk veled a hegy tetejéről — világi fényt, kincset ós mindent megvetve — a nehéz börtönnek sötét fenekére ; a bizva küzdő lelkünk erőt venni eljárt bizalomal hozzád, oda Rodostóba, a Márvány-tengernek partja közelébe. S amikor képedet elhomályosította a magyarok előtt egy koronás nőnek „csillogó rendjele" s „hitető beszéde" és sötétség borult erre az „ősöknek vérétől megszentelt" szegény magyar földre s mi, magyarok, lettünk az idegen nyelvnek tápláló dajkái — akkor az éjszaka sötét borulatán, csillagok fényiben, egyszer csak megláttuk a Te két szemednek sürü könyhullását s a már veszni indult szegény magyar nemzet... ismét látni kezdett! S mikor a szolgaság jármát szójjél töré a szabadság után vágyakozó magyar s mikor végigharsan Petőfi ajkáról a hires riadó... az a „Talpra magyar !" s mikor jött az ármány és Kossuth apánknak bűvölő szavára mint egy test, egy lélek talpra állt a nemzet — viadalra készen — a te lelked lángolt Petőfi szemében s a te lelked volt ott a mi jó atyánknak: Kossuth Lajosnak a szive közepében! S szabadságharcunknak minden csatáiban a honvédek szivét te lelked éltetó, ez adott ő nekik hősi bátorságot s fegyvereik nyomán jó hadi szerencsét; ment a honvéd bátran szembe a viharral Rákóczi induló harsogása mellett, mintha életét is meggyülölte volna, hisz mindegyik inkább választá a halált, mint a szolgaságban tengődő életet. Te pedig örömmel néztél le az égből, mert minden honvédben rá ismertél a te hős katonáidra! S mikor ott, Aradnál egy őszi reggelen köd borult a tájra s a magyar hazára a sötét éjszaka s a tanítványaid, a te kurucaid — a hős tábornok — adattak az osztrák hóhérok kezébe, nem láttak ők bitót, nem vettek ők halált, mert a gyászoló ég sötét borulatán sugár-özön között, a te megdicsőült alakodat látták s a test börtönéből megszabadult lelkük, a magyar szabadság égi angyalának hófehér szárnyain hozzád emelkedett. S mikor a csatazaj elnémult közöttünk s a béke angyala szállott le e földre s mikor nem fegyverrel szolgáltuk a hazát, hanem munkálkodtunk karral s ésszel érte, majd egymást gyöngítve, pártokra szakadtunk s hazaárulással vádolta az egyik magyar a másikat — e súlyos vád alatt minden igaz magyar, csak te rád tekintett, a te nagy példádból tanulságot véve, nyugodt öntudattal s büszke bátorsággal nézett a vádolók haragvó szemébe. Igen, ez a nemzet minden dicsőségét és a próbák között hősi szenvedését néked köszönheti. Rákóczi, te voltál és mostan is te vagy, aki ébren tartod a hazaszeretet világító tüzét a mi sziveinkben. És hogy ha két magyar egymás ellen állna s szivök szeretete gyiilöltséggó válna, a te jó lelked az, mely azt mondja nekik: ne bántsátok egymást ti édes testvérek, mert ha a kurucok egymást sem értik meg, elvész Magyarország, elvész annak népe s két fejű sas száll az angyalok helyébe ! Gyönge vonásokkal ime itt a képe an ak a dicsőnek, az igazi nagynak, ki a magyar haza igaz szerelmében, hős szenvedésben és önfeláldozásban, példányképe lészen mindig a magyarnak s a kinek a Márvány-tenger partja adott csendes nyugodalmat, test szerinti képe művész vonásokban ime itt van annak : (itt lehullott a képről a lepel.) Ugy tetszik én nekem, mintha most is látnám e dicső férfiú kezében a zászlót, mintha hallanám ajkának szózatát : Az Isten nevében minden igaz magyar, nyelv és vallásbeli különbségek nólküi éljen e hazáért s ha kell, haljon érte; és'az a jó Isten, az egek királya, szabadságot ad majd nektek, kurucoknak, magyaroknak érte! Oh vegyük lelkünkre az ő tanítását és példaadását s nemes büszkeséggel tekintsünk fel rája, s szivünk belsejében mindörökké éljen Rákóczi, — a magyar szabadság királya!" A beszédet többször éljenzés szakította meg. Báró D r e c h s e 1 Gyula indítványozta ezután, hogy ennek a közgyűlésnek minden egyes fázisát örökítsék meg jegyzőkönyvileg. A beszédeket pedig nyomassák ki ós küldjék meg az egyes megyebizottsági tagoknak. Az indítványt határozaterőre emelte a közgyűlés. Ennek az aktusnak befejeztével öt perc szünetet rendelt el a főispán s csak azután kerültek sorra a vármegye és az egyes községek ügyei. Községi ügyek. Emiitettük már, hogy a belügyminiszter az 1908 évi költségvetés felülbírálása kapcsán az 1 százalékos pótadóhozzájárulást nem a vármegye által előirányozott 19.817, hanem 22871 koronában állapította meg A miniszteri rendelet vétele után Ambrus alispán jelentést tett a főispánhoz, aki arra kérte a minisztert, hogy engedné el a többletet. A miniszter azonban nem hagyta el álláspontját. Ez ellen most panaszszal élhetne a megye, de a közgyűlés nem kivánt élni ebbeli jogával. A miniszter által is engedélyezett ötödik árvaszéki ülnöki állást október hó folyamán tölti be a közgyűlés. E kérdéssel kapcsolatosan szó esett az ötödik ülnök hivatalos helyiségeiről is. Az ülnöki hivatalt a tiszti-főügyész ezidőszerinti hivatalos helyiségében fogják elhelyezni, a tiszti-ügyész hivatalának elhelyezésőről pedig később gondoskodnak és pedig valószínűleg aként, hogy a gyulai járás főbírói helyiségében helyezik azt el, mert a közgyűlés máris felszólította a gyulajárási főbírót, hogy 6 hónapon belül helyezze el hivatalát. Abban adnak hivatalos helyiséget majd a tiszti-főorvosnak is. A csabai gyalogsági laktanya pótraktárának kibővítéséhez csak a már előbb megállapított anyagi erővel kiván hozzájárulni a közgyűlés s nem akceptálja a katonai parancsnokság azon általános érvelését, hogy az épület nagysága elszámolási hiba következtében határoztatott meg 18.000 korona építési költségnek megfelelő keretekben. A korcsmákról é kávéházakról, valamint a vendéglőkről szóló szabályrendelet módosítása ellen a belügyminiszternek észrevételei voltak s főleg a korcsmákban kiszolgáló nőszemélyek erkölcsi viselkedésére vonatkozólag tett észrevételeket a miniszter. A közgyűlés elhatározta ily értelemben módosítani a szabályrendeletet.