Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-08-09 / 64. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1908 aug. 13 Régen tárgyalják már közgyűléseink és egyes bizottságaink a közkórház kibővítésének ügyét. Most elhatározta a közgyűlés, hogy a közkórház kibővítésének céljaira megveszi a megye a V e r b ő c z i István és neje tulajdonát képező telket 16.000 koronáért. A kórházi tisztviselők ingyen gyógykezelést és ingyen gyógyszert kértek betegségük esetére. E kérelmet teljesítette is a közgyűlés. Néhai Belencéresy József mezőberényi nyilvántartó özvegyének 200 korona rendkívüli segélyt szavaztak meg a jegyzői nyugdijalapból. Kibővítették ezután a megyei központi közművelődési bizottságot 24 újonnan beválasztott taggal. A honvéd hadapródiskolánál megüresedett alapítványi helyekre a következő sorrendben ejtették meg a pályázók kijelölését: Kormoczky Károly, D u t k a y György, Tör ö k'Gyula és Kozma Gábor. Éz utóbbinak kérvényét pótlás végett visszaküldte a törvényhatóság. Ezután A n t a 1 ó c y Nándor levéltárosnak 600, Dubányi László levéltári segédnek 300 korona jutalmat szavazott meg a közgyűlés a levéltár rendbehozásáért. A vármegyei szabályrendelet módosítása tárgyában tettt állandó választmányi javaslatnál Áchim L. András felszólalt s kifogásolta azt, hogy épp azon a napon, amikor Rákóczi képét leleplezik „szájkosaras" intézkedéseket foglaljanak szabályrendeletbe. Áchim aggodalma azonban nem helyénvaló, mert hisz minden vármegyében szabályrendeletileg biztosítják a -közgyűlések zavartalan rendjét és aki ezt nem látja szívesen az csak a felforgatás eleme lehet. Mielőtt e kérdésben határozatot hozott volna a törvényhatóság — kimondotta a közgyűlés, hogy a módosítás kinyomatandó s megküldendő az egyes tagoknak. Érdemben csak a legközelebbi közgyűlés dönt. Ezután elutasította a közgyűlés dr. T a r d o s Dezsőnek azon felebbezését, melyet a folyó évi junius hó 29-én megejtett bizottsági tagválasztások kérdésében hozott csabai képviselőtestületi határozat ellen adott be s igy a határozat helybenhagyatott Hasonléképpen elutasította a törvényhatóság dr. F á y Samu bizottsági tagnak felebbezését is, melylyel a csabai képviselőtestületnek a „Fiume" átalakítását kimondó határozata támadtatott meg. Es végül helybenhagyták Mezőberény képviselőtestületének a nyomorék és züllött gyermekek otthonának felépítésére, valamint a csabai képviselőtestületnek a polgári fiúiskola uj épületére vonatkozó határozatát. A közgyűlés délig tartott. A békésmegyei kivándorlás Jönnek az endrődiek. Nem kell útlevél. Örvendetes tényként állapithatjuk meg, hogy a békésmegyeí kivándorlás két hónap óta teljesen megszűntnek tekinthető. Alig akadt egy-két ember, aki ezen idő alatt útlevelet kért volna. Az ezelőtti hónapok tömeges kivándoroltjaival szemben ma csak lézengő kalandvágyók hagyják itt az országot s egyáltalán nem kell félnünk többé attól, hogy a meggazdagodás utáni vágy valami nagyon megtizedelné a jövőben polgárságunkat. Jó biztosítók erre az a sok, keserű panasz, melyet az Amerikából visszatértektől hall ami népünk. Erekből a panaszokból megtudhatják mennyi tenger szenvedésnek és milyen állatias munkának az árán tesznek szert Amerikában arra a pár dollárra, melyet, mint megtakarított pénzt hazahoznak. Ennek ellenóban egészségüket hagyják ott. Bókésvármegye kivándoroltjai közül rendkívül sokan tértek legutóbb vissza. Eít jórészt az Amerikában megcsappant munkáskeresletnek kell betudnunk, amely még mindig fenyegetően nagy arányú. A legjobb, az ezelőtt legkere- j settebb munkaerők csavarognak Ameri- ! kában kenyér nélkül. Vagy ha már • munkát vállalnak, oly hihetetlenül alacsony bórért kell ezt megtenniök, ami- ' lyen bórt nálunk is megkap a munkás ! Békésmegye munkásai közül az el- j mult héten, három csoportban száz- ; tizenkilencen érkeztek viszsza Amerikából. A visszatérteknek jórésze mind endrődi és csabai volt. Pedig az endrőniek ezelőtt nagy előszeretettel viseltettek Amerika iránt, sőt ez volt az a békésmegyei község, ahol a legijesztőbb mérvben apasztotta a lakosságot a kivándoriás. A jelek szerint azonban ez a pusztító epidémia megszűnik már megyénkben is. Legnagyobb szükségünk van erre, mert a folytonos vórvesztós következtében nem állottunk messze attól az időtől, amely elszakít tőlünk minden munkaerőt. „Békésmegyei Közlöny" távirataiAlkotmányt Boszniának. Aradról jelentik : Nemes Zsigmond, volt országgyűlési képviselő, törvényhatósági bizottsági tag, indítványt nyújtott be a törvényhatósághoz, mely szerint Arad irjon fel a képviselőházhoz, hogy Bosznia is kapjon alkotmányt. Nagy szerencsétlenség. Szegedről sürgönyzik, hogy szombaton a déli órákban óriási vihar vonult el a város felett, mely számos épületen és kertekben nagy kárt okozott. — Az Újszegeden levő kendergyár nagy kéményét a vihar eldöntötte s óriási súlyával a kazánházra dőlt, nagy szerencsétlenséget okozva Ugyanis a déli órákban a munkások, éppen a vihar miatt, a kazánházban költöttek délebédjüket. A feldöntött kémény rombadöntött a kazánházat, a tető és téglatörmelék maga alá temette a munkásokat. Kezdetben a halottak számát 70—80 ra gondolták. A gyors segélynyújtás után, mely a munkásokat szerenccétlen helyzetükből kiszabadította, sajnos, mégis hét munkás vesztette életét, a többiek súlyosan megsebesültek. A lezuhanó kémény ugyanis a forró vizzel telt kazánt is szétrombolta s igy a s/.egény munkások közül sokan égési sebekel is szenvedtek. Németország Zeppelin grófnak. Németországban óriási mérvben nyilvánul az áldozatkészség, hogy Zeppelin gróffal részben felejtesse kormányozható léghajónak elpusztulását és újnak alkotását lehetővé tegye. Az eddigi gyűjtés eredménye meghaladja a három és fél millió márkát. — A belügyi kormány a birodalmi tanács elé javaslatot terjeszt, Zeppelinnek adandó tiszteletdíj tárgyában. Birodalmi gyűjtő-bizottság alakult, melynek védnöke a német trónörökös. A kölni aluminium-gyár tudatta Zeppelinnel, hogy az uj léghajóhoz szükséges alumínium részeket ingyen szállítja. Betörés egy postahivatalba. Az elmúlt éjjel valószínűleg kóborcigányok feltörték a garamszentkereszturi postahivatalt s mert pénzt nem találtak, összetépték a leveleket és hivatalos iratokat. A csabai vas-beton hid veszedelme. Tizenhét miliméteres elhajlás ? Annak idején, mikor a vas-betonrendszerrel való kísérletezések történtek, általánosan azt a nézetet vallották a szakfériiak, hogy a jövő hídépítéseinek ez; lesz majd az egyetlen módja, mert ugy a teherviselés, mint olcsóság tekintetében túlszárnyal valamennyi eddig használt építkezési módot. Magyarországon sem voltak más nézeten a szaktérfiak s ezzel magyarázható meg az, hogy az államvasutak vezetősége is elhatározta a vasbeton építkezési-rendszerrel kísérletezni. Ezzel az elhatározással összeesett a csabai pályaudvar felett építendő átjárónak kérdése is s igy elrendeltetett, hogy ez az átjáró-hid vasbetonból építtessék. Az első kísérletezés azonban nem j elégítette ki a várakozásokat, mert a : tartósság ós teherviselő-képesség szemj pontjából nagyon is sok kifogás emelj hető ez építmény ellen. Még be sem . fejezték a munkálatokat, mikor a hid különböző részein repedéseket konstatáltak. Később már általános volt az a nézet, hogy az .előírtnál nagyobb súlyterhelési nem fogja kibírni az építmény. Mindez sok mende-mondára adott alapot. Beszélik, hogy mikor hetekkel I ezelőtt, a munkálatoknak teljes befejezése után, megkezdték az államvasút ós a minisztériumnak kiküldött szakközegei a teherpróbát, ez a teherpróba már az első napokban igazolta az aggodalmakat, mert a lécek 2 milliméterrel nagyobb elhajlást mutattak, mint amennyit mutatniok szabad lett volna. Igy most már nem lehetett fokozni a túlterhelést. Szakférfiak állítása szerint a tervezésben lehet a hiba, mert valószínűleg elszámította magát a tervező. A hidat dr. Z 1 i e n s z k y Szilárd műegyetemi tanár tervezte. Különben nem tekinthető kizártnak az sem, hogy a szállított anyag nem felelt meg a követelményeknek. Ez idő szerint azonban ugy áll a dolog, hogy a hid sulybiró-képességét, ha ez lehetséges, biztosítani kell, vagy pedig lebontani a hibás részt ós újra épiteni. Ezzel a híreszteléssel szemben arról értesülünk, hogy a baj egyáltalán nem komoly. Ezt dokumentálja az is, hogy a feljáró-út kövezósi munkálatai is serényen folynak. Az elhajlás mindenesetre nagyobb, mint amennyi számítás szerint szabad lehetne, de nem akkora, hogy a forgalom veszélyeztetésére lehetne abból kóvetkeztetóst vonni. Hajsza a mezőtúri betörők után. Öcsödön találtak nyomukra. A békésmegyeí Öcsöd község határában jó fogást csinálhatott volna a csendőrség, ha egy kissé kedvez a szerencse. Csütörtökön délután ugyanis nyomára akadtak a község csendőrei azoknak a betörőknek, akik három héttel ezelőtt kifosztották K u r t z Efraim mezőtúri kereskedőt Annak idején részletesen megírták a lapok ennek a betöréses lopásnak történetét. Éjféltájon felzörgette két bekormozott arcú cigánylegény Kurtzékat s pálinkát akartak inni. Mikor aztán Kurtz kinyitotta az ajtót, a két legény rárohant, ártalmatlanná tette s előbb az üzletet, majd a lakást fosztották ki. Az ellopott tárgyak között három aranygyűrű is volt. Egyik értékesebb volt, mint a másik. Briliánsok ragyogtak azokban ós sokkal több értéket képviseltek, mint az ellopott pénzmenynyiség. Másnap, amikor jelentós tétetett az esetről, nyomban megindult a nyomozás. De dacára a nagy körültekintésnek, nem akadtak a tettesekre. A három ellopott gyürü belső falára oda volt vésve a tulajdonos neve. Ez kétségtelen biztosítékot nyújt a tekintetben, hogy a betörők egyszer mégis csak kézre fognak kerülni, mert a nyomozást vezető hatóság a legszélesebb terrénumon meghirdette a tárgyak ismertető jeleit, hogy igy hamarább kézre kerüljenek a tettesek, ha esetleg értékesíteni akarnák az ékszert. Csütörtökön Fejér Márton és S o 1 y m o s i Imre csendőrök Öcsöd község határában teljesítettek szolgálatot. Az idő estére járt már. Fejérók a kunszentmártoni uton haladtak s egyszer csak arra lettek figyelmessé, hogy egy kukoricás-tábla mellett több ember veszekedik egymással. A csendőrök tisztán kivehették, hogy a veszekedők valami aznap történt osztozkodáson különböztek össze s hallgatózni kezdtek. A veszekedők szavaiból kiértették, hogy a mezőtúri betöréses lopással kapcsolatos osztozkodás fölött kaptak hajba. A két csendőr erre meg akarta közelíteni a beszélőket. Már alig választotta el egynéhány lépés a csendőröket a helyszínétől, amikor megneszelték a perlekedők a zajt és elfutottak. A csendőrök három férfit és egy asszonyt számláltak össze a menekülő csoportban. Az asszony menekülés közben eldobott egy tarisznyát, amit a csendőrök fölszedtek és kikutattak. Ebben a tarisznyában megtalálták Kurtz Efraim egyik gyüriijét, ami kétségtelenné teszi, hogy a mezőtúri betörők nyomára talált a csendőrség. A nyomozás nagy erólylyel folyik tovább. Záhorszkyt épelméjünek nyilvánították. Két községi orvos adott neki bizonyítványt. Már kézre került. Mult számunkban részletesen megemlékeztünk arról a véres merényletről, melyet egy gondnokság alá helyezett férj, Záhorszky Mihály csabai lakos, követett el anyósa és felesége ellen. Záhorszky már régebben készült erre a merényletre, sőt a tett elkövetésének napján a csabai árvaszók elnöke előtt is kijelentette, hogy el akarja pusztítani feleségét és anyósát. Kedden délután ugyanis beállított az árvaszék elnökéhez, Megyeri Imréhez s kérte, hogy adjanak neki enni, mert semmi pénze sincs és éhezik. Az elnök figyelmeztette Záhorszkyt, hogy ép, életerős ember, akinek dolgozni kellene, de Záhorszky kijelentette, hogy ő nem akar dolgozni. Különben — folytatta — ha egyszer gondnokság alá helyezték, gondoskodjanak ellátásáról is. Majd ilyen szavakkal fordult az elnökhöz: — Volna egy eszmém. Eszközölje ki az árvaszék, hogy 3 évnél ne üljek többet a bolondok házában és akkor elteszem láb alól a feleleségemet . . . Megyeri Imre lecsillapította a dühösen gesztikuláló embert, aki Ígéretet tett, hogy lemond szándékáról. Ez azonban csak üres ígéret volt, mert a férj még aznap éjjel valóban elkövette a merényletet. Ezelőtt mintegy két héttel megint látogatást tett az árvaszéknél. Ekkor Kocziszky Iván dr. árvaszéki ülnök szobájába tévedt s tőle is pénzt meg kenyeret kórt. Kocziszky erre azt tanácsolta Záhorszky Mihálynak, hogy bóküljön ki a feleségével, de Záhorszky, aki fiatal korában csendőr volt, igy felelt : — Inkább letartóztatom ! — Ha igy beszél, — tette meg észrevételét az ülnök, — nem menti föl a gondnokság alól a törvényszék. — Akkor a törvényszéket is letartóztatom ! ... — válaszolt Záhorszky. Az ülnök látta, hogy a boldogtalan ember viselkedése mind fenyegetőbbé válik s ezért rendőrök után küldött.. — Ha vissza nem parancsolja a rendőröket, magát is letartóztatom ! . . . — rivalt Kocziszkyre a férj. Érdekes, hogy Záhorszky nemrég megvizsgáltatta magát dr. R e i s z Miksa és dr. W a 11 f i s c h Ferenc községi orvosokkal, akik épelméjünek találták a szerencsétlen embert s ez alapon meg is indította az eljárást a gondnokság alóli fölmentés iránt. Záhorszky pénteken délután újra megjelent az árvaszóknél s ekkor a rendőrség letartóztatta. Anyósa és felesége jobban vannak, de állapotuk még mindig igen súlyos. A kihallgatás során Záhorszky beismerte tettét. Az anyósát el akarta pusztítani, a feleségére azonban csak ráijeszteni akart, mert az anyjára hallgatott, Gyermekét — igy vallotta — szintén el akarta pusztítani és sajnálkozott, hogy szándékában a párnák akadályozták meg, amelyek felfogták az ütéseit.