Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-07-26 / 60. szám

52 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1908. julius 26 A békésmegyei nagyközségek és városok igenis törekedjenek arra, hogy egy saját szinikeriilet keretében oldják meg ezt a kulturkérdést. Oyula, Békéscsaba, Orosháza és Szarvas együtt eltarthat egy színtársulatot, (ez volt a mi véleményünk is ! Szerk.) ha nem is aradi, szegedi vagy nagyváradi arányokban, de ahhoz Árad semmi szin alatt hozzá nem járulhat, hogy a saját rovására jussanak a gyulaiak anyagi hozzájárulási képességüket meghaladó színészethez. Csupán egyetlen esetben tartjuk teljesíthetőnek a „Békésmegyei közlöny" hasábjain felvetett tervet: akkor, ha Szendrey a jövő évre nem kapná meg Hódmezővásárhelyt. Ebben az esetben, ha Aradról egyáltalán elmozdulni akar, a helybeli illetékes körök sem vetnének gátat a gyulai nyári állomás elé." Az „ Aradi Közlöny" is foglalkozik ezzel az ügygyei s egyik munkatársa kérdést is intézett Szendreyhez, aki ezekben válaszolt: — Éppen tegnap (csütörtökön) kaptam meg a gyulai szinpártoló egyesület levelét, amelyben kérnek, hogy tudassam velük, hajlandó vagyok-e három évre a gyulai nyári színház-állomást elfogadni. Ez esetben pályázat nélkül adnák nekem három éven át augusztus és szeptember hónapokra a színházat. Még nem határoztam a dolog fölött, főleg azért, mert legközelebb társulatommal Hódmezővásárhelyre megyek, ahol éppen az idén jár le a szerződésem. Nem tudom, hogy itt uj szerződésre lépek-e a várossal, vaay más nyári állomást fogok-e keresni. Hivnak Fiumébe is, ahol jól ismerik és kedvelik is társulatomat Azt akarják, hogy nyaranta másfél hónapot töltsünk ott, de móg egyáltalán nem határoztam, melyik ajánlatot fogadom el. Gyulán eddig Somogyi Károly, ez évben pedig Erdélyi Miklós nagyváradi igazgató társulata játszott, legutóbb azonban csekély anyagi eredménynyel. Holnap átmegyek Gyulára ós beszélni fogok a szinpártoló egyesület vezetőségével a dologról. Mindebből látható, hogy a gyulaiak valóban lelkiismeretes gondossággal foglalkoznak a színészet kérdésével, melyet valószínűleg a legkedvezőbb formában fognak megoldani. Elloptak egy csabai asszonyt. Kalandos hir — Amerikából. Egy szociálista-vezér élményei. Nagy hire volt csak rövid idővel ezelőtt is Békéscsabán Ribiánszky Istvánnak. Ribiánszky egy időben a Rosenthal-malomban talált alkalmazást. Itt azonban nem volt sok ideig, mert valami rossz fát tett a tűzre s el kellett hagynia helyét. Csabán pedig divatossá lett már az, hogy minden foglalkozás nélküli egzisztencia Áchim L. András seregéhez szegődjék s mint „pártirányitó" faktor töltsön ott be bizonyos poziciót. Ribiánszky is megtalálta ezt az utat s hamarosan már mint piros-tollas demagóg járogatott a pártvezér oldalán. Mi azonban móg nem állunk a demagógiát illetőleg azon a ponton, amely egy mindenki számára megélhetést biztosító helyzetet teremt s igy Ribiánszky sem tartozott a sors különös kegyeltjei közé. Választások idején még csak keresett valamit, de rendes időkben semmi sem folyt be konyhájára a vezérkedés magtárából. Be kellett látnia tehát, hogy becsületesebb foglalkozást kell keresnie, ha élni akar. Ribiánszky István nem sokáig gondolkozott. Eladta kis fekvősógót, pénzzé tett mindent, aztán egy szép napon vonatra ült s feleségével együtt kiment Amerikába, itt egy szénbányában kapott az ex-vezór alkalmazást. Ott is lakott a telepen feleségével együtt s panasz nélkül éldegéltek. Móg az elmúlt hónapban megismerkedtek Ribiánszkyék három rézbőrűv e 1. A rézbőrűek és Ribiánszky között csakhamar nagy lett a barátság s az egyik vasárnapon már együtt szürcsölgették egy kimérésben a bort. Köztük volt Ribiánszky felesége is, aki a jókedv emelkedése tekintetében lépést tartott a férfiakkal. Mikor már jól beesteledett, az egyik indián azt javasolta, hogy mennének el kocsikázni. Ribiánszky nem mutatkozott erre hajlandónak, de az asszony nem kérdezgette és kérte férjét sogáig. Egymaga ment el az indiánokkal. És azóta hiába várja a feleségét Ribiánszky. Az indiánok nem hozták vissza hűséges oldalbordáját. Igy meséli el ezt egy levél, melyet a kivándorolt demagóg itthon maradt övóihaz irt. A Nagyvárad—Szeged közötti gyorsvonat. Elkészül a bajai hid. A töltés el is készült már. Amiről annyit irtunk ós aminek megoldását annyiszor ós oly intenziven sürgettük : a Nagyvárad—Csaba—Szeged—Fiume közötti vasúti összeköttetés kérdése már a teljes megoldás előtt áll. A tervek szerint már a nyári menetrendbe föl kellett volna venni ennek a vonalnak vonatjáratait, de a kiépítés munkálatai késedelmet szenvedtek ós igy nem volt bizonyosan megállapítható az az időpont sem, amikor aktuális lesz ezeket a járatokat is feltüntetni a menetrendben. Most azonban csabai műszaki körökből arról értesülünk, hogy a vasúti töltés Báttaszóktől Bajáig, csekély kivétellel, teljesen kész, mindössze 3 - 400 méteren van még földmunka. A talpfák és sínek már a vonal legnagyobb részén le vannak rakva. Az ártérben elhelyezett négy vashid, melyek közül az egyik 30, a másik 4, a harmadik 90 s a negyedik 150 méter nyilásu, ugyancsak készen van, mindössze a 150 méteres hidnak 10 darab 15 méter hosszú vasfölszerkezetót kell az ideiglenes faállványokról a készen álló vasbetonpillérekre reátolni, ami már folyamatban is van. Maga a hid a Dunapart fölött 10 méternyi magasságban elhelyezett hatalmas alkotás. Egész hossza 580 méter, tehát jelentékenyen, hosszabb, mint a budapesti összekötő vasúti hid; a szorosan vett Dunameder fölött négy nyílása van, mindegyik 400 méter hosszú, konopisti gránitból készült hatalmas pilléreire nagy mélységben vannak alapozva. Közülük az egyik 28, a másik 23 méternyire. A hid vasfölszerkezetónek nagy része már szintén készen áll, mig a bajai oldalhoz közelebb eső két utolsó nyilás vasfölszerkezetének szerelési munkája van csak hátra. A mérnökök állítása szerint a hid az átadásra kitűzött véghatáridőnél jóval előbb ké szen lesz ós igy valószínű, hogy nem 1909 október 1-ón, hanem május havában átadják a Baja—báttaszóki vasutat a forgalomnak. A Baja—báttaszóki vasút építése következtében már a Baja—szabatkai ós Báttaszék—dombovári vonalak elsőrangusitása is folyamatban van. Véres verekedés az országúton. Vásárosok viszálykodása. Ketten a kórházba kerültek. Súlyos sebesülésekkel ós tartozékaival egybekötött háborúskodás folyt le tegnap a Csaba—Gyula közötti országion. Két szerény vásáros ember kapott itt hajba egymással ós olyan parázs kis háborút rögtönöztek, hogy két sebesültje a kórházba is került. A súlyos sebesülések előzményeiről és a háborúskodásról ezeket jelentik lapunknak: Balog Nagy Ferenc ós C z ó d 1 i József gyulai gazdálkodók tegnap a csabai hetipiacra vetemónyt hoztak. Mindkét gazdálkodónak nagy kertgazdasága van, rendes látogatói a csabai hetivásároknak, ahol állandó vevőközönsógük van. Balog Nagy Ferenc régebben jár már át Békéscsabára s ezért jobb ós nagyobb forgalmat is csinál, mint Czódli, akit rendkívül bántott ez a dolog s ezt nem is titkolta konkurrense előtt. Tegnap már kora hajnalban Csabán volt a két vásáros s rendes szokás szerint egymás szomszédságában pakolták ki vetemónyeiket. Az irigykedós azonban hamarosan összeveszítette most is a két gazdát. Czódli ós Balog idejártak a hetipiacra s asszonyaikat bízták meg az elárusitással. A két asszony alig hogy együtt maradt, összepörült s már-már körömmel akarták elintézni nagy ügyüket, de szerencse, hogy visszatértek a férfiak s megakadályozták az ökölharcot. Délben összepakkoltak "Czédliék. Balog előbb indult útra, de a második kocsi, tul a Veszelyi-hidon beérte, sőt el is hagyta őket. Balognó nem állotta meg, hogy utánuk ne kiálltson. Erre megállította a másik gazda a kocsit s ostorával végig csapott az esszony arcán. A csapás oly szerencsétlen volt, hogy az asszonynak kifolyt a jobb szeme. Balog Nagy Ferenc nekiugrott Czédlinek s mire ez védekezhetett volna — a vállába döfte zsebkését. Közben közrefogták Czódliéket a vásárból hazasiető tanyaiak, akik megakadályozták a további vérontást. Czédlit és Balognót a gyulai közkórházban ápolták most. A város kerít. • • Tegnap, ahogy a kósza, alkonyati szellők friss illatokat loptak be a házak közé, kint a gyomai liget mellett megszólalt egy rozoga verkli. És a száraz, kopott ládából valami ócska dallam bugyborékolt elé. Belekapott a lev.égőbe ós amint odaér egynehány csöndesen szórakozó parasztlegényhez — megcsillantak a szemek és jóizü mosolyoktól gömbölyödtek kerekre az ábrázatok ... És talán akaratlanul is az a pár száll suhanc előbb halkan, aztán egyre erősbödve fújni kezdte a nótát, amihez szaggatottan, mintha rossz tüdőből jönne, szolgált muzsikával a verkli. Nem népdal volt az . . . Nem a kondorosi bojtárgyerekről, vagy a városról való, amely végesvégig akácvirágtól szagos. »Berger Zsigát« nyöszörögte a sipláda és azt donolták hangos jókedvvel a parasztfiuk. Aki a uóplélek pszichológiáját egy jellegzetes adattal akarja megbőviteni, az írja oda a följegyzései közé ezt a vasárnapi alkonyaton megesett apróságot. Az a fokozatosan való rezgés, mely egyre elevenebb ritmusokat kapcsol be a lelkek életébe, elért már odáig is, hogy inspirálja a megnyilatkozásaiban eddig minden mesterkéltségtől ment, naiv paraszti kedélyt is. És ez nemcsak a város — a selymekbe pólyált és olcsó ragyogásokban villogó város — bűne; nemcsak a város kerít Egy stinmagyar faluban — valahol a Bodrogköz alján — egy pünkösdkor hallottam, hogy a kut körül, amint odatelepedett a sok pántlikás parasztlány, meg a néhány szál árvalányhajas parasztfiú, arról a Vuncsiról daloltak, aki furcsán néz ki és aki mint egy majom, olyan vörös. Azt a dekadens megyére tévedt továbbfej test, mely intim megértésekre cölöpözi át a lelkek szerkezetét, akár paragrafusokba is lehene szedni. Forradalmakat dolgozik ; uj és izzó, alakulatokat szegez neki a jómódba belehizott régi rendnek, de a vonalvezetésben és egyik-másik csomópontnak, ahova a suly esik, a kijegecitésében csupa törvényszerűség. Csupa szinfolt ész-szeszélyesen, csupa ideggel a vászonra rakott részlet, de mennyiről — az értelemmel való látás távlatán át — egy egységes perspektívát nyújt. Először a politika került sorra. Internacionális érdekek rávitték olyan meglátásokra, amiknek nyomán gyökeréig kell belemetszeni a meglévő gazdasági rendbe. Egy féktelen tüzes rapszódia — ha mindjárt a vörös-zászló alól való is — keüett ahhoz, hogy megtalálják a népet. És minden erőforrást benne keressen a politika. Azután az irodalom került bonckés alá. A géniuszról lerángatta a bokorugró szoknyát s ennek a rokonszenves dámának ha szóra nyilik az ajka, már nem kizárólagosan lőcseji dialektusban beszól. Finomak, feszültek immár az idegzete húrjai és a nagy szenvedések, a fojtott bánatok, a rejtett, a fátyolos szépségek markolnak csak belé. Valami nagyszerű, minden vonalon való torradalom ez ; kiüti lábunk alól a mankót ós rászorítja az embert, — ha mindját csetlünk-botlunk, bicegünk is eleinte, — hogy a maga lábán járjon. És hogy ez a forrongás nemcsak igy papíron van meg, de erővel, akaratosan rázza az életet, arra bizonyság az a változás, mely a néplélekben megyen végbe. Vaserejükben tizenhárompróbásnak mondott saólamok kezdik hidegen hagyni' és régi, elsuhant diadalokban — a történe- \ lem mai formájában sokat hazudik — csak : a szövevényes mesét keresi. A fontoskodók ' hiába rázzák a fejüket és hasztalan bög- 1 dösnek — hogy íme minden eredmény — ' versekre, melyekben egynémely fiatalok i néha-néha bizarr látomásokról monda- I nak rímeket. És legfőbb tanúság erre az a csodálatos erjedés, mely idővel tisztult vizekre viszi majd át a nép lelkét. Ezt az érző, de érzéseiben századokon át letompított, könytől nedves, meg vértől indulatos csodái. Es most annak a ténynek, hogy a jegenyén varjú károg, a konstatálásától egész a Chopin-szonátákig nagy az ut, egy az útfélen inneneső, apró stációnak kell megtennünk a Berger Zsigát . . . ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára enyhe esős időt jelez, sok helyütt zivata rokkal. — Évjáradókos ós kamatos jelzálogkölcsönök. A Békés-Csabai takarékpénztáregyesület közzé teszi, hogy évjáradókos (annuitásos) ós kamatos jelzálogkölcsönöket földekre, első helyeni bekebelezés mellett, bármily nagy összegben folyósít. — A csabai muzeum Kedden Békéscsabán járt az országos iparművészeti muzeum igazgatója, R a d i s i t s Jenő miniszteri tanácsos, a muzeumok és könyvtárak felügyelőbizottságának tagja s megvizsgálta a csabai muzeumot. Radisits legnagyobb megelégedését fejezte ki a tapasztaltak fölött s azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy az uj muzeum-épületre valóban szükség van. Megtekintette ezután a Csetneky-fóle telket, melyre a muzeum uj hajlékát fölépitni tervezik és azt minden tekintetben alkalmasnak ós megfelelőnek találta. Látogatást tett Radisits a csabai gőztéglagyár-társaságnak telepén is. — Az első vasbeton-közhid. Békésvármegye alispánja annak idején fölterjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhez, akitől kérte, engedné meg, hogy a Sebeskörösön felépiiendő hidnak oldalnyilásait vasbetonból készíttessék el. A kereskedelemügyi miniszter most hozzájárult ehhez a kórelemhez és igy a sebeskörösi hid lesz az első közhid az országban, amely igy készül. A középső rész vasfelszerkezetü lesz s ezt a Danubius gyár fogja elkészíteni, mig a vasbeton-munkák elvégzésére Kálmán Miklós kisújszállási vállalkozó kapott megbízást. — Halálozás. Megint gyászos kimenetellel sújtott a tífusz egy nagy kiterjedésű, előkelő családra. R e i s z Gyula csabai kereskedőnek több héttel ezelőtt tífuszos megbetegedést kapott a felesége, Révész Berta. Közvetlen ezután megbetegedett fia is. R9iszné már tul volt a veszedelmen, de az utóbbi 5 napban megint visszaesett s 23-ikán délelőtt övéinek mély bánatára elhalálozott. A fiatal asszonynak, jó feleségnek és anyának tetemét pénteken délután hantolták el nagy részvét mellett. — Uj takarékpénztár a megyében. Annak idején részletes híradással voltunk arról, hogy Mezőberónyben uj takarékpénztár alakult. Ez az uj pénzintézet, mely a „Mezőberónyi Gazdasági Takarókpénztár Részvénytársaság" cimet viseli, holnap, e hó 27-én kezdi meg működését s az intézet vezetőire való tekintettel, már is teljes megnyugvással állithatjuk, hogy ez az uj pénzintézet valóban hézagpótló lesz. — A szarvasi vöröskakas. Pénteken hajnalban ismeretlen tettes fölgyújtotta Jerta Ferencnó szarvasi lakos házát. A hirtelen támadt szél elvitte a perjét a szomszédos házakra is, melyek között a Molnár Györgyé ós Köpenyes Andrásé szintén kigyulladt. A derék szarvasi tűzoltók emberfölötti erővel igyekeztek lokalizálni a tüzet, de ez csak részben sikerült. Oltás közben Neuhauser János tűzoltónak egy súlyos gerenda esett a fejére. Neuhauser beleesett a parázsba ós súlyos égési sebeket szenvedett. A gyujtogatónak már nyomában van a csendőrség. — Visszaélés Zsilinszky Endre birtokán. Néhány sarkadkereszturi gazda a mult esztendőben nagyobb területet bérelt Zsilinszky Endre békéscsabai földbirtokostól s a községi jegyzővel ugy egyeztek meg, hogy a szerződósirásért és a szükséges munkálatokért egy-egy koronát fognak fizetni holdanként. P o rt e 1 e k y Sándor sarkadi jegyző azonban az egyezségtől eltérőleg holdanként három koronát számított föl és hajtott be a szegény parasztgazdáktól, akiket ilyenformán érzékenyen megkárosított. A káros gazdák a jegyzőt helytelen eljárása miatt följelentették Markovi ts Károly csóffai főszolgabírónál, aki meg is vizsgálta a dolgot és végeredményben kötelezte a jegyzőt, hogy a panaszosoknak 244 koronát fizessen vissza. A káros sarkadkereszturi gazdák nagyot néztek erre a határozatra, amely éppen csak hogy nem helyesli a jegyző visszaélését, ahelyett hogy fegyelmi büntetésben részesítené ós panaszos beadványt nyújtottak át G1 a c z Antal főispánnak, hogy a dupla-krótáju jegyző ellen rendeltesse el a fegyelmi vizsgálatot és büntesse meg érdeme szerint. Értesülésünk szerint a főispán a csóffai főszolgabírót utasítani fogja a szabályszerű fegyelmi vizsgálat megejtésóre.