Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-07-26 / 60. szám

3 lélekre gyakorolt sajnálatosan romboló hatását is érezni kell már minden mezőgazdasággal foglalkozónak. Békésmegy«: ben érezhető legintenzívebben ez az aránytalanság és ennek folytán az ethikailag szomorú következmény. Itt, ahol ezer és ezer holdakra kiterjedő uradalmak vannak és ahol e nagy uradalmak szomszédságában szerényen húzódnak meg a kisgazdák és a munkás nép oktái, lehetetlen föl nem tűnnie ennek az igazságtalanságnak, amely szükségszerűen megteremtette az alföldi nép elégülellenségét és a mai helyzetet. Gyoma község gazdái régebben uj kataszteri kiigazításért folyamodtak Az késztette őket erre, hogy a község határáb n fekvő uradalmak botrányosan alacsony földadót fizetnek, mig a szintén ugyanoly minőségű földdel biró kisgazdák és középbirtokosok nyolc, sőt tízszeresen magasabb adóval vannak megterhelve. A gyomai gazdák azt következtették, hogy az uradalmi földeknek magasabb osztályba való sorozásával az ő adójuk esni fog s igy igen energikus tevékenységgel el is érték azt, hogy a miniszter figyelembe vette a gazdák kívánságait. A újrafelvételi munkálatok tavaly óta folytak s nemrég nyertek befejezést. A szegedi helyszínelő-felügyelőség megint felvette az egész határt s lényegesen emelte az uradalmak földadóját. A gyomai földek uj kataszteri beosztásánál nem kerülte el a sort P o 1 ó n y i Géza volt igazságügyminiszter fia sem, akinek szintén van birtoka ebben a határban. Lényegesen emelték még a Wodiane r-féle uradalom adóját. Ez az emelés évi 6000 koronát jelent. Következtetni lehet ebből, hogy milyen nagy, milyen igazságtalan lehet vármegyénk többi részeiben is az eltérés és hogy mennyivel károsodik az állam egyes közegeinek bűnös könnyelműsége miatt. Most, hogy az uj kataszteri munkálatokkal elkészültek, az iratok 30 napi közszemlére tétettek ki. Ez a 30 nap julius 20-án járt le és ujabb panaszra, meg békétlenségre nyújtott alapot. Most az osztályozás miatt békétlenkednek a gazdák. Egyik-másikuknak földjét ugyanis magasabb osztályba sorozták s ezért tömeges felszólamlások várhatók. E felszólamlások kérdésének előkészítésére szerdán értekezletet tartottak a gyomai gazdák s meghívták az értekezletre F á b r y Károlyt, a kerület országgyűlési képviselőjét is, akit egy küldöttség keresett föl. Ezen az értekezleten elhatározták, hogy minél nagyobb terjedelemben s minél tömegesebben fognak felszólalni az igazságtalan osztályozás ellen. Fábry Károlyt pedig felkérték, hogy a szegedi helyszinelési bizottságnál járjon közbe a felszólamlásí küldöttség mielőbbi kiküldése érdekében. A DMKE. Békésmegyében Alakuló közgyűlés. A Délvidéki Magyar Közművelődési Egyesület, amely hazánk kulturintézetei sorában rövid fennállása dacára eddig a legeredm ínyesebb tevékenységet fejtette ki, legújabban is fiókját Békésvármegyében szervezte, amely fiók a vármegye és vidéke társadalma színejavának megnyerésével aug hó 2-án délután 3 órakor (arlja alakuló közgyűlését Békéscsabán a' városi széképület közgyűlési termében. A DMKE. magasztos kulturcéljai eléggé ismeretesek a nagyközönség előtt. Mégis nem végezünk felesleges munkát, ha ezeket alapszabály szerint citáljuk. íme: „Az egyesület célja Délmagyarországon a magyar nemzeti szellemet ápolni, erősíteni és fejleszteni, a magyar nyelvnek, mint az állam nyelvének, ismeretét terjeszteni. Amennyiben ezen két cél elérése érdekében szükségesnek és célszerűnek mutatkozik, a közjólét előmozdításán emberbaráti intézmények támogatása utján közreműködni. E cél elérésére az egyelőre ténykedése körébe vont Arad, Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Csanád, Krassó-Szörény, Temes és Torontál vármegyék területén pénzerejéhez kép9st kisdedóvó-intézeteket, elemi és felső népiskolákat, nevelőintézeteket állit fel, illetőleg tekintet nélkül azok jellegére, segélyez. A hazafias szellemben működő és a magyar nyelv terjesztésében érdemeket szerzett óvónőket, tanítókat, valamint a magyar nyelv elsajátításában kiváló előmenetelt tanúsított tanulókat jutalmazza. Szegény tanulókat tankönyvekkel és ruházattal lát el és támogatja a hasoncélu egyesületeket. Támogatja a magyar színészetet, magyar ifjúsági egyleteket, olvasóköröket és népkönyvtárakat létesit és segélyez ; gyermekeket helyez el magyar vidékeken, amennyiben anyagi ereje megengedi, takarékpénztárakat létesit, uj népiparágakat honosít meg, a magyar ipar és kereskedelem fejlődését elősegíti, e célt szolgáló intézményeket támogatja és létesiti. Kutatja a kivándorlást előidéző okokat és célszerű telepítésekkel közreműködik azok megszüntetésén, — szóval feladatának betöltésére minden törvényes eszközt felhasznál. Ezen célok megvalósítása érdekében az egyesület közgyűlése elhatározhatja, hogy működését más törvényhatóságokra is kiterjeszti, amelyek terüpénz és az asszony ereje alól. Nekem legalább nincs feleségem, de Jepurának, akit a pópa Jepérunak hiv jó oláhul, hites felesége van. Ez az asszony nagyon megöregedett, a bölcs és korhely ember pedig haláláig megőriz valamit a legénységéből. Vasárnap temették el Szelezsán Rákhelt, rettenetes időben s ez a bolond március hétfőre kicsípte magát. Olyan tavaszra ébredtünk, olyan édes nyugtalansággal, mintha legalább junius lett volna. Kinéztem az ablakon: Jepura Toma a tornácon sütötte az áldott nappal a hasát. Valósággal, mert megoldotta derekán a madzagot, mely egy régi gombatlan uri kabátot tartott a testén. Az ingót is kihúzta alóla, h: dd lakjon jól napsugárral az ebadta has, ha a tél alatt koplalt. Vén, szak; 1 as, gondozatlan, szennyes arca ugy ragyogott közben Jupera Tornának, hogy rögtön sejtettem: baj lesz. Délután három órakor még ott melegedett a tornácon Jepura. Talán nem is evett, a bölcs emberek nem szoktak nagy dolgot csinálni az evésből. Kezében egy fűzfavessző volt s azzal vidáman csapkodta a szikkadó sarat. Látszott az arcán,, hogy legjobban szeretne lovasdit ját-' szani, lovagolni egy kicsit a füzfaveszszővel. A régi temetőben, az uj mellett, gyerekek játszadoztak s közéjük szeretett volna állani Jepura. Az igazat megvallva : én is, mert tavasszal mindig csak erőszakkal tartom magamat vissza, hogy ne üljek föl egy vesszőre, vagy egy napraforgó kóróra. Délután három óra után kimászott a Juperáék konyhájából az öreg asszony : ismertem, Jepuráné volt. O is süttette magát egy kicsit a nappal s azután leült a tornácra Jepura mellé, de egészen mellé. Azt hiszem, tiz esztendő óta nem voltak egymáshoz, a verekedéseken kivül, ilyen közel, de legalább is tavaly tavasz óta. Óvatosan háirahuzódtam az ablakomnál, Isten ments, semmiféle nászt nem szeretek elrontani, a szerelmek mind az égben köttetnek, még a vén házasok tavaszi szerelmei is. Nincs joga senkinek akármilyenszerelmet zavarni, vagy finnyásán nem szeretni. A vén, bölcs Jepura hirtelen ugy kezdett viselkedni, mint egy ifjú jogász a kávéházi trónus előtt. Csak jelekből vettem ki, tréfás disznóságokat mondott s megfogta a felesége kezét. Udvarolt a maga módja szerint, éppen ugy, mint harminc harmincöt évvel ezelőtt. Az öreg asszony leányosan kacagott, sikoltozott s néha néha ráütött a Jepura kezére. Nem vették észre, hogy délnyugaton, az égen, furcsa dolgok történnek. Visszajöttek a tegnapi felhők, feketék, csúnyák s hamar elnyelték a napot. Az öreg Jepurának most kezdett a kedve megjönni, de hirtelen sötét lett. Megszégyelték nyomban mindketten magukat, különösen Jepura, a bölcs. Erre én már kinyitottam az ablakot, füleltem, hallani is akartam. Hideg eső kezdett esni s az öreg Jepura káromkodva küldte be az asszonyt: — Nem szégyenled magad, ilyen öreg mámi. ugy tesz, mintha kis leány volna? A férfinál más, a férfi gondolhat szamárságra, ha vén is. Te akarsz szerelmeskedni, amikor Szelezsán Rákhelnek ott kell feküdni a sírban ? A vén asszony besomfordált, a vén Jupera és én pedig a sürü esőn keresztül bámultunk a temető felé, hova tegnap kivitték a szép, husz esztendős, talán csókot se ismert Szelezsán Rákhelt. letére nézve is ezen alapszabályok lesznek érvényesek". E célok közül számos jelentős intézményt teremtett meg eddig a DMKE. a Délvidéken. S hogy ilyetén kulturszociális misszióját megkezdhesse Békésmegyében is, van szükség a fiókra, amely az anyaintézet presztízse alatt valóban olyan üdvös és nagyszabású tevékenységgel kezdi meg megalakulása után működését, amely méltán magára vonja az egész ország figyelmét, de megfogja nyerni első sorban is Békésmegye és vidéke társadalmának jóindulatát és támogatását. Nem tagadhatni, a magyar kulturintézetek eddig jóformán nem tettek egyebet, mint a frazeclogia virágaiba öltöztették azt a szép programot, amelyből nem valósítottak meg egy fikarcnyit sem. Dolgozni nem dolgoztak, de kiváltságosai annál többet szerepeltek. S mig a magyar kulturintézetek lépcsőül szolgáltak strébereknek és kapaszkodásoknak különféle méltóságok eléréséhez, azalatt a Schulvereinek, Bonesvereinok és különféle dákóromán pénzintézetek hatalmas gazdasági erejükkel kacagva fojtogattak és fojtogatnak halomra ezer és ezer védtelen magyart, megmenlhetetlen kárára a magyar fajnak. Ott van például az EMKEÍ, amely milliókat hevertet, ahelyett, hogy valóban becsületes kulturszociális gazdasági alapra fektetné programmját és az ilyeténmód megreformált programmot becsületes munkával keresztül is vinné! Hát nem közművelődési nyomor ez? Vagy micsoda idea az, amit nem régiben egy szegedi tanár pendített meg a fővárosi sajtóban, hogy uj kulturintézetet kell csinálni : AMKE. t (Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület). Erre abszolút semmi szükség, de igenis elengedhetlen szükség a meglevő kulturintézeteket fejleszteni, szélesebb gazdasági alapokra fektetni az egész ország behálózásával, mert hiába prédikálunk akármit, a magyarságnak sok-sok veszedelmes nyavalyáját egyedül és kizárólag puritánul becsületes kulturszociális gazdasági alapokon lehet szanálni. S ez az egyetlen hozzáférhető ut ahhoz, hogy a mai széttagolt társadalom kölcsönös megértéssel, egyesült erővel haladhasson egy anyagi és erkölcsi erőkben hatalmas kultúrállam kiépítése felé. Mert azt ne feledjük, hogy a magyar állam szegény és gyenge ahhoz, hogy műveltté, magyarrá és egyszersmind "megelégedetté tegye a nemzetet, E feladat a társadalomra vár. E valóban magasztos feladatok becsületes megvalósításának akar minden erejével munkás osztályosa lenni a DMKE. békésmegyei fiókja. Tagadhatlanul gyönge erő a megoldásra váró nagy feladatokhoz képest, de nem lebecsülendő. Ellenkezőleg : tiszteletre és minden becsületes magyar támogatására méltó. És a magyarság ügyét valóban a szivén viselő polgárok minden rétege föltétlen támogatására számit is a DMKE. békésmegyei fiókjának gárdája, mert a nemzeti gondolat és nemzeti aspiráció immár nem állhat meg annál a pontnál, amely csak a nemzeti öntudatot hangoztatja, hanem éppen a tizenkettedik órája, hogy eredményesen és hathatósan működjék abban'az irányban, hogy egyrészt barátságos és a magyarság iránt szimpatikus, idegen nyelvű népek a magyarosodás gondolatát megszerezzék, másrészt, hogy a kulturszociális üres kiabálás nélküli csöndes munkássággal a speciális társadalmi bajok orvosoltassanak. Amikor a DMKE. békésmegyei fiókja megalakulása előtt közeli működésének irányelveit az elmondottakban nyilvánosságra kívánja hozni, nem azt a bizonyos szalmaláng lobbanásu lelkesedést kívánja felébreszteni, de jövendő munkásságának becsületes megfigyelését kéri mindezektől s amennyiben kifejtendő tevékenysége igazolni fogja programmját, annak lelkes támogatását. A célok megvalósításáért pedig Békésmegyében becsületével szavatol annak a lelkes gárdának minden egyes tagja, amely a jövő vasárnap Békéscsabán megteremteni óhajtja a DMKE. fiókot. Az alakuló közgyűlésen a szervezőbizottság az alkalmi' megnyitó beszéd megtartására A m b r u s Sándor alispánt kérte fel. A programmot G a 11 o v i c h Jenő főtitkár ós Palatínus József szerkesztő, osztálytitkár fogják kifejteni. Végül a tisztikart fogják megválasztani, amelybe a szervező-bizottság által megejtett jelölés szerint Békésmegye valóban munkásközéleti férfiainak szine-java fog bekerülni. Vármegyénk munkásházai. Leirat a minisztertől. Vármegyénkben nemsokára hozzákezdenek már a munkásházak felépítéséhez s ezzel kezdetét veszi az a nagy horderejű szociális program, melyet a ! törvényhatóság a népjólét előmozdítása j céljából lefektetett. Ennek a programnak i kétségtelenül egyik legmélyebben járó 1 része az, mely a munkásházak létesitéj ről szól, mert ennek kiváló közegészI ségügyi jelentősége is van és igy kétszeres célt szolgál. Több ízben emiitettük már, hogy vármegyénk törvényhatósági bizottsága 500 munkásháznak építését határozta el. Az építés költségeinek fedezése érdekében pedig kimondotta, hogy a vármegye egy 500.000 koronás kölcsönt vesz fel, j de a pénzdrágaságra való tekintettel e I kölcsön folyósítására nem pénzintézetet keres meg, hanem a szükséges összeget a különböző megyei alapokból veszi j kölcsön. Ezt a határozatot jóváhagyás végett felterjesztették a belügyminiszterhez, aki most döntött ez ügyben. A miniszter jóváhagyta a megyebizottság határozatát, de azzal a kikötéssel, hogy az esetleges árva-alapokból veendő kölcsönök felvételéhez az árvaszék külön jóváhagyását is kikérje a vármegye. A leirat további részeiben értesiti megyénket a belügyminiszter arról is, hogy a földmivelésügyi miniszter a felveendő kölcsön kamatainak két százalékát vállalni fogja s hajlandó esetleg a terveket és a költségvetést is elkészíttetni. Ilyenformán misem áll többé útjában annak, hogy a vármegye a program keresztülviteléhez fogjon. Ez azonban csak anyagi szempontból mondható. Az idő most már annyira előrehaladt, hogy a házépítéseket nem lehetne befejezni a hideg, őszi napok beálltáig. Ambrus alispán azonban elrendelte az előkészítő munkálatok megkezdését. Ezekkel elkészülnek tavaszra és ekkor megkezdik a házépítéseket is azokban a községekben, ahol a házhelyek is ki vannak jelölve. A jövő évben több mint felét épitik föl a munkásházaknak s két év alatt az egész program végre lesz hajtva. áradi lapok a gyulai színészet ügyéről. Szendrey Gyulán járt. Nem helyeslik a tervet. A mult lapszámunkban fölvetett gyulai színészet kérdése élénken foglalkoztatja most aradi laptársunkat. Megírtuk, hogy a gyulai szinpártoló egyesület vagy a szegedi, vagy az aradi színtársulatok igazgatóival keresi az összeköttetést, hogy a nyári színi-szezon előadásait biztosítsa. A szinpártoló egyesület levele meg is érkezett már Szendrey Mihály aradi színigazgatóhoz, aki tegnap Gyulán tartózkodott és megkezdte az egyesülettel a tárgyalásokat. Az „Arad és Vidéke" cirnü laptársunk ellene van e tervnek s álláspontját a következőkben fejti ki: „Mindenesetre hízelgő Aradra nézve, hogy a gyulaiak választása az aradi színtársulatra esett. Bizonyos erkölcsi elégtételt is tartalmaz Szendrey számára a választás, de mi az aradi színészet érdekében ezt a tervet nem tartjuk keresztül vihetőnek. Először is meg kell jegyeznünk, hogy a hat hetes idény kevés egy oly nagy kiadásokkal dolgozó társulatnak, mint az aradi. Ha viszont Szendrey ugy vállalná Gyulát, hogy amellett Hódmezővásárhelyei is megtartaná, akkor a köteles aradi nyári szezon beszámításával nem maradna vakáció. Ez ellen pedig ugy a színészek, mint az aradi előadások nivója szempontjából még akkor is tiltakoznánk, ha Szendrey vállalkoznék a három állomás ellátására. Végre is az aradi színkör azért épült fel, hogy a színészet itt állandó otthont nyerjen. Ha Arad város már beleegyezett, hogy színházának igazgatója a jobb anyagi boldogulást egy másik állomás elfogádásával keresse, abba semmi szin alatt bele nem egyezhetik, hogy színtársulata a vándorszínészet nívójára leszálljon. A gyulaiak óhajtása teljesen érthető Az a törekvésük, hogy minél jobb színtársulatot kapjanak az arénájukba ; de ez a törekvés ellenkezik az aradi érdekkel.