Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-12-10 / 99. szám

E 'késcsaba 1908 nov. 19. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 10 De ismerünk más bizonyos általánosságokat is. Tudjuk, hogy minden város tul van terhelve állami funkciókkal s hogy ennélfogva ezen funkciók költségeit visszahárítani kellene az államra. Úgyde ez az elmélet csak a közigazgatás államosítása által volna gyakorlatilag megvalósítható, holott a közigazgatás államosításáról ez idő szerint beszélgetni sem szabad. Tudjuk, hogy a fogyasztási adók átengedésével lehetne a városok nyomott anyagi helyzetén segíteni. Igen ám, de az állami és vasúti tisztviselők fizetésrendezése, a katona tiszti fizetések emelése, a magasabb kvóta és más egyebek annyira megterhelik az állami költségvetést, hogy a fogyasztási .adók átengedéséről szólni szintén hiábavaló reménység. Mindezeken felül most az uj adóreform még a községi pótadó-alapot is megrövidíti. Tehát nem elég, hogy nem segít a törvényhatóságok háztartásán, hanem ujabban is megbillenti a háztartási mérlegeket és nagyobb, magasabb pótadók kirovására kényszeríti a városokat. Mindezeket tudjuk és elméletben még többet is mondhatunk. Mondhatjuk például azt, hogy ha a törvényhatósági városok közjövedelmeit valaki egy közös pénztárban kezelné és ebből fedezné a városok közkiadásait, akkor könnyű volna kielégíteni a városok igényeit, sőt talán fejlődési törekvéseit, mert egy ilyen központi pénzkezelés által minden kiadás a legmagasabb fináncfelfogás szerint értékesülne, holott ma a városok háztartásában a kiadások mérlegelését sok magánérdek befolyásolja, legtöbbszőr a háztartási mérleg hátrányára. Az ilyen központi pénzkezelésnek nagy előnye volna móg az is, hogy egy városnak az ideiglenes, vagy függőleges deficitjét a többi városok fölöslegeiből lehetne fedezni és hogy a közösen kezelt pénztár a dologi szükségletek beszerzésénél ma el sem képzelhető megtakarításokat eredményezne. Csakhogy ez a bölcsesség is megtörik, ha elgondoljuk, hogy minden városnak különböző mennyiségű adósságterhe és mindegyiknek különböző irányú fejlődési törekvése van és hogy ez a rendszer sem volna egyéb, mint állami közigazgatás. A polgármesterek múltkori tanácskozásától, — melyen L o v i c h, Gyula város polgármestere is részt vett — vártuk a megoldást. Egy sereg tanult, tapasztalt közigazgatási szakember gyűlt ott össze. Ezek az urak otthon egyenkint sokszor megérzik azt, hogy ezen, vagy amazon a bajon hogyan lehetne segíteni; de a mai fejlett viszonyok között uj irányban utat törni mindig nehéz, kockáztatott vállalkozás Egy ember bátorsága, vakmerősége nem elég arra, hogy egy város életében uj utakat törjön ; a sok polgármester együttes akciója inkább megadhatná a bátorságot az uj gondolatok megvalósítására. Nem ismerjük részletesen a polgármesterek tanácskozásainak eredményét, de az bizonyos, hogy az ismert sablonok szerint most már boldogulni nem lehet. A városfejlődési törekvéseket uj nyomokra kell vezetni. A közművelődési bizottság előadásai. A közművelődési bizottság mult vasárnapi előadásainak lefolyásáról a következ jelentések érkeztek hozzánk: Mezőberényben folyó évi december hó 6-án „A viz és alkotórészei. Hazai ásványvizeink" cimü előadás került sorra. Előadója özv. M a y e r Károlyné polgári iskolai tanitónő volt. Élvezetes előadása a körülbelül ötszáz főnyi hallgatóság figyelmét mindvégig ébren tartotta. Kár, hogy a polgári iskola tornaterme szük s az egész érdeklődő közönséget nem fogadhatja magába. — December 13-án S z r n k a János polg. iskolai tanár tart felolvasást „A Hunyadiak koráról", vetített képek bemutatásával. Tótkomlóson a Közművelődési Egyesület vasárnap tartotta első felolvasóelőadását a „Komló"-szálloda nagytermében. Felolvasott Balázs Béla orosházi tanitó az „Alkoholról", melyet vagy háromszáz főnyi hallgatóság hallgatott meg. A felolvasáson sem a Kaszinó, sem a Gazdakör, sem a Polgári Kör nem volt képviselve s az értelmi osztály is elmaradásával tüntetett, csupán a Munkáskör képviseltette magát. A második felolvasás jövő vasárnap lesz, mikoris Gajdács Pál fog „A madárvédelém"ről felolvasást tartani. December 13-án, vasárnap, az egyes községekben a következő előadások vannak kitűzve : Gyulán : „A vegyesházbeli királyok történelmi szerepe". Csabán : az előadás kivételesei most vasárnap nem a városháza nagytermében, hanem a főgimnázium fizikai szertári termében tartatik, mert G,r o ó Vilmos főgimnáziumi tanár a természettudományok köréből tartandó szabadelőadását kísérletekkel fogja demonstrálni. Dobozmegyeren : „A gyümölcs mivelóséről és értékesítéséről'". Orosházán: „A baromfitenyésztés iránya és értékesítése". Gádoroson: „Védekezés a trachoma ellen'. Csorváson : „A gyümölcstermelés és értékesítés". Pusztaföldváron : ugyanaz. Szarvason: „Az alkohol". Öcsödön: „A fertőző betegségek ós a kötetet őriznek, melyek ama korra vonatkozólag a világ minden részéből igen sok érdekes adatot tartalmaznak. V. Rudolf császárról följegyezték, hogy kölni hirlaptudósitójának évente kétszáz arany forintot, tehát igen tetemes összeget fizetett. A legtöbb ily hirlap magánlevelezésekkel kezdődött, vagy a postahivatalnokok közléseiből. Igen sok postamester adott ki rendes hírlapot kéziratban egyes megrendelők számára, va :y cserébe mis hivataloknak. Az ily lapokat azután egyesek több példányban lemásolták. E célra némely postamester számos rendes Írnokot tartott, kik egy iv leírásáért négy-öt krajcárt kaptak. A városok ós hatóságok levéltáraiban számos ily lap van s nevezetes, hogy ezekben gyakran fordultak elő titkos okiratok is, melyekhez a hírlapok csak megvesztegetés utján juthattak. Általában azonban ezek a lapok csak híreket közöltek. Igen ritkán fordul elő egy-egy utazás, ünnep, vagy népszokás leírása, de hirdetések és árjegyzékek már ezekben is vannak s különösen gyakoriak a vásárokra vonatkozó tudósítások. Nagyon sajátságos ós csaknem érthetetlen,' hogy az ily ujságlapok előállítására a nyomdákat másfél századig nem használták fel. Ha valami nagyobb esemény törtónt, azokról röpiratokat, vagy alkalmi füzeteket adtak ki, többnyire fametszetekkel ós néha verses alakkal. Az első eset, hogy azok bizonyos rendszerességgel adattak ki, Kölnben törtónt. Fütting Mihály 1583-ban „Relatio historica" cimmel adott ki egy röpiratot a kölni érseksógi perpatvarról s ezt annyira megkedveltók, hogy többször utánnyomatta s 1588 óta állandóan kiadta fólóvenkint, a frankfurti két nagy vásár alkalmával. Eít a példát csakhamar több nyomdász követte s a nagy vásárokra már egész sereg újságlap került, melyekben nemcsak hírek voltak, hanem a verseny következtében különböző mulattató ós ismeretterjesztő közlemények is. Ettől kezdve már csak egy lépés volt a rendes hírlapok kiadására. Melyik volt ez az első hirlap : egészen biztosan nem tudjuk. Egyes régi lap-póldanyok a XVII ik század első évtizedeiből móg most is meg vannak. Zürichben őrzik a strassburgi ralatiot 1609 óta, mely hetenként jelent meg. Az angol „The Weckly news

1

1 (Heti újdonságok) 1622ben indult meg. Franciaország első ismert lapja 1631-ből való. A legrégibb, ma is fenálló német lap, a „Frankfurter Journal" 1615 ben indult meg s már pár év múlva hetenként kétszer jelent meg ; ma hetenként 13-szor adják ki. Ezenkívül még 5—6 német hirlap van, mely eredetét a 30 éves háború idejéig tudja visszavinni, jeléül, hogy ebben az időben már meglehetős élénk' volt Németországon a hirlap-irodalom, mig nálunk tudvalevőleg csak a XVIII-ik század elején jelent meg először hinap, s az is rövid életű volt s azután csak a század vége felé keletkeztek újra hírlapok. Általában akkor lendült fel a hirlapirodalom, amikor a postai közlekedést rendezték. Egészen a mult század közepéig oly szoros kapcsolatban állott a két intézmény, hogy sok lapszerkesztő egyúttal postamester is volt. De mikor a kereskedelem ós az egyesületi élet önállóságra jutott, a hírlapirodalom mind inkább elvált a postától s idővel nagyon megerősödött. kolera". Kondoroson-. „Védekezés a trachoma ellen". Békésen : „A tüdő vész". Gyomán : „A földmivelés általános tudnivalói". Szeghalmon: „Jézus élete". Az előadások iránti érdeklődés állandóan fokozódik ; a hallgatók száma napról-napra gyarapszik, ugy látszik, hogy vármegyénk közművelődési bi zottságának kulturális törekvései az iránta támasztott reményeknek teljes mértékben meg fognak felelni. Előadásokat tartottak 1908 december 5-én: Gyoma : „A könyv". (A nyomdászat története és mai fejlettsége) Előadó: Kner Imre. Hallgatók száma 100. — December 6-án: „Á növénytermelés". Előadó : Szarvas Béla intéző. Hallgatók száma 70. 1909 december 6-án : Orosháza : „A csillagok világa", bemutatva 30 színes vetített képben. Előadó : P á 1 Ernőné, polg. isk. tanárnő. Hallgatók száma: 1000. Kondoros : „A kenyér és só". Előadó : Mocskonyi József főgimn. igazgató. Hallgatók száma 120. L viz és szerepe, al: özv. M a v e r Ká tanárnő. Hallgatók „Honfoglalás". Előáll. tanitó. Hallgatók Mezöberény. katrószei". Előadó rolyné, polg. isk. száma 500. Gyopárhalom : adó : Sin István száma 47 Pusztaföldvár: „A magyar fölmivelők nyugdíj- és rokkant-egyesülete; a szegényügy rendezése". Előadó : V e rsónyi Elemér községi s.-jegyző. Hallgatók száma 60. Csorvás: „Az alkohol pusztítása". Előadó: Horváth Lajos áll. elemi isk. igazgató. Hallgatók száma 140. A Békéscsabai Nőegylet Különböző jelentések. A Békéscsabai Nőegylet tegnap, szerdán eélután 2 órakor tartotta évzáró közgyűlését az Állami Felsőbb Leányiskola énektermében. A gyűlés tulajdonképpeni tárgyai az elnöki ós pénztári jelentések voltak. Az elnöki jelentés részletesen beszámolt az egyesületnek valóban tiszteletre és becsülésre méltó közjótékonysági tevékenységéről, mig a pénztári jelentés az egyesület vagyoni ál'apotát tüntette fel. A gondos és körültekintő gazdálkodásnak tulajdonitható, hogy az egyesület vagyona ez évben 41.974 kor. 72 fillérre emelkedett. A közgyűlésen jelen voltak: U rs z i n y i Jánosné, Jávor Gyulánó, Réthy Béláné, Vidovszky Károlyné, Pfeiffer Istvánnó, Korosy Anna, Áchim Gusztávné, Fehér Béláné, Kerényi Sománé, Va r s á g h Béla, dr. R e 11 Lajos, dr. Láng Frigyes, Székely Vilmos és Laurov i c s Ferenc. A betegsége miatt távollevő elnöknő, Beliczey Istvánné helyett Ur s z i nyi Jánosné alelnöknő üdvözölvén a megjelent tagokat, a gyűlést megnyitotta. Ezután V a r s á g h ' Béla társelnök olvasta fel a terjedelmes elnöki jelentést az egyesület ez évi működéséről. A jelentós bevezetésében elismeréssel adózott a csabai társadalomnak, mely az egyesület humánus törekvéseit ez évben is résztvevő szívvel karolta fel ós támogatta. Egyben köszönetét fejezte ki azon hölgyeknek és uraknak, akik az egyesület által rendezett különböző mulatságok és hangversenyek színvonalát szerepléseikkel emelték, valamint a gyűjtés és segélyezés munkájában buzgólkodtak. Ezután a tagforgalomra tért át. Meleg szavakkal parentálta el az egyesület három halottját ós indítványozta, 1 hogy a részvétnek jegyzőkönyvileg is kifejezés adassék. Alapítványokat tettek ; a Korosy árvák, kik édes anyjuk emlékére megkétszerezték az általa alapítványul elhelyezett összeget, továbbá Seiler Károlyné, ki 200 keronás és a Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesület, mely 150 koronás alapítványt tett, kilátásba helyezvén ez összegnek évrőlévre való szaporítását. A rendes tagok száma különben 16-al, a pártoló tagoké pedig 5-el kevesbedett. Jelenleg van az egyesületnek 220 rendes, 96 alapitó ós 20 pártoló tagja. Az egyesületet támogatták még az előbb emiitetteken kivül Csaba képviselőtestülete 500 koronával, Fábry Károlyné huszonötéves házassági évfordulója alkalmából 100 koronával, H ar a s z t i Sándornó a szegény gyermekek felruházása céljából 50 koronával. 260.95 516.62 509.—.95 16.— 550.Ezenkivül koszorumegváltás címén 52 korona, a csabai fiatalság majálisának jövedelméből 35 korona érkezett az egyesület pénztárába. A Nagyvárad melletti Félix-fürdö tulajdonosa ingyenes fürdőzést ajánlott fel az egyesület arra érdemes szegényei számára. Áz elnöki jelentés meghallgatása után dr. Rell Lajos jegyző olvasta fel a különböző alapok pénztári forgalmáról szóló jelentéseket. Az összes éz évi bevétel 8048 kor. 78 fillért tesz ki. A különböző alapok jelenlegi álladóka a következő: Szaporodott Kor. Kor. Segélyalap 1033 82 243 80 Erzsébet-szeretházalap 22094 89 1045.85 Szt.-Antal-kenyéralap. 648 29 122 — Kossuth-alap .... 515.08 25.— Tartalékalap .... 1140.10 Szegény iskolásgyermekek segélyalapja 5214.77 Beteg:, ególyző-alap Beteg gyermekek se gély-alapja . . . Befizetett alapítványok 7830 Be nem fiz. „ 2720.— Az alapok összege tehát 41974 kor. 72 fillér. Az alapok jelenlegi álladókának felolvasása után dr. Rell jegyző részletesen beszámolt a pénztári számadások alapján az egyes alapok pénztárforgalmáról, bevételeiről, kiadásairól, az egyesület által rendezett különböző mulatságok, hangversenyek és tombolaestólyek jövedelméről, valamint az egyesület segélyző akciójáról. Ez utóbbiból kiemeljük a következő adatokat: A nőegylet szegény konyháján összesen 110 gyermek nyert ellátást, 32 egyén és család pedig összesen 1226 korona rendes havi segélyben részesült. Azok az egyének és családok pedig, akik rendkívüli havisegélyben részesültek, havonta 7 ós 14 között váltakoztak. A terjedelmes pénztári és segélyezési jelentések elhangzása után V a rs á g h Béla elnök felolvasta a pénztáros kimutatását az egyesület 5 évi anyagi haladásáról. E szerint 1904. elejétől az 1908-ik óv végéig az Erzsébet-szeretetház alap 5808 84 koronával, a Szent-Antal kenyér-alap 648-29 kor., a Kossuthalap 7-72 kor., a tartalék-alap 232 53 kor., a szegény iskolásgyermekek segélyalapja 3317-95 kor., a betegsegélyzőt alap 269 95 kor., a beteg gyermekekesegélyző-alap 58 kor., a befizetett alapítványok 3950 kor., a be nem fizetett alapítványok pedig 200 koronával emelkedtek. Az összes emelkedés 14,820 korona. Az évi átlag tehát megközelíti a 3000 koronát. Olyan eredmény ez, mely a legszebb reményekre jogosít fel az egyesü et jövője iránt. A közgyűlés a pénztárosnak fáradhatatlan tevókenységeért jegyzőkönyvileg mondott köszönetet. Ezzel kapcsolatban sajnálattal jelentette be Varságh Béla elnök, hogy S u c h Albertné pénztárosnő betegsége miatt kénytelen nagy körültekintést és figyelmet igénylő állásáról lemondani. Az elnökség azonban szerencsés gondolattal rá tudta birni fórjót, S u c h Albertet, hogy vállalja el az egyesület pénzkezelését, amely tekintetben úgyis sokszor volt feleségének segítségére. Such Albert hajlandónak mutatkozván az állás elfoglalására, a közgyűlés egyhangúlag az egyesület pénztárosává választotta. Dr. Rell Lajos jegyző a választmány névsorát olvasta fel. Végül a különböző bizottságok megválasztására került volna a sor, de Varságh Béla indítványára kimondotta a közgyűlés, hogy az eddigi bizottsági tagok mandátumát továbbra is meghoszszabbitja. Ezután Urszinyi Jánosné elnöknő a közgyűlést berekesztette. A gyöngyélet vége. Öngyilkos gyulai honvéd. Szombaton este gyász borult a gyulai honvédkaszárnyára. Kevesebb lett egy bakával. A kegyetlen Mannlichergolyó egy reményteljes fiatalember koponyáját roncsolta szét. Mint minden hasonló kaszárnyai esetnél, mélységes titok födi itt is az öngyilkosság okát. A kaszárnyák falai nagyon hallgatagok, nagyon jól tudnak titkot őrizni... Különösen, ha a felebbvalók is ludasak a dologban. Herter Ádámnak hivták a szerencsétlen bakát. Szombaton feltűnt pajtásainak, hogy szokatlanul szomorú, szórakozott és izgatott volt a fiu. De nem gondolta senki, hogy mit tervez. Egyszer aztán elővette szolgálati fegyverét, felment az első emeletre és egyik üres szobában elkövette borzalmas tettét. A gyilkos golyó homlokán keresz-