Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-12-10 / 99. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZI ONT tül hatolt be a koponyájába ós egészen szétroncsolta, ugy hogy rögtöni halált okozott. A hatalmas dörrenésre nagy lótás­futás keletkezett a kaszárnyában. Min­denki izgatottan kérdezte, hogy mi tör­tént és futott az első emeleti szoba felé, ahonnan a dörrenés hallatszott. Azonban hiábavaló volt már ott min­den segitség. Herter nem is tért többé eszméletre, néhány perc múlva kiszen­vedett. A szerencsétlenségről táviratilag ér­tesítették az öngyilkos honvéd Gyomán lakó szüleit. Hétfőn pedig egy, a pol­gári és katonai hatóságoktól kiküldőt, vegyes-bizottság megejtette a boncolást. Az öngyilkosság okáról Gyulán kü­lönböző verziók keringenek. Legvaló­színűbb azonban, hogy valamelyik fe­lebbvalójának szigorú bánásmódja ke­seritette el a legényt. Herter egyik tiszthelyettesnek volt a szolgája. Szom­baton a tiszthelyettes egy ruhával el­küldtö a szabóhoz. Valószínűleg sokáig maradt el, mert hazaérkezése után a tiszthelyettes keményen összeszidta, sőt még bántalmazta is. Valószínűleg ez volt közvetlen oka az öngyilkosságnak. Az ezredparancsnok szigorú vizsgá­latot rendelt el az öngyilkosság ügyé­ben. A vizsgálat eredménye természe­tesen nem kerül a nyilvánosság elé, mert a kaszárnyák falai hallgatagok. A nagyvilág csak annyit tud, hogy egy le­génynyel kevesebb van a kaszárnyában. Apróságok és a Ház folyosójáról. — Külön fővárosi tudósítónktól. ... (A művésznő haja) A főváros egyik legkiválóbb és legismerttebb művész­nőjének sok-sok éven fáradhatatlanul udvarolt egy épp olyan ismert ur, aki maga is müvészlélek. Az asszony jóval tul van már a Balsac érdekes asszonyai­nak korán, de móg mindig fiatalos s különösen a haja — ah, a szép bronz­haja — pompázik üde színekben. Azaz, hogy csak pompázott. Nem régen, ország­világ általános ámulatára, megnősült az udvarló, de nem az ünnepelt hölgyet vette el feleségül, hanem egy bájos, fiatal leányt, akinek a művésznő egészen bátran a mamája lehetett volna. Őnagysága, a reményeiben csaló­dott ós múltjában megalázott diva, mi­után a szokásos gyásznapok elmultak, boszut forralt. Egy napon ősz hajjal je­lent meg az emberek között, akik alig ismertek rá és rómültözve kérdezték: — Maga az? Egy barátnője pedig részvéttel ölelte meg és könyes szemekkel mondotta : — Óh édesem, nem is csoda, hogy igy megtört a bánat. Nagy csapás, nagy csapás . . . — Dehogy, édesem! Majd csak ki­heverem a dolgot, de hadd lássa a világ, hogy husz esztendőn át egy ősz asszonyt szeretett a nyomornlt. Azért se festem többé! . . . * (Ahol. legtovább élnek) Orvosok és bohémek voltak együtt a müvószasztal­nál. Csak természetes, hogy szó esett a mostanában nagybeteg Nemzeti Szín­házról és versengve találgatták: mi volna az orvossága a bajnak? Hadd el, kórlek, — mondta az egyik orvos — nagy szükség van rá. A legjobb klimatikus ' gyógyhelyünk. A társaság tagjai értetlenül néztek a Nemzeti egyetlen védőjére. — Igen, — magyarázta a csodálko­zóknak — a legjobb klimatikus gyógy­hely, mert ott érik el a legmagasabb kort az emberek. * {A hatás) Ooldis László nemzetiségi képviselő a minap két óra hosszán át agitált a parlamentben az alkohol ellen. Elmondta, milyen nagy veszedelem ez, mennyire tönkreteszi az emberiséget és hogy ezen a nyomorúságon csak a jólét ós kultura segit. Justh Gyulát, aki az elnöki székből hallgatta á pálinkaelle- j nes szózatot, annyira elfárasztotta a szóles dikció, hogy mikor Goldis befe­jezte a beszódét, nyomban szünetet adott. Szünet közben Justh odament Gol­dishoz ós tréfásan gratulált neki. — Ha tudtam volna, hogy ilyen sokat beszólsz, bizony hozattam volna egy kupica pálinkát. * (,Diplomácia a szerelemben) Bécsből való ez a história: Egy öreg diplomata, aki évek óta udvarolt a császárváros egyik legszebb ballerinájának, erős ostrom alá vette a maitresse-je, hogy vegye már egyszer feleségül. A diplomata hivatásához illő választ adott: — Nem akarok háborút. Amig csak okkupáltalak, békében éltünk, akár har­minc éven át a Monarkia ós a Balkán; ha annektálnálak, rögtön kitörne a há­borús veszedelem. A kis ballerina megrémült a nagy szavaktól, de benne is volt annyi diplo máciai érzés, hogy stílszerűen fejezze be a disputát. — Hát jó, akkor rekompenzációt kérek. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mára enyhébb időt jelez, elvétve csapadékkal — Mestertanfolyam asztalosok részére. A kereskedelmi miniszter az aradi ipar­kamara felterjesztésére megengedte az aradi m. kir. állami fa- ós fémipari szakiskola igazgatóságának, hogy a ka­mara kerületében ipari igazolványnyal biró asztalosmesterek részére 1909 január 15-től február 15-ig gyakorlati mester­tanfolyamot rendezhessen. A tanfolyam tartama négy hét lesz, hetenkint 54 tanulási órával, 40 óra pedig a gyakor­lati oktatásra fordittatik. Az elméleti oktatás tárgyai a következők: szakrajz, anyag-, szerszám- ós gópisme, köitsóg­vetóstan, levelezés ós könyvvitel. A tan­folyamra 12 asztalosmester vehető fel, kik a tanfolyam idejére egyenkint 80—80 korona ösztöndijat s a vidékiek útiköltséget is kapnak. A kamara kerü­letében levő önálló iparosok pályázati kórvényeiket december 15-ig adhatják be illetékes ipartestületeiknél. A pályá­zati kórvényben feltüntetendő, hogy az illető hány év óta űzi önállóan az asztalosipart és hány alkalmazottja van. Az aradi kamara elnöksége ós a szak­iskola igazgatósága fogja a pályázók közül a 12 iparost kiválasztani. — Törvényhatósági pénzintézet. Érde­kes átiratot küldött Pestvármegye a törvényhatósághoz. Nem akar keveseb­bet ez az átirat, mint azt, hogy a vár­megyék álljanak össze ós alapítsanak egy törvónyhatósági bankot, mely olcsó kölcsönnel látná el nemcsak a megyé­ket ós törvónyhatósági városokat, ha­nem a tisztviselőket is. A mindenesetre komoly megfontolást igénylő indítvány felett a decemberi közgyűlés fog hatá­rozni. — Az állandó választmány ülése. Békés­vármegye állandó választmánya, mint rendesen, ugy e hónapban is a köz­gyűlést megelőző napon, deceaiber hó 21-én fogja ülését tartani, — Eljegyzések. Ku m m e r Ferenc, a 101-ik gyalogezred Csabán állomásozó második zászlóaljának hadnagya, elje­gyezte özv. Ursziny Jánosné föld­birtokosnő leányát: Ilonkát. Szilágyi Árpád községi dijnok vasárnap jegyezte el Kollár János csabai polgár leányát: Ilonkát. — Felaru vasúti jegyigazolványok az orosházai kiallitasra- Az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöksége 10 személyre szóló fóláru jegy váltására jogositó igazolványt küldött a csabai ipartestülethez, hogy megkönnyítse a szegényebb csabai iparosoknak a kiál­lítás megtekintését. A csabai iparosok tehát most már felhagyhatnának az in dokolatlan nemtörődömséggel, melyet a tanulságos kiállítással szemben tanúsí­tanak. A kereskedelmi miniszter meg­könnyítette nekik az Orosházára való utazást. — Hivatali helyettesítés. Seiler Elek főszolgabíró K o r o s y László fő­jegyző előterjesztésére a már régen be­tegeskedő Maros György jegyző he­lyettesítésével Zsilinszky Sándor főpénztári ellenőrt bizta meg, aki már több izben helyettesitette Maros jegy­zőt. Zsilinszky ellenőr helyettese pedig Kéri József alszámvevő lesz. — Munkásotthinok a megyében, Vár­megyénk községei felbuzdulván Csaba példáján, egymásután indítanak akciót a községi munkásotthonok felállitása érdekében. Legutóbb B ó k ó s község nyújtott be kérvényt a földmivelésügyi miniszterhez, hogy a munkásotthon fel­állítását pánzsególylyel mozdítsa elő. Mezőberényben is hasonló moz­galom indult meg. Az előljárósági ta­nács már el is készítette javaslatát, de a közgyűlés — nem tudni, mi okból — levette az ügyet a napirendről. Beróny­nek tehát nem kell munkásotthon. A he­rényiek nem akarnak haladni. — Uj doktor utriusque. A kolozsvári tudományegyetemen szombaton avatták ifj. dr. Zsilinszky Endrét most már a jogtudományok tudorává is. — Utkaparók előléptetése. A megyei utkaparók közül nógy elsőosztályu el­halt. Ambrus Sándor alispán utasí­totta tehát az államópitészeti hivatal főnökét, hogy tegyen javaslatot nógy második osztályú utkaparó előlépteté­sére vonatkozólag. — Költözik a „Parasztujság". Csabán kevesebb lesz egy lappal. Költözik a „Parasztujság". Áchim L. András ugyanis eladta M á d a y Pál budapesti lakosnak 10.000 koronáért. A „Paraszt­ujság" tehát ezután Budapesten fog megjelenni. Azt hisszük, a békéscsabai publikum nem igen fogja megsiratni a folytonosan okvetetlenkedő lapocskát. Nem valami sokat nyert a megjelené­sével, nem sokat vészit az eltávozásával. — Olcsóbb lesz a telefon. A kereske­delmi minisztériumban komolyan fog­lalkoznak azzal a kérdéssel, hogy a te­lefonhasználati dijakat leszállítják. Mint értesülünk, már dolgoznak is azon a rendeleten, amely a dijak leszállítását szabályozza, sőt hir szerint az uj rend január 1-én már életbe is lépne. Hogy ez a rendelet mit jelentene a telefon kiterjesztésóben, azt felesleges bővebben magyarázni. Tudjuk igen jól, hogy a telefon nagyobb mérvű bevezetésének eddig csupán csak az az egy körülmény állta útját, hogy sokan drágállották. Amint tehát a dijakkal le fognak szállni, megsokszorodik majd a telefonelőfizetők száma s igy a telefon áldásos hasznát nagyobb körben élvezik. Mindenképpen csak örvendetes reformnak kell üdvö­zölnünk a dijak leszállítását s csak azt az egyet óhajtjuk, hogy minél előbb megtörténjók. Az ország vármegyéi kö­zül Békésvármegye volt az elsők között, melyek közigazgatási telefonhálózatot létesítettek. A miénk tnilleniumi emlék­alkotás s dacára a tulmagas telefonelő­fizetósi díjnak, az egyes községekben igen szép számú előfizető van. Első helyen áll Csaba 71 előfizetővel, aztán követ­kezik Gyula s dacára a sok hivatal-e ő­fizetőnek, 65 számja van. Orosházán 69, Szarvason 49 előzető van. A megye többi községeiben 10—30-ig váltakozik az előfizetők száma. — Nyugalomba vonult tanitók ós elő­léptetés. A tótkomlósi ág. ev. egyház két derék tanítója: P a u 1 o v i c s János, ki 30 éven át ós Chovan József, ki 42 évig volt az egyház tanítója, nyugalomba vonultak november 1-sejével. Az egyház jegyzőkönyvi köszönetet szavazott nekik a legutóbbi közgyűlésen s a bucsu-lako­mán a tanítói kar, a község elöljárósága is kifejezte azon őszinte kívánságát, hogy az egyház hü ós hazafias tanítói e jól megérdemelt nyugalmat hosszú éveken át élvezhessék. A két távozó ta­nító helyét a hétfőn tartott közgyűlésen az egyház előléptetéssel töltötte be. Chovan helyére Povázsay Gábort, Paulovics helyére pedig Trnovszky Jánost léptetvén elő. — Ötven szegény iskolás gyermek fel­ruházá a. December 2-án a tótkomlósi Fehér-asztaltársaság ós községi alapból beszerzett, mintegy 400 korona értékű ruhanemű lett kiosztva a községháza tanácstermében a szegény, árva iskolás gyermekek között. K u n o s s István asztaltársasági elnök és Lehóczky Mihály községi biró megnyitó beszéd után, melyet utóbbi intézett a gyerme­kekhez, törtónt a ruhakio3ztás Mintegy 50 gyermek kapott meleg ruhát s ez által is meg van könnyítve s szegény gyermekeknek iskolalátogatása. Óhaj­tandó volna, hogy a már több éve in­dítványozott téli közös-konyha is léte­síttetnék, melybea télen át különösen a tanyai szegény gyermekek, kik 3 -4 kilométernyi távolságról járnak az isko­lába s délben ott kénytelenek maradni, a közös-konyhán láttatnának el étellel, esetleg néhány fekhely is volna, hogy rossz időben ott meg is hálhatnának. Ugy a Fehér-asztaltársaság buzgó el­nöke: Kunoss István községi jegyző, ki az asztaltársaság felvirágoztatására, gyarapítására minden alkalmat felhasz­nál, mely két évi fennállása óta már 2000 korona tőkével rendelkezik, úgy­szintén a község derék bírája is, ki minden nemes eszmének pártolója ós elősegitője, dicséretet érdemelnek ezen buzgóságukórt, hogy a szegények bajai s azok enyhítése szivükön fekszik s ezek megszüntetésére hivatalos teendőik után fenmaradt szabad idejüket szívesen fel­áldozzák az ily nemes, emberbaráti cé­lok elórósóre és ápolására. — Az uj kéményseprési szabályrendelet ellen. Békésvármegye törvónyhatósági bizottsága október 14-iki közgyűlésén tudvalevőleg olyképpen módosította a kéményseprési szabályrendeletet, hogy a seprési dijakat leszállította. Ezt a ha­jározatot a „Magyar Alföldi Kémény­seprő Ipartársulat" nagymórtékben sé­relmesnek találta magára nézve s ezért felebbezóst nyújtott be a kereskedelmi miniszterhez a nehózmónyasett paragra­fusok megváltoztatása érdekében, A fe­lebbezóst az alispáni hivatal utján fogja a kereskedelmi miniszter elé terjesztem — A cigánygyonior. Köztudomási tény, hogy cigánygyomor mindent meg emészt. Ez a kóbor népfaj egy csöppe sem finnyás. A leglehetetlenebb dolgo! tűnnek el néha azok mögött a vakiti fehér fogak mögött, különösen amiko nagy a nyomorúság. A dobozi cigá nyokra, ugy látszik, nagyon rossz na pok járnak az idei télen, mert felássál a föld alól is az elhullott sertósekel A gyulai központi járás főszolgabiráji most kihágási eljárást indított a struc gyomrú cigányok ellen, mert félő, hogy a sertósvészt tovább hurcolják. Tarkaság. Csak öt krajoár. Szerdán délelőtt egyik csabai borbély­hoz beállito t négy bocskoros juhászbundás oláh ember. A hatalmas bundától alig fér­tek be a keskeny ajtón, de azért mégis betolták valahogy egymást. Elég tisztes­ségtudóan levették a kalapot és illedel­mesen köszöntek: — Adjon Isten ! — Adjon Isten ! Mit akarnak kendtek ? — Kírem alásan, egy kis szívességre kérnők az urat. — Mire? — Cimezné mg ezt a levelet Gyulára, Muntyán Tódornak. — Hát a levelet ki irta ? — Azt már egy másik borbély ur volt szives megírni. — Nohát, adják ide. A borbély annak rendje és módja sze­rint hamarosan megcímezte a levelet és átadta a folyton szónokló oláhnak. — Köszönjük igen szépen. Hát most már megborotválkoznánk. A borbély megörült azonnal. Hiszen még valami haszon is lesz ezeken a vad mócokon ! Nekik esett hát a legényeivel, inasaival ós hamarosan olyan tiszta lett az oláhok képe, mint — mondjuk — egy fia­tal lányé. Ez is meg volt. De ekkor meg azzal állottak elő D^cebál állítólagos ivadékai, hogy ők nagyon szomjasak. Ivóvíz éppen nem volt a háznál, el kellett szalasztani az egyik inast a kútra. Egyszóval alapos kiszoigálásban részesítette a bocskcrosokat a borbély. Körülbelül háromnegyed órai terefe­rélós után végre nekiveselkedtok az oláhok, hogy távozzanak. A vezérszónok nagy grandezzával elővett egy piszkos, zsíros zacskót, kotorászott benne egy darabig, ki­vesz egy — tízfillérest és markába nyomta a borbélynak: — Fogadja ezt a fáradságáért. — Eí indultak kifelé. De már ekkor Figaró úrban is felfortyant a káposztáié és olyan patáliát csinált, hogy az oláhok alig hallottak még olyasmit. Csak igy tudott tőlük egyenkint 5—5 krajcárt ki­vasalni. Később móg azoknak állott feljebb : — Annyi munkáért annyi pánz is elég lett volna, Domnyule ! . . . Asszonyoknak. A divat. Nagyon sok hölgy azt hiszi, hogy akkor elegáns, ha feltűnő ; és ha csupa drága holmit rakott magára, meg van győződve róla, hogy jól öltözködik is. Pedig tulajdonképpen nem is szabad azt a benyomást nyernünk valakiről, hogy jól öltözködik, csak hogy össz­hangzatos, elegáns a megjelenése. Ehhez pedig nem drága, csak Ízléses holmi kell. Ha például ezidei estélyi, színházi ruhákat nézzük, melyek sokkal inkább megérdemelnék a „redőzet" elnevezést, azt láthatjuk, hogy Ízléses, stílszerű re­dőzóse a testhez lágyan simuló szövet­nek a feltűnő egyszerűség mellett is, valósággal nemesítő körvonalakat ad a nő termetének. S ha azután egy ilyen alak vonta magára figyelmünket, köny­nyüszerrel megállapíthatjuk, hogy nem valamely részlet, hanem az összhang­zatos egész vonta magára a tekintetet, a „művészi" hatásával. Azt a célt kell elérnünk, a mit rövidesen ugy fejezhet­nénk ki: a részletes hatás mellőzése, az összhatás javára. Igaz, hogy ehhez nagyon nemes, finomult izlós kell, amit nem is olyan nehóz elérni. Tartózkod­junk a divat minden túlzásaitól ós akkor már egy nagy lépéssel előbbre jutottunk. Egy második nagy lépést jelent, ha azon vagyunk, hogy móg ha divatos, se tarkítsuk nagyon a színeket; gyö­nyörűek az ősz fakó szinei, a melyek minden szépségük ós élénkségük mel­lett sem fárasztják a szemet. Ám térjünk át az ujformáju, dúsan redőzött öltözékre, a melyet valaki szel­lemesen „pólyának" nevezett el. Legelő­ször is szembeötlik a redőzósnek rend­szertelensége, ahogy azt a „Divat Újság" ujabb számának néhány képe is mutatja.

Next

/
Thumbnails
Contents