Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-11-22 / 94. szám

E 'késcsaba 1908 nov. 19. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 noki fizetés, Botyánszky György haszonbérfelmentés, Szarvas György végkielégítés, Hrabovszky Mátyás és társai haszonbérleszállitás iránti kérelmei. A esabai ipartestületből Előljárósági ülés. Békéscsaba ipartestületének elöljárósága szerdán délután ülést tartott, mely a szokásos jelentéseken kivül foglalkozott az elnök és a jegyző részletes beszámolásai alapján az ipartestületek budapesti országos kongresszusának igazán nagy és értékes eredményeivel s a gyulai munkásbiztositó- és betegsegélyző-pénztár székhelyváltoztatásának ügyevei is. Mindkét fontos ügyben tudomásul vette az elöljáróság az elnök előterjesztéseit. Az érdekes ülésen jelen voltak Wagner József elnöklete alatt: H o rv á t h Mihály jegyző, Uhrin András pénztáros, Staszenka János és Zlehovszky János számvizsgálók; továbbá Csendes József, Kován Endre, Csanádi János, Bujtás József, Fikker Antal, Francziszky Lajos, Havran Lajos, Jeney Endre, Lipták János, Bányai András, Szlavkovszky András, Márton József, Hricsovinyi Sámuel, Papp Sándor előljárósági tagok. Wagner József elnök megnyitó beszédében röviden vázolta az ipartestületek országos kongresszusának eredményeit, melyek arról tesznek tanúbizonyságot, hogy az iparosság kívánalmai minden vonalon győzelmet arattak s az ipartörvény lényeges módósitásokon fog keresztül menni e kívánalmak értelmében. A szép sikert örömmel vette tudomásul az elöljáróság. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után az október havi jelentésekre került a sor. A pénztári jelentós szerint a testület október havi bevétele 367 69 korona, kiadása pedig 325 08 korona volt, a maradvány tehát 4261 kor. A hátralékos tagdijak behajtására úgynevezett „rostáló-bizottság"-ot küldött ki az ipartestület. E bizottság 42 tagtól összesen 674-50 korona hátralékos tagdíjnak végrehajtás utján való beszerzését, 43 elköltözött, vagy meghalt tagnál pedig összesen 431 50 koronányi hátraléknak törlését hozta javaslatba. Az elöljáróság a javaslatokhoz hozzájárult. A tagforgalmi jelentés szerint az ipartestületnek október hó végén 765 tagja vo't. Iparigazolványt nyertek: ifj. Uhrincsók Pál csizmadia, Adolf Mátyás asztalos, Székely Mórnó harisnyakötő, Hricsovinyi Pál hentes, Lipták F. Mihály csizmadia és Uhrin Lajosné mészáros. Iparukat hatóságilag törölték: LeginSzky Sámuel szabó, Horváth Mátyás kovács és Schwartzné K. Regina harisnyakötő. Tanonc szerződtet te 15, felszabadult 13, szerződés bontatott 5. Horváth Mihály jegyző az elnöki megnyitóbeszéd kapcsán részletesen ismertette az ipartestületek budapesti kongresszusának határozatait és felolvasta mintegy tiz ipartestületnek az ipartörvény megváltoztatására irányuló átiratait. Minthogy Szterényi államtitkárnak a kongresszushoz intézett nyilt levele szerint a jelenlegi törvénytervezet visszavonása és helyette az iparosság óhajainak megfelelő uj törvénytervezet megalkotása most már kétségtelen, az elöljáróság csak tudomásul vette a társtestestületek átiratait. Az eddigi összetartó, együttes mozgalomnak meg lett a kívánt eredménye, tehát e téren további mozgalmat indítani teljesen fölösleges. Lapunkban is megemlékeztünk már a gyulai kerületi munkásbiztositó-pénztárnak arról a szenzációs közgyűléséről, mely Gyula leszavazásával Csabát tette meg a pénztár székhelyéül. A közgyűlésről akkor olyan jegyzőkönyv vétetett fel, mely a valóságnak nem felel meg, ugy, hogy a hitelesítők kénytelenek voltak a jegyzőkönyv aláírását megtagadni s az eljárás ellen óvást emelni. A hitelesítők álláspontját sok békésmegyei ipartestület helyeselte s ezek közé lépett most a csabai ipartestület elöljárósága is. Az orosházai kiállítás mult vasárnapi megnyitásán a testületet Wagner József elnök, Horváth Mihály jegyző és Kován Endre előljárósági tag képviselték. Az ott nyert benyomások alapján elnök felhívta az elöljáróság figyelmét a tanulságos kiállítás megtekintésére. E felhívás hatása alatt több előljárósági tag elhatározta, hogy vasárnap átrándul Orosházára. Az Iparos-Ifjak Művelődési Egyesülete feloszolván, tárgyi vagyona árverés alá kerül. Az elöljáróság az árverésre kiküldötte Uhrin András pénztárost ós Fikker Antal gazdát, hogy az árverésre kerülő tárgyak közül vegyék meg az ipartestület részére azokat, amelyeket célszerűeknek látnak Ezután elnök az ülést berekesztette. Intimitások a sárgákról. Japán törzsorvos a politikusok közt Budapesten, a Balaton-kávéházban J esténkint különös vendége van az újságírók és a képviselők egyik törzsasztalának. Mosolygó arccal, mély gödörben pislogó szemmel, valami kedves alázatossággal jelenik meg egy alacsony japán-emberke, dr. Thaka-Hashi a neve és törzsorvosi rangot visel az oroszverő japán hadseregben. Néhány hét óta van Pesten, Münchenből jött, hogy itt a hires dr. Grosz Emil egyetemi tanár klinikáján kitanulja a szemészetet. Az ökölnyi ember mindössze harminchat éves még, de már hét háborút küzdött végig. Előbb Koreában harcolt a japánkínai háborúban, majd végigküzdölte az egész orosz-japán háborút. Persze orvosi minőségben, a japán sebesültek életéért harcolva, akik közül - mint beszéli — összesen hatezret mentett meg. Több, mint tizenötezer katona került a keze alá s ezek közül hatezer ma is vígan ól a Sárga-tenger mellett. Hat katonai ordó disziti a japán orvos mellét, a lelke pedig tele van a császár és a haza imádatával, ami náluk az istenség fogalmát helyettesíti. — A császár az istenünk és az ég a hazánk — mondta tört németséggel. Ezért a kettőért, ugyebár érdemes meghalni. A mi fatalizmusunk azonban nem olyan, mint a törököké, akiket a vallásos elszántság nyugalma kisér a csatatérre, nekünk az az öntudat ad nyugalmat, hogy a császárért ós a hazáért érdemes meghalni. Tán el se hiszik uraim, — beszélte villanó szemmel — hogy nálunk a példátlan császárhüség mellett is milyen tökéletes a szabadság és a közélet tisztasága. Husz éves az alkotmányunk, Ito márkitól kaptuk, aki most Koreában helytartó és olyanok az alkotmányos intézményeink, mintha évszázados fejlődés teremtette volna őket. Móg az alkotmány születése előtt, harminc éve már ennek, az állam visszavette a papi javakat s ma a papok fizetett hivatalnokok. De nem az állam fizeti őket, hanem a hivők, akik jórészben az öregek. Ha szülelik valaki, azt csak a hatóságnál kell bejelenteni, csupán halotthoz hívnak papot. Egyházi esketós nincá, a fiatalok egyszerűen bejelentik a hatóságnál házassági szándékukat s aztán otthon megtartják a lakodalmat. Ejyszerübbau megy ez, mint bárhol Európában. A hozomány ismeretlen. A japán férfi a nő jellemére vigyáz csupán. — Amire mo3t önök törekszenek, — folytatta tovább, — a kétéves katonai szolgálat Japánban már régen meg van. Tiszteknek párbajozni nem szabad, de a civilruhát szolgálaton kivül bármikor viselhetik és házasságuk nincs kaucióhoz kötve. Dinasztiánk a legrégibb a világon. A mostani mikádó, Mucsuhito elődei több mint kétezerötszáz év óta ülnek a trónon, uralkodásuk kezdete összeesik az állam születésével. A császári háznak még a vallása is más, mint az ősi japáni vallás, amelytől később Buddha eltérítette a japánokat. Jellemző a faj kitűnőségére, hogy még soha japán császár meg nem halt anélkül, hogy legalább egy fia ne maradt volna, aki folytassa az ősrégi uralkodást. Mindegyik császár trónralépésótől e ölről kezdődik az évszámítás. Mucsuhitó most negyven éve lépett a trónra, tehát az 1908. óv japánul igy iródik: „Mucsuhito 41". A hónapok neve is ugyanaz. Érdekes dolgokat beszélt a japán sajtóról és a politikai pártviszonyokról. — Japánban hatalmas napilapok jelennek meg ós a legdrágább újság előfizetési ára havonta egy márka. Minden nagyobb lapnak tudósítója van az európ a fővárosokban, akik eredeti tudósításokat küldenek. A sajtó teljesen szabad, csupán azokat a lapokat cenzúrázzák, amelyek a császár asztalára kerülnek. Nagy szerepük ós tekintélyük van az újságíróknak, számosan tagjai a parlamentnek is. Hogy a hadsereg szereti-e a sajtót? Erre azt felelhetem, ugy, mint önöknél. Ha azt irják a lapok, hogy a drága hadsereg túlságosan sújtja a népet ós hogy e miatt kell emelni az adót, elképzelhetik, hogy ennek nem valami nagyon örülnek a katonatisztek. Persze azért szorgalmasan olvassuk az újságokat és titokban igazat adunk nekik. A pártviszonyok egészségesek nálunk is, akár Angliában. Rendszerint három párt van, amelyek váltakozva kormányoznak. Az ellenzéki pártok mindig azt hirdetik, hogy ha ők kerülnek hatalomra, kevesebb lesz az adó és több joga le^z a népnek. A munkáskérdés móg fejlődőben van; szociálistáink nemzetiek ós kizárólag a jobb munkabérért és kevesebb munkaidőért küzdenek Többen megkérdezték a nagyon szimpatikus, sugárzóan intelligens japánt, hogy tetszik neki a magyar főváros ? — Természeti szépségek és kedályes embirek, ez Budapest, — felelte. — Ugy^érzem magamit, akárcsak otthon. Az asmonyaik szépak -- s itt hunyorgatott a szemével - nagyon szépek. De szépek ám a japáni nők is. Beszélgetés közben belépett a kávé házba egy kínai, copfos, vándorelárusító. Kelletlenül nézett rá a törzsorvos. — Ne íi szeretem ezeket az ecubereket. Mindenütt japánoknak adják ki magukat. Sok helyen kompromittálnak bennünket — Minden nemes fajnik van hamisítója, — jegyezte meg egy képviselő. - Az oláhcigány például faj magyarnak vallja magát a külföldön. — Vagy például Sümegi itthon ... De már itt intett egy öregebb politikus, hogy nem kell összezavarni a fogalmakat. Hadd higyje a szeretetreméltó Thaka-Hashi, hogy mi is vagyunk olyan erősek, mint a japánok. Vagy legalább is mind a húszmilliómon Árpád apánkkal idejött magyarok vagyunk. Járványok Békésmegyében. Tegyünk óvintézkedéseket! Az úgynevezett átmeneti idők, mikor tudniillik az ősz átmegy a télb \ vagy a tél a tavaszba: legveszedelmesebb melegágyai a különböző járványoknak. Ilyenkor, tél felé különösen a gyermekekre veszedelmes járványok pusztítanak. Két helyről is kaptunk már riasztó híreket a járványok fellépéséről. Ilyen körülmények között legokosabb helyes óvintézkedésekkel tovaterjedésüket megakadályozni, illetve fellépésük elé gátat vetni. Öcsödön, — mint ottani tudósítónk irja - a nagyobb fiúiskolában (IV.-V.-VI. osztály) 95 növendék közül 44 ti/usz- és fültó'mirigy-gyulladás miatt hiányzik. A többi fiúiskolában is megbetegedett ugyan e bajokban a növendékek 3 4 százaléka. Azon csodálkozunk, hogy a hatóság miért nem záratja be e veszedelmes járványok tartamára az iskolákat ? Oyulavárin a gyermekek legpusztítóbb betegsége a roncsoló toroklob ós torokgyik lépett föl veszedelmes mértékben. A gyermekeket csak ugy tizedelik ezek a veszedelmes járványok. Lukács Endre főszolgabíró ez okból szükségesnek látta egy hirdetmény közzétételét, mely a szülőket az óvintézkedésekre figyelmezteti. Szívlelje meg minden szülő az abban foglaltakat és járjon el az utasítások szerint. Akkor el lehet érni, hogy a még eddig járványmentes községek továbbra is azok maradnak. Asszonyi szemmel „Nem jó az embernek egyedül lenni!" Az Ur, a hatalmas, aki a vesékbe lát, aki ismeri legtitkosabb gondolatainkat is, — már a boldog paradicsomi élet idején belátta a fönti idézet jogos voltát, amikor megteremtette az asszonyt. A legenda szerint a férfi oldalbordájából. Ha tehát az asszony néha görbén néz az urára, vagy pedig görbe utakon akar célhoz jutni, divatos nyelven szólva „kertel" — e hiba szintén csak a férfinép számlájára, az ősi származás rovására irandó. Lévén az a bizonyos oldalborda is görbe . . . Bocsánat e kis közbeszólásért, do hát valljuk meg az igazat: valamint a férfi lelkén nagy változásokat visz végbe egy tartalmas, eszes asszony, uoty a nőt is a férfi teszi igazán nővé, asszonynyá. A régi péidá'.at a rózsa-bimbóról, mely szirmeit zöld levél takaróba bujtatva lehorgasztott fejecskével bújik meg a lombsátor között, — nagyon találó hasonlat az olyan kis leányra, a kin eddigelé egy fórfiszem sem akadt meg. No de csak kerüljön valaki! Megszépül a csúnyábbja is, mosolygóra válik az arca, kisimul a durcás ajak, a szerelem éltető napfénye pompázó, fejlett rózsává varázsolja a penészes kis bimbót. S Uram, Isten! — melyik virág ne áhítozna a napfény után ? Viszont, ha nem is közvetlenül, de nagy részben az asszonyokon fordul meg a világ sorsa. Asszonyi szuggesztió érvényesül a politikában, a közélet fázisaiban egyaránt. Természetesen azoknál, akik szuggeráló haialmukat órvényesitani tudják. Ez "irt hát ne is sajnálják a nők, hogy szavazati jogot nem kap'ak, az utolsó szó azért mindig az övék marad. A legendabeli ősasszony, Éva anyánk is rászuggerálta Ádámra azt a fatális almát, ami bizony torkája forrt mindkettőjüknek. Da a büntetést is könyebb volt együtt elviselni. Bizonyára lelkük mélyén érezték ők is, amit már csak talán a tízezredik unokájuk bírt szóba foglalni, hogy megosztott öröm. kétszeres öröm, megosztott bánat, fél bánat! Nem jó hát az embernek egyedül lenni ! Ezen a szürke, kődÖ3 délutánon, míg minduntalan egyforma napi teendőimet végzem, szüntelen ez a mondás motoszkál a fejemben s valósággal irigykedem a firfinépre, akinek se köd, se erő, se gyerek s ami a fő! — a toaleit nem ok arra, hogy estenden össze na kerüljenek a kaszinóban, ami kiveri őket egy kissé a robotból, megadja a nap zamatát, felüdíti kedélyüket, hogy friss jó kedvvel térhessenek meg a családi tűzhelyhez. Az a másfél óra, amit ott újságolvasás, kártya, billiárd, miegymás között eltöltenek, éppen elég arra, hogy a nehéz gond s kinzó napi munka közben megbillent lekli erejük egyensúlyát helyreállítsák. Mért nem tudjuk ezt mi asszonyok utánacsinálni ? A mi vizitjeink egész délutánt egónybo vesznek, a mi zsúrjaink toalett fitogtatások, ozsonnaversengések, ahol keservesen leszóljuk egymás frizuráit, háztartását, nevelési módszerét, udvarlóit, hol igen sok családi boldogságnak elvágják a nyakát, amint elvágták annak az ártatlan csirkének, amit mellé elfogyasztanak. S ahol igen sokszor megtörténik, hogy a háziasszony becsületét csemegézik fel előételnek, mig as szegény odakint a konyhában, a habverés művészetében edzi gömbölyű karjait. No persze, hogy ilyenek után kinevetnek és kigúnyolnak minden komolyabb törekvést ós jogot, mely a nők részéről hangzik fel, jöjjön bár az ama számottevőbb csoportból, kiket az élet a küzdőtérre dobott ki, kik méltán érzik, hogy joguk van elismerést, tiszteletet követelni. Sajnos, a szomorú tapasztalat azt mutatja, hogy eme magasabb szellemi nivón álló, az ólét harcában megedzett testület tagjai között is dúl az az apró egyenetlenkedés, irigykedés, egymás munkájának lebecsülése, mely apró tüszúrások után a passzív fél, aki nem óhajt fegyverhez nyúlni, igy sóhajt fel: — Móg^s csak jobb az embernek egyedül lenni! mpo. A remetei hid ügye. Bizottságot küld a belügyminiszter. Megemlékeztünk már arról a viszályról, mely Békés- és Biharvármegye törvényhatóságai között támadt a két megye határszólén lévő, rozoga remetei hid újjáépítése körül. Annakidején mindkét vármegye elismerte, hogy a hid jelenlegi állapotában tarthatatlan, mert | minden pillanatban katasztrófák követ| kezhetnek be. Mikor azonban a belügyminiszter a két törvényhatóságra rótta az építtetés költségeit, Biharvármegye egyszerre nem látta a hid helyzetét olyan sötétnek, sőt azt mondta, hogy az a hid olyan nagyszerű és szilárd, akár az eskütéri Budapesten. Ujraépi1 teni tehát fölösleges. Ő legalább nem | ad rá egy krajcárt sem. Békósvármegye mindezek dacára ' fentartotta abbeli nézetét, hogy a hidat ujjá kell ópiteni. Nézeteid ki is f. jtette I Kész férfi-ruhák, a legkényesebb ízlésnek megfelelöleg, nagyválaszlékban kaphatók, úgyszintén mérték utáni megrendelésre készítek: felöltő, télikabát, szalon-, . Rólrflcpaflhnn zakó-, szmoking-, vadász-ós kerékpár-öltönyöket, ttlBI

U DÖWtttodllaU, legfinomabb kivitelben, a legújabb divat szerint. Vasut-ulca, sirköraktárral szemben. I