Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-11-22 / 94. szám

E 'késcsaba 1908 nov. 19. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 noki fizetés, Botyánszky György haszon­bérfelmentés, Szarvas György végkielé­gítés, Hrabovszky Mátyás és társai ha­szonbérleszállitás iránti kérelmei. A esabai ipartestületből Előljárósági ülés. Békéscsaba ipartestületének elöljá­rósága szerdán délután ülést tartott, mely a szokásos jelentéseken kivül fog­lalkozott az elnök és a jegyző részletes beszámolásai alapján az ipartestületek budapesti országos kongresszusának igazán nagy és értékes eredményeivel s a gyulai munkásbiztositó- és beteg­segélyző-pénztár székhelyváltoztatásá­nak ügyevei is. Mindkét fontos ügy­ben tudomásul vette az elöljáróság az elnök előterjesztéseit. Az érdekes ülésen jelen voltak Wagner József elnöklete alatt: H o r­v á t h Mihály jegyző, Uhrin András pénztáros, Staszenka János és Zlehovszky János számvizsgálók; továbbá Csendes József, Kován Endre, Csanádi János, Bujtás József, Fikker Antal, Francziszky Lajos, Havran Lajos, Jeney Endre, Lipták János, Bányai András, Szlavkovszky András, Márton József, Hricsovinyi Sámuel, Papp Sán­dor előljárósági tagok. Wagner József elnök megnyitó beszédében röviden vázolta az ipartes­tületek országos kongresszusának ered­ményeit, melyek arról tesznek tanúbi­zonyságot, hogy az iparosság kívánal­mai minden vonalon győzelmet arattak s az ipartörvény lényeges módósitáso­kon fog keresztül menni e kívánalmak értelmében. A szép sikert örömmel vette tudomásul az elöljáróság. A mult ülés jegyzőkönyvének hite­lesítése után az október havi jelenté­sekre került a sor. A pénztári jelentós szerint a testület október havi bevétele 367 69 korona, kiadása pedig 325 08 ko­rona volt, a maradvány tehát 4261 kor. A hátralékos tagdijak behajtására úgynevezett „rostáló-bizottság"-ot kül­dött ki az ipartestület. E bizottság 42 tagtól összesen 674-50 korona hátralé­kos tagdíjnak végrehajtás utján való be­szerzését, 43 elköltözött, vagy meghalt tagnál pedig összesen 431 50 koronányi hátraléknak törlését hozta javaslatba. Az elöljáróság a javaslatokhoz hozzá­járult. A tagforgalmi jelentés szerint az ipartestületnek október hó végén 765 tagja vo't. Iparigazolványt nyertek: ifj. Uhrincsók Pál csizmadia, Adolf Má­tyás asztalos, Székely Mórnó harisnya­kötő, Hricsovinyi Pál hentes, Lipták F. Mihály csizmadia és Uhrin Lajosné mé­száros. Iparukat hatóságilag törölték: LeginSzky Sámuel szabó, Horváth Má­tyás kovács és Schwartzné K. Regina harisnyakötő. Tanonc szerződtet te 15, felszabadult 13, szerződés bontatott 5. Horváth Mihály jegyző az el­nöki megnyitóbeszéd kapcsán részlete­sen ismertette az ipartestületek buda­pesti kongresszusának határozatait és felolvasta mintegy tiz ipartestületnek az ipartörvény megváltoztatására irányuló átiratait. Minthogy Szterényi államtit­kárnak a kongresszushoz intézett nyilt levele szerint a jelenlegi törvényterve­zet visszavonása és helyette az iparos­ság óhajainak megfelelő uj törvényter­vezet megalkotása most már kétségte­len, az elöljáróság csak tudomásul vette a társtestestületek átiratait. Az eddigi összetartó, együttes mozgalomnak meg lett a kívánt eredménye, tehát e téren további mozgalmat indítani teljesen fö­lösleges. Lapunkban is megemlékeztünk már a gyulai kerületi munkásbiztositó-pénz­tárnak arról a szenzációs közgyűlésé­ről, mely Gyula leszavazásával Csabát tette meg a pénztár székhelyéül. A köz­gyűlésről akkor olyan jegyzőkönyv vé­tetett fel, mely a valóságnak nem felel meg, ugy, hogy a hitelesítők kénytele­nek voltak a jegyzőkönyv aláírását meg­tagadni s az eljárás ellen óvást emelni. A hitelesítők álláspontját sok békés­megyei ipartestület helyeselte s ezek közé lépett most a csabai ipartestület elöljárósága is. Az orosházai kiállítás mult vasár­napi megnyitásán a testületet Wag­ner József elnök, Horváth Mihály jegyző és Kován Endre előljárósági tag képviselték. Az ott nyert benyomá­sok alapján elnök felhívta az elöljáróság figyelmét a tanulságos kiállítás meg­tekintésére. E felhívás hatása alatt több előljárósági tag elhatározta, hogy vasár­nap átrándul Orosházára. Az Iparos-Ifjak Művelődési Egyesü­lete feloszolván, tárgyi vagyona árve­rés alá kerül. Az elöljáróság az árve­résre kiküldötte Uhrin András pénz­tárost ós Fikker Antal gazdát, hogy az árverésre kerülő tárgyak közül ve­gyék meg az ipartestület részére azokat, amelyeket célszerűeknek látnak Ezután elnök az ülést berekesz­tette. Intimitások a sárgákról. Japán törzsorvos a politikusok közt Budapesten, a Balaton-kávéházban J esténkint különös vendége van az új­ságírók és a képviselők egyik törzsasz­talának. Mosolygó arccal, mély gödör­ben pislogó szemmel, valami kedves alázatossággal jelenik meg egy alacsony japán-emberke, dr. Thaka-Hashi a neve és törzsorvosi rangot visel az oroszverő japán hadseregben. Néhány hét óta van Pesten, Münchenből jött, hogy itt a hi­res dr. Grosz Emil egyetemi tanár kli­nikáján kitanulja a szemészetet. Az ökölnyi ember mindössze harminchat éves még, de már hét háborút küzdött végig. Előbb Koreában harcolt a japán­kínai háborúban, majd végigküzdölte az egész orosz-japán háborút. Persze orvosi minőségben, a japán sebesültek életéért harcolva, akik közül - mint beszéli — összesen hatezret mentett meg. Több, mint tizenötezer katona került a keze alá s ezek közül hatezer ma is ví­gan ól a Sárga-tenger mellett. Hat ka­tonai ordó disziti a japán orvos mellét, a lelke pedig tele van a császár és a haza imádatával, ami náluk az istenség fogalmát helyettesíti. — A császár az istenünk és az ég a hazánk — mondta tört németséggel. Ezért a kettőért, ugyebár érdemes meg­halni. A mi fatalizmusunk azonban nem olyan, mint a törököké, akiket a vallá­sos elszántság nyugalma kisér a csata­térre, nekünk az az öntudat ad nyugal­mat, hogy a császárért ós a hazáért ér­demes meghalni. Tán el se hiszik uraim, — beszélte villanó szemmel — hogy nálunk a példátlan császárhüség mellett is milyen tökéletes a szabadság és a közélet tisztasága. Husz éves az alkot­mányunk, Ito márkitól kaptuk, aki most Koreában helytartó és olyanok az al­kotmányos intézményeink, mintha év­százados fejlődés teremtette volna őket. Móg az alkotmány születése előtt, har­minc éve már ennek, az állam vissza­vette a papi javakat s ma a papok fize­tett hivatalnokok. De nem az állam fizeti őket, hanem a hivők, akik jórészben az öregek. Ha szülelik valaki, azt csak a hatóságnál kell bejelenteni, csupán ha­lotthoz hívnak papot. Egyházi esketós nincá, a fiatalok egyszerűen bejelentik a hatóságnál házassági szándékukat s az­tán otthon megtartják a lakodalmat. Ejyszerübbau megy ez, mint bárhol Európában. A hozomány ismeretlen. A japán férfi a nő jellemére vigyáz csupán. — Amire mo3t önök törekszenek, — folytatta tovább, — a kétéves katonai szolgálat Japánban már régen meg van. Tiszteknek párbajozni nem szabad, de a civilruhát szolgálaton kivül bármikor viselhetik és házasságuk nincs kaució­hoz kötve. Dinasztiánk a legrégibb a világon. A mostani mikádó, Mucsuhito elődei több mint kétezerötszáz év óta ülnek a trónon, uralkodásuk kezdete összeesik az állam születésével. A csá­szári háznak még a vallása is más, mint az ősi japáni vallás, amelytől ké­sőbb Buddha eltérítette a japánokat. Jellemző a faj kitűnőségére, hogy még soha japán császár meg nem halt anél­kül, hogy legalább egy fia ne maradt volna, aki folytassa az ősrégi uralko­dást. Mindegyik császár trónralépésótől e ölről kezdődik az évszámítás. Mucsu­hitó most negyven éve lépett a trónra, tehát az 1908. óv japánul igy iródik: „Mucsuhito 41". A hónapok neve is ugyanaz. Érdekes dolgokat beszélt a japán sajtóról és a politikai pártviszonyokról. — Japánban hatalmas napilapok jelennek meg ós a legdrágább újság elő­fizetési ára havonta egy márka. Minden nagyobb lapnak tudósítója van az euró­p a fővárosokban, akik eredeti tudósí­tásokat küldenek. A sajtó teljesen sza­bad, csupán azokat a lapokat cenzúráz­zák, amelyek a császár asztalára kerül­nek. Nagy szerepük ós tekintélyük van az újságíróknak, számosan tagjai a par­lamentnek is. Hogy a hadsereg szereti-e a sajtót? Erre azt felelhetem, ugy, mint önöknél. Ha azt irják a lapok, hogy a drága hadsereg túlságosan sújtja a né­pet ós hogy e miatt kell emelni az adót, elképzelhetik, hogy ennek nem valami nagyon örülnek a katonatisztek. Persze azért szorgalmasan olvassuk az újságo­kat és titokban igazat adunk nekik. A pártviszonyok egészségesek nálunk is, akár Angliában. Rendszerint három párt van, amelyek váltakozva kormányoz­nak. Az ellenzéki pártok mindig azt hirdetik, hogy ha ők kerülnek hatalomra, kevesebb lesz az adó és több joga le^z a népnek. A munkáskérdés móg fejlő­dőben van; szociálistáink nemzetiek ós kizárólag a jobb munkabérért és keve­sebb munkaidőért küzdenek Többen megkérdezték a nagyon szimpatikus, sugárzóan intelligens japánt, hogy tetszik neki a magyar főváros ? — Természeti szépségek és kedá­lyes embirek, ez Budapest, — felelte. — Ugy^érzem magamit, akárcsak ott­hon. Az asmonyaik szépak -- s itt hu­nyorgatott a szemével - nagyon szé­pek. De szépek ám a japáni nők is. Beszélgetés közben belépett a kávé házba egy kínai, copfos, vándorelárusító. Kelletlenül nézett rá a törzsorvos. — Ne íi szeretem ezeket az ecube­reket. Mindenütt japánoknak adják ki magukat. Sok helyen kompromittálnak bennünket — Minden nemes fajnik van hami­sítója, — jegyezte meg egy képviselő. - Az oláhcigány például faj magyarnak vallja magát a külföldön. — Vagy például Sümegi itthon ... De már itt intett egy öregebb poli­tikus, hogy nem kell összezavarni a fogalmakat. Hadd higyje a szeretetre­méltó Thaka-Hashi, hogy mi is vagyunk olyan erősek, mint a japánok. Vagy legalább is mind a húszmilliómon Árpád apánkkal idejött magyarok vagyunk. Járványok Békésmegyében. Tegyünk óvintézkedéseket! Az úgynevezett átmeneti idők, mi­kor tudniillik az ősz átmegy a télb \ vagy a tél a tavaszba: legveszedelme­sebb melegágyai a különböző járványok­nak. Ilyenkor, tél felé különösen a gyermekekre veszedelmes járványok pusztítanak. Két helyről is kaptunk már riasztó híreket a járványok fellépéséről. Ilyen körülmények között legokosabb helyes óvintézkedésekkel tovaterjedésü­ket megakadályozni, illetve fellépésük elé gátat vetni. Öcsödön, — mint ottani tudósítónk irja - a nagyobb fiúiskolában (IV.-V.-VI. osztály) 95 növendék közül 44 ti/usz- és fültó'mirigy-gyulladás miatt hiányzik. A többi fiúiskolában is megbetegedett ugyan e bajokban a növendékek 3 4 százaléka. Azon csodálkozunk, hogy a hatóság miért nem záratja be e vesze­delmes járványok tartamára az isko­lákat ? Oyulavárin a gyermekek legpusztí­tóbb betegsége a roncsoló toroklob ós torokgyik lépett föl veszedelmes mérték­ben. A gyermekeket csak ugy tizedelik ezek a veszedelmes járványok. Lukács Endre főszolgabíró ez ok­ból szükségesnek látta egy hirdetmény közzétételét, mely a szülőket az óvintéz­kedésekre figyelmezteti. Szívlelje meg minden szülő az abban foglaltakat és járjon el az utasítások szerint. Akkor el lehet érni, hogy a még eddig járvány­mentes községek továbbra is azok ma­radnak. Asszonyi szemmel „Nem jó az embernek egyedül lenni!" Az Ur, a hatalmas, aki a vesékbe lát, aki ismeri legtitkosabb gondolatain­kat is, — már a boldog paradicsomi élet idején belátta a fönti idézet jogos voltát, amikor megteremtette az asszonyt. A legenda szerint a férfi oldalbordájá­ból. Ha tehát az asszony néha görbén néz az urára, vagy pedig görbe utakon akar célhoz jutni, divatos nyelven szólva „kertel" — e hiba szintén csak a férfi­nép számlájára, az ősi származás rová­sára irandó. Lévén az a bizonyos oldal­borda is görbe . . . Bocsánat e kis közbeszólásért, do hát valljuk meg az igazat: valamint a férfi lelkén nagy változásokat visz végbe egy tartalmas, eszes asszony, uoty a nőt is a férfi teszi igazán nővé, asszonynyá. A régi péidá'.at a rózsa-bimbóról, mely szirmeit zöld levél takaróba bujtatva lehorgasztott fejecskével bújik meg a lombsátor között, — nagyon találó ha­sonlat az olyan kis leányra, a kin eddig­elé egy fórfiszem sem akadt meg. No de csak kerüljön valaki! Megszépül a csúnyábbja is, mosolygóra válik az arca, kisimul a durcás ajak, a szerelem éltető napfénye pompázó, fejlett rózsává vará­zsolja a penészes kis bimbót. S Uram, Isten! — melyik virág ne áhítozna a napfény után ? Viszont, ha nem is közvetlenül, de nagy részben az asszonyokon fordul meg a világ sorsa. Asszonyi szug­gesztió érvényesül a politikában, a köz­élet fázisaiban egyaránt. Természetesen azoknál, akik szuggeráló haialmukat ór­vényesitani tudják. Ez "irt hát ne is saj­nálják a nők, hogy szavazati jogot nem kap'ak, az utolsó szó azért mindig az övék marad. A legendabeli ősasszony, Éva anyánk is rászuggerálta Ádámra azt a fatális almát, ami bizony torkája forrt mind­kettőjüknek. Da a büntetést is könyebb volt együtt elviselni. Bizonyára lelkük mélyén érezték ők is, amit már csak ta­lán a tízezredik unokájuk bírt szóba foglalni, hogy megosztott öröm. kétsze­res öröm, megosztott bánat, fél bánat! Nem jó hát az embernek egyedül lenni ! Ezen a szürke, kődÖ3 délutánon, míg minduntalan egyforma napi teen­dőimet végzem, szüntelen ez a mondás motoszkál a fejemben s valósággal irigy­kedem a firfinépre, akinek se köd, se erő, se gyerek s ami a fő! — a toaleit nem ok arra, hogy estenden össze na kerüljenek a kaszinóban, ami kiveri őket egy kissé a robotból, megadja a nap zamatát, felüdíti kedélyüket, hogy friss jó kedvvel térhessenek meg a családi tűzhelyhez. Az a másfél óra, amit ott újságolvasás, kártya, billiárd, miegymás között eltöltenek, éppen elég arra, hogy a nehéz gond s kinzó napi munka köz­ben megbillent lekli erejük egyensúlyát helyreállítsák. Mért nem tudjuk ezt mi asszonyok utánacsinálni ? A mi vizitjeink egész délutánt egónybo vesznek, a mi zsúrjaink toalett fitogta­tások, ozsonnaversengések, ahol keser­vesen leszóljuk egymás frizuráit, ház­tartását, nevelési módszerét, udvarlóit, hol igen sok családi boldogságnak el­vágják a nyakát, amint elvágták an­nak az ártatlan csirkének, amit mellé elfogyasztanak. S ahol igen sokszor megtörténik, hogy a háziasszony becsü­letét csemegézik fel előételnek, mig as szegény odakint a konyhában, a habve­rés művészetében edzi gömbölyű karjait. No persze, hogy ilyenek után ki­nevetnek és kigúnyolnak minden ko­molyabb törekvést ós jogot, mely a nők részéről hangzik fel, jöjjön bár az ama számottevőbb csoportból, kiket az élet a küzdőtérre dobott ki, kik méltán érzik, hogy joguk van elismerést, tiszteletet követelni. Sajnos, a szomorú tapasztalat azt mutatja, hogy eme magasabb szel­lemi nivón álló, az ólét harcában meg­edzett testület tagjai között is dúl az az apró egyenetlenkedés, irigykedés, egymás munkájának lebecsülése, mely apró tüszúrások után a passzív fél, aki nem óhajt fegyverhez nyúlni, igy só­hajt fel: — Móg^s csak jobb az embernek egyedül lenni! mpo. A remetei hid ügye. Bizottságot küld a belügyminiszter. Megemlékeztünk már arról a vi­szályról, mely Békés- és Biharvármegye törvényhatóságai között támadt a két megye határszólén lévő, rozoga remetei hid újjáépítése körül. Annakidején mind­két vármegye elismerte, hogy a hid je­lenlegi állapotában tarthatatlan, mert | minden pillanatban katasztrófák követ­| kezhetnek be. Mikor azonban a belügy­miniszter a két törvényhatóságra rótta az építtetés költségeit, Biharvármegye egyszerre nem látta a hid helyzetét olyan sötétnek, sőt azt mondta, hogy az a hid olyan nagyszerű és szilárd, akár az eskütéri Budapesten. Ujraépi­1 teni tehát fölösleges. Ő legalább nem | ad rá egy krajcárt sem. Békósvármegye mindezek dacára ' fentartotta abbeli nézetét, hogy a hidat ujjá kell ópiteni. Nézeteid ki is f. jtette I Kész férfi-ruhák, a legkényesebb ízlésnek megfelelöleg, nagyválaszlékban kaphatók, úgyszintén mérték utáni megrendelésre készítek: felöltő, télikabát, szalon-, . Rólrflcpaflhnn zakó-, szmoking-, vadász-ós kerékpár-öltönyöket, ttlBI U DÖWtttodllaU, legfinomabb kivitelben, a legújabb divat szerint. Vasut-ulca, sirköraktárral szemben. I

Next

/
Thumbnails
Contents