Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-10-25 / 86. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1908 okt. 25 A Jékésmepi Közlöny" táviratai. - Október 24. ­Latkóczy öngyilkos. A gyógyszertári panamával vádolt Latkóczy Imre, a közigazgatási biróság volt másodelnöke, végrehajtotta azt, a mit a nagy panama kiderülté­nél megkisérlett, de akkor hozzátarto­zói megakadályozták. A Grác melletti Lasznitzhöhei sza­natórium igazgatóságától ma Latkóczy családjához távirat érkezett s ebben tudatták, hogy Latkóczy, a volt belügyi államtitkár, az intézetben öngyilkosságot követett el. Az elhunytat családja hazaszállittatja. Darányi a felekezeti békéért. A dunamelléki ev. ref, egyház­megye mai közgyűlésén, melyen Bak.­s a y püspök és Darányi Ignác mint főfelügyelő elnökölt, a földmive­lésügyi miniszter a felekezetek közötti békéért nagy, érvekben gazdag beszé­det mondott. A miniszter ajánlja a kölcsönös megértést, a türelmet s a reformátusok maradjanak mindig hűek az ősöktől örökölt s nagy kincs gya­nánt reájuk hagyott elvekhez. Nálunk ritkaság számba megy a más vallásúak kigúnyolása s ha ez megtörténik, ugy az a külföldről jön. Megtüsszenteti Csabát, ka nagyon óhaj­tozik rá. A. Már én csak szívvel-lélekkel Csaba mellett vagyok. B. Én meg nemcsak mellette, hanem benne is, a kellős közepén. Ha magának ugy jobban tetszik, a gyomrában gázolok. Mégis azt mondom; hogy itt a székhelyből még csak a hely van meg, a szék, tudja Isten, merre van ! Illetve itt van közel, a szomszédban, de mégis messze, elérhetet­len messze . . . A. Nincs az olyan messze. Idehozzuk mi azt Áchim Andrissal és parasztjaival. B. (gúnyosan) Igy már bizonyos. Ak­kor gratulálok. A. (tűzzel) Éljen Csaba, a megyeszék­hely ! B. (nem ugy) Éljen ! (Koccintanak két pohár vízzel és isznak, miközbBn A. ur ajka körül luciferi mosoly játszadozik.) A nagyhatalmak és Törökország. A félhivatalos Budapesti Tudósí­tót annak a közlésére hatalmazták fel, hogy Törökországgal szemben az an­nexió kérdésében a nagyhatalmak kö­zötti tárgyalások nem szakadtak meg. A béke valószínűleg meglesz, mert a nagyhatalmak is azt ajánlják Törökországnak, igyekezzék a konfe­rencia előtt Ausztria-Magyarországgal megegyezésre jutni, mert több mint bizonyos, hogy a konferencián Török­országot még nagyobb veszteség ér­heti terület tekintetében. A - Diskurzus a „Fiumé"-ban. ­A. ur és B. ur ismét együtt ülnek a törzsasztalnál a lehető legmélyebben elme­rülve az újságokban. Egyszer aztán kez­dődik a társalgás. A. ur. Hát igaz is. Q B. ur. Micsoda ? A. Hogy Békésmegyének Csaba a ter­mészetes központja és mégis Gyulán van a megyeszékhely. Ez már igazán nem járja. B. Természetes központ . . . Ugyan menjen már a természetes központjával. A legtermészetesebb központ Szilas-Balhás, mert állítólag ott van a világ közepe és még sem az a világ fővárosa, de még Ma­gyarországé sem, de még a Dunántulé sem. Pedig milyen nagyszerű volna ! A németek Szilasch-Balhaasch-nak, a franciák Silache­Ballache-nak, az angolok Sylasch-Ballash­nak, a szlávok Slas-Blhas-nak irnák. Ilyen nagyszerű volna és mégsem székhelye még egy ici-pici megyécskének, vagy járásocs­kának sem. A természetes központ nem érv. A. Mért. ne lenne érv. B. Hát csak azért, mert Békésmegye természetes központját ha háromszögelési munkálatokkal megkeresnék, ott volna talán (dalol) „valahol egy csárda mellett, csárda mellett", künn a pusztán. Akkor oda kellene egy megyeszékhelyet hama­rosan fábrikálni. Na, hát igy van, ha már örökösen a természetes központ körül ke­ring, mint egy bolygó . . . nem akarom mondani, micsoda. A. De vasúti gócpont is. B. Püspökladány is vasúti gócpont, még sem áhítozik megyeszékhelyi babé­rokra. A. No de azt csak talán megengedi, hogy népesebb is, gazdagabb is Gyulánál és kénytelen tűrni mégis annak a szegény kis városnak az arroganciáját ! Kénytelen tűrni, hogy onnan kormányozzák; néki kell mennie Gyulához és nem Gyulának őhozzá. Szóval hegy megy Mohammedhez. Pedig Csaba a mellénye legkisebb zsebéből is kifizethetné az egész Gyulát. B. Van szerencsém ebben kételkedni. Csaba, sajnos, eddig is mindent a kisebbik mellényzsebéből fizecett. De ez már kiürült. A nagyobbikba meg nem akar nyúlni. Ezért nem ad egy árva garassal sem töb­bet a tisztviselőknek. Hogy tudná hát Gyulát kifizetni ? Gyula kicsi bors, de erős Armentesitő társulati közgyűlés. Az alsó Fehér-Körös ármentesitő­társulat H a a n Béla elnöklete alatt Gyulán, szombaton délelőtt közgyűlést tartott. A közgyűlés üdvözlése után az elnök jelentette, hogy a földmivelésügyi mi­niszter a társulatnak a belvíz rendezésére hozott költségvetési határozatát nem hagyta jóvá. A miniszter azt kívánja, mondassák ki a határozatban, hogy a belvízrendezési költséget a társulat vi­seli, illetve azt a társulat tagjaira kiveti. A közgyűlés ily értelemben hozott ha­tározatot. Az Élővizcsatorna zsilipkezelésére vonatkozó határozatát sem hagyta jóvá, Csaba község felebbezése folytán, a miniszter. Ugyanis a zsilipkezelési sza­bályzat olykép lett egy régebbi közlés által megállapítva, hogy Csaba 1 mé­ter 85 centiméternél magasabb vízállást nem duzzaszthat, már pedig ily vízállás­nál lehetetlenné válnék az állam által oly tetemes költséggel, létesített műrét öntözése. A közgyűlés a zsilipkezelési szabályzat megfelelő módosítására H a a n Béla, Áchim Gusztáv, Szegedi Kál­mán, H o f f m a n n Mihály, dr. L á n g Frigyes, Erkel János tagokból álló bizottságot küldött ki. A közgyűlés a csabai alsóvégi bel­vizlevezető-csatorna kiépítését elrendelte és annak munkálataival Erkel társu­lati főmérnököt megbízta. Gyulavarsánd, Gyulavári és Nagy­pél kérelmére a közgyűlés a csatornán építendő híd költségeihez 3000 koronát szavazott meg, annak kimondásával, hogy ez precedensül nem szolgálhat és csupán méltányosságból adatik meg arra való tekintettel, hogy a nevezett községek, bár évtizedek óta hozzájárul­nak a társulat kiadásaihoz, mindeddig annak közvetlen hasznát nem látták, mert létesítményei mindezen községek területén kívül esnek. A csatorna mederkotrása Csabán az alsóvégi zsilipig még ez évben befeje­zést nyer és a jövő évben Csaba bel­területi részére kerül a sor. KróniKa. Sárszinü felhők fenn az égen, Tengerré vált az utca már, Talpunk alól búsan csoszogva Villog reánk a sár, a sár. És sárba dől,, mi szép, mi ékes, Minden, mi régi, elavult, E nemzedéknek rombolás kell, Vörösposztó neki a mult, Ime, Gyulának vége, vége, Vár már reája Kukutyin. Oda küldé zabot hegyezni Rchim, a kardos Cherubin. Mert Csaba nagy lesz nemsokára, Törvényhatóság, — sót megye. Mi nem bánjuk, csinálja szépen, Csak amit főzött, megegye. Dicső itt, kérem, a kilátás : Csabáért mindent áldozunk, Rdunk telket a megyeháznak, És törvényszékről — álmodunk. R virilisták zsebbe nyúlnak S kikotorásznak valamit, De nem sokat, egy pár forintot, Mert hát az „illem" igy tanit. Oly megható e bőkezűség R hivatalnokok Csabán ígéretet oh annyit kapnak, De pénzt a község nem ád ám. Székhely kell itt, nem hvatalnok, Koplaljon ő, — icy áll a bál. — Vagy amjnt Kraszkó Miska mondta: Egyék krumplit, nvg megzabál, R krumpli igy lesz uri étel, R krumpli igy lesz drága kincs. Rmelyről a „szegény parasztnak" Egyáltalán fogaimé sincs. Szegény paraszt 1 Ő hússal él csak, Mig krumpliban dőzsöl az „ur". Ezért lesz lelkes cucil ista S imádja Rchimot vadul. De hagyjuk, mert még pörbe fognak, S a krónikás kap száz botot. Igaz szóért ezen a tájon Meglékelik a kobakot. Nem félünk tőle, izmos a kar, R koponya is fajmagyar. R krónikás a rémitéstől Szepegni nem tud, nem akar. E szomorú, sáros világban Egy, ami vigasztal csupán : fi rózsaláncot fonogatják Nap-nap után, egymásután. Rz uj bor huncut zamatával Hatvanhét uj pár ünnepel, Két hét alatt ezt a rekordot Meg egy város sem érte el. Ilyenkor már a negyvennyolcból Szives örömmel engedünk, Sőt, ördög bánja, még azonnal Hatvanhetessé is leszünk, Mikor a sárban rózsa nyilik, Mosolygóbbá is lesz a táj, Rz ólmos felhők elvonulnak És elfelejtjük, ami fáj . Guy. ÚJDONSÁGOK. Békésvármegye a tüdőbetegekért, A temetők ünnepén, halottak nap­ján a szegénysorsu tüdőbetegek szomorú ügye lép előtérbe. Mindenütt vissz­hangra talál a József főherceg Szana­tórium-Egyesület kérő jelszava! Asz­szonyok! Leányok! Jó lelkek ! Kösse­tek a halottaitoknak szánt koszorúba egy szál virággal kevesebbet s azt ajánljátok föl a halál pitvarában lévő tüdőbetegek meggyógyitására. Az országban mindenütt rendeznek a szegénysorsu tüdőbetegeknek temetői gyűjtéseket. Nem sokból áll az egész. Négy-öt úrinő megbeszéli a dolgot. A temető bejárója elé tesznek egy ládi­kát, szekrénykét, vagy kosarat. Aztán fölváltva őrzik s fölhívják adakozásra a közönséget. És a közönség a maga irgalomadományát oly szívesen adja erre a felebaráti célra. Bizony, ha a könyö­rületnek ez a munkája divatba jönne, nem 80,000 ember halna meg az or­szágban, sokkal kevesebb. Ezrekkel ke­vesebb. Vármegyénk embermentő alispánja, a főszolgabirák, községi elöljárók ha­talmas segítséggel vannak vármegyénk­ben. Mintegy 200 gyüjtőtarsoly van a községekben s a mai naptól azokba szintén gyűjtik az irgalomfilléreket. Csak aztán ezt|a szent vámot ..senki meg ne tagadja. Lapunkban közzéfogjuk tenni a vár­megyénkben s az egyes járásokban gyűjtött adományokról szóló jelentése­ket. S örömünkre szolgálna, ha az ál­dozatkészségnek az altruizmusnak tün­döklő példáját a mi vármegyénk, váro­sunk nyújtaná. Igen kérjük olvasóinkat, közöljék velünk, hogy hol alakult temetői gyűjtő bizottság? És általában kérjük, hogy segítsük meg a derék egyesületet, mely a gyűjtött összegből elsősorban az éle­tükért nála (és vármegyénkből is) ese­dező tüdővészes betegeket gyógyíttatja ki, másodsorban uj tüdőbetegeket gon­dozó házakat épit. Az ügy sikere höl­gyeink kezeibe van letéve. Győzelmüket hirdessék a fölszári­tott könnyek és a haláltól megváltott emberek hálaimája. Csabán : Fejér Béláné, Jávor Gyuláné, Majoros József né vállaltak a temetői gyűjtés eszközlését. Mig a ridiküllel való gyűjtésre az emberszere­tet sugallta érzésből: Bak Margit, Klein Böske, Pfeiffer Mariska, Szihelszky Mica, K i s Sári, Pol­gár Elza, Ormai Lenke vállalkoztak. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mára hűvösebb időt jelez, elvétve csapa­dékkal. — Gyula a polgármesterek gyűlésért. A törvényhatósági és rendezett tanácsú városok polgármesterei, mint már meg­irtuk, országos egyesületet szándékoz­nak alapítani. Az alakuló közgyűlés e hó 26-án, hétfőn lesz Budapesten. Gyu­lát, mely a többi városok példájára szintén belépett az alapitó..tagok közé, a közgyűlésen L o v i c h Ödön polgár­mester ós B u c s k ó Koriolán főjegyző fogják képviselni. Az alakulás tényén kivül fontos tárgya lesz még a köz­gyűlésnek a városok segélyezésére irá­nyuló kormányakció is. — Mütanrendőri bejárás. Békésvár­i megye közigazgatási bizottsága a Kristó i Ferenc és társai orosházai téglagyáro­sok iparvágányának kibővítése ügyében, mely az Orosháza—gádorosi úttesten megy keresztül, a mütanrendőri bejárást október 28-ára tűzte ki. — Itt említjük meg, hogy a Nagybucsapuszta—ecsegi útnak az utibizottság által való átadása e hó 17-én megtörtént. — Az Orosháza—hódmezővásárhelyi ut. Az Orosháza—hódmezővásárhelyi tör­vényhatósági ut építésére beérkezett ajánlatok közül a kereskedelmi minisz­ter a R o h e i m Károly és Fia cég ajánlatát fogadta el. Erről most értesí­tette a megyei törvényhatóságot. Az út­építés vezetésével Békésmegye terüle­tére kiterjedőleg is, a szegedi m. kir. államépitészeti hivatalt bizta meg a mi­niszter. Az építés költségei 369,151 kor. 79 fillért tesznek ki. — Eljegyzés. G i p p e r t Kálmán, az AEGY. mótorvezetője eljegyezte Csabán Kiszely Pál építész leányát, Mariskát. — Atótkomlósi biróügye.Lehóczky Mihály tótkomlósi bírót, „ki ellen izga­tás miatt bűnvádi eljárás volt folyamat­ban, a nagyváradi királyi tábla is fel­mentette a vád alól. Lehóczky ellen a következő kijelentések miatt folyt a bün­tető eljárás: „A mostani törvényeken nem lehet eligazodni. El kellene égetni minden törvénykönyvet, mint 48-ban a Kossuth-bankót!" Ezt a kitételeket ő a képviselőtestületi közgyűlésen alkal­mazta. Ezért a királyi tábla felmentő ítélete dacára is folyik ellene a megye részéről a fegyelmi vizsgálat, melynek eredménye valószínűleg kedvező lesz a bíróra. — Halálozás. Y a d a y József, nagy­váradi iskolai igazgató édesanyja Béké­sen, éle'.e 76-ik évében elhunyt. — A csabai nagyvásár. Sürü esős, őszi idő köszöntötte a csabai nagyvásárt, ugy, hogy az eladni és vásárolni aka­rók valósággal kétségbe voltak esve. „Füstbe megy a vásár! . ." „Nem lesz semmi!" — ilyen sóhajtások hallatszot­tak mindenfelől. Egyesek regzignáltan mondogatták, hogy az úristen nem sze­reti Csabát, mert sohasem volt még vásárja eső nélkül. Szombat azíán rá­cáfolt a kicsinyhitüekre. Eltakarodtak az esőfellegek, megnyugodott a hideg szél és enyhe öszi napsugár mosolyog le a nyüzsgő vásárosokra. Mert nyüzsgő élet van az utcákon. A kirakatos bódék előtt tolong a népség: kíváncsi és vá­sárolni óhajtók. Künn a laktanya-téren pedig hintázók és kóklerek mutatvá­nyaiban gyönyörködik a naiv lélek. Mulatozik a nép Szóval az Úristen mégis rátekintett a csabaiakra s amire vágytak: esőt adott a földjükre, enyhe napot a vásárjukra . . . Csak egy nem örül a vásárnak: a rendőrség. Mert az ő gondja szemmel tartani azt a nagy tömeget, melyben olyan sok enyves kezű fráter is akad. Lopások és zseb­metszések minden vásár állandó speciá­litásai. Az állatvásár forgalma nem volt nagy. Valami kiváló jószág nem lett fel­hajtva. — A mezőberényi polgári iskola. A mezőberényi községi polgári iskola épü­lete teljesen elkészült már. Úgyszintén befejezést nyertek az utcák beton­munkálatai ís. A községi elöljáróság most kéri a törvényhatóságot, hogy az utófelülvizsgálatot ejtse meg. — Vámszedési jogmeghosszabbitás. A kereskedelemügyi miniszter a Szegha­lom—Füzesgyarmat—körösladányi vá­mosutak vámszedési jogát 1909. március 31-íg ideiglenesen meghosszabbította. — A réz kedvelője. Sándor Zsu­zsánna, gyulai csavargónő valóságos rézspeciálista a tolvaj lásban. Mindig rezet lop. Ahová csak alkalma és módja van behatolni, mindig a rezet keresi. A vas, a cserép maradhat tőle. És nem is gondolkozik rosszul. A réz elég drága és hamar tul lehet rajta adni. Gyulán mostanában ami rézedénynek csak lába kelt, azt mind Sándor Zsuzsánna moz­gósította. Ült is már éveket tolvajlásért. Legutóbb Daimel Lajos járási szám­vevő konyhájába hatolt be és onnan elemelte á réztárgyakat. A rendőrség nézete szerint azok a tárgyak Csabára kerültek, hol nagy vásár lévén, hama­rosan tul lehet adni mindenen. Az asz­szonyra és a tárgyakra fel is hivta már a gyulai rendőrkapitány a csabai rend­őrség figyelmét. Veszedelmes is lehet az a Sándor Zsuzsánna Gyulára nézve, mert ha már minden értékesíthető réz­tárgyat elemel, kitelik tőle, hogy a nagyharangot is eltünteti. Akkor pedig ire bízzák az adósok a fizetést? . . .

Next

/
Thumbnails
Contents