Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-10-15 / 83. szám

4 Gyula közgyűlése. Határozat a tiszti nyugdijalapról. Hétfőn délelőtt végre összegyűltek a gyulai városatyák annyian, hogy ha­tározatképes közgyűlést lehetett tartani. A gyulai polgárok általában csekély érdeklődést tanúsítanak a közügyek iránt, amit pedig semmivel sem lehet mentegetni. Egy város sem nézhet elébe valami nagyszabású fejlődésnek, ha azok akik a képviseleti rendszer alapján kor­mányozásra vannak hivatva : nem törőd nek az ügyeivel. A közgyűlés, melyen L o v i c h polgármester elnökölt, mindenekelőtt a Toldi-féle hagyaték régóta húzódó ügyé­ben döntött, még pedig aképen, hogy a hagyatékot a református egyháznak, mint társtulajdonosnak engedte át árve­rés mellőzésével 5000 koronáért. Elhatározta a közgyűlés, hogy Gyula város a rendezett tanácsú városok pol­gármestereinek országos egyesületébe pártoló tagul belép. A városháza fűtésére szükséges tűzi­fát az árlejtésen legkedvezőbb ajánlattal feli pő K. Schriffert Józseftől és társaitól fogja beszerezni a város. A közgyűlés legfontosabb tárgya azonban a tiszti nyugdijalapra vonat­kozó szabályrendelet ügye volt. Tudni­illik ugy a vármegyei bizottság, mint a belügyminiszter elrendelték a szabály­rendelet módosítását. A módosítást azon­ban, tekintettel arra, hogy az súlyos terheket rakna a pótadóval anélkül is bőven megáldott városra, a képviselő­testület nem hajtja végre, hanem kérdést intéz a törvényhatósági bizottsághoz, melyben felkéri, hogy a belügyminisz­ternél feliratilag eszközölje ki a képvi­selőtestület a nyugdijalap eltörlésére vonatkozó határozatának jóváhagyását. A husvizsgálatra és a vágóhidra vonatkozó szabályrendeletet elfogadta a közgyűlés. Közgyűlés végén a polgármester indítványozta, hogy a gyulavidéki helyi­érdekű vasút tulajdonában lévő Bilitz­féle telket vegye meg a város. E vásár­lásra azért van szükség, mert az a telek épen beleesik abba a vonalba, amelyiken j a tervezett sugárut fog létesülni. Tekin­tettel arra, hogy annak idején e telek kisajátítására úgyis szükség lesz s akkor talán kétszeres ái on lehet megszerezni: a polgármester indítványa nagyon he­lyesnek és célszerűnek mondható. A közgyűlés elvben hozzá is járult az indítványhoz ós a tárgyalások "véghez­vitelére bizottságot küldött ki, mely a polgármesterből, főjegyzőből ós a városi mérnökből áll. Ezeken kivül csak kisebb fontos­ságú ügyek szerepeltek a közgyűlés tárgysorozatában. Csabán lesz a kerületi munkásbiztositó-pénztár. Oyulát leszavazták. Kellemetlen napja volt vasárnap a gyulai kerületi munkásbiztositó- és be­tegsególyző-pónztárnak. Ugyanis vasár­nap közgyűlést tartott, melyen May er István elnökölt. Békésmegye minden községéből, különösen pedig Csabáról, nagy számmal jelentek meg kiküldöttek. Csak a gyulai iparosok viseltettek érthe­tetlen rószvétlenséggel iránta, úgyhogy az elnökség csak a legutolsó percben tudott néhányat előteremteni. A mun­kásság képviselői ellenben szép számmal jelentek meg. A közgyűlés egyetlen és fontos tárgya az alapszabályok módosítása volt. Mindjárt elején, a székhelykórdésnól nagy vihar keletkezett. D i ó s y titkár egész nyugodtan olvassa, hogy: szók­helye Gyula. Erre a jelenlevő vidéki kiküldöttek egyhangúlag Csaba nevét kiáltották, köztük a gyulai munkáskikül­döttek is. A jelenlevő néhány gyulai hangját elnyomták a Csaba nevét kiál­tozók, úgyhogy az elnök kénytelen volt névszerinti szavazást elrendelni. De igy sem mentette meg Gyulát. Hatvan szó­többséggel Csaba győzött. Ez a nem várt meglepetés egészen konsternálta a gyulaiakat. A közgyűlési határozatba természetesen nem nyugosz­nak bele és megfellebbezik a budapesti központi vezetőséghez. Viszont a vidéki kiküldöttek mindenre készek lesznek Csabáért. Álláspontjuk az, hogy Csaba a tulajdonkópeni természetes központja Bókósmegyének ugy népességi, mint közlekedési viszonyainál fogva is. A pénztárnak például majdnem kétszer­annyi csabai tagja van, mint gyulai. Ezenkívül Csaba ipara ós kereskedelme ujabb időben rohamosan fejlődik, tehát a Munkásbiztositó Pénztárnak sokkal alkalmasabb központja Csaba, Gyulánál. A gyulaiak felebbezósónek retorziója­képen Békésmegye iparosai a közeljö­vőben monstre küldöttséggel is fognak a kereskedelmi miniszter elé járulni, kérve a vasárnapi közgyűlés határoza­tának jóváhagyását, illetve a pénztárnak Csabára való áthelyezését. A csabai ipa­rosok egyébiránt el vannak tökélve arra is, hogy ha a székhelykérdés nem dőlne el kedvezően Csabára nézve: kiválnak a kerületi pénztárból s önállóan fognak betegsególyző- ós munkásbiztositó-pénz­tárt alkotni. Ez volt a vasárnapi gyűlés szenzá­ciója. Jó lecke a gyulai iparosoknak, kik saját intézményük iránt sem mutatnak annyi érdeklődést, hogy legalább a gyű­lésen megjelenjenek. ÚJDONSÁGOK. - Idöjáráa. Az országos központi időjelző ál­lomás szerint enyhe, száraz idő várható. — A csabai polgári fiúiskola palotája. Nem egy izben irtunk már arról, hogy a népességben oly rohamosan fejlődő polgári fiúiskola részére a Petőfitóri liget mellett a közoktatásügyi kormány Csaba által adott telken ós 80 ezer korona hozzájárulással uj palotát épittett. Az uj iskolaépületterveit Sárkány Ervin Ottó budapesti építész elkészítette s jó­váhagyásra beterjesztette. Az elmúlt hé­ten dr. O s v á t h János polgári iskolai igazgatót, kinek elvitathatatlan érdeme, hogy az iskola uj otthont kap s az ily gyorsan megvalósul, a kultuszminiszté­riumba hivták, hol is M o r 1 i n minisz­teri tanácsossal, az ügyosztály vezetőjé­vel, a tervek célszerűségére és az épít­kezésre nézve tárgyalt. A tervek az ügyosztály vezetője és műszaki részről jóváhagyást nyertek s igy a legköze­lebb hetekben a mintegy 320 ezer ko­ronás építkezésre kiírják a versenytár­gyalást. A minisztériumban ugy óhajtják, hogy a kedvező ősz esetén már az ala­zási munkálathoz kezdjen a vállalkozó. — Fábry Károly közjegyzösóge. Egyes békésmegyeí és budapesti lapok még most sem szűnnek meg kolportálni azt a hirt, hogy Fábry Károly, a gyomai kerület országgyűlési képviselője, kar­cagi közjegyző lesz. Egyik újság mind­járt indokot is talál e híresztelésre abban, hogy Fábry uszályhordozója, hűséges csatlósa a kormánynak, tehát meg kell jutalmazni valamivel. Eltekintve attól, hogy mi nem találunk semmi megbólyegzőt, vagy politikai pikantériát abban, ha egy arra képesített ország­gyűlési képviselő közjegyzősógre pá­lyázik : nem látjuk Fábry eddigi sze­replésében a mamelukság bizonyítékait sem. Sőt a tények ennek éppen ellen­kezője mellett tanúskodnak. Nem olvas­tuk a nevét például a kiegyezési, kvóta­felemelési, vagy a házszabá'.ymódositási törvényjavaslatot megszavazók sorában, már pedig egy igazi tizenhárompróbás mameluknak követni kell a kormányát árkon-bokron keresztül. De menjünk tovább; 1907-ben a közoktatási, föld­mivelési tárcák ós az uj végrehajtási törvény fölött ugyancsak őszinte kriti­kát gyakorolt, a cselédtörvényt pedig — a pártfegyelem egyenes megsértésé­vel — még általánosságban sem fogadta el, ellene ugy a bizottságban, mint az országgyűlésen felszólalt. A vizszabá­lyozó-társulatok elleni felszólalása pedig nemcsak kritizáló, de támadó is volt. — Sejtjük mi, honnan fú azoknak a híreszteléseknek a szele! Néhány ka­paszkodó aspiráns szeretné, ha a gyomai kerület közjegyzői kinevezés áltai meg­üresedne. Ez á vásyuk azonban nem fog teljesedni. Mi a legbiztosabb forrásból tudjuk már, ki lesz a karcagi közjegyző. Csak pár napig várjanak a türelinetlen­kedők ós olvasni fogják a hivatalos lapban. Legújabban pedig egy csabai lap azt az egy éves hazugságot eleve­nítette fel újra, hogy Fábry Károly ha nem karcagi, akkor miskolci közjegyző lesz. Ez is kacsa, hizott májú kacsa. Miskolcnak mind a két közjegyzője a legjobb egészségnek örvend s eszük ágában sincs elköltözni az élők sorából, csak azért, hogy másnak helyet adjanak. — Eljegyzés. Kelemen László, J békéscsabai segédjegyző, m. kir. áll. anyakönyvvezető, szombaton eljegyezte Csabán özv. M o 1 n*á r Jánosné leányát, Bözsikót. — Gróf Károlyi Sándor szobra. Október 21-én leplezik le gr, Károlyi Sán­dornak, az agráreszmék egyik leghatal­masabb, leglelkesebb előharcosának, a magyar gazdák vezérének és önzetlen lelkű támogatójának szobrát. Az ünnep­ségre, melyre nagy buzgalommal készül az egész ország gazdatársadalma, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület meghívta a vármegyei törvényhatóságot is, mely valószínűleg a Gazdasági Egye­sület kiküldötteit fogja Békésvármegye képviseletére felkérni. — A bírói és ügyészi szervezet gyű­lése. A bírói ügyészi szervezet gyulai osztálya vasárnap délelőtt ülést tartott dr. N y i s z t o r Adorján törvényszéki biró elnöklósóvel. A szervezet, melynek célja a birói ós ügyészi kar társadalmi uton való tömörítése, valamint a birák és ügyészek érdekeinek hathatós vé­delme ós munkálása: igen szép tevékeny­séget fejt ki megalakulása óta. Most október végén Budapesten központi gyűlést tart, melyre a gyulai osztály dr. Nagy Kálmán járásbirót küldötte ki, felruházván őt két szavazattal, ami az egyesület alapszabályai szerint lehetsé­ges. Ezután Tóth Ferenc törvényszéki bíró tett jelentést az egyesület pénztári állapotáról, melyet tudomásul vettek. Végül az elnök bejelentette, hogy a budapesti központi vezetőség uj alap­szabályokat terjesztett fel jóváhagyás végett az igazságügyi miniszterhez. Ez uj alapszabályok értelmében ugy a köz­pont, mint a vidéki szervezetek meg­szaporítják a tisztviselőket, mert eddig mindenütt csak 2-3 emberre van bizva az ügyek vezetése, ami az egyesület fejlődése folytán ujabb időben már ter­hessé kezdett válni. — Gyászeset. Fónagy Samu, a m. kir. á!lv. főmérnöke, szombaton Buda­pesten, élte 55-ik évében elhunyt. A megboldogultban dr. F á y Samu csabai ügyvéd sógorát, felesége a legjobb test­vért gyászolja. Kohn Sámuel pusztaföldvári ke­reskedőt és családját nagy bánat érte, Pistike fia hunyt el vasárnap este ólte 10-ik évében. — Csak egy virágszálat! Hogy csak egy virágszálat adjunk a halottak koszo­rújából a halál jegyeseinek élete visz­szaváltására, ezzel a jelszóval nagy­szabású akció indul vármegyénkben ós városunkban. Vármegyénk alispánja ne­mes szivétől indíttatva maga vette kezébe a belügyminiszter által engedélyezett könyöradomány-gyüjtést. A vármegye összes főszolgabíróit felhívta közremű­ködésre. És ennek a buzgóságnak kö­szönhető, hogy még a legkisebb falucs­kában is megindul az egyesület gyűjtő­tarsolyába a gyűjtés. A tarsolyok ízléses kivitelűek, oldalukon ezzel a felirattal: „Adakozzunk a tüdőbetegeknek!" Van egy nyílásuk az adomány befogadására. E hó '25-én indul meg a gyűjtés s cálja inin fegy száz szegónysorsu folyamodó tüdőbeteget azonnal szanatóriumba he­lyezni, ezenfelül uj intézményeket, főleg dispansereket létesíteni a tüdőbetegek­nek. Minden egyes ridikülben megszám­lált összeget az egyesület hivatalos lapja külön nyugtáz. Örömmel irjuk, hogy az emberszeretet nemes versenyében a mi vármegyénk ós városunk előljár ós nemeslelkü hölgyek a temetői gyűjtést is kezükbe vették. A főszolgabirák most kérik fel azon hölgyeket, akik nemes szivre vailó buzgósággal igyekeznek majd azon, hogy városunkból tekinté­lyes összeg jusson a halál jegyeseinek megmentésére. — Kinevezés, P öppel Gyulát, a gyulai m. kir. államépitószeti hivatal mérnökét, a kereskedelmi miniszter Szabolcsvármegye államépitószeti hivata­lának főnőkévé nevezte ki. A közsze­retetnek örvendő tisztviselő távozása őszinte sajnálatot kelt. — Névmagyarosítás. A belügyminisz­ter megengedte, hogy Bartyik Ist­ván szeghalmi lakos „B á r d o s"-ra, Csík Imre békósszentandrási lakos „Csanád i"-ra, Schwarcz Izidor Körösladányi lakos pedig „Holló s"-ra magyarosithassák a vezetéknevüket. • — Szép ós bizioa mellékkereset. Taní­tók, jegyzők, papok, vagy oly egyének, kik a szőlészethez csak némileg is érte­nek és oly vidéken laknak, hol a szőlő megérik, vagy ahol a filoxera á szőlő­ket elpusztította és ennek következtében azok újból lennének beültetendők, tehát ahol szőlőmiveléssel foglalkoznak : szép, állandó ós biztos mellékkeresetre tehet­nek szert, ha címűket baküldik : „Hir­detési iroda" Budapest, IV. Rőser-Bazár. — Községi gyógyszertárak Érdekes megkeresést küldött a vármegyéhez Sopron városa. Felirattal fordult ugyanis a képviselőházhoz, hogy a közegészség­ügyi törvényjavaslat tárgyalása alkalmá­val vegye fontolóra a közsági gyógy­szertárák intézményének megvalósítását is. Ez intézmények'létesítésével gondolja Sopron városa leszorítani a gyógysze­rek túlságosan magas árat, mely nyo­masztólag nehezedik különösen a sze­gény társadalomra. A doktor fizetése még nem fáj annyira, csak a „patikát" sajnálja fizetni mindenik, különösen mi­kor egy féldecis üveg gyógszerórt ko­ronákat kell fizetniök. Azt természetesen nem tudják, hogy a gyógyszerek alkotó részei rendesen sokba kerülnek a pa­tikusnak is Mindazonáltal egész bátran lehetne mérsékelni az árakat a gyógy­szertárakban, anélkül, hogy valami kü­lönösebb anyagi csapás érné ezáltal a tulajdonosokat. A községi gyógyszertá­rak intézményekkel ezt a célt akarja szolgálni. Sopron kéri a törvényhatósá­got, hogy feliratát hasonló szellemű fel­irattal támogassa. — A békési Körös-meder. Pár héttel ezelőtt cikkben ismertettük Békés köz­ség tengeri kígyóját, a Körös-meder eltulajdonításának ügyét A cikk még a szomszéd vármegyékben is élénk érdeklődós tárgya volt. A már régóta húzódó ügy ujabb fázisa a következő: Az elöljáróság a képviselőtestület leg­utóbbi gyülósónek utasítása folytán fel­szólította a parti birtokosokat, hogy írásban vagy szóval nyilatkozzanak, lemondanak-e per nélkül az eltulajdo­nított területről? E felhívásra mindez­ideig csak Pándy István ügyvéd adott egyenes feleletet, amennyiben lemon­dott az őt illető részről s azt minden további megkeresés nélkül a község birtokába engedte át. Azok pedig, akik­től a legfelsőbb bíróság a község ré­szére visszautalta a medret, azt felelték, hogy bár az nekik jogos tulajdonuk, de hát hogy vége legyen a pernek, megveszik a községtől. A község pedig ezt nem akarja. Igy ismét pör ós pör. Pedig a renitens parti tulajdonosok könnyen elérhetik azt is, hogy ujabb pör esetén kártalanítás reménye nélkül, ingyen kell átadniok a községnek azt, ami úgyis a községé . . . — Asztmások. Csak egyetlenegy szer létezik, mely azonnali csillapulást hoz, és ez a dr. Elsvirth-féle A s t m o 1­A s z t m a-p o r. Ezrek által megpró­bálva és orvosok által rendelve. Min­den szenvedő kívánatra, kísérleti célokra kap egy próbát ingyen és bérmentve ós padig T ö r ö k József gyógyszerész­nél Budapest, Király-utca Í2. — Elragadták a lovak. Vasárnap dél­után Gombkötő Mihályné gyulai lako3 tanyájára hajtatott. Útközben a lovak megijedtek valamitől és vad ira­maiban ragadták magukkal a szeren­csétlen asszonyt, aki gyenge volt az állatok megfékezésére. A gyeplőszárat azonban nem eresztette el s csakis igy történhetett meg, hogy a vágtató lovak közé esett, melyek összerugdosták; azonkívül a kocsi is keresztül ment rajta. Súlyos sérüléseivel beszállították a megyei közkórházb:i. Szerencsére a sebek nem halálosak, mint az orvosi vizsgálat megállapította. — Tüz. Karkus György tótkom­lósi gazdálkodónak kas'.aperi tanyáján tegnap tűz ütött ki, mely 600 korona értékű takarmányt pusztított el, amely biztosítás utján megtérül. — Bűnügyi statisztika A VIII. számú csendőrkerület most küldötte meg az alispáni hivatalnak a Békósvármegye területén történt szeptember havi bűn­eseteknek statisztikai kimutatását, mely az egyes csendőrörsök jelentései alap­ján állíttatott össze. E szerint testisértés 20, lopás 74, gyújtogatás 14, rágalma­zás ós becsületsértés 3, pénzhamisítás 1 1 esetben fordult elő. Az összes bünese­j tek száma 127, melyből kifolyólag 23 ; egyént tartóztatott lé a csendőrség. Egy vadorzó merénylete. A kidobott csendőr, mint fogoly. A vadorzók a legveszedelmesebb haramiái közé tartoznak a mi időnknek. Ezek az elvetemült emberek tudván azt, hogy a törvény nagy szigorúsággal lép föl áz idegen területen vadászók, különösen pedig a tilalom alatt álló vadak pusztítói ellen: nem riadnak vissza a legbüntetendőbb cselekmények­től sem, csakhogy valamiképpen fel­fedezőik az igazságszolgáltatás kezébe ne juttassák őket. Hegyes, vagy renge­tegekkel dúsan megrakott vidékeken az erdészek ós erdőőrök élete állandó veszedelemben forog a vadorzók miatt. Évente hány erdőőr vére festi pirosra

Next

/
Thumbnails
Contents