Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-10-11 / 82. szám

BÉKÉSMEGYEÍ KÖZLÖNY 5 — Katonai ló-vásár Csabán. A 2-ik szánm katonai lóavató-bizottság képviseletében csütörtökön délelőtt 8 órakor megjelentek Csabán J é k e y Alajos ezredes, K r i s t Ferenc alezredes, J e s c h e t a Ágoston hadnagy ésSoboska Richárd katonai állatorvos, hogy a hirdetett katonai ló-vásárt megejtsék. A vásár a községháza hátsó udvarán folyt le. Általában elmondható, hogy a békésmegyei gazdák a hirdetések dacára sem mutattak kellő érdeklődést a ló-vásár iránt, amennyiben meglehetősen kevés gazda jelent meg. Az eladásra szánt lovak sem voltak valami elsőrangú minőségűek, ugy, hogy a lóavató-bizottság csak 16-ot talált alkalmasnak arra, hogy a hadsereg ló-állományába felvétessék. A lovak 600-tól 780 kor. áron keltek el. Egyébbiránt feljegyezte a bizottság sok gazdának a nevét abból a célból, hogy mozgósítás idején a katonai szolgálatra elég alkalmasaknak talált lovakat tőlük szükség esetén megvásárolhassa. Mert ez alkalommal a katonai szolgálatra abszolúte alkalmas lovakat szemelték ki, amelyeknek kisebb hibájuk volt, de máskülönben elég erőseknek mutatkoztak : azok megvásárlását hagyták az esetleges mozgósítás idejére. — Csorvás fogyasztási adója. Az utóbbi esztendőkben Csorvás község oly sok elemi csapást állott ki, hogy nagy nehézségébe kerül a pónzügyigazgatóságtól szerződésileg átvett bor- és husfogyasztási adót is kifizetni. A szőlők nagy része ugyanis kipusztult és igy nem-hajtott semmi jövedelmet. Az igy elszegényedett község pedig a hust sem tndta fogyasztani annyira, hogy azért a fogyasztási adó megváltását érdemes lett volna fizetni. Ezért a községi elöljáróság kérvénynyel fordult a pénzügyigazgatósághoz, melyben felmondta az eddigi szerződést, illetve a fogyasztási adó leszállítását kérte. Erre vonatkozólag csütörtökön délelőttre volt kitűzve a tárgyalás. A tárgyaláson a község részéről megjelentek Zalai János biró és Gremsperg.er főjegyző, mig a pénzügyigazgatóság Szentmiklóssy György pénzügyi biztost ésSozánsky Döme szemlészt küldötte ki. A pénzügyigazgatóság kiküldöttei méltányolván a felhozott indokokat, jogosnak találták az adóleszállitást ós teljesíthetőnek véleményezték a községnek erre vonatkozó kórelmét. — A tótkomlósi biró. Lehoczky Mihály, tótkomlósi biró tudvalevőleg lelkes hive a parasztszociálizmus eszméinek. Annyira lelkes hive, hogy minden alkalmat felhasznál izgató beszédek tartására. Izgatásért büntető eljárás is volt már ellene folyamatban a gyulai törvényszéken A vádtanács azonban felmentette annak idején. A felmentő Ítélet ellen az ügyész felebbezett. A felebbezósnek akár lesz eredménye, akár nem, a törvényszék után a megyei törvényhatóság veszi kezébe Lehoczky uramat, amennyiben fegyelmi eljárást indít el. lene. — Gyűlés a kereskedők egyesületében. A csabai Kereskedő-ifjak és Magánlisztviselők Egyesülete vasárnap délután 3 órakor, saját helyiségében taggyűlést tart, melynek fontosabb tárgya a folyó ügyeken kivül Temesvári Izidor és Káldor aradi kiküldötteknek jelentése a kereskedelmi kamarában a vasárnapi munkaszünetről és ipartörvónyről folyt ankétről. — Gépek vontatása a hidakon át. Eddig Békésvármegyében az a szokás állott fenn, hogy ha nehezebb cséplő-, vagy más gépeket vontattak át az útvonalba eső hidakon, az utbiztosoknak mindig meg kellett jelenni az átszállításnál, annak a megállapítása céljából, ' hogy a hidak megbirják-e a terhet, vagy , néni? Ez igazságtalan intézk dés volt j és sok fölösleges fáradságot okozott az ! utbistosoknak. Ambrus Sándór alispán most elvi határozatot hozott, mely szerint az utbiztosoknak nem szükséges minden gópátvontatásnál megjelenni, csakis abban az esetben, ha a gép olyan nehéz, hogy a hid teherképességéhez közel áll, illetve azt meghaladja. — Grof Blankenstein vizügye. Gróf Blankenstein Pá. nagybirtokos beadványt intézett a megyei törvényhatósághoz, melyben engedélyt kér arra, hogy birtokán töltési munkálatokat végeztethessen és az artézi kut fölösleges vizének levezetésére csatornát ásathasson. Ez ügyben november 16-án lesz tárgyalás, melyen a megye részéről Kiss László tb. főjegyző fog megjelenni. — Kinevezés. Ambrus Sándor alispán dr. Bárdos Jenő öcsödi születésű végzett orvostan-hallgatót a gyulai közkórházba segédorvossá nevezte ki — A csirketolvaj. Tóth Mihály biharmegyei, okányi illetőségű, foglalkozásnélküli ember e hó 6-án éjjel a kerítésen keresztül bemászott Y i c z i á n János erzsébethelyi lakos udvarára s ott egy nyitott ólból 2 drb csirkét ellopott. A csirkéket a heti piacra hozta fel eladni. Itt akadtak rá Viczián feljelentése nyomán a rendőrök, akik elfogták és a rendőrség fogházába szállították. — Meglepő eredmény. Ha orvosainknak sikerült a lázas, súlyos betegséget, szülés, elvetélés, súlyos műtét, nagyfokú vérveszteség veszélyeit leküzdeni, akkor a gyengült testi erő helyreállítása, az üdülési időszak megrövidítése a legfontosabb követelmény, mert a súlyos betegségek csirái, melyek nyomán szenvedés és sorvadás jár, igen könnyen fészkelődnek be a gyengült szervezetbe. Kiváló orvosok ama igyekezete, hogy az üdülési időszak gyengeségi állapotát „Ferromanganin" adagolása által megszüntessük, fényes eredménynyel járt. A betegek ezen gyógyszerelés mellett igen gyorsan erősödtek, az életerő, munkakedv, munkabírás, egészséges arcszín, étvágy, jólérzés fokonként és gyorsan állott be. A „Ferromanganin"-t szívesen szedték ós jól tűrte azt a leggyengébb beteg is. Hírneves orvosok mondják, hogy mily meglepő és gyors volt ezen szer használata mellett az üdülési szaknak a teljes egészségi állapotba való átmenetele. Egy üveg ára 3 korona 50 fillér. Vásárlásnál ügyeljünk a „Ferromanganin" névre ós a „Leánvfej" védjegyre, utasítsunk vissza minden más hasonló nevü készítményt. Kapható minden gyógyszertárban, de biztosan Török József gyógyszertárában Budapest, Király-utca 12. és Andrássyut 26. Békéscsabán kapható a „Fehér hattyú" gyógyszertárban. — Halál egy vödör must miatt. Az idei szüret alkalmával Mezőberényben Z e1 e n György 60 éves napszámos ember Balog István mezőberónyi korcsmárosnak segédkezett a kipréselt mustnak egy nagyobb hordóba való töltögetésénél. Zelen egy vödör musttal megbotlott és a nedűt a föld itta be. E csekély veszteségen Balog annyira feldühödött, hogy Zelent leteperte ós ugy meggyomrozta, hogy az súlyos beteg lett. A szegény öreg embert felesége a csabai kórházba szállíttatta szeptember 28-án, hol gyógykezelés alatt állott, de súlyos belső sérülésén az orvosi tudomány segíteni nem tudott, Zelen csütörtökön elhunyt. A kórház igazgatósága jelentést tett a hatóságnak, mely az esetről értesítette a kir. ügyészséget, kérve a törvényszéki boncolást, megállapítandó, mi okozta a szegény ember halálát. — Szerencsétlenség a csabai pályaudvaron. Lunczner József csanádapácai lakos nagyon gyorsan akart leszállani pénteken délben a Nagyvárad felől érkező vonat egyik harmadosztályú kocsijából. Egy nagy, telt zsákot tartott maga előtt. Az utána tolongó utasok valószínűleg meglökték, ugy hogy elveszítette az egyensúlyt és zsákján keresztül fejjel a földre bukott. Szerencsétlenségére éppen ott volt egy váltó s annak vasába ugy belevágta a fejét, hogy körülbelül tíz percig eszméletlenül feküdt. Fejéből patakzott a vér. A vasúti alkalmazottak hamarosan fellocsolták és bevitték az állomásfőnöki irodába, hol kötést alkalmaztak rá s azután a kórházba szállították. Zongora - hangolás. Francsek József, a Bösendorfergyárból, néhány napig Csabán időzik s elvállal zongora-hangolást és javítást. — Bővebbet a „Corvina" könyvkereskedésben. <í? "fa Lóczy-interwiew. Amint hallottam, hogy L ó c z y Lajos, a hires geologus Csabán időzik, mint rendesen, rögtön támadt egy ötletem. Felkerekedtem ós riporterhez illő szemtelenséggel bekopogtattam hozzá. O, tudóshoz illő szerénységgel fogadott. A szokásos formaságok után a következő párbeszéd fejlődött ki közöttünk: Én (ünuepélyesen): Eljöttem, hogy a csabai zsurnalisztika nevében . . . Ő: Hagyja kérem, hagyja. Én : Nem is tudtam, hogy ilyen szerénynek méltóztatik lenni. O: Én semmit se méltóztatom. Mondja, mit akar. Szeretem a rövid besz édii embereket^ Én : A csabai közönség nyugalma érdekében jövök, tanár ur. Ez a közönség a borjuréti süppedések óta kétségbe van esve. Álmában mindenki süpped. Sokan konstatálni vélik, hogy Csaba pár hét óta fólmóterrel közeledett a tengerszinhez. Esdekiem felvilágosításáért. Ő (kegyesen) : Ja, ezért jött ? Foglaljon helyet, barátom. Hát elmondom. Amennyire lehet, népszerű nyelven. Hát a borjuréti süppedés lokális jellegű. Egyszerű oka az, hogy a borjurét felső rétege calcium állagú mézga, mely nem lévén szolid, hanem laxitiv, az alatta levő diluviális réteg sülyedésónek, melyet viszont az eocén ós pliocén korok tertiár rétegeiből álló mixtum compositumnak a glóbusunk belsejében működő vulkanikus hatalmak által való megrenditése idéz elő : nem képes^ ellentállam . . . Remélem, érti. Én (izzadva): I . . .—igen . . . Értem. Hát nem értem ? . . Ő: Elég népszerű nyelven is adtam elő. Csak mondja meg ezt szórói-szóra Csabának és megnyugszik rögtön. Én (szerényen): Köszönöm Csaba nevében. Hanem, tanár ur, lenne kegyes erre vonatkozólag az én szerény véleményemet is meghallgatni ? ő : Hát talán maga műkedvelő geologus ? Hogyne, édesem, hogyne, kartárs ur, csak mondja. Én: Azt gondolom, kedves kartárs, hogy azok a borjuréti süppedések nem állanak-e összefüggésben valamiképpen . . . a . . . a . . . borjuk bőgésével ? O (gyanúsan néz.) Én ; Igen, igen. A hangnak csodás ereje van. Talán emlékszik még rá, kartárs ur, elemista korából, hogy a régi izraeliták Gedeonjának kürtjétől ledőltek Jérikó falai . . . Aztán egy magyar költő igy énekel: „Megindult a föld, mert nem tudta tűrni a rabbilincset, melyben népe nyög". Itt is tehát a nyögés, vagyis a hang volt oka a földindulásnak. Szolgálhatnék különben több példával is. Parancsol, kartárs ur? . . . Nem? Hát jó ! . . . De mit szól hozzá, ha én ez eszmémmel E

ályázom az Akadémia nagy dijára, reméletem, hogy elnyerem ? Ő (haraggal) : Nyer vele tiz esztendőt Lipótmezőn. Én : Gondolja, kartárs ur ? ő: Elég volt. Legyen szives, uram, távozni. En: De még akarok . . . Ő: Távozzék! Én: De még . . . ő (dörögve) : Távozzék ! Én: De . . . Ő (nyul a tintatartójához félre nem érthető szándékkal). Én (bayadér-könnyedséggel kilibbenek az ajtón. Kívülről azonban visszakiáltom) : Alásszolgája, kartárs ur! ... Olxor. Tarkaságok. A zászlós úr. A postahivatalba a minap beállított egy békési öreg asszony. — Nagy szívességre kérném, tekintetes uram, — mondta a postatisztnek. — Mi legyen az ? — Vóna szives talán megcímezni ezt a levelet a fiamnak. — Szívesen. Hogy hivják a fiát ? — Jánosnak. — Miféle Jánosnak ? — Zöld Jánosnak, kérem alázatosan. — S mi a foglalkozása ? — A foglalkozása ? Hm . . . Hát afféle ászlós ur . . . — Micsoda ? — Ászlós ur. — Miféle zászlós ur ? — Olyan ur, kérőm, aki az ászlóval a vasutat fel és alá parancsolja! . . A nagyon öreg ember. A tudósok kutatják, mitől ól az ember soká, hogyan táplálkozzék és éljen, hogy hosszú életű legyen . . . Hogy nem j muszáj büftökkel és tokaival élni, azt mutatja egy öreg pásztorember tanulságos élete. Egy doktor fölkereste a szeghalmi öreget, mert hires öreg ő, 95 esztendős, hogy kikérdezze, miképpen élte a világát, hogyan táplálkozott ? A 95 esztendős fértiu ott guggolt a ház előtt és nézte a szálló gólyákat és ott ily szókat váltottak : — Ugyan öregem, mivel élt maga ? — Mivel ? Hát mint afféle pásztorember, kenyérre

1, szalonnával, meg az esett bürge húsával. — Bort iszik-e ? — Nem iszok, mert nincsen, hanem pálinkát. — Hát dohányzik-e, öreg? — Igen bagózok, mert a pipaszárat nem bírja mén tartani a szám fog nékü ... A bor mértéke. A seürettel sok helyen már el is készültek, jóllehet a termés kétszer akkora, mint tavaly volt. — Milyen az eredmény ? — kérdi valaki az egyik békési termelőtől. — Megjárja. — Hát a grádja? (A szeszfokot nevezik igy.) — Az csak később tudódik ki. Azt se bánnám, ha olyan lenne, mint a tavalyi volt. — Milyen volt az ? — Hál' istennek, amolyan félgyertyás— Hát az mit jelentsen mán ? — Azelőtt egy szál gyertya elégett, mig berúgtam, tavaly elég volt egy fél is ! .. A közönség köréből. (Az itt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség,) Feljelentés az alispánhoz. Weisz Mihály csabai mészáros a következő feljelentést adta be Vajda Jenő csabai állatorvos ellen az alispánhoz : Tekintetes Alispán Ur ! Amikor a felvilágosodás mai korszakában minden köztisztviselő áthatotta már azon tudat, hogy a tisztviselő a közönségért van, akkör bámulatba kell hogy ejtsen e téren mértföldekkel elmaradt oly tisztviselő gondolkozása ós eljárása, ki azt hiszi, hogy a közönség játékszer, melylyel gyermekies kedve szerint játszhatik, avagy fáraói rabszolga, akire haragjának ostorcsapásait mórheti. Amidőn a törvényhozás bölcs intézkedése folytán azon megtiszteltetés éri a köztisztviselőt, hogy akár kinevezés, akár választás folytán hivatalát elfoglalva, a közönség javát munkálja, ugy mi sem természetesebb, minthogy a hivatali teendőit alkotó jogok lelkiismeretes ós ildomos gyakorlására, de kötelezve is vagyon olyannyira, hogy az ez ellen vétkező a fegyelmi megfenyifóst el sem kerülheti. Vajda Jenő csabai községi állatorvos ugy látszik nem képes hivatásának magaslatára emelkedni s egész viselkedése alapos okot szolgáltat arra, hogy az 1886. óvi XXII. t.-c. 90. és következő §§-aiban leszögezett fegyelmi eljárás ellene folyamatba tétessék, mert: 1. hivatali tisztségét hanyagul teljesiti ; 2. hivatali tisztségét egyéni, avagy családi haszonszerzésre használja fel s mert 3. hivatalos eljárásban a tisztviselői tekintélyét csorbító pórias, durva és kikivó viselkedést tanusit. Aki figyelemmel kiséri Vajda Jenő életmódját ós mindennapi foglalatosságát, annak b'zonyitanom sem kell azon állításomat, hogy Vajda Jenő nem anynyira községi állatorvos, mint inkább mészáros, vagy mószárosüzlet vezetője, aki hivatali kötelességeinek mindennapos elhanyagolása mellett apjának három helyen is felállított mészárosüzletót vezeti, illetve az üzlet menetét ellenőrzi s irányítja. Nem kívánom e helyt e kérdést en detail tárgyalni (azt a vizsgálat fogja tárgyalni), csupán jellemzésül ós nagy általánosságban kívánok itt egyet-mást a fegyelmi hatóság tudomására hozni abbeli állitásom igazolására, hogy Vajda Jenő hivatali kötelességót hanyagul teljesiti. Békéscsabán Weisz Ede három helyen felállított mószárosüzleteinek az anyagraktárát csaknem kizárólag Vajda Jenő vásárolja össze, ő veszi át s ő ellenőrzi annak elárusitását. Nem egyszer történt meg, hogy beteg állathoz hívták a községi fizetést élvező Vajda Jenő állatorvost ós nem találták otthon, mert apja üzlete részére vidékre utazott marhaállományt keresni, alkudni, avagy átvenni. Eme tényei miatt már fegyelmiben is rószesült. Hivatalos kiküldetésben volt egy izben Vajda Jenő a csabai országosvásáron a marhaállomány felügyeletére s ekkor otthagyta kartársát e szavakkal : Nekem fontosabb dolgom van, megyek a mészárszék részére bevásárolni. Kérdem, nagyságos Alispán ur, lehet-e szó nélkül hagyni az ily tisztviselő viselkedését, aki hivatali kötelességének rovására minden tevókenykedósét az apai üzlet felvirágoztatásában ineriti ki. És ha Vajda Jenő csupán hivatali teendőinek elhanyagolásával a közérdeket károsítaná meg az apai üzlet érdjkóben, nem szólnék semmit, hiszen nem fel-