Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-10-11 / 82. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1908 okt. 11. A gazdák az építkezési szabályrendelet ellen. Készülődés a megyegyülésre. A Bókésvármegyei Gazdasági Egyesület igazgató-választmánya, mint már megírtuk, szerdai ülésén foglalkozott a vármegyei építkezési szabályrendeletnek a gazdákat érintő részeivel. A szabályrendelet ellen felhangzott kifogásokról köriratban értesítette Békésvármegye gazdatársadalmát. Ezzel egyidejűleg a gazdaérdekeknek a megyegyűlésen leendő minél nyomatékosabb képviseltetése céljából a következő felhívást küldötte szót, a megyebizottság gazdatagjaihoz: A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület igazgató-választmánya állást foglalt a gazdasági munkás- és cselédlakások épitési szabályrendelet tervezete ellen és az abban foglalt sérelmes rendelkezéseket megváltoztatni óhajtaná. Miután nincs egyetlen vármegye sem, ahol ilyen nagymérvű és költséges paloták építésére köteleznék a gazdákat, mint Békésvármegyében, nem látjuk be a szükségét annak, hogy miért köteleztessék a mi gazdatársadalmunk fölösleges kiadásokra. A középbirtokos-osztályt úgyis a legnagyobb megterheltetések nyomják minden oldalról. Ott, ahol a védekezés lehetősége megvan, ne engedjük magunkat erőinken tul terhelni, hanem jelenjünk meg az október 14-iki megyegyűlésen teljes szémban s a Gazdasági Egyesület által kivánt módosítások szerint szavazzuk meg a szabályrendelet reánk vonatkozó rendelkezései*. Mutassuk meg, tisztelt gazdatársak, hogy a saját érdekeink ellen, jöjjenek azok bár a legtisztább emberi szeretet szerint sugalta tévedések folytán, rólunk és nélkülünk határozni nem lehet és hogy Békésvármegye közönsége eléggé megérett arra, hogy saját sorsa felett önállóan intézkedni tud ; mert ha a szabályrendelet eredeti formájában etnelkedig törvényerőre, a távolmaradottaknak joggal tehet minden gazda szemrehányást, hogy jogai gyakorlásában még a saját érdekeivel szemben is indolens. A kifosztott részeg ember. Kaland egy éjjeli mulatóhelyen. Tolvaj-cigányok. Nagyon jó kedve volt ez év február 3-án Katona Máté endrődi gazdának. Gyomán valami jó vásárt csinálhatott, mert 522 korona volt a zsebében. Ennyi pénzből, különösen, ha annak egy része nyereség, muszáj csinálni egy kis murit. Igy gondolkozott Katona uram is. Egyik korcsmából a másikba ment. A mulatság azonban muzsikus-cigány nélkül nem ér semmit. Gazduram tehát összeakasztott Farkas János, R á c z János ós R á c z György cigányokkal, akik annyira húzták fülébe az édesbús magyar nótákat, hogy Katona ójfélfeló tökéletesen elázott. Ilyenkor aztán az a jelszó : „menjünk más korcsmába !" Igy is tettak. Katona uram hivta magával a zenészeket, akik megsejtvén, hogy a magyarnál van pénz, mint a köles, szívesen vállalkoztak a kalauzolására. Be is csalták Harmati Albertné éjjeli mulatóhelyére, akivel Farkas gyöngéd viszonyban volt. Most jött aztán az igazi . . . Volt tea, kávé, muzsika, sőt még leány is került. Katona Máté szórta a pénzt. Nem is csoda, hiszen Farkas János vette pártfogásába, aki nagyon értett ahhoz, hogyan kell elszedni a pénzt a „pasasok"-tól ? Egy pár csésze feketéért és teáért felszámított, mint a beteg Harmatiné helyettese, 90 koronát, azonkívül elcsent a szerencsétlen gazda zsebebői 250 koronát. Körülbelül 150 koronája és az ezüst órája maradt meg Katonának, mikor hajnaltájban kitámolygott a mulatóhelyről és elindult Endrőd felé. A cigányok előzékenyen elkisérték egy darabon. Útközben aztán Rácz János felhasználta az alkalmat arra, hogy a megmaradt 150 koronát magához kaparintsa ; Rácz György pedig az ezüst órát vágta zsebre, mikor Katona odanyújtotta neki, hogy nézze meg, hány óra. Szóval, mikor Katona uram kialudta a mámort, kétségbeesve vette észre, hogy az 522 koronának, meg az órának se hire, se hamva. Rögtön szaladt a csendőrségre, ahol a nyomozást megkezdték és hamarosan rátaláltak Fáraó tolvajivadékaira. A gyulai törvényszék csütörtökön tartotta meg ez ügyben a tárgyalást, mely érdekes jelenetekkel volt tarkítva. A főbűnösnek, Farkas Jánosnak, a loA novemberi esküdtbirák. A gyulai kir. törvényszék eskiidtbirákat kisorsoló bizottsága október 4-én tartotta ülését a novemberi esküdtek kisorsolása tárgyában. A kisorsoláson Nóvák Kamill, kúriai biró, törvényszéki elnök, Szakmáry Arisztid kir. táblai biró, dr. L i s z y Viktor kir. főügyészhelyettes, dr. B e r é n y i Ármin ügyvéd és Tar Dezső jegyzőkönyvvezető voltak jelen. A sorsolás eredménye a következő : Rendes esküdtek lettek: Nóvák Árpád magánzó, Gyula. Haubert (Hajnal) Károly vili. üzemvezető, Gyula. Braun Mór fakereskedő. Gyula. Illyés István földmives, Békés. Szabuka János földmives, Kétegyháza. Kollarics Károly gőzmalomtulajdonos, Békéscsaba. Bere Károly asztalos, Gyoma. Belenta Frigyes kereskedő, Békés. Günter István órás, Orosháza. Dr. Tardos Dezső ügyvéd, Békéscsaba. Lampel Miksa kereskedő, Békéssámson. Hidvégi Imre földmives, Békés. Dr. Pándy István ügyvéd, Békéscsaba. Dr. Oláh Antal ügyvéd, Öcsöd. Szendrey Lajos földbirtokos, Endrőd. Govrik János bizt ügynök, Békéscsaba. Kun Mihály földmives, Orosháza. Bille Hermán szabó, Orosháza. Cser József földmives, Mezőberény. Wallinger Antal tiszttartó, Békés. Durkó Ferenc gőzmalomtul., Doboz. Dr Giasner Adolf ügyvéd, Szarvas. Huszár Imre gazdatiszt, Gyoma. Scliwimmer Arnold kereskedő, Gyula, ifj. Z. Bereczky István földmives, Békés. Binder Sándor gépész, Békóssámson. Zsiga Lajos asztalos, Orosháza. Schmidt Gyula vaskeresWŐ, Gyula. Licska Ferenc asztalos, Gyula. Dr. Herzog Henrik ügyvéd, Békéscsaba. Helyettes esküdtek lettek : Rosenzweig Hermán fakeresk., Gyula. Sándor Pál sertéskereskedő, Gyula. Névery Károly csizmadia, Gyula. Kohn Ignác kereskedő, Békéscsaba. Becker György gépész, Gyula. Juhász Mihály sertéskereskedő, Gyula. Karácsonyi Károly kereskedő, Gyula. Végh Lajos vendéglős, Békéscsaba. F. Schriffert István, földmives, Gyula. Jeszenszky Béla szabó, Gyula. páson kivül más bűn is terhelte a lelkét, amennyiben a mulatóhelyen a tulajdonosnőt helyettesítvén, zsebrevágta az elfogyasztott ételek ós italok árát is. Hogy pedig e manipulációjáról hallgassanak, lekenyerezte Rácz Jánost 6 koronával F e i f f e r Julcsa leányzót pedig 4 koronával. j A tárgyalást Szakmáry Arisztid j táblabíró vezette. A főmagánvádló bűn- ; bánó ábrázattal beszélte el a kalandos | éjszaka történetét, már amennyire emlékezhetett. Mikor arra került a sor, hogy 80 koronát zsebeltek el tőle a teák fejében, keserűen jegyezte meg: — Az ördög bánja már azt a 80 koronát, biró ur ! Ha elvették, legyenek véle boldogok. Nem sajnálom a pénzt a mulatságra. Csak a többi pénzemet sajnálom. Az elnök ekkor Farkashoz fordult: — Hogy számíthattak maguk fel 80 koronát egy pár csésze teáért ? Mennyi maguknál egy tea ? — Hát, kezsit csókolom, elnök ur, mikor mennyi 1 Azs mindig a vendégtől függ. Adunk 20 krajcárér, 30 krajcárér, még két forintér is. Nem bánja azt a törvény, akár mennyiért adjuk. Ez az okoskodás élénk derültséget keltett a hallgatóság körében. Farkas, aki különben egész jó hangulatban volt, nevetve beszélte el, hogyan szerezte vissza Rácz Jánostól az' ellopott 150 koronát: — Mikor a csendőr urak vallatóra fogtak bennünket, odaszólok az egyik csendőrnek : De tudom ám, hol van a 150 korona ! Ekkor elkísértek a Rácz lakására. Ott rákiáltottam a feleségére: — Te, add ide hamar azt a 150 koronát ! Az urad az akasztófa alatt áll már! Ha ide nem adod, félóra múlva felakasztják ! .. . He, he, he ! . . . Csak látták volna, hogy szaladt az asszony a pénzért!... A törvényszék azonban nem fogta fel humorosan a dolgot, hanem Farkas Jánost egy rendbeli lopás és egy rendbeli sikkasztás vétségéért 3 hónapi, Rácz Jánost lopás vétségéért 3 hónapi, Rácz Györgyöt sikkasztás és orgazdaság vétségért 1 hónapi, F e i f f e r Julcsát pedig orgazdaság vétségéért 14 napi fogházra itélte. Az ítélet jogerős. KróniKa, Fütünk, fázunk és teázunk, Igy van ez már kérem szépen, Hűvös szellők fújdogálnak Szerte Békésvármegyében. hűvös szellők fújdogálnak, Jéggé fagy a kedvünk csapja, Sóhajtozunk; vaj', mikor jő, A kikelet enyhe napja I Sőt megyénknek víg atyái Sem olyanok most, mint máskor: Lemondtak már mogorván az Alkotmányos murizásról. Pénz kell, pénz kell s ismét pénz kell, Vonatköltség, kocsi költség, Mert ők többé nem bolondok, Fiogy a vagyont arra költsék. Még megérjük nemsokára, Megyeszékház lesz a „Komló" S a pénztárba uj tétel jő : Bor-sör ára 5 más hasonló. Pedig nincs ok búsúlásra. Szórakozni lehet szépen : Friss újságok egyre-másra Alakulnak a megyében. Mindegyiknél persze első Hazaérdek, megyeérdek És a nyájas olvasóba Hetet-halmot bebeszélnek. És a nyájas olvasónak Élvezni van módja százszor, Amit eddig olvashatott Egyszer, vagy csak egynehányszor. No hát kérem, e kultura Egyenesen megdöbbentő! üjságmegye lesz belőlünk, Oly biztos, mint kétszerkettő. De ne bánjuk, sőt örüljünk : Vége lesz a cuci-láznak I Épülnek már 5 lefegyverzik A kecses kis munkásházak. Boldog lesz itt minden tájék, Valóságos Eldorádó, Ide jönnek megpihenni Az orosz cár s a Mikádó. Minden ember földesúr lesz, Vagy legalább telkes gazda, A szegényt csak megcsodáljuk : Be rongyos az istenadta I 5 hirdetnünk kell nemsokára : — Mit is nem hoz a jövendő ! •— „Ezer forint fizetéssel Koldus-állás betöltendő". Guy. ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára keleten enyhébb időt jelez, nyugaton semmi, vagy kevés csapadékkal. — Tanácsülés Békéscsabán. A csabai elöljáróság pénteki tanácsülésén legnagyobb részben kisebb fontosságú személyi ügyek szerepeltek. Ez az ülés is, mint az előbbi, elsősorban a közelgő közgyűlés előkészítésével foglalkozott, amennyiben néhány kérdésben nem hozott'érvényes határozatot, hanem a közgyűlés elé utalta. A közkórház átvételére kiküldött bizottság, mely K 0vács Sz. Ádám bíróból, Korosy László főjegyzőből, Áchim Gusztáv mérnökből, a kórház igazgatójából és gondnokából állott, csütörtökön vette át a vállalkozótól a kórházat. A bizottság mindent a legnasyobb rendben talált, A hatósági husmészárszék felállítására kiszemelt hely (t. i. a Csirke-piac és a ,,Próféta"-vendéglő) közül a közgyűlés lesz hivatva választani. Ugyancsak a közgyűlés fog határozni a köztemető mellett létesítendő hullaház építése tárgyában is. A tanács végül kenyérsegélyben részesítette özvegy Z s i i' o s Matyásnét és gyermekeit, úgyszintén Gé'cs Pált. — A megyei közgyü'és póttárgysorozata. Most készül a megyeházán az október 14-iki közgyűlés póttárgysorozata, melyben körülbelül negyven ügy fog szerepelni. A tárgysorozat nevezetesebb pontjai: Csaba község határozata a Rosenthal-malom vámszedési dijának mérséklése ügyében, mely ellen S z eb e r é n y i Zs. Lajos felebbezést nyújtott be a törvényhatósájhoz ; a gyulai rendőrök fizetésemelése; a Gyula város tulajdonát képező épületek eladása; tisztviselők szabadságolása s a körösladányi főjegyzőválasztás megfelebbezése. — Eljegyzés. E i s e r t Árpád rozsnyói főgimn. tanár, a szarvasi ós csabai főgimnáziumok volt tanára, vasárnap eljegyezte Szab óIlonkát Szendroládról — Két kiváló férfiú arckepe Az október 14-iki közgyűlésen Ambrus Sándor alispán jelentése meleg szavakkal fog megemlékezni R e i s z i g Ede elhunytáról, aki 1891-től 1893-ig, a nagy munkászavargások idején, kormánybiztos-főispánja volf, Békésvárme^yónek. Bár idegenből szakadt ide, mindig szivén viselte a megye érdekeit s Békésmegye fejlődését minden téren igyekezett előmozdítani. Ezenkívül rokonszenves egyéniségével is megnyerte az itteni társadalmi körök szimpátiáját, ugy hogy távozását őszintén sajnálta a megye. Az alispán indítványozni fogja, hogy Reiszig Ede arcképét a kis tanácsterem számára festesse meg a törvényhatóság. — Csaknem ily értelmű indítványt tesz az alispán néhai R a i s z Gedeon miniszteri tanácsos, közegészségügyi főfelügyelőre vonatkozólag is, kinek elévülhetetlen érdemei vannak a megyei közkórház létesítése körül. Neki köszönhető elsősorban az is, hogy a kórház kibővítésére a szükséges 1 millió koronát megadta a belügyminiszter. Az ő arcképe a megyei közkórházban fog elhelyezést nyerni. — Esküvök. B i k i Nagy Imre, Szarvas község aljegyzője pénteken veette oltárhoz Szarvason özv. Boros Pálné leányát, Ilonkát. Oszterland József szarvasi kereskedő szombaton esküdött örök hűséget L i s k a Emmának, L i s k a Mihály leányának Szarvason. — Békésmegye a Rudolf-szobor leleplezési ünnepélyén. Megemlékeztünk már arról, hogy Békósmegye az Uránia Tudományos Egyesület által rendezendő Rudolf-szobor leleplezési ünnepélyére koszorút küld, a megye országgyűlési képviselőit pedig részvételre kérte föl. Mint értesülünk, a megye koszorúját Kecskeméti Ferenc békési országgyűlési képviselő fogja beszéd kíséretében lehelyezni a szobor talapzatára. — Halálozas. Csaba egyik legtehetősebb gazdabirtokosa, K 1 i m e n t Z. János, virilis, megyebizottsági és képviselőtestületi tag elhunyt szombatra hajnalban, élte 57-ik évében. Halálát gyomorrák okozta. A megboldogultat gyermekei: Kiiment Z. Mária, férjezett Simkó Károlyné, Kii ment Z. György, Ándrás, Judit, János, Ilona és Pál, unokái, mennyei siratják és nagy rokonság gyászolja. Temetése ma délután fél 4 órakor megy végbe. — A föszolgabiróság a kolera elleni védekezésről. S e i 1 e r Elek főszolgabíró rendeletet intézett Békéscsaba község elöljáróságához, melyben nyomatékosan figyelmezteti, hogy a kolerával szemben szükséges óvintézkedéseket és előkészületeket már most idejében hajtsa végre. Nevezetesen gondoskodjék arról, hogy megfelelő mennyiségű fertőtlenítő szere legyen készenlétben, hogy járványkórháza kellően fel legyen szerelve, végül pedig, hogy a lakosság többszöri hirdetés utján megismertessék mindazzal, ami a kolera elleni védekezés népszerű „utmutatás" ában foglaltatik. A kolera elleni védekezésnek Csabán követett eljárásával egyébiránt külön cikkben foglalkozunk. — Egy vicinális út átadása. Ambrus Sándor alispán elrendelte, hogy a Nagybucsapuszta—ecsegi vicinális' u'.nak a vármegye területén levő része a járási utibizot'tságnak adassék át. Október hó 12-én lesz az átadás és a helyszíni szemle megejtése. Az ut fentartása és gondozása, a közigazgatási bíróság Ítélete szerint részben a vármegyét, részben pedig Füzesgyarmat községet s a vallási és tanulmányi 'alapot terheli. — Október 6-ána'< emlékezete. A csabai ág. ev. Rudolf-főgimnázium önképzőköre házi-ünnep keretében szombaton délután 2 órakor áldozott az aradi vértanúk emlékének. Az ünnep programja a következő volt: 1. Szegedy Lajos VIII. oszt. tanuló, titkár lendületes megnyitóbeszéde. — 2. Ábrányi: „Október 6-án", szavalta Beinschrott Dániel VIII. o. t. — 3. Bácsi Elek VIII. o. t. tartalmas felolvasása október 6-áról. - 4. Heller János VI. o. t. „Emlékezzetek" cimü ügyes költeménye, szavalta Szondy Lajos VIII. o. t. Végül Bukovszky János igazgató és dr. Re 11 Lajos elnök lelkesítő szavakkal fordultak a tanuló ifjúsághoz s a szépen sikerült ünnepet a Himnusz eléneklése zárta be.