Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-10-11 / 82. szám

Békéscsaba, 1908. okt. 11. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 227 A csabai ipartestület előljárósági gyűlése. Uj munkabeosztás az irodában. A békéscsabai ipartestület elöljárósága csütörtökön délután 4 órakor ülést tartott saját helyiségében, Wagner József elnöklete alatt. Az ülésen az elöljáróság tagjai közül a következők voltak jelen : Horváth Mihály jegyző, Uhrin András pénztáros, Kován Endre, Francziszki Lajos, Matu1 a y Ferenc, S^laukovszky András, H a v r a n Lajos, Csendes József, Lipták János, P a p p Sándor, Csanádi János, Staszenka János, Zlehovszky János, B u j t á s József és Kelemen János. Wagner József elnök a megjelent tagok üdvözlése után szives szavakkal köszöntötte a „B^késmegyei Közlöny" jelenlevő képviselőjét is, kérve őt az iparosok ügyeinek a sajtóban leendő felkarolására. Ezután néhány szóval jelentést tett az aradi kereskedelmi és iparkamarának az uj ipartörvény tárgyalására összehívott ank tjéről, melynek eredménye elé nagy várakozással néznek a kamara kerületébe tartozó iparosok. Az elnöki jelentést követőleg, Horváth Mihály jegyző, — hivatkozással arra a sok anomáliára, melyek az iroda ügymenetében a tagok rendszertelen ós folytonos megkeresései folytán ujabban előállottak, — javaso-ta az elnökség ne vében, hogy ezentúl az iroda csak a délelőtti órákban álljon a felek rendelkezésére, hogy délután a jegyző rendes munkakörét vége/hesse és a testület magasabb rendű érdekeit is szolgálhassa A javaslathoz az elöljáróság egyhangu'ag hozzájárult. A kerületi munkásbiztositó-pénztárt megkereste az ipartestület, hogy a pénztár hivatásáról és a segélyezés módozatairól tartson felvilágositó-előadást Csabán. A pénztár igazgatósága azonban nem reflektált a testület kérelmére, épen mint az orosházi ipartestület hasonló tárgyú kérelmére sem. Az ipar testület különben, mint az egész ország hasonló egyesületei, rendkívül sok sérelmet talál a 1907. évi XIX, úgynevezett munkásbiztositó törvényben. Ennélfogva csatlakozik az egri, komáromi és ceglédi ipartestületnek, valamint az épitő-iparosok országos szövetségének a törvénycikk lényeges módosítását célzó felterjesztéseihez. Az aradi kereskedelmi és iparkamara által e tárgyban összehívandó ankéten nyomatékosan kifejezést is óhajt adni abbeli nézetének, hogy az oly ipartestületi betegsegélyzö pénztárak, melyek már 14—17 évi fennállás után sok jelét adták életképességüknek és jelentékeny vagyonra tettek szert: ne olvasztassanak bele a gyakran válságokkal küzdő kerületi pénztárakba, hanem hagyassanak meg eddigi önálló munkakörükben. Uhrin András pénztáros terjesztette elő ezután az ipartestület augusztus-szeptember havi pénztárforgalmáról szóló jelentésót. E szerint bevétel: 48119 korona, kiadás 354 60 korona volt; a pénztári maradvány tehát 126 59 korona. Az ipartestület taglétszáma jelenleg 762. Iparengedélyt nyertek ujabban: Reith Antal sütő, Jakabsicz András csizmadia, Pilinszky András lakatos, Zsilák Pál és Laku János ácsok, Marik Pál és Horváth János cipészek, özv. Lévay Józsefné asztalos, Fogarasi Póternó borbély, Ulrich Frigyes cukrász, Bartalus Antal csizmadia, ifj. Kucsara Mihály mészáros és hentes, Danielisz Mihály fésűs. A tagforgalmi kimutatás meghallgatása után elhatározta az elöljáróság, hogy megszünteti az „utasfogadó"-t, melynek látogatottsága a szakszervezetek hasonló intézményei folytán úgyis nagyon gyér s látogatói is rendesen gyanús egyének szoktak lenni. Az uj ipartörvény tervezetére vonatkozólag az ipartestület helyesnek találja az ipartestületek o szágos szövetsége szeptember 7—8-án tartott ülésének abbeli határozatát, hogy a jelenlegi ter- 1 vezet egészében visszavonandó és az iparosok belevonásával uj tervezet készítendő, ha kisebb terjedelemben is, de csak az iparosok részére. A gyárosok ós kereskedők kihagyandók lennének belőle, mert azok érdekei legtöbbször nem egyezvén az iparosok érdekeivel, egy törvénycikk alá nem foglalhatók. Néhány kisebb fontosságú s csak tudomásul szolgált ügy bejelentése után elnök az ülést berekesztette A vármegyei községi jegyzők akciója. Érdekes indítványok a szarvasi jegyzői közgyűlésen Mult számunkban megemlékeztünk már röviden arról, hogy a vármegyei községi jegyzők egyesületének e hó 11-én Szarvason tartandó közgyűlésén Petneházy Ferenc elnök évi jelentése lesz a tárgysorozat egyik legkiemelkedőbb pontja. Az elnöki jelentós arról tesz tanúbizonyságot, hogy vármegyénk jegyzői igazán hivatásuk magaslatán állanak, mert törekvésük nem merül ki a rájuk bizott hivatalos teendők gépies elvégzésében, de felöleli a vezetésükre bizott községek népének erkölcsi, egészségügyi és gazdasági vezetését is. Sok olyan eszmét pendit meg az egyesület ékesszavu elnöke, melyek ha megvalósulnának, átalakítanák az egész megye képét. Mindazonáltal ha az ideák némelyikének megvalósulása még a jövő titka is : tiszteletreméltó az az ideális szellem, mely átlengi a jelentést. Az elnöki előterjesztésből kiragad juk a következő kiemelkedőbb pontokat : „Vissza kell vezetni a nőt eredeti rendeltetési helyére, meg kell tanitan arra, ami neki szent hivatása: a családi élettel járó házi teendőkre; módot és alkalmat kell szolgáltatni neki arra, hogy a változott életviszonyok között is mindenkor szeme előtt lebegjen legfőbb kötelessége: a családi élet boldoggá, megelégedetté tétele. És ha ezt elérhetjük, akkor nagyon sok esetben gátat tudunk vetni a "kóborgó életnek, a kivándorlásnak is. Ennélfogva keresse meg az egyesület a vármegyei törvényhatósági bizottságot az iránt, miszerint irjon fel a magas kormányhoz, hogy Békésvármegyében létesítsen egy női gazdasági iskolát, ahol a növendékek a női háziipari teendőkön, a közönséges fonás, szövés és varráson kivül taníttassanak ki a háztartás, főzés, baromfitenyésztés, tejfeldolgozás stb. teendőkre. Vagy pedig ha ilyen iskola létesítése anyagi okokból nem volna ezidő szerint lehetséges, akkor a háziipari tanfolyamok mintájára ily irányú ideiglenes tanfolyamokat állítson fel a vármegye egyes községeiben. Miután a dohányzást teljes egészében eltiltani nem lehet, mert hiszen a dohány az államnak a monopóliumát képezi ós ha a gyengébbeknek árt is, az erősebb — ha nem is használ neki — elbírja az élvezését, a fentebb említett okokból mégis szükséges lenne a korlátozása, miért is megkeresendő lenne a vármegye törvényhatósági bizottsága, mi szerint alkosson szabályrendeletet a 15 éven aluii gyermekek nyilvános helyeken, utcákon való dohányzásának eltiltása tárgyában. Ezek után azt az érdekes ^ötletet veti fel Petneházy, hogy szorgalmazni kellene a mezőgazdasági gyáraknak vármegyénkben való fejlesztését, illetve megteremtését; ha elégséges tőke nem állana esetleg rendelkezésre: szövetkezeti alapon. És erre segítségül lehetne hívni a megyében működő ármentesitő tár&ulatokat is. Méltatlankodva kel ki az elnök az ellen a mellőzés ellen, mely a jegyzői kart érte az által, hogy a vármegyei közművelődési bizottságban nincsen képviselve, holott a jegyzőnek legfőbb kötelességét képezi a közművelődés terjesztése, az erkölcsi ólét fejlesztése s a nép anyagi boldogulásának előmozdítása. Tekintettel arra, hogy vármegyénkben az egyes községek irattárai olyan sok ügydarabot foglalnak magukban, hogy azoknak átvizsgálását sem a főszolgabirák, sem a jegyzők más hivatalos teendőik végzése mellett nem teljesíthetik, célszerű lenne, ha a vármegye közgyűlése küldene ki ezen munkálat teljesítésére egyes egyéneket. Miután pedig a selejtezés helyes módon való keresztülviteléhez a kellő előképzettség és szaktudás igényeltetik, nagyon kívánatos volna, ha a vármegyében levő községek irattárának rendezése bizonyos egyöntetűség szerint történne. Ezt pedig másképpen nem lehet elérni, csak ugy, ha az összes községi irattárak egy ember vezetése, illetve közreműködése mellett rendeztetnek. Ennélfogva keresse meg az egyesület a vármegyei alispánt arra nézve, miszerint tegyen előterjesztést a vár megye törvényhatósági bizottságához egy községi irattár-rendezői állásnak az egyes községek terhére leendő aképpen való ideiglenes szervezése iránt, amint annak idejében a vármegyebeli községi i árvaügyi irattár rendezését foganatosította a vármegyei árvaszék. Egyes megyebeli községek hivatalos óráikat, eltérőleg a mai rendszertől, akképpen változtatták meg, hogy az reggel 8 órától megszakítás nélkül délután 2 óráig tart. Miután ezen beosztás célszerűsége ellen senkinek alapos ellenvetése nem lehet, nagyon helyes volna, ha ez az egész vonalon behozatnék, azonban, hogy a távbeszélő utján való érintkezés a felettes hatóságokkal akadályba ne ütközzék, ezt c-?ak abban az esetben lenno üdvös életbeléptetni, ha ugyanily módon állapíttatnék meg ugy a járási, mint a vármegyei tisztviselők hivatalos órái is. A segélyegylet mult számunkban ismertetett megalakítására vonatkozó indítvány után felhatalmazást kór az elnök arra, hogy kísérelje meg, vájjon más hasonló egyesülettel karöltve, nem lehetne-e a vármegye területén levő valamelyik főgimnázium mellett egy fiúin t e r n á t u s t létesíteni, ahol a községi jegyzők és más közigazgatási tisztviselők gyermekei díjtalanul, vagy mérsékelt dij mellett ellátásban részesüljenek ? Ezek az elnöki beszéd kiemelkedőbb s mindenesetre figyelemreméltó pontjai. Több világosság! A villamos-bizottság ülése. Csaba község villamos-bizottsága szerdán délután Sz. Kovács Ádám biró elnöklete alatt ülést tartott, melyen Áchim Gusztáv főmérnök, üzemigazgató részletes jelentést tett a községnek folyton fejlődő vállalatáról. Jelentésében kiemelte az igazgató, hogy a katonai laktanya villamos világítással való berendezésére vonatkozó szerződést a községgel a katonai parancsnokság megkötötte és igy a bevezetési munkálatok megkezdődtek. Nem határozott azonban a Máv. aradi üzletvezetősége a csabai állomásnak villamos világítással való ellátása tekintetében. Ugy látszik, a Máv. az áli lomás teljes kiépítésére, illetve átalakítására vár s csak akkor fogja a berendezést eszközöltetni. Mivel azonban az állomás bővítési munkálatai csigalassúsággal folynak, jó lesz, ha jövő őszre fognak majd hozzá a berendezéshez. Kimondotta a bizottság, hogy a katonai laktanya bevezetési munkálataival kapcsolatosan az utcai világítást szolgáltató lámpák számát is szaporitja> mig Erzsébethelyen a villamosvilágitási kérdést az államvasuti állomás berendezésével kapcsolatosan fogja megoldani. Reisz Hermann bizottsági tag oly értelmű felszólalására, hogy a magánfogyasztók számának is emelkednie kellene, kimondotta a bizottság, hogy a villamos áram bevezetési munkálatait ezután díjmentesen eszközli a vállalat. Igy a nagyobb áramfogyasztással lehetségessé válik majd a hektowatt-dijak mérséklése is. A drága kőszén helyett egy uj találmánynyal, a nyersolaj-fűtéssel reméli a bizottság az üzemköltség redukálását s kiküldötte Áchim Gusztáv igazgatót a nyersolajfütésü gépek tanulmányozására. Kimondotta a bizottság, hogy a vállalattal kapcsolatosan fennálló lámpa- és világitás-berendezési cikkekből álló rak| tárt megszünteti. Százezer koronás nyeremény. A Heoht bankház manipulációja. A szarvasi ember szerencséje. Fővárosi és vidéki lapokban gyakran volt már szó beszédtárgya, hogy az osztálysorsjáték úgynevezett főelárusitó helyei nem egészen egyenes uton szerzett pénzből építik egymásután fényes palotáikat az ország szivében. Minden ilyen bankiroda meggazdagitásához nagyon sok járatlan ember véletlen szerencséjének ravasz kijátszása járul hozzá. A magyar ember mindenhez ért, csak a pénzügyekhez nem. Ezt a járatlanságát használják ki leginkább azok a fényes palotákkal rendelkező bankházak és nap-nap után előfordulnak az ország sok vidékén olyan becsapások, melyek büntetlenségét csak büntető-kódexünk hiányos volta segíti elő. A budapesti osztálysorsjáték egyik fő elárusító-cég manipulációjára érdekes világot vett például egy szarvasi ember, Tóth Mihály esete. Tóth mint minden hamarosan meggazdagodni vágyó ember, állandóan játszott sorsjegyekkei. És pedig a Hecht-bankháznak volt állandó kundsaftja. A tavasszal értesítést kapott a bankháztól, hogy negyed sorsjegyével 40 koronát nyert. A bankház azonban — mint rendesen szokás — a 40 korona helyett sorsjegyet küldött neki a következő húzásra. Tóth elfogadta a sorsjegyet, de erről nem értesítette a bankot. A hallgatást mindenütt beleegyezésnek szokták tekinteni. Most jön aztán a dolog csattanója. A mult héten kihúzták Tóth sorsjegyszámát 400,000 korona nyereséggel, amely összegből Tóthra, mint negyedsorsjegytulajdonosra 100,000 korona jutott. Erről értesítette a bank a szerencsés nyerőt. Az értesítéssel egyidejűleg azonban bejelentette neki azt is, hogy másnap a bank ügyésze ós egy hivatalnok le fog utazni, hogy vele a nyereményről tárgyaljon. Az „Árpád"-kávéházban akart lenni a találkozó. Tóth azonban a szerencse dacára sem vesztette el lélekjelenlétét annyira, hogy felüljön a bank kiküldötteinek. Hallott már harangozni arról, hogy az ilyen találkák a szerencsés nyerőnek rendesen belekerülnek 10 —20,000 koronájába, amit különböző címeken ragadnak magukhoz a bankok hiénái. Elment tehát D a n c s Szilárd ügyvédhez, aki az tanácsolta neki, hogy ne is keresse fel azt a két urat a kávéházban, hanem utazzék fel vele együtt egyenesen Budapestre a legközelebbi vonattal. Ezt a tanácsot Tóth megfogadta és felutaztak a fővárosba. A bankházban azonban azt felelték neki, hogy mivel a küldött sorsjegy elfogadásáról nem értesítette a bankházat, a nyereményre nem tarthat igényt, az a bankházé lesz. Az a két kiküldött különben azért jelent meg, hogy a pör elkerülése céljából a bank részéről valamelyes egyezményt ajánljon fel. Ez az eljárás jellemző az ilyen sorsjegyárusító irodákra. Évente száz, meg száz hasonló eset fordul elő. Ha a szerencsés nyerő egyszerű ember, megjelennek nála a kiküldöttek és mindenféle kifogások előhozásával kiegyeznek véle jóval csekélyebb összegben a nyereménynél. Az az egyszerű ember elveszti a fejét, megelégszik tízszerte kevesebb összeggel is, csak legyen valami. Ilyen eljárások után épülnek a sorsjegybankok fényes palotái az ország szivében . . . Most azonban rajta veszít az egyik főreklámhős, a Hecht bankház, mert Dancs Szilárd ügyvéd kérlelhetetlenül biróság elé viszi az ügyet és leleplezi az ármányos társaságot. ! | Kész férfi-ruhák, a legkényesebb ízlésnek megfelelöleg, nagyválasztókban kaphatók, úgyszintén mérték utáni megrendelésre készítek: felöltő, télikabát, szalon-, zakó-, szmoking-, vadász- ós kerékpár-öltönyöket, legfinomabb kivitelben, a legújabb divat szerint. Vasút uIca, sirköraktárral szemben. Klein Géza Békéscsabán,