Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-10-11 / 82. szám

Békéscsaba, 1908. okt. 11. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 227 A csabai ipartestület előljárósági gyűlése. Uj munkabeosztás az irodában. A békéscsabai ipartestület elöljáró­sága csütörtökön délután 4 órakor ülést tartott saját helyiségében, Wagner József elnöklete alatt. Az ülésen az elöljáróság tagjai közül a következők voltak jelen : Horváth Mihály jegyző, Uhrin András pénztáros, Kován Endre, Francziszki Lajos, Matu­1 a y Ferenc, S^laukovszky An­drás, H a v r a n Lajos, Csendes József, Lipták János, P a p p Sándor, Csanádi János, Staszenka János, Zlehovszky János, B u j t á s József és Kelemen János. Wagner József elnök a meg­jelent tagok üdvözlése után szives szavakkal köszöntötte a „B^késmegyei Közlöny" jelenlevő képviselőjét is, kérve őt az iparosok ügyeinek a sajtóban leendő felkarolására. Ezután néhány szóval jelentést tett az aradi kereske­delmi és iparkamarának az uj ipar­törvény tárgyalására összehívott ank t­jéről, melynek eredménye elé nagy várakozással néznek a kamara kerüle­tébe tartozó iparosok. Az elnöki jelentést követőleg, Hor­váth Mihály jegyző, — hivatkozással arra a sok anomáliára, melyek az iroda ügymenetében a tagok rendszertelen ós folytonos megkeresései folytán ujabban előállottak, — javaso-ta az elnökség ne vében, hogy ezentúl az iroda csak a délelőtti órákban álljon a felek rendelkezésére, hogy délután a jegyző rendes munkakörét vége/hesse és a testület magasabb rendű érdekeit is szolgálhassa A javaslathoz az elöl­járóság egyhangu'ag hozzájárult. A kerületi munkásbiztositó-pénztárt megkereste az ipartestület, hogy a pénz­tár hivatásáról és a segélyezés módo­zatairól tartson felvilágositó-előadást Csabán. A pénztár igazgatósága azonban nem reflektált a testület kérelmére, épen mint az orosházi ipartestület ha­sonló tárgyú kérelmére sem. Az ipar testület különben, mint az egész ország hasonló egyesületei, rendkívül sok sé­relmet talál a 1907. évi XIX, úgynevezett munkásbiztositó törvényben. Ennélfogva csatlakozik az egri, komáromi és ceglédi ipartestületnek, valamint az épitő-ipa­rosok országos szövetségének a törvény­cikk lényeges módosítását célzó felter­jesztéseihez. Az aradi kereskedelmi és iparkamara által e tárgyban összehívandó ankéten nyomatékosan kifejezést is óhajt adni abbeli nézetének, hogy az oly ipartestületi betegsegélyzö pénztárak, melyek már 14—17 évi fennállás után sok jelét adták életképességüknek és jelentékeny vagyonra tettek szert: ne olvasztassanak bele a gyakran válságok­kal küzdő kerületi pénztárakba, hanem hagyassanak meg eddigi önálló munka­körükben. Uhrin András pénztáros terjesz­tette elő ezután az ipartestület augusz­tus-szeptember havi pénztárforgalmáról szóló jelentésót. E szerint bevétel: 48119 korona, kiadás 354 60 korona volt; a pénztári maradvány tehát 126 59 korona. Az ipartestület taglétszáma jelenleg 762. Iparengedélyt nyertek ujabban: Reith Antal sütő, Jakabsicz András csiz­madia, Pilinszky András lakatos, Zsilák Pál és Laku János ácsok, Marik Pál és Horváth János cipészek, özv. Lévay Józsefné asztalos, Fogarasi Póternó borbély, Ulrich Frigyes cukrász, Barta­lus Antal csizmadia, ifj. Kucsara Mihály mészáros és hentes, Danielisz Mihály fésűs. A tagforgalmi kimutatás meghall­gatása után elhatározta az elöljáróság, hogy megszünteti az „utasfogadó"-t, melynek látogatottsága a szakszervezetek hasonló intézményei folytán úgyis na­gyon gyér s látogatói is rendesen gya­nús egyének szoktak lenni. Az uj ipartörvény tervezetére vo­natkozólag az ipartestület helyesnek találja az ipartestületek o szágos szövet­sége szeptember 7—8-án tartott ülésének abbeli határozatát, hogy a jelenlegi ter- 1 vezet egészében visszavonandó és az iparosok belevonásával uj tervezet ké­szítendő, ha kisebb terjedelemben is, de csak az iparosok ré­szére. A gyárosok ós kereskedők kihagyandók lennének belőle, mert azok érdekei legtöbbször nem egyezvén az iparosok érdekeivel, egy törvénycikk alá nem foglalhatók. Néhány kisebb fontosságú s csak tudomásul szolgált ügy bejelentése után elnök az ülést berekesztette A vármegyei községi jegyzők akciója. Érdekes indítványok a szarvasi jegyzői közgyűlésen Mult számunkban megemlékeztünk már röviden arról, hogy a vármegyei községi jegyzők egyesületének e hó 11-én Szarvason tartandó közgyűlésén Petneházy Ferenc elnök évi je­lentése lesz a tárgysorozat egyik leg­kiemelkedőbb pontja. Az elnöki jelentós arról tesz tanúbizonyságot, hogy vár­megyénk jegyzői igazán hivatásuk ma­gaslatán állanak, mert törekvésük nem merül ki a rájuk bizott hivatalos teen­dők gépies elvégzésében, de felöleli a vezetésükre bizott községek népének erkölcsi, egészségügyi és gazdasági ve­zetését is. Sok olyan eszmét pendit meg az egyesület ékesszavu elnöke, melyek ha megvalósulnának, átalakítanák az egész megye képét. Mindazonáltal ha az ideák némelyikének megvalósulása még a jövő titka is : tiszteletreméltó az az ideális szellem, mely átlengi a je­lentést. Az elnöki előterjesztésből kiragad juk a következő kiemelkedőbb pon­tokat : „Vissza kell vezetni a nőt eredeti rendeltetési helyére, meg kell tanitan arra, ami neki szent hivatása: a családi élettel járó házi teendőkre; módot és alkalmat kell szolgáltatni neki arra, hogy a változott életviszonyok között is mindenkor szeme előtt lebegjen leg­főbb kötelessége: a családi élet bol­doggá, megelégedetté tétele. És ha ezt elérhetjük, akkor nagyon sok esetben gátat tudunk vetni a "kóborgó életnek, a kivándorlásnak is. Ennélfogva keresse meg az egye­sület a vármegyei törvényhatósági bi­zottságot az iránt, miszerint irjon fel a magas kormányhoz, hogy Békésvárme­gyében létesítsen egy női gazdasági is­kolát, ahol a növendékek a női háziipari teendőkön, a közönséges fonás, szövés és varráson kivül taníttassanak ki a háztartás, főzés, baromfitenyésztés, tej­feldolgozás stb. teendőkre. Vagy pedig ha ilyen iskola létesítése anyagi okok­ból nem volna ezidő szerint lehetséges, akkor a háziipari tanfolyamok mintájára ily irányú ideiglenes tanfolyamokat ál­lítson fel a vármegye egyes közsé­geiben. Miután a dohányzást teljes egészében eltiltani nem lehet, mert hiszen a dohány az államnak a monopóliumát képezi ós ha a gyengébbeknek árt is, az erősebb — ha nem is használ neki — elbírja az élvezését, a fentebb említett okokból mégis szükséges lenne a korlátozása, miért is megkeresendő lenne a vár­megye törvényhatósági bizottsága, mi szerint alkosson szabályrendeletet a 15 éven aluii gyermekek nyilvános helye­ken, utcákon való dohányzásának eltil­tása tárgyában. Ezek után azt az érdekes ^ötletet veti fel Petneházy, hogy szorgalmazni kellene a mezőgazdasági gyáraknak vármegyénkben való fejlesztését, illetve megteremtését; ha elégséges tőke nem állana esetleg rendelkezésre: szövetke­zeti alapon. És erre segítségül lehetne hívni a megyében működő ármentesitő tár&ulatokat is. Méltatlankodva kel ki az elnök az ellen a mellőzés ellen, mely a jegyzői kart érte az által, hogy a vármegyei köz­művelődési bizottságban nincsen kép­viselve, holott a jegyzőnek legfőbb kö­telességét képezi a közművelődés ter­jesztése, az erkölcsi ólét fejlesztése s a nép anyagi boldogulásának előmoz­dítása. Tekintettel arra, hogy vármegyénk­ben az egyes községek irattárai olyan sok ügydarabot foglalnak maguk­ban, hogy azoknak átvizsgálását sem a főszolgabirák, sem a jegyzők más hiva­talos teendőik végzése mellett nem tel­jesíthetik, célszerű lenne, ha a várme­gye közgyűlése küldene ki ezen mun­kálat teljesítésére egyes egyéneket. Mi­után pedig a selejtezés helyes módon való keresztülviteléhez a kellő előkép­zettség és szaktudás igényeltetik, na­gyon kívánatos volna, ha a vármegyé­ben levő községek irattárának rende­zése bizonyos egyöntetűség szerint tör­ténne. Ezt pedig másképpen nem lehet elérni, csak ugy, ha az összes községi irattárak egy ember vezetése, illetve közreműködése mellett rendeztetnek. Ennélfogva keresse meg az egyesü­let a vármegyei alispánt arra nézve, miszerint tegyen előterjesztést a vár megye törvényhatósági bizottságához egy községi irattár-rendezői állásnak az egyes községek terhére leendő aképpen való ideiglenes szervezése iránt, amint annak idejében a vármegyebeli községi i árvaügyi irattár rendezését foganatosí­totta a vármegyei árvaszék. Egyes megyebeli községek hivata­los óráikat, eltérőleg a mai rendszertől, akképpen változtatták meg, hogy az reggel 8 órától megszakítás nélkül dél­után 2 óráig tart. Miután ezen beosztás célszerűsége ellen senkinek alapos el­lenvetése nem lehet, nagyon helyes volna, ha ez az egész vonalon behozat­nék, azonban, hogy a távbeszélő utján való érintkezés a felettes hatóságokkal akadályba ne ütközzék, ezt c-?ak abban az esetben lenno üdvös életbeléptetni, ha ugyanily módon állapíttatnék meg ugy a járási, mint a vármegyei tisztvi­selők hivatalos órái is. A segélyegylet mult számunkban is­mertetett megalakítására vonatkozó in­dítvány után felhatalmazást kór az elnök arra, hogy kísérelje meg, vájjon más hasonló egyesülettel karöltve, nem le­hetne-e a vármegye területén levő va­lamelyik főgimnázium mellett egy fiú­in t e r n á t u s t létesíteni, ahol a köz­ségi jegyzők és más közigazgatási tiszt­viselők gyermekei díjtalanul, vagy mér­sékelt dij mellett ellátásban részesül­jenek ? Ezek az elnöki beszéd kiemelke­dőbb s mindenesetre figyelemreméltó pontjai. Több világosság! A villamos-bizottság ülése. Csaba község villamos-bizottsága szerdán délután Sz. Kovács Ádám biró elnöklete alatt ülést tartott, melyen Áchim Gusztáv főmérnök, üzemigaz­gató részletes jelentést tett a községnek folyton fejlődő vállalatáról. Jelentésében kiemelte az igazgató, hogy a katonai laktanya villamos vilá­gítással való berendezésére vonatkozó szerződést a községgel a katonai pa­rancsnokság megkötötte és igy a beve­zetési munkálatok megkezdődtek. Nem határozott azonban a Máv. aradi üzletvezetősége a csabai állomás­nak villamos világítással való ellátása tekintetében. Ugy látszik, a Máv. az ál­i lomás teljes kiépítésére, illetve átalakí­tására vár s csak akkor fogja a beren­dezést eszközöltetni. Mivel azonban az állomás bővítési munkálatai csigalassú­sággal folynak, jó lesz, ha jövő őszre fognak majd hozzá a berendezéshez. Kimondotta a bizottság, hogy a ka­tonai laktanya bevezetési munkálataival kapcsolatosan az utcai világítást szol­gáltató lámpák számát is szaporitja> mig Erzsébethelyen a villamosvilágitási kérdést az államvasuti állomás berende­zésével kapcsolatosan fogja megoldani. Reisz Hermann bizottsági tag oly értelmű felszólalására, hogy a magán­fogyasztók számának is emelkednie kel­lene, kimondotta a bizottság, hogy a villamos áram bevezetési munkálatait ezután díjmentesen eszközli a vállalat. Igy a nagyobb áramfogyasztással lehet­ségessé válik majd a hektowatt-dijak mérséklése is. A drága kőszén helyett egy uj ta­lálmánynyal, a nyersolaj-fűtéssel reméli a bizottság az üzemköltség redukálását s kiküldötte Áchim Gusztáv igazgatót a nyersolajfütésü gépek tanulmányo­zására. Kimondotta a bizottság, hogy a vál­lalattal kapcsolatosan fennálló lámpa- és világitás-berendezési cikkekből álló rak­| tárt megszünteti. Százezer koronás nyeremény. A Heoht bankház manipulációja. A szarvasi ember szerencséje. Fővárosi és vidéki lapokban gyak­ran volt már szó beszédtárgya, hogy az osztálysorsjáték úgynevezett főelárusitó helyei nem egészen egyenes uton szer­zett pénzből építik egymásután fényes palotáikat az ország szivében. Minden ilyen bankiroda meggazdagitásához na­gyon sok járatlan ember véletlen sze­rencséjének ravasz kijátszása járul hozzá. A magyar ember mindenhez ért, csak a pénzügyekhez nem. Ezt a járatlansá­gát használják ki leginkább azok a fé­nyes palotákkal rendelkező bankházak és nap-nap után előfordulnak az ország sok vidékén olyan becsapások, melyek büntetlenségét csak büntető-kódexünk hiányos volta segíti elő. A budapesti osztálysorsjáték egyik fő elárusító-cég manipulációjára érdekes világot vett például egy szarvasi ember, Tóth Mihály esete. Tóth mint minden hamarosan meggazdagodni vágyó em­ber, állandóan játszott sorsjegyekkei. És pedig a Hecht-bankháznak volt állandó kundsaftja. A tavasszal értesítést kapott a bankháztól, hogy negyed sors­jegyével 40 koronát nyert. A bankház azonban — mint rendesen szokás — a 40 korona helyett sorsjegyet küldött neki a következő húzásra. Tóth elfogadta a sorsjegyet, de erről nem értesítette a bankot. A hallgatást mindenütt bele­egyezésnek szokták tekinteni. Most jön aztán a dolog csattanója. A mult héten kihúzták Tóth sorsjegy­számát 400,000 korona nyereséggel, amely összegből Tóthra, mint negyed­sorsjegytulajdonosra 100,000 korona ju­tott. Erről értesítette a bank a szeren­csés nyerőt. Az értesítéssel egyidejűleg azonban bejelentette neki azt is, hogy másnap a bank ügyésze ós egy hivatal­nok le fog utazni, hogy vele a nyere­ményről tárgyaljon. Az „Árpád"-kávéház­ban akart lenni a találkozó. Tóth azon­ban a szerencse dacára sem vesztette el lélekjelenlétét annyira, hogy felüljön a bank kiküldötteinek. Hallott már ha­rangozni arról, hogy az ilyen találkák a szerencsés nyerőnek rendesen bele­kerülnek 10 —20,000 koronájába, amit különböző címeken ragadnak magukhoz a bankok hiénái. Elment tehát D a n c s Szilárd ügyvédhez, aki az tanácsolta neki, hogy ne is keresse fel azt a két urat a kávéházban, hanem utazzék fel vele együtt egyenesen Budapestre a leg­közelebbi vonattal. Ezt a tanácsot Tóth megfogadta és felutaztak a fővárosba. A bankházban azonban azt felelték neki, hogy mivel a küldött sorsjegy elfogadá­sáról nem értesítette a bankházat, a nye­reményre nem tarthat igényt, az a bank­házé lesz. Az a két kiküldött különben azért jelent meg, hogy a pör elkerülése céljából a bank részéről valamelyes egyezményt ajánljon fel. Ez az eljárás jellemző az ilyen sors­jegyárusító irodákra. Évente száz, meg száz hasonló eset fordul elő. Ha a sze­rencsés nyerő egyszerű ember, megje­lennek nála a kiküldöttek és mindenféle kifogások előhozásával kiegyeznek véle jóval csekélyebb összegben a nyere­ménynél. Az az egyszerű ember elveszti a fejét, megelégszik tízszerte kevesebb összeggel is, csak legyen valami. Ilyen eljárások után épülnek a sors­jegybankok fényes palotái az ország szivében . . . Most azonban rajta veszít az egyik főreklámhős, a Hecht bankház, mert Dancs Szilárd ügyvéd kérlelhetetlenül biróság elé viszi az ügyet és leleplezi az ármányos társaságot. ! | Kész férfi-ruhák, a legkényesebb ízlésnek megfelelöleg, nagyválasztókban kaphatók, úgyszintén mérték utáni megrendelésre készítek: felöltő, télikabát, szalon-, zakó-, szmoking-, vadász- ós kerékpár-öltönyöket, legfinomabb kivitelben, a legújabb divat szerint. Vasút uIca, sirköraktárral szemben. Klein Géza Békéscsabán,

Next

/
Thumbnails
Contents