Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-09-10 / 73. szám

3 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY mit a község nem teljesíthet, mert nincsen arra fedezet. A vármegye a harmadik tranversális-út Gerendás—apácai szakasz kikövezésére tartozik Csabának, mely a költséget előlegezte, 250 ezer koronával. A megye nem fizethet, mert ő viszont az államtól várja ezt az összeget. A község azt kéri most a vármegyétől, hogy a kölcsön vett összeg utáni kamat-differenciát, mely a mult évben igen magas volt, a községnek térítse meg. A rendőrség fizetése rendezését határozta el egy előbbi közgyűlés. A számszerű kimutatás alapján igy egy II od osztályú rendőr évi fizetése 720 korona, I-ső osztályúé 800 korona, a tizedeseké pedig 900 korona fog lenni ez óv október 1-től kezdve. A rendezés mintegy 3000 koronával emeli a kiadást. A közgyűlés ezt helyeslőleg tudomásul vette. A gerendási vadászterületet T á b i t Mihály évi 365 koronáért vette bérbe. Az állásáról lemondott Riesler Károly erzsébethelyi adószedőnek évi 250 korona kegydijat szavazott meg a közgyűlés és helyére S z i'm o n c s i c s Vilmos kiadót helyettesitette, ennek helyére kiadói fizetéssel Medovarszky Mátyást. A havi jelentések tudomásul vétele után jelentette Korosy főjegyző, hogy Maros György hagyatéki jegyző lemondási beadványát visszavonta s állását elfoglalja. B o c si k András, P a u 1 i k Dánielné jelesen tanuló gyermekeinek a közgyűlés, iskoláztatásuk lehetővé tételére, 100 —100 koronát szavazott meg. Elveszett egy akta. Rend a törvényszéken. A Duttkai-ügy iratcsomóiból. Gyula város intéző körei meglepő felfedezésre jutottak az elmúlt napokban. Rájöttek ugyanis arra, hogy a törvényszéken elveszett egy aktacsomó, mely a Dutkai-ügy irataihoz tartozott. A volt gyulai polgármester bűnügyét mindenki ismeri már Békésmegyében. Ennek a bűnügynek szomorú epizódja az az eljárás, amelyet Dutkai Béla ellen indítottak ós amely most a gyulai kir. törvényszék előtt folyik. Duttkai Bélát köztadomás szerint súlyos vádakkal illették ellenesei. E vádak közül több beigazolást is nyert. Igy beigazoltatott, hogy Duttkai nem volt kifogástalan sáfárja a város vagyonának . Ezért ott kellett hagynia állását, amelytől törvényes uton fosztották volna meg, ha időközben le nem mond s nyugdíjaztatását nem kéri. A képviselőtestület felfüggesztette állásától Duttkait s egyidőben bűnvádi feljelentést is tett ellene. Ugyanekkor megindította a volt polgármester ellen a kártérítési pört is azon összeg erejéig per eívén őt, melylyel a város az ő mulasztásai folytán károsodni látszott. Időközben nyugdíjazva lett Duttkai Béla Pőrét ezideig nem tárgyalhatták a gyulai törvényszéken, mert a miniszter jogerős intézkedése késett. Az ügy érdemi részének elintézésére felküldöttek ^^ Duttkai-ügy összes aktái a belügyminiszterhez, aki végre elintézte e kérdést s visszaküldte az iratokat a városhoz, amely viszont áttette a törvényszékhez, hogy a tárgyalást lefolytathass^. Ezen iratok között volt az a számadás is, mely a város és a gimnázium körűi viszonyra vonatkozik. Ebből az irattjö' nyertek kétségtelen beigazolást részben a vádak s ezért kiválóan fontos akta >olt. A napokban szüksége volt a városrak erre az aktára. Hivatalosan megkeresték a törvényszéket, hogy adja ki azt Ez meg is törtónt volna, de az akcJ' ik nyoma veszett. Hiába keresték, nem 'alálták sehol. Az a körülmény beigazolást nyert, hogy az akták a törvényszéken tűntek el s a vizsgálat van hivatva kideríteni, hogy milyen módon történt ez az eltűnés. A gazdasági egylet köréből. Igazgató-választmányi ülés. Régen volt Gazdasági Egyesületünknek oly népes igazgatóválasztmányi ülése, mint kedden. Különös jelentőséget kölcsönzött az ülésnek az, hogy : részt vett azon vármegyénk főispánja, D ó r y Pál és Ambrus Sándor alispán is. Leghosszabb eszmecsere folyt a fölcimivelósügyi miniszter ama leirata fölött, melyben tudatja, hogy a takarmáiyinsóg tekintetében a kormány mily akciót indított. E segélyakcióról lapunk más helyén szólunk. Az ülésen Beliczey Géza elnöklete alatt jelen voltak: Döry Pál főispán, Ambrus Sándor,jalispán, Haraszti Sándor, Wagner István, Kállay Ödön, Serly Kálmán, Zsiros András, id. é; ifj. Kocziszky Mihály, Kis Antal, Reisz Simon, Bajcsy Qusztáv, Govrik János, Badics Elek, Kraft Viktor, Wollinger Miksa, Lavatka Gyula, Pfeiffer István, Mázor Pál. Beliczey elnök üdvözölte a megjelenteket, tudatta, hogy az elnökség Békésen, e hó 20-án tartandó állatdijazásra minden intézkedést megtett s annak szép sikere biztosítva látszik, bár a gazdák még mindig nem érdeklődnek kellően az ügy iránt. Tudatja egyben, hogy a földmivelésügyi miniszter lódijazásra 800 koronát utalványozott az egyletnek. Örömmel vette tudomásul az ülés, hogy a kereskedelmi miniszter a takar mány-szállitásra kedvezményes vasúti díjtételt állapított meg s hogy az most minden nehézség nélkül (nem kell egyleti igazoló-irás !) szállítható. A motoros vasúton nem lehetett eleddig közvetlen külföldi szállító-levéllel gabonát szállítani. Az egyesület felterjesztésére a kereskedelemügyi miniszter e költséges nehézséget megszüntette most Az Omge átiratát a mezőgazdasági kamarákról megalkotott törvénytervezetre vonatkozólag az ülés a Rubinekfóle tervezetet fogadta el Beliczey Géza módosításával. Beliczey Géza módosítása azt célozza, hogy a kamarákba küldhető tagok aránya ne a járások számaránya, hanem a vármegyék hozzájárulási nagysága szerint történjék, mert ez lenne az igazi érdekképviselet. Különben Rubinek ós Bernátnak a tervezet elkészitéseórt köszönetet szavazott a választmány. Oda fog hatni az egyesület, hogy a kamarakerület székhelye Békésmegye legyen. Ezzel kapcsolatosan olvastatott a békési kisgazdák egy beadványa. A kisgazdák országos szövetsége azt óhajtaná, hogy a kamarákban az érdekképviselet felét kisgazdák alkothassák, a nagybirtokosok ne bírjanak több joggal, mint a kisgazdák. Az ülés e beadvány óhajait kivitelre lehetetlennek tartotta s azt megküldi az Omge igazgatóságának. Az idei dohánybeváltáshoz szakórértőkül az ülés Pfeiffer István titkárt és Mázor Pál s. titkárt ajánlotta. Tótkomlós község megváltoztatta helypénzdijszabását és két díjtételt emelt. Ezt G r ó s z József a megyéhez megfelebbezte. Az alispán véleményt kórt az egylettől s az ülés a község határozatát ajánlja jóváhagyni. A Demke közművelődési egylet csabai fiókja nevében Palatínus József egy beadványát olvasta fel a titkár. E beadványban a Demke azt kéri, hogy az egyesülettel karöltve, csupán a mezőgazdaság érdekeit istápoló pénzintézethez nyújtson segitő kezet. A pénzintézetet, mely parcellázással is foglalkozna, 200 ezer korona alaptőkével, 100 koronás részvények jegyzése mellett óhajtják létesíteni. W o 1 f i n g e r Miksa : Ily csekély alaptőkével pénzintézet nem hogy nem parcellázhat, de még Tótkomlóson sem állhat fenn. Serly Kálmán pedig csak akkor véli megengedhetőnek az egylet részvételét pénzintézet alapításában, ha azt komolyan is óhajtják megalapítani. Beliczey Gáza indítványára a beadványt a közgazdasági szakosztályhoz tették át — tanulmányozás céljából. Miért válik ki az aradi ág. ev. Hivatalos irat. Lapunk is részletesen foglalkozott az aradi ág. ev. egyháznak azon rendkívüli közgyűlésével, amely kimondotta, hogy az aradi egyház kiválik az Aradbékési egyházmegyéből s a Csanádcsongrádi egyházmegyéhez csatlakozik. E nagyjelentőségű határozat indokait nem bocsájtotta nyilvánosság elé az egyház s azt a legszűkebb hitéletnek korlátai közé szorította. Épp ezért téves következtetések is kerültek az ujságközlemónyekbe, sőt ezek a következtetések polémiára is alapot nyújtottak. Most azonban birtokába sikerült jutnunk azon hivatalos közgyűlési kivonatnak, amely szórói-szóra ismerteti a szakadást kimondó határozatot ós annak indokolását. Ki az első magyar ember? Egyenetlenkedés egy pohárköszöntő miatt. A gyulai rabbi-iktatás. Nagyban készül a gyulai izraelita hitközség a nemrég megválasztott rabbi beiktatásának ünnepségeire. A hitközség elöljárói most foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Megállapították a beiktatás napját s ezt szeptember 20-ikára tűzték ki. Megállapodtak továbbá abban is, hogy bankettet rendeznek ez alkalommal s hogy hivatalos tósztok lesznek — ami már minden magyar szellemben tartott lakománál ősi szokáshoz hiven illő is. Köztudomású, hogy az alkalmi tósztok kapcsán fölöttébb sok ember akar beszélni. Ilyenkor mindenki elmondani szeretné azokat a gyönyörű eszméket, melyek hosszú időn keresztül a sok újságolvasás és a szépirodalmi lapok „Gondolatok" cimü rovatának olvasása közben beraktározódtak agyába s hogy A közgyűlést Institoris Kálmán i felügyelő megnyitotta s előadta, hogy 1 az évek óta tett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az egyházmegyében divó egyenetlenség, személyes torzsalkodás, egyéni érdek, önző hatalmi törekvések az egyházmegye nyugodt fejlődését akadályozzák ; az egyes egyházak és azok híveinek hitéletét veszélyeztetik, — az egyházmegyei közgyűlések nyugodt tárgyalásait lehetettennó teszik; amiért is ' az egyháztanácsnak a kilépést kimondó határozatát mint javaslatot indokoltnak tartja és elfogadásra ajánlja. Ezután következett Ábrái Lajos keresk. iskolai igazgatónak felszólalása. Ezt a felszólalást ezekben ismerteti a kivonat : Elsősorban is óvást kíván emelni minden hívatlan beavatkozás ellen, jöj- , jön az akár az egyházon kivül állóktól, akár pedig magából az egyház egyes tagjaitól; csakis a higgadt tárgyilagos elbírálást, menten minden kívülről jövő befolyástól, tartja a tárgyhoz ós a közgj'üléshez méltónak. Mielőtt a kérdés lényegére áttérne, szükségesnek tartja annak kijelentésót, hogy egyházunkat sem szereplési viszketegség, sem sze replósi vágy nem vezeti e lépésben; hogy senkit sérteni, vádolni nem akar, hanem az egész ügynek tárgyilagos elbírálását célozza ós kéri szem előtt tartani. Az elégületlensóg okaira térve át, felemlíti az ósdi szellemet, a helytelen irányt ós a kíméletlen modort, amely igen gyakran személyeskedéssé fajul el. Felemlíti az egyházmegye ügyeinek lanyha kezelését, az egyházak bajai- ós viszályainál az elódázási rendszer gyakorlását ; példákat hoz fel arra nézve, hogy az egyházak némelyike nem hogy fejlődne, gyarapodna akár erkölcsileg és szellemileg, akár anyagilag, — hanem hanyatik, sőt képét mutatja a züllésnek. Felhozza néhány lelkésznek egymás közötti kíméletlen harcát, amely áital a hívőkben a lelkészek iránti tisztelet csökken s amely az egyház iránti elhidegülésnek is oka. Ecseteli azon visszás és tév63 felfogást némely lelkész részéről, amelyet az a nem magyarajku egyházakban a magyarnyelvű isteni tisztelettel szemben nyilvánít. Károsnak jelzi a haladást és a közművelődést célzó indítványoknak a túlsúlyra vergődött ós könnyen irányítható képviselőkkel való leszavazását. Hangsúlyozza, hogy a nagy tömegeknek felfogása, erkölcsi érzéke nagy befolyással van, általában véve, minden egyesre, igy az egyházak és azok híveire is. Az egyházmegyében és az egyes egyházakban lábra kapott v'szályokban nem telhetik örömünk, sőt az azok elleni harcot meddőnek tartjuk, mert belátható időn belül e sajnalatos iránynak megváltozását nem remélhetjük. Éppen ezért pártolja ós elfog idásra ajánlja az egyháztanácsnak felolvasott határozatát. Móg többeknek hozzászólása után — mondja a kivonat — a közgyűlés elismerte az indítvány helyességét és különös tekintettel arra, hogy az Aradbékési egyházmegyében úrrá lett sajnálatos szellem ós irány által veszélyeztetve látja saját egyházának békés előrehaladását ós hitéletének üdvös fejlődését : elhatározta, hogy a kerület utján az egyetemes közgyűléstől kérelmezni fogja az aradi egyháznak az Arad-békési egyházmegyéből a Csanád csongrádi egyházmegyébe való áthelyezését. elmondhassa — erre alkalmat keres még a tósztozások sorrendjében is. Ez a sorrend nagy gondot okozott Gyulán. Amikor már minden fogós kérdést megoldott a hitközség elöljárósága, az a dilemma merült föl, hogy voltaképpen kire is ürítsék a szóvirágok hímes kosarát legelső ízben s kit is tiszteljenek meg a legelső pohárral ? B e r ó n y i Ármin dr. azon volt, hogy az első pohárköszöntő a királyt illeti meg a hitközségi elnök részéről. Lóvén pedig a gyulai hitközségnek elnöke dr. Berónyi Ármin, az első pohárköszöntővel járó bort is neki kellett volna a lojalitás nyakába öntönie. Ezt a propoziciót nem akceptálta dr. K o h n Mór, aki igen helyesen azzal érvelt, hogy a gyulai hitközség maradjon csak meg a maga szűk keretei között s ha egyházi ünnepet ül, ne keressen a szomszédságban politikai vonatkozást még egy ártatlan pohárköszöntőnek keretében sem. Minden argumentálás azonban hiábavalónak bizonyult. Berónyi nem tágított amellől, hogy az első magyar ember a király s Kóhnék sem adták föl abbeli nézetüket, hogy a hitközség első embere a rabbi, akit az első pohárköszöntő joggal megillet. S mert ez a dilemma móg mindig eldöntetlen — azt beszélik Gyulán, hogy emiatt valószínűleg befagy a bankett is. Ezidőszerint legalább ugy áll a dolog, hogy a bankett-rendezésre vonatkozó megbízást a „Komló"-szálloda bérlőjétől visszavonták. Egy „magyaríaló" gyulai őrnagy. Csak az istálló körül politizált. Mi a tényállás ? S o 1 d i e a Anchidim gyulai honvédőrnagyról eleddig vajmi keveset tudott a polgári társadalom. Katonáóknál is csak annyit tudtak felőle, hogy a szerencséje nagyobb volt, mint sok más tiszttársáé s ezért aranygalléros attilát és jóléttől duzzadó vörös orrot visel parádé és hétköznapokon. Erről a különben szürke, egyenruhás emberről feltűnő dolgot irt mult héten a „Magyarország" cimü fővárosi lap. Megírta, hogy Soldiea ur nagy magyarfaló s ezen híradást átvette egy csabai laptársunk is. Igy aztán a szürke, katonaemberből egy nap alatt országos hírnevű hős lett, akit az újságírók megtettek egy korcsmai botrány hősévé. Az őrnagyról ugyanis azt irták a lapok, hogy a „gyulai külváros egyik vendéglőjében mulatott s az ott tartózkodó békés magyar polgároknak gyönyörű erkölcsi prédikációt tartott a magyar nyelvről, egyben felszólította őket, hogy ne beszéljenek ezen a gyalázatos ázsiai nyelven, hanem beszéljenek németül, vagy más kultur nyelven. Hogy azután a magyar érzelmű polgárok az őrnagy ur lelkes beszédjére nem igen adtak semmit sem, az őrnagy az egész vendéglői tartózkodása alatt a cigánynyal csak német és román nótákat játszatott. Ezt persze a 2-ik honvéd-gyalogezred parancsnoksága nem hagyta figyelmen kivül, hanem szigorú vizsgálatot rendelt el a magyargyalázó Soldiea Anchidim ellen. F i s c h e r Sándor alezredes a nagygyakorlatokat megszakítva, azonnal Gyulára utazott, ahol egy tiszti-bizottsággal egyetemben, a- vizsgálatot bevezette. A vizsgálat több napot vett igénybe. Kihallgatták a vendéglőst is, ahol az őrnagy mulatott és azoknak a polgároknak nagy részét is, akik jelen voltak akkor, amikor az őrnagy a magyar nyelvet gyalázta és felszólította a jelenlevőket, hogy vagy németül, vagy pedig román nyelven beszéljenek. A vizsgálat eredményét szigorúan titkolják, de azért mégis sikerült anynyit megtudni, hogy sok kihallgatott tanú terhelő vallomást telt." Érdemi részben ezeket irják a lapok az őrnagy úrról. Ezzel szemben módunkban áll megállapítani, hogy a vizs-