Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-09-10 / 73. szám

3 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY mit a község nem teljesíthet, mert nin­csen arra fedezet. A vármegye a harmadik tranversá­lis-út Gerendás—apácai szakasz kiköve­zésére tartozik Csabának, mely a költ­séget előlegezte, 250 ezer koronával. A megye nem fizethet, mert ő viszont az államtól várja ezt az összeget. A község azt kéri most a vármegyétől, hogy a kölcsön vett összeg utáni kamat-diffe­renciát, mely a mult évben igen magas volt, a községnek térítse meg. A rendőrség fizetése rendezését ha­tározta el egy előbbi közgyűlés. A szám­szerű kimutatás alapján igy egy II od osztályú rendőr évi fizetése 720 korona, I-ső osztályúé 800 korona, a tizedeseké pedig 900 korona fog lenni ez óv ok­tóber 1-től kezdve. A rendezés mintegy 3000 koronával emeli a kiadást. A köz­gyűlés ezt helyeslőleg tudomásul vette. A gerendási vadászterületet T á b i t Mihály évi 365 koronáért vette bérbe. Az állásáról lemondott Riesler Károly erzsébethelyi adószedőnek évi 250 korona kegydijat szavazott meg a közgyűlés és helyére S z i'm o n c s i c s Vilmos kiadót helyettesitette, ennek he­lyére kiadói fizetéssel Medovarszky Mátyást. A havi jelentések tudomásul vétele után jelentette Korosy főjegyző, hogy Maros György hagyatéki jegyző le­mondási beadványát visszavonta s állá­sát elfoglalja. B o c si k András, P a u 1 i k Dánielné jelesen tanuló gyermekeinek a közgyű­lés, iskoláztatásuk lehetővé tételére, 100 —100 koronát szavazott meg. Elveszett egy akta. Rend a törvényszéken. A Duttkai-ügy iratcsomóiból. Gyula város intéző körei meglepő felfedezésre jutottak az elmúlt napok­ban. Rájöttek ugyanis arra, hogy a tör­vényszéken elveszett egy aktacsomó, mely a Dutkai-ügy irataihoz tartozott. A volt gyulai polgármester bűnügyét mindenki ismeri már Békésmegyében. Ennek a bűnügynek szomorú epizódja az az eljárás, amelyet Dutkai Béla ellen indítottak ós amely most a gyulai kir. törvényszék előtt folyik. Duttkai Bélát köztadomás szerint súlyos vádakkal illették ellenesei. E vá­dak közül több beigazolást is nyert. Igy beigazoltatott, hogy Duttkai nem volt kifogástalan sáfárja a város vagyo­nának . Ezért ott kellett hagynia állását, amelytől törvényes uton fosztották volna meg, ha időközben le nem mond s nyugdíjaztatását nem kéri. A képviselőtestület felfüggesztette állásától Duttkait s egyidőben bűnvádi feljelentést is tett ellene. Ugyanekkor megindította a volt polgármester ellen a kártérítési pört is azon összeg erejéig per eívén őt, melylyel a város az ő mu­lasztásai folytán károsodni látszott. Időközben nyugdíjazva lett Duttkai Béla Pőrét ezideig nem tárgyalhatták a gyulai törvényszéken, mert a minisz­ter jogerős intézkedése késett. Az ügy érdemi részének elintézésére felküldöt­tek ^^ Duttkai-ügy összes aktái a belügy­miniszterhez, aki végre elintézte e kér­dést s visszaküldte az iratokat a város­hoz, amely viszont áttette a törvény­székhez, hogy a tárgyalást lefolytat­hass^. Ezen iratok között volt az a szám­adás is, mely a város és a gimnázium körűi viszonyra vonatkozik. Ebből az irattjö' nyertek kétségtelen beigazolást részben a vádak s ezért kiválóan fontos akta >olt. A napokban szüksége volt a városrak erre az aktára. Hivatalosan megkeresték a törvényszéket, hogy adja ki azt Ez meg is törtónt volna, de az akcJ' ik nyoma veszett. Hiába keresték, nem 'alálták sehol. Az a körülmény beigazolást nyert, hogy az akták a törvényszéken tűntek el s a vizsgálat van hivatva kideríteni, hogy milyen módon történt ez az eltűnés. A gazdasági egylet köréből. Igazgató-választmányi ülés. Régen volt Gazdasági Egyesüle­tünknek oly népes igazgatóválasztmányi ülése, mint kedden. Különös jelentősé­get kölcsönzött az ülésnek az, hogy : részt vett azon vármegyénk főispánja, D ó r y Pál és Ambrus Sándor al­ispán is. Leghosszabb eszmecsere folyt a fölcimivelósügyi miniszter ama leirata fölött, melyben tudatja, hogy a takar­máiyinsóg tekintetében a kormány mily akciót indított. E segélyakcióról lapunk más helyén szólunk. Az ülésen Beliczey Géza elnök­lete alatt jelen voltak: Döry Pál főispán, Ambrus Sándor,jalispán, Ha­raszti Sándor, Wagner István, Kállay Ödön, Serly Kálmán, Zsiros András, id. é; ifj. Kocziszky Mi­hály, Kis Antal, Reisz Simon, Bajcsy Qusztáv, Gov­rik János, Badics Elek, Kraft Viktor, Wollinger Miksa, Lavatka Gyula, Pfeiffer István, Mázor Pál. Beliczey elnök üdvözölte a meg­jelenteket, tudatta, hogy az elnökség Békésen, e hó 20-án tartandó állatdija­zásra minden intézkedést megtett s annak szép sikere biztosítva látszik, bár a gazdák még mindig nem érdek­lődnek kellően az ügy iránt. Tudatja egyben, hogy a földmive­lésügyi miniszter lódijazásra 800 koro­nát utalványozott az egyletnek. Örömmel vette tudomásul az ülés, hogy a kereskedelmi miniszter a takar ­mány-szállitásra kedvezményes vasúti díjtételt állapított meg s hogy az most minden nehézség nélkül (nem kell egy­leti igazoló-irás !) szállítható. A motoros vasúton nem lehetett eleddig közvetlen külföldi szállító-levél­lel gabonát szállítani. Az egyesület fel­terjesztésére a kereskedelemügyi mi­niszter e költséges nehézséget meg­szüntette most Az Omge átiratát a mezőgazdasági kamarákról megalkotott törvényterve­zetre vonatkozólag az ülés a Rubinek­fóle tervezetet fogadta el Beliczey Géza módosításával. Beliczey Géza mó­dosítása azt célozza, hogy a kamarákba küldhető tagok aránya ne a járások számaránya, hanem a vármegyék hozzá­járulási nagysága szerint történjék, mert ez lenne az igazi érdekképviselet. Kü­lönben Rubinek ós Bernátnak a terve­zet elkészitéseórt köszönetet szavazott a választmány. Oda fog hatni az egyesület, hogy a kamarakerület székhelye Békésmegye legyen. Ezzel kapcsolatosan olvastatott a békési kisgazdák egy beadványa. A kis­gazdák országos szövetsége azt óhaj­taná, hogy a kamarákban az érdekkép­viselet felét kisgazdák alkothassák, a nagybirtokosok ne bírjanak több jog­gal, mint a kisgazdák. Az ülés e beadvány óhajait kivi­telre lehetetlennek tartotta s azt meg­küldi az Omge igazgatóságának. Az idei dohánybeváltáshoz szakór­értőkül az ülés Pfeiffer István tit­kárt és Mázor Pál s. titkárt ajánlotta. Tótkomlós község megváltoztatta helypénzdijszabását és két díjtételt emelt. Ezt G r ó s z József a megyéhez meg­felebbezte. Az alispán véleményt kórt az egy­lettől s az ülés a község határozatát ajánlja jóváhagyni. A Demke közművelődési egylet csabai fiókja nevében Palatínus József egy beadványát olvasta fel a tit­kár. E beadványban a Demke azt kéri, hogy az egyesülettel karöltve, csupán a mezőgazdaság érdekeit istápoló pénzin­tézethez nyújtson segitő kezet. A pénz­intézetet, mely parcellázással is foglal­kozna, 200 ezer korona alaptőkével, 100 koronás részvények jegyzése mellett óhajtják létesíteni. W o 1 f i n g e r Miksa : Ily csekély alaptőkével pénzintézet nem hogy nem parcellázhat, de még Tótkomlóson sem állhat fenn. Serly Kálmán pedig csak akkor véli megengedhetőnek az egylet rész­vételét pénzintézet alapításában, ha azt komolyan is óhajtják megalapítani. Beliczey Gáza indítványára a beadványt a közgazdasági szakosztály­hoz tették át — tanulmányozás céljából. Miért válik ki az aradi ág. ev. Hivatalos irat. Lapunk is részletesen foglalkozott az aradi ág. ev. egyháznak azon rend­kívüli közgyűlésével, amely kimondotta, hogy az aradi egyház kiválik az Arad­békési egyházmegyéből s a Csanád­csongrádi egyházmegyéhez csatlakozik. E nagyjelentőségű határozat indo­kait nem bocsájtotta nyilvánosság elé az egyház s azt a legszűkebb hitéletnek korlátai közé szorította. Épp ezért téves következtetések is kerültek az ujság­közlemónyekbe, sőt ezek a következte­tések polémiára is alapot nyújtottak. Most azonban birtokába sikerült jutnunk azon hivatalos közgyűlési kivo­natnak, amely szórói-szóra ismerteti a szakadást kimondó határozatot ós annak indokolását. Ki az első magyar ember? Egyenetlenkedés egy pohárköszöntő miatt. A gyulai rabbi-iktatás. Nagyban készül a gyulai izraelita hitközség a nemrég megválasztott rabbi beiktatásának ünnepségeire. A hitköz­ség elöljárói most foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Megállapították a beiktatás napját s ezt szeptember 20-ikára tűzték ki. Megállapodtak továbbá abban is, hogy bankettet rendeznek ez alkalom­mal s hogy hivatalos tósztok lesznek — ami már minden magyar szellemben tartott lakománál ősi szokáshoz hiven illő is. Köztudomású, hogy az alkalmi tósz­tok kapcsán fölöttébb sok ember akar beszélni. Ilyenkor mindenki elmondani szeretné azokat a gyönyörű eszméket, melyek hosszú időn keresztül a sok új­ságolvasás és a szépirodalmi lapok „Gondolatok" cimü rovatának olvasása közben beraktározódtak agyába s hogy A közgyűlést Institoris Kálmán i felügyelő megnyitotta s előadta, hogy 1 az évek óta tett tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy az egyházmegyében divó egyenetlenség, személyes torzsalkodás, egyéni érdek, önző hatalmi törekvések az egyházmegye nyugodt fejlődését aka­dályozzák ; az egyes egyházak és azok híveinek hitéletét veszélyeztetik, — az egyházmegyei közgyűlések nyugodt tár­gyalásait lehetettennó teszik; amiért is ' az egyháztanácsnak a kilépést kimondó határozatát mint javaslatot indokoltnak tartja és elfogadásra ajánlja. Ezután következett Ábrái Lajos keresk. iskolai igazgatónak felszólalása. Ezt a felszólalást ezekben ismerteti a ki­vonat : Elsősorban is óvást kíván emelni minden hívatlan beavatkozás ellen, jöj- , jön az akár az egyházon kivül állóktól, akár pedig magából az egyház egyes tagjaitól; csakis a higgadt tárgyilagos elbírálást, menten minden kívülről jövő befolyástól, tartja a tárgyhoz ós a köz­gj'üléshez méltónak. Mielőtt a kérdés lényegére áttérne, szükségesnek tartja annak kijelentésót, hogy egyházunkat sem szereplési viszketegség, sem sze replósi vágy nem vezeti e lépésben; hogy senkit sérteni, vádolni nem akar, hanem az egész ügynek tárgyilagos el­bírálását célozza ós kéri szem előtt tar­tani. Az elégületlensóg okaira térve át, felemlíti az ósdi szellemet, a helytelen irányt ós a kíméletlen modort, amely igen gyakran személyeskedéssé fajul el. Felemlíti az egyházmegye ügyeinek lanyha kezelését, az egyházak bajai- ós viszályainál az elódázási rendszer gya­korlását ; példákat hoz fel arra nézve, hogy az egyházak némelyike nem hogy fejlődne, gyarapodna akár erkölcsileg és szellemileg, akár anyagilag, — hanem hanyatik, sőt képét mutatja a züllésnek. Felhozza néhány lelkésznek egymás közötti kíméletlen harcát, amely áital a hívőkben a lelkészek iránti tisztelet csökken s amely az egyház iránti el­hidegülésnek is oka. Ecseteli azon visszás és tév63 felfogást némely lelkész részéről, amelyet az a nem magyarajku egyházakban a magyarnyelvű isteni tisztelettel szemben nyilvánít. Károsnak jelzi a haladást és a közművelődést célzó indítványoknak a túlsúlyra ver­gődött ós könnyen irányítható képvi­selőkkel való leszavazását. Hangsúlyozza, hogy a nagy tömegeknek felfogása, er­kölcsi érzéke nagy befolyással van, általában véve, minden egyesre, igy az egyházak és azok híveire is. Az egyház­megyében és az egyes egyházakban lábra kapott v'szályokban nem telhetik örömünk, sőt az azok elleni harcot meddőnek tartjuk, mert belátható időn belül e sajnalatos iránynak megválto­zását nem remélhetjük. Éppen ezért pártolja ós elfog idásra ajánlja az egyház­tanácsnak felolvasott határozatát. Móg többeknek hozzászólása után — mondja a kivonat — a közgyűlés elismerte az indítvány helyességét és különös tekintettel arra, hogy az Arad­békési egyházmegyében úrrá lett sajná­latos szellem ós irány által veszélyez­tetve látja saját egyházának békés előre­haladását ós hitéletének üdvös fejlődé­sét : elhatározta, hogy a kerület utján az egyetemes közgyűléstől kérelmezni fogja az aradi egyháznak az Arad-békési egyházmegyéből a Csanád csongrádi egyházmegyébe való áthelyezését. elmondhassa — erre alkalmat keres még a tósztozások sorrendjében is. Ez a sorrend nagy gondot okozott Gyulán. Amikor már minden fogós kér­dést megoldott a hitközség elöljárósága, az a dilemma merült föl, hogy volta­képpen kire is ürítsék a szóvirágok hí­mes kosarát legelső ízben s kit is tisz­teljenek meg a legelső pohárral ? B e r ó n y i Ármin dr. azon volt, hogy az első pohárköszöntő a királyt illeti meg a hitközségi elnök részéről. Lóvén pedig a gyulai hitközségnek el­nöke dr. Berónyi Ármin, az első pohár­köszöntővel járó bort is neki kellett volna a lojalitás nyakába öntönie. Ezt a propoziciót nem akceptálta dr. K o h n Mór, aki igen helyesen azzal érvelt, hogy a gyulai hitközség maradjon csak meg a maga szűk keretei között s ha egyházi ünnepet ül, ne keressen a szom­szédságban politikai vonatkozást még egy ártatlan pohárköszöntőnek kereté­ben sem. Minden argumentálás azonban hiába­valónak bizonyult. Berónyi nem tágított amellől, hogy az első magyar ember a király s Kóhnék sem adták föl abbeli nézetüket, hogy a hitközség első embere a rabbi, akit az első pohárköszöntő joggal megillet. S mert ez a dilemma móg mindig eldöntetlen — azt beszélik Gyulán, hogy emiatt valószínűleg be­fagy a bankett is. Ezidőszerint legalább ugy áll a dolog, hogy a bankett-rendezésre vonatkozó megbízást a „Komló"-szálloda bérlőjé­től visszavonták. Egy „magyaríaló" gyulai őrnagy. Csak az istálló körül politizált. Mi a tényállás ? S o 1 d i e a Anchidim gyulai honvéd­őrnagyról eleddig vajmi keveset tudott a polgári társadalom. Katonáóknál is csak annyit tudtak felőle, hogy a szeren­cséje nagyobb volt, mint sok más tiszt­társáé s ezért aranygalléros attilát és jóléttől duzzadó vörös orrot visel parádé és hétköznapokon. Erről a különben szürke, egyen­ruhás emberről feltűnő dolgot irt mult héten a „Magyarország" cimü fővárosi lap. Megírta, hogy Soldiea ur nagy ma­gyarfaló s ezen híradást átvette egy csabai laptársunk is. Igy aztán a szürke, katonaemberből egy nap alatt országos hírnevű hős lett, akit az újságírók meg­tettek egy korcsmai botrány hősévé. Az őrnagyról ugyanis azt irták a lapok, hogy a „gyulai külváros egyik vendéglőjében mulatott s az ott tartóz­kodó békés magyar polgároknak gyö­nyörű erkölcsi prédikációt tartott a ma­gyar nyelvről, egyben felszólította őket, hogy ne beszéljenek ezen a gyalázatos ázsiai nyelven, hanem beszéljenek németül, vagy más kultur nyelven. Hogy azután a magyar érzelmű polgárok az őrnagy ur lelkes beszédjére nem igen adtak sem­mit sem, az őrnagy az egész vendéglői tartózkodása alatt a cigánynyal csak német és román nótákat játszatott. Ezt persze a 2-ik honvéd-gyalog­ezred parancsnoksága nem hagyta fi­gyelmen kivül, hanem szigorú vizsgá­latot rendelt el a magyargyalázó Soldiea Anchidim ellen. F i s c h e r Sándor alezredes a nagy­gyakorlatokat megszakítva, azonnal Gyu­lára utazott, ahol egy tiszti-bizottsággal egyetemben, a- vizsgálatot bevezette. A vizsgálat több napot vett igénybe. Kihallgatták a vendéglőst is, ahol az őrnagy mulatott és azoknak a polgárok­nak nagy részét is, akik jelen voltak akkor, amikor az őrnagy a magyar nyelvet gyalázta és felszólította a jelen­levőket, hogy vagy németül, vagy pedig román nyelven beszéljenek. A vizsgálat eredményét szigorúan titkolják, de azért mégis sikerült any­nyit megtudni, hogy sok kihallgatott tanú terhelő vallomást telt." Érdemi részben ezeket irják a lapok az őrnagy úrról. Ezzel szemben mó­dunkban áll megállapítani, hogy a vizs-

Next

/
Thumbnails
Contents