Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-03-01 / 18. szám

Békéscsaba 1Q08, márc. 1. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 nult a parlament elé. Természetes, hogy itt volt is néminemű értelme a demon­strációnak. De a vidéken, ahol csak az apró borsszemek gurulnak lábaink elé, hirdetvén a jelszavakat és a hangzato­san csipő igéket, aligha lehetett jelen­tőséget tulajdonítani e tüntetéseknek. Mégis arról vettek hirt a közigaz­gatási hatóságok, hogy az egyes vidéki gócpontokon rendzavaró tüntetések is lesznek. Békéscsabán különösen az úgy­nevezett „paraszt-párt" készülődött erre a napra, amelyet jóval megelőzően ta­nácsosnak mutatkozott mindazon intéz­kedéseket megtenni, melyek a csopor­tosulást és rendzavarást jóidején meg­akadályozni mutatkoztak alkalmasoknak. Áchim L. András azonban ezeken az óvintézkedéseken is túltette magát. Reggeli 9 óra tájban mintegy negyed­magával kocsin hajtatott a Csirkepiac­térre. A kocsin ülők egyikénél egy vörös lobogó volt, melynek árnyéká­ban mindannyian ékesen ordítoztak és kiabáltak. E diszes felvonulásról tadomást szerzett S e i 1 e r Elek főszolgabíró, aki elrendelte a vörös lobogó elkobzását. Ennek a rendeletnek Hrabovszky rendőrfőbiztos eleget is tett nyomban. Áchim L. András ezért táviratilag panaszt intézett a belügyminiszterhez, aki a távirati jelentést bőszorkánygyor­sasággal intézte el, mert csak most uta­sította Ambrus alispánt, hogy ez ügy­ben hozzon határozatot, amelyet később ő fog felülbírálni. Életunt színésznő. Zöldi Elza főbeló'tte ím gát Zöldi Mártonnak, a békésmegyei származású fővárosi irónak s lapunk neves szépirodalmi munkatársának Elza leánya, aki Krecsányi temesvári színtársulatának tagja, pénteken délelőtt halántékon lőtte magát. Az öngyilkosság közvetlen össze­függésben áll G o 11 h i 1 f Alfréd temes­vári földbérlőnek — kit utóbb anyagi romlás ért — öngyilkosságával, amit azért követett el, mert családjának ellen­zése miatt nem vehette feleségül Zöldi Elzát. Gotthilf ugyanis vőlegénye volt Zöldi Elzának, de rokonai nem enged­ték meg, hogy nőül vegye ós csak ugy voltak hajlandók az eladósodott embe­ren segíteni, ha lemond a színésznőről. Gotthiif azonban inkább a halált vá­lasztotta. Amikor Gotthilf öngyilkosságának hire a városban elterjedt, a közönség általános részvéttel fordult Zöldi Elza felé. A művésznő csütörtökön még vő­legénye betegágya mellett ült és kétség­beesve sirt, este azonban igazgatója Rá­beszélésére fellépett ós a „Streberek" cimü bohózat fő női szerepét játszotta. A színház zsúfolásig megtelt és a közön­ség érdeklődése kizárólag Zöldi Elza felé fordult, akinek játékán szemmel láthatóan észrevehető volt az elfogultság. Előadás után hazament, pinteken dél­előtt azonban ismét megjelent a szín­házban, ahol végig próbálta a „Vetély­társak" cimü színmüvet. Mikor próba után hazatért, komoly és meghatott volt ugyan, de nem sirt és senki előtt sem emlegette, hogy halálra szánta magát. Lakásán bezárkózott, az ablakredő­nyöket lehúzta, meggyújtotta a lámpát s kilenc miliméteres revolverrel halán­tékon lőtte magát. Amikor a házbeliek a lövés zajára berohantak, teljesen eszméletén volt és arra kérte az előhívott orvost, hogy ne mentse meg, ő meg akar halni. Délben a mentők beszállították a súlyosan sebesült művésznőt a kórházba, ahol délután kivették fejéből a golyót. Zöldi Elza állandóan eszméletnél van. Állapota nem életveszélyes. Az orvosok remélik, hogy megmenthetik az életnek. Vőlegénye halálát természe­tesen eltitkolják elctte. Megszüntetett fegyelmi eljárás. Egy igazgató ügye Békésvármegye közigazgatási bizott­ságának üléseiről szóló referádáinkban többször említést tettünk Molnár János szarvasi községi iskolai igazgató ellen elrendelt fegyelmi eljárásról. Trnovszky' Márton községi ta­nitó kért ellene fegyelmi vizsgálatot, aki azzal vádolta Molnárt, hogy igaz­gatói teendőinél önkényesen jár el s hogy részrehajló és őt üldözi. A köz­igazgatási bizottság fegyelmi választ­mánya, a megtartott vizsgálat alapján, a vármegyei tiszti főügyész indítványá­nak figyelemb9 vételével ezen ügyben akként határozott, hogy Molnár János községi iskolai igazgató ellen elrendelt egy el mi eljárást megszün­teti. Trnovszky Mártont az 1907. évi 27. t.-c. 22 §-ának h) pontjába ütköző fegyelmi vétségben vétkesnek mon­dotta ki ós dorgálással bünteti. A vizsgálatnál alaptalanoknak bizo­nyultak be a vádak, amennyiben a panaszos az általánosságban tartott vád igazolására konkrét tényeket felhozni nem tudott, másrészt kitűnt, hogy a községi iskolaszék Molnár Jánosnak igazgatói működése ellen tett vádakkal szemben bizalmat szavazott. Ezek után Molnár János igazgató terhére fegyelmi vétség megállapítható nem volt s ellene a fegyelmi eljárást megszüntetni kellett. Trnovszky Márton vétkesnek mondatott ki, amennyiben vádjai mellett fegyelmi vétséget képező tényeket felhozni nem tudott, sőt panaszát visszavonta s igy fe­lebbvalóját alaptalan vádakkal terhelte. Ezen eljárása megállapítja vele szem­ben a felettes hatóság iránt tanúsított tiszteletlenség által elkövetett fegyelmi vétséget. A büntetés kiszabásánál mint euy­hitő körülmény volt figyelembe véve az, hogy Molnár János Trnovszky Már­tonnal szemben az eljárás folytatását nem kívánta, vagyis neki megbocsátott. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése A mai ülésre négy interpelláció van bejegyezve: 1. V 1 á d Aurél (a katonai kérdések fölmentése tárgyában a miniszterelnök­höz : — nagy érdeklődéssel várják We­kerle válaszát). 2. Nagy Dezső (a budapesti lakás­szükség tárgyában.) 3. P o 1 y t Mihály (a szandzsáki vasút dolgában.) 4. N a g y György (az özvegyek nyugdija dolgában.) Ezenkívül B o z ó k y Árpád meg­okolja két törvényjavaslatát, melyet ré­gebben benyújtott. A képviselőház folyosóján a szünet alatt élénk vita fejlődött ki Ugrón Gábor és Lukács László román nemzetiségi képviselők között. A vitat­kozókat a képviselők nagy csoportja vette körül. Ott voltak: Günther Antal igazságügyminiszter, H o i t s y Pál, Szathmáry Mór, Nagy Emil, K o v á c s y Albert, Buza Barna, Szappanos István, B e c k Lajos, Jankovics Marcell, Földes Béla, M e z ő f i Vilmos ós mások. A képviselők megrótták a román nemzetiségi képviselőket, amiért a ja­vaslat ellen fellépnek. Ugrón Gábor többek között igy szólt Lukácshoz: Igazán hallatlan az, amit a nemzetiségiek követeltek. Mégis csak lehetetlen dolog, hogy ti ezt az országot fel akarjátok darabolni — Magyarországból legyen Nagy Oláh­ország. Nagy Tótország, Nagy Germánia, minden legyen, csak Magyarország ne. Lukács László : Nagy tévedés azt hinni, hogy mi az ország felosztását kí­vánjuk. Én is, elvbarátaim is mindaddig hü polgárai vagyunk az országnak, amíg etnográfiái individualitásomban nem támadnak meg. Itt Szathmáry Mór és H o i t s y Pál közbeszóltak: Ezt csak kortesbe­szédben lehet mondani. A magyar ál­lam hatalmi intézői soha, egyetlen nem­zetiséget sem támadtak meg az etno­gráfiái individualitásában. Lukács László: Hát az App onyi­féle kultusztörvény ? Buza Barna: Az csak arra való, hogy a magyar kultura főlényét bizto­sítsa. Ugrón Gábor: A románoknak együtt kellene dolgozni a pánszláv ós a páng ermán áramlatok ellen, mert csak a sorrend kérdése, hogy t. i. a pán­germánárnyeli-e el előbb a'magyarságot, ezután a kis Romániát, vagy a nagy­szláv eszme győzi e le Romániát és a románság tetemén keresztül jön a ma­gyarság ellen. Lukács László : Hát ez igaz. El­ismerem. És nagy kár, hogy az együtt­működést az hátráltatja, hogy az apró részletkérdésekben nagyon hamar ós igen gyakran összekülönbözünk. De ké­sőbb talán majd ez is megváltozik. A képviselők helyesléssel vették tu­domásul, hogy a nagy román agitátor ezúttal meghajolt a magyar argumen­tumok előtt. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál állomás jelentése: Változás nem várható. — Központi választmányi ülés- Mult számunkban értesítettük olvasóinkat a miniszternek azon rendeletéről, mely a jövő évre jogosultsággal biró képviselő­választók névjegyzékének összeállítá­sára vonatkozott. Ambrus Sándor alis­pán a miniszteri rendelkezéseknek ele­get teendő, március 6-ikára összehívta a központi választmányt, amely ekkor ujjá is fog alakulni. — Gyorsvonat Nagyvárad—Szeged kö­zött. A május hónapban érvénybe lépő uj vasúti menetrendbe, mint értesülünk, már be fogják iktatni a Szeged—Nagy­várad közt közlekedő gyorsvonatot, mely régi kívánsága az Alföld városai­nak. A vasút egyelőre Nagyváradtól csak Szegedig fog közlekedni, de amint az uj Duna-hid kiépül, Baja —Báttaszéken át közvetlen összeköttetést nyer az uj gyorsvonat Fiúméval is. Eképp^n Buda­pest érintése nélkül egyenes utja lesz városunkon át a Nagyvárad—szegedi vonatnak a magyar tenger parijára. — Beteg árvaszéki ülnök. Békésvár­megye árvaszékének egyik ülnöke : S o­m o g y i Ákos, már hosszú idő óta betegeskedik. Somogyinak súlyos bél­baja van s erre való tekintettel hosz­szabb szabadságot kért. Szabadságidejét Lussinpiccolóban tölti Somogyi Ákos, akiről azt halljuk, hogy a teljes felgyó­gyulás felé halad s néhány hét múlva újból elfoglalja már hivatalát. — Felemelt jegyzői fizetés. Gyulavári község képviselőtestülete az újonnan választott képviselőkkel közgyűlést tar­tott. A közgyűlés tárgyai között ott volt az adóügyi jegyző kérelme is, melyben hivatkozással munkájának elannyira óriási halmazatára, hogy még a hivata­los órán kivül is kénytelen dolgozni : 150 kona javítást kért. A képviselőtes­tületi közgyűlés e kérelmet egyhangú­lag elutasítót'a. Az adóügyi jegyző 26 nap múlva ismét a képviselőtestület elé vitte kérelmét, de ez alatt az idő alatt felkereste a képviselőket s meggyőzte őket arról, hogy ha neki a 150 koronát meg nem szavazzák, akkor egy másik 800 koronás írnoka is lesz a községnek. Ez aztán hatott. A febr. 26-iki gyűlés egyhangúlag megszavazta a 150 koronát. — Elismerés és bizalom. Dobsina r t. város képviselőtestülete február 26-án tartott tisztújító közgyűlésén már másod­ízben tüntette ki dr. Csermák Sán­dort, vármegyénk szülöttjót — néhai Csermák Kálmán tótkomlósi ev. lelkész fiát — azzal, hogy egyhangú lelkese­déssel a polgármesteri állásra megvá­lasztotta. — Vezérigazgató — csabai kereskedő. A budapesti kézmüárú részvénytársaság, mely a Magyar Kereskedelmi Részvény­társasággal kapcsolatosan működik, ve­zérigazgatójául hívta meg L e r n e r Géza csabai kereskedőt, a Lerner és társa nagykereskedő cég tulajdonosát. Lerner tárgyalásba is bocsátkozott már a fel­ajánlott állás tekintetében s a jelek arra vallanak, hogy a tárgyaló felek között a megegyezés létre is jöhet. Ha a tár­gyalásoknak végleges eredményeként Lerner, mint nagyobb részvényes, való­ban eltávoznék városunkból, ehhez a fordulathoz a kézmüárú részvénytársa­ság érdekeinek szem előtt tartásával csak gratulálnánk. Ellenben sajnál nók, hogy ez a modern kereskedő, aki szakértei­mével a vidék legelsőbbrendü tényező­jévé fejlesztette üzletét, megválna vá­rosunktól, amelynek kereskedelme és társadalma egy fölöttébb kedvelt tagot veszítene benne. — Még egyszer a Hodzsa lapja. Hodzsa Milán országgyűlési képviselőnek ma­gyarfaló lapjából Áchim L. András több száz példányt kapott, az elmúlt héten szótosztás céljából. Áchim több darabbal megajándékozta P o 11 á k Arnoldot is, aki azonban hozzátarto­zóinak bevallása szerint nem osztott szét a tót újságokból egyet sem. Ezt mi meg is irtuk, s híradásunkra Áchim L. András tegnap egy levelező-lapon . arról értesítette szerkesztőségünket, hogy Pollák mégis csak szótosztotta a „Szlo venszky Tízsdenniket" s ugyanekkor kijelenti Áchim azt is, hogy ez a leta­gadott eljárás „politikai becstelenség". — Elhunyt takarékpénztári tisztviselő. Egy köztisztelt csabai családot ismét súlyos csapás ért. Özvegy Nyeraecz Andrásné háztulajdonosnőnek alig han­tolták el jó férjét, akit, mint családapát is többen sirattak s ma már ujabb gyászesetet kell e családdal kapcsola­tosan hírül adnunk. Folyó hó 25-ikén ugyanis Lussinpiecoloban Nyeraecz János, a békéscsabai takarékpénztár volt pénztárosa hunyt el, aki sulyes szervi bajára keresett enyhülést a déli vidé­ken. A család fájdalmát növeli a nagy távolság, mely elválasztja a halottól, kit a halál idegen földön szakított el kedveseitől. — Elnökválasztás Gyulán. A gyulai árvaszék elnöki állására most már má­sodízben akarták megejteni a választást. A pályázat azonban ezúttal sem járt kellő eredménynyel, menynyiben a há­j rom pályázó közül egyiket sem talált I alkalmasnak a jelölő bizottság az elnöki állás elfoglalására. Ezidőszerint Tóth Imre, C h r i s z t ó Miklós ós S c h r i f­f e r t Ferenc pályáztak. Míg alkalmas pályázó akad, addig az eddigi helyettes fogja ellátni az elnöki teendőket. — Egy békósmegyei gyártelepről. Több izben alkalmunk nyílott már a gyulai kötött és szövött iparáruayár részvény­társaság fejlődéséről megemlékezni. Ez az ipartelep évről-évre mind örvende­tesebben emelkedő számadatokkal nyújt bizonyságot életképességéről. A rész­vénytársaság március 7-ikén közgyűlést tart Lukács György dr., volt főispán elnöklésével s ekkor kerül majd beje­lentésre az is, hogy az 1907. évi tiszta nyereség 90,650 koronára rug. — Elismerés az árvaszéknek. Várme­gyénk közigazgatási bizottsága tudva­levőleg elismerését fejezte ki a megyei áavaszék tisztviselőinek, akik megfeszí­tett munkaerővel feldolgozták január hónapban az összes restanciát. Erről az elismerésről jegyzőkönyvi kivonatban tegnap értesítette az alispán az árva­széket. Ujabban szerzett információink szerint ma már egyáltalán nincs restáncia az árvaszéknól — A kétegyházai uj biró. Tegnap biróválasztás volt Kétegyháza község­ben, A korábban megválasztott magyar érzelmű biró megválasztatása ellen feleb­bezést adott be az oláh anyanyelvű lakosság és e felebbezés nyomán a biró lemondott. A tegnap megejtett biróválasztás Gróf Vazult juttatta a birói székbe, aki állását rövid beszéd kíséretében el is foglalta már. — Hirek a közkórházból. D ő r y Pál főispán dr. K u g e 1 Edét a békés­megyei közkórház sebészeti osztályához alorvossá, dr. R e s c h e 1 Aurélt pedig segédorvossá nevezte ki. — Mikor a borbély „eret vág". Egy tanyai asszony jelent meg tegnap a gyulai járási főbiró előtt s panaszt tett egy borbély ellen, aki üres óráiban sebészettel is foglalkozik. Az asszonyt Nagy Józsefnénak, a borbélyt pedig N e c s o f Józsefnek hívják. Necsof eret vágott Nagy József né férjén s ezért a „műtétért" meg is fizetett az asszony. Nem lévén aprópénze, egy huszkoro­nást adott Necsofnak, aki ígéretet tett, hogy a különbözetet visszahozza, de bizony nem állott szavának. Nagynót fölöttébb boszantotta ez az eljárás és most följelentést tett a „sebész" ellen. — Megszökött toloncok. A jó, öreg közigazgatás rozoga zárkái iránt nagy előszeretettel viseltetnek a letartóztatot­tak, mert ezek azok a nevezetes helyek, ahonnan még fia-csibész is könnyű szer­rel megszökik. Ezen operettszerü zár­káknak prototifusátKétegyházán találjuk föl, ahol most is két megszökött tolonc­ról beszól a krónika. A csabai főszolga­bíró két toloncot L a h o d á r Zsigmon­dot és Klein Dávidot illetőségi he­lyére akart toloncoltatni. A két jó ma­dár Kétegyházán lett elkvártélyozva, de éjjel feltörték a zárkát és megszöktek. Reggel a hajdú hült helyüket találta. — Elütötte a motoros. Könnyen vég­zetessé válható szerencsétlenség történt a héten a gyulavári határban. Gere­b e n i c s Mihály gyulai lakos Gyula­váriba igyekezett a motoros mentén. A 84 éves, nagyot halló ember nem vette észre, hogy a simonyfalvi motoros épp akkor haladt el a síneken, amikor ő keresztül akart menni a vágányon s igy a mozdony elütötte őt. Garebenica sú­lyos fejsérüléseket szenvedett.

Next

/
Thumbnails
Contents