Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-06-25 / 51. szám

Békéscsaba, 1908. junius 7 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 A méltóságos ós kegyelmes kultusz­gróf fejtetőre állított határozata hozzá­járult ahhoz, hogy az ispán ur elcsapja a kifogástalan tanítónőt, aki junius hó 17-én vált meg állásától. Igy a mi­niszter hozzájárult ahhoz is, hogy Hauser Máriának szájából a jeles ispán kivegye a kenyeret. De vájjon gondos­kodni fog-e arról, hogy Hauser Mária uj állást kapjon ? Hogyne gondoskod­nék ! ? Hisz ő a patrónusa a tanügy közkatonáinak. De azért mi nem kérnénk ebből a jóindulatból. Hauser Mária különben a visszatar­tott dijért pört inditott dr M a r g ó c s y Miklós csabai ügyvéd utján az uradalom ellen. A pör tárgyalása julius 1-ső nap­ján lesz. Meglopott csabai földbirtokos. Nyájas idegen. A zsebtolvajlásnak egészen uj ós eredeti módszerével dolgozott hétfőn éjjel egy ismeretlen tettes, aki a Buda­pestről Békéscsabára érkező hajnali személyvonaton megkönnyített egy bé­késcsabai földbirtokost. Elég hosszú idő óta most veszünk csak hirt ujabb zsebtolvajlásról, melyet a vonatban kö­vettek el. Pedig a Budapest—Csaba-­Arad közötti vonatok csak ugy hemzseg­tek ezelőtt a sipistáktól és zsebtolvajok­tól, kik különben egyaránt veszedelmes lények. Az utazó-sipisták garázdálkodásai­nak fejezetéből egy békésmegyei vonat­kozású esetet is elmondunk : K o 1 o z s y Endre mezőberényi fő­jegyzőnek nemrég dolga akadt Buda­pesten s a délelőtti személyvonattal utazott a fővárosba. Alighogy beszállt, három előkelő külsejű ur ült a fülké­jébe s bizalmas csevegés közben azt ajánlották neki, hogy játszón velük valami pénzes kártyajátékot. Kolozsinak azonban elve az, hogy ismeretlen egyé­nekkel nem kártyázik a vonaton s igy viszautasitotta a „szivesen fölajánlott szórakoztatást is". A derék idegenek azonban nem tágítottak s most már egyesült erővel igyekeztek rávenni Kolozsyt a kártya­játékra. Kolozsy csakhogy a sok zakla­tástól meneküljön, kiment a fülkéből, de az idegenek nyomon követték. Ez a különös buzgalom feltűnt a főjegyzőnek, aki sejteni kezdte, hogy sipisták közé került. Föltevéséről azonban bizonysá­got akart szerezni s elhatározta, hogy játszani fog, ámde csak addig, mig a sipisták „beugrasztó"-metodusukkal elő­készítik a talajt az ő kifosztására. Ez a metódus abból áll, hogy a kifosztandó „pasast" eleintén nyerni hagyják, hogy lépre menjen. Mikor aztán elvakult a nagy szerencsétől és nagyobb összege­ket kockáztat — irgalmatlanul kifosztják. A laposi kitérőnél hozzáültek Ko­lozsyék a játékhoz. Minden ugy történt, amint előre látta. A sipisták kikérdezték, hogy hová megy, meddig utazik s Szolnokig nyerni hagyták, bizván abban a reményben, hogy az ut hátralevő része alatt majdcsak ki tudják fosztani. Igen ám, de több esze volt Kolozsynak. A szolnoki állomáson odaintett egy hordárt, átadta bőröndjét s előkeíő nyugalommal, zsebében pedig 200 ko­ronával leszállott a kocsiból. A sipisták természetesen nagyot bámultak s bizo­nyára nem áldották Kolozsyt. A mezőberényi főjegyzőnél sokkal kellemetlenebb kalandja volt ifj. K o­c i s z k y Mihály csabai földbirtokosnak. Kociszky hétfőn éjjel Budapestről Békés­csabára utazott s mert el volt fáradva, arra kérte a kalauzt, hogy egy oly fülkét adjon neki, amelyben aludni lehet. A kalauz teljesítette is ezt a kívánságot s j Kociszkyt egy nagy fülkébe vezette, j ahol egy ur boldogan hortyogott már 3zegre akasztott kabátja alatt. Kociszky aem gondolkozott sokáig. Levetette a kabátját s végigdalt ő is az ülőpárná­kon. Békésföldvár körül fölébresztette Kociszkyt a kalauz. Ekkor már nem volt a fülkében a másik utas, de a Ko­ciszky kabátja is eltűnt azzal a 300 ko­ronával együtt, mely a zsebében volt. Kociszky azonban vigasztalhatta magát izzal, hogy az útitárs ott hagyta a maga iires ós hasznavehetetlen kabátját. A leleményes utast most keresi a rendőrség. Színészet a megyében. — Színházi levél. — A megyebeli községek szinészeti szempontból különböző szinikerületekbe tannak beosztva. Gyula, mint a megye székhelye, a Gyula-nagyváradi kerületbe ;artozik s eddig a gyulai nyári színkör­ben mindig a nagyváradi színtársulat játszott. A jövőre azonban ez a beosz­tás aligha meg nem változik, mert Nagy­várad a téli színházon kivül nyári szín­kört is épittett s igy a nagyváradi szín­társulatnak ott lesz állandó nyári állo­mása is. Jó előre gondoskodni kellene tehát arról, hogy a vármegye, illetve egyelőre Gyula város szinészeti ügyeiben beálló eme változás folytán a szinészeti igé­nyeknek a jövendőben való kielégítése olyan megoldást nyerjen, amely legin­kább alkalmas arra, hogy a színházláto­gatás iránti kedvet növelje s ezáltal köz­vetve a kulturális fejlődést előmozdítsa. Eddigelé Gyulán, mióta a nyári színkör felépült, állandóan elsőrendű vidéki társulatok működtek, ami a gyu­lai színházba járó közönség müizlését meglehetősen kifejlesztette. Most pedig, ha a nagyváradi színtársulat nem jön Gyulára, esetleg kisebb, másodrendű társulatokkal lesz kénytelen megelé­gedni, ami visszafejlődést jelentene, de kőzve.ve érintené a vidéki községeket is, ahonnan a gyulai szini évad idején az ujabb darabok előadásaira többen be szoktak jönni Gyulára. Ezért elsősorban Gyula városnak, de a fentebbiek szerint érdekelt közsé­geknek is szinügyi bizottságaik révén már most gondoskodniok kell arról, hogy ha Erdélyi Miklós, ez idő sze­rinti nagyváradi színigazgató társulata, amint hallatszik, tényleg nem jönne Gyulára, hogy akkor Gyula esetleg tár­sulva Orosházával, ahol szintén tfan nyári színkör, egy más szinikerületbe osztassák be és pedig olyanba, amely­nek téli állomásán hasonlóképpen első­rangú társulat működik. Ebben a tekin­tetben esetleg Békéscsaba is csatlakoz­hatna a mozgalomhoz s igen életrevaló dolog lenne, ha Békéscsaba ahelyett, hogy 60.000 korona költséggel átalakít­tatja a mostani téli színházat, 20 - 80.000 korona költséggel építtetne egy meg­felelő nagyságú nyári színkört. Ez eset­ben Gyula és Békéscsaba képeznének együtt egy hatalmas nyári állomást, amelyre bármely elsőrangú társulat szi­vesen pályáznék s eképpen a kulturális cél is legjobban lenne elérve. Az érde­kelt városok, illetve községek szinügyi bizottságain tehát a sor, hogy szinészeti ügyeiket tárgyalva, annak a legalkalma­sabb s legkielégitőbb módon való ellá­tásáról gondoskodjanak. Természetesen, hogy ezt tehessék, illetve hogy egyálta­lán tárgyalhassanak, annak elsősorban az az előfeltétele, ho°:y a szinügyi bi­zottságokat össze is hívják s a megbe­szélendőket eléje terjesszék. A szinügyi bizottságok összehívása nem tudom mindenütt olyan nehezen megy-e, de Gyulán már emberemlékezet óta nem volt bizottsági ülés, pedig hát ok volna rá elég. * A mi a s z i n i-ó 1 e t e t illeti, ez most Gyulán összpontosul. Itt játszik ugyanis Erdélyi Miklós, nagyváradi színigazgatónak á társulata már junius eleje óta s julius hó közepéig fog el­tartani a nyári évad. Elsőrangú társulat s a repertoirja csupa újdonságokból áll. Az egyes elő­adások összevágók ós kifogástalanok. Mégis mintha a vezetőségben volna va­lamelyes hiba, jobban mondva lanyha­ság, s ennok tulajdonitható, hogy a közönség — kü önösen az első héten — olyan közönynyel fogadta a társulatot s nem érdeklődött az előadások iránt, ugy hogy a helyzet már-már tarthatat­lanná kezdett válni a társulatra nézve. Ujabban azonban a publikum kezd fel­melegedni (ami ugyan érthető is ebben a hőségben Szerk.) s különösen az új­donságokat, mint a minők voltak eddig a „Varázskeringő", „Rab Mátyás", „Tün­dérszerelem", „Kerülő ul" stb. telt, sőt zsúfolt házak nézték végig. Ez különben főképpen annak tulaj­donitható, hogy lassanként kezdi a kö­zönség megismerni a társulat kiváló erőit s igy aztán biztosítva látván magát abban a tekintetben, hogy a színházban műélvezetben le3z része, lassanként mindjobban ós jobban kedvet kap a színházba járáshoz. Tartózkodását a gyu­lai közönségnek nem lehet rossz néven venni, mert bizony a mult években is sok rossz előadást kellett vógigizzadnia, anélkül, hogy bárminemű műélvezetben is lett volna része. Most annál inkább nem vehető ez rossz néven, mert egy teljesen újonnan szervezett társulattal s uj igazgatóval áll szemközt, akinek ve­zető képessége, a közönséggel szembeni magatartása ínég nincs kipróbálva és itt-ott merülnek fel ellene panaszok, különösen a modora ellen, ami azonban nem jelenti azt, hogy a társulata jó ne legyen. Sőt ellenkezőleg, az ez idő szerint Gyulán működő sáintársulat kitűnő és kiválóbbnál kiválóbb tagokból áll. (-88 -6.) ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás továbbra is meleg időt jelez, zivatarokkal. — A főispán látogatásai. Dőry Pál, vármegyénk főispánja, hétfőn kezdte meg már régebben tervezett körútját. Hétfőn délelőtt Békéscsabára érkezett, ahol az állomáson Seiler Elek fő­szolgabíró, K o r o s y László főjegyző, Kovács Sz. Ádám biró ós az elöljáró­ság várta Dőryt, aki délelőtt a főszolga­biróságot, délután pedig a községet vizsgálta meg s mindent rendben talált. Kevéssel 11 óra után levizitelt a főispán az egyházak vezetőinél s egy-két család­nál is, de az idő rövidsége miatt nem tehetett mindenütt látogatást. Megtekin­tette a főispán a villanytelepet, közkór­házat ós szegényházat is. Este vissza­utazott Gyulára s kedden reggel kilenc órakor már Orosházán volt, ahol B e r­t h ó t y dr. főszolgabíróval élükön, a község vezetői és az elöljáróság vára­koztak a pályaudvaron Dőryre. A fő­ispán itt is hivatalos vizsgálatot tartott s este tovább utazott Szarvas felé. Oda V 29 órakor érkezett meg a főispán, akit gróf Bolza Pál látott vendégül. A község vezetői és a főszolgabíró itt is üdvözölték a pályaudvaron Dőryt, aki a hivatalok megvizsgálása után haza­utazott Gyultára. A főispánt Ambrus Sándor alispán ós dr. Nóvák Kamill főispáni titkár kisérték. Ambrus alispán Szarvason maradt, hogy a községi ügy­kezelést megvizsgálja. — A belügyminiszter Bókésmegyéhez. A községek, habár több izben figyel­meztették arra, hogy az általuk kiállí­tott illetőségi, vagy szegénységi bizo­nyítványokban ne tegyenek kijelentést az állampolgárságra, mégis használnak oly szövegű űrlapokat, melyeknek egyik pontja az állampolgárságnak kétséges, vagy más esetben kétségtelen voltát mondja ki. Andrássy belügyminiszter most rendeletet intézett a törvényható­ságokhoz s igy Békésmegyóhez is, hogy a községek tartózkodjanak a jövőben ily szövegű nyomtatványok használatától és bizonyítványaikban kizárólag az ille­tőség kérdésére szorítkozzanak. — Idegen mérnökök Békéscsabán. Irtuk már, hogy a csabai öntözött rét meg­tekintése céljából egy idegen, műszaki férfiakból álló társaság érkezik Békés­csabára. Ennek a társaságnak cseh mérnökök lesznek a tagjai, akik a prá­gai műegyetem tanáraival együtt folyó hó 26-án érkeznek Békéscsabára. A kül­földi vendégeket Békéscsabán Áchim Gusztáv főmérnök és Vilim István fogják kalauzolni. — Eljegyzés. Dr. L i n d e r Károly csabai ügyvéd tegnap tartotta eljegyzé­sét N o v á k y Bertalan szegedi főgimn. rajztanár I d u s k a leányával. — Távozó községi mérnök Békés köz­ség mérnökét, Biró Sándort, Kolozs­vár város főispánja az elmúlt héten 3000 korona törzsfizetéssel, 540 korona lakáspénzzel és nyugdíjjogosultsággal Kolozsvár szabad királyi város mérnö­kévé nevezte ki. Biró Sándor derék, szorgalmas tisztviselője volt Békés köz­ségnek s távozását mindenki fájlalja. A magunk részéről csak örvendünk azon, hogy egy olyan nagyképzettségü, fiatal tehetség, mint Biró Sándor is, az érvényesülésnek szélesebb terére talált. — Egyháztanácsi ülés Orosházán. Az orosházai evangelikus egyházközség képviselőtestülete szombaton népes ülést tartott Az ülés egyik legfontosabb tár­gya volt a julius 1-én Tótkomlóson tartandó esperessógi gyűlésre kiküldött tagok választása. A megejtett szavazás utján megbízattak: Csmela András, Me­cséri Lajos, K: Horváth Mihály, Szász József, Tobak István ós Kvanka Mihály. Hivatalból részt vesznek az egyházköz­ség lelkészei ós felügyelője. Az elnök­ség három egyházkerületi szabályren­delet-javaslatot terjesztett ezután a kép­viselőtestület elé ; nevezetesen a tiszt­viselők hatásköréről, a lelkészválasztás­ról, melyek az eddigi szabályrendeletek némely hiányos pontjait kívánják javí­tani, illetőleg pótolni. Szűkebb körben az iskolaszók már megtette rájok észre­vételeit s ezeket a közgyűlés is elfo­gadta s a javaslatokat általános tárgya­lás alá bocsáthatóknak jelentette ki. Kiscsákónak anyaegyházzá való fejlesz­tésére megteszik az előkészületeket. — Közgyűlés a kerületi pénztárban. A gyulai kerületi pénztár közgyűlést tartott, melyen a kevés számmal meg­jelent kiküldöttek az előterjesztett zár­számadásokat jóváhagyták. Ezen köz­gyűlés megválasztotta az Országos Munkásbetegsegélyző- és Balesel bizto­sító pénztár közgyűlésének kiküldötteit. A munkaadók közül Weisz Mór ós Gróh György; a munkások részéről Dundler Károly és Kovács Antal választattak meg. Póttagok lettek: Rosenthal Ignác, Vleskó János, Diószeghi Sándor, to­vábbá Király Endre, Ábrahám János és Kukla Pál. — A békési iktató ügye. Vármegyénk közigazgatásának legutóbbi ülésén sok szó esett Szathmáry Kálmán békési községi iktató bűnügyéről. A közigaz­gatási bizottság ugy találta, hogy itt súlyosabb beszámítás alá eső dologról van szó, de mielőtt a felfüggesztés kér­désében határozott volna, utasította a főbírót, hogy az ügy érdemi részét illetőleg is tegyen kimerítő jelentést. P o p o v i c s Szilveszter, a békési járás főszolgabirája, most tett eleget ennek az utasításnak s igy már a legközelebbi bizottsági ülés újból szőnyegre hozza Szathmáry ügyét. — A Nőegylet választmányi ülése. A csabai Nőegylet választmánya a folyó ügyek elintézésére szombaton délután 3 órakor a főgimnázium tornacsarnoká­ban, mert a felsőbb leányiskolában épít­kezés folyik, ülést tart, mely ülésre a tagok ez uton is meghivatnak. — Uj községi orvosok. Orosháza köz­ség tudvalevőleg egy ll-ik ós Ill-ik községorvosi állást is szervezett. Erre a két uj orvosi állásra meghirdették a pályázatot, melyre a következők nyúj­tották be irataikat: dr. Csermák Béla kolozsvári kórházi segédorvos, dr. Vitéz Lajos vármegyei közkórházi segédorvos, dr. R ó t h Sándor széplaki körorvos és dr. S c h e i n e r Miksa. Ez utóbbinak azonban még nincs meg a szükséges egy évi gyakorlata. A pályá­zók közül Csermák ós Vitéz Lajos dr. választattak meg. — Teljes vasárnapi munkaszünet Békés­csabán. A teljes vasárnapi munkaszünet érdekében már régóta folyik az akció Békéscsabán. Az önálló kereskedők va­sárnap is értekezletet tartottak e tárgy­ban F i s c h e r Salamon elnöklése mel­lett. R e i s z Hermann és F r i e d Lipót szólottak a munkaszünet mellett, mig az órtekezőknek egy része szembehe­lyezkedett azzal. A vasárnapi munka­szünet kérdésében az alkalmazottak és főnökök között nincs lényeges eltérés. Az ügy elintézése céljából egy közös bizottság küldetett ki, amely tegnap este ért kezett is már. — A szarvasi képviselőtestület köz­gyűlése. Rendkívüli közgyűlést tartott az elmúlt napokban Szarvas képviselőtes­tülete. A római kath. templomoknak sokat vitatott ügyét is rendezte ez a közgyűlés. A telekkönyvek szentesíté­sekor ugyanis az egész piacteret a tem­plomokkal együtt a szarvasi regále köz­birtokosság tulajdonául vették föl és köztudomás szerint a park állandóan a polgárok sótahelyóül szolgált. Később a plébánia javára telekkönyvezték azt el. Ezt most törlési perrel határozta meg­támadni a közgyülós Hozzájárult a kép­viselőtestület az „Arpád'-szálló bórlője­nek azon kívánságához is, hogy a ven­déglőt RenglovicsJános komáromi lakosnak adhassa át, miután ő eltávo­zik Szarvasról. — Egy asszony kalváriája. Évekkel ezelőtt Romániába vándorolt ki S z t á n Zsigmond szarvasi illetőségű gépész családjával együtt. Sztán egy nagy cukorgyárban kapott alkalmazást s tizen­hét esztendeig gyűjtötték a vagyont. Ekkor kitört a véres emlékezetű paraszt­lázadás s az elvakult parasztok bele­dobták Sztánt és fiait az égő háznak zsarátnokai közé, ahol halálukat lelték. Az asszony megmenekült s a lázadás elfojtása után ogyideig férjének volt gazdájánál éldegélt, de később haza­vágyott. Sztánné hétfőn délután érke­zett meg Aradról Csabára. Itt elfogyott a pénze s a rendőrség küldte tovább illetőségi helyére, Mezőtúrra. — Névteien levelek. Az ismeretlenség ködében rejtőzködő gazemberek Gyulán szabadultak most a családokra. A leg­előkelőbb családfők és úrnők ugyanis egy hót óta sűrű időközökben névtelen leveleket kapnak, amelyben arról érte­sítik a címzetteket, hogy hitestársuk ezzel, vagy azzal a szinészszel, illetve színésznővel megcsalja őket. E hitvány ­kodás sok családnak megkeseríti az életét annyival is inkább, mert a név­telen rágalmazó is jól tudja, hogy bű­nösen hazudik. Több ilyen névtelen levél a rendő:sóg kezeibe került s most nyomozzák is az irót, akit méltó bünte­téssel sújtanak.

Next

/
Thumbnails
Contents