Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-06-25 / 51. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1908 junis 21 — Beteg a ládányi főjegyző. Körös­ladány község képviselőtestülete csak a tél folyamán választotta meg főjegy­zőjéül B á c s y Dániel füzesgyarmati jegyzőt. Bácsy megrongált szervezetű ember, de a gondos orvosi gyógyke­zelés visszaadta régi energiáját. Most megint részvéttel értesülünk arról, hogy a főjegyzőn újból erőt vett a betegség, sőt hogy állapota is súlyos. Erre való tekintettel visszavonják azt a panaszt is is a polgárok, amelyet megválasztatása ellen adtak be, — Segédjegyző-választás Újkígyóson. Ujkigyós község képviselőtestülete teg­nap töltötte be azt a segédjegyzői állást, amely lemondás folytán üresedett meg. A választó-közgyűlésen Seiler Elek járási főszolgabíró elnökölt. Összesen négyen pályáztak a segédjegyzői állásra : M a t u s k a Ágoston endrődi segéd­jegyző, aki 11, Farkas József mező­berényi, aki 5, Kalandra Gyula kö­rösladányi segédjegyző, aki 6 szavaza­tot kapott s végül R e i s n e r Hugó Zemplénvármegyéből. Reisnerre senki sem szavazott. A pályázók közül tehát Matuska választatott meg. — Dzsiu-d?sícu a rendörségen. Spyra Sigoll Sumaroff orosz birkózó-mester ajánlatot tett Csaba községnek, hogy 500 korona dijért a rendőrlegónység minden egyes tagját bevezeti a japán birkózás titkaiba. A tanitás 3 hétig tar­tana. Hogy a birkózásnak mesterfogá­sait minél inkább elsajátíthassák a rend­őrök, két csoportba fogja őket beosz­tani s naponként másfél órát foglalko­zik a rendőrökkel. Sumaroff mester eddig már hét vidéki város rendőrsé­gét tanította be a dzsiu-dzsicu fogá­saira. Az orosz birkózó ajánlatát a köz­gyűlés elé terjeszti a tanács, és pedig pártoló javaslattal. Az oktatásokon részt vesz egy rendőrtisztviselő is, hogy a további időkben se nélkülözzék a rend­őrök az oktatást. — Köröstarcsára nem kell kalapos Különös kívánsággal állott elő R e h a János köröstarcsai kalapos Azt kérel­mezte a megyétől, változtatná meg a vásártartási szabályrendeletet olyképp, hogy a tárcsái hetivásárokra idegen kalapos ne bocsájtassék be, mert ő egymaga is el tudja látni a tárcsái szükségletet. De legfurcsább ebben az egész dologban az, hogy a szabad ipar és szabad piac idejen maga az ipar­kamara is pártolólag állott Reha János mellé. — Köszönet. Békéscsabai szabómun­kások és munkásnők junius hó 8-án, azaz pünkösd másodnapján tartott mu­latságán felülfizettek a következők : Ellmann Adolf, Gyebrovszky Károly 10—10 kor. Kován Endre 6 kor. Özv. Ambrus Mária 5 kor. Schwarcz Márkus, Alexander Testvérek, Fehérvári Márton 4—4 kor. Könyves T. Kálmán, Deutsch Testvérek 3—3 kor. Lepény András 3-60 kor. Fehér Flóris, Rácz Sándor, Horváth Mihálv, Keszelmann Aladár 2—2 kor. Gál Ferenc, Végh István 1—1 koronát. Keller N. 60 fillért. — A felül­fizetők fogadják a vigalmi bizottság őszinte köszönetét. — Ádámok a belterületen. Aki estende a békési uton végigsétál, fülig pirul, ha a villamos-telepből lefolyó meleg viz csatornája felé néz. Ebben a csatorná­ban hiányos öltözékü Ádámok és Évák fürdőznek s meghitt szomszédságban kenik magukra mindazt a piszkot, amely­nek gyógyitó erőt tulajdonit a nép. Mi egyáltalán nem avatkozunk abba, hogy ki hol keres gyógyulást. Da a közerköl­csiség és a közszemérem érdekében megköveteljük, hogy a rendősóg vagy tiltsa be a belterületen a nappal való fürdést, vagy pedig .közköltségen öltöz­tesse fel a modern Ádámokat és Évákat. — Mi az oka a gyermekek hasmenésé­nek ? A mig a hűvösebb évszakok idején a gyermekek hányásos hasmenés arány­lag ritkább és veszélytelenebb megbe­tegedés, addig a nyár kezdetén már gyakoribb, sőt a melegebb hónapokban nagyon sűrűen előforduló, gyors és ve­szélyes lefolyású, elannyira, hogy ez időszakban a gyermekhalandóság ijesztő mértékben fokozódik. Ennek a szomorú dolognak, mely bár legfeltűnőbben a nagyvárosokban látható, de amely a falusi gyermekeket is észrevehetően ti­zedeli, két nagy Jelentőségű dolog adja meg a magyarázatát: a nagy hőségtől okozott csökkenése a kicsinyek ellen­állóképességének, másrészt a tehéntej baktérium tartalmának rohamos megsza­porodása és a tej vegyi bomlása. Az utóbbi ártalmaktói könyen megóvhatja az anya gyermekét, ha annak táplálására csupán a Nestlé gyermekliszt­j é t hesználja, melynek kiválóságát már csaknem félszázados múltja igazolja, s készen áll a használatra, jól táplál, nem savanyodik és nem bomlik soha ós 9 tulajdonságai révén az emésztőszerveket is mindig rendbgn tartja. — Keleti pályardvar nagysálloda Buda­pesten, (Thököly-ut) a keleti (központi) pályaudvar indulási oldalán megnyílt. Ezen szálloda a legmodernebb, a mai kor igényeink meglelelő kényelemmel be van rendezve, villanyvilágítás, fürdők stb. Minden oldalról villamos közleke­dés. Telefon, posta ós távirda-hivatal a házban. Ifjú Robinsonok. Két diák vándorutja. Gyalog a föld körül. Pénteken két piros, turista öltözékü gyerekember kocogott végig a csabai Vasut-utcán. Hosszú, szeges, hegymászó cipőjük ós a hátukra akasztott cók­mókjuk után ítélve mindenki gondolta, hogy ezek az emberkék messziről in­dultak s még hosszú utat szándékoznak megtenni. A két jövevény sok kérde­zősködés után rátalált a csabaiak kies Széchenyi-ligetére, leültek egy padra s jóizü étvágygyal elfogyasztották sovány uzsonnájukat. Ez a két fiatal, nyurga legény való­ban messze földről jött. Mindketten a bukaresti gimnáziumnak a tanulói. Egyi­ket Joanescu Nikodómnek, a mási­kat pedig B a 11 e s Viktornak hivják. Alig tették le ezelőtt négy héttel a nyol­cadik osztály vizsgáját, máris abban ál­lapodtak meg, hogy világkörüli útra indulnak. Az utat gyalogosan határozták el megtenni s május közepén neki is vágtak a cél felé heted magukkal. Eny­nyien voltak ugyanis, akik gyalogszer­rel óhajtották elérni az ismeretlen föl­dek vidékeit. Nem jutottak azonban még a romá­niai határszóiig sem, amikor négy társuk visszafordult. Ezek, bár fizikailag erő­sebbeknek látszottak, időelőtt kidűltek és igy megfogyatkozottan folytathatta útját a kis csapat Magyarország felé. Magyar földre érvén, áradozóíbőbeszó­düséggel emlékeztek meg a vitágjáró diákok a hagyományos magyar vendég­szeretetről. Nem találtak magyarlakta falut, amely ne nyújtott volna részükre menedéket ós ahol ne találtak volna minden ellenszolgáltatás nélkül egy-két napi ellátást. Sőt a brassó melletti Barca­Rozsnyón — mondják a vándorok — harmadik társukat is egy magyar ember vette gondozásába. Ez a társuk szintén nem folytathatta tovább útját, mert tü­dőgyulladásban megbetegedett s vissza kellett maradnia. Ilyen viszontagságok után csak ket­ten maradtak a kis csapatból, ők azon­ban még semmi fáradalmat nem érzik a már eddig is megtett nagy útnak. Munkatársunk beszélgetést folytatott a bukaresti diákokkal, akik ezekben adták elő uti tervüket: Naponként — előirás szerint — 11 órát gyalogolnak s óránként 5 kilomé­tert tesznek meg. A 11 órából se eső­ben, se hőségben nem hagynak el egy percet sem. Gyaloglásuk inkább a haj­nali és késő esti órákban tart. Ennek köszönhetik, hogy az előirányzott tá­volságnál átlag sokkal nagyobbat tesz­nek meg óránként. Május 19 ón indultak el Bukarestből s Magyarországon, Fran­ciaországon és Olaszországon keresztül hagyják el Európát. Útjuk öt esz­tendőig fog tartani. Ez alatt az egész földet körüljárják. A két diák rizszsel, szalonnával, tejjel és tojással táplálkozik. Kenyeren és a már felsorolt tápszereken kivül semmit se esznek. Testsulyuk mindazon­által alig csökkent valamit. Az ifjú föld­körüli utasok 8 órakor vették föl újból sátorfájukat s Szarvas irányában men­tek odébb. Két diákot sokan kikísérték a csabai polgárok közül Sopronyig, sőt azon tul is. Vasárnap az erdőn. A szerelem meséiből. Neki is szive volt . . . Sejtelmes, holdsugaras, égő, illatos szerelemnek meséiből való ez a szomorú történet. A búsongó, vándor-lantosok, azok a modern Ahasvórek, akik egy­két uj strófában sirják el szivük keser­vét, bizonyára uj anyagot találnak ebben a históriában a niég el nem zengett, de megírandó poémákra. Vagy ha az anyag nem is uj, de uj az alkalomszerűség s mindegy a végeredményben, melyet túlhajt s tulsokszor megismétel az élet. Történetünk, hősnője egy gyulai varróleányka. Ábrándos, regényes te­remtés, aki életének javarészét a kép­zelet lovagváraiban élte keresztül eled­dig is. Azokban a lovagvárakban, ahol szerencsétlen királykisasszonykák talál­koznak nyers, őserejü pásztorfiukkal ós ahol még szerencsétlenebb királyfiúk ölelgetik a maguk Hamupipőkéjét. A kis leány szenvedélyes odaadással for­gatta ezeknek a regényeknek sárgás, durva lapjait. Minden fejezetnél mélyen, hosszan felsóhajtott és elgondolta, hogy csak az lehet tökéletes boldogság, amely­nek tanuja nincs és amelyet senkivel, csak egygyel, egyetlen egygyel kell meg­osztani . . . Ez óv tavaszán, mikor a virág nyilni kezdett, elsétálgatott a kis hősnő a grófi park régi, omladozó falu várához. Le­heveredett a fűbe s fölnyitotta uj regé­nyét, amelynek királyfiai és leányai épp oly megható módon szőtték törtó­netkójüket, mint az előző könyvekben és fejezetekben. A kis leány mohó falánk­sággal kísérte őket nyomról-nyomra, miglen azt kezdte érezni, hogy nagyon beleéli magát ezekbe a történetekbe s szakasztott ugy, mint a poétikus, regé­nyes históriák hősei, ő is végigszenvedi a szívfájdalmakat és végigujjongja az örömöket. Ábrándozásai közben egyszer csak kidugta nagy, kerek arcát a hold. Kö­röskörül élni kezdett a tavaszi éj. A fű zizegósébe oda-odacsapott egy denevér és a közeli fák lombsátraiból szerelmes hangú madárkák kacagtak a varróle­ánykára. Ebben a mámorosan szóp környezetben egyszer csak arra közele­delt egy szöghajú, halavány ifju. Az ifjú vendége volt a grófi parknak s rendes esti sétáját tette a vár felé. Itt, a hatalmas fáknak aljában leült a rógi kőpadra s tenyerébe hajtotta a fejét. A kis leány ránézett hosszan, elmerengve s nagyot sikoltott, mikor az ifju észre­vette őt. Ez a sikoltás azonban az öröm hangja volt. Ami ezután következett, az mind sablonszerű mederben pörgött odébb. Az ifju, aki Budapesten lakik egy fényes palotában és gazdag, előkelő sarj, szerelmet esküdött a kis varró­leánynak. Ennek pedig majd meghasadt a szive a határtalan boldogságtól. Mindez két hónappal ezelőtt történt. Ez a két hónap pedig egy uj regény­nek szőtte meg az alapját." A szöghajú, szerelmes lovag visszautazott fényes rezidenciájába s elfelejtkezett a karton­ruhás apróságról. Egy-két napig még csak irogatott levelet, de aztán kimara­doztak a rózsaszínű papirok és mély­séges bánat borult a kicsinyke terem­tésre. A leánysziv pedig olyan bolondos, olyan felületesen ítélő. Nem gondolko­zott sokáig a kartonruhás varróleány. Szombatról vasárnapra virradó éjjel fölkelt ágyacskájából, kigyalogolt a városerdőbe és ott föl akaita magát akasztani. Oda is erősítette már a kötelet az ághoz, mikor arra vetődött Juhász András vadőr, aki észrevette a sötét szándékot s megakadályozta tervében a leányt, akit hazajött szülőihez. Otthon pedig ezt felelte amikor kérdőre vonták : — Nekem is van szivein! . . Mást semmit se mondott. De ebből a négy szóból is megértették szülei a bolondos, misztikus tragédiát. Mulatság. * Matura-bál. A diákéletnek bucsut mondó ifjak, akik már mint hivatalosan is szellemileg érettek az önállóság szár­nyaira bocsájtatnak, egy kedélyes, poé­tikus táncestély keretében búcsúznak el egymástól. Ezt a tradicionális, évről­évre megtartani szokott táncestélyt az idén szombaton rendezik a Széchenyi­ligetben. A diák-bálak üde, életkedvtől duzzadó hangulata lesz szignaturája en­nek az estélynek, amelyen öreg, ifju \ egyforma jókedvvel szokott mulatni. Mi i hisszük, hogy az idén is igy lesz. * Tombola-estóly. A csabai Nőegylet vasárnapi tombola-estólye, mint az előre látható volt, mert a közönség szívesen gyakorol vigadva jótékonyságot, igen jól sikerült. A diszes közönség közül sokan nagyon ügyesen ültek Fortuna szekerén, mert a szóp tárgyak csakha­mar nyerőre találtak. A főnyeremény egy szép olajfestmónyü tájkép ós egy disztükör volt. A kissó lassú tempóban folyt sorsolás után annál nagyobb ani­móval vette kezdetét a tánc és igy folyt 2 óráig. A szegény iskolások felruhá­zására szép összeg folyt be. Tanügy. Értesítés. Békéscsabán szeptember hó l.-ón a polgári leányiskola megnyilik. Azok részére, akik az elemi iskola ötödik és hatodik osztályából a polgári leányiskola második, illetőleg harmadik osztályába akarnak átlépni, julius és augusztus havában tanfolyamot rende­zünk. Erre a tanfolyamra julius hó 1.-én I és 2 -án délelőtt 8 órakor kezdődőleg le­het beiratkozni az aradi ipar- és népbank fő-téri épületének emeletén, az iskola helyiségében. A jelentkezők hozzák magukkal is­kolai bizonyítványukat, illetőleg értesítő­könyvecskéjüket. Ugyanakkor az I., H. és III. osz­tályra előjegyezhetők azok, akik meg­felelő bizonyitványnyal rendelkeznek Különösen az első osztályba lépőknek ajánlom ezt, mert esetleg kimaradhatnak. Az összes iskolai illeték egész tan­évre 20 korona. Békéscsaba, 1908 junius 21. Dr. Osváth iános. TORVENYKEZES. § Enyveskezü hetes. Nánási István mint hetes szolgált Csabán, a Fiume­szállodában s ez év március 2-án reg­gel benyitott Tóth János pincér szo­bájába s annak az asztalon felejteti pénztárcájából ellopott 130 koronát. A pénz eltűnését csakhamar észrevette Tóth, de meg az is kitudódott, hogj Nánási járt a szobában. A biróság eh került lopás vétségéért, mely hétfőn 3 hónapi fogházra itólte. Nánási a bűn tetést tulszigorunak találta, felebbezett. § Halpaprikásra volt gusztusuk. Béké­sen P a k u c z a György halászattal foglalkozik. A mult óv november 23-án szerencse kisórte hálóját, mert mintegy 40 korona értékű halat sikerült fognia Pakucza, hogy a kedves zsákmány élv( maradjon, a Körös partján megerősí­tett és elzárható hálótartójában hagytí éjjelre a halakat. Meglepetve látta más­nap reggel a halász, hogy a haltartí feltörve, a halak eltűntek. Csak gonosí kéz cselekedte ezt s másnap reggel figyelemmel kisérte a békési piacot és nem eredménytelenül, mert ifj. J a­k u c z Gábor ós Mátyás békési légó nyek az általa fogott halakat árusították mit a csendőrségnek be is vallottak A biróság előtt azzal védekeztek, hog,i a haltartót gazdátlanul találták s réger óhajtottak már halpaprikást enni Lopáí bűntettében találtattak vétkesnek s Í halpaprikás jósága fölött most 6—6 hó napon át gondolkozhatnak a börtönben Felebbeztek § Legényvirtus. Mult évi decembe hó 6-án K m e c z János ós Kucser; András, csabai gazdalegónyek nagyo mulattak a „Szarvas" korcsmában. Min a legtöbb duhaj mulatozásnak, enneJ is szomorú volt a befejezése. Ugyani összevesztek azon, hogy melyiköket fc gadják szivesebben a szombat esti látó gatások alkalmával a leányok. Mive Kucsera nem engedett igazából, Kmec ugy szerzett magának felsőbbségel hogy mikor volt barátja eltávozott korcsmából, utána siete'.t s egy erő léccel ugy ütötte fejen Kucserát, hogj az összeesett, erre pedig csizmasarokká fején annyira összerugdosta, hogy sé rülései csak 24 nap múlva gyógyulta! be. Kmecz a biróság előtt azzal véde kezett, hogy a súlyos testisértést ittasai követte el. Két hónapi börtönre Ítélték de ezt tul szigorúnak, mig az ügyós nagyon is enyhének találta. Mindkette: felebbeztek. KUZGAZDASAG. Biztosit a jó angyal, A szövetkezet cégére mögött, irja í „Nap","tudvalévően a legkülömbözőb visszaéléseket követik el a szegény em ber szorult helyzetére spekuláló ügynö kök és igazgatók. Egészen furcsamói fogja fel például hivatását a Gazdái Biztosító Szövetkezete is. Azok a föld birtokosok és gazdák, akik itt biztosi tottákóz életüket ós vagyonukat, örökö aggodalomban ós panaszkodással járna! mert ez az intézet hirtelen gazdálkodás folytat. A szövetkezet cimét tulajdonkóp pen meg kellene változtatni Letört gaí dák biztosító szövetkezetére, mert a egész vállalkozás csak arra van alapítva hogy nagyurak végzett, vagyontalai rokonait ós ismerőseit elhelyezzék. Eze a tudatlan ós lusta protekciósok aztái i megeszik a vállalat egész vagyonát é

Next

/
Thumbnails
Contents