Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-06-21 / 50. szám

Békéscsaba, 1908. XXXV-ik évfolyam. 50-ik szám. Vasárnap, junius 21. BEKESM KÖZLÖNY POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: Vasárnap és csütörtökön ElrOFIZBTÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. EISfizetni bármikor lebet cvmesvcdcnbclül Is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr. SAILER VILMOS Felelős szerkesztő: SZÉKELY BÉLA Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám ' Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel |helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér A munkátlanság statisztikája és Békéscsaba, junius 20. j Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter most bocsájtotta ki azt a statisztikát, mely az év első három hónapjában lefolyt sztrájkokról szól. Megállapíthatjuk, hogy abban a statisztikában a mi vármegyénk is előkelő helyet kapott s egyáltalában nem kell szégyenkeznie azért, hogy a sztrájkrendezésekben hátramaradt volna. Vármegyénkben különösen az ipari sztrájkok dominálták e három hónapnak sztrájktörténetét s tetemes károsodást okoztak. Jólét és nyugalom s az életnek más java, mind egyetlen egy föltételtől függ: a munkától. A munkás frissíti föl a társadalmak vérkeringését. Munka nélkül befagynának az elmékben a gnndolatok, a szivekben az érzések, megbénulna a tevékenység, a leleményesség, a föltaláló képesség. Senki se kutatná az ismeretlent, senki se törekedne az újszerű után. Munka nélkül csak lomha heverés volna az élet, állati vegetálás, remények és kilátások nélkül, sikerek és eredmények nélkül. Azoknak kellene ezt tudni legjobban, akik a munka apostolainak vallják magukat. Bizonyára tudják is, mert hiszen a szociálistákat mindenben a munka értékének a megismerése vezeti. Az ellentétes fölfogások küzdelmében nehéz elfogulatlanul megítélni az ellenfél taktikáját és ezért majd csak a jövendő nemzedékek feladata lesz megítélni: jól és helyesen s okosan cselekedtek-e a szocialisták, mikor a gazdasági harcban a sztrájkot tették b , » i.i. t .".M,a i.-íi rr"~ leges tétlenséggel a produkcióért és meg nem keresettnek hagytak sok-sok milliót, amit megkereshettek volna. Tudjuk, mi erre a válasz. A sztrájk nem hiábavaló. A munkásság kényelmesen hozza be a bérveszteséget. Hát hiszen sok esetben behozza, sok esetben nem hozza be. A kiküzdött bérjavitást azonban egyetlen egy esetben sem élvezi. Mert a produkciónak éppen azon a területén, ahol a munkafolytonosság a sztrájk miatt megszakítást szenvedett, mutatkozik legelsőbben a drágulás és a mészáros-segéd tudja legelsőnek, hogy a sztrájkja után vagy kisebb falatokat mér ki az ebédhusból a gyerekeinek, vagy ha megmarad a megdrágulás ellenére is a régi porciózásnál, akkor másról kell lemondania. De hát azért lehetséges, hogy nekik van igazuk. Annyi azonban bizonyos, hogy hihetetlen drágán fizetik meg ezt az igazságot, amit mégse élvezhetnek. Hogy mennyibe kerül a munkásosztálynak a sztrájk-szenvedélye, arról nem számolt be a szociálisták központja az évi jelentésében. Mintha röstelte volna bevallani országvilág előtt. A kereskedelemügyi miniszternek statisztikai adataiból kitűnik, hogy ebben a három hónapban ez ország területén 48 sztrájkban 2657 munkás sztrájkolt, akik összesen 27.647 munkanapot mulasztottak. A munkások bérvesztesége 110.376 koronára rúgott.. És, hogy a munkások ezért a nagy veszteségért hogyan kárpótolják magukat, azt igazán bajos kitalálni. No de hát az erkölcsi diadal is valami. Csakhogy az erkölcsi diadal is kezd már gyöngébb ragyogással ban 43 ipartelep élt a kizárás fegyverével. A szünetelő munkások itt is 3194 munkanapot, pénzben pedig 10.666 koronát vesztettek és még csak erkölcsi diadallal se vigasztalhatták magukat, mert valamennyi kizárás a munkaadók győzelmével végződött. Füzhetünk még ehhez beszédesebb számokat is. Mert a miniszter az 1907. évben előfordult sztrájkok és kizárások statisztikáját is közli. Ennek a statisztikának a számai a rombolás és pusztulás erejével beszélnek. Az elmúlt évben a sztrájkok és kizárások folytán az iparban összesen 809.399 munkanap ment veszendőbe, a munkások pedig 2,372.247 korona munkabért vesztettek. Sok ezer családapának a diadalát és sok ezer családnak a növekedő nyomorát hirdeti ez a szomorú statisztika. A diadalt a nyomorukkal fizették meg szegények. ,i — /J4i. :A gyulai szanatórium mult éve. Adatok az igazgatói jelentésből. Az eiső beszámold. A József-szanatórium egyesület rendes évi közgyűlésén Geszti József dr. a békósmegyei tüdőszanatórium jeles igazgató-orvosa, tett már jelentést a szanatórium mult esztendei működéséről. Ennek a jelentésnek egy-két adatát a fővárosi híradások nyomán mi is közöltük. Most megjelent aztán füzetalakban is a szatórium mult esztendőjének igazgatói jelentése, amely statisztikai adatokkal nyújt változatos képet az elmúlt évi működésről. Ezt a jelentést annyival is inkább helyénvalónak látjuk bővebben ismertetni, mert mint első beszámoló, kétségtelenül jelentős szerepet tölt majd be Azok részére, akiknek kritikai szeme nem találja meg az arányosságot, már a bevezetésben két körülményt emlit föl az igazgató. Az egyik körülmény az, hogy ez évben a kezdet kezdetén voltak, a másik, hogy egy ilyfajta intézet működését rövid hét hónap után elitélni nem szabad és megítélni is alig lehet. Geszti József dr. igazgató-orvos arra is kiterjeszkedik jelentésében, hogy mennyiben felel meg az alföldi klima a tüdővész gyógyítása szempontjából? Fejtegetvén ezt a kérdést s arra a konklúzióra jut, hogy az Alföldön rendelkezésünkre álló eszközök a tüdővész meggyógyitásában sokkal hatalmasabb szerepet játszanak, mint például a klimás tényezők. Az elmúlt év folyamán (1907. junius 5-től december hó 31-ig) felvétetett 220 beteg, 137 férfi és 83 nő. Mig tehát a férfiak az összes betegek 62%-át tették ki, addig a nők csak 38%-át, dacára annak, hogy intézetünkben a férfi és női helyek száma (50—50 egyenlő. Innen van, hogy a női osztályon állandóan nagyobb volt az üres helyek száma, mint a férfi osztályon. Ezt a jelenséget annak tulajdonítani, hogy a férfiaknál gyakoribb a tüdővész, mint a nőknél, hazai viszonyokra való tekintettel (fél milliónál több tüdőbeteg, 226 szanatóriumi ágy) nem lehet, inkább ott kell ennek az okát keresni, hogy a nők rendszerint nehezebben szánják rá magukat a szanatóriumi kezelésre. A betegek Magyarország minden részéből, vármegyéjéből és városából jelentkeztek felvételre. Ebből a kimutatásból nyilvánvaló, hogy a szanatórium mennyire országos jellegű. A betegek átlagos kúraideje 69 napot tett ki Mivel a kúraidő átlag 90 napban lett kontemplálva, ez az eredmény kielégítőnek nem mondható. Okát ennek abban kell keresnünk, hogy betegeink legnagyobb része a szegény és egyedül keresetére utalt társadalmi osztályhoz tartozott, akiknek magánviszonyai a kúra folytatását és befejezését sok esetben lehetetlenné tették. Innen van, hogy mig a nők átlagos kúraideje 74 napot tett ki. a férfiaké csak 64-et.