Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-06-21 / 50. szám

292 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1908. junius 21. ha a társadalom az otthon maradt családtagok segélyezését fokozottabb mértékben gyakorolná s ez által a gyógykezelés idejére a betegnek családja fentartására irányuló gondjait enyhítené. Hiven a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület intencióihoz, a betegek legnagyobb része teljesen ingyen gyógykezeltetett. A 220 felvett beteg közül fizető volt 71, ingyenesen gyógykezeltetett 149. Az ingyenesen gyógykezelt betegek közül 25 férfi, 21 nő, összesen tehát 46 beteg a külömböző alapítványi helyeken nyert elhelyezést, 53 férfi ós 43 nőért, összesen tehát 96 betegért a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület fizette az ápolási költségeket, ápolási költségeket fizettek továbbá betege ikért: a pozsonyi kerületi munkábiztositó pénztár 1 férfiért, báró Liptai Béláné 1 nőért, gróf Almásy Dénesné 1 férfiért, Osztrák-Magyar Bank kassai fiókja 1 férfiért, aradi kerületi munkásbiztosító pénztár 1 férfiért, diósgyőri m. kir. vasés acélgyár 2 férfiért. A valóságban úgy állanak a viszonyok, hogy az ingyenes ápolt betegek közül csak az utóbbi 7-nek az ápolási költségei térültek meg, a többieknek a gyógykezelése a József Kir. Herceg Szanatóuium Egyesület terhére történt. A Dózsa-szobor. Pörökkel jár a kongresszus. Az ügyészség és a főszolgabiróság. Még az elmúlt esztendőben hallhatta a békésmegyei polgárság azt, hogy egy-két nagyon élénk fantáziával megáldott ember közlékenységének jóvoltából komolyan is kezdenek beszólni a Békéscsabán felállítandó Dózsa-szobor ügyével. Mi, akik közvetlen szemlélői lehetünk a Csabán történő dolgoknak, egyáltalán nem láttunk mást a nagy képpel fölfujt ügyben, mint a virgonc, ártatlan egérkét, amely cincog, cincog anélkül, hogy jogosult lenne bárkinek is különösebb képpen fölhivatni rakoncátlankodásaira a figyelmet. Az Alföld nagyobb városai azonban nem mindig látnak keresztül az események láncolatán. Ezt felületességnek is nevezhetjük, amely nagy gyermekies séggel ir alá minden idegen helyről jött hazug értesítést. Ezt a gyöngeséget olvastuk ki aradi és budapesti laptársainknak azon híradásaiból is, hogy Békéscsabán bizony-bizony felállítják a Dózsa-szobrot s hogy e mozgalom megindítója Áchim L. András volt. Tehát eléggé komolynak hitt körökben is készDénznek vették ezt a haziiírsáP'ot. Ezenközben a hihetőség és valószínűség alkalmasabb kidomboritása céljából Áchim L. András érintkezésbe lépett valami ismeretlen nevü szobrászifjúval, aki Dózsa György korának minden ismerete nélkül vállalkozott arra, hogy a néhai parasztkirály szobrát „elkészíti". Minden studium sutbadobásával csinált is aztán gipszből valami alakot, amely kétszer oly hosszú kaszá t szorongat a kezében, mint amilyen nagy jó aga. A jeles, de ismeretlen szobrászifju bizonyára ezzel a kaszával kívánja demonstrálni azt, hogy az egyenes vonalak még gipszből is könnyebben mintázhatók, mint az eszméket kifejező csoportozatok s hogy Dózsa György táborában kaszások is küzdöttek. A mintát lehozták Békéscsabára ós a szobor-bizottság, amelynek tagjai egytől egyig „műértők", Darabos János elnöklése mellett kimondotta, hogy ez pompás kifejezője Dózsa György eszméinek, amelyeket ők is tudnak vallani és érteni E megapellálhatlan határozat következtében az ismeretlen szobrász-ifju nagy „alkotása" Békéscsabán maradt. Történt később, hogy a parasztpárt összehívta országosnak mondott, de valójában szigorúan békésmegyei jellegű kongresszésát. Amint a kongreszszus hivei eljövének, a terembe valami fogpiszkálószerü, gipszből készült alakra , lettek figyelmesek. A hatóság azt hitte, ' hogy a gipszminta — szobadísz. A beavatottak azonban tudták, hogy voltaképpen Dózsa Györgyöt akarja ábrázolni. És fölállott egy Brindusz nevü alak, hogy ilyeténképpen szónokoljon, reámutatva természetesen a szoborra: »Jellemben és akaraterőben, nemkülönben bátorságban olyanok legyetek, mint ez a szobor /« E kijelentés fülébejjutott az ügyészségnek, amely most kérdést intézett a főszolgabirósághoz, vájjon igaz-e, hogy a kongresszus termében ott volt a Dózsa-,,szobor" is s hogy Boros-Brindusz Mihály a fent hivatolt formában öntötte | ki szive keservét? A hatóság válasza ( után alkalmasint megindítják a bünj fenyítő eljárást. Politikai levél. — Fővárosi munkatársunktól. — Günther nem fog megbukni. A Ház pénteken a belépő igazságügyminisztert zajos éljenzéssel fogadta és ez7p| ncrv látásik o7ont a hólrn köztiik Igaz, hogy a függetlenségi párt egy része még ma is erősen követeli, hogy Günther Antal igazságügyminiszternek le kell vonnia a konzekvenciát abból, hogy egyik javaslatát visszautasították az igazságügyi bizottságban, a kormány azonban ebbe nem akar beleegyezni. — Ez a zavar csak arra kell, — mondják a kormány részéről — hogy a kormányt abba a tevékenységében, a melylyel a családi tűzhelyet az uzsorásokkal és üzérekkel szemben védelmébe veszi, lehetőleg megzavarják. Ugyanez a célja azoknak a burkolatlan célozgató, alamuszi sajtóközleményeknek, amelyek az indiszkréció fátyolán keresztül sejtetik, hogy a függetlenségi párt nincsen megelégedve Günther igazságügyminiszterrel, mert — senkinek sem kedvez. Azok az urak, akik a diszkrét cikkek mögött még diszkrétebben meghúzódnak, nincsenek megelégedve a miniszterrel, — mert nekik nem kedvez. Günther miniszter a pénteki ováció után nagyon elkeseredetten bírálta le a függetlenségi párti képviselők ismeretes akcióját: — Orvtámadást intéztek ellenem — mondta. — este 8 órakor kaptam a kabinetirodától telegrammot, hogy másnap délelőtt vár a király. Természetesen mennem kellett. Ezt az alkalmat használta fel néhány ember arra, hogy zavart csináljon Á párt többsége — amint meggyőződtem — az én álláspontomat vallja. Nem is fogok a javaslaton lényeges változtatást koncedálni. * Egy kormánypárti beavatott politikus érdekes dolgokat mond el a koalíció jövőjéről. A jóslat felette kellemetlen lehet. Szerinte a koalíció és a király között a választói jog miatt mielőbb kitör a konfliktus, aminek szakítás lesz a vége. A kormány csak azért hajtja keresztül a törvényjavaslatokat, hogy a felszámolás ősszei a lehető legsimábban menjen. Ime az érdekes nyilatkozat: — A kormánynak nagyon sürgős minden. Ha valamelyik javaslathoz fél óráig hozzá szólnak, már obstrukcióról beszélnek és rendkívüli eszközökre gondolnak, ugy, hogy az a néhány képviselő, aki még bejár a Házba, már valósággal ideges és a legjobban szeretne már menekülni. Ennek dacára minden nap uj, meg uj javaslatot terjesztenek be. Ez nem egyéb, mint felszámolás. A kormánynak sietnie kell, mert azzal az eshetőséggel áll szemben, hogy szeptemberben el kell mennie, még mielőtt a választói jogra vonatkozó törvényt beterjeszthetné. Az esetleges válság oka is a választói törvényben rejlik. A király és Andrássy felfogása között óriási űr tátong, melyet al.g lehet majd áthidalni. Andrássy visszavonhatlan ígérete, hogy őszszel okvetlen beterjeszti a törvényt, nem akart megnyugtatás lenni lefelé, hanem emlékeztetés fölfelé és énnan paalr 37 utómondatot nyelte le Andrássy, mely ha kimaradt volna, igy szólott volna „Ha pedig őszié sem kapok király hozzájárulást, beadom lemondásomat éí ezúttal véglegesen " És kilentizedrész valószínűleg amel lett szól, hogy a király szeptemberbei sem fog hozzájárulni Andrássy javasla tához és akkor Andrássy megy ós vele az egész kabinet. Kizártnak tartom, hogy az ellenté a király és Andrássy, illetőleg a kor mány álláspontja között ebben a kér désben áthidalható legyen. A király ! minden kétséget kizáró demokratikus mondhatnám szociálisztikus megoldás adna, mig a kormány csak olyan refor mot tervez, mely névlegesen újítás, d€ lényegben nem bolygatja meg a mos tani erőviszonyokat. És itt nemcsak í király, hanem az egész dinasztia felfogása ellenkezik a kormányéval, ugy hogy semmiféle eshetőség nem változtat a helyzeten. * A képviselőház bankbizottsága im már befejezte a szakértői vélemények meghallgatását. E vélemények közötl kétségtelenül K o,m f e 1 d Zsigmondé a legnyomósabb. Ő szivesebben látna magyar szempontból és nem közgazda sági szempontból egy önálló magyal bankot, amelynek felállítását nem tartja lehetetlennek. C h o r i n az önálló bank hive éí mitől sem fél. A fizetési mérleget nem tartja mértékadónak, hanem a vagyonmérleget ós ezt minálunk kielégítőnek találja, hiszen csak a legutóbbi években is nagy válságokon mentünk keresztül, anélkül, hogy nagyobb megrázkódások ban lett volna részünk Chorinnak igaza van, de csak akkor, ha ezt az állítását az átmeneti idők esetleges válságának meguszására alkalmazza. Egy ország gazdasági élete olyan, mint az emberi test, amelynek a napi erőfogyasztásához mérten kell táplálkoznia. Az egészséges ember egy vagy két napi böjtöt, vagy rossz táplálkozást föl sem vesz, mert ennyire elég saját testi erejének tartaléka, de a huzamos rossz táplálkozásnak ós az erőtartalék fogyasztásának betegség és kimerülés a vége. Egy ország gazdasági életének anyagcseréjét a fizetési mérleg mutatja, amelynek egyensúlya az ország gazdasági egészségének szükséges. Ha ez az egyensúly egy évre megbomlik, meríthet az ország belső erejéből, de ha a passzivitás állandó, akkor belső vagyoni erőnk kihasználása és fölélóse végkimerülésl okoz. Chorinnak merőben ellenlábasa Lánczy Leó, aki a pesszimista sötét szemüvegén át nézi a bankkórdést. Ő a válságosán nagy kamatlábat ós hitelünk teljes elvesztését prognosztikálja. A pénzérték állandóságának föntartását lehetetlennek tartja és előtesjesztésének végén még egy lélegzet alatt olyant is mond, ami még szomorúbb színben tiintpti föl iövAnlrot \i nrrvik kérdő-