Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-06-14 / 48. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1908. jnuius 14 Ezek az izmok azonban csak akkor fognak erőre mutatni, ha minden jövedelmi forrást, amely csak kínálkozik, felhasználunk a magunk táplálására, erőink fejlesztésére. Ugy látszik, ennek pillanata érkezett el és innen van ez a nagy csend, mely a politikára borul. Adja Isten, hogy ez a közöny állandó legyen, többet ér egyetlen gazdasági értékű ujitás száz hiábavaló üres közjogi para- i grafusnál. F Komoly sorok egy naiv ügyhöz. Békésvármegye és a felvidék. Hiu reménykedések. Nevetségesen együgyű szándékról és részben már kész tervről értesítette szerkesztőségünket egy oly tagja a leguiabban uj formát és szellemi köpenyt öltött parasztpárti vezérkarnak, aki minden titkot és tervet ismer. B közlés szerint Hodzsa Milán, a tót képviselő, azt az eszmét vetette föl, hogy vármegyénk oly községeiben, ahol tótok laknak, meg kell indítani a szláv propagandát s igy egy olyan erős tábort kell teremteni, amely az Alföldön is figyelmeztesse a törvényhozókat a tót nép „elkobzott" jogainak visszaadására. Hogy pedig egységesebb, erősebb és imponálóbb legyen a mozgalom, azt vélné helyesnek Hodzsa Milán, ha a parasztpárt mai keretében indíttatnék meg az. Igy aztán kettős célt érnének nek el. Megizmosodna a felvidéken is a parasztpárt s egységessé, politikailag számottevőbbé erősödne az a nemzetiségi mozgalom is, amelynek exponensei Hodzsa Milán ós mindazok, akik ez idő szerint alig rendelkeznek politikai erő tekintetében sulylyal és komolysággal. Hodzsáék tehát a parasztpártnak s igy Áchim L. Andrásnak támogatásával akarják bizonyosabbá tenni céljaik sikerét. Az eszme nem rossz. Csak az a ba, hogy nem eredeti. Békésmegyében megkísérelték már többen is elhinteni a nemzetiségi maszlagot, de nem sikerült ez senkinek Hegy pedig Ácnim L. András kapható volna erre, azt éppen nem akarjuk elhinni. Békésmegye magyar ajkú népei előtt nem lehetne eltitkolni a parasztpárti propagandába burkolt célt s nyomban világos lenne mindenki előtt, hogy ez az akció tót nemzetiségi érdekeket szolgál. A mi derék gazdáink pedig először magyarok s csak azután szociálisták, vagy parasztpártiak. Erre való tekintettel, bízvást állítjuk, hogy ha Hodzsáék csakugyan megkezdik a játékot, akkor ezek a magyar gazdálkodók nyomban hátat fordítanának a paraszpártnak. Jól tudják ezt a párt vezetői s ezért előre is megjósolhatjuk, hogy az együgyü tervből misem lesz, mert a párt, amely amúgy sem áll szilárd alapon, ez esetben föltétlenül megsemmisülne. Mindazonáltal érezhető már nálunk is, hogy Hodzsa Milánék rápillantottak Békésmegyére. Tótkomlóson és Békés csabán például igen so c helyen használják azt a tót gyufát, amelynek gyártója a tót nyelv terjesztésére vonatkozó propagándának 5 százalékot juttat a jövedelemből. Tótkomlóson berendezkedtek már azokkal az amerikai kétfilléres levéljegyekkel is, amelyeknek tót felirata az, hogy: - Csak az a nyelv édes, amelyet anyánktól tanultunk.« Mindezekből azt lehetne következtetni, hogy Békésmegyében a felvidékihez hasonló arányokat öltött már a nemzetiségi propaganda. Ez azonban téves föltevés lenne, mert ha észlelhető is nálunk ilyen törekvés, az csak egy-két családra szorítkozik.' A mi véleményünk az, hogy Hodzsa Milánék hiába jártak Békésmegyében. A mi derék népünket sem a parasztpárt keretein belül, sem azon kivül meg nem ronthatják. Közigazgatási bizottsági ülés. Békésvármegye a mult hónapban. — Egy községi tisztviselő ügye. — Közegészségügyi helyzetünk. — A pénzügyigazgató előadmányai. — Apróbb ügyek. Vármegyénk közigazgatási bizottságának csütörtöki ülésére csak mérsékelt számban jelentek meg a tagok. Ez bizonyára annak tulajdonitható, hogy a nyári mezei tennivalók lekötik a közügyek intézésével megbízott törvényhatósági bizottsági tagjainkat; ámde ez az elfoglaltság sem okozhatott teljes részvétlenséget. Morvay Mihály, Haviár Dániel, Haraszti Sándor, Török Gábor ma is csak ugy ott voltak a hivatalos személyiségeken kivül, mint más alkalommal. A csütörtöki ülés hamar véget ért s élénkebb vitát alig egy-két kérdés váltott ki. Részletes tudósításunkat az ülés lefolyásáról itt adjuk : Békésmegye májusban. D ő r y Pál főispánnak olnöki megnyitója után D a i m e 1 Sándor dr. főjegyző olvasta fel Ambrus alispán jelentését a vármegye mult hónapi közállapotairól. Május hó folyamán a személybiztonság 10, a vagyonbiztonság 26 esetben támadtatott meg. Tüz 26 izben volt kidobták az embert. De nem iszom ám én mindig Csak amikor megcsináltam valamit. Aztán, mig készül a képem, mig azt hiszem, hogy tudok valami jót, valami szépet csinálni, addig nem iszom. Csak azután, mikor készen vagyok s látom, hogy nem tudok semmi valamirevalót csinálni. Ilyenkor elkeseredem és iszom. — De hiszen ugy még kevésbbé tudsz jó dolgokat csinálni? — Lehet, de legalább nem gondolok rá. Milyen jó is, nem gondolni semmire. Nemsokára jönnek a napszámosok, meg a gyári munkások. Micsoda hatalmas, erős alakok ! Ugy irigylem őket. Nekik kutya bajuk! Állati életet élnek és boldogok. Micsoda ostobaság is más életet .élni. „Állatnak születtünk s nem akarunk állati életet élni 1 Hülyeség ! Általában hülyeség dolgozni. Minduntalan előszedni uj v&sznakat és telerakni színekkel. Rakni, rakosgatni, mig eljön a legnagyobb festő, a Halál és kiüti kezünkből az ecsetet s maga rakja fel azután fekete, gyászfátyolos ecsetével ravatalunkra a Nirvána fehér ós sárga szineit. „Nem félek a haláltól, de ostobaságnak tartom az életet. S főleg ostobaságnak a munkát, a halhatatlanságért való munkát. „Mit akarunk mi nyomorult férgek a halhatatlansággal ? Eszményi célokért küzdünk s tudjuk, hogy a földben kell elporladni mindnyájunknak. Törődünk a mával, holott nem tudjuk, hogy holnap felébredünk-e ? „Egy teljesen bizonytalan életen át dolgozni bizonyos célokért, hiszen ez lehetetlenség! „S mikor ezekre a dolgokra gondolok, futok hazulról; mert ha otthon maradnék, főbe puffantanám magam. Menekülök a halál elől." — Ez az orvosság használ ? — Hogyne, Két-három napig iszom s egyszerre csak kezdem újra érezni az alkotás vágyát, újra hiszek, bizom a tehetségemben, újra emberré leszek. „Eh, ez az élet! De mit értetek ti ehhez ? Csakis igy lehet nagy dolgokat csinálni! Hiába néztek le, smokingos banda — enyém a jövő ! Ti csak élvezzétek a mát, enyém a holnap ; az enyém, a miénk, rongyosoké, részegeseké! — Elhiszem, de mondd csak, ma hányadnapos hangulatban vagy ? — Már kezdtem visszanyerni az önbizalmamat, a munkakedvemet. Fogok csinálni egy gyönyörű dolgot. Hó, nap, rózsaszín hó, megfagyott lány, kezében virág. . . nagyszerű lesz — dadogta végül teljesen értelmetlenül s álmosan leborult az asztalra. Néhány pillanatra elhallgatot, azután újra felütötte a fejét s ugy mormogta: — Ha pedig majd nem tudok elmenekülni hazulról, utolér a halál... S ime utolérte. Eljött a nagy festő s a kis festő sovány arcát befestette gyászfátyolos eu?etjével a Nirvána viaszsárga színére s még valami mosolygásfélét is festett | oda halvány, meredt ajaka szélére. Mintha örülne, hogy holnap nem kell felkelni, és nem kell gondolkozni azon, hogy minek üljön neki, csak azért, hogy kenyere legyen, megfesteni olyan képet, amelyet aztán megutál. Mintha örülne ennek, meg annak, 1 hogy nem kell többé elmenekülni a Halál elől a bűzös, piszkos korcsmákba. Legalább otthon várt reá, férfiasan s talán józanul is ... Baleset 10, öngyilkosság 20 fordult elő. A jelentós gazdasági részében említést tesz Ambrus Sándor arról, hogy az aratási szerződóseket már túlnyomó részben megkötötték. Terméskilátásainkat kedvezőtlen színben tárja elénk a jelentés. Ezt a részt ezekben ismertetjük: A gabonák, amelyek az április havi csapadékok folytán kedvező fejlődésnek indultak, további fejlődósükben visszamaradtak; a kalászolás egyenlőtlen és a szikes földekben a buza már annyira lesült, hogy az tovább már nem igen fejlődhet. Habár ugy a takarmányrépa, mint a tengeri vetések ez idő szerint még eléggé jól állanak, de ha néhány jó eső nem segít rajtuk, ebben a tekintetben is szomorúak a kilátások. Hasonlóan vagyunk a legelőkkel is; a kaszálók első hozama még jó közepesnek volt mondható, de ha az időjárás kedvezőre nem fordul, a gyulabeli haszonállatokat kész takarmánynyal kell majd tartani. Mindezek olyan jelenségek, amelyek miatt a gazdák, különösen a kisgazdák, méltán a legnagyobb aggodalommal néznek az idei gazdasági év elé. Vita egy felfüggesztés körül. A békési biróság áttette a megyéhez annak a bünfenyitő ügynek iratait, amelyet Szathmáry Dezső községi iktató ellen indítottak. Szathmáryt azzal vádolják, hogy anyját életveszélyesen fenyegette. A törvény ez esetben, ha még jogerős vád alá helyezési határozat nem hozatott: nyiit kérdésnek hagyja az illető tisztviselőnek fel, vagy fel nem függesztését. Haviár Dániel a tisztviselői állás, de meg az egész tisztviselői kar érdekében is szükségesnek látja azt, hogy nyomban felfüggeszszék azt a tisztviselőt, aki ellen bünfenyitő eljárás indíttatott. Szathmáry Dezső ügyének erkölcsi vonatkozása is megkívánja ennek az álláspontnak érvényre juttatását. Török Gábor: Osztja Haviár Dániel véleményét, de a jelen esetben nem látja szükségesnek kimondani a felfüggesztést. Ő ugy tudja, hogy Szathmáry ellen közcsend elleni kihágás miatt is megindult az eljárás. Helyesnek vélné felhívni a főszolgabíró figyelmét erre a körülményre is. A felfüggesztést csak akkor kellene kimondani, ha ezt a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat indokoltnak mondaná. Daimel Sándor főjegyző elfogadja ugy a Haviár Dániel, mint a Török Gábor indítványát. Az alispáni javaslat különben a jövőre provideál s nem zárja ki azt, hogy a felfüggesztés kimondassák, vagy ki ne mondassék. Ambrus Sándor: Hive annak az álláspontnak, mely a felfüggesztést tartja elrendelendőnek oly dolgokért, amelyek büntetőjogilag is megtorlást érdemelnek. A maga részéről Haviár Dániel indítványához csatlakozik. L a d i c s László dr. szerint a felfüggesztés nem helyénvaló ebben az esetben A segéd- és kezelőszemélyzet állását és positióját különben sem tartja oly fontosnak és exponáltnak, hogy ezek betöltőjének személyével kapcsotos esetek miatt a tisztviselői tekintélyt megvédeni kellene. Ezért elvetendőnek véli Haviár Dániái indítványát. Haviár Dániel: Konstatálni kívánja, hogy ő semmilyen indítványt nem tett csak azt látja ós tartja szükségesnek, hogy az ügy állására vonatkozólag jelentést kérjen a bizottság a főszolgabírótól. Ha tudná, hogy a panasz alappal bir, ő tiszta lelkiismerettel felfüggesztené Szathmáryt, mert ethikailag is súlyos elbírálás alá esik az, ha valaki megfenyegeti az anyját. Ezután ugy határozott a bizottság, hogy jelentést kér a főbírótól, azt megtudandó, vájjon a Szathmáry ellen felhozott vádak melyike felel megfáz igazságnak. Vármegyénk közegészségügye. Zöldy János dr. megyei főorvos jelentése következett ezután Bókésmegye közegészségügyének mult havi helyzetéről. A jelentésnek egyik elszomorítóbb része a halálesetekről szóló, mert ebből tudjuk meg, hogy milyen rettenetes módon arat nálunk a tüdővész. A főorvos jelentéseiből hónapról hónapra megtudjuk, hogy Békésmegyében a tüdővész okozzá a legtöbb ós leggyakoribb halálozást. Az általános közegészségügyi helyzet különben az előző hónaphoz viszonyítva kedvezőbb volt májusban, mert a hevenyragadós megbetegedések száma májusban 3'29-el volt kisebb, mint áprilisban. Difteria előfordult 7 esetben 3 halálozással, vörheny 13 esetben, kanyaró 290 esetben 20 halálozással, hasihagymáz 5 esetben, 3 halálozással. A pénzügyigazgató előadmányai. Gryneusz György pénzügyigazgatóhelyettes jelentése szerint míjus hó folyamán az elmúlt évi május hónaphoz viszonyítottan 307.000 koronával több egyenesadó és 90C0 koronával több hadmentessógi dij folyt be. Szarvas község 1468 koronányi behajthatatlan hadmentessógi adóját törölte a bizottság. Ács Istvannak 20 korona jövedéki kihágási büntetését 1 napi fogházn változtatták át. Apróbb ügyek. A királyi tanfelügyelő előadmányainak legérdekesebbikóvel, külön cikknek keretében foglalkozunk. Úgydarabjai között — amelyek kis jelentőségűek voltak ezúttal — megemlítette, hogy a békési polgári leányiskola tantestületében nagy az ellenségeskedés, ami áthelyezéseket mond majd szükségesnek. — G y u r i c a Mária most már harmadízben tesz panaszt az árvaszók ellen. A panaszkodót, aki elmebaj miatt gondnokság alatt áll és aki különben is minden alap nélkül teszi meg időnkónt panaszait — elutasították beadványával. — A szeghalmi közlegelő-szabáíyrendelet ellen beadott fellebbezést szintén elutasította a bizottság. Még egyszer a kongresszus. Buza Barna cikke. Ddzsa György imitátorok. Jó időbe kerül még, hogy a csabai parasztkongresszus fölött napirendre térjenek az újságok. Mult számunkban „Az Újság" helyes véleményét tettük közzé a parasztpárti kongresszusról. Ezzel azonban korántsem fejezték be a fővárosi újságok hasábjain a szigorú s mindazonáltal igazságos kritikát, amely kétségtelenül indokolt ezzel a különös „országos gyűléssel" szemben. Mert ezt az országos gyűlést azok előtt, akik közelebbről is ismerik az ügyet, semmiképp sem lehet nagygyá, rettenetessé és félelmetessé felfújni. Ehhez a kongresszushoz njabban Buza Barna orsz. képviselő szólott. A cikk nemcsak aktuális és helyi vonatkozású, hanem egyenes csapáson haladó következtetéseire való figyelemmel is érdemes az ismertetésre. A közlemény címe „Dózsa-imitátorok". Kivonatoltan pedig igy hangzik: Uj életpálya lett egy idő óta a népvezérség. Az elhagyatott, árva magyar nép egy idő óta kezdi észrevenni, hogy vó^e az ő árvaságának, mert immár nagyon sok jólelkű embernek fekszik a szivén az ő sorsa. S ha voltak ezelőtt is bajnokai, vezérei a magyar parasztságnak, ha egy Táncsics, egy Petőfi, egy Arany küzdött érte valaha, hát ma már tucatszámra támadnak a Táncsicsok és Petőfiek, gombamódra szaporodnak a nép vezérei: Áchim, Brindus, Májer s ha igy tart tovább, a szegény magyar nép valósággal agyon lesz vezérelve. Egy különbség van az igazi s a mai modern magyar népvezérek közt: az, hogy a mai vezéreknek legelső népme itési akciójuk az, hogy hü népüktől adót szednek. Ig.y lett" a népvezórség jövedelmező életpálya Ez azelőtt nem volt divatban. Ezért van ma olyan nagy tolongás a népvezéri pályán. Á nép vezéreknek az a közös jellemvonásuk, hogy se származásuknál, se foglalkozásúknál fogva semmi közük a néphez. De azért mentik a népet lelkesen. A népvezéri foglalkozást üzletszerüleg Várkonyi kezdte nálunk. Meg is gazdagodott belőle. Hanem ö még csak kezdetleges szatócs volt. A pálya azóta fejlődött ki s azóta oszlott fel több osztályra. Legtöbben vannak ma a Marx és'Lassalle-fóle népvezérek, akik teljesen idegen mintára dolgoznak. Mások azonban a magyar históriában keresik népvezéri működésük számára a példát. Ilyenek pl. a fiók Martinovicsok. Ezek tudományos alapon küzdenek a népjogokért s elméletileg lelkesednek a népért amelyet gyakorlatilag soha se is láttak. Vannak aztán, akik a tett emberei. Ezeket nem elégíti ki a Martinovics-féle tudományos, elméleti felforgatás, ők gyakorlati felforgatással akarnak maguknak egy kis zavarost csinálni, tehát más mintaképet kerestek maguknak a históriából: Dózsa Györgyöt. Ilyen Dózsa Györgyök is szaladgálnak már egy páran ezen a szegény magyar földön', amely, mintha folytonos lidércnyomásai lennének, mindenféle szörnyalakokkal van tele egy idő óta. Az uj Dózsa Györgyök teljesen utánozzák Dózsa Ggöfgy életének azt a részét, mikor a népet vezette. Annak a résznek, mikor Dózsa György tüzes vastrónuson ült, már nem igen vállalkoznának az el-