Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-02-27 / 17. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Jékéscsaba, 1908. febr. 27. lami észrevétele ennek a csoportnak. Komolyságot azonban ne tulajdonítson senki ezeknek az észrevételeknek, a melyek közönséges, csirkepiactéri hazugságok. Az volt pointje emez észrevételeknek, hogy Seiler Elek csabai főszolgabíró kijelentette, hogy akkor intézi el a csabai Népegylet egyik ügyét, amikor ez neki kedvében lesz. Áchim L. András a nagyobb nyomaték kedvéért rögtön kijelentette ' azt is, hogy a Népegylet ellen folyó kilakoltatási ügynek kapcsán tette ezt a kijelentést Seiler. A csabai Népegylet ugyanis Áchim L. András csirkepiac-téri házában helyeztetett el. Az egylet ellen most eljárás folyik s helyiségeit becsukatta a hatóság. Nagyon természetes tehát, hogy ilyenformán nem fizet az egylet házbért sem. Áchim L. András azonban annyira önzetlen népbarát, hogy pénz nélkül még a saját híveinek egyletét se látja szívesen a házában s ezért dr. T a r d o s Dezső csabai ügyvéd utján kilakoltatási eljárást indíttatott. A szolgabíró nem tartván illetékesnek magát ez ügyben határozni, áttette az iratokat az alispánhoz, anélkül, hogy a neki imputált kijelentéseket mondotta volna. Érdekes jelenet volt, amikor Áchim észrevette a háta mögött álló Tardost s kérdést intézett hozzá, hogy miért nem bizonyítgatja az ő állításait? — Azért, — válaszolt vissza Tardos, — mert ezek az állitások nem igazak . . . S i m o n k a György dr. azt tette szóvá, hogy Seiler mindig szembehelyezkedik a népakarattal s hogy a Népegylet ügyét szándékosan késlelteti. Ezekre a valótlanságokra megfelelt Seiler Elek is. A m b T « Sándor alispán különösnek tan,,., aogy a közélet e derék őrei mindig észrevételeznek valamit az alispáni jelentéssel összefüggően. Mindig panaszszal állanak elő, mindig vádolnak s egyetlen egyszer sem tapasztalta azt, hogy a rendes uton igyekeznének orvoslást keresni. Sem Simonka, sem Áchim nem tettek még egyetlen egyszer sem feljelentést Seiler ellen s ez a tény arról győzi meg őt, hogy állításaik is mind alaptalanok s pusztán csak hangulatkeltés céljából beszélnek a megyegyüléseken képzelt visszaélésekről ós sérelmekről. Ezt a módot is természetesnek találja Ambrus, mert ha följelentené Seilert akár Áchim, akár Simonka s ha a följelentés adatai valótlanoknak bizonyulnának, — az esetben meggyűlne a bajuk a törvényszékkel. Ok azonban a támadásnak, rágalmazásnek é3 a tények elferditésének azon módját választják, melylyel büntetlenül élhetnek. Seiler Elek erélyesen és határozottan visszautasította a vádakat. Kijelentette, hogy ő már régen befejezte volna a Népegylet ügyét, de Áchim L. Andrást nem lehet kihallgatni. Áchim maga mondta azt, hogy nem jelenik meg száz idézésre sem. A vezetőségnek 28 tagját hallgatta ki s csupán Áchim renitenskedik még, akit most valószínűleg ki sem hallgatnak, hanem őnélküle zárják be a népegylet ügyének aktáit. Eközben tette Áchim azt a durva közbeszólást, amely Seiler működését Bali Mihályéhoz hasonlította s melyet a főispán kegyesen elnézett. A közgyűlés tudomásul vette az alispáni jelentést. Haviár Dánielt megválasztották A megyebizottság több tagja azt kérte ezután Dőry Pál főispántól, hogy a tárgysorozattól eltérően a S z a 1 a y József lemondásával megüresedett közigazgatási bizottsági tagságra rendese el a szavazást. Elnöklő főispán e kérelemnek eleget is tett s csakhamar kezdetét vette a szavazás, amely két küldöttség előtt folyt. Erre a választásra két párt készülődött. Egyik politikai szempontokra tekintett s éz most nem a függeilenségi párt volt, a másik pedig a rendkívüli szellemi tulajdonokat kereste a jelöltekben. S ez a párt Haviár Dánielt, a mult alkalommal kibuktatott tagot támogatta. Mindkét párt emberei hevesen dolgoztak. Élénk kapacitálás folyt M á r k y János dr. gyulai közjegyző érdekében, aki Haviárnak volt az ellenfele és kit az Áchim-frakció is támogatott. Haviár megválasztatását elősegítendő, a szarvasi megyebizottsági tagok kivétel nélkül bejöttek. De feltűnt, hogy a függetlenségi-párt többi tagjai közül csak igen kevesen vettek részt a szavazásban. Haviárt volt szabadelviipárti tagok támogatták. Külön emiitjük meg, hogy Sáros yGyula árvaszéki ülnöknek köszönhető az az egy szavazat, amely Haviár Dánielnek többséget biztosított. Összesen 163 szavazat adatott le. Ebből M á r k y János 81, Haviár Dániel 82 szavazatott kapott s igy Haviár Dániel 1 szótöbbséggel a közigazgatási bizottság megválasztott tagjául jelentette ki. ' Ez az eredmény nagy lelkesedést keltett s Haviár hivéi percekig tapsoltak. Tisztviselőink inkompatibilitása. Azon rendelet után, melylyel Andrássy Gyula gróf, belügyminiszter a megyéi tisztviselők inkompatibilitásának kérdését szabályozta, alig hisszük, hogy szót ejtsen még valaki Békésmegye területén a tisztviselők összeférhetlenségről. Ezt a rendeletet Ki s s László ismertette s konstatálva lett, hogy vármegyénkben senki sem tölt be a tisztviselők közül olyan állást, amely e rendeletbe ütköznék, sőt ez a rendelet épp ugy szabályozza a tisztviselői inkompatibilitás kérdését, amint ezt törvényhatóságunk már évekkel ezelőtt szabályrendeletileg korlátok közé szorította. Leszavazott széksértés. Durva, brutális jelenetet inscenirozott ezután Áchim L. András. Ez már a délutáni közgyűlésen történt, mikor — Neve ? — Báró X. — Állása ? — Gyakornok. — Hány éves? — Harmincöt. — Nem gondolja, hogy ez magas kor egy gyakornoknak? Csak nem olyan régen dolgozik itt, minden előmenetel nélkül? Mi volt azelőtt? — Főhadnagy. — És reszkető hangon diktálja ezrede nevét és számát. — Hogyan ? Ilyen szép állásból lépett ki, mondja el őszintén kilép'se történetét. Hebegett valami szerelmi históriát, Melyből botrány lett, végül azonban kisült, hogy inkább piszkos természetű adósságok miatt kellett elhagynia a szegény mágnáshoz egyedül illő katonai pályát. Erősen szemébe néztem. — Nem nyúlt a pénzhez, ami keze alatt volt ? — Bizony néha megtettem. — Van adóssága? — Több, mint a hajamszála! — írja alá a jegyzőkönyvet, — mondám ridegen és elébe tolom a papirt. O szó nélkül aláírja, aztán könyörögve néz rám. — Mi lesz belőle ? — kérdi aggódva, mohón lesve válaszomat. — Hát bizony fegyelmi. — És aztán? — kérdi, miközben szinte liheg . . . — Elcsapás! — felelém könyörtelenül, majd tetőtől-talpig végigmérem és igy szólok : — Hát főhadnagy ur, emiészik-e még a „Fogelscheiche"-ra ? Az én emberem rám mered, szemei kidüllednek a rémülettől és megsemmisülve hanyatlik hátra. — Végem van, Ön az! Szegény édesanyám ! remegi lelkevesztetten ! — Hát nincs vége! Itt a jegyzőkönyve, — mondám, széttépve az irást. — Menjen nyugodtan haza, majd én szerkesztem meg a vallomását. A szegény ember öntudatlanul támolygott el, ón elintéztem a dolgát, abból a kegyetlen vallomásból pedig két hasznot húztam. Először is kielégítettem bosszúvágyamat, meggyötörtem régi kínzómat, de egyúttal a hosszasan megkínzott ember ugy elrémült mindenféle könnyelmüsködéstől, látva annak komoly következményeit, hogy sohasem tett többé semmi rosszat, sőt ma is egyike a legjobb tisztviselőknek. A két asszony könnyes szernekkel, megkönnyebbülten sóhajtott fel és éppen bókokkal akarták elhalmozni a jószívű elbeszélőt, mikor megszólal a sarokból a kedves elbeszélő kis diák-sógora, aki az érdekes élmény alatt háromszor is igyekezett feltűnővé tenni magát, de a figyelmes hallgatók egy-egy boszus kézintésére ijedten kotródott tova. — Bácsi, a mama már haragszik, elhűl a vacsora, tessék már hazajönni! A meghatottság e prózai szavakra eltűnt s az asszonyok ijedten rebbentek szét, az otthonlevőkre gondolva, akik bizonyosan szintén haragusznak már a vacsora késése miatt. — No, én Tamás vagyok benne, hogy ez a história a legközelebbi „Békésmegyei Közlönyében benne nem lesz, — szólal meg az egyik tréfás ur — a szerkesztő gyanús módon hallgatott és figyelt! Általános nevetés honorálta a pro feciát és én, hogy meg ne ingassam a jós szavahihetőségét, kénytelen voltam eleget tenni a jövendölésnek. Jól tettem-e, vagy nem, azt olvasóink döntsék el! Csaba a közoktatásért. Polgári leányiskola. — Kertgazdasági iskola. , Csaba község, melynek közoktatAsr budgetje eddig is tetemes volt, a képviselőtestület örvendetes álláspontja folytán, ujabb kiadási tétellel gondoskodhatik tanügyeinek istápolásáról. Keddon ugyanis kimondotta a képviselőtestület, hogy a felállítandó polgári leányiskola dologi kiadásaihoz hozzájárul. Igaz, hogy a határozathoz két Kohn Dávidnak a földadó refor nálása ügyében készült memoranduma került tárgyalás alá. Dőry főispán a délutáni 4 órás motorral elutazott Gyuláról s az elnöki széket Ambrus alispán vette át, aki már erélyesebb kezekkel vezette a gyűlést. A memorandum ismertetése után Szondy Lajos dr. azt kívánta, hogy 1 küldessék az meg a többi törvényható- I Ságoknak is csatlakozás céljából. Igaz Pál szerint kifejezésre kell juttatni abban a progreszszivitás elvét is, mert igazságtalan dolog, hogy a latifumdiumok nem a fokozatos rendszer alapján fizetik az adót. B e 1 i c z e y Géza elfogadja a memorandumot, de azt javasolja, hogy adják vissza a bizottságnak pótlás és kiegészítés végett. Veres József is hiányosnak találta a javaslatot, amelynek példákkal kellett volna illusztrálni'azt, hogy milyen aránytalan nálunk a földadó. A memorandumban kifejezésre kell juttatni az ártéri adóztatás igazságtalanságait is. H u n y a Mihály a gazdasági egyesületnek javasolja megküldeni a memorandumot. Áchim L. András azt fejtegette, hogy ez hiábavaló fáradtság volna, mert az egyesület elnöke is csak féladót fizet. Hogy várhatnánk tehát részrehajtatlan bírálatot egy olyan egylettől, amelynek elnöke szintén élvezi az igazságtalan adózás előnyeit ? Beliczey Géza védelmébe vette a gazdasági egyletet. Áchim szavait — úgymond — komolyan venni nem szabad, mert hisz épp őmondta és élőszavakkal mondta a közgyűlés színe előtt a délelőtt folyamán, hogy csalja, vagy csalta a népet.

r Áchim erre tele torokkal kiáltotta Beliczey felé : — Hazudik! . . . Elnöklő alispán nyomban rácsengetett s felhívta tiszti főügyészt, hogy ha Áchim kijelentésében széksértést lát fenforogni, tegye meg indítványát. Ez időre azonban a megyebizot'tságnak vidéki tagjai Achiméb kivételével mind elutaztak s Áchim L. András bátran nézhetet az eredmény elé. Z ö 1 d y Gáza dr. tiszti főügyész 200 koronára indítványozta megbüntetni Achimot. Ambrus alispán előbb arra a kérdésre rendelte el a névszerinti szavazást, vájjon Áchim L. András elkövette-e a széksértést ? A megyegyülés aztán kimondotta, hogy széksértést nem lát fenforogni. Ambrus alispán e határozatnak enunciálásának rendjón azon meggyőződésének adott hifejezóst, hogy a közgyűlés nem akarta ennél az első esetnél mindjárt elitélni Áchimot, mert az a durva hang, amely a közgyűlési teremben eleddig sohasem volt szokásos, bizonyára teljesen frappirozta a tagokat. Békésmegyében egyébként sem bírságoltak még meg soha senkit széksértésért s reményének adott kifejezést, hogy Áchim L. András sem fog alkalmat adni a jövőben széksértési indítványra. A memorandumot visszaadták ezután a bizottságnak. Egyébb ügyek. Udvarhelymegyének azon körirata fölött, mely a horvát obstrukció letörésére vonatkozik, napirendre tért a megy ebizottság, mert az obstrukció megszűnt már. — Nagyvárad város törvényhatósági bizottsága megkeresést intézett a mi megyénkhez is, amelyben azt kéri, hogy a nagyobb vidéki városokban felállítandó állami zálogházak érdekében írjunk föl a kormányhoz. A közgyűlés ilyen értelemben határozott. — Az Alföldi Gazdasági Vasútnak azon kérelmét, hogy a gézamegálló — tótkomlósi vasútra megszavazott hozzájárulás után késedelmi kamatot fizessen Békésmegye — elutasította a megyebizottság. — Á megyei alkalmazottak drágasági pótlékának kérdését levették a napirendről. — Békéscsabának módosított szervezési szabályrendeletét visszaküldi a közgyűlés pótlás végett a községnek s utasítja a képviselőtestületet, hogy az árvaszéki ülnököt és a számvevőt is vegye be az elöljárók közé. „ha" sjócskát is tett. Áldozatkészség csak a? esetben gyakorol, ha a polgár leány/skola költségeihez az állam hozzájárulása is biztosítva van és ha az állam kilátásba helyezi, hogy néhány év multával az iskolát átveszi. Elég azonban ez is, annak dokumentálására, hogy a kezdetnél egy lépéssel tovább vagyunk. A másik iskola kertgazdasági szakiskola 4s faiskola lenne. Ez a Berényi-út végén levő nyolc holdas városi teleken létesülne a földmivelésügyi miniszter jóvoltából, melyet a képviselőtestület kérni fog. A kertgazdasági iskolát a polgári fiúiskolával kapcsolnák össze

1 Ezen érdekes ügy körül a képviselőtestületben lefolyt vitát a következő tudósításunk tükrözi vissza : A polgári leányiskola. K o r o s y László főjegyző előterjesztette, hogy Böszörményi Róza, kinek Gyom&n nyilvános jellegű polgári iskolája van, kórvényt nyújtott be a községhez, hogy Csabán, az első évben már három osztályú polgári leányiskolát szándékozik felállítani, ha a község nem tagadja meg a kivánt anyagi támogatást. Kérvényéhez mellékelte a szülői aláírásodat, kik az iskolának már az első tanévben 196 növendéket biztosítanak. Arra is hivatkozik kérvényében, hogy az &lam támogatását, az iskola nyilvános jellegét sikerülni fog kieszközölnie. Csabától azt kéri, hogy osztályonkint 1000—1000 korona támogatást, a fűtéshez a szükséges tűzifát és 50 növendék részére iskolai padokat adjon. A tanács javaslata e kérelemre az, hogy az iskolára szükség van és igy egy évre, a jövő tanévre adja meg a képviselőtestület a kért támogatást, ha a kérvényezőnek sikerül az állam hozzájárulását is biztosítani, igy az állami felügyeletet is. Szeberényi Lajos szintén óhajtja a polgári leányiskolát, azonban azt csak később állítaná fel, mert az adózó közönség úgyis nagyon meg van terhelve. F á y Samu dr. szintén tudja, ,: v szűkség van egy polgári 1. A nyisk • • ., Helyesebb lenne, ha az iskolát az állam állítaná fel. Sailer Gyula: Határozathozatal előtt a kérvényt kiadná az iskolaszéknek, mely tájékoztatná magát az iskola szervezetére nézve is. Áchim L. András: Ellensége minden bizottságnak, mert azoknál minden csak ellaposodik. Az iskolára különösen a gazda és iparososztálynak van szüksége, igy a hozzájárulást szívesen megszavazza. K o r o s y László : Az elöljáróságot is az vezette, hogy az iskolára igenis szüksé T van. A felsőbb leányiskolának nem lenne ez konkurense, mert az a szülő, ki gyermekének nagyobb kiképeztetésót óhajtja, az abba az iskolába küldi. Á tanácsi javaslat csak feltételes hozzájárulást mond ki ós igy az elfogadható Ha azonban az iskola életképes, nemhosszu időre az állam úgyis átveszi és a felsőbb leányiskolát internátussal kibővítve, uj épületet kap, ahova aztán a polgári leányiskola helyezhető el. V a r s á g h Béla : Néhány évtizede, hogy a közügyet és a közoktatásügyet, mint iskolaszóki tag, majd mint elnök szolgálja és igy nem ütközik meg az iskolaszéknek bizonyos oldalról jövő lekicsinylése fölött; azonban jobban szereti az iskolaügyet és tul teszi azon magát. A polgári leányiskolát szintén óhajtja, a hozzájárulást megszavazza, azonban hozzátennó még azt is a határozathoz, hogy ha a kormány biztositfa, hogy hajlandó majd idővel az iskoíát átvenni. A tanács javaslata aztán e pótlással határozattá emeltetett. A kertgazdasági iskola. A községnek a Berényi-út végén mintegy nyolc holdnyi területe van, mely kertgazdaságra és faiskolára alkalmas. A község célszerűbbnek találja, ha a terütetet a fenti célra, mint egyszerű faiskolára használná fel. A tanács azt javasolta a képviselőtestületnek, hogy feliratilag keresse meg a földmivelésügyi minisztert, hogy a nyolc holdon kertgazdasági ós faiskolát létesítsen, amely iskola kapcsolatba hozatnék a polgári fiúiskolával. A faiskola a község lakosságának biztositana fajtiszta csemetéket, természetesen jutányos áron. A közgyűlés a tanács javaslatát elfogadta.