Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-02-27 / 17. szám

Békéscsaba 1Q08, febr. 2\ bizalom - vagy bizalmatlanság ? Békésmegye a kormány politikájáról Füstbe ment tervek. Vármegyénk megyebizottsági köz­gyűlésének legérdekesebb tárgya az a társtörvényhatósági megkeresés volt, mely a kormánynak bizalmat javasolt szavazni. Ezt a megkeresést Udvarhely­megye intézte Bókósmegyóhez, ahol igen sokan nagy érdeklődessel néztek emiatt a közgyűlés elé, mert már he­tekkel ezelőtt hire járt, hogy Áchim L. Andrásék az állandó választmánynak akármilyen javaslatával szemben bizal­matlansági indítványt nyújtanak be. Hogy a szerepek kellőképben meg­oszoljanak, az indítványt maga Áchim L. Andás szerkesztette. Simonka Györgj dr. gyulai ügyvédnek feladata az volt, hogy azt kellő indokolással terjessze elő. Minden így is történt. Aztán megindult a felszólalások és a bölcselkedések árja. A honfoglalástól a horvát obstrukciójg minden politikai mozzanattal fogadkozott egyik-másik felszólaló. A főispán egyszer sem tar­totta helyénvslónak arra inteni a fel­szólalókat, Ittgy a tárgytól ne térje­nek el. Ez a Körülmény azt eredményezte, hogy s legkomolyabb, de egyben a legnevetségesebb következménytől is tartani lehetett. Békésvármegye közön­ségének többsége ugyanis bizalommal viseltetik a mai kormány iránt. Megye­bizottságunk többsége szintén ezt az álláspontot vallja. Mégis majdnem az a helyzet állott elő, hogy az Achimék bizalmatlansági indítványa megy keresz­tül, mert az intelligens megyebizottsági tagok a déli vonattal elutazni készültek, ellenben Achimék délutánra is ott ma­radtak. Tgen ían el is távoztak már, mikor a főispán elrendelte a névszerinti szavazást. Achimék nagyon jól tudták R vidéki f-'gok szokását s ezért túlhaj­tott felszólalásokkal akarták kiböjtölni az időt délig, amikor . ők dominálták volna a helyzetet, számszerint mintegy húszan. Áchim L. András kifejezést is adott abbeli türelmetlenségének, hogy a vidékiek éppen 12 óráig maradtak a teremben s oda szólt H a v i á r Gyulához : — Miért nem mennek haza ? A választ megkapta később a sza­vazás eredményében . . . Ugyanennél a kérdésnél történt a mi nevetséges közszereplésünknek in­gatagságát és gyermekes kapkodását jellemző egyik jelenet is. Simonka György dr. ugyanis „önérzet nélkülinek", megbízhatatlannak mondotta azt a me­gyei tisztikart, melyről az egyik bizott­ságban csak napokkal ezelőtt is bámu­latos elismeréssel nyilatkozott egy bi­zottsági ülésen. Kérjük Simonka Györgyöt, mondja meg nekünk, mikép képzeli azt, hogy az ő és a hozzá hasonló „közéleti sze­replők" működésének és munkájának valaki komolyságot tulajdonítson, mi­kor a legfontosabb kérdések súlyát is csak a pillanatnyi benyomások szerint értékelik és értékeli? A magunk részéről teljes határo­zottsággal utasítjuk vissza a tisztviselői kart érintő vádakat, amelyek rosszhisze- j müek ós nem igazak s azon meggyő­ződésünknek adunk kifejezést, hogy a durva módon megbántott tisztviselők jövő alkalommal radikális gyorsasággal is képesek lesznek elégtételt szerezni maguknak. Konstatálni kívánjuk, hogy az elnöki csengő akkor sem szólott, a mikor Simonka a tisztviselői kart sér­tegette. A közgyűlés ezen részéről •egyébként itt következik a tudósítás : Dairael Sándor dr. főjegyző is­mertette Udvarhelyvármegyónek a kor­mány üdvözlése tárgyában megküldött köriratát, melyet az állandó választmány a következő indokolással javasolt tudo­másul venni: „Békésvármegye törvényhatósága is osztatlan örömmel és megnyugvás­sal fogadta annak idején a politikai helyzetnek az alkotmányellenes ura­BÉKESMEGYEI KÖZLÖNY lom után törtónt olyan alakulását, hogy az ország kormányzatát azon férfiakból alakult alkotmányos mi­nisztérium vette át, akiknek személye iránt az ország nagy többsége teljes bizalommal viseltetett, akiknek poli­tikai múltja, kipróbált hazafisága teljes garanciát nyújtott arra nézve, hogy kor­mányzatuk alatt állami életünk szigo­rúan alkoimányos alapon nemzeti irányban fog fejlődni és megerősödni. 'Bár a lefolyt idő alatt kifejtett kormányzati tevékenység és az elért eredmények nem mindenben elégiik is ki a nemzeti kormány működésé­hez, az alkotmányos élet helyreálltán érzett öröm első perceiben fűzött vá­rakozásokat. Bákósvármegye törvény­hatósága tárgyilagosan és eifogolatla­nul mórlegelve a helyzetet, mégis ha­zafias kötelességének tartja, hogy azt a kormányt, időhöz kötött és megszabott feladatok elvégzésére vonatkozó átmeneti működésében jövőben is támogassa és vele szemben elismeréssel legyen. Mert meg van győződve, hogy a jelenlegi kor­mány annak létrehozatalában, ami a fennálló tényleges viszonyok mellett elér­hető és kivihető volt, teljes igyekezettel és erős akarattal közreműködött, mert el nem vitatható tény, hogy a minden téren fennálló és különösen az átmeneti kormányzás természetéből folyó legyőz­hetetlen nehézségek nagyban akadályoz­zák a kormány szabad működését, mert a törvényhatóság tudatában van an­nak a súlyos felelősségnek, mely az ország ügyeit vezető kormánynak kö­telességévé teszi, hogyintózkedéseiben a legnagyobb előrelátás és megfon­tolt bölcsesség vezesse, végül, mert a nemzet jövője iránt éppen a fenn­álló súlyos viszonyokra tekintettel táplált hazafias aggodalom az ország minden hü fiát arra kötelezi, hogy egyetértő akarattal hárítson el ennek a kormánynak útjából minden aka­dályt, amely a magyar nemzet előre­törő fejlődésének gátat vethet. Minthogy azonban a törvényha­tósági bizottság arra nézve, hogy a kormány iránt érzett teljes bizalmá­nak a kormányhoz intézendő felirat­ban adjon uj ibb kifejezést, eznttal semmi különösebb alkalomszerűséget fennforogni nem lát, ennélfogva a köriratot tudomásul veszi". Ehhez a javaslathoz elsőnek R e c k Géza földbirtokos szólott: Azon reményemnek adok kifejezést, mondotta Reck, hogy amikor ezt a kérdést tárgyalja a közgyűlés, nem zár­kózik el a niai kormány működésének bírálatától. És amikor határozatot hozunk, senkit se vezessen szinpáthia, vagy anti­pathia, hanem a hozandó határozatom fedje teljesen a közgyűlés komolyságát. Mióta a Hab3burg-ház uralkodik Ma­gyarországon, azóta vörösfonálkónt hú­zódik végig országunk történetében az Ausztriába való beolvasztási törekvés. Ezek a törekvések eredményezték a 67-iki kiegyezés sürgős megkötését. Lehetnek hibái ennek a műnek. De mindaz, ami emberileg nagy — feltalál­ható benne Amit a 67-es törvények a nemzetnek biztosítottak, azt apránként megkaptuk. De azt a munkát megsem­misítette az ubstrukció, mely a koalíció győzelméhez vezetett. Megsemmisült a szabadelvű párt . . . H a v i á r Gyula : Darabont beszéd ! Reck: Az obstrukció oka a ház­szabályrevizió volt. A házszabályrevizió tervét hazaárulásnak moudották. Most ott van a koalíció s ugyanarra a ház­szabályrevizióra készülődik, mint melyért a szabadelvüpártot megbuktatta. Uralom­rajutásának idején füt-fát igórt s most miszticizmusba burkolt alkotmánybizto­sitékokat hoz . . . H a v i á r Gyula : Bolond b9széd ! L a d i c s László : Dehogy bolond­Okos beszéd . . . Reck: Az ország népe osztatlan örömmel fogadta ezt a kormányt. Ha azonban a követelményeknek nem felel meg, elérkezettnek kelí látnunk idejét a liberális ellenzék megteremtósének. H a v i á r Gyula : A halottak még nem támadnak föl! . . . Reck: Ez a kormány már nyom­ban kineveztetése után egy közjogi botlást követett el azzal, hogy elismerte a parlamentben a horvát nyelv kizáró­lagos használatának jogát. Felkiáltások: Benne van a kiegyezési törvényben. A Deák törvé­nyében. '' Reck: Minekutána ón sem látok különösebb okot a bizalomnyilvánitásra s ezért az állandó választmány javasla­tát teszem magamévá. Simonka György dr. és Áchim L. András bizalmatlansági indítványt nf ujtottak be. Simonka önórzetnélküliek­n'ek, fórfiatlanoknak mondotta Békés­megye tisztviselőit, akik mint az állandó választmány tagjai, közreműködtek a határozati javaslat megszerkesztésében. Beszéde után Áchim L. András állott föl s nagy derültség között jelentette ki, hogy azért sem szavaz bizalmat, mert a mai kormány egyik tagjával, Apponyi Alberttel, két évvel ezelőtt együtt csalták a népet. Felkiáltások: Tehát beismeri, hogy maga nópcsaló ? . . . Ez aztán az őszinteség ! . . . Áchim L. András a nagy zajban nem beszélhetett tovább. E támadásokra vár­megyénk legkiválóbb szónoka, P á 1 f f y Béla, a nagytudásu, meggyőző erővel beszélő gyomai plébános válaszolt: — Azt hittem, — kezdte Pálffy — hogy én, a fiatal, tudást és modort fo­gok tanulni ebben a teremben. Ezek az illúziók teljesen szótoszlottak a mai köz­gyűlés során, mely azt a látszatot kelti bennem, hogy a tanácskozás itt a nép­gyűlések színvonalára sülyedt. Áchim L. András a papi javak szekularizáció­járól beszélt, miközben csuhásoknak nevezett el bennünket. Legyen meggyő­ződve Áchim, hogy az esetben, ha a nép boldogulását csak a javak szekula­rizációjában látnók, ón volnék az első katonája ennek az elvnek. De ott van Franciaország. Tanulja meg a szekula­rizáció következményeit Áchim is. Áchim sértéseit nem veszi föl. Krisztust is le­köpködték. Én pedig nem akarok kü­lönb lenni Krisztusnál. „Igaza van Áchimnak, hogy közjogi viták foglalják le most ai ország par­lamentjének idejét. D).ák ós Kossuth eszméi külön-külön táborokat teremtet­tek. Mindkét tábor halványként imádja az eszmék első hirdetőit. Ez a nagy szeretet nagyon elválasztotta egymástól ezt a két pártot. Pártok sohasem kriti­zálták egymást ugy, mint most. De kormányt sem kritizáltak még ugy, mint a mait. Pedig e kormány tagjai­nak csak az a bünük, hogy amikor kinyújtják kezeiket valamelyes jogun­kért, akkor a körmükre koppint Bécs. Ezért nem megrovást, hanem bizalmat érdemelnek, amelynek megszavazását indítványozza. Szeberónyi Zs. Lajos: Min­denki hazaáruló volt a mai kormány uralomra jutása idején, aki nem vallotta a koalíció politikáját ós aki helyeselte a házszabályoknak szigorítását. Most ugyanaz a kormány akarja ezt tenni, amelynek fórfiai az ellenzék szószólói valáiiak. Ez a kormány teljesen elérte már azt a fokot, melyet a bizalmatlan­ság kifejezésétől csak egy lépés választ el s ezért ő Simonkáék indítványát teszi magáévá. Veres József Pálffy indítványa mellett szólt, amelyet később vissza­vontak. L a d i c s László az állandó választmány hitározati javaslatát, mint a legkorrektebbet ós a legmegfelelőbbet ajánlotta elfogadásra. A közgyűlés név­szerinti szivazással, 68 szóval 51 elle­nében, az állandó választmány javaslatát emelte határozattá. Képviselőtestületi közgyűlés Békéscsabán. Az utcai villamos-világítás kiterjesztése. — Három megrovás. — A bizottságok uj tagjai. — Segélyek. A keddi közgyűlésre nagy számban gyűltek egybe a képviselőtestület tagjai. Az uj városatyák teljes számban jöttek el és a parasztpárti mező elég hangos volt. Három szüzbeszódben is lehetett „gyönyörködni" : R e i s z Hermann, K r a s z k ó Mihály és B r ü 1,1 e r Ármin részéről. Kraszkó teljesen Áchim L. András iskolájából való : heves és nem nagyon gondolja át amit mond. Belanka bejutott bizottsági tagul a munkássegitő­pénztárba, melyet eddig „kódis pénztár­nak" csúfolt ós ugyancsak elpudeálta magát, mikor ezt a főjegyző reáolvasta. Reisz Hermann ós Brüller Ármin az első eredmónynyel távoztak a köz­gyűlésről. Előbbi a kereskedő-segédek továbbképző-tanfolyamára beszélt ki 2GD koronát, utóbbi Erzsébethelynek esetleg villamos-világitást. A vezér, Áchim L. András szintén elemében volt. Még a megyegyűlésen a kormány ellen leadott mükifejezósei motoszkáltak az agyában, de azért még sem volt oly kíméletlen a hangban, mint azelőtt nem egyszer. Nem valószínűtlen, hogy ő is kezdi be­látni : kevesebbindulattal több az eredmény. A hosszú, délutáni fél 1 óráig tartó ülésről tudósításunk, a kővetkező : Kovács Sz. Ádám rövid beszéd­del nyitotta meg a gyűlést. Üdvözölte a városatyákat és kérte a képviselőtes­tületet, támogassa őt a nehéz feladatban a közügyek igaz szeretetével. Áchim L. András : A községi bírót ugy a maga, mint a parasztpárt részé­ről biztosítja a támogatásról addig, míg igazságos lesz és eljárásában nem ked­vez, ugy mint a volt bíró a hivatalnoki karnak ós egyes képviselőtestületi tagnak. Tudomásul vette a közgyűlés a tör­vényhatóságnak ama határozatát, hogy a gerendási-ut létesítésére elő egezett költségnek összege után 5%-os kamatot fizet, a községi utcákon levő fák tulaj­donjogát nem a háztulajdonosoknak, ha­nem a községnek biztosította. A közoktatásügyi miniszternek ama rendeletét küldötte meg az alispán, melyben nemzeti falanx szervezését óhajtja. AchimL, András : Hát ez micsoda csudabogár ? K o r o s y főjegyző : Iskolás fiuk­ból szervezendő csapat, mely a katona rendgyakorlatot sajátítja el. Csabán, hol sok a gyermek, lehetetlen annak egy­séges szervezése; irattárba ajánlja he­lyezni a rendeletet. Áchim L. András : Visszaküldené M azzal a megjegyzéssel, hogy ily nemzeti humbuggal ne rabolják a tisztviselők idejét. A közgyűlés nem ezt tette, hanem a tanács javaslatát fogadta el. Egy csomó illetőségi ügy elintézése után a csabai járásbíróság uj épületét, fogházzal együtt nem hajlandó felépíteni a város, hariem ingyen telket ád, építsen az állam. A gerendási Apponyi-birtok felpar­cellázása folytán Csorvá3 községe moz­galmat indított, hogy ez a terület köz­igazgatásilag Csorváshoz csatoltassék. A tanács azt javasolja, hogy a köz­ség minden körülmények között aka­dályozza meg a szándékolt terület cson­kítását s ezért egy jogügyi bizottság­nak, mely H a a n Béla ügyész, dr. S a i 1 e r Vilmos, dr'. ,y Samu, dr. U r s z i n y János, dr. *i á r d o s Dezső tagokból áll, legyen feladata Csaba ér­dekeit megvédeni. Újra alakították az egyes bizottsá­gokat. Beválasztatott a földvóteli bizott­ságba : dr. Fáy Samu, a gyámpénztá­riba : Reisz Hermann, Kovács L. Mihály, a közegészségügyibe: Kovács L. Mi­hály, a kertbizottságba: Sailer Gyula, Wagner József, Kraszkó Mihály, Áchim L András, Stark Ferenc, ipariskolai bizottságba Timkó János, az iskola­székbe „chim L András ós Reisz Her­mán, a munkásházik ópitő-bizottsáaba Darabos János, az utbizottságba Sze­berónyi Lajos és Reisz Hermán, a vár­megyei munkásházak-bizottságba Bla­hut Mihály. Hosszú és érdekes vita folyt a vasúti állomásunk villamos világítással való ellátására kötött szerződés kapcsán. A villamos-bizottság, illetve Csaba kötelezte magát, hogy tíz éven át ára­mot szolgáltat a MÁV -nak bektowatton­ként 37 2 fillérért. Áz állomás azonban nagyfogyasztó, mert évenkint 200.000 hektowatt órát is fogyaszt. E szerződést névszerinti szavazással hagyta jóvá a közgyűlés. A parasztpártiak ellene sza­vaztak. A szavazás után felállott Áchim L. András és csodálkozását fejezte ki, hogy oly könnyelműen lett megszavazva ily terhes szerződés. Nem gondolták meg, hátha a nemzeti nagy Kossuth waggonhiánya, vagy bányasztrájk foly­tán a szén ára óriási módon felszökik, adhatja-e a község oly olcsón az ára­mot? De más panasza is van. Miért kapja a csabai két nagy szálloda olcsób­ban az áramot, mint más fogyasztó ? Koros y és Achina mérnök adták meg a felvilágosítást. Aki többet fogyaszt az áramból, szabályrendeletileg élvezi a kedvezményt. Reisz Hermán a magánfogyasz­tókkal szemben is alacsonyabb árakat kór életbe léptetni. Kraszkó Mihály panaszolja, hogy mig a főtér villamos árban úszik, addig az ő utcájában nyakát törheti az ember. Legyen az uri rósz kevésbbó világos s jusson a lámpákból a szegénynek is. Korosy László : A viílamosvilá­gitás előtt 125 petróleumlámpa volt Csaba utcáin elhelyezve, most meg 425 villamos láng ég. A képviselőtestület ! elhatározhatja azok szaporítását, sőt az ! összes utcák kivilágítását, csak azt. fűzi I hozzá, hogy egy-egy lámpa égése évi ! 25 koronájába jön a közpónztárnak. Ez aztán lelohasztotta a világítási kedvet ós határozatba ment, hogy a villamos-bizottság ujabb lámpák elhe­lyezésére tegyen javaslatot és költség­vetést. Gondoskodás történik a kisebb fogyasztók áramdíjainak leszállítására is. Még Áchim tett panaszt az árvaszék egy bírságolása miatt, majd hogy a ta­nács a községnek szállító iparosok kö­zül nem az ujakat, hanem a régieket alkalmazza. A főjegyző világosította fel, hogy nem lett helyesen informálva. Az apróbb ügyek közül kiemeljük, hogy Rabatin testvérek gép- ós rézön­tődé gyárra ingyen telket kérnek, mit a község megad, csak a tervet mutassak

Next

/
Thumbnails
Contents