Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-05-17 / 40. szám

Békéscsaba, 1908. V XXXV-ik évfolyam. 40-ik szám. Vasárnap, május .17 BEEESH POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető Közlemények küldendők. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap ós csütörtökön EltOFIZBTÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. ElSfizetni bármikor lehet éunegvedcnbelűl is. Egyes szám ára 12 fillér. Kéziratok nem adatnak uissz.1. Főszerkesztő : Dr. SAILEB VILMOS Felelős szerkesztő: SZÉKELY BÉLA Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel [helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér Ami sürgősebb. Békéscsaba, május 16. A t. Ház csütörtökön uj fogalommal ismerkedett meg. Megszavazta az uj házszabály alapján megkivánt „százötven "-nél több képviselő, hogy a t. Házban sürgős — a munka. A mi parlamentárizmusunk belenevelődött abba, hogy a munka se nem sürgős, se nem érdekes. Sürgős a „személyes kérdés", sürgős esetleg az interpelláció, ha mögötte az idegeket bizseregtető szenzáció kínálkozik. De a munkára mindig az volt a felelet: „Hej, ráérünk arra még". A parlamenti szabadság nem nélkülözheti a munka szabadságának biztosítékait. Ezek nélkül a házszabály csak torzképe az alkotmányosságnak. Amely parlamentnek nincs annyi önmérséklete s amely többségnek nincs olyan erkölcsi ereje, hogy alkotmányos uton be tudja iktatni az ügyrendjébe a nemzet akaratának érvényesüléséhez szükséges feltételek garanciáit, az veszélyesebb a parlamentárizmus jövője szempontjából a nyilt abszolutizmusnál. A legnagyobb, leghatalmasabb nemzetek gondoskodtak arról, hogy parlamentjük az övék legyen, nem pedig széthúzó, személyi érdekeket, vagy állambontó túlzásokat kép viselő kisebbségek és töredékek játéktáblája. Mi sem maradhattunk vissza ettől a fejlődéstől. A mai cenzusos parlamentben is vannak irányzatok, melyek derékszög alatt keresztezik a nemzet törekvéseinek útját. Nem lettünk-e volna méltatlanok az államalkotók vezérszerepének vitelére, ha kishitű lemondással belenyugodtunk volna abba, hogy a magyar parlamentben ne juthasson szóhoz az ország érdeke és a nemzeti szempont Amely parlament nem tud dolgozni, azt a köztudat kikapcsolja a nemzeti élet szerves összefüggéséből. Az ilyen parlament, amelyet két tucat házszabályanarchista bármely percben gúzsba köthet, nem életszükséglete a nemzetnek, melyhez veszedelem esetén az utolsó csepp véréig ragaszkodik, hanem önképzőkör, melyet senki sem vesz komolyan. Látjuk, hogy a legerősebben alkotmányos országokban van a házszabályokban az alkotmányos többség akaratának érvényesülése legteljesebben biztosítva. Mi a biztosítékok terén nem mehettünk el addig a határig, mint olyan államok, melyeknek parlamentje nem kerülhet a mieinkhez hasonló közjogi viszonyok következtében abba a helyzetbe, hogy benne a nemzeti szempontok védelmében kell esetleg egy nem a nemzeti bizalom alapján álló kormány javaslatai ellen küzdeni. Reméljük, hogy ilyen helyzet nem fog újra előállni. De a magyar parlamentnek a házszabályok szigorításánál olyan eszközökkel kell a házszabályokban a nemzet akaratának alkotmányos érvényesülését biztosítani, amelyek a nemzeti törekvések védelmére szükséges ellentálló erőt nem semmisíthetik meg. Ezt a szempontot érvényesiti a házszabály módosított alakjában és ezért nagy jelentőségű az uj rend, melynek gyakorlati megvalósításával most került szembe a Ház. Tehát eljutott a magyar képviselőház oda, hogy a munka sürgős. Tegnapelőtt viszont afelett szavaztak, hogy a költségvetési vita tartamára négy órával hosszabbítják meg az ülésezés idejét. Lehet most beszélni. Nem korlátozza a legteljesebb szólásszabadságot, de nem lopja az ország idejét, mely a sürgős munka tömegének elintézésére szükséges. Eddg a honatyák idejéből a parlament iszámára jutott a legkevesebb. Tehát van most elég munkaideje a Háznak. A munka sürgős, de ugy látjuk, hogy a honatyák most is a könnyebb oldaláról fogják fel a dolgot. A nyári szünet a sürgősebb, — mondják és megy ki-ki a magántevékenység utján. Magint a Dutkay-ügy. Mi van a büntetőjogi résszel ? A polgárság akcióra lépett. Gyula város nagy ügye, amely épp oly következetesen visszatérő, mint aminő következetességgel a hajós népet rémítgeti a tengeri szörny — tegnapelőtt a közigazgatási bizottság idejének egy részét is lefoglalta. Ide hozta ezt az ominózus ügyet az a felebbezés, amelyet most újból Duttkay Béla adott ba egy alispáni határozat ellen. Megütközéssel tapasztaljuk, hogy menynyi mesterkedés, mennyi huzavona igyekezett s igyekszik eltolni most is ennek az ügynek teljes befejezését. A közigazgatási bizottság csütörtöki ülésén szintén kifejezésre jutott ez, sőt joggal engedhettük meg azt a következtetést is, hogy a városra ezen anyagi hátrányokkal járó ügynek elintézését maga Duttkay késlelteti — bizonyosan nem önzetlenségből. Et; a felebbezés meg akarta akasztani azt, hogy a város végre polgármestert kapjon s hogy a nyugdíj folyósítása fölmentse a várost azon kötelezettség alól, hogy a sokkal magasabb polgármesteri fizetést adja Duttkay Bélának. A belügyminiszter köztudomás szerint helybenhagyta a törvényhatóságnak azon határozatát, amelylyel kimondotta, hogy Duttkayt nyugdíjaznia kell a városnak. Az ügynek ezen jogérvényesen befejezett része aktuálissá tette azt, hogy Ambrus alispán a polgármestert választó közgyűlés egybehivása tekintetében intézkedjék. Mindenekelőtt a pályázatot hirdette meg és tette közzé a polgármesteri állásra. Ez nem volt Ínyére Duttkay Bélának, aki az alispáni intézkedés ellen felebbezést adott be a közigazgatási bizottsághoz. Duttkay azon az alapon felebbez, hogy neki még nincs megállapítva a nyugdija s igy nem is tekinthető még megüresedettnek a polgármesteri állás. Hogy ez az okoskodás mennyire sántit, észreveszi azt a laikus is. Duttkay Béla nyugdíjaztatásának kérdését véglegesen elintézettnek kell tekinteni a belügyminiszter határozatával és igy semilyen okoskodás nem dönti meg azt a tényt, hogy Duttkay nyugdíjazva van. Az aztán másodrendű kérdés, vájjon a nyugdij nagysága megfelel-e Duttkay Béla igényének és ez nem a közigazgatási bizottság elé tartozik. A tiszti főügyész érdemi határozat nélkül az iratok felszerelését javasolta. Haviár Dániel: Erről az ügyről s főleg Duttkay felebbezéséről, sokat lehetne beszélni. Lehet, Duttkay megszokta a jelenlegi állapotot. (Teljes pol. Békésmegyei Közlöny tareaja. Levél. Várj, várj reám, én szép szerelmesem, Még visszatérek, ha üt majd az óra 5 a varázslatos, égi parancsszóra Egybeforr ajkunk . . . Várj, szerelmesem ! Várj, várj reám, én szép szerelmesem, Lelkem tüze, a soha ki nem alvó, Csak érted ég, leérted, szép s jó; — Te lész kis párom, Várj, szerelmesem! Még harcolni kell Erted, kedvesem — S mig visszatérek az élet zajából, Hogy földi kincsből, földi drágaságból Templomot emeljek számodra, S mig ütni fog az óra — nemsokára : Imádkozz ériem, Drága kedvesem ! . . . - iy a Fehér rabszolgák. - A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. Irta: Mányiné-Prigl Olga. Amazok a barna kis porontyok kint születnek a pusztán, a forró homokban. A sivatag szele dajkájuk, a nap tüzes sugara csókolja arany-vörösre arcukat. Futni a vadállatoktól tanulnak meg. Versenyt birkózva egymással, karjuk acéllá lesz, j szemük, mint a macskáé, lát az éjszakában. De a lelkük alszik, mélyen alszik ... A durva ütés, mit a karavánhajtó ejt testükön, nem fáj majd csak a testüknek, és csak addig fáj, mig ruganyos bőrükön fel nem szívódik a korbács nyoma. A leiküknek nem fáj... És ők azért boldogabbak emezeknél. .. Ti kicsi fehér rabszolga-jelöltek, rendesen kétszobás apró kis lakásban születtek. Nehéz gonddal szedegetik öszsze számotokra az arasznyi ingecskéket, fejkötőcskéket, de azért puha toll-vánkosba takargatják gyönge testeteket, óvnak széltől, naptól, hogy föl ne égesse a gyönge bőrötök. Gondoznak, becézgetnek, amig lehet, mert hisz ki tudja, mi lesz belőletek, mire megnőttök! A kicsi ingecskék csak sorba rákerülnek valamennyiőtökre, de az nem tarthat mindig ugy. Pedig ti jöttök szép sorban, egymásután. Már akkorák vagytok, hogy a szól sem árt, nap se süt meg ugy, de akkor megint nem tudtok kint szaladgálni. Az iskola, a rengeteg tudomány, amire éppen olyan szüksegetek van, mint a kis vadembernek a futásra, a a biztos nyilvetésre — fogva tart benneteket, hugy sokszor ott ér az este, a könyvekre hajolva. Azon alusztok el. Édesanya karjan visz az ágyba, hogy legalábo álmaitokban járhassatok napsugaras, szabad - mezőkön .. . Közben rohan az idő. Viszi a re ménység is. Édesanya „könyező arca, édesapa biztató, komoly szavai: gyerekek, yha majd egyszer önállók lesztek hasznos, munkás tagjai a társadalomnak' aki megél a maga tőkésített szorgalma után, aki nincs rászoruva genki kegye\ lemkenyerére, a ki büszkén elmondhatja, hogy a maga embersége tette emberré, nem az édes szülei után rámaradt öröksége... A fiu vézna karjait acélosnak érzi, és a sápkóros kis leány is mosolyog. Igen, ő is hasznos tagja lesz a társadalomnak, és neki is meglesz a diplomája akkorra, mire a felfuvalkodott, gazdag iskolatársnője az első báljába megy. Mennyivel különb ő annál! — Érett, komoly leány, akit meg fognak becsülni és meg fog becsülni az az egy valaki is, akit majd a jó Isten küld a megszabadítására ... II Rátky Gitta sehogyse akarta beadni a derekát. Ő bizony nem fog tanulni. Olyan makrancos volt a természete, mint a vastag fekete haja, amit hasztalan csavart az édesanyja a feje köré, csak lebomlott megint. A ruganyos, göndör csomók körülrepkedték óletpiros arcát, fürge őzike testét, amely nem tudott hozzászokni az iskola rozzant, szúette padjaihoz. A szegény hivatalnokné-mamák óva intették tőle a penészbogár kis leányaikat : csak Rátky Gittával ne barát kozzatok 1 — Négy hármasa volt az idén is, a mértanból, fizikából és a jó Isten tudja mibjl, — szegény Rátkyné sírva panaszolta. No azért átvergődött a négy polgári osztályon, mert a tanárok azt mondták rá : életrevaló. Folytatásképen a többi kis szelidlelkü áldozatokkal, neki is a preparandiára kellett volna menni, hogy majdan beletemethesse ambícióját a tintafoltos irkák javításába, de az édes szülei azt maguk is belátták, hogy ez lehetetlenség. No, hogy még versenyt fusson a növendékeivel, vagy ha ugy tartja kedve, birkózzon velük! Nem költötték rá a pénzt hiába. Az anyja befogta a konyhára, ahol egy esztendő alatt minta-gazdasszony vált belőle. Gyorskezü, mindenre ügyes. Boldog lehet az a férfi, aki a maga tűzhelyére olyan parázsmenyecskét vihet. Rátkyné titkon remélte is, hogy Gitta meg fogja találni a szerencséjét. Elvégre nem mindig a gazdag leányok kelnek el. A kis összekuporgatott pénzükből csinosan járatták, elvitték mulatságba, hisz kell a leánynak, hogy ismerkedjék. És Gitta kartonruhában is ugy festett, mint egy királynő. Egészséges, délceg alakja kivált a többi leányok közül. Körülfogták és a jó Rátkyné boldogan szövögette terveit: Gitta férjhez megy, szerencsét csinál ós nem fognak a gyermekei sem nyomorogni.. . Húsz esztendős volt már Gitta, de még nem jött el a megálmodott királyfi. Húsz esztendőn túl pedig még gyorsabban repülnek az évek és ah, a szép leányok helyébe jönnek mások, fiatalabbak, ujabbak, ós Istenem, a férfiak ugy el vannak kényeztetve. Rátky Gitta is kijött már lassacskán a divatból. És hozzá még az édesapja is meghalt. Elvitte a sok privátmunka, a kis nyugdíj nem volt elég ahhoz, hogy belőle megélhessenek. Nem Sirolin $mell az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a —— köhögést, váladékot, éjjeli izadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza Jjt ellen számtalan tanár fs orvos által oaponta ajánlva. Jj* Minthogy értéktelen utánzatokat is kinálnak, kérjen mindenkor „Boohe* eredeti csomagolást. F. Hoffmann-La Roche & Cie. Basel (Svájc.) 99 Roehe" Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. Ára üvegenként 4 — korona, r