Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-05-10 / 38. szám

Békéscsaba, 1908. május 17. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 193 mindazon foglalkozási ágakban a járatosságot és szakavatottságot, amelyek kellő keresetet képesek biztosítani. A békésmegyei nép pedig valósággal rá is van utalva ezen foglalkozási ágak művelésére. Ez a nép földmiveléssel foglalkozik. Az alsóbb rétegek pedig szintén földmunkások csapataiból állanak, akiknek csak addig nyújt kenyérkereset a mindennapos élethivatás, mig a mezei munka tart. Humánus és szociális szempontból kiváló jelentőségű dolgott cselekedett tehát Ambrus Sándor alispán, mikor buzgólkodásának és lelkedésének teljes hevével agitálni kezdett a háziiparnak Békésmegyében való meghonosítása érdekében és mikor azt a kérdést a törvényhatósági bizottság elé vitte. De különös fontosságot kell tulajdonitanunk Ambrus alispán szociális érzékének azért is, mert a Wilim által szerkesztett kimutatás szerint igen tekintélyes az az öszszeg, mely a háziipar különböző ágainak uzoválása révén népünk kezeihez jutott és jutni fog. Békésmegyében mindössze egy, vagy másfél éve vetődött fel ez a kérdés s ma már egyetlen olyan számottevő községünk sincs, ahol a háziipar valamelyes ágát ne kultiválnák. Legtöbb helyen a kosárfonást űzik, de a seprüés gyékényfonás sem maradt hátra, sőt a szövőiparnak is tekintélyes szerepe van. Az első év nehézségei azonban visszatükröződnek a jelentés egyes részeiből is, mint ahogy ez nyilvánvaló és előrelátható minden kezdetnél. Számokra ezúttal nem hivatkozhatunk, mert a jelentés statisztikai fejezetének ez a része teljesen és megbízhatóan összeállítva még nincs. De már a legközelebbi napok ismertetni fogják számokban is az anyagi és erkölcsi eredményt. Itt csak azt jegyezzük meg, hogy a háziipar bevezetésének érdekeit szolgáló törekvés általában véve felül mult minden várakozást. Közkórházi ügyek. A megyei közkórház kibővítésé. — Nem izű a kerületi pénztár. — A mult évi zárszámadás. — Felemelik a segédorvosok fizetését. Fontos tárgyakban határozott az a megyei közkórházi-bizottsági ülés, amelyet csütörtökön délután tartottak meg a vármegyeház kistermében, Ambrus Sándor alispán elnöklésével. Ennek az ülésnek legfontosabb tárgya a közkórház kibővítésének kérdése volt. A következő estén Anina báró Jeannal és Beppoval végighaladt a Szent Hubertus kastély vendégszobáin. A zokogó kis leányoknak törhetetlen titoktartást igért és egyenként hazaküldte őket. A tizenkét idősebb hölgyet ellenben a fényesen kivilágított nagyterembe kérette és a következő beszédet intézte hozzájuk: — Körülberül három hónappal ezelőtt Grodinban, gondolom önnél, aszszonyom (a polgármester felesége előtt hajtotta meg magát) egy nevelő, Lange kisasszony állott alkalmazásban, ahogy mondani szokás. Megismerkedtem ezzel a hölgygyei és megtetszett nekem. O azonban, minden igyekezetem dacára, visszautasított. Néhányan látták a társaságomban és ez elegendő volt arra, hogy önök, hölgyeim, rosszat beszéljenek róla Annának távozni kellet Grodinból, nem volt többé maradása. Keserves kenyeréről kénytelen volt lemondani, kitette magát a nélkülözésnek és .. . Megesküdtem, hogy megboszulom Annát. Láthatják, kérem, hogy nem eredménytelenül. Ha a húszezer forint helyett egy milliót költöttem volna e célra és egy helyett ötven komornyikot küldöttem volna oda, ugy ma bizonyára Grodinnak valamennyi hölgye itt együtt volna. Fogadják meg magukban, hogy ezentúl többé nem pletykáznak. Hiszen láthatják, hogy egyikük se jobb a má siknál. És most Isten velük. A kocsik várakoznak — visszatérhetnek haza. A nagy izgalom elmúlt Grodinban. A férjek, akik válni akartak, kibékültek. Az esküvő napján (Anna menyasszonya volt Anina bárónak) a báró díszpolgári oklevelet kapott Grodinból ós Jean, a komornyik, egy gyönyörű nyakkendőtűt — a város pénztárából. Mult számunkban megírtuk, hogy a tervek elkészítésével megbízott minisztériumi műszaki tanácsos, Jendrasik, eleget tett már a megbízatásnak s a terveket is leküldötte. Jendrasik teljesen modern szempontból tette le körvonalait a kibővítésnek, melyre 650.000 koronát irányoztak elő. Ezek a modern tervek azonban százegyezer koronával megdrágítják a munkálatok kivitelét s erre való tekintettel a bizottság kiküldötte most dr. Berkes Sándor közkórházi igazgatót, hogy a minisztériumban eszközölje ki ennek az építési többletnek engedélyezését. A gyulai kerületi betegsegélyzőpénztárnak régi vezetői oly alaposan értették kötelességeiket, hogy fizetésképtelenségbe juttatták a pénztárt. Ebben az időben igen tekintélyes summával maradt adós a pénztár a közkórháznak is s mikor hozzá értő, intelligens elemek vették át az ügyek vezetését, a közkórház beleegyezett abba, hogy a pénztár részletekben fizesse ki tartozását. Eleddig azonban már több részletnek mulasztotta el a befizetését s most a bizottsági ülés elhatározta, hogy egy összegben fogja követelni a tartozást.. Tárgyalta és elfogadta ezután a bizottság a mult évi zárszámadást, mely szerint a tiszta megtakarítás 26.000 korona. Luxenburger György dr. főorvosnak 300 korona tiszteletdijat szavazott meg. Elfogadta a bizottság az 1909 évi költségelőirányzatot is, melynek leglényegesebb része az, hogy a napi ápolási dijak 1 korona 84 fillérre emeltetnek föl. A közkórház alkalmazottjai mind kaptak már fizetésemelést. Csupán a segédorvosok voltak azok, akikről azt hitték eddig, hogy ők nem érzik meg az általánosan megdrágult életviszonyok súlyát. Ezen a régi tévhiten korrigált most a csütörtöki ülés, mely a segédorvosok fizetését 200-200 koronával javasolja fölemelni. Képviselőtestületi közgyűlés — Segédjegyző-választás. — Munkásházak Gerendáson. — A gazdák és a szerződés. — Vita a zárszámadás körül. — Átalakítják a »Fiumét t. — Apróbb ügyek. — Csaba község képviselőtestülete K ov á c s Sz. Ádám biró elnöklésével csütörtökön délelőtt rendes tavaszi közgyűlést tartott. Régi tradíciókhoz hiven ez a közgyűlés sem múlhatott el vihar nélkül s az ezzel összefüggő jeleneteket lapunk más helyén közöljük. Képviselőtestületi tagjaink nagy érdeklődést tanúsítottak a tárgysorozat iránt, melyet egy újonnan szervezett segédjegyzői állás betöltése tárgyában megtartott választás vezett be. Segédjegyző-választás. A választóközgyülést S e i 1 e r Elek főszolgabíró nyitotta meg s felolvasta a pályázók névsorát. A segédjegyzői állásra mindössze hárman pályáztak : T ó t h László, Pintér János és D e á k László. A pályázók neveinek felolvasásánál Áchim L. Andrásék zajosan éltették Deákot. Demonstrációjukat azonban ellensúlyozták Tóth László hivei. A zaj elcsöndesültével Áchim L. András szólalt föl Tóth László ellen, de a főszolgabíró megvonta tőle a szót s rendre is utasította. Ezután megtörtént a választás, amelynek eredményéhez képest Tóth László 33, Deák pedig 10 szavazatot kapott. Segédjegyzőül tehát Tóth válasz atott meg. Tóth Lászlótól nyomban bevette a főszolgabíró az esküt s ezután Kovács Sz. Ádám biró foglalta el az elnöki széket. Tóth köszönetet mondott magválasztatásáért s Ígéretet tett, hogy lelkiismeretességben, hűségben, a polgárság iránti előzékenységben mindig csak a régi lesz s oly mértékű jóindulatot kért a képviselőtestülettől, mint amilyen munkaszeretettel ő fogja teljesíteni kötelességeit. Ekkor tört ki a botrány, amelyet más helyen regisztrálunk. Gerendásiak sérelme. Priskin István és társai, gerendási lakosok azt kérték a minisztertől, hogy a Csabához tartozó tanyavilágon iakó munkások részére 29 munkásházat épittessen, illetőleg hogy a munkásokat ezen irányú szándékukban - 1000-ÍOCO kor.-val — támogassa. A gerendási munkások kívánsága annál feltűnőbb, mert éppen ezen a környéken legnagyobb j az elégületlenség a mai kormányzati rendszer ellen s minden kormányellenes akció a gerendásiak köréből gyűjti legfanatikusabb katonáit. A miniszter leküldte véleményezés végett Priskinék kérelmét a községhez. A község pedig annál kevésbbé tehetett volna eleget a munkások kívánságának és annál kevésbbé exponálhatta volna magát a gerendásiakért, mert hisz éppen most foglalkozik Csorvás azzal a kérdéssel, hogy Gerendást magához csatolja és pedig a gerendásiak egyenes óhaja következtében. Ezekre való figyelemmel a képviselőtestület egyáltalán nem foglalt állást ebben a kérdésben, amelyet mindaddig függőben tart a maga részéről, mig az elszakadási törekvés ügye teljes elintézést nem nyer. Egy orosházai megkeresés. Orosháza község képviselőtestülete határozatot hozott, mely szerint megkeresés intézendő a vármegyéhez, hogy a törvényhatóság irjon föl az ország képviselőházához a szesztörvénynek oly irányú módositása céljából, hogy a gazdák a gabonanemüekből is főzhessenek szeszt. Ez a határozat megküldetett minden községi képviselőtestületnek. Igy foglalkozott azzal a csabai képviselőtestület is, amely pártolólag j csatlakozott Orosháza község megkereséséhez. Az elmúlt évi zárszámadás. Ezután sorra került az a tárgy, a mely ezelőtt sem vitára, sem hozzászólásra nem adott okot, mert egyetlen tagja sem volt a képviselőtestületnek, aki ne viseltetett volna készséges bizalommal a városi tisztviselők és elöljárók hü és lelkiismerotes sáfárkodása iránt. Ez a tárgy a községi zárszámadás volt. K o r o s y László tette meg elsőnek azon propozicióját, hogy csak a végösszegeket ismertessék a közgyűléssel, de A c h i m L. András az egyes tételek, sőt az egyes tételeknek számlák szerinti igazolását és felolvasását is kívánta. Ez mindjárt meg is történt már a tisztviselői fizetések tételénél s a karzati közönség megelégedéssel konstatálta, hogy hűtlenséggel senkit nem gyanúsíthatnak és nem vádolhatnak. Igy ment ez délig. Minden kiadási tételt a számlák szerinti igazolás kisért, anélkül, hogy csak a legkisebb észrevétele is lett volna valakinek a kérdés érdemében. A bérházépületek fentartására fordított kiadásokat azonban sokallotta S a i 1 e r Gyula s fölemlítette azt, hogy egyes javítani valókat csak elkésve vesznek észre, amikor már lényegesen többe kerül a javítás. Tanácsosnak vélné, hogy jövőben a kellő jövedelmet hajtó és jövedelmet nem hajtó épületekről külön kimutatást készítenének, mert igy kitűnnék, vájjon nem-e volna tanácsosabb egyes javakat eladni s a pénzt más uton gyümölcsöztetni. Áchim L. András az épületek biztosításának kérdésénél fölemlíti, hogy tudomása szerint a község egyik tisztviselője biztosítási ügyletek megkötésével is foglalkozik, ami tisztviselői tekintélyének rovására történhetik csupán. Korosy László főjegyző kijelentette, hogy Békéscsabának a jelenben ilyen tisztviselője nincs. Ezután Sailer Gyula indítványát határozaterőre emelte a közgyűlés. A közpénztár zárszámadásának előterjesztése délig tartott. A kéményseprők dijainál felpanaszolta egyes képviselő a mesterek önkényes eljárását a házak kéményeinek megállapítása körül. K o r o s s y első jegyző megnyugtatta a közgyűlést, hogy a dijak magasságát szabályrendelet szabályozza. A „nyári

1

, és „téli" kémények miatt ismételten volt panasz. Ezt is rendezni fog ják újra összeírás által. A község a segélyre szorultak között a mult évben 7000 koronát osztott ki. Itt Áchim L. András azt javasolta, hogy minden 60 éven felüli keresetképtelen, volt adófizető polgár, még az esetben is, ha hozzátartozói lennének, vagy oly felnőtt fia volna, aki szüleit nem segélyezi, segélyben részesüljön. A közgyűlés nem helyezkedett a jókedvű adakozó álláspontjára, mert akkor az előirányzott összegnek tízszerese is kevés lenne. Zsíros András felemlíti, hogy egyik korábbi közgyűlésen oly határozat hozatott, hogy az 1907. év'i pénztári maradvány összegéből az orosházai-ut torkolatánál, a Körös-csatornán át, kocsiközlekedésre is alkalmas hid építtessék. Korosy első jegyző: Az elöljáróság scontróban tartja ezt a hidügyet s már folyamatban is van a munkálat, hogy milyen hid épüljön ? A 22 ezer korona fölösleg ha nem elég a hidra, a városszabályozási pénztárból nyer majd a hiány fedezetet. Délután 3 órakor, a folytatólag tartott ülésen, a község 27 pénztára zárszámadását tárgyalták. A „Fiume" átalr kitása. A segédjegyzői választáson kívül a „Fiume"-szálloda rég húzódó átalakítási kérdése volt a legfontosabb ügy. Ez B a r t o s János bérlő ujabb kérésével kapcsolatosan került szőnyegre. A bérlő beadványában azt kérte a közgyűléstől, hogy bérletét ujabb hat évre hosszabbítsa meg a város és ha a szállodát uj étteremmel és udvar-rendezéssel átalakítja, hajlandó a beépített összeg 5%-át évi bér fejében fizetni. A tanács oly javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, hogy a bérletnek hat évre való meghosszabbítását mondja ki a közgyűlés, a 80 ezer koronába költségeit átalakítási munkálatokat pedig csak az esetben foganatosítja, ha a bérlő évi 5000 koronával magasabb bér fizetésére hajlandó. Seiler Gyula és dr. F á y Samu, a város érdekéire tekintettel, ellenzik a bérlet hosszabbítás megadását és a nagy költséget igénylő átalakítást. Ha az átalakítás megtörténik, a jelenlegi bérösszegnél kétszerte nagyobb béröszszeget kaphat a város. Áchim L. András: Csak azért is, mert az „urak" ellenzik a bérlethoszszabbitást. és alakítást ő és párthívei megsszavazzák azt. F á y Samu dr. csodálja, hogy Áchim, ki folyton népjóléti intézmények létesítéséről szónokol, egyszerre ily könnyedén kezeli a közvagyont. Varságh Bála: Szükségesnek tartja a Fiume-szálloda átalakítását, a bérlet meghosszabbítását is, azonban ne hat, hanem csak három évre. Végre a közgyűlés kimondotta, hogy három évre meghosszabbítja a bérletet és ha a bérlő megadja az 5000 koronával magasabb bérösszeget, az átalakítás is meg fog történni. Végre öt óra felé áttérhetett a közgyűlés a tárgysorozat apróbb ügyeinek tárgyalására. Az esküdtszéki lajstrom összeállításával újra megbízták dr. F á y Samu és dr. Sailer Vilmos képviselőket. Elfogadta a közgyűlés a tűzoltóság folyó évre való beosztását. Az ez évre előirányzott összeg arányosan fel fog osztatni tizenhat állandó szolgálatot teljesítő tűzoltó között. A községházán az albirói helyiség és a főpénztári szoba egy közfal lebontásával fog átalakíttatni. A Bethlen Gáborkör segélykérését elutasították, a csabai polgári fiúiskolának jutalomkönyvekre 100 koronát utalványoztak, dr. W a 11f i s c h Ferenc községi orvosnak hat heti szabadságot engedélyeztek. A városi hajdúk ruhailletményt kértek. A közgyűlés azonban, miután a ruhailletmény összegét évekkel előbb már a törzsfizetéshez csapta s fizetésük most 520 korona, a ruhailletmény megadását, az úgyis elég magas fizetésen felül, megtagadta ; de megbízta az elöljáróságot, hogy terjesszen elő költségvetést, mennyibe kerülne a ruházat évente. Fáy Samu dr. ezzel kapcsolatban újból felemiitette, hogy a másodosztályú rendőrlegénysóg fizetését is emelni kell. B o h u s M György és 16 társa, kik a községtől földet bérelnek, az árverésnél pedig ugyancsak egymásra licitáltak, mert egy kis holdért 60—70 koronát is késznek nyilatkoztak fizetni, most, mert a bérleti terület egy részét víz-ár borítja, bérelengedést kérnek. A tanács nem javasolta a kérelem teljesítését, mert hiszen a bérlők ismerték a föld minőségét. Többek felszólalása után mégis az határoztatott, hogy Darabos János, Z s i r o s András, A c h i tn András és az elöljáróság most és junius elején tekintse meg a bérleti területet s ha csakugyan termés nem igen lesz, majd akkor fog a közgyűlés határozni, hogy elengednek-e és mennyit a bérösszegből. Ezzel aztán 6 óra felé befejezést nyert a közgyűlés. • Békésvármegye gazdálkodása. Zárszámadás az elmúlt évről. A kir. pénzügyigazgatóság mellé kirendelt számvevőség most terjesztette be vármegyénk háztartási pénztárának mult évi zárszámadását. A zárszámadás beszédes adataival pénteken foglalkozott az állandó választmány, amely egyetlen tételt sem kifogásolt. Hogy vármegyénk közönsége is képet nyerjen Békésvármegye gazdálkodásáról — érdemben állónak tartjuk a zárszámadás főbb adatait közzétenni. A pénztár mult évi összes bevétele 383 814 korona 91 fillér, kiadása 363.844 korona 30 fillér volt. A maradvány te-