Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-05-10 / 38. szám

4 hát 19.970 korona 61 fillér. Ebből levonva a szenvedő hátralékot, marad 3243 korona 88 fillér. A szenvedő hátralék, 32.484 korona 73 fillér, a következő rovatok kifizetetlen tartozásából áll: 1. Személyi járandóság 62982 K. 2. Szolgaszemélyzet járandósága —02 K. 3. Szolgaszemélyzet ruházata 912-58 K. 5. Irodai szükségletek 36185 K 6. Napidijak és útiköltségek 14-— K. 7. Épületek fentartása 56 — K. 8. Egyéb rendszeresített kiadás 5 96 K 9. Rabtartási költség 1020 K. 10. Eiőre nem láthatók --50 K. Előlegekre 30-- K. Állami előlegekre 30.46MB K. Idegen pénzek 2 76 K. Összesen 32.484 73 K. Mindezen hátralékok mult évi szükségletekre történt utalványozásokból származnak és a folyó év folyamán fizettetnek ki. A számadás tételeit összehasonlítván, a jóváhagyott 1907-ik évi költségvetéssel, kitűnik, hogy a bevétel 1. rovat alatti javadalom 21.29160 K, az 5. rovat különféle bevételek 244 27 K, összesen 21.53587 K-val több, mint az előirányzat. Az 1. 'rovaton mutatkozó 21.29r60 K többlet az által keletkezett, hogy az 1906: IX. t.-cikk életbeléptetésével magasabb fizetés élvezetébe jutott tisztviselő és szolgaszemélyzet magasabb 'illetményei a sokkal előbb készült költségvetésbe felvehetők nem voltak, — ellenben azok a törvényhatóság által megállapított kimutatás alapján állami pótjavadalmazásként utalványoztattak ki. Az ily címen az 1906. és 19Ó7-ik évekre utalványozott összeg 18.566 60 K-ra rug. Ezenkívül a többletben benn foglaltatik még a) a járási számvevők bebútorozására utalványozott 1040 K, ti) a békéscsabai főszolgabírói hivatal helyiségéből bérelt anyakönyvi helyiség felmondása iolytán előállott veszteség fedezésére utalványozott 250 K. Gyula városának az 1907-ik évi állami költségvetés alapján magasabb lakbér-osztályba sorozása folytán előállott többszükséglet fedezésére utalványozott 1435 K. A különféle bevételek 5. rovat alatti több bevétel 244 27 fillér keletkezett az által, hogy az 1907. év folyamán sokkal több köztenyésztésre szánt apaállat találtatott alkalmasnak, mint amennyire az évi átlagok alapján számítani lehetett. A kiadások 1. és 2. rovatán a tisztviselők, kezelő- ós szolgaszemélyzet járandóságánál a túllépést az 1906. évi IX. t.-cikkel életbeléptetett I-ső fizetési fokkal járó magasabb illetmények kiszolgáltatása okozza. A 8. rovat alatt feltüntetett túllépés azon körülmény miatt állott elő, hogy a vái megyét terhelő adókra, jégverem megtöltésére és a hivatali helyiségek tisztán tartására előirányzott összeg az 1906-ik évi adók, illetve munkaárak alapján vétetvén fel, az előirányzott összegből a szükséglet nem volt fedezhető. A 10. rovat túllépése előállott azért, mert temetkezési járulékra a költségvetésbe mi sem vétetett fel, az 1907. év folyamán pedig a tényleges szolgálatban elhalt Vangyel Sándor tb. főszolgabíró és Kaudersz G. Sándor kőnyomdász temetkezési költségei a háztartási pénztárból voltak fedezendők. A törvényhatósági bizottság ezen fentebb elősorolt túllépésekre, mint elkerülhetetlen kiadásokra, fedezetül kijelöli a bevétel 1. rovatában mutatkozó több bevételt, nemkülönben a kiadás 3., 7. és 9-ik rovatán mutatkozó megtakarításokat. Ezek után megállapítja majd a törvényhatóság, hogy a kiadás 3., 7. és 9-ik rovatain összesen 1132 63 K megtakarítás mutatkozik. A fentebb eiősoroltak összegezésével a háztartási pénztár 1907-ik évi mérlege 3243-88 K maradványnyal zárul le. Ezen maradvány hovaforditása iránt a vármegye törvényhatósági bizottsága akként intézkedett, hogy abból a belügyminiszteri tárcát illető ós az 1903-ik évfolyam tévedésből a belügyminiszter által kétszer megtérített bútorozási költség 1231 korona visszafizettessék. Ezen kivül 200 koronát Moldoványi János központi választmányi jegyző tiszteletdijául javasol az állandó választmány megszavazni. ezen, hol amazon a tanyán ássa a földet. Azok, akik tudomással birnak a dologról, nem tudják megfejteni e különös tüneményt. Ha a szomszédos tanyák lakóitól kérnek felvilágosítást, nem kapnak választ, mert jórészt azok is részesei a titokzatos cselekménynek. Gyulai tudósítónknak azonban sikerült kifürkésznie a misztikus esemény előzményeit. Mintegy tiz nappal ezelőtt beállított Fabula János sarkadi gazdálkodó Kovács M. Márton gyulai földmiveshez, aki Sarkad községgel szomszédos tanyáján lakik s egy ákom-bákomokkal sürün teleirott, sárgás szinü papirost mutatott föl előtte. Fabula elmondotta Kovácsnak, hogy ezt a sárgás papirost egy öreg cigányasszonytól vásárolta drága pénzen, mert az van ebben az írásban, hogy a sarkadi ós a gyulai tanyák bizonyos helyein, igy a Kovács M. Márton ós a Fabula földjein is, rengeteg sok kincs van elásva, amit Mátyás király disznóhajcsárai rejtettek el. A cigányasszony — folytatta Fabula János - ott találta ezt az irást az ő tanyáján. Nemrég ugyanis kutat ásott a gazdálkodó s a földhordásnál kapott foglalkozást a cigánynő is. Munkaközben, amikor kiürítette egy talicskának a tartalmát, a földdel együtt kiesett az irás is, amit a cigányasszony nyomban el akart rejteni, de a gazda észrevette és reászólt: — Mit dugtál a zsebedbe ? — Egy irást! — válaszolt a cigány aszszony. — Titkos irást, amelynek úgyis csak ón veszem a hasznát. Febula János tovább érdeklődött s elvette a nőtől a sárgás papirost, de a titkos jeleket leolvasni nem tudta. A cigányasszony pedig, aki Fabula szerint folyékonyan leolvasta a jelek értelmét, csak ugy volt hajlandó feltárni a titkot, ha előbb két tinót kap a gazdától. És Fabula teljesítette is ezt a kívánságot. Azután átjött Kovácshoz, akit beavatott a dologba s kikeresvén a cigányasszony bemondásával megjelölt helyet, a két família tagjai minden pénteken ós szombaton este — mert csak ilyenkor „szabad" az irás szerint ásni — éjfélig kegyetlen buzgalommal túrják a földet. Ez a különös munkálkodás napok óta folyik anélkül, hogy földnél ós homoknál eleddig egyebet is találtak volna. Kétségtelen, hogy a könnyen hivő gazdákat újból becsapta a cigányfurfang. Kineskeresés a gyulai tanyák között. A régiek aranyai. Sarkad is megmozdult. A gyulai tanyáknak Sarkad községgel határos részein egynéhány nap óta titokzatos dolgok történnek. Péntek ós szombat napok estóin 15—20 ember lapáttal ós ásókkal fegyverkezik föl s hol ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. Az orczápos központi időjelző állomás mára meleg időt jelez, elvétve csapadékkal és zivatarokkal. — Tanácsülés Békéscsabán. Csaba község elöljárósága pénteken délután Kovács Sz. Ádám biró elnöklésével tanácsülést tartott. Az ülés tárgysorozatából ezeket a pontokat közöljük: Ezzsébethelyi lakossága aziránt folyamodott a községhez, hogy a most újonnan építeni szándékolt jobb oldali átjáró ne a foldmives iskolával párhuzamosan, hanem az iskola dülő-utjának mentén létesitessék. A tanács fentartotta ennek a kérdésnek eldöntését a közigazgatási bejárásig, amikor is megoldást nyer az, hogy melyik irány szolgálja majd legmegfelelőbben a közérdeket. Nemrég hirt adtunk J a n c s o k Endre katonaügyi nyilvántartó fegyelmijéről. Jancsokot köztudomás szerint visszahelyezte állásába a közigazgatási bizottság. Ezzel ' az intézkedéssel egyidejűleg Könyves • Jánost, aki ezelőtt Jancsók ügykörét ! látta el a kiadó helyettesítésével bízta ! meg a tanács. Elintézést nyert a Vasutj ós Fő-utca öntözésének kérdése is. I M e 1 h o u s z Ottó ós társai köztudomás szerint beadványt intéztek a községhez, amely beadvány szerint hajlandók volnának a "Vasút- és Fő-utcák öntözését ellátni, ha a község rendelkezésükre bocsátja az egyik vizhordó-lajtott és a hidraformot. A tanács eleget tett ennek a föltételnek. — Felszólamlási-bizottsági elnökök. Juliusban befejezést nyer az adókivetés nagy munkája Békósmegyében is. Ez a processzus, amely annyi jogos ós alaptalan panaszra ad okot, méltán elkeseríthetné az adózó alanyt, ha nem adnák meg neki azt a vigasztalást, hogy az adókivető-bizottságok vélt igazságtalanságai ellen felszólalással élhet egy másik forumhoz, amelyet felszólamlási bizottságnak nevez a törvény. Ennek a bizottságnak gyulai elnökeiül a miniszter most dr. M á r k y Jánost ós S c h m i d t Józsefet nevezte ki. — A Gazdasági Egyesület közgyűlése. Bókósmegye gazdasági egyesülete folyó hó 17-ikón, délelőtt 9 órákor igazgatóválasztmányi ülést s ezt követőleg egyesületi közgyűlést tart. A választmányi ülés tárgysorozatából kiemeljük a következőket : A földmivelésügyi miniszter leirata, melyben Mezőberény közbirtokosságának legelő-felosztási kérelmére véleményt kér. A honvédelemügyi miniszter leirata a pótlovazás tárgyában. A vármegyei alispán átirata, melyben Doboz község helypénz-dijszabására kér véleményt. Békéscsaba elöljáróságának megkeresése a Petőfi-téri ház eladása tárgyában. Köröstarcsa község átirata, melyben kenderáztató létesítése iránt való felterjesztésének pártolását kéri. Szőlősgazdák Orsz. Egyesületének megkeresése, melyben a szőlő jég ellen való biztosításának lehetővé tételére irányuló actióját ajánlja. Ezt követőleg egyesületi közgyűlés lesz, melyet az elnöki megnyitó fog bevezetni. Majd a szokásos számadási jelentések után jön a három pontból álló tárgysorozat, amint következik: Békéscsaba város megkeresése a Petőfi-téren lévő ház eladása tárgyában. Az uj alapszabályok értelmében az igazgató-választmánynak a hátralevő cyklusra 12 taggal leendő kiegészítése. Indítványok. -- A táblai elnök Békéscsabán. Szentkereszthy Zsigmond báró, kúriai biró, a nagyváradi királyi Ítélőtábla elnöke, G á 1 b o r i Jenő dr. elnöki titkár kíséretében szerdán és csütörtökön Csabán tartózkodott. A táblai elnököt hivatalos teendők szólították Békéscsabára, amennyiben megvizsgálta a csabai járásbíróság ügymenetét és vezetését. A vizsgálat két napig tartott s az elnök teljes megelégedésének adott kifejezést a tapasztaltak fölött. Innen a táblai elnök Orosházára utazott. — Halálozások. Csabának ismét két köztisztelt polgára hunyt el e héten. Molnár János tekintélyes építés-vállalkozó, ki Csabának nem egy középületét, ezek között a katonai laktanyát is építette. Molnár János néhány óv óta májbajban szenvedett s pénteken hunyt el élte 59-ik évében. A jó fórjet, apát, nagyapát nején, szül. Zsiros Ilonán kivül gyermekei: János, Judit, Mihály, Ilona, Erzsi, Mariska, Mátyás ós András, továbbá unokái, veje ós menyei siratják. A másik halott Bertók Pál vásártéri malomtulajdonos, ki a hét elején Budapestre utazott férjnél levő leánya látogatására. A még életerős, 58 éves férfiút ott szívszélhűdés érte, mely hirtelen halálát okozta. Holttestét családja Csabára szállíttatta és ittghelyeztók örök nyugalomra. — A boszniai katonák. Irtunk már, hogy a boszniai okkupátió alkalmával a csatasorban résztvett bókésmegyei katonák le akarnak rándulni Boszniába, s ez alkalommal megkoszorúzzák az ott elesettek sírját is. A Bókésmegyóben tartózkodó boszniai katonák ma dólutáu 3 órakor Békésen, az ipartestületben értekezletet tartanak és ez alkalommal állapodnak meg abban, hogy mikor mennek át Boszniába. — Uj hetibetét-ciklus A Békéscsabavárosi Takarékpénztár Részvénytársaság alaptőkéjének egybegyüjtósi módja igazolja, hogy a legtöbbnyire semmibe se vett „fillérek" megbecsíilósa és félretótele a biztos alapja az igazi vagyonosodásnak. A Békéscsaba-városi Takarékpénztár Részvény társasaság megalakulásának szép eredménye buzdította a takarékpénztár alapitóit arra, hogy az alapszabályokba felvegyenek oly intézkedéseket, melyek a jövőben is lehetővé teszik, hogy minden ember, az ő vagyoni viszonyai közt különben semmibe se vett és elkallódásnak kitett legcsekélyebb összeget is, az elkallódástól megmentse, gyümölcsöztesse s becses tőkóvó növessze. Azon érdeklődés folytán, melyet a t. közönség hetibetét-üzletáguk iránt a Békéscsaba-városi Takarókpénztár megalakulása óta tanúsított, — mit legjobban azon körülmény igazol, hogy j az előző években nyitott két cyklusban, ; 520 betevő már mintegy 270.000 koronát 1 gyűjtött össze, — indíttatva érezi magát, miszerint harmadik heti 20 filléres be- ' fizetési cyklus aláírására való felhívást tegyen közzé s felhívja a közönséget, hogy a takarékoskodás e módjában minél tömegesebben s minél több üzletrészszel részt venni szíveskedjék. A takarékpénztár a hetibetéteket a legmagasabb kamatlábbal fogja gyümölcsöztetni és a 10%-os tőkekamat-adót, mint eddig is, a sajátjából fizeti. Lapunk mai számához az uj hetibetétre mellékelve van az aláírási iv s ezek az aláírási ivek folyó évi junius hó 20-ig a Békéscsaba-városi Takarókpénztár Részvénytársaság üzleti helyiségében minden esetre átadandók és a heti befizetések 1908. évi julius 1-én kezdődnek. — Mezöfi Vilmos Tótkomlóson. Az egyes szociálista-pártok nagy energiával törekednek arra, hogy igazaikat megértessék Békésmegye népével. Legújabban Tótkomlós község népe előtt fejtegetik programmjukat. Nemrég a békéscsabai paraszt-párt tartotta alakuló gyülósót. Ennek a frakciónak mintegy ellensúlyozását jelenti az, hogy ma délután a legrokonszenvesebb szociálistapártnak egyike, az újjászervezett szociálista-párt, tart népgyűlést Tótkomlóson. Az alkalmi szónok Mezőfi Vilmos országgyűlési képviselő lesz, akit több vezetőember fog lekísérni a központból. — A csabai róm. kath. templom építése. Még egyre késik a csabai római kath. templom falainak építési munkálatai vagy legalább is nem veheti kezdetét olyan elevenséggel, mint ahogy azt a hivek érdeke megkívánná. Az' elmúlt héten felállították ugyan már a póznákat, de a műegyetemtől még mindig nem érkeztek vissza azok a próbatéglák, amelyeket azért küldetett föl a terveket készítő Hofhauser műépítész, hogy teherbíró képességét megállapítsák. Ez a késedelem, meg hogy a szegélytéglákat még csak most égetik Mezőtúron, okozza azt, hogy most már aligha készül el teljesen a kitűzött időre a templom, mert a munkálatokat sem lehetett idejekorán megkezdeni. — Az árvaszéki elnökválasztás. Mind nagyobb és nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a megyei árvaszéki állások betöltése iránt. Az egyik ülnöki állás megpályázóinak száma tegnap újból szaporodott, amennyiben beadta arra pályázatát dr. Sztojanovics Szilárd gyula-járási szolgabíró is. Ujabban vett értesüléseink szerint dr. Simonka György gyulai ügyvéd visszavonja az elnöki állás elnyerése céljából benyújtott iratait s igy csupán két jelölt :Sárosy Gyula és Szabó Emil fog ezért az állásért vetekedni. AzJ árvaszéki jegyzői állásra pályázik B o d o k y Géza, a csabai járás közigazgatási gyakornoka is. Bodokynak tekintélyes számú pártja van s benne az árvaszék kiváló munkaerőt fog nyerni. — Rokkant-egylet Békésen. A Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdijegyletónek vármegyénkben ismét alakult egy fiókja. Ez á fiók a békési. A fió pénztár megalakulásának gyűlése az ipartestület helyiségében lett megtartva s 85 taggal kezd működéséhez. Elnökké Hencz Antal, alelnökké Mészáros József, jegyzővé Bökő János, ellenőrökké Szabó Mihály, V i s z t a v i 1 Béla és T i c h y Lajos lettek megválasztva. A pénztár központi kiküldöttje szentesi P e t h ő Sándor főtitkár volt lent Budapestről, aki a megválasztott tisztikart a kellő útbaigazításokkal ellátta. A csabai fiókpénztárt a békési fiók megalakulásánál Áchim Tamás elnök, B e k e Ferenc igazgató és Christián György titkár képviselték. Folyó hó 20-án Orosházán fog megalakulni a fiókpónztár. -- Jegyzőválasztás Mezöberényben. Tegnap délelőtt választották meg a Mucsi Mihály elhalálozásával megüresedett jegyzői állásra az utódot. Erre az állásra huszonheten pályáztak, de a pályázók közül csupán hárman kaptak szavazatot. Forgács Lajos köröstarcsai s. jegyző 25, Kovácsik 23, Beinschrott 1 szavazatot kapott s igy Forgács Lajos lett megválasztva. — Békéssámsonban választás lesz. A békéssámsoni elöljárók választása alkalmából a biró és községi pénztárnok megválasztása ellen felebbezóst adtak be a község polgárai. A felebbezésben felhozott indokok alaposaknak bizonyultak s ezért a törvényhatóság meg is semmisítette a választást. A biró és pénztárnok választására most uj határnapot tűzött ki az alispán és ennek az uj határnapnak idejéül május 16-ikát határozta meg.